Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-04-17 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1976. április ľ VET Lépést kell tartani a haladással 'Amikor a Komärnoi (komáromi) Já­rási Mezőgazdasági Igazgatóságon a Haladó Tapasztalatok Iskolájának eredményeiről érdeklődtünk, kényte­len-kelletlen volt a válasz: a jelen­tések szerint a járás e téren a leg­gyengébbek közé tartozik. Az elvtár­sak ezt azzal magyarázzák, hogy a szövetkezetek nem szeretik az „akta­tologatást“. Így sok helyről akkor sem küldtek be jelentést, ha az előadást meg Is tartották. A járás viszont a felsőbb szervbez továbbított jelenté­seiben csakis az egyes szövetkezetek beszámolóira épít... Mindenképpen vitathatatlan, hogy a szövetkezeti tagok iskolázása terén adósságai vannak a járásnak. A járás keretében viszont Kameniónát (Ke­szegfalut) a legjobbak között tartják nyilván. A szövetkezet vezetőitől azonban távol áll az öndicséret. Az iskolázásba 125 tagot vontak be. Az egyes előadások látogatottsága eltérő arányt mutatott — ВО, 66, 84 és 87 százalék között mozgott. Sőt, a ha­ladó tapasztalatok iskolájának 6. lec­kéje teljesen kiesett. Az akcióért fe­lelős elvtárs nem szívesen érinti a kérdést — a mulasztásokat a gyakori kádercserével, továbbá azzal magya­rázza, hogy a szövetkezetesek nem tanúsítanak nagy érdeklődést az isko­lázás iránt. A magyarázkodás mellett , találó volt a bíráló meglátás: túlteore tizált az anyag, elvont a gyakorlati i élettől, a falu életében, a szövetkezet gyakorlatában jobban alkalmazhatót várnának stb. Nagyobb látogatottsá- i gúak voltak a politikai jellegű eloadá- ; sok, vagy pedig legutóbb a szövetke- < zeti munkadijazást ismertető előadás, i Igaz, hogy a legkorszerűbb mező- 1 gazdasági berendezések, állattenyész­tési létesítmények bemutatása kissé ; ellentétben van a falu gyakorlatával i — régi épületeket alakítanak át me- i zőgazdaságl, főként állattenyésztési : célokra, — ám vitathatatlan, hogy a i haladó tapasztalatok iskolájának elő­adásai az újat, a távlatot mutatták 1 meg. Talán az érdeklődést jobb poll- : tikai tömegmunkával kelthették volna fel jobban. Erre következtethetünk 1 egy másik szövetkezet, a nyitrai já­rásban levő Ivánka pri Nitre-i Efsz branöl (berencsi) részlegének a pél­dájából. Itt az előadásokon való részvétel elérte a 95 százalékot, s a szövetke­zet vezetősége szervezési intézkedé­seivel maga is elősegítette, hogy mi-Tizenhatan hiányoztak... Ä betegségek és a balesetek okozta munkaképtelenség komoly vesztesé­geket jelent népgazdaságunknak. Hogy ez tényleg így is van, azt a számada­tok bizonyítják. Vegyük csak, hogy a körülbelül 360 tagot számláló szövet­kezetben egy év alatt a munkaképte­lenség következtében mulasztott na­pok összege 5856 nap volt. Egyszerű osztási művelettel megkapjuk az ered­ményt: az egész év folyamán 16 dol­gozó hiányzott a termelésből! A példa egyáltalán nem kiagyalt. Ez volt a tényleges helyzet tavaly az Orechová Pot6ň-i (díóspatonyi) Barát­ig Efsz-ben, amint arról pontos ki­mutatás alapján Varga Imre, a szö­vetkezet munkabiztonsági technikusa tájékoztatott. — Szövetkezetünk pedig ezen a té­ren nem is mondható a legrosszabb­nak — fűzte hozzá Varga elvtárs —, hiszen tavaly a balesetek átlaga 4,2 százalék volt, amibe nemcsak a mun­kabaleseteket, hanem az otthon, eset­leg sportolás közben előadódott bal­eseteket Is beszámítottuk. Tavaly a szövetkezet dolgozói 257 esetben betegség, 18 esetben munka­baleset és 21 esetben egyéb baleset címén mulasztottak műszakot munka­­képtelenség miatt. Így gyűlt össze a négy- és félezer betegnap, a munka­balesetek csaknem 700 és az egyéb baleset okozta 644 munkanap kiesés. A balesetek legtöbb esetben meg­előzhetők, elkerülhetők a biztonsági intézkedések pontos betartásával, na­gyobb óvatossággal, körültekintéssel. Ha a munkabalesetek felsorolását vesszük szemügyre, kitűnik, hogy a legtöbb baleset az állattenyésztés sza­kaszán adódott elő. Elenyésző viszont a gépek körül, illetve a gépjavító mű­helyben történő balesetek száma. Már pedig itt adódhatna sokkal több al­kalom. A dolgozókat minden szakaszon megismertetik az illető munkahelyen érvényes munkabiztonsági előírások­kal, óvintézkedésekkel. Ezt rendsze­rint a munkabiztonsági technikus végzi. Ezen kívül az exponált munka­helyek dolgozóit hosszabb-rövidebb tanfolyamokon szakemberek oktatják ki a munkabiztonsági előírások betar­tásának fontosságáról. A szövetkezet felelős vezetői első­rendű kötelessségüknek tartják a ta­gok egészségvédelmének, munkabiz­tonságának további javítását, hiszen a CSKP XIV. kongresszusának hatá­rozataiban és a párt központi bizott­ságának plenáris ülésein elfogadott irányelvekben Is fontos helyet tölt be a dolgozókról való fokozott gon­doskodás igénye. Mezőgazdasági üze­meinknek, szövetkezeteinknek hatvá­nyozottan érdekük — minden dolgos kézre szükség van! — a dolgozók munkabaleseti, munkaképtelenségi arányszámának csökkentése. Hiszen a munkát a hiányzók, a munkaképte­lenek helyett Is el kell végezni, ha 16 — mint a jelen esetben — vagy még ennél Is több dolgozó nem vehet részt a munkában az egész év folyamán. Ezért minden munkaszakaszon a fo­lyamatos oktatás, a felvilágosítás módszerével harcolnak a munkabal­esetek ellen, gondoskodva a betegség­­megelőzés összes lehetőségének kime­rítéséről. A díóspatonyi szövetkezetben Jelen­leg munkabiztonsági oktatásban 22 traktoros és kombájnos, 46 gépkocsi­vezető részesül. Az állattenyésztésben — ahol eddig a legtöbb munkabalese­­set tartották nyilván — 51 fejőnő és csaknem félszáz állatgondozó számá­ra terveztek munkabiztonsági előadá­sokat, amelyek keretében az emberre is veszélyes fertőző állatbetegségek tüneteivel, a személyes higiénia köve­telményeivel is megismertetik az Itt dolgozókat. A melléküzemágban 36, a műhelyekben dolgozó mesteremberek közül 26, továbbá az építőcsoport 16 tagja számára is szerveznek szakok­tatást munkahelyük és munkájuk biz­tonsági követelményeinek elsajátítása érdekében. A munkabiztonsági intéz­kedések következetesebb betartása céljából 16 személy hegesztői tanfo­lyamon vett részt, a permetezést vég­ző szakdolgozók közül hatan már egy négynapos tanfolyam sikeres elvégzé­sét tanúsító bizonyítványt kaptak. Ezen oktatás keretében megismerked­tek a növényvédelmi munkált szak­szerű végzésérvel és a munkabizton­sági előírásokkal. A kombájnosok a Hurbanovót Gépállomás által rende­zett kéthetes szakoktatáson vettek részt, amelyen megismerték a kom­bájn üzemelésekor betartandó munka­­biztonsági előírásokat és az újabb ke­letű rendelkezéseket. Hit hozott a mit várnak a tavasz, nyártól? nél többen vegyek részt a leckéken. A haladé tapasztalatok iskolájának eredményeiről, a hallgatóság hangu­latán lemérve, általánosan megálla­pítható: a szövetkezetesek dicsérték az új dolgokat, fogékonyak irántuk és szorgalmazzék, hogy vegyenek ét mindent, ami náluk is átültethető a gyakorlatba. Ogy látszik, Berencsen más a véle­mény a haladé tapasztalatok iskolá­járól, mint Keszegfalun. Miért? Talán fogékonyabbak a haladás iránt? A rejtély nyitja a politikai tömegmunka minőségében keresendő. Berencsen a felnőttoktatás egyik lelkes szervezője M o r v а у István elvtárs, aki Ugybuz­­gén. Időt nem sajnálva szervezi az akciót. Sőt, lektori testület kiépítésé­ről is gondoskodik, mert elsősorban a saját erejükből akarnak segíteni ma­gukon. Ez viszont arra készteti az ügy lelkes felkarolóit, hogy maguk is ta­nuljanak, felsőbb fokon képezzék ma­gukat. A haladé tapasztalatok iskolájának előadásaival kaocsolatban, természe­tesen a berencsieknek is vannak ész­revételeik: olykor túlzások is előfor­dulnak, de szerintük azt kell meglát­ni, ami dominál, ami fő és túlsúlyban van. Az előadások olykor mesterkél­tek, de ezen csak jó előadók segít­hetnek. A jő politikai tömegmunka nemcsak a haladé tapasztalatok Iskolájának eredményeiben éreztette hatását, ha­nem abban is, hogy a szövetkezetesek, sőt a szövetkezeti fiatalok ragaszkod­nak falujukhoz, illetve a szövetke zethez; nem kívánkoznak el. Ezt a korcsooort szerinti megoszlásának a statisztikája is alátámasztja. A berencsi jé példa a szövetkezeti tagok továbbképzésével kapcsolatban rávilágít egy fontos mozzanatra: na­gyon fontos az előadások színvonala, a témák megválasztása, illetve a meg­adott témáknak az adott szövetkezet viszonyihoz való alkalmazása, de a siker legfőbb biztosítéka: a jól vég­zett tömegpolitikai és szervező munka. Lörincz László — Járásunkban a szövetkezeti munkaiskola, kivétel nélkül valamennyi közös gazdaságban jó talajra talált. Bátran mondhatom, bár még véglege­sen nem értékeltük a munkát, nálunk nincs hiányosság ilyen szempontból — szólt mosolyogva Gdovlnná mérnöknő a SZFSZ Dunajská Streda-i (du­­naszerdahelyi] JB-titkára. Elmondta, hogy szervezés tekintetében a csilizközi, tejfelusl,- és duna­­szerdaheiyi társult szövetkezetek tartoznak az élenjárók közé. — A munkaiskola még a tél „hagyatéka“. Mit hozott a tavasz, mit várnak a nyártól a szövetség dolgozói? — Feladataink intenzív munkát igényelnek. Nincs tavaszi „fáradtság“ — felelt a mérnöknő. — A közelmúltban volt a szocialista brigádok járási konferenciája, ahol öt kollektíva kapta meg érdemes munkájáért, a „bronz­fokozatot“. Bíztató, hogy a brigádok közül három csoport ifjúsági, ami bi­zonyítja, hogy járásunkban a mezőgazdasági fiatalok tevékenyen részt vesznek a szocialista munkaversenyben. Egyébként, külön szeretném meg­jegyezni, hogy úgyszólván valamennyi társadalmi szervezettel együttműkö­dünk, különösen a SZISZ jb és a nőszövetség jb segíti aktívan törekvésein­ket. A CSKP XV, kongresszusának határozatai megszabják majd további tevé­kenységük irányvonalát. A SZFSZ jb'dolgozói alapos, a legmesszebbmenő­kig tökéletes szervező munkával köszöntik e nagy eseményt. Célunk lehe­tőleg minden téren segítséget nyújtani a szövetkezetek dolgozóinak, politi­kai, termelési szempontból egyaránt. Elsőrendű feladataik közé tartozik a szociális gondoskodás. A szövetke­zetek munkabiztonsági szakembereit, filmvetítésekkel egybekötött tanfo­lyamon oktatják. Tavaly jó hagyományainkhoz híven az idén is kül- és belföldi kirándulá­sokat szerveznek a szövetkezeti dolgozók részére. Több mint ezer gyermek üdül majd a nyár folyamán pionírtáborokban a szövetség jóvoltából. Mór most szervezik az aratási munkaversenyt. A közeljövőben kerül sor a gépkezelők, valamint a fejők ügyességi versenyére. Minden bizonnyal nagy segítség ez a termelés fokozásának szempontjából. —barak— Egy szövetkezet - két kérdés A szövetkezet vezetősége a dolgo­zók ilyen jellegű tájékoztatása, neve­lése és a munkabiztonsági követel­mények ismertetése mellett minden munkahelyen ellátja tagjait a szüksé­ges védőöltözékekkel, szerekkel és eszközökkel, kioktatva őket ezek he­lyes használatára. Ezzel azonban még nem merül ki a szövetkezet vezetősé­gének a munkabiztonság fokozását célzó tevékenysége. Következetesen ellenőrzi a rendelkezések betartását, a védőeszközök használatát a perme­tezéskor, az egyes munkák végzésé­nél, az aratási előkészületek idején stb. A munkabiztonság terén tehát mih­­den igyekezetük arra irányul, hogy a balesetek és a betegségek következté­ben előálló munkaképtelenség ará­nyát, a munkanap-kiesések számát minden eszközzel az elkerülhetetlen minimumra csökkentsék. (obenau) ф A mezőgazda­­sági dolgozók mun­ka- és életkörnye­zetének javítása el­sőrendű feladat, a­­mely kétségtelenül fokozza a munka­­kedvet, a termelés növekedését ered­ményezi. Milyen In­tézkedéseket tettek ezen a téren? Franko Ondrej, a demandicei (dé­­méndí) „Üj Élet“ Franko Ondrej. Efsz elnöke vála­szol. — Szövetkezetünk, őszintén szólva nem tartozik az élenjárók közé ilyen szempontból. Szociális helyiségeink elavultak, nem felelnek meg a mai követelményeknek. Éppen ezért egy új szociális épületet terveztünk az idén, előreláthatólag több mint 400 ezer koronás költséggel, amelyet az állattenyésztésben dolgozó tagok használhatnak majd. Természetesen ezt az építkezést további beruházások követik. Terveink szerint fokozatosan sor kerül a környezetszépítésre is. Az istállók, műhelyek környékének rendezésére gondolok elsősorban. A dolgozók életkörülményeinek ja­vítása szorosan összefügg a szabad idő célszerű kihasználásával. E célból kül- és belföldi kirándulásokat terve­zünk. Többek között a Szovjetunióba, Bulgáriába ós Jugoszláviába visszük el a tagokat. Persze sok tennivaló akad még, hiszen az új termelési módsze­rek, az emberek életmódjának fejlő­dése megköveteli, hogy ne elégedjünk meg csupán a legalapvetőbb szükség­letek — a védőruha, kesztyű, gumi­csizma — biztosításával. # A munkabiztonság és a baleset­elhárítás szintén állandó jellegű kö­telesség. Mutatkozik némi javulás a múlthoz képest? — Nagy súlyt fektetünk erre a kér­désre. A közös munkabiztonsági szak­embere Varga József. Kötelessége az előírások maradéktalan betartásá­nak ellenőrzése. A tagok minden idénymunka előtt iskolázáson vesznek részt. Különben a szövetkezeti munka­iskola keretén belül is foglalkoztunk munkabiztonsági és balesetvédelmi kérdésekkel. A szakemberek — vil­lanyszerelők, gépjavítók, gépkezelők — külön előadásokon is részt vesznek, ahol megismerik az új gépek kezelé­sének fortélyait, ez eleve kizárja a balesetveszélyt. Bátran állíthatom, hogy intézkedéseinknek van foganat­ja. Az utóbbi évekhez mérten sem tavaly, de az idén sem volt még ko­molyabb, gondatlanságból származó baleset a szövetkezetben. (barak) Lelkes készülődés A trebiSovi (terebesij járás egyik legaktívabb CSEMADOK-szervezete két­ségtelenül a Streda nad Bodrogom-i (bodrogszerdahelyij, amely valóban sokoldalú tevékenységet jejt ki. A ve­zetőségben csupa olyan embert talá­lunk, aki szívvel-lélekkel szolgálja a szocialista magyar kultúra ügyét. Az énekkaruk már több éven keresztül eredményesen szerepel. Pedig nem könnyű dolog egy olyan énekkar irá­nyítása, amelyben fiataloktól kezdve őszülő hajú dalosokig sok korosztály képviselői szerepelnek. Andriskó Géza nem sajnálja a fáradságot, sza­bad idejét feláldozva fejleszti a népi kultúrát, s akaratával, kezdeményező­készségével elbűvöli az énekkar tag­jait. Amikor próba közben a hangot megadó sípba fúj, a dalosok egy em­berként figyelik mozdulatait, karnagyi beintéseit, s a kellő pillanatban be­kapcsolódnak a dal ütemébe. Szívós munkabírással, türelemmel tanítgatja, vezényli a több mint 40 tagú dalárdát. Amikor találkoztam vele, elmon­dotta, alig van más olyan kultúrcso­port, amely ily következetesen nevel­né az egyént a közösségi szellemre, helyes társadalmi viselkedésre, fegye­lemre, rendre, mint az énekkar. A bodrogszerdahelyi énekkar tagjai tud­ják, hogy ha szívvel-lélekkel dolgoz­nak, maguk is művelődnek, fejlődnek. Fáradságos munkájuknak megvan az eredménye. Az énekkar fellépéseivel kiérdemelte a környék közönségének elismerését: nagy sikerrel léptek fel a különböző helyi és járási, rendezvé­nyeken, ahol többezres tömeg jutal­mazta viharos tapssal énekeseiket. Nem hiányoztak a különböző polgárt jellegű helyi rendezvényekről sem. Az említett énekkar az idén is szá­mos akciót tervez. Részt vesz a CSE­­MADOK különböző rendezvényein és számos más megmozduláson, legyen az járási, vagy országos jellegű. A CSEMADOK országos dal- és táncün­nepélyén is szeretnének fellépni, sőt a különböző versenyekre is benevez­nek. Rendszeresen próbálnak; műso­rukban egyéb számokon kívül Kodály és Bárdos művei is szerepelnek. Az énekkarban uralkodó egészséges de­rülátó szellem a záloga annak, hogy egy kis szorgalommal, összetartással belátható időn belül hatalmas, impo­záns énekkar hirdetheti Bodrogszer­­dahelyen az énekkultúra diadalát. (illés) A Streda nad Bodrogom-i CSEMADOK-szervezet énekkara.

Next

/
Thumbnails
Contents