Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-01-17 / 2. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 197в. január 17, Foghíjas takarmányalap túlméretezett abrakfogyasztást eredményez, A Tôň-i (tanyi) szövetkezetben Csémi Lajos szövetkezeti elnökkel, Szép Sándor tőállattenyésztővel és Pécsi Ferenc főagronömussal az 1975-ös évre szóló állattenyésztési feladatok teljesítéséről, a takarmányok termesztésé ről és a mezőgazdasági termékekre, főleg a tejre eső abraktogyasztásról beszélgettünk. Nemcsak a növénytermesztés, de az állattenyésztés szakaszán is kedvező eredményeket értek el. Ezer darab sertésnél az egy kg súlygyarapodásra eső abrakfogyasztás csak 3,86 kg volt. A sertéshús felvásárlásának állami tervét sikerült 106 százalékra teljesíteniük, ami azt jelentette, hogy a tervezett mennyiséggel szemben 140 mázsával többet adtak el. A marhahizlalásban elért 1,10 kg-os átlagos napi súlygyarapodás már a jobb eredmények közé tartozik, de az 1 kg súlygyarapodás kitermelésére eső 3,10 kg-os abrakfogyasztás éppen az ellenkezője. Sajnos, a marhahús eladásának állami tervét nem sikerült teljesíteniük, de egészében véve még ennek ellenére is túlteljesítették a húseladás állami irányszámát. A szövetkezetben a múlt évben átlagosan 213 tehenet tartottak. December közepén a napi és az 1 tehénre számított tejelékenység 9,33 liter volt. A tervezett 3500 literes évi tejelékenységgel szemben csak 3400 litert értek el, ami a hazai szlovák tarka marha és az utolsó négyedévi gyengébb takarmányozás viszonylatában kedvező eredménynek mondható. A tejfelvásárlás állami tervét a szövetkezet kb. 2000 literrel túlteljesítette és összesen mintegy 680 ezer liter tejet adtak el a tejfeldolgozó üzemnek. Még a komárnoi jmi állattenyésztési szakosztályán felfigyeltünk arra, hogy a tôni szövetkezetben novemberben 0,55 kg abrakot etettek fel 1 liter tej előállítása érdekében. Vajon mi idézte elő ezt a nagy abrakfogyasztást? A szövetkezet főállattenyésztője elmondotta, hogy sajnálatos tévedés történt: a szövetkezet közgazdásza a félretett 84 mázsa lucernalisztet is beszámította a havi abrakfogyasztásba és ez idézte elő a nagyobb abrakfogyasztást. Ez a példa is bizonyítja, hogy még napjainkban is gyakran előfordulnak hiányosságok az elsődleges nyilvántartásban, amelyek azután megváltoztatják a valóságban elért eredményeket! Egyébként novemberben a valóságban 0,38, év elejétől pedig csak 0,33 kg abrakot fogyasztottak' 1 liter tejre számítva. Azonban a 0,38, illetve a 0,33 kg is több a jelenleg érvényben levő normáknál! Ami a takarmánytermesztést illeti, a szövetkezet a silókukorica kivételével szintén kedvező eredményeket ért el. Lucernát 62 hektáron termesztettek és az átlagos hektárhozam szénára átszámítva 103 mázsát tett ki. Mintegy 18 vagonnyi szénát készítetek a borjak számára, közel 8 vagonnyi lucernalisztet leszárítottak a Zem. Olöa-i (nemesócsai) szövetkezet nagy kapacitású szárítóberendezésén, a többit pedig zölden teletették. Tavaszi keveréket a múlt évben 20 hektáron termesztettek, de ennek csak a felét használták fel takarmányozásra. Vajon miért nem használták fel a másik felét is? Miért hagyták megvénülni a növényzetet?, — hisz nem is olyan kis területről van szó. Ha lesilózták volna, akkor a jelenlegi időszakban jól értékesíthetnék! Silókukoricát 69 hektáron termesztettek és mintegy 250 vagon silőtakarmány tartósításával számoltak. Ez a mennyiség, sőt még több is, meglett volna, ami lényegében fedezte volna az állattenyésztés követelményeit. Sajnos, a járási irányelvek szerint 30 hektár silókukoricát meg kellett hagyniuk magra, fgy csak 150 vagon kukoricasilót tudtak készíteni, ami komoly feladat elé állította a szövetkezet vezetőségét a szarvasmarhák jő áttelelési lehetőségeinek kialakítása tekintetében. Hiszen a gyengébb silbkukorica-parcellákról is közel 400 mázsás hektárhozamot értek el, nem beszélve a magra meghagyott 30 hektár területről, ahol jóval nagyobb hektáhozam Ígérkezett! Szerintünk a silókukoricának magra történő meghagyása csak abban az esetben célszerű, ha ez nem idéz elő nehézségeket, hiányt, gazdasági állataink takarmányellátásában, főleg az olyan időszakban, amikor abrakhiánnyal is küszködünk. Sajnos, a tőüi példa ennek éppen ellenkezője! Lényegében ezzel magyarázható a tej és a marhahús esetében — a már említett — nagyobb abrakfogyasztás, mert a kukoricasiló hiányát nem tudják más tömegtakarmányokkal helyettesíteni. Ezért, hogy feladataikat teljesíteni tudják, kénytelenek több abraktakarmányt felhasználni! Szeretném megemlíteni a silózás menetét is. A helyi szövetkezet a szomszédos Zem. Olča-i szövetkezet segítségével (5 kombájn és a szükséges szállítóeszközök) három nap alatt befejezték a silókukorica betakarítását! Érdekes a lesilőzott tömeg betakarása, szigetelése is. Erre a célra nem fóliát, hanem 40—50 cm vastagságú szalmaréteget használnak, amelyre kis mennyiségű búzát szórnak szét. A búza rövid idő alatt kicsírázik és védi a szalmát a szél ellen. A szövetkezet főagronómusnak szavai szerint érdemesebb ezt a módszert alkalmazni a fóliával szemben, mert olcsó és állítólag a silótakarmány sem veszít sokat tápértékéből. A szövetkezetben a lucernán és a silókukoricán kívül 115 vagon leveles répafejet és mintegy 120 vagon répaszeletet — szalma és kukoricaszár hozzáadásával — lesilózták. Ezek tápértéke már gyengébb, mert pl. a répafejet tisztán silózták felszíni rakványokba és csak a későbbiek folytán fedték be kevés szalmával! A répaszelet silózását szintén nem tudták jó ütemben végezni, mert néha hetekig nem kaptak répaszeletet, néha pedig egy nap leforgása alatt annyit kaptak, hagy nem bírták lesilózni. Jelenleg a tehenek takarmányadagja 40 kg silóból, 1,66 kg ábraktakarmányból és takarmányszalmából tevődik össze. A silőtakarmányok közül a kukoricasiló csak 15 kg (a már említett okok miatt), a többit pedig a gyengébb minőségű répafej és répaszelet alkotja. Az abraktakarmányokat decemberben úgy adagolták, hogy 1 liter tejre csak 0,27 kg jusson! A szövetkezetben nincsenek megelégedve a Zem. Olfia-i abrakkeverő üzem dolgozóinak munkájával, mert gyakran nem tartják be az abrakkeverékek keverési arányát és a szállítás sem olyan, mint ahogy abban megegyeztek! A tejtermelésben még vannak fejlesztési lehetőségek, amelyek a fejők által elért eredmények közötti különbségekből adódnak. Például Németh László, aki 12 tehenet etet és fej, 12,5 literes napi és 1 tehénre számított tejelékenységet ér el. Ezzel szemben Póda Zoltán etető és Irena Vavrečáňová, valamint Emília Duračková fejőnők 24 tehéntől csak 7,9 literes napi átlagot mutatnak fel! Szeretném megjegyezni azt is, hogy a 748 hektár mezőgazdasági Дebből 727 h szántó) területen gazdálkodó tőüi szövetkezet vetésterületének csak 18 százalékát képezik a tömegtakarmányok, ami járási viszonylatban a szövetkezetét a gyengébbek közé sorolja. Az állatsűrűség tekintetében viszont járási méretben az első helyen állnak, mert 100 hektár mezőgazdasági területre 72 darab szarvasmarha, illetve 31 -tehén jut! Tehát ha figyelembe vesszük a két eltérő irányzatot és az elért eredményeket, akkor megállapíthatjuk, hogy a szövetkezetben a nehézségek ellenére jól gazdálkodnak! Egyébként január elsejével a tőüi szövetkezet egyesült a Zem. Olöa-i, a lipovéi és az okánikovoi szövetkezetekkel. A társult szövetkezetben már nagyobb lehetőség nyílik a mezőgazdasági termelés szakosítására és ossz pontosítására, a takarmánytermesztés fejlesztésére és a takarmányok észszerűbb felhasználására. Ami a tejtermelés fejlesztését illeti, már határozat is született: a hatodik ötéves tervidőszakban egy ezres tehénfarmot építenek, ami helyet ad majd a négy szövetkezet távlatilag is tervezett tehénállományának. Reméljük, a társult szövetkezet vezetősége és tagsága a jövőben is elkövet mindent az igényes állattenyésztési tervfeladatok maradéktalan teljesítéséért és nagy mértékben hozzájárulnak a lakosság egyre növekvő igényeinek saját forrásokból való színvonalas kielégítéséhez! BARA LÄSZLÖ 6 -------------------------------------------------------------------------------------Nem avóavszer. de... Dudapest közvetlen szomszédságában gazdálkodó ** kerepesi, „Szilasmentí“ Mezőgazdasági Termelőszövetkezet élelmiszeripari részlegének és lepárló üzemének néhány terméke — főleg a PAPRIKASZESZ, a KAMILLACSEPP, a KAKUKKFÜCSEPP és a MENTACSEPP nagyon hasznosnak bizonyul az egészségvédelemben. Joggal felvetődhet a kérdés: mi késztette ezt a szövetkezetei az említett termelési ágazat létrehozására és fejlesztésére?! Értesülésünk szerint — amit Dr. Elekes Istvántól, a szövetkezet'főkönyvelőjétől és Kerpel Tamás értékesítő- és propagandafelelőstől kaptunk — a „Szilasmenti“ Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet a sajátos, kedvezőtlen természeti adottságok, a silány minőségű dombos talajviszonyok és az az igény ösztönözte az élelmiszeripari részleg kialakítására, hogy az említett körülmények között jövedelmező gazdálkodást folytathasson. Leleményességükről tanúskodik az a körülmény, hogy felismerték néhány vadon termő növény szántóföldi kultúrakénti termesztésének közgazdasági előnyeit; sikeresen megoldották a vetőmagtermesztés és nemesítés, valamint a növénygondozás és betakarítás kérdéseit; tehát a. vadon növő növények csoport: jába tartozó kamillát, kakukkfüvet, mentát stb., korszerű nagyüzemi módszerekkel, s ma már hetven hektárt meghaladó területen termesztik. Az persze természetes, hogy az élelmiszeripari részleg kész termékeinek nyersanyagát nemcsak a nemesített vadnövények, hanem hagyományos szántóföldi kultúrák is képezik. Évi termelésének értéke meghaladja a százötvenmillió forintot, s termékeit körülbelül 100 millió forint értékben, a hazai piacon értékesíti. Exporttermékei iránt főleg az Amerikai Egyesült Államokban és a Román Szocialista Köatársaságban mutatkozik nagyobb érdeklődés. A „Szilasmentí“ Mg. Tsz élelmiszeripari és lepárló üzeme a késztermékek gazdag választékával járul hozzá a társadalmi igények és szükségletek kielégítéséhez. Az illő olajakból készült, s a már említett négy koncentrátum mellett, különböző kivonatokat is készít. Így például, jő minőségű és olyan nagy mennyiségű ételízesítőt, hogy a behozatal leállítása esetén képes fedezni a belföldi szükségletet. Termékei között persze megtalálható a forraltbor-ízesítő, de szendvics és egyéb hidegtálak készítésekor válogatni lehet a körözött néven ismert termékei között is. A leleményességgel párosuló szorgalmas munka tehát nagyszerű eredményeket hozott. A háromezer hektáros egykori gyenge — vagyis ráfizetéssel termelő — szövetkezet, az új termelési ágazat meghonosítása óta minden évben jövedelemmel zárja gazdálkodását. A múlt évi brutto jövedelme például meghaladta az 50 millió forintot. A béralap kétszeresére növekedett, s a szövetkezet körülbelül ezer állandó dolgozója — a havi 3000 forint átlagkeresetből — emberséges, kultúrált körülmények között él és példás helytállást tanúsít a közös gazdaság további fejlődését szolgáló munkában. Tehát a „Szilasmenti“ Mg. Tsz példája is bizonyítja, hogy amelyik gazdaságban a termelés irányzatát és szerkezetét — a törsöDasEHESö tapasztalaitól vényes lehetőségek keretein belül — összehangolják a helyi jellegű, tehát sajátos természeti és közgazdasági előfeltételekkel, ott még mostoha körülmények között is lehet eredményesen gazdálkodni. Most pedig — érdekességükre valő tekintettel — ismerkedjünk meg a lepárló üzem illó olajakból készült termékeivel. Ez márcsak azért is előnyös, mert ha Magyarországon járunk — üzletjárás, vásárlás közben biztosan találkozunk velük. 1 Mint már a bevezetőben is említettem, ezek nem gyógyszerek, hanem az ember közérzetére s egészségére kedvezően ható testápoló készítmények. Így például a ..Paprikaszesz“ — ha azzal bedörzsöljük fáradt testrészünket — pár percen belül megszünteti az izomfáradságot, frissnek, kipihentnek érezzük magunkat. De Dr. Buga László Érdemes orvos ennél még nagyobb jelentőséget is tulajdonít az említett testápoló készítménynek. Véleménye szerint — gyógyfürdői kezelés után — mint utókezelő- testápolószer, még a reumatikus fájdalmak enyhítését is szolgálhatja. A „Kamillacsepp“ teakészítéshez, szájöblítéshez, hajápoláshoz és csecsemők fürdetéséhez alkalmazható. Hatása közismert, hiszen a kamillát régi idők óta, már az ókorban is jól ismerték az emberek. A „Szilasmenti cseppek“ családjának további tagja a „Mentacsepp“. Lehet belőle teát, üdítőitalt készíteni, de — természetesen felhígítva — használható szájápolásra, gargalizálónak, tehát szájvízként is. Hasonló szerepe van a „Kakukkfűcseppnek“ is. Teaként! használata nagyban elősegíti a légutakon történt lerakodás (dohányfüst, por, stb.) felszakadását, tehát a légutak mentesítését az említett káros jellegű lerakódásoktól. A kerepes! „Szilasmenti“ Mg. Tsz leleményességét azonban nemcsak az emeli ki, hogy a társadalmi szükségletek kielégítését szolgáló termékek termelésének felismerték közgazdasági hatékonyságát, hanem az is, hogy a „Szilasmenti cseppek“ és élelmiszerkivonatok értékesítésének módját is megtalálták a Herbária szaküzleteinek, az illatszer- és háztartási boltok, valamint a nagyobb élelmiszer üzletek közreműködésével. Pathé Károly Egyre többet és gazda« «ágasabban termelnek Az utóbbi években a vojanyi szövetkezet egyre többet és gyakrabban hallat magáról. Most például a korai burgonya termesztésében elért eredményeiről és tapasztalatairól lesz sző, s nem véletlenül, hiszen már több éve az élenjárók táborába tartozik. Az utóbbi ötéves tervidőszak első éveiben 180—200 mázsa között váltakozott a korai burgonya átlaghozama e gazdaságban. 1973-ban például 200 mázsa burgonyájuk termett hektáronkénti átlagban. Es nem Is kis területen, hanem kerek száz hektáron. ' A múlt év már kevésbé kedvezett a korai burgonyának s lényegében ennek megfelelően alakult a hozam is. Nyolcvan hektáron 125 mázsa átlagot értek él de a termés igen jó minőségű volt. Mind egy szemig első osztályú áruként kelt el, 25 ezer korona hektáronkénti átlagbevételt biztosítva a közösnek. — A faluban és a szövetkezetben egyaránt nagy hagyománya van a korai 'burgonya termesztésének — nyilatkozott nemrég Rezes Sándor szövetkezeti elnök. — A hagyományok pedig bizonyos tapasztalatokkal járnak, s így mind eredményesebbé válik a munka. Igaz, más növénnyel nagyobb bevételt is elérhetnénk hektáronként, de hát nem nézhetjük mindig csak a saját érdekünket. A piacon nagy a kereslet a burgonya, kivált a korai burgonya lránt, s az igényeket ki kell elégíteni. E célra nálunk jől megfelelnek a gyengébb termöképességű homoktalajok is, nem beszélve arról, hogy a termés betakarítása után még másodnövénnyel — többnyire takarmányféleséggel — hasznosítjuk a burgonyatermő területet. így két termést nyerünk, burgonyát is termelünk, meg nagy mértékben hozzájárulunk a takarmányalap mennyiségi és minőségi javításához is. A június elején-derekán vetett takarmánynövények ugyancsak szép termést adnak s még trágyázni sem kell őket, mert a burgonya által hátrahagyott tápanyagokat hasznosítják. A szövetkezetben azt tartják, a korai burgonya termesztése sikerességének egyik alapfeltétele a helyes talajmeg választás. Éppen ezért különös gondot fordítanak a termőterület kijelölésére. A korai burgonya a jó termőképességü és jó vízgazdálkodású földeken váltja be leginkább a hozzá fűzött reményeket, de a tapasztalatok szerint a tápanyaggal gazdagon ellátott homoktalajok sem okoznak csalódást. Az ilyen talajok tavasszal korábban szikkadnak, hamarább művelhetek, korábban elvégezhető az ültetés. A korai ültetés pedig már fél siker. — A bőtermő korai fajták igen meghálálják a bőséges tápanyagellátást, ezért nem fukarkodunk a trágyákkal — magyarázza Rezes elvtárs. — Nyár utolján, tarlőszántáskor 300 —400 mázsa istállótrágyát juttatunk a földbe, ugyanakkor mintegy 300 kilogramm ammonsalétromot, 100 kg kálisót és 500 kg szuperfoszfátot is beszántunk. Ősszel 30 cm mélyen forgatjuk meg a talajt. Sok tápanyagot adunk? Véleményünk és tapasztalatunk szerint ez nem sok. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a korai burgonya rövid tenyészidejű, ezért csakis a bőséges tápanyagellátás biztosíthatja a teljes sikert. A talajban maradó tápanyagok sem vesznek kárba, mert — ahogy azt már említettük is — a megüresedő parcellát takarmánytermesztéssel hasznosítjuk: Alapelvünk hogy még ősszel előkészítjük a talajt és tavasszal mmél előbb kezdhessük a munkát, főleg az ültetést. Természetesen nagy gondot fordítanak az ültetöanyag előkészítésére is. A gumókat 15 kilogrammos ládákban előcsíráztatják és egyenesen ezekből a ládákból ültetik a burgonyát. Az ültetést kézzel végzik 25 cm tő- és 70 cm sortávolságra kerülnek földbe a gumók. A fészkek takarását kézi kapákkal végzik, a végleges bakhát kialakítása azonban már a gépek dolga. E célra rotációs töltögetőket használnak. A bakhát kialakítása akkor veszi kezdetét, amikor a gumók hajtása már növekedésnek indult, de a földből még nem bújt elő. A bakhátak kialakításával párhuzamosan végzik el a vegyszeres gyomirtást is. A szövetkezet tavaly az Astila, a Saskia és az Ostara korai burgonyafajtákat termesztette. Közülük az Ostara bizonyult a legkorábbinak — már július tizedikén végeztek a betakarításával. Igaz, csak 80 mázsát adott egy hektárról, de mázsája 400— 500 koronáért kelt el. Másodiknak az Astila jött be. Ötven hektárnyi volt belőle, az átlaghozam viszont 120 mázsát mutatott. A Saskia termett a legtöbbet — 200 mázsát hektáronként —, de ennek mázsájáért már csak 100— 130 koronát kaptak. A „hogyan tovább“-ra a közös elnöke így válaszolt: — A hatodik ötéves tervidőszak első évében ismét száz hektáron tervezünk korai burgonyát termeszteni. Továbbra is nagy figyelmet szentelünk a termőterület és a legmegfelelőbb fajták megválasztásának, az észszerű tápanyagpótlásnak és a növényvédelemnek, vegyszeres gyomirtásnak. Az eddigi fajtákban nem csalódtunk, kitartunk mellettük továbbra is. Egy új fajtát azonban besorolunk, mégpedig a Resiát. Négy vagon ültetőanyagot kaptunk, állítólag bőtermő és korai, hát kipróbáljuk. Azután majd elválik. Egyébként nálunk is gondot okoz a munkaerők biztosítása, ezért a legközelebbi jövőben szeretnénk megoldani a burgonyatermesztés teljes gépesítését. Ültető- és betakarítógépeket szeretnénk vásárolni. Akkor talán megoldhatjuk majd a fajtaösszetételben egyelőre megoldásra váró feladatot is s talán még eredményesebbé, gyümölcsözőbbé tehetjük munkánkat. Illés Bertalan i
