Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-08 / 18. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 197B. május tí. Merre tart Á közelmúltban tartott portugáliai parlamenti választások egyértelműen bizonyítják, hogy a portugál nép többsége meggyűlölte a fasizmust és nem támogatja a jobboldali terror felújítását szorgalmazó reakciós pártokat. , A Portugál Szocialista Párt, amely ugyan hajlamos a burzsoáziával való megalkuvásra, tehát nem foglal határozottan állást a forradalmi vívmányok további fejlesztése, vagyis a társadalom forradalmi átalakítása mellett, de választási programjában a demokrácia fejlesztését Ígérte — a választási eredmények előzetes közlése szerint a kétszázhatvanhárom képviselői mandátumból százhatot szerzett. A múlt évi választási eredményekhez viszonyítva bizony gyengült a PSZP tömegbefolyása, ami elsősorban is a párt vezető szerveinek lavírozásával, a forradalmi változásokat mellőző pártprogrammal magyarázható. Portugália? lesz Portugáliában? Egyelőre nehéz lenne erre a kérdésre egyértelmű választ adni. Lényegében három alternatíva jöhet számításba. Egyik lehetőség, hogy a szocialisták koalíciós partnerek nélkül alakítanak kormányt, mint ahogy azt a választások előtt hirdették. De vajon milyen távlatok nyílnának ilyen kisebbségi kormány számára?! Mint ismeretes, a PKP képviselői kijelentették, hogy semmi esetre sem támogatnak olyan kormányt, amely csupán szocialista miniszterekből áll. De a szocialisták — amennyiben kormányzásukat a közelmúltban jóváhagyott alkotmánnyal összhangban akarják gyakorolni, vagyis az alkotmány értelmében síkraszállnak a földreform és az ipar államosítása mellett — nem számíthatnak a reakciós pártok támogatására sem. Így természetes, hogy egy szocialista párti kormány csak tiszavirág életű lenne. zárkózik el a szocialista párttal való együttműködéstől. Tehát hajlandó arra is, hogy a szocialistákkal alakítson koalíciós kormányt. Alvaro Cunhal elvtárs, a Portugál Kommunista Párt főtitkára egyik sajtóértekezleten kijelentette, hogy amennyiben a szocialista és a kommunista párt megszerzi a szavazatok többségét, meg kell állapodni egy baloldali kormány létrehozásában és mindkét félnek egy-egy lépést kell tenni a másik felé. A kommunisták részéről tehát megvan a jóakarat és a szocialistákkal a fennálló elvi-, ideológiai különbségek ellenére is össze akarnak fogni a forradalmi vívmányok védelme, az ország haladó irányzatú fejlődésének garantálása, a reakciós erők fékentartása céljából. Portugália jövője, az, hogy milyen irányú fejlődés várható, tehát a szocialista párt magatartásától függ. A józan ész azonban azt sugallja, hogy Portugáliában szocialista és kommunista párti baloldali kormányra van szükség. —pa— Az ország egységére, a szocializmusra szavaztak Ünnepi légkörben, forradalmi hangulatban zajlottak le a vietnami nem zetgyűlési választások. A mintegy húszmillió választó polgár, ötvenmillió vietnami legszemélyesebb érdekeit képviselte. Az imperialista elnyomás alól felszabadult dél-vietnamiak először dönthettek szabadon .soksukröl, s magától értetődik, hogy a harcokban is hűséges helytállást tanúsító északi testvéreikkel való államiságra és a szocializmus építésére szavaztak. A történelmi jelentőségű szavazásra egész Vietnamban nemzeti ünnep emelkedett hangulatában került sor. A választásokkal betetűződött a vietnami nép hosszan tartó forradalmi harca. A választásokra és az ország egyesítésére való készülődés időszakában az egész ország területén példás munkasikerek születtek. A vietnami dolgozók tehát nem formális kötelezettségeket vállaltak, hanem haladéktalanul hozzáláttak kötelezettségeik teljesítéséhez, s így a felajánlások teljesítése nyomán már a választások napjáig terven felül több millió méter szövetet, sok millió tonna szenet és műtrágyát termeltek. Az egész ország nemzetgyűlésének megválasztásával lényegében megvalósult Vietnam két részének egyesülése. Teljesült a hős vietnami nép legfőbb vágya. Győzelemhez, a boldog jövő formálásának legfőbb előfeltételéhez vezetett az a hősi harc, amit a testvéri vietnami nép folytatott az imperialista agresszorok ellen. —pa— Bár a reakció támadásának éle a Portugál Kommunista Párt ellen irányult és a szélsőséges reakciósok az ultrabalos maoistákkal szövetségben, s a klérus aktiv közreműködésével mindent elkövettek a kommunista párt tekintélyének aláásására, valamint a párt híveinek megfélemlítése céljából, ennek ellenére a PKP megerősödve került ki a választásokból és negyven képviselői mandátumot szerzett. A választások eredményei tehát arra utalnak, hogy a szocialisták és a kommunisták a portugál parlamentben többségben lesznek. Persze, nem becsülhető le az az erő sem, amit a két polgári, tehát a fejlődés kerekét vissza fordítani akaró párt, a Demokratikus Néppárt és a Demokrata Szociális Centrum képvisel. Az előzetes becslések szerint azonban ezeknek a reakciós pártoknak a parlamentben csak száztizenkét képviselőjük lesz. Tehát a parlamenti demokrácia keretébfen sem veszélyeztethetnék az ország demokratikus fejlődését, amennyiben a szocialisták és a kommunisták közös nevezőre jutnának egy valóban demokratikus program kialakításában, vagyis ha a szocialisták tudatosítanák, hogy a reakció megfékezése, az ország demokratikus fejlődése csak a kommnunistákkal való együttműködéssel garantálható. A köztársasági elnök megválasztására három hónapon beiül kerül sor, majd azt követően alakul meg ar új portugál kormány. Milyen kormány Feltételezhető persze az is — mint második alternatíva —, hogy a szocialisták annak ellenére, hogy eddig másként vélekedtek, koalíciós kormány mellett foglalnak majd állást. Esetleg szövetségre lépnek a reakciós burzsoá pártokkal. Ugyanis a Portugál Kommunista Pár.t egy olyan szövetségben, illetve kormánykoalícióban, amelyben a jobobldali reakciós pártok is helyet foglalnak nem hajlandó részt venni. Mégpedig joggal! Ugyanis a kommunisták tudatosították, hogy a jobboldali pártok koalíciója a szociális ellentétek kiéleződését vonná maga után és egy újabb reakciós diktatúrához vezetne. Ha tehát a Portugál Szocialista Párt hű akar maradni az ország új alkotmányához, mely alkotmányt a kapitalista világ leghaladóbb alkotmányának ismerjük, tehát ha meg akarja védeni a demokratikus és szociális vívmányokat és a választópolgárok többségének akaratával összhangban az ország fejlődését valóban a szocializmus felé akarja irányítani, akkor más választása nincs, mint szövetkezni az ország legforradalmibb pártjával, a Portugál Kommunista Párttal. Csak a kommunisták és a szocialisták koalíciója nyomán jöhet létre egy olyan kormány, amely a fejlődés irányát a választó polgárok többségének akarata alapján garantálhatná, mivel élvezné a nemzetgyűlés, illetve a parlaipenti képviselők többségének bizalmát is. A Portugál Kommunista Párt nem Testvéri együttműködésben A Magyar Népköztársaság kormánya elnökének meghívására Ľubomír Š t r o u g a 1 elvtárs, a szövetségi kormány elnöke a múlt hét elején Magyarországon tartózkodott. Tárgyalásokat folytatott Lázár György elvtárssal, a Magyar Népköztársaság kormányának elnökével. A tárgyalásokról kiadott közlemény többek között megállapítja, hogy a tárgyaló felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista társadalom építésében elért eredményekről és véleményt cseréltek az Időszerű nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban. Megállapították, hogy a két szomszédos szocialista ország kapcsolatai szüntelenül fejlődnek, s országaink hozzájárulnak a szocialista társadalom egységének szilárdulásához. Majd a helyzet elemzése nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy a párt- és kormányküldöttségek által meghatározott feladatokat mindkét fél sikeresen teljesítette az 1971—1975-ös évek folyamán. Az együttműködés további fejlesztése céljából a miniszterelnökök megállapodtak abban, hogy emelik az együttműködés színvonalát,'-Hangsúlyozták, hogy mindkét ország központi szerveinek és szervezeteinek kötelességük a termelés szakosítására és a kooperációs viszonyok fejlesztésére törekedni. Főleg a gép- és a vegyiparban, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakaszán kell komplex együttműködést elérni és közösen kell megoldani a közlekedés néhány kérdését. Továbbá szükséges, hogy a tudományos-műszaki együttműködés még hatékonyabban segítse a termelés szakaszán kibontakozó együttműködés elmélyülését. A tárgyaló felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az integrációban épülő Gabčikovo—Nagymarosi Vízierőműnek. Feladatul adták az illetékes szerveknek, hogy a lehető legrövidebb Időn belül készítsék el a vízierőmű közös kivitelezési tervét és egy olyan kormányközi egyezmény javaslatát, amely a vízierőmű közős építését és az üzemelés módját szabályozza. A tárgyaló felek annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a CSSZSZK és az MNK együttműködése a szocialista gazdasági integráció komplex programjának a' teljesítését szolgálja. A testvéri két szocialista ország kormányának elnöke pozitívan értékelte azokat az eredményeket is, amelyeket a kulturális, tudományos élet, valamint a közoktatás szakaszán kibontakoztatott együttműködésben elértünk. Hangsúlyozták továbbá, hogy a nemzetiségi kérdés helyes megoldása a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és a Magyar Népköztársaságban, hozzájárni a két szocialista ország népei barátságának és együttműködésének megszilárdulásához. A tárgyaló felek teljes egyetértésben hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország békepolitikája nyomán mindjobban érvényesülnek a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének alapelvei, ami a nemzetközi feszülség enyhüléséhez vezet. A tárgyaló kormányelnökök kiemelték a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának a kommunista társadalom építésére és a nemzetközi helyzet javulására gyakorolt történelmi jelentőségű szerepét. Hangsúlyozták továbbá azt, hogy a szocialista országok együttműködésének és egységének alapját a marx- Izmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus képezi. Megállapították továbbá, hogy á Varsói Szerződésnek, vagyis a testvéri szocialista országok védelmi szövetségének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának rendkívüli szerepe van a béke megszilárdításában, a népgazdaság sokrétű fejlődésében. A tárgyalásokról kiadott közlemény megállapítja, hogy a két szocialista ország kormánya törekszik a helsinki konferencia záróokmányában körvonalazott nemzetközi kötelezettségek gyakorlati megvalósítására, azonban elvárja, hogy a záróokmányt minden érdekelt állam tiszteletben tartsa.-pa-A népgazdaságfejlesztés fő feladatai a 6. ötéves tervidőszakban 3. Nagyobb intenzitással kell kihasználni a hazai természeti kincseket, főképpen a szilárd tüzelőanyagok lelőhelyeit, a vízi energiát, az elektromos energia termelésére, a hazai fémkészleteket, faanyagot, a mezőgazdasági talajt és valamennyi másodlagos nyersanyagot. Intenzív geológiai kutatásokkal kell feltárnunk a kő- és a barnaszén-, valamint a lignitlelőhelyeket. A kőolaj- és földgázlelőhelyek kutatását az e szempontból leggazdaságosabb területekre és nagyobb mélységekre kell összpontosítani. A hazai nem fémtartalmú nyersanyagkészletet ki kell használni a magnezit-, az üveg, a porcelán- és a kerámiagyártás bővítésére, és keresni kell az építőanyagok nyersanyag-forrásait. . Intenzívebben használjuk ki a mezőgazdasági földalapot, rendszeresen növeljük termelékenységét talajjavítással, kultiváciéval, és a pusztító hatások korlátozásával. Következetesen ügyeljünk arra, hogy a mezőgazdasági termőtalajt, főképpen szántóföldet ne használjanak fel nem mezőgazdasági célokra. Az egész társadalom ügye legyen a talajjal, erdőinkkel és a vízzel való hatékonyabb gazdálkodás. Biztosítsuk a fakitermelés tartós bővítését oly módon, hogy egyidejűleg fejlesszük az erdő más társadalmi funkcióit is. Teremtsük meg annak feltételeit, hogy átfogó módon használjuk ki országunkban ezt a jelentős gazdagságot. Biztosítsuk a természet általános védelmét. Fordítsunk fokozott gondot az életkörnyezetre, mindenekelőtt az ipari központokban és az erősen iparosított helyeken javítsuk a folyók és a levegő tisztaságát, csökkentsük a II. zajszintet. Következetesen tegyük felelőssé a gazdasági tervékenységet folytató szervezeteket az életkörnyezetre tett hatásukért. Egyre tökéletesebben biztosítsuk a nyersanyagok és mindennemű anyag hulladékának hasznosítását. 4 Fokozottabban érvényesítsük és gyorsabban vezessük be a gyakorlatba a tudomány és a technika eredményeit. Minden ágazatban, kutatóintézetben, termelő gazdasági egységben és vállalatban határozottabban kell érvényesíteni a tudományos-műszaki fejlődést, következetesebben kell irányítani a kutató és a fejlesztőmunkát, s gyorsabban kell kihasználni a hazai és a külföldi tudományos-műszaki ismereteket főképpen: — minden energiaforrás felhasználásának racionalizálására, a nyersanyagforrások és anyagforrások bővítésére és teljes kihasználására; — a termékek műszaki színvonalának a gépek, a műszerek és a termelési berendezések és technológiák hasznossági értékének, minőségének és megbízható üzemképességének a növelésére; — az építkezések műszaki-gazdasági mutatóinak emelésére; — a. mezőgazdaságban a növénytermesztés és az állattenyésztés intenzitásának és hatékonyságának tokozására^ — a termelés és a munka szervezésének haladó módszereivel ez élőmunka racionális kihasználására és felhasználásának csökkentésére. A tudományos-műszaki fejlődést fokozottabban meg kell gyorsítani a nemzetközi együttműködéssel, hatékonyabban kell kihasználni a szabadalmak vásárlásának és eladásának lehetőségeit. A kutató- és fejlesztőmunkát a döntő fontosságú feladatokra kell összpontosítani. Az irányítás egyes fokozatain tervszerűen létre kell hozni a kutatásfejlesztés termelés-felhasználás egész ciklusának szoros kapcsolatát és gyakorlati megvalósítását. Erősíteni kell a tudományos-műszaki fejlesztési terv eredményei teljesítésének ellenőrzését. Tökéletesebbé kell tenni a termékfelújítási tervezést, mégpedig az öszszefüggések és a kapcsolatok sokoldalú elmélyítésével, valamint a műszaki fejlesztés programjainak, főképpen a fejlesztési programoknak fokozatos egybekapcsolásával. A tudomány fő feladata, hogy elmélyítse az ismereteket főleg azokban az ágazatokban, amelyekben ezek lehetőséget nyújtanak a fejlett szocialista társadalom építésével összefüggő távlati problémák megoldására. Emellett intenzíven ki kell használni a fokozatos szocialista tudományos integráció lehetőségeit. E feladatok teljesítése megköveteli, hogy a természet-, a műszaki- és a gazdasági tudományokat a következő feladatokra összpontosítsuk: — a nyersanyagalapok gyarapítására és átfogó kihasználására, az energetikai gazdaság hatékonyságának növelésére, új tulajdonságú vegyületek előállítására és az anyagok hatékony szintetizálási folyamatára, különösen a katalitikus rendszer segítségével az anyagok racionális előállítására és kihasználására, új gépek és berendezések készítésének indítványozására, az elektronika, az automatizálás fejlesztésére és az irányítási rendszer optimálására a bonyolult, elsősorban műszaki rendszerekben; — a mezőgazdasági termelés ésszerűsítésére és intenzifikálésára, az élelmiszerek és a takarmányok tápértékének megőrzésére, valamint a szerves tápanyagok előállításának új ipari eljárásaira; — a társadalmi szempontból súlyos betegségek megelőzésére és gyógyítására, különösen a szív-, ér- és agybetegségek lényegének tanulmányozására és okainak felismerésére, a rosszindulatú daganatok keletkezésének tanulmányozására, a vírusos eredetű megbetegedésekre, valamint arra, hogy tisztázzuk a külső tényezők hatását az ember egészségére; , — az életkörnyezet védelmének és alkotásának tökéletesítésére; — a termelőerők fejlődésével öszszefüggő gazdasági kérdések kidolgozására, a társadalmi termelés intenzifikálására, a tudományos-műszaki fejlődés problémáinak megoldására, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére és a népgazdaság tervirátiyftásának tökéletesítésére. 5. a csehszlovák népgazdaságot nagyobb mértékben kell bekapcsolni a nemzetközi munkamegosztásba, főképpen a KGST integrációs folyamatába. Arra kell törekedni, hogy gazdaságunkat még szarosabb szálak fűzzék a KGST-tagállamai, mindenekelőtt a Szovjetunió gazdaságához. Biztosítani kell, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabb ütemben növekedjék, mint a nemzeti jövedelem és az ipari termelés. Határozottan és kezdeményezően kell biztosítani a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja céljainak és törekvéseinek megvalósítását. Következetesen kell teljesíteni az integrációs akciókkal kapcsolatos szerződésekből eredő kötelezettségeket a nyersanyagalap fejlesztésében, az orenburgi gázvezeték építésében, a vasérctartalmú nyersanyagokat gyártó üzemek, a vasöntvények, nikkel-, cink- és azbesztgyártő létesítmények építésében, a 750 kilovoltos feszültségű villanyvezeték és az automatizált távközlési rendszer építésében. Hathatósabban kell fejleszteni a nemzetközi munkamegosztást, hatékonyabban kell kihasználni a szakosítást és a kooperációt a gazdasági és a tudományos problémák megoldására. Biztosítani kell a szakosítás fejlesztését az atomenergetikai berendezések, a gördülőcsapágy, az elektromos számítástechnika, a szerszám- és idomgépek, a könnyűipari gépek, a teherautók és az egységes aszinkron motorok gyártásában. Rendszeresen kell ellenőrizni és biztosítani a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal megkötött hoszszú távú gazdasági és tudományosműszaki együttműködési szerződések realizálását. Hathatósan elő kell segíteni a szocialista gazdasági integráció formáinak bővítését és tökéletesítését, a népgazdasági tervek összehangolását, a két- és sokoldalú gazdasági együttműködés hosszú távú megvalósítását. El kell mélyíteni a nemzetközi együttműködést a nem szocialista államokkal a gazdaság, a tudomány és a technika szakaszán, az életkörnyezet védelmében, és más szférákban is a csehszlovák szükségletekből eredő hosszú távú célok alapján, s a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének szellemében, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányával összhangban. 6. A Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődését arra kell irányítani, hogy megoldják az egységes csehszlovák ökonőmika további arányos fejlesztésének kulcsfontosságú problémáit, gyarapodásának és hatékonyságának kérdéseit. Ugyanakkor ésszerűen kell kihasználni a természeti és a gazdasági feltételeket, optimális mértékben kell hasznosítani az erőforrásokat és lehetőségeket, főképpen a termelés műszaki alapjainak és a munkaképes lakosság számának növekedését, s ennek alapján biztosítani kell a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdaságfejlesztésének gyorsabb dinamikáját, és növelni kell részarányát az országos források alkotásában. (Folytatás következik.)
