Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-08 / 18. szám
1976. MÁJUS 8 XXVII. évfolyam. 18. szám. Ага: 1,— Kčs Szabad Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja A GYŐZELEM ÉS A BÉKE ÜNNEPE Harminc esutendővel ezelőtt, május 9-én Berlinben és a prágai várnál letépték az utolsó horogkeresztes zászlókat; és a német fasizmus sorsa ezzel beteljesedett. Véget ért egy borzalmas háború. amelyhez hasonlót nem ismer az emberiség története. A négy évnél tovább tartó világégésnek 50 millió ember esett áldozatul. Harminckét millió katona, IS millió polgári lakos, — asszonyok, öregek, gyermekek, — akik lebombázott égő városokban, koncentrációs táborokban pusztultak el, vagy vesztek éhen. A legnagyobb véráldozatot hozó Szovjetunió húsz millió lakosát vesztette el a második világháborúban. A háború kimenetelét meghatározó nagy csaták — Moszkva, Leningrád, Sztálingrád, Kurszk — nemcsak a szovjet katonák páratlan hősiességét mutatták meg. hanem a szovjet népek családjának minden áldozatra kész egységét és a szocializmus hatalmas erejét. Több mint három évtized után tisztán láthatjuk annak az eseménysorozatnak a jelentőségét, amely 1945 tavaszán kezdődött. Oj korszak köszöntött be a felszabadult kelet- és közép-európai országokba. Olyan fejlődés vette kezdetét, amelynek eredményeként kialakult a szocialista országok közössége. S a győzelemtől elválaszthatatlan az is, hogy a szabadság, forradalom és a szocializmus zászlaja nemcsak Európában, hanem más kontinensen is győzedelmeskedett. Hazánk végleges felszabadítása egybe esik a győzelem napjával. A felszabadító harcban a Vörös Hadsereg oldalán részt vettek a Szovjetunióban alakult csehszlovák egységek is. A hazánk felszabadításáért folytatott küzdelem nagy áldozatokat követelt. A duklai harcokban vérrel megpecsételt barátság, a Szlovák Nemzeti és a Cseh Népi Felkelés internacionalista megsegítése szoros kapocs lett országaink között. A gottwaldi jelszó: „űrök időkre a Szovjetunióval“ élő valóság. A hatalmas országban szerzett tapasztalatok, a szovjet tudomány és technika eredményeinek gyakorlati alkalmazása, a gazdaságikereskedelmi kapcsolatok erősítése és koordinálása a KGST keretében, vezetett oda, hogy a világ élenjáró országai közé tartozunk. A Szovjetunióhoz fűződő osztályszövetségünket és baráti kapcsolatainkat barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés rögzíti. Legutóbb hat évvel ezelőtt került sor a nagy jelentőségű szerződés felújítására, aláírására. Hogy mennyire előnyös számunkra az együttműködés a világ első és leggazdagabb szocialista országával, azt minden vonatkozásban be lehet bizonyítani. De talán legkézzelfoghatóbb példa rá országaink gazdasági kapcsolata, különösképpen napjainkban, amikor a KGST keretében soha nem látott mértékben kibontakozik a nemzetközi munkamegosztás, a szocialista országok sokoldalú együttműködése. A CSSZSZK a Szovjetuniónak legjelentősebb kereskedelmi partnere. Az összehangolt legújabb ötéves tervben (1976—1960) több mint negyven százalékkal növekszik hazánk kivitele a Szovjetunióba. Főleg gépek, berendezések, teherautók, motorkerékpárok, csempék, bőrcipők stb. exportálása lesz jelentős. Amellett, hogy a nyersanyag behozatalunk döntő többségét a Szovjetunióból kapjuk, növekszik a személyautó, traktor, kombájn, építő-technikai berendezések és más árucikkek behoza tala. A Barátság kőolajvezeték mellett teljes ütemben folyik az Orenburg! gázvezeték építése s még a hatodik ötéves terv során jelentősen megjavítja gázellátásunkat. A mezőgazdaságunk fejlődését a Szovjetunióból behozott gépek mellett jelentősen segítették a kiváló búzafajték. A vetésterületünk döntő többségén már hosszú évek óta szovjet búzafajtákat termesztünk és világszintű eredményeket érünk el. Az árucsereforgalom mellett jelentős az együttműködés a tudományban, a kultúrában és az élet minden terén. A közelmúltban befejeződött CSKP XV. kongreszsusa nagyra értékelte a sokoldalú kapcsolat eredményeit. Csehszlovákia külpolitikájának alapja a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetség, együttműködés, a barátság megszilárdulására irányuló erőfeszítés. A világ gazdasági fejlődésének feltételei között minden eddiginél jobban kidomborodik a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés jelentősége népgazdaságunk számára. A Szovjetunió a jövőben is a legnagyobb partnerünk lesz, együttműködésünk jelentősége legfőképpen állandó és biztos jellegében és előnyösségében van. Az építőmunkánk folytatása csakis tartós békében lehet eredményes. Ezért állandóan tudatosítani kell, hogy osztályszempontból megosztott világban élünk és egyes imperialista körök háború kirobbantásán mesterkednek. Ebből kifolyólag a haladó világnak mindent el kell követni, egy újabb világégés megakadályozására. A háború elkerülésének legfőbb biztosítéka a szocialista országok nagy családja. A Varsói Szerződésben tömörült országoknak olyan hadseregük van, amely garantálja a szocialista országok békés fejlődését. Az internacionalista egységgel párosuló hatalmas erő gondolkodóba ejti a kardcsörtetőket, újból és újból a tárgyaló asztalhoz kényszeríti őket a különböző kérdések békés rendezésére. Az utóbbi években a szocialista országok nemzetközi politikájában központi helyet foglalt el a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram, amelynek helyességét igazolta az SZKP XXV. kongresszusának állásfoglalása. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lehetősége beigazolódott az utóbbi években. A SZKP XXIV. kongresszusa az enyhülés és Európa tartós békéjének érdekében felszólította a földrész országait az összeurópai értekezlet összehívásának fontosságára. Az erőfeszítések sikerrel jártak és tavaly Helsinkiben 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői aláírták a tanácskozás záróközleményét. Azóta még nem sok Idő telt el, de már sok kezdeményezés történt a záródokumentumban foglaltak megvalósítására. Leonyid Brezsnyev, az SZKP XXV. kongresszusán tartott beszámolójában újból leszögezte: „Szovjetunió külpolitikájában türelmesen és következetesen kutatja a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös, békés egymás mellett élésének újabb és újabb útjait, a leszereléshez vezető utakat. Szün: lenül fokozzuk előfeszftésoinket a tartós békéért vívott harcban". v A békéért és a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlenségéért folytatott harc további programját a kongresszusi beszámoló a következőképpen határozta meg: Szakadatlanul szilárdítani kell a testvéri szocialista országok egységét, az új társadalmi építésben kifejtett sokoldalú együttműködésüket, fejlesztve növelni a béke szilárdításához való együttes, aktív hozzájárulást. Törekedni kell a béke számára veszedelmes fegyverkezési hajsza megszüntetésére, rá kell térni a felhalmozott fegyverzet csökkentésére a leszereléshez vezető úton. Bátran állíthatjuk, hogy napjainkban a béke. a haladás oldalán van a nagyobb erő. A Szovjetunió és a többi szocialista ország összehangolt és egyértelmű diplomáciai tevékenységének eredményeként eljutottunk addig, hogy a bizalom és megértés légkörében mind több lehetőség nyílik a békés egy más mellett élés normáinak állandósítására. A szocialista országok összefogása — amelyet a haladó országok egész sora támogat — lehetővé teszi, hogy elkerüljük az embert pusztító háború veszélyét. TÓTH DEZSŐ Hazafias helytállást igénylő feladatok Szlovákia mezőgazdaságának ve* zető dolgozói a minap országos értekezletet tartottak. Értékelték azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyek az ötödik ötéves tervidőszak folyamán a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra hárultak. Majd az értékelést követően ján janovic mérnök, a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere részletesen ismertette azokat a feladatokat, amelyek a hatodik ötéves tervidőszakban Szlovákia mezőgazdaságában és élelmiszeriparában megoldásra várnak. — A CSKP XV. kongresszusa alapvető gazdasági és szociálpolitikai célul tűzte ki — a lakosság szocialista életmódjának fejlesztésével összhangban — a növekvő anyagi és szellemi szükségletek kielégítését — mondotta janovic elvtárs, majd így folytatta: Ezt az ország gabonaönellátottságának magasabb fokával lehet elérni, mivel a gabona és a takarmányfehérje behozatalával a hatodik ötéves tervidőszak folyamán nem számolhatunk. így tehát továbbra is meg kell tartani a mezőgazdasági termelés magas színvonalát. A jelenlegi ötéves tervidőszakban az előzőekhez viszonyítva a mezőgazdasági össztermelést több mint 18 százalékkal kell növelnünk, ami évi átlagban 4,5 milliárd korona értéket jelent. Az állami készletekbe jutó árutermelést 1980-ban az 1975-ben elért valóságos eredményekhez viszonyítva 26—27 százalékkal szükséges növelni, az élelmiszeripar össztermelését pedig 24 százalékkal. A hatodik ötéves tervidőszakban 19—20 millió tonna gabona össztermést kell elérni, ami 17—23 százalékkal több mint a legutóbbi öt év folyamán. Az 1980-as év végéig 1975- höz viszonyítva a hüvelyesek piaci termelését több mint a háromszorosára, az olajosokét kétszeresére, a burgonyáét 60 százalékkal, a zöldségfélékét 54 százalékkal és a gyümölcsét 170 százalékkal kell növelni. A lehető legnagyobb mértékben ki kell majd használni a terimés takarmányok termesztésében rejlő eddig kihasználatlan tartalékokat. Az állattenyésztési termelés szakaszán az állatállományt és annak termelését olymódon kell növelni, hogy 1975-höz viszonyítva 1980-ban a vágóállatok felvásárlása 21 százalékkal, a tejé 24 százalékkal, az étkezési tojás csaknem az egynegyedével, a vágóbaromfi pedig közel egyharmadával fokozódjék. Az alapeszközök újratermelésére a mezőgazdaság és a felvásárlás szakaszán, az előzőhöz viszonyítva a jelenlegi ötéves tervidőszakban 8—11 százalékkal több beruházási eszköz áll majd rendelkezésre, viszont az élelmiszeriparban 17—23 százalékkal. Egy hektárnyi mezőgazdasági területre 260 kg-nál nagyobb mennyiségű műtrágya jut, de kihasználásával szemben a következő öt év folyamán nagyobb igényeket kell támasztani. A pártkongresszus irányelveivel összhangban az előttünk állő öt év folyamén gazdaságosabbá kell tenni a termelést. A szövetkezeti szektorban 1—2 százalékkal, az állami szektorban 3,5 százalékkal, az élelmiszeriparban pedig 2 százalékkal kell csökkenteni a termelési költségeket. Takarékosabbá válik az állami dotációk és szubvenciók nyújtása. Általánosságban gondoskodni kell a talaj, a gépieszközők és a beruházások jobb kihasználásáról. Takarékoskodni kell az üzemanyaggal, az energiával és hatékonyabban alkalmazni a műtrágyákat. Az eddiginél gyorsabban kell érvényesíteni a legújabb tudományosműszaki ismereteket a mezőgazdasági, valamint az élelmiszeripari gyakorlatban. Az összpontosítás, a szakosítás, az együttműködés, valamint a közös létesítmények kialakításakor mindig a termelés hatékonyságának fokozását kell szem előtt tartani, ami a beruházásokra is vonatkozik. Szlovákia területén 1976-ban terv szerint 6,6 százalékkal kell fokoznunk a mezőgazdasági össztermelést, ebből a növénytermesztési termelést 9,8 százalékkal, az állattenyésztési termelést pedig 3,7 százalékkal. Az állami készletek feltöltését szolgáló piaci termelés 5,5 százalékkal és az élelmiszeripari össztermelés 4 százalékkal fokozódik. Különös gondot kell fordítanunk az eddigi hibák kiküszöbölésére. A növénytermesztés szakaszán a tavalyihoz mérten 210 ezer tonnával több gabonát kell termelnünk, ami szlovákiai viszonylatban 38 mázsás átlagos hektárhozamot követel meg. Az eddiginél több figyelmet kíván a terimés takarmányok termesztése mennyiségi és minőségi szempontból, ahol nagy a lemaradás. Különösen sok a behoznivaló a burgonyatermesztés szakaszán, de nem tartottuk be a kellő ütemet a zöldségtermesztésben sem. Szélsőségesen rossz a helyzet a gyümölcstermesztésben és nem lehetünk elégedettek egyes ipari növények termesztésével sem. Aggasztó a helyzet a szarvasmarhatenyésztés szakaszán, mivel pl. a tehénállomány az elmúlt évben 29 ezer darabbal csökkent. Nem kielégítő a többi gazdasági állatok termelési színvonala sem. Az irányító munka elsőrendű objektuma az ember, annak szaktudása, munkafegyelme, munkakedve, anyagi érdekeltsége és kezdeményező képessége. Ismerni kell az emberek gyengéit, s igyekezni kell ezek csökkentésére, viszont pozitív tulajdonságait helyes irányban és teljes mértékben szükséges kihasználni a közösség Javára. Ezen a téren még sok a tennivaló az irányítás minden fokán. Az egyesített, nagy efsz-ekben az új vezetőség sokhelyütt valamiféle hivatalokká alakul át, amelyek dolgozói elszakadnak a termelési gyakorlattól. Ez a hiba-részint abból ered, hogy-az egyesült szövetkezetek belső irányítási rendszere nem alakult át szakágazati jellegűvé. Az élelmiszeripar feladata a rendelkezésre álló kevés nyersanyag lehető legnagyobb mértékű kihasználása, a hulladék-anyagok takarmányozásra, szeszkészítésre stb. történő értékesítése. Igen lényeges a kereskedelem áruválasztékban bővelkedő és mennyiségileg a tervet felülmúló ellátása. Az illetékes szerveknek különös figyelmet keli szentelniük az export-feladatok teljesítésére és a kivitel gazdaságosságára. Általános követelmény a mezőgazdasági termények, valamint az ipari termékek minőségi szintjének szüntelen emelése is. Szükségünk lenne több beruházási eszközre, energiára, műtrágyára, bizonyos építőanyagokra, nagy teherbírású autókra, devizára, sőt egyes szakaszokon több munkaerőre. A legutóbbi pártkongresszusok azonban azt a feladatot adták a mezőgazdasági-élelmiszemipari komplexum dolgozóinak, hogy beérjék azzal, omit népgazdaságunk jelenleg nyújthat és ami az állami tervek limitjeiben szerepel. A jelenlegi időszakban különösen előtérbe került a tervfegyelem betartásának fontossága, ezért ahol az még lehetséges okvetlenül tartsuk be a vetési tervet. Igényes feladatok állnak mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk dolgo: zói előtt. Ezek teljesítése hazafias helytállást, a kezdeményezőkészség teljes kibontakoztatását igényli. Kucsera Szilárd
