Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-17 / 15. szám
197B. ÁPRILIS 17. XXVII. évfolyam, а IS. szám. Ага: 1,— Kßs CSKP VEZETÉSÉVEL Ú| GYŐZELMEK FELÉ! . Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusa Hétfőn, április 12-én a prágai Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkban, as ünnepi díszt öltött kongresszusi pa lotában összeült Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusa. Értékelte a legutóbbi öt és eredmé nyeit és kitűzte a következő időszak soronlevő feladatait. A kongresszuson 1200 küldött vett részt, továbbá számos vendég köztársaságunk minden részéből. Jelen voltak a szocialista országok testvérpárjainak küldöttségei, továbbá a kommunista és munkáspártok, a demokratikus és haladó pártok, a nemzeti felszabadító mozgalmak képviselői a világ minden részéből. A szovjet testvérpárt küldöttségét Andrej Pavlovics Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezette. A szocialista országok többi testvérpártjának küldöttsége élén zömében a KB első titkára állott. A kongresszust rövid beszéddel Gustáv HUSAK elvtárs. a CSKP Központi Bizottságának főtitkára nyitotta meg. Vasil BIĽAK elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnök ségének tagja a küldötteket, a vendégeket és a testvérpártok képviselőit köszöntötte. Az elfogadott napirend értelmében a kongresszus első napján elhangzott a köz ponti bizottság beszámolója, amelyet Gustáv Husák elv társ adott elő, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának beszámolója, amelyet Milo* JAKES elvtárs. a KERB elnöke adott elő. A kongresszus folyamán a gazdasági és szociális fejlesztés 1978—1980. évi feladatairól Ľubomír STROUGAL elvtárs. a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, miniszterelnök számolt be. A kongresszus napirendjén szerepelt még a kongresszusi doku mentumok jóváhagyása és a központi szervek megválasztása. A kongresszus részvevői feszült figyelemmel, pártunk nagy eredményeitől áthatott büszkeségérzettel, a további távlatoktól lelkesülten hallgatták végig a Központi Bizottság beszámolóját — A társadalom fejlődése a CSKP XIV. kongresszusa óta és a párt további feladatai —, amelyet Gustáv Husák elvtárs adott elő. A kongresszus részvevői különös tetszésnyilvánítással fogadták a beszámolónak azt a megállapítását, hogy „A XIV. kongresszust követő eredményes fejlődés igazolta, hogy a párt csak akkor teljesítheti történelmi küldetését, ha egész tevékenysége a marxizmus-leninizmusból és a proletár internacionalizmusból indul ki, he szorosan fűződik a néphez, és he élén szilárd, szorosan összetartó és határozott vezetőség áll. Előrehaladásunk lehetővé tette a párt belső erőinek, egységének és akcióképességének növekedését, társadalmi vezető szerepének elmélyítését, marxista leninista jellegének megszilárdi lását“. A részvevők ugyancsak magukévá tették a beszámolónak azt a kitételét, hogy „a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa pártunk számára is a ta nulságok gazdag kútforrása. s erőt ad munkánkhoz és életünkhöz a következő esztendőkben. A CSKP Központi Bizottságának beszámolójából Husak elvtárs, a CSKP KB főtitkára • központi bizottság beszámolójának bevezető részében megállapította, hogy а XIV. kongresszuson kijelölt programot következetesen megvalósítottuk. A beszámoló a továbbiakban pártunknak és társadalmunknak a legutóbbi öt esztendőben megtett útját ismertette. A jobboldali opportu nizmut következményei elleni harccal. az összes torzulások elleni küzde lemmel kapcsolatban kiemelte: „A CSKP XIII. kongreszsuse óta a pártben és a társadalomban kialakult válság tanulságai“ cfmű dokumentum jelentőségét. „A nép szocialista tudatának megszilárdításáért, a szocialista ember neveléséért, a szocializmus alapvető értékeinek megszilárdításáért és továbbfejlesztéséért, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista államhoz fűződő megbonthatatlan barátsé gért és szövetségért vívott nagy politikai és ideológiai küzdelem időszaka volt ez“. — jellemezte az eltelt öt évet. ÖT ÉV EREDMÉNYEI „A párt eredményes munkája és a társadalom fejlődése folytán mélyreható differenciálódási folyamat ment végbe azok között a honpolgárok között is, akiktől a párt kénytelen volt megválni. A jobboldal képviselői politikailag teljesen elszigetelődtek, politikai ambícióik és elképzeléseik teljesen csődöt mondtak. Közülük egyesek törvényszerűen az árulás útjára jutottak és a szocialista rendszer nyílt ellenségei lettek.“ Az öt esztendő gazdasági eredményeit érintve, a beszámoló megállapítja, hogy az igényes feladatokat teljesítettük és számos területen túl is teljesítettük. Gazdaságunk folyamaté san, dinamikusan és arányosan fejlődött. Határozottabban és nagyobb mértékben bekapcsolódott a nemzetközi szocialista gazdasági integráció folyamatába. Csehszlovákia gazdasági ereje az ötödik ötéves tervidőszakban nagyjából egyharmadával nőtt. Haladást értünk el a népgazdaság intenxitikálásában és hatékonyságának fokozásában. Döntő haladás történt a két nemzeti köztársaság egyes területei gazdasági színvonalának és lakossága életszínvonalának kiegyenlítődésében, így közelebb jutottunk a párt történelmi programfeladatának teljesítéséhez. Megszilárdult a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági világhelyzete. Az egy lakosra számított ipari termelés tekintetében a legfejlettebb ipari országok közé tartozunk“, állapítja meg a beszámoló. Eredményeden teljesítettük a mezőgazdasági termelés fő feladatát — az alapvető élelmiszerek szükségletének saját termelésből való fedezését. A mezőgazdaság jelentés sikereket ért el a gabonatermelés fejlesztésében, az állattenyésztési termelésben pedig túlteljesítette az ötödik ötéves terv feladatait. Az ötödik ötéves tervidő szakban a nemzeti jövedelem a terve zett 2B százalékkal szemben 32 száza lókkal nőtt és volumene nagyobb az első két ötéves tervidőszakban elért volumennél. Az öt év eredményeit részletesen ismertetve, a beszámoló leszögezi, hogy a XfV. kongresszus után a szocialista társadalom sokoldalú fejlődésének eredményeként további közeledés történt a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség között, csökkent a különbség a város és a falu között, a CSKP vezetésével elmélyült népünk erkölcsi és politikai egysége. A beszámoló a továbbiakban a szocialista állam fejlődésének kérdéseivel, ebben a lenini elvek érvényesülésével foglalkozik. Behatóan elemzi a Nemzeti Front szerepét, a szövetségi államjogi elrendezés eredményeit, ismerteti a társadalom életének többi szakaszán elért eredményeket. MI ÉS A SZOCIALISTA KÖZÖSSÉG Külön helyet szentel a beszámoló pártunk nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban betöltött szere oének. ,A kommunista és munkáspártok 1989. évi tanácskozásának fő dokumentumával összhangban sokoldalúan törekedtünk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szolidaritásának ás akcióegysésének elmélyítésére. Fejlesztettük kapcsolatainkat és szolidaritásunkat a nemzeti felszabadító. demokratikus és haladó világmozgalommal.“ A beszámoló összegezi külpolitikai sikereinket is: ilyen volt a müncheni diktátum semmissé nyilvánítása, kap csolataink rendezése az NSZK-val és Ausztriával, a háború ntán még so káig rendezetlen további fontos kér dések megoldása. Tevőlegesen hozzájárultunk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásához és eredményes befejezéséhez. A beszámoló további fejezete a párt és vezető szerepe erősödésével foglalkozik. Sikereink fő forrásait a következőkben jelöli meg: „А XIV. kongresszus olyan programot dolgozott ki, amelv megfelelt a dolgozók alanvető érdekeinek és követelményeinek, lehetővé tette a múltban feíhal mozódott problémák megoldását, a szocialista társadalom további dina mikus fejlődésének biztosítását. A XIV. kongresszus programja teljeslté sének alapvető feltétele volt az a tény, hogy az egész párt elfogadta. Konkretizálása és megvalósítása során pártunk megszilárdult, érettebb lett, tökéletesedett munkastílusa és mód szere, ezáltal fokozódott akcióképes sége és erősödött vezető szerene. A mindennapi tevékenvségben szilárdult a kommunsták pártfegvelme és fokozódott áldozatkészségük. A felada tokkal nőttek az emberek. Emellett döntő tényező volt az, hogy a központi bizottság és szervei egységesek voltak, koncepciósán és elvszerííen dolgozták ki és ellenőrizték a kong resszus irányvonalát, irányították a uártszerveket és szervezeteket, ax állami, gazdasági, társadalmi szervekben és szervezetekben működő kommunistákat. A központi bizottság ügyelt arra, hogy a pártban a magas fokú igényesség, kezdeményezés, az elvszeröség és a feladatok alkotó értelmezésének légköre alakuljon ki.“ A beszámoló méltatta az SZKP XXV. kongresszusának jelentőségét. A kongresszus a szovjet társadalom humanizmusát és demokratizmusát, a szovjet nép forré hazaszeretetét és a proletár nemzetköziség iránti hűségét bizonyította. Alkotó módon s a jelenlegi feltételeknek megfelelően továbbfejlesztette a tudományos kommunizmus elméletét és gyakorlatát. Az SZKP XXV, kongresszusa pártunk számára Is a tanulságok gazdag kútforrása és erőt ad munkánkhoz, életűnkhöz a következő esztendőkben. A HATODIK ÖTÉVES TERV A beszámoló a következő fejezetben rátér a hatodik ötéves terv feladatainak részletesebb ismertetésére. „A terv alapvető célja, hogy a szocialista életmód elmélyülésével összhangban biztosítsa a lakosság növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését és tovább szilárdítsa lét- és társadalmi biztonságát a társadalmi termelés nagyfokú hatékonysága és a munka minősége alapján. Továbbra is érvényes: Ahogyan dolgozunk, úgy ia fogunk élni.“ A következő öt évben tovább erősítjük szocialista társadalmunk anyagiműszaki bázisát és növeljük tudományos-műszaki potenciálját, jelentősen nagyobb mértékben kapcsoljuk be gazdaságunkat a szocialista gazdasági integrációba a KGST keretében, és elmélyítjük az együttműködést a szocialista közösség országaival, különösen a Szovjetunióval. A hatodik ötéves terv gazdasági és szociális fejlesztési programja megfelel a fejlesztés új távlati irányzatainak. Társadalmunk és gazdaságunk reális szükségleteiből és lehetőségeiből indul ki, kiegyensúlyozottan egyesíti a közvetlen és távlati feladatokat, az életszínvonal emelését és anyagi források képzését, kijelöli biztosításuk útját. Feltételezzük a társadalmi fejlődés olyan magas fokú dinamikáját, amely lehetővé teszi, a nemzeti jövedelem 27—29 százalékos emelkedését. E növekedés legalább 90 százalékát a társadalmi munkatermelékenység fokozásával kell elérnünk. Elsősorban arra számítunk, hogy a személyi fogyasztás 23—25 százalékkal nő. Ennek fő eredője a lakosság munkajövedelmének a gyarapodása. A havi átlagos bérek 1980-ban elérik a közel 27CÔ koronát. A bérpolitikát hatékonyabban kell felhasználnunk arra, hogy kifejezőbben különböztessük meg a munka eredményeit és társadalmi . jelentőségét... Az egyének és kollektívák érdemeinek anyagi értékelésével egyidejűleg jobban érvényesíteni kell az erkölcsi ösztönzőket is.“ A beszámoló a személyi fogyasztás kérdésével kapcsolatban rámutat a szolgáltatások tökéletesítésének, a belpiac magas színvonalá ellátásának fontosságára. Kiemeli a többgyermekes családokról, a fiatal házasokról, a tanuló és dolgozó ifjúságról, az idősebb nemzedékről való társadalmi gondoskodás rendszerének anyagi biztosítását, az egészségvédelmet, a lakás- és életviszonyok tökéletesítését. Behatóan foglalkozik Prága tőváros nagy építkezési tervével. (Folytatás a 2. oldalon.) Pártunk becsülettel teljesíti történelmi szerepét
