Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-01 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. máju* í. 2 Előtérben a szolgáltatások Peking a leszerelés ellen Hazánkban az életszínvonal állandó emelkedése a helyi gazdálkodás üzemei, a kisipari szövetkezetek és egyéb vállalatok által a lakosságnak nyújtott szolgáltatások kibővítését, minőségi javítását követeli meg. Ezt lényegében a CSKP XV. kongresszusán köztársaságunk 1976—1980. évi gazdasági és társadalmi fejlődéséről szóló irányelv Is egyértelműen leszögezi, amikor megállapítja, hogy „tartós feladatot Jelent továbbra is növelni a szolgáltatások választékát és minőségét“. A Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi XX. ülésszakán megtárgyalta a lakosságnak nyújtott szolgáltatások problémáit, kitűzve a 6. tervidőszak esztendeire a szolgáltatások fejlesztésének reális irányzatát. A kérdés tárgyilagos elbírálása érdekében' Szlovákia 24 Járásában a képviselők bevonásával széleskörű felmérést végeztek 73 helyi gazdálkodási üzem és 25 kisipari szövetkezet üzemegységét Vizsgálva. Ennek alapján az SZNT megállapíthatta, hogy az ötödik ötéves tervidőszak esztendeiben a szolgáltatások mértéke és választéka örvendetesen növekedett, habár még igen sok hiányosság észlelhető. A szolgáltató üzemek gyorsabb fejlődésének egyik kerékkötője a megoldatlan anyagi-műszaki ellátottság. A szolgáltató vállalatok számára szükséges anyagokat és egyéb kellékeket forgalmazó nagykereskedelmi vállalatok gyakran megfeledkeznek, esetleg A közelmúlt napokban kedves vendégei voltak a Príroda Mezőgazdasági Könyv- és Lapkiadó Vállatainak. Dr. Sárkány Pál és Gallyas Csaba oki. mérnök, a Magyarországi Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója, valamint a könyvkiadó főszerkesztője látogatott el hozzánk és tanácskozott az igazgatónkkal, Ing. Sugár Vincenttel és Braun Jón oki. mérnökkel, a könyvkiadás főszerkesztőjével. Ebből az alkalomból elbeszélgettem dr. Sárkány Pál igazgatóval az együttműködésről. — Milyen régi a két kiadóvállalat kapcsolata? — Több mint huszonöt esztendeje tart a gyümölcsöző együttműködésünk. A KGST keretében együttműködtünk a baromfi- és a sertéstenyésztéssel, valamint a növényvédelemmel mellékesként kezelve figyelembe se veszik a szolgáltató üzemek rendeléseit. Megoldatlan problémát jelent a szolgáltató üzemekben a szakmai utánpótlás kádereinek kérdése. Nincs saját ipari tanoncképző központja, habár a szolgáltató vállalatok rendkívül sok különböző munkaágban tevékenykednek. Az elkövetkező esztendőkben a pártkongresszus irányelveivel összhangban tovább kell bővíteni a szolgáltató üzemek hálózatát, szolgálataik választékát. A helyi nemzeti bizottságok szívügyét képezze, hogy a legváltozatosabb és a legszükségesebb szolgáltatások biztosításával járuljanak hozzá a lakosság életfeltételeinek javításához, nevezetesen a nők, a családanyák tehermentesítéséhez. A 6. ötéves tervidőszakban Szlovákiában a lakosságnak nyújtott szolgáltatások térfogatát az eddigihez viszonyítva egyharmadával kell növelni. Ez rendkívül komoly feladat, amihez minden erő összefogása szükséges. A szolgáltatások minőségének javítása mellett egyúttal szorgalmazni kell azt is, hogy megszűnjenek a szolgáltatásokban még észlelhető jelentős különbségek. Gondoskodni kell arról is, hogy további, esetleg mozgó üzemegységek létesítésével lehessen a falu lakossága számára jobb és nagyobb választékú szolgáltatásokat biztosítani. (obenau) foglalkozó szakirodalom kiadásában. Később négyoldalú megállapodás jött létre (NDK, LNK, Csehszlovákia, Magyarország Jköíött a szarvasmarhatenyésztési szakirodalom kiadásáról. — Most miről tanácskoztak a találkozón? — A Magyar Szocialista Munkáspárt tavaly tartotta kongresszusát, a CSKP legfelsőbb szintö tanácskozása pedig a közelmúltban fejeződött be. A kongresszusok határozatainak szellemében Vitattuk meg a legközelebbi tennivalókat. A legfontosabb feladatok közé tartozik a közművelés szintjének emelése. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy olyan népszerű könyveket adjunk ki, amelyek a mezőgazdaságban elsősorban az egyszerű dolgozók szakmai fejlődését segítik elő. Napjainkban már nem elegendő, ha csak a vezető |k| ew York-ban befejeződött a« TM ENSZ leszerelési világértekeslete különleges bizottságának as ülése. Mint ismeretes, összehívását eredményesen vitatta meg az ENSZ-közgyttlős legutóbbi ülésszaka. A küldöttek döntő többsége támogatta azt a javaslatot, hogy kezdjék meg az értekezlet konkrét előkészítését s aztán a közgyűlés XXXI. ülésszakán határozzák meg e fontos világfórum napirendjét és ülésének időpontját. Nyilvánvaló, mennyire szükséges a leszerelési világértekezlet összehívása. Az idő már több okból kifolyólag is megérett az értekezlet megtartására. fme a két legfőbb ok: az első, annak szüksége, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés erősítse. A másik: az emelkedő fegyverkezési kiadások óriási méreteket öltenek, elérik az évi 300 milliárd dollárt. A fegyverkezés, elsősorban az atomfegyverek gyártásának a korlátozása ma szívügye mindenkinek, aki számára drága a béke. Törekvésüknek köszönhető, hogy meggyorsult a leszerelési világértekezlet összehívása. Am vannak még erők, amelyek görcsösen ragaszkodnak a régi katonai koncepciókhoz, mint amilyen „a megfélemlítés“, „előny“, „balanszírozás“ komcepciója volt, és megkísérlik a sürgető probléma megoldásának meghiúsítását.. Ugyanígy viszonyul a jelenlegi pekingi vezetőség is a leszerelési világértekezlet problémájához. Mind Peking utóbbi években kifejtett gyakorlati tevékenysége, mind a kínai vezetőle bel- és külpolitikai beszédei arról tanúskodnak, hogy a pekingi vezetőség makacsul kitért a lekáderek képzettek. A korszerű termelésben korparancs a gyakorlati dolgozók szakmai felvértezése. Nálunk a népszerű szakkönyvek megírása céljából az illetékesek pályázatot hirdettek és a díjnyertes müvekből adunk majd ki az elkövetkező időszakban. — Hogyan Jut ez kifejezésre az együttműködésben? — Megállapodtunk, hogy 1977-ben a növényvédelemről, az elletésről, a szőlőművelésről, a borkészítésről és kezelésről lesznek közös kiadványaink. Ezeket a műveket a szlovák kollégáink veszik át tőlünk. Természetesen mi is szeretnénk a jövőben minél több könyvet kiadni szlovák szakemberek tollából. Közismert, hogy Szlovákiában kiváló eredmények vannak a növénytermesztésben, a szarvasmarha- és baromfitenyésztésben. Az Ivánkái Kutatóintézettel már tárgyaltunk is ilyen értelemben. — Mi a gyakorlati eredménye a közös kiadásnak? — Jelentősen meggyorsul a kiadás, szerelés kérdéseinek megoldása elől, másrészt fokozza fegyverkezését, „Nem hiszünk tartós békében, „a békés egymás mellett élés képmutató hazugság“, „nincs enyhülés“, „a harmadik világháború elkerülhetetlen“ —■ ilyen kijelentések tükrözik a „világháború elkerülhetetlenségének“ koncepcióját, amellyel Peking konokul aláássa a jelenkori világ alapjait. Ha magunkévá tennénk a kínai politikusok logikáját, világos következtetésre jutnánk: az emberiségnek nincs elég ereje ahhoz, hogy bármit is tegyen a háború végzetszerü elkerülhetetlensége ellen, ezért fegyverkeznie, méginkább fegyverkeznie kell... Peking jobb ügyhöz méltó buzgalommal akarja érvényre juttatni a „háború elkerülhetetlenségének“ eszméjét. Ezt főként az ENSZ-ben kifejtett tevékenysége bizonyítja. Kína ma talán a világ egyetlen országa, amely a lázas fegyverkezés, az agresszió és terjeszkedés korlátozására vonatkozó egyetlen nemzetközi szerződést sem írt alá. A kínai küldöttek ellentétbe kerülnek az ENSZ Alapokmányával, amely az ENSZ-tagok kötelességévé teszi, hogy törekedjenek a lázas fegyverkezés fékezésére és együttműködjenek a „lehetséges leszerelés“ elérése érdekében, mivel szembehelyezkednek az enyhülésnek kedvező bármilyen dönmert a könyv kéziratát adjuk át egymásnak. Természetesen, a költségek is jóval alacsonyabbak lesznek s ezáltal minimumra csökken a mezőgazdasági szakkönyveknél is az állami hozzájárulás. Említésre méltó, hogy a szlovákiai magyar mezőgazdasági dolgozókhoz is sokkal előbb fut el a szakkönyv mint az előző években. Különben ismeretes, hogy a két baráti szocialista ország földalapja, éghajlata, időjárása hasonló s így a közösen kiadott könyvek egyaránt értékesek mindkét fél számára. — Még egy utolsó kérdés: hogyan értékelik a két kiadóvállalat együttműködését? — A legpozitívabban. Igazi baráti légkörben beszéljük meg a tennivalókat, cseréljük ki tapasztalatainkat. Bátran állíthatom, hogy találkozásaink nagyban hozzájárulnak munkánk hatékonyságának növeléséhez és ez egyben azt jelenti, hogy egyre több szakkönyv jut a mezőgazdasági dolgozók kezébe. Beszélgetett TÖTH DEZSŐ téssel. Az ENSZ közgyűlés XXX. ülésszakán Huang Hua kínai küldött ellenezte a leszerelési világértekezlet öszsehívását és az Alapokmánynak ezt a rendelkezését azzal a kijelentéssel utasította el, hogy az értekezlet eredménye, szerinte, csak „a béke illúziója“ lehet. Az ülésszak lefolyása később megmutatta, hogy a Kínai Népköztársaság küldöttsége ismét szemben úszik az árral. A kínai vezetőség aktívan mesterkedik nemzetközi téren a leszerelés és az enyhülés ellen, az országon belül pedig a háborút propagálja. Vlszszatükröződik ez olyan hivatalos állami dokumentumban is, mint amilyen a Kínai Népköztársaság Alkotmánya. Ez rögzíti Mao Ce-tung ama tételét, hogy az állam „háború esetére vonatkozó előkészületek támogatására orientálódik“. A háborús készülődés tehén Peking hosszú távlatú állampolitikája, amely teljesen kizárja a leszerelés problémájának pozitív megközelítését. Am a jelenkori történelem fejlődése ég maga az élet azt bizonyítja, hogy a kínai vezetők konok háborús és fegyverkezési felhívásai nem találnak visszhangra a címzettek körében. A világ népei jól tudják, hogy a mai helyzetben háború nem oldhatja meg a vitás kérdéseket. A háborút politikai eszközökkel el kell és el is lehet hárítani. Ennek leghatásosabb útja a leszerelés. Ёрреп ezekből a feltételekből Indult ki a Szovjetunió, amikor a leszerelési világkonferencia összehívásét javasolta. А XXV. pártkongresszuson az SZKP Központi Bizottságának beszámolója nem véletlenül állapította meg, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet, kormány külpolitikai tevékenységének egyik fő iránya a lázas fegyverkezés megszüntetéséért, a leszerelésért vívott küzdelem volt és marad a jövőben is, ahogyan ezt a békeprogram megköveteli. A Szovjetunió gyakorlati Intézkedései, amelyeket a szocialista közösség, a fejlődő országok és számos nyugati ország is támogat, bizonyára óriási pozitív hatással lesznek a nemzetközi helyzet további javítására, a feszültség enyhülésére és a békés egymás mellett élés elveinek megszilárdulására. JURIJ SZTYERL1GOV, az APN hírmagyarázója Tanácskozás a szakkönyvkiadásról A 6. ötéves tervidőszakban Cseh** Szlovákia Kommunista Pártja gazdasági és szociális politikájának alapvető célja, hogy a szocialista életmód elmélyülésével összhangban biztosítsa a lakosság növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését, élet- és szociális biztonságának további megszilárdítását a társadalmi termelés szüntelen fejlesztése, nagyfokú hatékonysága és mindennemű munka jó minősége alapján. E célok elérését biztosítani annyival bonyolultabb feladat, mivel a korlátozott munkaerő- és hazai nyersanyagforrások mellett, s a gazdasági fejlődés fokozottabb beruházási igényének feltételei közepette le kell küzdeni a nehezebb külső feltételeket. Ennek az új helyzetnek legkifejezőbb vonása, hogy az egész világon nagy hiány mutatkozik nyersanyagokból és energiából, beszerzési feltételeink nehezebbek. A tőkés piacok kiéleződő válságának következményei nemcsak az infláció folytatódásában és e piacok árszintjének ingadozásában nyilvánulnak meg, hanem abban is, hogy számos gyártmányunknak nehezebben találunk piacot. Ezt a hatást leküzdendő a CSKP KB 1974 novemberi ülésének határozataival összhangban és népünk életszínvonala biztosításának érdekében elsősorban aktív intézkedésekre van szükség a termelésben, a beruházásokban, a külkereskedelemben, a tudományosműszaki fejlesztés meggyorsításában, népgazdaságunk hatékonyságának tartós és határozott növelésében, és a Szovjetunióval, valamint a többi szocialista országgal való szorosabb együttműködésben. A párt gazdasági és szociális politikája alapvető céljai elérésének érdekében a népgazdaság fejlesztésében elsősorban a következőkre van szükség: 1. Biztosítani a társadalmi termelés gyors és arányos növekedését, amely lehetővé teszi a növekvő társadalmi szükségletek fedezését, főképpen az ipar szerepének rendszeres erősítésével, a mezőgazdasági termelés fejlesztésével és az építőipar további bő-A népgazdaságfejlesztés fő feladatai a 6. ötéves tervidőszakban vításével. 1980-ig 27—29 százalékkal kell növelni a nemzeti jövedelmet. Következetesen kell érvényesítem azokat a szerkezeti változásokat, amelyek hozzájárulnak a belföldi szükségletek jobb kielégítéséhez, és létrehozzák a szükséges feltételeket külgazdasági kapcsolataink harmonikus fejlődésére, kiváltképpen arra, hogy jelentősen erősödjön a csehszlovák gazdaság exportképessége. Fokozott gondot kell fordítani a mezőgazdasági termelés intenzitásának és hatékonyságának további növelésére, azzal a céllal, hogy a szemes termények termesztésében fokozatosan önellátók legyünk, és növeljük az önellátás arányát az élelmiszertermelésben. Ezt az egész társadalom szempontjából fontos feladatot a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumnak és a szállító iparágazatoknak együttes erőfeszítéssel kell megvalósítaniuk. 2. Magas színvonalra kell emelni a gazdaság hatékonyságát. A népgazdaság minden ágazatában megsokszorozott erővel kell törekedni a munkatermelékenység fokozására, a munka minőségének javítására a társadalmi élet minden szakaszén, a termékek műszaki színvonalának emelésére és minőségének javítására, a termékváltás gyorsítására, a magasabb műszaki színvonalra és a sokoldalú gazdaságosságra. Különösen a következőket kell szem előtt tartanunk: — Hatékonyan kell gazdálkodni a tüzelőanyag, az energia, az anyag és a nyersanyag minden fajtájával. Ezeket az eddiginél hatékonyabban kell hasznosítani. A kutatást és a fejlesz-I. tést, a termelés előkészítését, a technológiai eljárásokat, a termelési szerkezet tökéletesítését a termelés energia- és anyagigényességének csökkentésére kell irányítani. A nyersanyag- és az anyagi források fokozottabb hasznosítása érdekében meg kell tartani a nyersanyag-, az anyag-, a tüzelőanyag- és az energiaszükséglet normáit, ezeket rendszeresen tökéletesíteni kell, figyelembe véve a tudományos-műszaki fejlődést, az állőalapok korszerűsítését és a technológiát fejlesztést. Aktívabban ki kell használni a termelési kalkulációt, valamint a termékek összehasonlítását mind a szükséglet, mind a hasznossági tulajdonságok, a költségek és az árak szempontjából. A munkakollektívák és minden irányító szakasz felelős dolgozói figyelmét az energia- és az anyagigényesség csökkentésére kell összpontosítani. Szigorítani kell a nyersanyag- és az anyagszükséglet ellenőrzését. A felesleges veszteségek, az ellenőrizhetetlen fogyasztás, valamint a nyersanyag-, anyag- és energiapazarlás megakadályozására létre kell hozni a műszaki és a szervezési feltételeket. A nyersanyagok fokozottabb és hatékonyabb kihasználásában az Iparban 1976—1980-ban az évi energia- és tüzelőanyagmennyiség 2—2,5 százalékát, a gépiparban a fémek 3—3,5 százalékát kell megtakarítani, és biztosítani kell, hogy az iparban az anyagi költségek évente átlagosan 0,8—0,8 százalékkal csökkenjenek. — Lényegesen jobban kell kihasználni a meglevő termelési-műszaki alapot. A munkahelyek Jobb betöltésével növelni kell a gépek kihasználási idejét, mindenekelőtt azokét, amelyek rendkívül költségesek és műszaki-gazdasági paramétereik magasak. Gyorsabban ki kell selejtezni az elavult és nem hatékony gépeket, ki kell iktatni a nem hatékony, vagy távlatok nélküli termelést és részlegeket. Célszerűen kell szétosztani a munkaerőket, stabilizálni kell a kádereket és korlátozni kell a nemkívánatos munkaerő-vándorlást. A fejlődő ágazatok és kulcsfontosságú termelés számára kiemelten kell biztosítani a dolgozókat. Fokozott gondot kell fordítani arra, hogy minél gyorsabban megkezdjék a kísérleti üzemeltetést és elérjék az építkezések tervezett gazdasági-műszaki mutatóit. A termelő gazdasági egységekben és a vállalatokban szervezési és káderintézkedéseket kell kidolgozni annak érdekében, hogy az új kapacitásokban a termelést minél gyorsabban elsajátítsák és a termelőeszközöket teljesen kihasználják. Következetesen össze kell hangolni a technikai Import határidejét az építkezés harmonogramjával és az üzembe helyezéssel. Főképpen a gépiparban, a közszükségleti és az élelmiszeriparban kell meggyorsítani az átépítést és a korszerűsítést, ami lehetővé teszi, hogy az adott termelést területeken lényegesen növeljék a termékek mennyiségét, az eddigi, esetleg még kisebb számú dolgozóival. Az új létesítményekben elsősorban a fő fejlesztési programok megvalósítására kell törekedni, a feldolgozó termelési ágazatokban pedig különösen azokra a területekre kell összpontosítani a figyelmet, amelyeken kialakíthatók a munkaerők növekedésének feltételei, vagy ahol adottak a reális munkaerőforrások. — A termelés és a teljesítmény növekedését a népgazdaság minden ágazatában elsősorban a munkatermelékenység növelésének és a dolgozók szakképzettségének jobb kihasználására kell alapozni. Az a feladat, hogy a nemzett jövedelem gyarapodásának 91—93 százalékát a társadalmi munkatermelékenység növelésével fedezzek, s egyszersmind elérjük a termelés kifejező koncentrálását és szakosítását, szűkítsük a termékválasztékot mégpedig azáltal, hogy intenzívebben bekapcsolódunk a szocialista gazdasági integráció feldolgozó Iparába, gyorsabban bevezetjük a tudományosműszaki ismereteket, tökéletesítjük a termelés szervezését, növeljük a munka műszaki ellátottságát, hatékonyabban használjuk ki az állóalapokat és érvényesítjük az anyagi érdekeltséget. A gépesítés, az automatizálás fejlesztésével, a haladó technológiai mószerek bevezetésével a népgazdaság minden ágazatában csökkenteni kell az élőmunka arányát, racionalizálni kell a karbantartást, a közlekedés. a nyersanyag-, az anyag- és a készáru-mozgatást és raktározást. Tovább kell növelni a racionalizáció hatékonyságát az irányítás, az igazgatás területén, és a szolgáltató ágazatokban is. A nem termelő szférában Jobban ki kell használni a munkaerőket. A munka jutalmazásában tökéletesebben kell érvényesíteni az anyagi és az erkölcsi ösztönzőket azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a munka hatékonyságának növeléséhez, a munkaerők stabilizálásához, a termékek minőségének javításához és az anyagi források gazdaságosabb kihasználásához. E célok elérése érdekében alaposabban kell kihasználni a bérrendszert, növelni kell a műszakilag indokolt teljesítménynormák arányát és következetesen ki kell használni az ösztönző bérformákat. (Folytatás következik.)
