Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-01 / 17. szám
i Gondoskodnak a tagságról A Szlovákiai Kertészkedők és Gyümölcsészek Szövetségének šamoríni (somorjai) alapszervezete 1952-ben harminckét taggal alakult. Kezdetben voltak olyan tagok is, akik 40—50 ár földterületet mondhattak magukénak. Később a városiasodás következtében a „nagyobb“ területeket beépítették, így ma már tíz árnyi kert is „fehér holténak“ számít. Ennek ellenére gyarapodott a tagok létszáma, sőt az alapszervezet az elmült öt év óta tölti be valójában küldetését. A közelmúltban Major Tiborral — aki immár tíz éve tölti be a titkári funkciót — a szervezet múlt évi tevékenységéről és jövőbeni célkitűzéseiről be-A százhuszonnyolc tagú szervezet jelenlegi elnöke Szegi Béla. Ezévi feladataikról a következőket mondta: — A CSKP megalakulásának 55. évfordulója, valamint a XV. pártkongresszus tiszteletére, társadalmi munkában 500 brigádóra ledolgozását vállaltuk. Tovább folytatjuk a tagtoborzást és nagy gondot fordítunk a szakirodalomra, a különböző szakfolyóiratok — Szabad Földműves, Záhradkár chovateľ — előfizetői táborának bővítésére. Tagságunk számára a lehetőségekhez mérten biztosítjuk a különböző műtrágyákat és permetező anyagokat. Szervezetünk hat kerekes és két háton hordozható permetezőgéppel rendel-Az immár hagyományossá vált szüreti ünnepség alkalmával a múlt öszön az SZGYKSZ šamoríni városi szervezete jól sikerült kiállítást rendezett — az I. Felső-Csallóközi Körzeti Gyümölcskiállítást. Foto: —bor— szélgettem. Elmondta, hogy tavaly a vezetőség tizenkét ízben ülésezett, s négy alkalommal hívták össze a tagsági gyűlést. A Szlovákiai Kertészkedők és Gyfimölcsészek Szövetsége által meghirdetett versenyben, — amely hazánk felszabadulásának 30. évfordulója jegyében zajlott le — sikeresen helytállt a szervezet. A verseny keretében a legtöbb pontot a gyümölcsfák kiültetésével gyűjtötték össze. A feltételek értelmében minden kiültetett fáért egy pont járt. A tagok bebizonyították rátermettségüket, mert kezük nyomán összesen 4454 gyümölcsfa került a földbe. A primőráruk kategóriájában 373 pontot értek el, mivel a felvásárló üzemeknek 3730 kg árut adtak el, a városszépítési munkákért pedig 1009 pontot kaptak. A CSEMADOK Nap és a Szüreti ünnepség alkalmából kiállítást rendeztek saját termékeikből. kezik. Szükség esetén tovább bővítjük „mini gépparkunkat“. Az év folyamán három szakelőadást szervezünk, ahol a tagság tovább bővítheti tudását. Az előadásokat vasárnaponként tartjuk, s nyugodtan kijelenthetem, hogy a kiskertészkedők nagy érdeklődést tanúsítanak irántuk — fejezte be az elnök. Megtudtam még, hogy a szervezeti munkába Holocsi Rudolf, a vnb elnöke aktívan bekapcsolódik. Fájó pont azonban, hogy kevés fiatal tömörül a szervezetbe, holott többen is rendelkeznek földterülettel. Befejezésül megállapíthatjuk, a szervezet vezetősége példásan gondoskodik a tagságról s igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a kiskertészek minél olcsóbban, de jó minőségű árut termelhessenek. Ováry Péter A kertben, az uborka^ termesztésére kiszemelt helyen 20 cm mély és mintegy 40 cm . széles árkot ások, ebbe apróra vágott füvet szórok és jól ledöngölöm, majd elföldelem. Kompasztföldben az uborka jobban nő, ezért ősszel Cererittel és csontliszttel trágyázom meg a földet. Aki csak teheti, trágyalével is öntözze meg a talajt ősszel, mert ez biz-Fólia, fű uborka tos sikert jelenthet. Karókkal megjelölöm az előkészített* ágyást. majd a földet letakarom fekete fóliával. A fólia széleit úgy földelem el, hogy a szélek magasabbak legyenek. mint a középső rész. így középre csorog az esővíz, és a fóliába vágott lyukakon a palánták tövéhez jut a nedvesség. Ültetéskor kis nyílást, lyukat vágunk a fóliába, Ht ültetjük a földbe az előnevelt tápkockás palántát. Akinek nincs tőzegkockája, meleg helyen tejbe vagy vízbe mártott vattacsomóban is előcsíráztathatja a magvakat. Négy-hat nap elteltével kell kivenni a vattából a már szép csírával rendelkező magvakat és kiültetni őket az ágyúsba. Fekete fólia helyett világosat, fehéret is használhatunk. Ez esetben nem szükséges előcsíráztatni a magvakat, hanem egyenesen az ágyúsba vetünk és a fóliatakarén csak akkor vágunk lyukakat, ha már kezdenek kelni a magok. A fekete fólia előnye, hogy alatta jobban átmelegedik a talaj és nem nő meg a gyom. Ellenben a világos fólia alatt kicsíráznak a gyommagvak, elhatalmasodnak a gyomok. Gyakran még a talajt takaró fóliát is felemelik. Ha lehet, tépjük ki a gyomokat, vaey a fólián keresztül zúzzuk össze, gyúrjuk le a gyomot, mert később sok problémát okoz. Az árokba juttatott korhadó fű meleget és nedvességet szolgáltat, s ezzel kedvező feltételeket teremt az uborka fejlődéséhez. A fekete talaj takaró fólia még fokozza e hatást. —ja— Hová mit ültessünk? Csodálatos látványt nyújtanak a virágos ablakok, erkélyek, elszomorítót a csupaszok, az egyhangúak. Sokan csupán azért nem ültetik be virágládáikat, mert már egyszer megkísérelték és kudarcot vallottak. Meglehet, rosszul választottak és tűzó napra árnyékos helyet kedvelő növényeket vetettek vagy ültettek — esetleg fordítva — és azért pusztultak ki a virágok. Hogy elkerüljük a hasonló csalódásokat, felsorolunk néhány példát, hová milyen virágot és dísznövényt lehet ültetni. A kékszínű bojtocska (Ageratum houstoniamon), a rózsaszín futómuskátll (Pelargonium peltatum, a piros muskátli (P. hortorum), a fehér petúnia —Petunia hybride), a sárga bársonyvirág (Tagetes er. fi. p. „Cupido“), a lila vasvirág (Verbena rigida) a tűző napot is jól tűri. Ezen csüngő növényeken kívül az elfekvő szárú, kis piros virágokkal és szív alakú levelekkel díszelgő Mesembryanthemum cordifollum és a tűző napon is egész nyáron át viruló Lantana hybrida ültethető napfényes ablakban vagy erkélyen levő virágládába. Az ablak mellé vagy az erkélykorlátna pirosvirágú díszbabot (Phaseolus multifluros) vagy nagyvirágú hajnalkát (fpomoea purpurea) futtathatunk fel. Ahová psak ritkán vagy sohasem süt a nap, de azért fény van, folytonnyílő begóniát (Begonia semperflorens) gumós begóniát (B. tuberhybrida), fuksziát (Fuchsia hybrida), nenyúljhozzám vagy fájvirágot (Impatiens balsamlna), vízi fuksziát (Imp. sultáni Hook), lobéliát (Lobelia erinus), sarkantyúkát (Tropaeolum május) lehet ültetni. Árnyékos helyekre lecsüngő növényként borostyánt (Hedera helix) zöldlevelű pletykát (Tradescantia albiflora) ültessünk. (Keti) KÖRÜLTEKINTŐ MUNKÁVAL a nyérctenyésztés eredményességének növeléséért Minden tenyésztő a lehető legtöbb utód felnevelésére, az állatállomány fokozatos bővítésére törekszik. Az ezirányü igyekezet sikeressége nemcsak attól függ, milyen sikeres volt a nőstények pároztatása, hanem sok más tényezőtől is. Igen fontos például a vemhes nyércnőstényekről való sokrétű gondoskodás. Az általános biológiai ismeretekből csak néhány adatot említünk meg. A nyérceknél 24— 48 órával a porosodás után következik be a petesejt beérése, vagyis a tüsző megrepedése. A peték a petevezetékben termékenyülnek meg, majd barázdáidnak és lassan eljutnak a méhbe. A párosodásiéi a megtermékenyített peték méhbe jutásáig általában 6—8 nap lelik el. A méhben levő peték nyugalmi ideje pár naptői 35—40 napig tarthat. Úgy tűnik, megszakadt a peték fejlődése. A túl korán vagy az ivarzási időszak kezdetén pároztatott nőstényeknél ez a nyugalmi időszak hoszszabb, mint pl. az ivarzás vége felé pároztatott nőstényeknél. A csírák fejlődése 28—30 napig tart. A nyércek átlagos vemhességi ideje 51—53 nap. A vemhesség tartamát illetően igen nagyok az eltérések. A csupán egyszer pároztatott nőstények vemhessége 33—75 napig is eltarthat. Tehát a pároztatás ideje alapján nehéz meghatározni az ellés időpontját. Előfordulhat, hogy a március 5-én pároztatott nőstény ugyanakkor fog elleni, amikor a március 20-án pároztatott. A vemhesség egyébként alig látható a nőstényeken. A fiókák fejlődése a vemhesség utolsó tíz-tizenöt napjában válik intenzívvé. A vemhes nőstények nyugodtabbak, jól esznek, ám ezen külső jelek egyáltalán nem megbízható tünetei a vemhességnek. Csak a vemhesség utolsó harmadában észleljük a nőstények hasának növekedését, főleg amikor felágaskodnak a kalitka drótszövettel borított első falánál. A magzatok leszállása következtében a has körtéhez hasonló alakot nyer. A tudományos és a gyakorlati megfigyelésekből egyaránt kitűnt, hogy a napfényes órák számának növekedése, illetve a tenyésztőtér mesterséges megvilágítása csökkenti a vemhesség időtartamát. A világos órák számának mesterséges növelését azonban nem alkalmazzuk, mert a vemhességi idő néhány nappal való lerövidítése következtében ugrásszerűen nő a takarmányozási napok száma, s ezzel párhuzamosan a takarmányozási költségek is megnagyobbodnak. Ugyanakkor a korábbi ellésből származó utódoktól sem nyerünk hosszabb vagy jobb minőségű prémet, mint a később — mondjuk május derekán — világra jött nyércektől. Az örökletes tulajdonságokon, a helyes pároztatáson és más tényezőkön kívül például a helyes takarmányozásnak is nagy szerepe van az ntódnevelés lehető legeredményesebbé tételében. A vemhes nőstényeket rendszeres időközökben kell etetni. A rendszeres munkavégzésnek egyébként is nagy szerepe van a nyérctenyésztésben. A pároztatást követő időben a nőstényt naponta egyszer etetjük. Egyes tapasztalt tenyésztők április derekán áttérnek a napi kétszeri etetésre, miközben a napi adag 30 százalékát reggel, 70 százalékát pedig este teszik az állatok elé. Egyáltalán nem ésszerű dolog túlhizlalni a vemhes állatokat, mert a kövér nyércek nehezen és rosszul ellenek, s kevésbé termékenyek, mint a normális kondícióban levő tenyészállatok. A vemhes nőstényeknek legyen állandó napi adagjuk, s annak összetételét igyekezzünk betartani. Az állati eredetű eledel íő összetevőjét a jő minőségű és kellő aminosav tartalmú fehérjés takarmányoknak (vese, máj, tengeri halak, izommal gazdagon átszőtt egyéb húsok) kellene képezni. Az adag negyedét teljes értékű emészthető fehérjét tartalmazó takarmányoknak kell adniuk. Ezen takarmányféleségek hiánya esetén túróval, szárított tejjel, tojással stb. gazdagítjuk a nőstények napi eledelét. Vérből ugyanannyit adónk az állatoknak, mint korábban. A nőstényeket elvből nem etetjük túl ballaszt-takarmányokkal, például korpával. A fehérjés takarmányok rovására túladagolt szénhidrátos takarmányok csökkentik az utódnevelés eredményességét, a szénhidrát tartalmú takarmányuk mértéken aluli etetése viszont gyenge tejtermelsét eredményez. A glicides takarmányoknak mintegy 18—18 százalékát kellene képezniük a napi adag anyagcsere útján felvehető energia-tartalmának. A magzatok fejlődésére és a nőstények termékenységére igen kedvezően hat az A-, D és E-vitamin, valamint а В csoportba tartozó vitaminok megfelelő szintje, és természetesen az ásványi kiegészítők (dikalciumfosztat), vagy az apróra zúzott lapos csontok, esetleg a csontképzésnél szintén hasznosítható baromfi-feldolgozóipari hulladékok fogyasztása. A napi adagok összetételének változtatását fokozatosan és ne egyik napról a másikra hajtsuk végre, nehogy abbahagyják az állatok az evést vagy hasmenést kapjanak. A vemhesség és a laktáció idejére hagyjak ki а napi adagból a vegyi úton tartósított takarmányokat, vagy legalább is korlátozzuk etetésüket és csak tartósított vért adjunk az állatoknak. A húst válogatás után őrölve, és ha fagyasztott, akkor teljesen kiolvasztva etetjük. A romlott vagy gyanús eledelt ne tegyük az állatok elé. Ne adjunk nekik sa vanyú tejet, öreg, sárgás színű darát, korpát vagy zsirt stb. A napi adagban bekövetkezett hirtelen változás vagy a rossz takarmányok elfogyasztása által kiváltott hasmenések és egyéb egészségügyi zavarok általában a megtermékenyített peték vagy fejlődő magzatok felszívódását, esetleg vetélést idéznek elő. Az állatoknak juttatott víz feltétlenül tiszta, egészséges és fogyasztásra alkalmas legyen. A nagyobb tenyészetek számára kötelező évente két ízben ellenőriztetni az egészségügyi-járványügyi állomáson a víz megfelelőségét. A víz baktérium- és nitrit-tartalmára vagyunk kíváncsiak. A vízben levő nitritek ugyanis szintén kedvezőtlenül hatnak a nyércek termékenységére. A vemhes nőstényekre károsan ható egyéb tényezők közül feltétlenül meg kell említeni például az állatokkal való bánásmódot. A vemhes állatokat ne fogdossuk feleslegesen — főleg ne fogúval vagy kesztyűs kézzel —, ne helyezzük át ok nélkül, mert ez a nemzőképesség csökkenését eredményezheti. Amennyiben az áthelyezés elkerülhetetlen, a lehető leggyorsabban hajtsuk végre. A vemhesség idején és az ellést követő napokban korlátozzuk vagy teljesen szüneteltessük a telep közelében a zajos és zavaró mnukát, illetve az idegenek látogatását. Biztosítsuk az állatok teljes nyugalmát. Viszont a mindennapi tennivalókat — a ketrecek, az itatok és a ketrecek alatti terület tisztogatása stb. — ilyenkor sem szabad elhanyagolni. A vemhes nyércnőstényekre különösen veszélyesen hat a növényzet kártevők vagy betegségek elleni permetezése, a gabonák megdőlés elleni kezelése stb. A legnagyobb és leggyakoribb problémát az állatok ivóvizébe jutó mérgező hatóanyagok okozzák. Az ellés leggyakrabban április végén vagy május elején következik be. Előtte jól tisztogassuk ki és fertőtlenítsük a ketreceket. A fészket ellés előtt jól béleljük ki száraz és pormentes szalmával. Nyérctenyésztő telepünkön 4357 nőstényt tartunk megfigyelés alatt. Tapasztalatunk szerint az állatok zöme május 1-je körül hozza világra utódait. Több éves megfigyelés mutatja, hogy egyes években május első öt napjára esik az ellések többsége, máskor meg már április utolsó öt napján megellik a nőstényeknek több mint fele. Ing. K n к 1 a F., CSc. .\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\V\\\\\V.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\\AV\\\\\\\\\\\V( A nyúlketresek és a baromfiólak meszelése. A Geflügel Börse című szaklap szerint a háztáji tenyésztő berendezések meszelésére legalkalmasabb a következő készítmény: 10 liter forró vízben megoltunk 2,5— 3,5 liter meszet, majd az oldatba két marék salétromot és ugyancsak két maréknyi sót teszünk. Mészoltás közben négy liter vízben keverjünk el megfelelő mennyiségű, festéskor használatos ragasztót. Oltás után a mészoldatba öntjük és jól elkeverjük a közben elkészült ragasztó-oldatot. A végtermékként kapott keveréket meszelővei vagy seprűvel viszszük fel a meszelésre kiszemelt felületre. Ha szórófejes festőkészüléket használunk, akkor előbb jól meg kell szűrni a keveréket finom lyukú rosta vagy valamilyen ruhaanyag segítségével, nehogy a szennyeződések eltömítsék a szórófej nyílásait. A fagyos tojás már nem hasznosítható? De igen, hiszen a fagyos tojás is megőrzi — ha nem is teljes mértékben — értékét, főleg abban az esetben, ha nincs megsérülve a héja és nem juthat szennyeződés a tojásba. A sértetlen fagyos tojással ugyanúgy járunk el, mint a fagyos almával. Óvatosan hideg vízbe mártjuk, majd néhány perc múlva leöblítjük meleg vízben, de még véletlenül sem forróban, és utána megszárítjuk. A száraz tojást most már olyan helyre tegyük, ahol nem fog megfagyni. Az ilyen tojást a lehető legrövidebb időn belül fel kell használni, el kell fogyasztani, mert eltarthatósága a minimumra csökken. Öriáspulykák. A Nagy-Britannta-l Arnewood cég több mint tíz évig fáradozott a kinemesítésükön. Az űj fajta egyedei 7 hónapos korban — nemi hovatartozás szerint — elérik a 11 —20 kilogramm élősúlyt. Az óriáspulykák a megfigyelések szerint igen életrevalóak, valóra váltották a nemesftők elképzeléseit. —bor .ХХХХХХХХЧХХХЧХХЧХХХХХХХХХХХХЧХХЧХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХЧХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХЧХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХКХХЧХХХХХХХХ
