Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-08 / 18. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 197B. május tí. Merre tart Á közelmúltban tartott portugáliai parlamenti választások egyértelműen bizonyítják, hogy a portugál nép többsége meggyűlölte a fasizmust és nem támogatja a jobboldali terror fel­újítását szorgalmazó reakciós párto­kat. , A Portugál Szocialista Párt, amely ugyan hajlamos a burzsoáziával való megalkuvásra, tehát nem foglal hatá­rozottan állást a forradalmi vívmá­nyok további fejlesztése, vagyis a tár­sadalom forradalmi átalakítása mel­lett, de választási programjában a de­mokrácia fejlesztését Ígérte — a vá­lasztási eredmények előzetes közlése szerint a kétszázhatvanhárom képvi­selői mandátumból százhatot szerzett. A múlt évi választási eredményekhez viszonyítva bizony gyengült a PSZP tömegbefolyása, ami elsősorban is a párt vezető szerveinek lavírozásával, a forradalmi változásokat mellőző pártprogrammal magyarázható. Portugália? lesz Portugáliában? Egyelőre nehéz lenne erre a kérdésre egyértelmű vá­laszt adni. Lényegében három alter­natíva jöhet számításba. Egyik lehető­ség, hogy a szocialisták koalíciós partnerek nélkül alakítanak kor­mányt, mint ahogy azt a választások előtt hirdették. De vajon milyen táv­latok nyílnának ilyen kisebbségi kor­mány számára?! Mint ismeretes, a PKP képviselői kijelentették, hogy semmi esetre sem támogatnak olyan kormányt, amely csupán szocialista miniszterekből áll. De a szocialisták — amennyiben kormányzásukat a kö­zelmúltban jóváhagyott alkotmánnyal összhangban akarják gyakorolni, vagyis az alkotmány értelmében sík­­raszállnak a földreform és az ipar államosítása mellett — nem számít­hatnak a reakciós pártok támogatá­sára sem. Így természetes, hogy egy szocialista párti kormány csak tisza­virág életű lenne. zárkózik el a szocialista párttal való együttműködéstől. Tehát hajlandó ar­ra is, hogy a szocialistákkal alakítson koalíciós kormányt. Alvaro Cunhal elvtárs, a Portugál Kommunista Párt főtitkára egyik sajtóértekezleten ki­jelentette, hogy amennyiben a szocia­lista és a kommunista párt megszerzi a szavazatok többségét, meg kell álla­podni egy baloldali kormány létreho­zásában és mindkét félnek egy-egy lépést kell tenni a másik felé. A kom­munisták részéről tehát megvan a jó­akarat és a szocialistákkal a fennálló elvi-, ideológiai különbségek ellenére is össze akarnak fogni a forradalmi vívmányok védelme, az ország haladó irányzatú fejlődésének garantálása, a reakciós erők fékentartása céljából. Portugália jövője, az, hogy milyen irányú fejlődés várható, tehát a szo­cialista párt magatartásától függ. A józan ész azonban azt sugallja, hogy Portugáliában szocialista és kommu­nista párti baloldali kormányra van szükség. —pa— Az ország egységére, a szocializmusra szavaztak Ünnepi légkörben, forradalmi hangulatban zajlottak le a vietnami nem zetgyűlési választások. A mintegy húszmillió választó polgár, ötvenmillió vietnami legszemélyesebb érdekeit képviselte. Az imperialista elnyomás alól felszabadult dél-vietnamiak először dönt­hettek szabadon .soksukröl, s magától értetődik, hogy a harcokban is hű­séges helytállást tanúsító északi testvéreikkel való államiságra és a szo­cializmus építésére szavaztak. A történelmi jelentőségű szavazásra egész Vietnamban nemzeti ünnep emelkedett hangulatában került sor. A választásokkal betetűződött a viet­nami nép hosszan tartó forradalmi harca. A választásokra és az ország egyesítésére való készülődés időszakában az egész ország területén példás munkasikerek születtek. A vietnami dolgozók tehát nem formális kötele­zettségeket vállaltak, hanem haladéktalanul hozzáláttak kötelezettségeik teljesítéséhez, s így a felajánlások teljesítése nyomán már a választások napjáig terven felül több millió méter szövetet, sok millió tonna szenet és műtrágyát termeltek. Az egész ország nemzetgyűlésének megválasztásával lényegében megva­lósult Vietnam két részének egyesülése. Teljesült a hős vietnami nép leg­főbb vágya. Győzelemhez, a boldog jövő formálásának legfőbb előfeltételé­hez vezetett az a hősi harc, amit a testvéri vietnami nép folytatott az im­perialista agresszorok ellen. —pa— Bár a reakció támadásának éle a Portugál Kommunista Párt ellen irá­nyult és a szélsőséges reakciósok az ultrabalos maoistákkal szövetségben, s a klérus aktiv közreműködésével mindent elkövettek a kommunista párt tekintélyének aláásására, valamint a párt híveinek megfélemlítése céljából, ennek ellenére a PKP megerősödve került ki a választásokból és negyven képviselői mandátumot szerzett. A választások eredményei tehát arra utalnak, hogy a szocialisták és a kom­munisták a portugál parlamentben többségben lesznek. Persze, nem becsülhető le az az erő sem, amit a két polgári, tehát a fej­lődés kerekét vissza fordítani akaró párt, a Demokratikus Néppárt és a Demokrata Szociális Centrum képvi­sel. Az előzetes becslések szerint azonban ezeknek a reakciós pártok­nak a parlamentben csak száztizenkét képviselőjük lesz. Tehát a parlamenti demokrácia keretébfen sem veszélyez­tethetnék az ország demokratikus fej­lődését, amennyiben a szocialisták és a kommunisták közös nevezőre jutná­nak egy valóban demokratikus prog­ram kialakításában, vagyis ha a szo­cialisták tudatosítanák, hogy a reak­ció megfékezése, az ország demokra­tikus fejlődése csak a kommnunisták­­kal való együttműködéssel garantál­ható. A köztársasági elnök megválasztá­sára három hónapon beiül kerül sor, majd azt követően alakul meg ar új portugál kormány. Milyen kormány Feltételezhető persze az is — mint második alternatíva —, hogy a szo­cialisták annak ellenére, hogy eddig másként vélekedtek, koalíciós kor­mány mellett foglalnak majd állást. Esetleg szövetségre lépnek a reakciós burzsoá pártokkal. Ugyanis a Portugál Kommunista Pár.t egy olyan szövet­ségben, illetve kormánykoalícióban, amelyben a jobobldali reakciós pár­tok is helyet foglalnak nem hajlandó részt venni. Mégpedig joggal! Ugyanis a kommunisták tudatosították, hogy a jobboldali pártok koalíciója a szociá­lis ellentétek kiéleződését vonná ma­ga után és egy újabb reakciós dikta­túrához vezetne. Ha tehát a Portugál Szocialista Párt hű akar maradni az ország új alkot­mányához, mely alkotmányt a kapita­lista világ leghaladóbb alkotmányá­nak ismerjük, tehát ha meg akarja védeni a demokratikus és szociális vívmányokat és a választópolgárok többségének akaratával összhangban az ország fejlődését valóban a szocia­lizmus felé akarja irányítani, akkor más választása nincs, mint szövetkez­ni az ország legforradalmibb pártjá­val, a Portugál Kommunista Párttal. Csak a kommunisták és a szocialisták koalíciója nyomán jöhet létre egy olyan kormány, amely a fejlődés irá­nyát a választó polgárok többségének akarata alapján garantálhatná, mivel élvezné a nemzetgyűlés, illetve a parlaipenti képviselők többségének bizalmát is. A Portugál Kommunista Párt nem Testvéri együttműködésben A Magyar Népköztársaság kormánya elnökének meghívására Ľubomír Š t r o u g a 1 elvtárs, a szövetségi kormány elnöke a múlt hét elején Magyarországon tartózkodott. Tárgya­lásokat folytatott Lázár György elvtárssal, a Magyar Népköztársaság kormányának elnökével. A tárgyalásokról kiadott közlemény többek között megállapítja, hogy a tárgyaló felek kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a szocialista társada­lom építésében elért eredményekről és véleményt cseréltek az Időszerű nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban. Megállapították, hogy a két szom­szédos szocialista ország kapcsolatai szüntelenül fejlődnek, s országaink hozzájárulnak a szocialista társada­lom egységének szilárdulásához. Majd a helyzet elemzése nyomán arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a párt- és kormányküldöttségek által meghatá­rozott feladatokat mindkét fél sikere­sen teljesítette az 1971—1975-ös évek folyamán. Az együttműködés további fejlesz­tése céljából a miniszterelnökök meg­állapodtak abban, hogy emelik az együttműködés színvonalát,'-Hangsú­lyozták, hogy mindkét ország közpon­ti szerveinek és szervezeteinek köte­lességük a termelés szakosítására és a kooperációs viszonyok fejlesztésére törekedni. Főleg a gép- és a vegy­iparban, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakaszán kell komplex együttműködést elérni és közösen kell megoldani a közlekedés néhány kérdését. Továbbá szükséges, hogy a tudományos-műszaki együtt­működés még hatékonyabban segítse a termelés szakaszán kibontakozó együttműködés elmélyülését. A tárgyaló felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az integrációban épülő Gabčikovo—Nagymarosi Vízierőmű­nek. Feladatul adták az illetékes szerveknek, hogy a lehető legrövidebb Időn belül készítsék el a vízierőmű közös kivitelezési tervét és egy olyan kormányközi egyezmény javaslatát, amely a vízierőmű közős építését és az üzemelés módját szabályozza. A tárgyaló felek annak a meggyőződé­süknek adtak kifejezést, hogy a CSSZSZK és az MNK együttműködése a szocialista gazdasági integráció komplex programjának a' teljesítését szolgálja. A testvéri két szocialista ország kormányának elnöke pozitívan érté­kelte azokat az eredményeket is, ame­lyeket a kulturális, tudományos élet, valamint a közoktatás szakaszán ki­bontakoztatott együttműködésben el­értünk. Hangsúlyozták továbbá, hogy a nemzetiségi kérdés helyes megoldá­sa a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban és a Magyar Népköztársa­ságban, hozzájárni a két szocialista ország népei barátságának és együtt­működésének megszilárdulásához. A tárgyaló felek teljes egyetértés­ben hangsúlyozták, hogy a Szovjet­unió és a többi testvéri szocialista ország békepolitikája nyomán mind­jobban érvényesülnek a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének alapelvei, ami a nemzetközi feszülség enyhülé­séhez vezet. A tárgyaló kormányel­nökök kiemelték a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXV. kongresszusának a kommunista társadalom építésére és a nemzetközi helyzet javulására gya­korolt történelmi jelentőségű szere­pét. Hangsúlyozták továbbá azt, hogy a szocialista országok együttműködé­sének és egységének alapját a marx- Izmus-leninizmus és a szocialista in­ternacionalizmus képezi. Megállapították továbbá, hogy á Varsói Szerződésnek, vagyis a testvéri szocialista országok védelmi szövetsé­gének és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának rendkívüli szerepe van a béke megszilárdításában, a nép­gazdaság sokrétű fejlődésében. A tárgyalásokról kiadott közlemény megállapítja, hogy a két szocialista ország kormánya törekszik a helsinki konferencia záróokmányában körvo­nalazott nemzetközi kötelezettségek gyakorlati megvalósítására, azonban elvárja, hogy a záróokmányt minden érdekelt állam tiszteletben tartsa.-pa-A népgazdaságfejlesztés fő feladatai a 6. ötéves tervidőszakban 3. Nagyobb intenzitással kell ki­használni a hazai természeti kincse­ket, főképpen a szilárd tüzelőanyagok lelőhelyeit, a vízi energiát, az elektro­mos energia termelésére, a hazai fémkészleteket, faanyagot, a mezőgaz­dasági talajt és valamennyi másodla­gos nyersanyagot. Intenzív geológiai kutatásokkal kell feltárnunk a kő- és a barnaszén-, valamint a lignitlelőhelyeket. A kő­olaj- és földgázlelőhelyek kutatását az e szempontból leggazdaságosabb területekre és nagyobb mélységekre kell összpontosítani. A hazai nem fémtartalmú nyers­anyagkészletet ki kell használni a magnezit-, az üveg, a porcelán- és a kerámiagyártás bővítésére, és keresni kell az építőanyagok nyersanyag-for­rásait. . Intenzívebben használjuk ki a me­zőgazdasági földalapot, rendszeresen növeljük termelékenységét talajjaví­tással, kultiváciéval, és a pusztító ha­tások korlátozásával. Következetesen ügyeljünk arra, hogy a mezőgazdasági termőtalajt, főképpen szántóföldet ne használjanak fel nem mezőgazdasági célokra. Az egész társadalom ügye le­gyen a talajjal, erdőinkkel és a vízzel való hatékonyabb gazdálkodás. Biztosítsuk a fakitermelés tartós bő­vítését oly módon, hogy egyidejűleg fejlesszük az erdő más társadalmi funkcióit is. Teremtsük meg annak feltételeit, hogy átfogó módon hasz­náljuk ki országunkban ezt a jelentős gazdagságot. Biztosítsuk a természet általános védelmét. Fordítsunk fokozott gondot az életkörnyezetre, mindenekelőtt az ipari központokban és az erősen ipa­rosított helyeken javítsuk a folyók és a levegő tisztaságát, csökkentsük a II. zajszintet. Következetesen tegyük fe­lelőssé a gazdasági tervékenységet folytató szervezeteket az életkörnye­zetre tett hatásukért. Egyre tökéletesebben biztosítsuk a nyersanyagok és mindennemű anyag hulladékának hasznosítását. 4 Fokozottabban érvényesítsük és gyorsabban vezessük be a gyakorlat­ba a tudomány és a technika eredmé­nyeit. Minden ágazatban, kutatóintézetben, termelő gazdasági egységben és vál­lalatban határozottabban kell érvé­nyesíteni a tudományos-műszaki fej­lődést, következetesebben kell irányí­tani a kutató és a fejlesztőmunkát, s gyorsabban kell kihasználni a hazai és a külföldi tudományos-műszaki is­mereteket főképpen: — minden energiaforrás felhaszná­lásának racionalizálására, a nyers­anyagforrások és anyagforrások bőví­tésére és teljes kihasználására; — a termékek műszaki színvonalá­nak a gépek, a műszerek és a terme­lési berendezések és technológiák hasznossági értékének, minőségének és megbízható üzemképességének a növelésére; — az építkezések műszaki-gazda­sági mutatóinak emelésére; — a. mezőgazdaságban a növény­­termesztés és az állattenyésztés inten­zitásának és hatékonyságának toko­zására^ — a termelés és a munka szervezé­sének haladó módszereivel ez élő­munka racionális kihasználására és felhasználásának csökkentésére. A tudományos-műszaki fejlődést fo­kozottabban meg kell gyorsítani a nemzetközi együttműködéssel, hatéko­nyabban kell kihasználni a szabadal­mak vásárlásának és eladásának lehe­tőségeit. A kutató- és fejlesztőmunkát a döntő fontosságú feladatokra kell összpontosítani. Az irányítás egyes fokozatain terv­szerűen létre kell hozni a kutatás­­fejlesztés termelés-felhasználás egész ciklusának szoros kapcsolatát és gya­korlati megvalósítását. Erősíteni kell a tudományos-műszaki fejlesztési terv eredményei teljesítésének ellenőrzé­sét. Tökéletesebbé kell tenni a termék­felújítási tervezést, mégpedig az ösz­­szefüggések és a kapcsolatok sokol­dalú elmélyítésével, valamint a mű­szaki fejlesztés programjainak, főkép­pen a fejlesztési programoknak foko­zatos egybekapcsolásával. A tudomány fő feladata, hogy elmé­lyítse az ismereteket főleg azokban az ágazatokban, amelyekben ezek lehe­tőséget nyújtanak a fejlett szocialista társadalom építésével összefüggő táv­lati problémák megoldására. Emellett intenzíven ki kell használni a fokoza­tos szocialista tudományos integráció lehetőségeit. E feladatok teljesítése megköveteli, hogy a természet-, a műszaki- és a gazdasági tudományokat a következő feladatokra összpontosítsuk: — a nyersanyagalapok gyarapítására és átfogó kihasználására, az energe­tikai gazdaság hatékonyságának nö­velésére, új tulajdonságú vegyületek előállítására és az anyagok hatékony szintetizálási folyamatára, különösen a katalitikus rendszer segítségével az anyagok racionális előállítására és kihasználására, új gépek és berende­zések készítésének indítványozására, az elektronika, az automatizálás fej­lesztésére és az irányítási rendszer optimálására a bonyolult, elsősorban műszaki rendszerekben; — a mezőgazdasági termelés éssze­rűsítésére és intenzifikálésára, az élelmiszerek és a takarmányok táp­értékének megőrzésére, valamint a szerves tápanyagok előállításának új ipari eljárásaira; — a társadalmi szempontból súlyos betegségek megelőzésére és gyógyítá­sára, különösen a szív-, ér- és agy­betegségek lényegének tanulmányozá­sára és okainak felismerésére, a rosszindulatú daganatok keletkezésé­nek tanulmányozására, a vírusos ere­detű megbetegedésekre, valamint ar­ra, hogy tisztázzuk a külső tényezők hatását az ember egészségére; , — az életkörnyezet védelmének és alkotásának tökéletesítésére; — a termelőerők fejlődésével ösz­­szefüggő gazdasági kérdések kidolgo­zására, a társadalmi termelés intenzi­­fikálására, a tudományos-műszaki fej­lődés problémáinak megoldására, a szocialista gazdasági integráció fej­lesztésére és a népgazdaság tervirá­­tiyftásának tökéletesítésére. 5. a csehszlovák népgazdaságot na­gyobb mértékben kell bekapcsolni a nemzetközi munkamegosztásba, főkép­pen a KGST integrációs folyamatába. Arra kell törekedni, hogy gazdaságun­kat még szarosabb szálak fűzzék a KGST-tagállamai, mindenekelőtt a Szov­jetunió gazdaságához. Biztosítani kell, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabb ütemben növekedjék, mint a nemzeti jövedelem és az ipari terme­lés. Határozottan és kezdeményezően kell biztosítani a szocialista gazdasá­gi integráció Komplex Programja cél­jainak és törekvéseinek megvalósítá­sát. Következetesen kell teljesíteni az integrációs akciókkal kapcsolatos szerződésekből eredő kötelezettsége­ket a nyersanyagalap fejlesztésében, az orenburgi gázvezeték építésében, a vasérctartalmú nyersanyagokat gyártó üzemek, a vasöntvények, nik­kel-, cink- és azbesztgyártő létesít­mények építésében, a 750 kilovoltos feszültségű villanyvezeték és az auto­matizált távközlési rendszer építésé­ben. Hathatósabban kell fejleszteni a nemzetközi munkamegosztást, hatéko­nyabban kell kihasználni a szakosí­tást és a kooperációt a gazdasági és a tudományos problémák megoldásá­ra. Biztosítani kell a szakosítás fej­lesztését az atomenergetikai berende­zések, a gördülőcsapágy, az elektro­mos számítástechnika, a szerszám- és idomgépek, a könnyűipari gépek, a te­herautók és az egységes aszinkron motorok gyártásában. Rendszeresen kell ellenőrizni és biztosítani a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal megkötött hosz­­szú távú gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési szerződések realizálását. Hathatósan elő kell segíteni a szo­cialista gazdasági integráció formái­nak bővítését és tökéletesítését, a népgazdasági tervek összehangolását, a két- és sokoldalú gazdasági együtt­működés hosszú távú megvalósítását. El kell mélyíteni a nemzetközi együttműködést a nem szocialista ál­lamokkal a gazdaság, a tudomány és a technika szakaszán, az életkörnye­zet védelmében, és más szférákban is a csehszlovák szükségletekből eredő hosszú távú célok alapján, s a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének szel­lemében, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmá­nyával összhangban. 6. A Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődését arra kell irányí­tani, hogy megoldják az egységes csehszlovák ökonőmika további ará­nyos fejlesztésének kulcsfontosságú problémáit, gyarapodásának és haté­konyságának kérdéseit. Ugyanakkor ésszerűen kell kihasználni a termé­szeti és a gazdasági feltételeket, opti­mális mértékben kell hasznosítani az erőforrásokat és lehetőségeket, főkép­pen a termelés műszaki alapjainak és a munkaképes lakosság számának nö­vekedését, s ennek alapján biztosítani kell a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdaságfejlesztésének gyorsabb dina­mikáját, és növelni kell részarányát az országos források alkotásában. (Folytatás következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents