Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-04-17 / 15. szám

1976. április 17. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 Traktorosok ügyességi A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének védnöksége alatt 1971 6ta minden évben megszervezzük a trak­torosok ügyességi versenyét. E ver­seny célja a traktorosok között fej­leszteni a kollektív munka elemeit, növelni szakmai és műszaki tudásu­kat, hozzájárulni a biztonságosabb közlekedéshez, mesteri szintre emelni a traktor kezelését az egyes mezőgaz­dasági munkák végzésekor a legszél­sőségesebb feltételek között is. Ugyan­akkor a gépkezelők, a traktorosok honvédelmi és fizikai felkészültségét is fokozza. A verseny alapfokú és járási for­dulói, illetve az országos bajnokságon eddig szerzett tapasztalatok azt iga­zolják, hogy a gépkezelők, — akik nagyobbára fiatal emberek, — neve­lésének és oktatásának ilyen módja jól tölti be küldetését. A verseny meg­indítása óta lényegesen növekedett a traktorosok ügyességi versenye iránti érdeklődés, a versenyzők száma, az egyes fordulók színvonala, a mező­­gazdasági üzemek hozzáállása. Azok­ban a mezőgazdasági üzemekben, a­­melyek az ilyen jellegű versengéssel egybekötött oktatásra nagyobb figyel­met fordítanak, szemmelláthatólag kevesebb a géphiba, mivel a trakto­rosok Jobban gondját viselik gépük­- újszerűén nek, helyesen kezelik a kapcsolt és függesztett munkaeszközöket, gyakor­lottabbak munkájukban. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége Központi Bizottságának elnöksé­ge legutóbbi ülésén egyéb kérdések mellett megtárgyalta a traktorosok ügyességi versenye szervezésének új koncepciós elgondolását, amely már ebben az évben hatályba lép. A javas­latban szó van arról, hogy az alapfo­kú és a járási fordulókat, bajnoksá­gokat minden évben meg kell rendez­ni, ellenben az SZSZK és a CSSZK bajnokságát minden két évben, csak­úgy mint az országos bajnokságot is kétévenként rendezik meg. Az orszá­gos bajnokságot váltakozva a Cseh Szocialista Köztársaságban, illetve a Szlovák Szocialista Köztársaságban tartják meg. A verseny súlypontját az alapfokú ügyességi versenyek képezik. Ezeket a helyi adottságoktól függően ez év június végéig kell befejezni. A járási bajnokságokra szeptember 15-ig kerül versenye sor. Jól teszik azok a járások, ame lyek a járási ügyességi versenyt ősz szekapacsolják a szántóversennyel, a járási aratóünnepéllyel, a szövetkeze­tek labdarúgó-tornájőval és fgy növe­lik az ügyességi verseny iránti érdek lődést. A traktorosok ügyességi ver­senyének idei járási bajnokai a jövőre megtartandó nemzeti bajnokságban vesznek részt, mivel ebben az évben a nemzeti, bajnokságot sem Szlovákiá­ban, sem a CSSZK-ban nem rendezik meg. Az ügyességi verseny egyes fordu­lóit az 1974 óta érvényes feltételek alapján szervezik. A résztvevők ver­senyeznek traktorvezetésben, rakodó kezelésében, traktorvezetésben kap­csolt munkaeszközzel, valamint a gé­pek műszaki berendezésének és a közlekedési előírások ismeretében. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének szlovákiai és csehországi központi bizottsága közötti megegye­zés szerint a traktorosok ügyességi versenyének országos bajnokságát ez évben Szlovákiában rendezik meg. Ugyancsak Szlovákiában, az Agro­komplex állandó mezőgazdasági kiál­lítás területén szeptember 2-án és 3-án kerül sor Csehszlovákia országos szántóversenyére is. (jp) TÔRVÉNYMAGYARÄZAT A szövetkezet pénzügyi gazdálkodásának fő célja A CSKP XV. kongresszusa értékelte a mezőgazdasági termelésben elért eredményeket, amelyek sok esetben világszínvonalon állnak. Azonban fog­lalkozott — bíráló igényességgel — a pénzügyi gazdálkodás alakulásával Íz, mert kiváltképpen a pénzügyi ala­pok felhasználása terén sok mezőgaz­dasági üzemben, szövetkezetben még komoly hibák akadnak. Az ellenőrzés igazolta, hogy 70 mezőgazdasági üzemben például jogtalanul használ­tak fel háromnegyed millió koronát meghaladó összeget az egyes alapok­ból személyes kiadások fedezésére. Mezőgazdaságunk szövetkezeti szek­torának gazdaságilag hatékony irá­nyítási rendszere megköveteli az egy­séges földmúvesszövetkezetek pénz­ügyi gadálkodásának fokozottabb el­lenőrzését. Az eddigi állapot, mely szerint- csupán a szövetkezet pénz­alapjainak rendszerét szabták meg, mig az alapok létrehozását és az esz­közök felhasználását csupán a szövet­kezet saját alapszabályai rendezték. A szövetségi kormány a 122/1975 Zb. számó mezőgazdasági szövetkezeti törvény alapján a szövetkezetek pénz­ügyi gazdálkodásának egységes elveit a 138/1975 Zb. számú kormányrende­lettel szabta meg, amely a mezőgazda­sági szövetkezeti törvény egyes pont­jainak végrehajtó rendelkezéseit tar­talmazza. Ezek az elvek nemcsak az alapok rendszerét szabják meg (kul­turális és társadalmi szükségletek alapja, jutalmazási alap, forgalmi alap, beruházási alap, üzemi tartalék­­alap, lakásépítkezés! alap), hanem pontosan körülhatárolják az említett alapok létrehozásának módozatait és a velük való gazdálkodás feltételeit. A szocialista mezőgazdasági nagy­üzemi termelés fejlesztését és a me­zőgazdasági szövetkezeti mozgalom további kibontakozását célzó irány­zattal összhangban a szövetkezetek pénzügyi gazdálkodásénak elvei a kö­vetkező célt szolgálják. — megteremteni a szövetkezet sa­ját forrásainak célszerű kihasználá­sát elősegítő tartós feltételeket a ha­todik ötéves terv céljainak megvaló­sítása érdekében, különös tekintettel a termelés szakosításán és összpon­tosításán alapuló kooperációs és in­tegrációs kapcsolatok további fej­lesztésére, — fokozni a szövetkezet, valamint a szövetkezeti tagok anyagi érdekelt­ségét a termelőeszközök hatékony ki­használásában és a szövetkezet jó gazdasági eredményeinek elérésében, — igyekezni — egyes különleges­ségek figyelembe vételével — a szö­vetkezetek pénzügyi gazdálkodásának egységesítésére, hogy ez megközelít­se, illetve azonos legyen az állami mezőgazdasági szervezetek pénzügyi gazdálkodásának elveivel. A szövetkezetek pénzügyi gazdálko­dásának elveit rendező részletes uta­sításokat a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az egyes nemzeti mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztériumokkal egye­temben adja ki. Ezzel kapcsolatban pontosan körülhatárolják az egyes alapok feltűnésére szolgáié eszközök merítésének módozatait, valamint részleteiben rendezik az egyes alapok felhalmozott anyagi eszközeinek cél­szerű felhasználását. A jövőben kötelező lesz ezeknek az elveknek a pontos betartása az egy­séges földművesszövetkezetekben, mi­vel néhol bizonyos tervrajzok elkészí­téséért több mint 3000 koronát is ki­fizettek egyes személyeknek anélkül, hogy az illetővel e munkatevékeny­ségről szerződést kötöttek volna. Má­sutt a saját alkalmazottaknak bizo­nyos műszaki-fejlesztési feladatok megoldásáért 8000 koronát fizettek ki, szerződés megkötése nélkül, ami pe­dig lényeges előfeltétel lett volna. További mezőgazdasági üzemekben a saját alkalmazottakkal szerződést kö­töttek bizonyos projekciós munkák el­végzésére. Az építkezési technikus ön­hatalmúlag a bérlistára 34 esetben különböze személyek nevére ezért a tevékenységért több mint 4000 koro­nát javasolt. Hogyan minősíthető az alapok felhasználásának Ilyen mód­szere, amikor az szöges ellentétben áll a társadalom érdekeivel? Az ilyen állapoton feltétlenül módosítani kell! JUDr. Michal Durdiak |#ét évvel ezelőtt 1974 már­­dúsában a Brehoví (imre­­gl) Efsz fejónőlnek öttagú kollek­tívája elhatározta, hogy versenyez a szocialista brigád megtisztelő címért. Vezetőjük a csoport leg­fiatalabb tagja, Tóth Éva lett. Az­óta a munkaközösség feladatait még sikeresebben teljesíti. Tavaly például, tehenenként 3200 literes évi fejési átlagot értek el, amivel a járás legjobbjaként elnyerték a Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége járási bizottságának elismerő oklevelét és 3000 koronás jutal­mát. E jutalom átvételekor a munka­­közösség 250 ezer korona értékű vállalást tett a CSKP XV. kong­resszusa tiszteletére, önkéntelenül is felmerül a kérdés, teljesíthető-e ilyen nagy összegű vállalás? E kér­désre a választ a brigád tagjai ad­ták meg, amikor csaknem egyszer­re, mosolyogva magyarázták: „Ha az ember valamit igen erősen akar, nagyon- sokat tehet. Mi pe­dig egy célért küzdünk, hogy az előttünk álló feladatokat nocsak teljesítsük, hanem túl is szárnyal­juk. A tervezett 560 ezer liter tej­­mennyiséget tízezer literrel szeret­nénk túllépni, aminek értéke 25 ezer korona. Viszont az összes ki-Nemcsak kézzel, ésszel is fejt tejmennyiséget 3,6 százalékos zsírtartalommal adjuk el, az első minőségi osztályban, s ez minden liter tejnél negyven filléres felárat jelent, ami 225 ezer koronát hoz a szövetkezetnek. Vállalásunkban ugyan nem tüntettük fel, de elha­tároztuk hogy az abraktakarékos­ság terén is teszünk valamit. Fel­tétlenül el kell érnünk hogy egy liter tej kitermeléséhez ne hasz­náljunk 25 dekánál több abrakta­karmányt.“ Mi a véleménye erről a brigád­ról a zootechnikusnak? Ennek a munkaközösségnek tag­jai nemcsak kézzel, ésszel is dol­goznak. Mér hosszabb ideje figye­lem munkájukat és elmondhatom, amit elhatároznak, azt keresztül Is viszik. Ellenben megkövetelik, hogy eleget tegyünk kérésüknek, meg­hallgassuk javaslataikat. Készsége­sen meg is tesszük, mert meggyő­ződésünk, hogy ez a többtermelést szolgálja. A Jobb eredmények el­érése közös célunk, hiszen csak így valősíthaijuk meg a reánk há­ruló igényes feladatokat, 6. ötéves tervünk célkitűzéseit — mondotta Román István zootechnlkus, e mun­kaközösség igyekezetét értékelve. Parajos László Mesterlevél 1836-ból, különös szöveggel Egyre csinosabb, fiatalabb ez a Vág­­partl városka. Már csak egynéhány földszintes, cserép-, vagy nádtetős ház emlékeztet a második világégés utáni mátyusföldi falucskára... Az az idő tájt itt lakók sanyarú életére, a munkanélküliségre... Ez a nádfe­­deles házikó (a képen!) igazán nagy megtiszteltetésben részesült. Nem a­­zért, mert a 17. században építették, hanem az élő fa beépítése miatt; ma is megtalálható e fa gyökérzete. Mi okból? Hozzáerősítették, hogy a gyak­ran kiöntött Vág vizének sodrása fel ne borítsa, vagy tova ne vlhesse a nádfedeles viskót. A Galántai Járási Nemzeti Bizottság kulturális ügyosztályának hagyomány­­ápoló, védelmező politikája következ­tében műemlékké nyílvánították, rend­behozatták, s forradalmi hagyomány­szobát létesítettek benne. A szóbenlevő ház előtt bizonyára többször elsétált — 140 évvel ezelőtt — az immár a Galántai Honismereti Múzeumban található céh-mesterlevél­nek a tulajdonosa. Tekintettel a mesterlevélről készí­tett fényképfelvételre, illetőleg a szö­veg nehézkes olvashatóságára, az alábbiakban betűről betűre közöljük: „Mi, KAMERALIS SELLYÉI MEZÖ­­VAROSSÄBAN LAKOZÓ CSISMADIA CZ8HBELI MESTEREK ó Felsége Ke­gyes Parantsolatyábul, adgyuk emlé­kezetül mindeneknek a kiknek illik, hogy ezen Levelünk presentáló Czls­­madia Legény nevezet fserént Hap­­györt Minálunk dolgozván 30 Hétig — Efstendeig. Szőke Személy, Gesztenye Hajú, Magos Termetű, mintegy 20 efztendós, melly azon idő alatt Jém­­borul, híven, és igazán, a' mint betsü­letes Mefter Legényhez lilik magát viselte. Mellyet mi ez által atestálvan, mindenütt, valahova menendeni fog, ötét Szabadon béfogadni neterheltes­­senek; requiráilyuk, s egyfzersmind Kérjük jé Urainkat. Adatott Sellye! 1836 Efztendőben, Januarius Holnap­nak 24 Napján. Czébmefter: Navratll János Atya Mefter: Bábel János Czéh Nőtt: Petro János * Még egy dicséretes dolog: a Galán­tai Járási Nemzeti Bizottság többszin­tes épületének földszinti előcsarnoká­ban — eredeti levéltári anyagok, fényképdokumentációk, grafikonok felhasználásával — kiállítás nyílt a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére, mely a járás kommunistáinak, agrár­­proletárainak megmozdulásait, elszánt harcát szemlélteti a kapitalizmus ki­szolgálói, az önkényuralom ellen, a nyomor, az éhezés, a jogfosztottság megszüntetéséért, az igazságosabb társadalmi rendért... Az említett kiállítást nagy érdeklő­dés kíséri, főleg a tanulóifjúság ré­széről. Am, nem ártana, ha a falusi SZISZ-szervezetek vezetősége több fi­gyelmet szentelne ennek a Járási mé­retű, értékes és tanulságos kiállítás­nak! Itt a kiállítás tömegesebb meg­tekintésére gondolunk, tervszerűbb, szervezett formában, beleértve a me­zőgazdasági üzemek — szövetkezetek, állami gazdaságok — fiatal dolgozóit is. Mit szól ehhez a SZISZ és a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága? ... kfg — nki Sikeres negyedév Kongresszusi láz jellemezte 1976 első negyedévét. A Szlovák Statisztikai Hivatal telefonjelentésekből összeállított tájékoztatója alapján joggal nyug­tázhatjuk, hogy központi szerveink felhívása a XV. pártkongresszus előtti időszakban fokozott igyekezetre, a munkaeredmények növelésére ösztönöz­te a dolgozókat, kedvező talajra talált nemzetgazdaságunk valamennyi ágazatában. A múlt év első negyedévéhez képest 6,6 százalékkal nőtt az ipari terme­lés értéke, ami jórészt annak köszönhető, hogy a munkatermelékenység 1,3 százalékkal nagyobb a tervezettnél. Az elkésett tavasz sok gondot okozott mezőgazdászainknak. Lényegében csak március utolsó napjaiban kezdhették meg teljes eróbedobással a ta­vaszi munkákat. Biztató azonban, hogy a kedvezőtlen Időjárás okozta ké­sést a gépek csoportos bevetésével, alapos munkaszervezéssel ellensúlyoz­zák, így előreláthatóan pár héten belül behozzák a lemaradást. Az állattenyésztési termékek eladását viszont-a tej kivételével, Szlovákia mindhárom kerületében teljesítették a mezőgazdasági üzemek. A tervezett tojáseladást például a kelet-szlovákiai kerületben 5,1, a nyugat-szlovákiai kerületben pedig 5 százalékkal lépték túl. _ь_

Next

/
Thumbnails
Contents