Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-24 / 16. szám
1976. április 24. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Ä tartalékok feltárása kimagasló sikerek eléréséhez vezetett Központi és helyi Jellegű értekezleteken megbizonyosodhattunk róla, hogy mezőgazdaságunk egyes mutatókban mind a múlt évi. mind az ötödik ötéves tervfeladatot jelentősen túlszárnyalta. Ezzel szemben akadtak „fehér“ foltok is, amelyeket a későbbiek során közös erőfeszítéssel kell kiküszöbölni. A közelmúltban a Dol. Peter i (alsópéteri) szövetkezetbe látogattunk, hogy elbeszélgessünk múltbeli sikereikről és a soron levő feladatokról. Ebben nagy segítséget nyújtottak részünkre Bartakovics István mérnök, a szövetkezet elnöke, Mészáros Zoltán elnökhelyettes, Pöcs Vilmos és mások. Tény, hogy az eléggé mostoha talajviszonyok közt gazdálkodó szövetkezet mind a múlt évben, mind az ötödik ötéves tervidőszakban óriási fejlődésen ment keresztül, amiről a nyilvántartások megbízható áttekintést adtak. I Múlt évi tervükben például 32 millió 942 ezer korona termelési értékkel számoltak, valóságban azonban 34 millió 261 ezer koronát értek el. s ebből a növénytermesztés több mint 20 millió koronával részesedett, ami azzal indokolható, hogy jövedelmező, speciális növénykultúrákkal rendelkeztek. Ez persze nem jelenti azt, hogy az állattenyésztésben nincs fejlődés, hiszen a tervezett 9 millió 491 ezerrel szemben 10 millió korona értéket termeltek, ami szolid fejlődésnek minősíthető. Ez lehetővé tette azt, hogy a tiszta jövedelem tekintetében 128,46 százalékos tervteljesítést érjenek el. A fejlődés még jobban érzékelhető, ha a negyedik és az ötödik ötéves tervből rájuk háruló feladatok teljesítését vizsgáljuk. Az eszmecsere során megállapítottuk, hogy az ötödik ötéves tervidőszak végén 43 millió 837 ezer koronával nagyobb termelési értéket értek el, mint a negyedik ötéves tervidőszakban, ami azt bizonyítja, hogy évi átlagban több mint 8 millió 760 ezer koronával fokozódott a termelési érték. Ha azonban párhuzamot vonunk a növénytermesztés és az állattenyésztés közt, láthatjuk, hogy a termelési érték képzésében a növénytermesztés 135,66, az állattenyésztés pedig 152,66 százalékkal részesedett, tehát a korábban gyengébb színvonalon levő állattenyésztés is fölfejlődött. Az árutermelésben több mint 50 százalékkal jobb eredményt értek el, mint az előző öt évben, azonban a költségek 67,43 százalékos emelkedésével. örvendetes, hogy a dolgozók létszáma maradt a régiben, s a termeié kenység fokozásához a több mint 83 százalékkal bővült szövetkezeti vagyon járult hozzá. Az állattenyésztésben férőhely tekintetében a negyedik- és az ötödik ötéves tervidőszakban nem történt lé nyeges változás. Míg 1970-ben 387 tehenet tartottak, addig tavaly — szinte ugyanazon a férőhelyen — már 530-at! A negyedik ötéves tervidőszak végén tehenenként 2807; 1971-ben pe dig 2956 liter tejet fejtek tehenenként, tavaly azonban csak 2369 litert. Mi az oka ennek, hiszen az első laktációsok évi átlagban egyedenként 3000 literen felüli tejmennyiséget tér melnek. Kerestük az okot, majd a beszélgetés során kiderült, hogy az első laktációsok tejhasznossága a későbbiek során rendszerint nem fokozódott, hanem csökkent, arai az állatok hiányos előkészítésével magyarázható. Ugyanis a takarmányprobléma korábban nem tette lehetővé az üszők igénynek megfelelő táplálását. A múlt évben azonban ezen a téren is pozitív változás következett be, hiszen 600 vagonra tehető szilázs mennyiséget készítettek, vagyis háromszor annyit, mint más években és a minőség is jobb. Mind terimés, mind abraktakar mányból önellátók. Például ugyanarról a területről 1960 ban 260; 1970-ben 420; 1975-ben pedig már 648 vagon gabonát takarítottak be, ami azt bizonyítja, hogy komolyan veszik a társadalmi igények teljesítését. A szemes kukorica vetésterülete 420 hektár volt s a múlt évben átlagosan 60 mázsa szemtermést értek el. Ebből a területből 60 hektár vetőmag kukorica volt. A társadalmilag fontos növénykultúrák a silókukoricát a tartalék területekre. vagyis a szőlők közé szőritől ták ki, ahol az öntözés és a nagyüzemi technológia lehetősége kizárt. Talajaiknak mintegy 70—80 százaléka erősen homokos, így alaposan meg kell küzdeniük a hozamokért, vagyis azért, hogy mindenből elegendő és jó minőségű teremjen. Mint már említettük a szövetkezet legfájóbb pontja a tejtermelés. Most arra törekednek, hogy az állatok céltudatos előkészítésével a lehető legrövidebb időn belül jó tejhasznosságot érjenek el. Ehhez megfelelő menynyiségű és minőségű takarmánykészlet áll rendelkezésre. Vajda Tibor mérnök, a szövetkezet zootechnikusa a párt és a szövetkezet gyűlésén kijelentette, hogy a rendelkezésre álló takarmánnyal évi átlagban 500 literrel fokozható minden tehén tejhasznnssága. Csupán az a fon tos. hogy mindenki komolyan vegye feladatát. Legalább annyira komolyan, mint a sertéstenyésztésben, ahol 1975- ben napi átlagban több mint 55 dkg os súlygyarapodást értek el, és 1 kg hústermeléshez 3,72 kg tápot fogyasztottak a sertések. Továbbá a baromfitenyésztés, s a marhahústermelés is mozgósító lehet a tejtermelők részére. A szövetkezet idei tervében 38 millió 274 ezer korona termelési értékkel számol. Ebből az árutermelés 33 millió 110 ezer korona. Ezzel nagyon igényes célt tűztek maguk elé, mely a tagság és a vezetőség összefogásával teljesíthető. A gazdaság legtermékenyebb területeit — 547 hektáron — öntözőrend szerrel hálózzák be. hogy természetes csapadék szegényes években jó és biztos hozamokat érhessenek el. E körül sajnos, problémák is adódnak. A „SIGMA“ nem szállítja időre a berendezéseket. Ezért több mint 40 ezer koronás plussz költséggel ideiglenes rendszer építésére kényszerülnek, hogy kihasználhassák az öntözővizet a terméseredmény fokozásában. A baromfifarmon Kovács Sándor vezetésével 10 tagú brigádot létesítettek. s ezek a múlt évben munkájukkal kiérdemelték a büszke cím első fokozatát. A farmon egy tojó átlagában 262 tojást termeltek. A tojástermelés eredménye azonban a tápok minőségétől és a szállítás egyenletességétől függ. A farmon elbeszélgettünk a dolgozókkal. akik rendelkezésünkre bocsá tották a nyilvántartásokat. Ezek megbízhatóan bizonyították, milyen a tá pok minősége. Ez év januárjában például 12 ezer 400 tojótól naponta 11550; 11 200, de legkevesebb 9320 tojást értek el. Ezzel szemben februárban 11950 tojótól a legtöbb napi tojáshozam 9990, a legkevesebb pedig 5030 volt olyan állománynál, mely a legjobb termóerőben van. A különbözet kimondottau a takarmány eltérő minőségével magyarázható. A minőség ugyanis a selejttojásokban mutatkozik meg a legjobban. Amikor jó volt a táp minősége akkor kevés, amikor elégtelen volt, akkor sok törött, puha héjú tojást számláltak. Ez arra figyelmezteti a takarmányszállító üzem dolgozóit és vezetőit, hogy jobb minőségre törekedjenek és ne keserítsék a szövetkezeti tagok életét. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy a szövetkezet dolgozói példamutató, jó munkát végeztek a múltban és merész célokat tűztek erre az évre is. Ez azért lehetséges, mert a vezetőség számol a szorgalmas emberek munkakészségének további kibontakozásával. Biztosak vagyunk benne, hogy ebben az évben a tejtermelésben is feltárják a tartalékokat és hasonlóan más szakaszokhoz ott is lényeges javulást érnek el. HOKSZA ISTVÁN A TUDOMÁNY ES TECHNIKA NÖVELIK A MEZŐGAZDASÁGI beruházásokat A Szovjetunió mezőgazdaságában az elmúlt időszakban ha talmas változások történtek és ez a fejlődés tovább folytatódik. A hetedik ötéves tervben a népgazdasági beruházásainak 26 százaléka (48,6 milliárd rubel) jntott a mezőgazdaságnak. A kilencedik ötéves terv Időszakában a mezőgazdaság már a beruházások 26 százalékát kapta, ami 130 milliárd rubelt tesz ki. A mezőgazdaság energiakapacitása 1966—1973 között 1.7-szeresére. a műtrágyafel használás 6.6-szorosára növeke dett. Az öntözhető mezőgazdasági terület nagysága eléri a 25 millió hektárt. (M. T.) AGRÁRIPARI KOMBINÁTOK BULGÁRIÁBAN 662 termelőszövetkezeti és 158 állami gazdaságból alakítottak ki 170 agráripari kombinátot, amelyek az ország mezőgazdasági termőterületének 93 százalékán, összesen 9,3 mílllő hektáron gazdálkodnak. Kialakulóban vannak a korszerű gépesített, integrált, szakosított nagyüzemek. A haladás ütemét fékezi azonban a kellő számú, jól képzett szakember hiánya, valamint a vertikális szervezés rendkívül nagy beruházásigénye. ( —) ÖT TEHÉN EGYBEN! No, nem kell megijedni, nem valami szörnyszülöttről van szó. Mindössze arról érkezett jelentés, hogy az amerikai Indiana államban, egy bizonyos Harold Beecher 5 éves Holstein tehene 22144 liter tejet adott egy év alatt, s ezzel túlszárnyalta az eddig érvényes világrekordot. A derék jószág több tejet adott, mint öt átlagos tehén együttvéve. (T.) FELTÖLTÉSES DIESEL-MOTOR „Comprex“ néven új, ún. nyomáshullámos feltöltési eljárást dolgoztak ki 100—430 LE közötti teljesítményű jármű-Diesel motorokhoz. A berendezés fó egysége egy henger alakú házban forgó cellás kerék. Mozgatását állandó sebességű ékszíj biztosítja. A kerék nem létesít túlnyomást — alkalmazásának célja a nyomáshullámok vezérlése. A kipufogógáz és a friss levegő megfelelő kombinációjával létrehozott nagy nyomású léghullámokkal biztosítják ui. a motor működéséhez szükséges levegőmennyiséget. Ilymódon a motor nyomatékét a névleges fordulatszám felénél 70 százalékkal jobbra sikerült növelni. A berendezés további előnye, hogy sem füst, sem korom nem keletkezik még erős gyorsításnál sem. (M.) A szója értékes fehérjeforrás jelentős megtakarítás A kamenícnái szövetkezetben az almát régebben kosarakba szedték, így sok gyümölcs megsérült. A kosarakban 15 kilónál is több alma fért el és így szedéskor nehezen helyezhették át azokat. Antikor kiürítették belőle a gyümölcsöt, ütődések keletkeztek rajtuk, s ezzel újabb minőségi károsodás következett be. Horváth Eduárd újításával megváltozott a helyzet. Készített egy fémkeretes gyűrűt, arra erős szövetből 12 kg befogadó képességű zsákot erősített. A gyűrűre forrasztott egy tartókapcsot, mely összefüggésben van a zsák alját összefűző szilonszállal. A- mikor a zsákot szedéskor a fa ágára akasztják, a szilonszál megfeszül és zárja annak az alját. Ha a zsák megtelt almával, leakasztják az ágról, behelyezik a gyűjtőládába, a kapocsról leveszik a szilonszálat s az alma sérülés nélkül kigurul a zsákból. A kosaras szedéssel egy dolgozó naponta 5—8 mázsa almát gyűjthetett be, melynek jelentős hányada megsérült. Az új módszerrel egy dolgozó 6—9 mázsa almát gyűjt be. Egy mázsa alma szedéséért a dolgozóknak 15 koronát fizetnek. Az ültetvényen begyűjtéskor 20 napon keresztül 15 személy dolgozott, de újabban a műveletet egy nappal lerövidítették, ami 1800 korona megtakarítást eredményezett, s minden dolgozó naponta 1 mázsával több almát gyűjtött be mint régebben, ami további 4500 korona megtakarítást hozott. Kosaras szedésnél legkevesebb 4000 koronás volt az értékesítési veszteség, mert a sérült gyümölcsöt leértékelt áron vették át. A teljes megtakarítás tehát nem kevesebb, mint 10 300 korona. Ezzel szemben az 50 szedözsák mindössze 1000 koronába került a gazdaságnak. így a tiszta megtakarítás 9300 korona. Ez is azt bizonyítja, hogy érdemes a fejet törni. P. Radzo, mérnök 1 ji-a ■ a ■a a A mezőgazdasági üzemek vezetői közül néhányan úgy vélik, hogy Kelet-Szlovákiában nem lehet szóját termelni. A hamis előítéletet megcáfoljuk. A kerületben tavaly 600 hektáron termeltek szóját. Ugyanakkor legalább 10 ezer hektár szójatermesztésre alkalmas területtel rendelkeznek (a košicei, trebišovi, michalovcei járásban) és kb. évi 150 ezer tonna extrahált szójadarát adhatnának a népgazdaságnak. Az olajpogácsa-ellátásban mutatkozó hiányt saját termésből fedezni tudnák. A kerületben tavaly 14 mázsás átlagos hektárhozamot értek el, ami kezdetnek megnyugtató. A SZÓJA „FELFEDEZÉSE“ Á kísérletek során megállapították, hogy a szója kitűnő előveteménye. a búzának, jól beilleszkedik a búza és a kukorica közé, mert aránylag korán betakarítható. Az elmélet és a gyakorlat megbízhatóan tisztázta; ha a szója gyökérzetéről hiányoznak bizonyos gyökérgümő-baktériumok, akkor a növény nem képes azon kivételes tulajdonsága hasznosítására, hogy a légkörből nagy mennyiségű nitrogént vegyen föl. FEHÉRJE ÉS OLAJ % A szóját nagy fehérje-tartalma miatt becsüljük. A növények közt szinte egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik. Termése kb. 35 százalék teljesértékű fehérjét tartalmaz. Olyan fehérjét, amit csak a húsban, tojásban, tejben — tehát az állati termékekben — találunk meg. A szójaolaj és az abból készült étzsír az ember részére egészséges táplálkozást tesz lehetővé. Tizenöt mázsa átlaghozam esetén 300 kg olajat és 456 kg emészthető nitrogéntartalmú anyagot termel hektáronként, melynek kilójára — az olaj értékének leszámítása után — mindössze 1,30 korona termelési költség jut. Itt meg kell említeni azt is, hogy a hüvelyesek közül a szója tartalmazza a legtöbb lizint, ami az állati eredetű fehérjékhez hasonló tulajdonságú. A SZÓJA JÖVŐJE A kelet-szlovákiai kerületben a jelenlegi helyzetet és a távlati célkitűzéseket mérlegelve, Ján Pošivák elvtárstól a kerületi mezőgazdasági Igazgatóság agronómusától megtudtuk, hogy igyekeznek egyre nagyobb teret biztosítani a hüvelyeseknek. Idén 1150 hektáron termelnek szóját. Tavaly 11 ezer hektáron vetettek hüvelyeseket és 7855 hektárról takarítottak be termést. Elszomorító, hogy a tervezett 16 730 tonna össztermés helyett csupán 5416 tonnát értek el. Babból 4,9, lencséből 2,2, borsóból és takarmányhüvelyesekből 6,7 mázsás átlagos hektárhozamot értek el kerületi méretben. A szója 14 mázsás hektárhoz zammal már szolid eredménynek számít. A Veľká Idái Állami Gazdaságban 30 hektáron 19,2, a perini szövetkezetben 30 hektáron 2,8, a buzicaí szövetkezetben 50 hektáron 13,6, a Valaliky Állami Gazdaságban 200 hektáron 15,á és a Streda nad Bodrogoml Állami Gazdaságban 14 mázsás hektárhozamot értek el. A Zora, a TO—1687-es, a TO—1452-es, a Merit- és a Traverse-fajták 23—26 mázsás átlagos hektárhozamot adtak. Ugyanakkor a Vllkins, a Clay és a Norman-fajták csupán 5—8 mázsát nyújtottak hektáronként. Tehát a fajták gondos kiválasztásával az idén lényegesen növelhető az átlagos hektárhozam. Ismerjük a hüvelyestermesztés előnyeit, tudjuk mit jelentenek ezek á növények a közélelmezés és az állatok takarmányozása szempontjából. Helyes volna tehát, ha a kerületben — de főleg a koäicei, a trebišovi és a michalovcei járásokban — mindenütt elgondolkoznának ezek termelésének fejlesztéséről, hiszen közös érdek, hogy saját termelésből fedezzük a hüvelyesek szükséges mennyiségéti A szőja-termesztés fokozása azért is kívánatos, hogy a takarmányfehérjeellátásban függetleníthessük magunkat a költséges Importtól. Csupán á gazdaságok vezetőin múlik, hogyan használják ki a lehetőséget, miként váltják valóra a CSKP KB októberi plénumának az irányelveit. L B,
