Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-17 / 2. szám

1976. január 17. SZABAD FÖLDMŰVES. 9 SZÜLŐK ISKOLÁJA Csúnyán beszé Mindennapos jelenet a játszótéren! tandéri kisgyerekek játszanak a ho­mokozóban. A nagy munka közben a kislány véletlenül ledönti a vár egyik tornyát. A kisfiú reagálása megdöb­bentő. Trágár szóáradata, melyet a kislányra zúdít kivételes „beszéd­­készségről“ vall. Mi, felnőttek meg­­botránkozunk. amikor gyerektől hall­­jnk. Hol, kitől tanulta? Ha a gyerek csúnyán beszél, ha egyáltalán eljut odáig, hogy az illető szót megfelelő helyzetben használja, abban mi va­gyunk a hibásak. Mi felnőttek, mind­annyian: anyuka, amikor indulás előtt az ajtóban veszi észre, hogy leszaladt a szem a harisnyáján; apuka, amikor a téli reggeleken nehezen tudja elin­dítani a kocsit; a vezető a buszon, amikor elétáncol valaki csúcsforga­lomban; és a kedves utasok a jármű­vön, vagy arra várva. Sokszor észre sem vesszük a közöttünk szorongó 3—4 évest, ö annál inkább figyel. Sőt, rá is kérdez az illető fogalomra, amit természetesen nem magyarázunk meg soha. A gyerek tovább figyel. Helyzeteket jegyez meg. Anyuka és apuka bosszankodik, a bácsi a buszon ideges, a néni, aki visszaszól, már mérges, kiabál is. Haragszanak egy­másra, veszekednek. Csak amikor ő is használja, akkor kapunk észbe mi, felnőttek. A „hol, honnan“ — vita otthon és óvoda, otthon és iskola kapcsolatának vonatkozásában vető­dik fel. — Otthon soha nem hall ilyet a gyerek! — Nem értem! — panaszko­dik a szülő. — Biztosan az óvodában a többi gyerektől tanulja! Oe a többi gyereknek is van ottho­na! A kérdés tehát így körben forog. Tény, hogy a pedagógus és a szülő nem nevel kifejezetten erre, de a gyerek akaratlanul is utánozza őket, nemcsak a külsejüket. Amikor a ba­bájához beszél, ugyanazokat a kife­jezéseket használja, amelyeket anyu­ka. vagy az óvónéni. Még a hanghor­dozása is hasonló. Ugyanúgy eljátsz­­sza a reggeli jelenetet is, ami a bu­szon történt, vagy a játszótéren a hintánál. Mit lehet tenni? Hiszen lehetetlen, hogy a gyerek „steril“ környezetben nőjön fel (nem is lenne jó), hogy so­ha, sehol egyetlen csúnya szót se halljon. Meg kell találnunk azt az utat, amely a gyerek egyéniségét, életkorát ismerve a legbiztosabban járható. Ha agresszíven nyúlunk hoz­zá, a gyerek is agresszív lesz, mélyíti az óvodás amúgysem problémátlan dackorszakát. Ha nevetünk rajta, vagy még di­csekszünk is vele, mert olyan édesen tudja mondani, olyan jól áll neki, az ugyanolyan hiba. Nem mindig fog jól állni neki s nem fogja abbahagyni cmm JÉ I ^ Vaár akkor sem, ha'már mi szeretnénk. Nagyon sok kis óvodás használ „versikéket“, amelyek csak azért tet­szenek neki, mert olyan jól lehet mondani. Ezt ellensúlyozhatjuk tré­fás, csengő-bongó rímelésű versekkel. Ezek még élvezetesebbek, mert érti is a gyerek, az ő gondolatvilága eleve­nedik meg bennük. A kisiskolással már leülhetünk be­szélgetni. Győzzük meg őt arról, hogy egy értelmes gyermeknek más esz­köze is kell legyen az őt bosszantó dolgok elintézésére. De első helyen, mint a gyerek ne­velésének minden területén a példa­­mutatás áll, nemcsak a szülők és pe­dagógusok részéről, hanem mindazok­tól akik gyerekközeiben vannak. Min­den felnőtt felelős a jövő nemzedéké­nek anyanyelvéért. Sze. Ё. A pályaválasztás problémái Az iskola és a család szoros kap­csolata az eredményes oktató-nevelő munka egyik igen fontos feltétele. Annak ellenére, hogy különböző fó­rumokon számtalanszor foglalkoznak az együttműködés feltételeivel, konk­rét formáival, még mindig vannak fogyatékosságok, következetlenségek. Az együttműködést az eddig szerzett tapasztalatok alapján nem lehet köl­csönös bizalmatlanság, elégedetlen­ség alapján kezdeni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kölcsönös megértés, a jó szándék sokkal biztosabb és tar­­tósabb feltételeket teremt ehhez. Sok szülő és tanító meggyőződéssel vall­ja, hogy tartós sikereket csak rend­szeres, átgondolt és teljes odaadás­sal végzett munka hozhat, mely men­tes az elfogultságtól, az előítéletek­től és a kölcsönös bizalom jellemzi. A pályaválasztási kérdések megol­dásakor a tanítók igyekeznek mind a társadalom, mind a gyerek, de a szülők érdekeit is összhangba hozni. Ez a törekvés viszont nem mindig jár sikerrel. E sikertelenség több okra vezethető vissza. Az egyik ok, hogy a szülők és.a gyermekek igényei oly­kor túlzottak, nem az adott feltéte­lekből s nem a képességek figyelem­be vételével választanak pályát, ha­nem irreális vágyak, a divat, a túl-Mandulagyulladás Gyermekeknél s felnőtteknél egyaránt gyakori jelenség, de még a gyermekkorban a gyulladás kiterjed a garat nyálkahártyájára, s a környező nyirokszövetekre, addig a felnőtteknél rendsze­rint izoláltan jelentkezik a garatgyűrű egyes nyirokszövetein s ezek közül Is leggyakrabban a torokmandulákon. A gyermekkori gyakori torok- és mandulagyul­ladásban sokszor az alkati adottság, a felső légúti hurutokra való hajlamosság is szerepet játszik, különösen a gyermek életének első öt évében. Később a nyirokszövetek fiziológiásán visszafej­lődnek, s a gyulladás gyakorisága is megritkul. A heveny torok- és mandulagyulladást rendsze­rint bakteriális fertőzés, meghűlés előzi meg. Hirtelen kezdődik, nagy 39—40 fokos lázzal, hi­degrázással, bágyadtsággal, étvágytalansággal. Az általános tüneteken kívül jelentkeznek helyi pa­naszok is szúró fájdalom formájában, különösen nyeléskor, dünnyögő beszéd, rekedtség. A tünetek a 3—5 napon megszűnnek, s ha komplikáció nem lép fel mint pl. középfül-gyulladás, légcső- s tü­dőgyulladás stb. a betegség ezzel be is fejeződik. Sok esetben, különösen felnőttkorban a heveny mandulagyulladás krónikussá válik. Ilyenkor a mandulák mélyén gyulladásos gócok keletkeznek, melyek Időnként heveny fellángolást okoznak. Krónikus mandulagyulladás esetén a heveny hurutos tünetek hiányoznak, s a helyi tünetek is enyhébbek. A beteg kellemetlen ízt érez a szájá­ban, szúrásszerű fájdalmat a torkában, s rossz a szájszaga. A krónikus mandulagyulladás az áll­­szögleti nyirokmirigyek megduzzadásával jár, mely sokban hozzásegít a betegség felismerésé­hez. Bizonyos idült betegségek okát sokszor tá­voleső gyulladásos gócokban kell keresni, mint pl. reumás betegség, vese-, szívizomgyulladás stb. esetében (idült mandulagyulladás, rossz fogak). A mandulák akut gyulladása esetén ágynyuga­lomra van szüksége a betegnek. Tanácsos lan­gyos borogatást s kamillateás toroköblögetést al­kalmazni. A gyógyszerek közül lázcsillapítókat, nehezebb esetekben antibiotikumokat fogyasztunk az orvos előírása szerint. A táplálék legyen fo­lyékony vagy pépes, vitamindús, kevés fűszerrel, hogy ne ingerelje az amúgy is gyulladásban levő, fájdalmas nyálkahártyát. Ha a torok- és mandulagyulladás igen gyakori jelenség, s ha idültté vált a betegség, egyetlen hatásos módszer a mandulák eltávolítása. A mű­téti beavatkozás szükségességét csakis szakorvos állapíthatja meg. Háromévesnél fiatalabb gyermekeken csak ki­vételes esetekben végeznek műtétet, ha pl. a man­dulák nagyságuk miatt akadályozzák a táplálko­zást vagy a légzést. Dr. Szép Dezső zott anyagiasság, az egyéni érdekek előtérbe helyezése vezérli úgy a szülőket, mint pedig a fiatalokat. A sikertelenség további oka lehet a pályaválasztásra való elégtelen elő­készítés, az oktatás alacsony színvo­nala és egyéb tényezők, például az skola földrajzi elhelyezkedése, demo­gráfiai tényezők a népgazdaságban bekövetkezett változások stb. Az is­kola és a szülők együttműködésének a pályaválasztás Idején és az oktatás színvonalának emelésére kell irá­nyulnia. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az együttműködés leggyak­rabban közvetlenül csak az alapis­kola befejezése előtt nyilvánul meg. A több évet igénylő felkészítés sza­kaszában távolról sem olyan intene zív, mint ahogy azt elvárnánk. Pedig ha a felkészítés idején is rendszere­sen és olyan szorosan működnének együtt, mint közvetlenül a pályavá­lasztás előtt, feltételezhetően kevesebb lenne a csalódott fiatal, az aggódó, elégedetlenkedő szülő, kevesebb vád érné az iskolát és a tanítókat, több lenne a munkáját hivatásként végző ember. Mint már említettük, a pályavá­lasztással szorosan összefügg az ok­tatás színvonalának az emelése. A' szülők és az iskola ilyen téren is gyümölcsöző együttműködést fejthet ki. Sokan úgy vélik, hogy a korszerű oktatás érdekében a gyermek tanulá­sának teljes egészében át kell he­lyeződnie az intézményekben folyó oktató munkára. Nem tartunk azon­ban még ott, hogy a megismerési fo­lyamatot befolyásoló tényezők közül kiiktassuk a család hatását. Nap­jainkban és minden bizonnyal még jó ideig jelentős szerepe van a családi nevelésnek. A szülők, akik jelenleg elsősorban az ellenőr szerepét töltik be, ők ellenőrzik felkészültségét és tanulmányai eredményeit. A szülők szerepét tehát továbbra is az otthoni ismeretszerzés ellenőrzésében látjuk, de igen jelentős a tanulás jő feltéte­leinek kellő megszervezése is. A meg­ismerés folyamatának közvetlen irá­­nvítását jobb ha az iskolára hagy­ják. Svinger István ERESZTREJTVÉNY PIONÍROK ÉLETÉBŐL Szilárdították baráti kapcsolataikat A Zbrojníky-i (fegy­vernek!) iskola GÄ­­GARIN úttörőcsapata a barátsági hónapban felszabadítóink iránti tisztelet és hála Je­léül vendégül látta — az iskola igazgatósá­gával karöltve — VI- talij Nyikolajevics Majorov főhadnagyot és kedves nejét. A ba­rátságápoló összejöve­telen részt vettek a község pártszervezeté­nek, állami és gazda­sági szervezeteinek vezetői, az Iskola pe­dagógusai, valamint a CSSZBSZ-szervezet tagjai. A pionírok az örök barátság jeléül piros szegfűcsokrokat és ajándékokat nyúj­tottak át a becses vendégeknek. Az iskola tanulói­nak színvonalas kul­túrműsora után M a­­j b r o v főhadnagy beszélt a Nagy Hon­védő Háborúról, a szovjet katonák ha­zánk felszabadításá­ért vívott hősies har­cáról. Az úttörők kér­déseire a kedves ven­dégek készségesen vá­laszoltak. Befejezésül a tanu­lók megkapták né­hány szverdlovszki is­kola címét, s elmélyí­tik levelezői kapcso­latukat a szovjet út­törőkkel. Majorov fő­hadnagy szíves meg­hívását a fegyverneki tanulók örömmel el­fogadták. Veress Vilmos, Nýrovce Mi hallatszik messzebbre? (KARÉL MESE) Élt. éldegéli egy parasztember, há­rom fiával és három menyével. Fele­sége már meghalt. A menyei jó asz­­szonyok voltak, csak egy hiányzott: nem éltek egyetértésben, folyton­­folyvást veszekedtek, mindegyik a ház gazdasszonya szeretett volna len­ni. Mindhárom kifogástalan volt, és mind a háromból lehetett volna a ház asszonya...­Elúnta az öreg az állandó torzsal­kodást. Egyszer azt mondta a fiai­nak: — A feleségek minden nap perle­kednek, a lárma már a kútágasig ér. Ennek vége legyen! Kigondoltam ne­kik egy feladatot, és amelyik a leg­jobban megfelel, az lesz a gazdasz­­szony. Csakhogy ezentúl ne legyen már veszekedés! Ha hajlandók rá, akkor a dolog végre megoldódik. Este az öreg így szói hozzájuk: — Egész éjjel figyeljétek, hogy „Mi hallatszik messzebre?“ Holnap, korán reggel megkérdezlek bennete­ket, és amelyikötök a legjobb felele­tet adja, az lesz mindnyájunk házi­asszonya. Reggel az öreg és a fiai meghall­gatták a válaszokat. — A kakas kukorékolása — felelte a legidősebb — tavasszal, ha a pity­­mallatról énekel, az hallatszik a leg­messzebbre. — Igen, a kakas hangját messze hallják — mondta az öreg. — No, és te? — kérdezte a középsőt. — Tavasszal, mikor a kutya uga­tással köszönti a hajnalt, az mesz­­szebbre hallatszik még a kakas kuko­rékolásánál is. — Igazad van — mondta az öreg, VÍZSZINTES: 1. Angol idő. 4. Nem­zetközi segélykérő jel. 7. Ázsiai nép. 11. Vajdasági köz­ség. 12. Flotow operája. 14. ... de Janeiro, város Dél- Amerikában. 15. Nátrium vegyjele. 16. Ünnepi lakoma. 17. Szlovák szemé­lyes névmás. 19. Hangtalan relé. 20. A kígyó igéje. 22. Nagy magyar for­radalmi költő. 23. Igekötő. 25. Vá­ros Kanadában. 28. Liszt minőségi jel­zés. 29. Jövendő­mondó. 31. A Re­vizor c. színdarab írója. 32. A munka és az energia egy­sége. 33. Vadász állás. 34a. Hiányos nyelvtan. 35. A bí­rósági pereknél néha fontos sze­repük van. 37. Nem fél. 38. Tornában van! 39. Európai főváros. 41. Őriás- 28. Borneo része. 30. Az ami nincs, kígyó. 43. Folyékony zsiradék. 45. 32. Angol főnemesi cím. 34. Tenger Becézett nagyszülő. 46. Edény. 48. angolul. 35. Ilyen angolul. 36. Zamat. Saját kezűleg. 49. Motorrész. 50. A 40. Idegen tisztítószer, mosópor. 41. régi Magyarországon 1848-ig a föl- Szülésznő. 42. Egyforma magánhang­­desúr szolgálatára kötelezett egyén. zók. 44. Régi űrmérték. 46. Igavonó 52. Szlovák személyes névmás. 54. állat. 47. Hangtalan súg. 50. Szilárd Nedv. 55. Ak! 56. A technikai atmosz- víz. 51. Tibeti szarvasmarha. 53. Gya­­féra rövidítése. 58. Szövetség. 60. Fu- rapodik. 54. Folyó Jugoszláviában. 57, kar emberre mondják. 62. Savanykás Lakoma. 58. Háziállat. 59. Ad acta. gyümölcs. 63. Termést betakarító dől- 60. Ételízesítő. 61. Szovjet repülő tí­­gozó. 64. Csúnya. pus és jelzés. Beküldendő a függ. 1., 21. és 10. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első ré- számú sorok megfejtése. — hát te, legfiatalabb menyem, hogy sze. 2. ... regénye, Gárdonyi ismert véled? műve. 3. E napon. 4. Latyak. 5. Arany MEGFEJTÉS — NYERTESEK — A vendégszeretet mindennél franciául. 6. Száz szlovákul. 8. Azo­messzebb hallatszik — felelt az sze- nosak. 3.".... France, a Francia Légi- Lapunk 51. száma keresztrejtvé­­rényen. forgalmi Társaság neve. 10. Az idézet nyének helyes megfejtése: Kellemes — Helyesen mondtad, leányom, a harmadik része. 12. Dörmög. 13. An- karácsonyi ünnepeket kívánunk! vendégszeretet ezer-ezer kilométerek- tál betűi felcserélve. 16. Hajórész. 18. Könyvet nyertek: Bankó Mária, Vei­re is elhallik! Te leszel a gazdasszo- Állami illeték. 21. Az idézet második ké Dravce (Nagydarőc), Varga Éva, nyunk! része. 24. ... hárfa, szélhárfa. 26. Jelka (Jóka), Horváth Sándor, Hqrná Ford.; Sz. E. Végnélküli róna. 27. Az első bárkás. Potôä (Felsőpatony). CSÄNYI GYÖRGYI: , Ócska, j jócska, bűjócska, ' rozsot rostált manócska, ; . gyöngyén pergőt, ■ aranylót, három hombárra valót. Három hombár megtellett, három rozs-szem szétpergett, szekrény alá, pad alá. Kác ki, kde ki, keresd meg, aki búvik találd megl Csá-nyel Csida, hó, csihajla csikót Ёп leszek, ‘ te leszel, ó lesz a hunyó. Siri-suri sóska, most ügyeskedj Jóska, .sós légy, borsos légy, mint az ecet, erős légy, ugorj egyetI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents