Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-17 / 2. szám

I 1978. Január 17. SZABAD FŰLDMGVES 7 Segítik a mezőgazdaságot A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatok (MFEV) vezérigazgatóságának hatáskörébe tartozó üzemek különböző szolgáltatásaikkal, az abraktakarmányok ésszerű {elhasználását és gazdasági állataink kedvező hasz­nosságát elősegítő kezességi (garanciás) egyezmények megkötésével és az egyezményben foglalt feladatok tel­jesítésével, valamint a széles skáláfó gazdasági kellékek beszerzésével, értékesítésével és az abrakkeverékek gyártásával nagy mértékben hozzájárulnak mind az állattenyésztési, mind pedig a növénytermesztési termelés magasabb szintre történő emeléséhez. elvek 1975. október 15-én léptek ér­vénybe. A MFEV vezérigazgatóságához tar­tozó üzemek ezenkívül segítik mező­­gazdaságunkat a gazdasági kellékek, mint a gépek és berendezések, kohó­ipari termékek, egyéb mezőgazdasági kellékek, szerszámok stb. beszerzésé­vel és ezek értékesítésével mezőgaz­dasági üzemeinkben. Az előrejelzések értelmében 1975-ben kb. 1 milliárd 20 millió korona értékben értékesítik a gazdasági kellékeket ami a terve­zett összeggel szemben 115 millió ko­ronával több! A jövőben ezt a tevé­kenységüket tovább bővítik olyan for­mában hogy 1976-ban 1 milliárd 100 millió, 1980-ban pedig 1 milliárd 500 millió korona értékű gazdasági kel­léket értékesítenek. Szeretném meg­jegyezni azt is, hogy a Mezőgazdasá­gi Kellékek (POĽNOPO) vállalat ezt az értékesítést csakis adás-vételi szerződés alapján végzi, ami sokszor megnehezíti munkájukat. A MFEV abrakkeverő üzemei szep­tember végével az abrakkeverékek gyártását 101,6 %-ra teljesítették. Az 1974-es év azonos időszakához viszo­nyítva 130 487 tonnával több abrak­keverékkel és 121841 tonna műtrá­gyával, valamint több mint 25 millió korona értékű vegyszerrel látták el mezőgazdasági üzemeinket. Ami a tulajdonképpeni szolgáltatá­sokat illeti, szeptember végéig pl. a MFEV vezérigazgatóságának üzemei­ben 3549 tonna hüvelyes és 6170 tonna olajos magvakat leszárítottak, 66 969 tonna vetőmagot csáváztak, a gabo­nafélék szárítása elérte az 1 millió 61 ezer tonnát és több mint 37 ezer tonna vetőmagot kitisztítottak. Jó eredményt értek el az aszanációs (fertőtlenítés, a rágcsálók irtása, stb.) tevékenység terén is, hiszen 757 ezer koronával túlteljesítették a tervüket. Ezenkívül a MFEV üzemei hozzájá­rulnak a burgonya osztályozásához, a kérődzők körömápolásához, a ta­karmánymész gyártásához és a me­liorációs meszezéshez stb. Az elmondottakból arra következ­tethetünk, hogy a Mezőgazdasági Fel­vásárló és Ellátó Vállatok vezérigaz­gatóságának hatáskörébe tartozó üze­mek sokoldalú tevékenységgel segítik mezőgazdaságunkat. Reméljük, szol­gáltatásaik a hatodik ötéves terv éveiben még sokoldalúbbak és haté­konyabbak lesznek. BARA LÁSZLÓ Ellátogattunk a MFEV vezérigazga­tóságára, ahol elbeszélgettünk J á n Kupec elvtárssal, a gazdasági kel­lékek beszerzést és értékesítési osz­­-fályvezetőjével, és Otokar Pri­st a š mérnökkel, a MFEV állatte­nyésztési tanácsadó szolgálatának ve­zetőjével azokról a kérdésekről, me­lyek mezőgazdasági termelésünk fel­lendítésével kapcsolatosak. A MFEV vezérigazgatóságának ál­lattenyésztési tanácsadó szolgálata 1974 óta tart fenn kapcsolatot mező­gazdasági üzemeinkkel. Ez a kapcso­lat elsősorban az abrakkeverékek mi­nőségének javítására és ezen keresz­tül ezek ésszerű felhasználására irá­nyul. A szolgálat a Járási Állategész­ségügyi Szolgálat (JÁSZ) és a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság közremű­ködésével eddig csak ún. „erkölcsi“ (anyagi érdekeltség nélküli) kezes­ségi egyezményeket kötött mezőgaz­dasági üzemeinkkel. Ezekből kifolyó­lag a szolgálat kezességet vállalt a hízósertések és a hízőbaromflak hasz­nosságára (súlygyarapodására) és az előre megszabott abnakfogyasztásra, valamint a tojótyúkok tojáshozamára és az egy tojásra eső tervezett abrak­fogyasztás betartására. Ugyanis ke­zességi egyezményeket csakis ezeknél az állatoknál lehet megkötni, mert ezek teljes mértékben a komplett abrakkeverékek etetésére vannak utalva. Több mint egy év eltelte után meg­állapíthatjuk, hogy az erkölcsi szem­pontból megkötött egyezmények és a feladatok teljesítése nem hozta meg a várva-várt sikert. Ezt az állatte­nyésztési tanácsadó szolgálat dolgo­zói azzal magyarázzák, hogy a JÁSZ és a JMI szakemberei nem fordítot­tak erre kellő figyelmet és támoga­tást, másrészt az egyezmények meg­kötése formális dologgá vált és nem aktivizálta eléggé a beavatott, felelős személyeket a megoldható feladatok maradéktalan teljesítésére. 1975. szeptember 30-ig a MFEV ve­zérigazgatóságának állattenyésztési tanácsadó szolgálata 326 kezességi egyezményt kötött a hízósertések, tí­zet a hízóbaromfiak és hetet a tojó­tyúkok esetében, jelenleg Szlovákiá­ban több mint 442 ezer sertés és 2 millió 188 ezer baromfi hizlalása, valamint 511 ezer tojótyúk tartása történik a megkötött kezességi egyez­mények értelmében, ami a tervvel szemben 5,3 százalékkal több és a január elsejei (1975) darabszám 37,6 %-a. Eltérő az egyes kerületekben az egyezmények megkötésének teljesíté­se. Míg a nyugat-szlovákiai kerület­ben csak 98,3, addig a kelet-szlová­kiai kerületben 100,5 és a közép­­szlovákiai kerületben pedig 138,7 °/o­­ra teljesítik a sertések ilyen irányú hizlalását. Sajnos, a már említett okok folytán nem sikerült elérni az állattenyésztési szolgálat által meg­szabott hasznosságot és nagyobb volt a tervezett abrakfogyasztás is. Az egyezményekbe foglalt 0,520 kg-os átlagos napi súlygyarapodással szem­ben csak 0,490 kg-ot (az egyezménye­ken kívüli szlovákiai átlag 0,491 kg!) értek el a mezőgazdasági üzemek és 0,24 kg-al túllépték az egy kg súly­­gyarapodásra tervezett (4,01 kg) ab­­rakfogyasztástl Találkozhatunk azonban jó ered­ményekkel is. Így pl. a prešov! járás­ban több mint 4300 sertés hizlalásá­nál a tervezett 0,489 kg-os átlagos napi súlygyarapodás helyett 0,537 kg-ot értek el és 0,26 kg-al volt ki­sebb az egy kg súlygyarapodásra megszabott (4,00 kg) abrakfogyasz­tási A bešai (levicei járás) szövetke­zetben is kedvező eredményeket ér­tek el az állattenyésztési tanácsadó szolgálat dolgozóinak közreműködé­sével. A megkötött kezességi egyez­mény és az előzetes felmérések értel­mében 0,520 kg-os átlagos napi súly­­gyarapodás elérésében egyeztek meg. Szeptember végéig a szövetkezetben 0,565 kg-os súlygyarapodást értek el, ami 1726 hízósertés esetében már fi­gyelemre méltó eredményi Ugyancsak sikerült csökkenteniük az egy kg súlygyarapodásra eső abrakfogyasz­tást is. A tervezett 4,10 kg-os fogyasz­tással szemben csak 3,90 kg abrak­­keverékre volt szükség. Szeretném még megjegyezni azt is, hogy a be­šai szövetkezetben a kezességi egyez­mény megkötése előtt, pl. 1973-ban csak 0,440, 1974 első félévében pedig csak 0,509 kg-os átlagos napi súly­­gyarapodást értek el. Tehát e példák is bizonyítják hogy azért van mód a jobb eredmények elérésérel Mivel a megkötött kezességi egyez­mények teljesítése általában nem ki­elégítő, Szlovákia Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a MFEV vezérigazgatóságának közreműködésé­vel új irányelveket dolgozott ki. Ezek már tartalmazzák mindkét fél anyagi érdekeltségét és a JÁSZ, valamint a JMI hathatósabb együttműködését az egyezményekben megszabott felada­tok teljesítésére. A már említett négyoldalú együttműködés a koordi­nációs bizottság megalakításával kez­di el tevékenységét. Ez a bizottság még a megegyezés megkötése előtt felmérést végez a mezőgazdasági üze­mekben az elért hasznosság, az ab­rakfogyasztás, az ístállózás és a gon­dozás terén, majd kidolgozza azokat a reális feltételeket, melyek betartá­sával teljesíthetők a feladatok. A bi­zottság ezenkívül negyedévenként ki­értékeli a mezőgazdasági üzemekben elért eredményeket és ha kell, újabb intézkedéseket foganatosítanak a kö­vetkező időszakra. A jövőben az állat­tenyésztési tanácsadó szolgálat a ke­zességi egyezményeket elsősorban azokkal a mezőgazdasági üzemekkel köti meg, melyekben a hasznosság terén nem érik el a szlovákiai átla­got és ahol lehetőség van 500 hízó­sertés, 10 ezer hlzóbaromfi vagy 10 ezer tojótyúk egyszeri beállítására. Az új irányelvek tartalmazzák ezen­kívül a már említett anyagi érdekelt­séget is, ami lényegében pénzbeli tá­mogatáson alapszik. Ha a mezőgaz­dasági üzemben a kidolgozott Intéz­kedések betartásával sem érik el a kívánt hasznosságot, illetve ha túllé­pik az abrakfogyasztást, akkor a fel­vásárló üzem megtéríti a ki nem ter­melt termékek értékének, Illetve a túletetett abrakmennyiség nagykeres­kedelmi árának 10 százalékát. Ha vi­szont a mezőgazdasági üzemben el­érték a kívánt hasznosságot és az ab­­rakfogyesztás is megfelelő, akkor a mezőgazdasági üzem téríti meg a ter­vezettnél több kitermelt termék érté­kének, illetve a megtakarított abrak­mennyiség nagykereskedelmi árának 10 %-át. A jövőbe nézve tanácsos lesz az egyezményeket 3—5 évre elő­re megkötni és évente kidolgozni a rövidtávú terveket. Ezek az ű) írány-Beszédes számok t A Zemianská Olőa-i (nemes­­ócsal) Efsz állattenyésztőt 124 ezer literrel teljesítették túl a máltévt tejeladási tervet. Az egy tehénre eső kifejt átlag­mennyiség 3686 liter tej. Har­mincöt dekagramm abrakot használtak fel egy liter tej ki­termeléséhez. Ez figyelemre méltó és dicsé­retes eredmény. A közös saját abrakkeverőkkel rendelkezi», tehát ilyen szempontból önellá­tók. A felhasznált takarmány­mennyiség a takarékoskodást irányelveket követően egyre csökken, persze ez nem jelenti azt, hogy nem lehet „még szo­rosabbra húzni az övét“. Mire e sorok megjelennek, már egyesült közös lesz Ne­­mesócsán. A Tűfí-i, Llpové-i, Okánikovo-i szövetkezetek tár­sultak velük. Közösen egy ezer férőhelyes tehénistálló építését tervezik. A tejtermelésnek te­hát nagy jövője van a „társult“ szövetkezetben is. A húseladás terén sajnos, kisebb-nagyobb nehézségekkel küzdöttek. A szövetkezet betár­sult a Horná Zlatná-1 Nagyhiz­laldába, ahol 2540 KAHYB ser­tésük van. Elsősorban a férő­­helyhiány miatt, a tervezett 54 vagon 44 mázsa hús helyett, csak 52 vagonnyit adtak el. Az egyesülés, a közöá munka ezt a problémát is megoldja majd. Ez év végén nyilván Jobbak lesznek a hústermelés eredmé­nyei is. * Á bešai „Osvit“ egyesült szö­vetkezet üzemgazdásza, Molnár Ernest örömmel újságolta, hogy náluk nem voltak problémák a húseladással a múlt évben. Eredményük: összesen 61 va­gon hús. Egy vagonnal túllép­ték a sertés-, öt vagonnal a baromfihús tervezett mennyisé­gét. Ez éven tovább szeretnék fo­kozni a hústermelést. Ezért bő­vítik, korszerűsítik szarvasmar­ha istállóikat, a sertéseket is új épületekben helyezik el. Két szövetkezetben érdek­lődtünk az állattenyésztésben elért eredmények felől. Mind­két közös a legjobbak közé tartozik a komárnol, illetve a levicei járásban. A kitűzött cé­lokat elérték, Nemesócsán ob­jektív nehézség — helyhiány — gátolta az igyekezetét. Ezt nem róhatjuk fel a közös veze­tőségének, sem a dolgozóknak, már csak azért sem, mert ki­utat, megoldást keresnek. Re­méljük találnak isi (Bkl) A Tomášovi (féli) „Barátság“ Efsz tagjai is eredményekben gazdag évet zártak. Az egyes munkaszakaszokon úgy dolgoz­tak, hogy a hatodik ötéves terv első évében tiszta számlával, jó feltételek között indulhas­sanak. Cgy a növénytermesztés, mint az állattenyésztés terveit a távlatoknak megfelelően ké­szítették elő. Dicséretet érde­mel úgy a vezérkar, mint a töb­bi szakember, valamint az egész tagság az előrelátó mun­káért. Megteremtik a jó termés feltételeit Az indulás előtt az elért eredmé­nyekről és az új feladatokról beszél­gettem Hérics Józseffel, a közös gaz­daság elnökével és Mózes Ferenc fő­­agronómussal. Mindketten hosszú íveken át sikeresen munkálkodtak beosztásukban. Az agronómus már idestova húsz éve kamatoztatja szak­tudását a növénytermesztésben. Na­gyon igényes munka ez, annál is in­kább, mert a tejtermelésre szakosí­tott gazdaságban nagy jelentőséggel bír a takarmányalap megteremtése. Nem mindegy tehát, hogy az egyes növények milyen teret kapnak a ve­tésforgóban. A tehenek számára ele­gendő mennyiségű terimés takar­mányt is kell termelnt hogy jó hasz­­nosságúak legyenek. Jelenleg a szán­tóterület 165 százalékán termelik az ívelöket de ez még mindig kevés és az új évben már elakarják érni a 19 százalékot. Az agronómus örül, hogy a 40 hektár vöröshere az árpa leara­­tása után máris nagy mennyiségű töldanyagot termett. Természetesen az elkövetkezendő években arra töre­kednek, hogy minél több lucernát termesszenek. Ha elérik a tervekben kitűzött termőterületet, akkor a hek­tárhozamok növelésére fektetik a fő-Nem sajnáljuk a pénzt a talaj­­javításra — mondja Hérics József, a szövetkezet elnöke. súlyt. A lucerna már az elmúlt gaz­dasági évben is 91, az istállók körüli füves területen 92 mázsás hektárho­zamot adott, szárazanyagban számít­va. Különösen jól sikerült a silókuko­rica, amely igazán jól gazdagította a takarmányalapot. Az állatok etetéséhez sok szemes takarmányra van szükség. Ennek ér­dekében már a múltban is arra töre­kedtek, hogy fokozzák a kukorica hektárhozamát. A homokos, kavicsos talajon aránylag jó hektárhozamot értek el. A magra termesztett kuko­rica a jó munkáért 58,20, a szílázsolás céljára termesztett — de magra ha­gyott — 63 mázsával fizetett hektá­ronként. Ez az eredmény gondolko­dóba ejtette őket és a szárazabb par­cellákon az új évben több növény­­egyedet hagynak, hogy ilymódon is biztosítsák a gazdag termés alapjait. Mint magtermesztők arra töreked­nek, hogy minél több vetőmagot biz­tosítsanak más üzemek számára is. Ez az igyekezetük sikerült, mert ter­ven felül 12 vagon kukorica vetőma­got tisztítottak a félkorai fajtákból. Szójatermesztéssel már a múltban is foglalkoztak a község egyéni gaz­dái is, kisebb-nagyobb sikerrel. A kö­zös gazdaság épp a takarmányalap feljavítása céljából már évek óta fog­lalkozik a szója termesztésével. Az agronómus azt vallja, hogy náluk a szója még többet is teremhetne mint a borsó, hogyha az ipar megfelelő gyomirtó szereket készítene számuk­ra. A múlt évben 45 cm-es sorközök­ben termesztették a szóját és bár egyszer sarabolták, később mégis nagyra nőtt benne a gyom. Ogy ter­vezik, hogy az új évben sűrűbben vetik és ezzel elérik, hogy a gyorsan fejlődő egyedek később elnyomják a gyomokat. Számításaik szerint a szó- Jatermesztés kifizetődő akkor, hogy­ha megfelelő gondozást kap és be­gyűjtését is szakszerűen végzik. A szövetkezet földjei bizony eléggé humusz-szegények, ezért komoly ösz­­szegeket áldoznak a talaj javítási és tápanyagpótlási munkálatokra. Évente mintegy 70 hektáron végzik el ezeket az igényes munkálatokat. Még a fö­lösleges határutat és a ritka bozótos erdők egy részét is felszántották. Ilyen nagyarányú talajjavítás bizony komoly erőfeszítést igényel a közös gazdaságtól. Hektáronként nem keve­sebb, mint hét vagon komposztot, 15 mázsa szuperfoszfátot és négy mázsa kálit tartalmazó műtrágyát szántottak be a földbe. Az első ter-Gazdaságunkban a szójatermesztés kifizetődő — állítja Mózes Ferenc agronómus. , (A szerző felvételei.) més után további tápanyagokat adnak a Javított talajba. A tervek szerint minden hektárra 15 mázsa foszfor­­tartalmú műtrágyát szórnak. Tapasz­talataik szerint az ilyen talajjavítási munkálatok után helyreáll a termő­föld tápanyag-egyensúlya és a követ­kező években a szükséges trágyázás mellett a növények nagy hektárhoza­mokat adnak. A talajjavítást munkák mellett a szükségletnek megfelelően juttatják e földbe a tápanyagot, mégpedig az egyes növényfajták szükségleteinek megfelelően. A múlt évben a cukor­répa1 termesztésére szánt terület min­den hektárjára 400 mázsa Istállótrá­gyát és 350 kg ipari trágyát adtak tiszta tápértékben. A szántást még szeptemberben befejezték ezen a te­rületen, tehát a föld eleget pihenhet és elszaporodhatnak a talaj baktériu­mok is. Az idejében elvetett búza alá is 350 kg műtrágyát szórtak hektá­ronként tiszta tápértékben és a nö­­vényegyedek fejlődésétől függően a téli időszakban az összes búzatermő területre nitrogéntartalmú műtrágyát szórnak. A tapasztalt agronómus na­gyon jól ismeri, hogy melyik földtáb­lában, milyen tápanyag hiányzik és ennek, valamint a növény szükségle­teinek megfelelően adagolják úgy az istálló, mint a műtrágyát. Ez az egyik titka annak, hogy a hektárho­zamok évről évre nagyobbak és a növénytermesztés sikeresen teljesíti a tervét. Az 1975-ös gazdasági évet is tiszta számlával zárták, sőt egyes szakaszokon túl is teljesítették a mu­tatókat. Amikor a közös gazdaságban Jártam, még nem készültek el a vég­leges adatok, de a felmérés azt bizo­nyította, hogy a növénytermesztésből eredő bevétel több mint másfél millió koronával lesz több a tervezettnél. A „Barátság“ Efsz vezetősége és tagsága a központi szervek felhívásá­ra válaszolva jó hazafiak módjára — amint a tények is bizonyítják — Jól felkészül az új ötéves terv igényes feladatainak teljesítésére. Ehhez nagymértékben segítette őket a szo­cialista munkaverseny. Nagyon he­lyesen a dolgozók kezdeményezésére olyan vállalások születtek, amelyek a hektárhozamok fokozására buzdí­tották őket. Vállalták, hogy a lehető legtöbb szemes takarmányt termelik. Erre épp a föld tápanyagtartalmának javításával teremtették meg a legjobb, feltételeket. Ha kedvez az időjárás, bizonyára nagyobb hozamokat érnek el, mint az óévben. BÁLLÁ JÓZSEF.

Next

/
Thumbnails
Contents