Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-01 / 17. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1976. május 1. Sok még a tennivaló A kedveid természeti, főleg éghaj­lati feltételek, s az emberek szorgal­ma révén a komárnoi (komáromi) já­rásban nagy hagyománya van a zöld­ség- és gyümölcstermesztésnek. A szántóterület 4—5 százalékán ter­mesztenek zöldségféléket, de a nö­vénytermesztésből eredő összbevétel több mint 20 százaléka a gyümölcs és zöldségfélék értékesítéséből szár­mazik. A termelés kifizetődőnek tű­nik, viszont a zöldségfélék vetésterü­lete évről évre csökken, s míg például 1972-ben hazánk legdélibb fekvésű járásában 1980 hektáron termesztet­ték ezeket, addig tavaly már csak 1012 hektáron. A területcsökkenési folyamat rovására irható, hogy az el­múlt évben nem kis gondot és fejtö­rést okozott a zöldségtermesztés sza­kaszán kitűzött tervfeladatok teljes! tése, amellyel a járás bizony, adós maradt. Mindezek után joggal vetődik fel a kérdés: mi az oka annak, hogy a ked­vező feltételek, valamint a jó hagyo­mányok ellenére a zöldségtermesztés évről évre csökken? Miként lehetne gátat vetni ennek a társadalmi szem­pontból sem elhanyagolható jelenség­nek? Ezek a kérdések foglalkoztatták a járás termelőit, a járási mezőgazda­­sági igazgatóság és a kísérleti intézet szakembereit. A közös választ Ing. }. Petovský, a komáromi jmi főmérnöke a következő szavakban foglalta össze: — Arra a megállapításra jutottunk, hogy a zöldségtermesztés terén fenn­álló problémák a kistermelői módban gyökereznek — mondotta. Nálunk még mindig nehéz kézi munkával ül­tetik, gondozzák és szedik a zöldség­féléket. Márpedig ez nem könnyű és nem is vonzó munka, főleg ami a fia­tal mezőgazdasági szakmunkásakat illeti. — A palántaültetés, valamint a A Nyugat-szlovákiai Kerületi Me­** zőgazdasági Igazgatóság aktíva­értekezletet tartott, melyen részt vet­tek a kerület jmi-ainak igazgatói és állattenyésztői, az efsz-ek és AG-ok állattenyésztői, a tej-, hús- és barom­fifeldolgozó üzemek, a járási állat­egészségügyi és fajtanemesítő szolgá­latok és a mezőgazdasági felvásárló és ellátó üzemek igazgatói, valamint további szervezetek képviselői. Jelen volt Németh Jenő mérnök, Szlovákia Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumának miniszterhelyettese is. Az aktíva résztvevői megtárgyalták az állati eredetű termékek termelésé­ben kitűzött tervfeladatok teljesítését a múlt éyben és az ötödik ötéves terv­időszak éveiben, valamint az idei év tervfeladatai teljesítésének lehetősé­geit, problémáit. A fő beszámolót Jaromír Algayer mérnök, a KMI igazgatója tartotta. Megállapította, hogy az állattenyész­tési termelés szakaszán sikeresen tel­jesítettük a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött feladatokat, ami azon­ban nem vezethet megelégedéshez, — mint ahogy azt a CSKP KB múlt évi októberi plénuma is bizonyította —, mert az állattenyésztésben is vannak még további termelés-fejlesztési lehe­tőségek. Itt elsősorban az állatte­nyésztés és a növénytermesztés köl­csönös kapcsolatának az elmélyítésé­re, az azonos feltételek közt gazdál­kodó, de eltérő eredményeket elérő efsz-ek, ÁG-ok kiegyenlítésére, az ab­raktakarmányok és az élelmiszer­­ipari hulladékok ésszerű felhasználá­sára, az állattenyésztési munkák hat­hatósabb szervezésére, irányítására és ellenőrzésére, valamint a mezőgazda­­sági és a feldolgozó üzemek közötti kapcsolatok további fejlesztésére kell gondolnunk. SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS A kmi hatáskörébe tartozó szektor­ban az ötödik ötéves tervidőszak évei­ben a szarvasmarha-állomány 48 ezer­rel szaporodott, ebből a tehenek szá­ma 22 ezer 900 darabbal! Napjaink­ban száz hektár mezőgazdasági terü­letre a kerületben már 23 tehén esik. A jövőben nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk az elsőborjas üszők külön istállókban való nevelésére és termelőképességének a meghatározá­sára. A kerületben a múlt év végével zöldségbetakarítás időszaka olyan rö­vid, hogy megfelelő gépesítés hiányá­ban a határidők betartása szinte le­hetetlen, ami kárt okoz. A zülésgfélék szedését követő munkák elvégzésére sincs elegendő munkáskéz, hiányoznak a megfelelő raktárak, s a fennálló problémákat ráadásul hellyel közzel az értékesítés; gundok is tetézik. A hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében terv szerint a komáromi já rásban 2305 hektáron termesztenek gyümölcsöt és zöldséget. A szabad földi és fóliás zöldségfélék hektár­­huzamának terv szerint 28 százalék­kal kell növekednie. A jelenlegi terv időszak záróesztendejében a járás mezőgazdasági üzemeinek már több mint 53 ezer tonna zöldségfélét kell termeszteniük. Ez a mennyiség 20 ezer tonnával haladja meg az 1971-es év zöldségprodukcióját. Hogy a járás zöldségtermesztői ezt az igényes feladatot valóra tudják váltani, szélesebb körben kell alkal­mazniuk a nagyüzemi termesztési módszereket és a korszerű gépeket. Ez a mezőgazdasági üzemek jelenlegi szervezési szintjén nem járhat teljes eredménnyel. A múlt év végén ezért életrehívták a zöldségtermelők és fel­vásárlók együttműködési társulását. Ez a maga nemében egyedülálló vállalkozás, amelybe a járás vala­mennyi zöldségtermesztéssel foglal­kozó mezőgazdasági üzeme belépett. A szövetkezetek és állami gazdaságok képezik az összrészesedés mintegy 50 százalékát. A társulás további részt­vevője a Szeszfőzdék és Konzervgyá­rak Vezérigazgatósága, valamint a Zöldség- és Gyümölcsforgalmazó Vál­lalatok Vezérigazgatósága. A társulás legfőbb szerve a közgyűlés, amely megválasztja az együttműködési ta­nácsot, ellenőrző bizottságot és a vég­rehajtó szerveket. A társulás elnökévé Baku Iá г László elvtársat, a mar celovái j marcel házal I efsz elnökét választották. Ebben a szövetkezetben rendelkeznek ugyanis a legtöbb zöld­ségtermesztés! tapasztalattal. A termelők ös felvásárlók egyaránt érdekeltek a termés növelésében, va­lamint a termés értékesítésében. A társulás gondoskodik tagjainak vető­maggal 6s palántával való ellátásáról, a közös géppark kialakításáról, a ká­dernevelésről és mis, az eredményes tevékenységhez nélkülözhetetlen fel­tételek kialakításáról. Az együttmű­ködési kapcsolatok létrehozása tág teret biztosít a szakosításnak, a gé­pek ésszerű és gazdaságos kihaszná­lásának. Egy-egy zöldségféle termesz­tését a legjobb adottságú üzemben nagy területre összpontosítják. A komáromi járást három termelő körzetre osztották fel, amelyek köz­pontja Kolórovon (Gután), Hurbano­­von (Ögyallán) és Chotínon (Hete nyen) kaptak helyet. Minden központ megfelelő gépekkel és berendezések­kel rendelkezik majd. Az átmeneti terménytárolásra megfelelő raktára­kat létesítenek, amelyek közül néme­lyiket klimatizációs berendezéssel lát­ják el. Egy-egy körzethez 3—5 mező­­gazdasági üzem tartozik. A vetőma­gok és palánták előkészítését közpon tilag végzik az egész járás számára. A társulás többek között egy 2500 tonna befogadó képességű expedíciős raktár felépítését is tervbe vette. Már idén tavasszal biztosítják a társulás tagjai részére a vetőmag és a palán tasziikságlet egy részét, valamint a legfontosabb gépeket. A zöldségtárolás koordinációs terve és a beruházási program kidolgozása folyamatban van. A közeljövőben több mint 10П millió koronát áldoznak a gyümölcs- és zöldségtermesztés álta­lános fellendítésére. Ezzel a jelentős közös beruházással minden bizonnyal sikerül az elkövetkező évek során megsokszorozni a termelést. Pórt és állami szerveink gazdaságpolitikájá­nak egyik sarkalatos célkitűzése: sa­ját forrásból fedezni társadalmunk alapvető élelmiszerszükségletét. Az ismertetett társulás ennek megvaló­sítását kívánja tőle telhetőén előse­gíteni. Németh István A párthatározatok utat mutatnak a további fejlődéshez, megadják az irányvonalat a jobb eredmények el­éréséhez, valamint a fogyatékosságok kiküszöböléséhez. E határozatok ér­telmében ez év január elsejével a komárnoi járásban négy szövetkezet [Tôň, Lipová, Okánikovo és Zem, 01- ča) egyesült. A szövetkezet főagronó­­musa Pécsi Ferenc. A megnagyobbo­dott gazdaság eredményeiről még ko­rai lenne nyilatkozni, így Pécsi elv­­társ dióhéjban összefoglalta a jelen­legi helyzetet és az idei tervfeladato­­kat. Az előbbrelépés érdekében január elsejével megtették az elsó nagy in­tézkedést. A társult gazdaság 3585 hektár földterületen gazdálkodik. A- zonban a nagv gazdaságok kialakí­tása nem megy egyik napról a másik­ra. Ogv ebben a gazdaságban is sok még a tennivaló. Egyebek között egy­előre, amíg az öntözési hálózat ki nem épili, addig nem tudják kialakí­tani a nagytáblás parcellákat. Egy­­egy növényt, így a takarmánynövé­nyeket is. több helyütt termesztik. A nagy gazdaság szétaprózottsága meg nehezíti a nagy teljesítményű gépek tökéletes kihasználását. Ebben a szö­vetkezetben a dolgozók odaadó mun­kájára nagv szükség van. Természete­sen az a tervük, hogy fokozatosan, úgy a növénytermesztést, mind az ál­lattenyésztést belüzemileg szakosítják, s főleg összhangba hozzák egymással, hogy ki tudják használni korunk leg­újabb módszereit. Az ésszerűbb gaz­dálkodással, a takarmánytermesztést és felhasználását célszerűbbé teszik, ezáltal olcsóbb a tej és a hústermelés. Mert el kell ismerni, hogy az elmúlt években nem volt problémamentes a takarmánytermesztés. Nem minden évben sikerült a kívánt mennyiségű és minőségű takarmányt begyűjteni az állatok részére. A silóval való ta­karmányozás egyoldalúnak bizonyult, a kívánatos hasznosságot nem minden esetben érték el külön-külön az egyes gazdaságok. A párthatározatok arra figyelmeztették a szövetkezet dolgozóit, hogy tegyék olcsóbbá az állatok takarmányozását, bánjanak ésszerűen a szemes takarmánnnyal. így a múlt évben a társulás előtt álló szövetkezetek dolgozói kellő szakis­meretekkel és gondos munkával há­rom nap alatt 155 vagonnvi kiváló minőségű silót készítettek be, melyet kazalsilózási -módszerrel tartósítottak. Emellett nem feledkeztek meg a cu­korrépa melléktermékeinek a gondos tárolásáról sem. Ennek köszönhető, hogy kora tavasszal sem volt takar­­mányhiányuky Ez a tejelékenységben is megmutatkozott, hiszen h március és az április hónapban 9—10 literes volt a napi fejési átlag. Ezzel a meny­­nyiséggel a járás élenjáró szövetke­zetei közé tartoznak. Az idén a takarmányféleségek ter­vezésekor is arra gondoltak, hogy abraktakarékossági célkitűzéseiket csak abban az esetben valósíthatjók meg, ha kora tavasztól késő őszig biztosítják a zöldtakarmányt a kérőd­zők részére. Ennek érdekében har­minc hektáron termesztenek tavaszi keveréket (zabot takarmányborséval). 455 hektáron lucernát, ebből 240 hek­táron takarőnövénnyel, mégpedig ta­vaszi árpával zöld takarmányozásra. Pécsi elvtárs véleménye , szerint, , a lu­cerna ilyedtén való termesztése jól bevált, persze tudni kell termesztésé­nek szakszerű módját. Például csak 3—4 évig hagyják meg, mert eddig adja a jó termést. Ezenkívül a lucer­na fénykedvelő növény, a, takarónö­vénynek nem szabad erősen vagy túl sokáig beárnyékolnia. A lucerna ve­tése után 2—3 napon belül el kell vetni az árpát is, hogy fejlődésük egyenletes legyen, ellenkező esetben az árpa gyorsabban fejlődik és el­nyomja a zsenge lucernát. Hogy elő­segítsük a lucerna zavartalan növeke­dését. a takarönövényt idejében be kell takarítani; ősszel hengerezni, hogy jól átteleljen. Ekkor biztos a terméshozam — mondotta Pécsi elv­társ. Az a tervük, hogy a jövőben nö­velik a lucerna vetésterületét és a ta­vaszi-őszi keverékeket kihagyják a vetésforgóból. Egyrészt azért, mert tavasszal lucernát előbb nyernek, mint tavaszi keveréket és tápértéke is sokkal nagyobb. A közös dolgozói az idén 300 hek­táron termesztenek silókukoricát. Ogy tervezték, hogy nem a legrosszabb minőségű földekbe vetik — mint évek­kel ezelőtt —, hanem a számára leg­megfelelőbbe. Ötvenöt hektár terüle­tet öntözni is fognak, hogy a múlt évinél még jobb terméseredményt ér­jenek el. Silókukoricát zölden csak abban az esetben etetnek az állatok­kal. ha a lucerna kevésnek bizonyul­na. —nt— sertések termelőképességén és a te­nyésztés színvonalán. Nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk az épületek, istállók felújításának, az éghajlati és az állathigiéniai feltételek javításá­nak, a takarmányozási formák kiala­­tísának, az abraktakarmányok és az élelmiszeripari hulladékok ésszerű félhasználásának, valamint a sertés­­elhullás csökkentésének. AZ ELŐTTÜNK ALLÖ FELADATOK Az idei évi feladatok igényesek mind a szarvasmarha-, mind a sertés­­tenyésztés szakaszán. Röviden a kö­vetkező célkitűzések megvalósítására kell törekednünk: # A tehenek évi tejelékenységének él kell érnie a 3090 litert. Járások szerint — Dunajská Streda 3500, Bra­tislava 3260, Trenčín 3200. Galante, Topoľčany, Trnava és Senica 3150. Ko­márno és Nitra 3100, Nové Zámky 3050 és Levice 2950 litert. # A hízómarhák esetében elérni a 0,90 kg-os átlagos napi súlygyarapo­dást. # javítani az üszők tápanyagellátá­sának és nevelésének színvonalán, lerövidíteni az üszők tehenek sorába valé átcsoportosítását 29 hónap alá. 0 Növelni a hízósertések átlagos napi súlygyarapodását 3 dkg-mal. # Növelni a hízósertések vágósú­lyát 106 kg-ra. # Csökkenteni a sertések elhullá­sát négy százalékkal. # Stabilizálni az anyasertések állo­mányát, és ezáltal növelni a malac­­elválasztást. Az elmondottakból arra következ­tethetünk, ha sikeresen akarjuk el­kezdeni a 6. ötéves tervidőszak első esztendejét az állati eredetű termékek termelését illetően, bizony, komoly feladat előtt állnak ezek termelését irányító és a termelésben konkrétan résztvevő dolgozók, szakemberek. A feladatok mindenki előtt ismeretesek. Most már csakis a beavatott szemé­lyeken múlik, hogyan kamatoztatják tudásukat a mindennapos gyakorlat­ban, Bízunk azonban abban, hogy az igényes feladatok teljesítése elsőren­dű célkitzés lesz a kerület vala­mennyi mezőgazdasági üzemében! Bara László 492 Ilyen istálló volt, melyekben kö­zel 34 ezer üszőt tartottunk, ami az üszők tehenek sorába valé átcsopor­tosításának csak 52,5 százalékát tette ki! Vannak járásaink, ahol ez a szint magasabb (pl. Trnava 79,5 és Ko­márno 75,8 százalék), vagy alacso­nyabb (pl. Levice 30,9 és Galanta 35,5 százalék). Nem sikerült teljesítenünk napjaink aktuális feladatát: — száz tehéntől száz borjút elérni. A múlt évben ugyanis száz tehenenként csak 96,8 borjú született. A borjak nagyobb arányú születése és kisebb arányú elhullása következtében növekedett a borjúelválasztás is. Míg 1970-ben száz tenenként nyolcvannégy borjút vá­lasztottunk el, addig 1975-ben már ki­lencven darabot. Szép eredményeket értek el e téren a beckoví szövetke­zetben, ahol százharminc, a kálnicai­­ban százhuszonnyolc, a hlohoveciben 122,5, a brezovái szövetkezetben pedig érnek el a tejtermelés szakaszán. Ezek közé tartozik a šenkvicei (4497 liter), a Nový Život-i (4100 liter), a Zlaté Klasy-i (4054 liter) és a Horné Srnie-i (4050 liter) szövetkezet. Ezzel szemben pl. a modranyi szövetkezet­ben csak 1865, a stupavaiban 1872, a Veľký Grob-t szövetkezetben 2005, a žemberovceiben 2190 és a močaiban pedig csak 2257 liter tejet fejtek egy tehéntől! A kerületben tavaly még huszonöt mezőgazdasági üzem volt, melyekben a 2500 literes évi tejelé­­kenységet sem érték el! A tejtermelés szempontjából a múlt évben az is hátrányos volt, hogy a tehenek selej­tezése elérte a huszonnyolc százalé­kot) Ez azt bizonyítja, hogy sok he­lyen nem ügyeltek kellőképpen a te­henek meddőségének a gyógyítására, az ellés előkészítésére és a takarmá­nyozásra. Az 1971—75-ös években nagy fi­gyelmet fordítottunk a nagyobb tér­elválasztása szakaszán is. Míg 1970-ben egy anyasertéstől 15,6 malacot választottunk le, addig a múlt évben már 17,4 darabot. Tavaly a trenčím és a Dunajská Streda-i járás mező­­gazdasági üzemei érték el a legjobb eredményeket — 18 níalacot válasz­tottak el egy kocától. A devičanyi szövetkezetben volt a legnagyobb ma­lacelválasztás, mégpedig 24,2 darab. A skalica: és a koválovi szövetkezet­ben 23,6, a piešfanyiban pedig 22,6 malacot választottak el egy kocától. Ezzel szemben a vlčanyi szövetkezet­ben csak 13,2, a žihareciben pedig csak 13,4 malacot! Az utóbbi két évben már nálunk is elterjedőben van az anyasertések mesterséges megtermékenyítése. Ta­valy ez több mint 15 ezer anyasertést érintett már, amelyre a jövőben még nagyobb figyelmet kell szentelnünk, főleg a fajtanemesltő és az állat­egészségügyi szolgálatok oldaláról. Igényes, de teljesíthető feladatok előtt 117,5 borjút választottak el száz te­henenként! Ezzel szemben több mező­­gazdasági üzemben jóval kevesebb borjút választottak el, mint, pl. az Ipeľský Sokolec-1 (csak 89,7 darab), a maňai (68,6) és a boleráz; (68,7 da­rab) szövetkezeti A borjak elhullása tekintetében még vannak termelés­­fejlesztési lehetőségeink. Hiszen a fe­lületes gondozás és a szakszerűtlen takarmányozás következtében pl. a drietomai szövetkezetben a borjúel­hullás 28, a kl'úCovélben 23,6, a dulov­­ceiben pedig 16,5 százalékot tett ki! Az 5. ötéves tervidőszak éveiben a tejfelvásárlás állami tervét a kerület 18,4 millió literrel túlteljesítette. Az utóbbi években az évi és az egy te­hénre számított tejelékenység csak százötvenöt literrel növekedett és ta­valy elérte a 3047 litert. A háromezer literes határt már hét járásban túllép­ték, ezek a következők: Bratislava, Dunajská Streda, Nitra, Senica, Topoľ­čany, Trenčín és Trnava. Vannak me­zőgazdasági üzemeink, melyekben már évek óta kimagasló eredményeket melőképességö és a nagyüzemi terme­lési formákhoz jobban alkalmazkodó szarvasmarhák nemesítésének. Ebből a célból 21 ezer 500 tehenet keresz­teztünk az ayrshtre, 85 ezer 600 dara­bot az alföldi vörös tarka és 44 ezer tehenet pedig a fekete tarka marhá­val. A keresztezést programot a te­hénállomány több mint hatvan száza­lékánál valósítottuk meg. Nagy tartalékaink vannak még a marhahizlalás tekintetében is. E téren a legjobban a Dunajská Streda-i járás mezőgazdasági üzemei állnak, ahol az üzemek többségében egy kg-on felüli átlagos napi súlygyarapodást értek el. Hasonlóan jó eredményeket értek el a rúbani, búčl és a budmericei (1,1—1,2 kg) szövetkezetben. A leg­gyengébbek közé a zbehyl, topoľčian­­kyi és a Veľké Zálužie-i szövetkezetek tartoztak. SERTÉSTENYÉSZTÉS Az 5. ötéves tervidőszak éveiben nagy lépést tettünk előre a malacok A hízósertések átlagos napi súly­­gyarapodása ugyan egy dkg-mal csök­kent, de vannak üzemeink, melyek­ben már régóta kedvező eredménye­ket érnek el. Ezek közé tartozik a hradištel (0,67 kg), a kútnlkyi (0,85 kg), a Zlaté Klasy-1 (0,64 kg) és a Nový Žívot-j (0,61 kg) szövetkezet. Ezzel szemben sok az olyan üzem száma is, melyekben már néhány éve jóval kisebb súlygyarapodást értek el, mint pl. a žiharecí és a búčl szövet­kezetben, valamint a Slovenské Pole-t ÄG-ban. A sertések elhullása tekintetében még szintén vannak termelés-fejlesz­tési lehetőségeink. A múlt évben ugyanis a megszületett malacoknak 6,1, a hízósertéseknek pedig 15,3 szá­zaléka pusztult el! Egy érdekességgel Is találkozhattunk. A galanta; járás tavaly 4,8 százalékos elhullást jelen­tett, ugyanakkor kevés volt a malac­elválasztás! Tehát itt valami nincs a rendjén. Az idei igényes feladatok teljesíté­se érdekében javítani kell az anya­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents