Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-17 / 15. szám
SZABAD FÖLDMŰVES Pártunk becsülettel teljesíti történelmi szerepét (Folytatás az 1. oldalról.) A MEZŐGAZDASÁG A beszámoló nagyon kiemeli a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés népgazdasági szerepét is. Hangoztatja, hogy büszkék lehetünk az elért eredményekre. Ezek lehetővé tették, hogy a központi bizottság 1974 novemberi ülésén kitűzhette azt az irányvonalat, hogy több év folyamán elérjük az önellátottságot a szemestermény-termelésben, és mind nagyabb mértékben legyünk önellátók az élelmiszer-termelésben. Javasoljuk a XV. kongreszszusnak, hogy hagyja jóvá ezt a célkitűzést, tegye elsőrendű társadalmi feladattá. A cél elérése érdekében azonban gyors ütemben tovább kell növelnünk a mezőgazdasági termelést — a hatodik ötéves terv időszakában legalább 14—15 százalékkal — és egyidejűleg a hatékonyságot is lényegesen fokozzuk. Mindenekelőtt a növénytermesztési termelést kívánjuk fejleszteni. Első helyre állítjuk a gabonaprogram komplex megoldását. Ez megköveteli, hogy a gabonatermelés belterjes fejlesztése mellett jobban gazdálkodjunk a szemes terményekkel az állattenyésztési termelésben. Ezért erősíteni kell a takarmányalapot, különösen a terimés takarmányok termesztését, terjeszteni kell a takarmányok begyűjtésének és feldolgozásának progresszív módszereit, továbbá növelni kell a hazai forrású fehérje-tartalmú takarmányok termelését is. Határozottabban kell megoldanunk más növények termesztési problémáit is — ez főként a cukorrépára, burgonyára, az olajos növényekre, a zöldségfélékre és a gyümölcsre vonatkozik. Elengedhetetlenül szükséges, hogy feltételeket teremtsünk az állattenyésztés további fejlesztésére, szerkezetének javítására, a gazdasági állatok hasznosságának fokozására, a mindenféle veszteségek csökkentésére. Különleges gondot fordítsunk a marhatenyésztésre, a nagyüzemi technológiák alkalmazásának terjesztésére, a tejelésre és húsra tenyésztett fajták tenyésztésének jelentős szakosítására. A mezőgazdaság tervezett fejlesztéséből az élelmiszerinarra is fontos feladatok hárulnak. Idejében, gazdaságosan és magas színvonalon kell feldolgozni a mezőgazdasági termékeket és egyidejűleg gazdagítani termékeinek választékát, az egészséges táplálkozás elveivel összhangban. A következő ötéves tervidőszakban még nem tudjuk megoldani az élelmiszeripar korszerűsítésének és felújításának minden feladatát. Tekintettel a jelenlegi és a jövőbeni szükségletekre, menetközben kell keresni az élelmiszeripar legfontosabb területeinek fejlesztését elősegítő forrásokat és lehetőségeket. Az önellátás biztosítása terén nagy felelősség hárul a szállító ágakra is, elsősorban a gép- és vegyiparra. A mezőgazdaságnak tervezett szállításokat nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is rendesen teljesíteni kell. Fel kell tárnunk és ki kell használnunk a mezőgazdaság belső tartalékait, ez elsősorban a termőföld, műtrágya és a gépieszközök belterjesebb felhasználására, illetve alkalmazására vonatkozik. Még erőteljesebben kell fejleszteni a fejlődésben lemaradó vállalatikat és járásokat, terjeszteni kell a legjobb vállalatok tapasztalatait. Fontosabb szerepet kell játszania a tudományos-műszaki fejlesztésnek is, főként jobban kell érvényesülniük a faj- és magnemesítésl kutatás eredményeinek. Folytatjuk a termelés koncentrálását és szakosítását, fejlesztjük a mezőgazdaságon belüli, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közötti kooperációt. Ez a termelés hatásfoka növelésének fontos útja. A mezőgazdaság belterjesítése elválaszthatatlanul összefügg a szocialista termelési viszonyok elmélyülésével, az efsz-ek és 'állami gazdaságok mint fejlett szocialista vállalatok fejlesztésével. Az igényes feladatok megkövetelik a mezőgazdaság irányításának és szervezésének, valamint a mezőgazdasági káderek képzésének állandó tökéletesítését. Mezőgazdaságunk távlatai és eredményei a gyakorlatban igazolják a lenini szövetkezeti terv életerejét. Pártunk mezőgazdasági politikája céltudatosan követi a szövetkezeti parasztok és a többi dolgozók szociális és gazdasági helyzete, a szocialista tulajdon két formája egymáshoz közeledésének útját. Minden feltételünk megvan arra, hogy ezen a szakaszon is megvalósítsuk az új, igényes feladatokat. A beszámoló következő szakasza a közlekedés és a szállítás új feladatainak fontosságával foglalkozott, mert ennek az ágazatnak a munkája a többi népgazdasági ágasat fejlődését is lényegesen befolyásolja. MUNKATERMELÉKENYSÉG Ezek után a munka hatékonyságának, termelékenységének fokozásával, minőségének javításával foglalkozott. A hatodik ötéves tervidőszakban az ipari termelés növekedését 90 százalékban a munka termelékenységének fokozásával kell elérnünk. Az építőiparban ez az arány csaknem 85 százalék. A mezőgazdaságban a termelés növekedésével egyidöben tovább csökken a dolgozók száma. Viszonyaink között a munkatermelékenység fokozása szempontjából igen fontos az állóalapok, különösen a nagy teljesítőképességű gépek és berendezések, az új termelési részlegek és üzemek jobb kihasználása. Az állami és gazdasági irányító szervek feladata, hogy a szakszervezetekkel együtt intézkedéseket dolgozzanak ki a műszakok szánta csökkenésének megállítására és a kedvezőtlen fejlődési irány megváltoztatására. Nem kívánjuk dolgozóink heti munkaidejét növelni, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy a korszerű, nagy teljesítőképességű gépek és berendezések csak heti 42 órát üzemeljenek. Ezért az is fontos, hogy bátrabban selejtezzük ki az elavult gépeket és berendezéseket, hogy a felszabadult munkaerőt további műszakokra és az új technika kezelésére irányítsuk át. A beszámoló a továbbiakban a takarékos gazdálkodás, az irányítás, a szállítói-átvevői kapcsolatok kérdéseivel foglalkozik. A TUDOMÁNY és a technika SZEREPE A tudomány, a technika és a beruházás kérdéseit érinti a következő rész. A tudomány megnőtt szerepével kapcsolatban a beszámoló megjegyzi: „A hazai tudomány és technika csak akkor tud lépést tartani a világszínvonallal, ha állandóan bővítjük és mélyítjük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Egyidejűleg figyelemmel kell kísérnünk és fel kell használnunk a világ többi részén elért tudományosműszaki eredményeket is, aktívabb licensz-politikát kell folytatnunk. Esztelenség erőt és eszközt pazarolni olyasminek a felfedezésére, amit másutt már felfedeztek. A tudományos-műszaki fejlesztés pártunk egyik legfontosabb feladata. A kommunisták kötelessége, hogy a műszaki fejlesztési törekvésekben az élvonalban haladjanak, sokoldalúan támogassák az új technikai módszerek alkalmazását és következetesen harcoljanak a műszaki merevség és ristinkodás ellen. BERUHÁZÁSI POLITIKA A beruházásokról szólva a beszámoló megemlíti, hogy a hatodik ötéves tervben mintegy 800 milliárd korona beruházást eszközlünk, 31 százalékkal többet, mint az előző ötéves tervidőszakban. A nyolcvanas években elsősorban a fűtőanyag- és energiaforrásokra és azoknak az ágazatoknak a fejlesztésére kell összpontosítani a beruházásokat, amelyek révén népgazdaságunk bekapcsolódik a nemzetközi szocialista munkamegosztásba, amelyek növelik kiviteli lehetőségeinket és biztosítják a hazai természeti kincsek jobb felhasználását. Sok beruházást eszközlünk a meglevő termelési kapacitások korszerűsítésére és felújítására. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A szocialista országok gazdasági együttműködésével kapcsolatban a beszámoló leszögezi: „A nemzetközi szocialista munkamegosztásba való nagyobb fokú bekapcsolódásunk fokozatosan a hatékonyság, a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlesztésének elsőrendű tényezőjévé válik. A nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk vezérfonala — együttműködésünk elmélyítése a Szovjetunióval és a többi KGST-tagállammal. A szocialista országok hatalmas gazdasági és tudományos-műszaki bázisa lehetővé teszi, hogy távlatilag és hatékonyan alakítsuk gazdaságunk szerkezetét, optimális termelési és értékesítési feltételeket teremtsünk népgazdasági ágazataink fejlesztésére.“ A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat illetően a beszámoló még megállapítja, hogy „a fejlett tőkésországokkal és a fejlődő országokkal fennta'rtott kereskedelmi, pénzügyi, gazdasági, termelési és tudományos-műszaki kapcsolataink is fontos részei gazdasági kapcsolatainknak. Ezekben a kölcsönös előnyök elvét érvényesítjük. Érdekünk, hogy távlatilag különféle formákban továbbfejlesszük ezeket a kapcsolatokat.“ Az irányítás kérdését érintve a beszámoló hangsúlyozta, hogy „az irányítás javítását összekapcsoljuk a pénz-, ár- és béreszközök hatékonyabb felhasználásával. A terv célkitűzéseivel összhangban és a konkrét feladatok megoldásával egységben erősíteni kell ezeknek az eszközöknek a szerepét a ráfordított munka ellenőrzése, a költségek csökkentése és a tartalékok feltárása szempontjából. Az ökonómiai eszközök rendszeres tökéletesítésének bevált módszere érvényesítésük hatékonyabb módjainak kísérleti alkalmazása. Egyidejűleg szükséges az önálló elszámolási rendszer (hozraszcsot) szerepének növelése, a vállalaton belüli irányítás tökéletesítése, a kalkuláció és a normák jobb felhasználása.“ SZOCIALISTA ÁLLAMISÁG A beszámoló III. fejezete a szocialista állam fejlesztésével és szocialista társadalmunk politikai rendszerének tökéletesítésével foglalkozik. Elemezi a társadalom egyes osztályainak és rétegeinek helyzetét, boncolgatja az osztályszövetség kérdéseit. A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban leszögezi: „A nemzetiségi politika terén elért sikerek a csehek, a szlovákok és a területünkön élő nemzetiségek egysége, internacionalista testvérisége, forradalmi munkásmozgalmunk, pártunk és népünk küzdelmének legjelentősebb történelmi vívmányai közé tartoznak. Továbbra is időszerű követelmény e vívmányok védelme. Ezért nem szabad megengednünk, hogy bármi is bármilyen formában bizalmatlanságot, gyanúsítgatást szítson nemzeteink és nemzetiségeink között, nem engedhetjük meg, hogy bármelyik fél is nacionalizmust szítson. Ellenségeink ugyanis erre spekulálnak. Számításaik ezen a téren teljesen kudarcot vallottak, éspedig annak következtében, hogy Csehszlovákiában lenini módon oldottuk meg a nemzetiségi kérdést. Pártunk továbbra Is feltételeket teremt szocialista nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú fejlődésére, haladó hagyományaik és nemzeti kultúrájuk fejlesztésére. A nemzeti sajátosságokat tiszteletben tartva abból indulunk ki: az a döntő, ami nemzeteinket összekapcsolja, lehetővé teszi, hogy a társadalom javára használjuk fái a szocialista rendszer előnyét. Államunk szövetségi elrendezésének tekintetbe vételével folytatjuk a népgazdaság mint közös egész építését. Tovább szilárdítjuk nemzeteink és nemzetiségeink egységét, elmélyítjük a csehszlovák államiság tudatát és így megsokszorozzuk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság erejét.“ A beszámoló ezután külön-külön foglalkozott a Nemzeti Front egyes szervezeteinek a helyzetével, fejlődésével, kiemelte az ifjúságnak mint új generációnak a szerepét. „Igényeseknek kell lennünk a fiatalokkal szemben, nem idealizálhatjuk az életet, alkotó tevékenységre, a munka tiszteletére kell késztetnünk őket, meg kell tanítanunk az akadályok leküzdésére. Ha nem támasztunk követelményeket a fiatalokkal szemben, ha mindent megkapnak, ami eszükbe jut, gyengülnek erkölcsi >és jellemvonásaik, elsősorban kötelesség- és felelősségérzetük. Ez kárára van maguknak a fiataloknak, a szülőknek és az egész társadalomnak is.“ A PÁRT A beszámoló IV. része a pártélet kérdéseit és a párt vezető szerepét érintette. A CSKP nagy politikai erőt képvisel: 1 382 8B0 tagja és tagjelöltje van (április 1-i helyzet), akik 43 508 alapszervezetben működnek. Jelentős politikai siker, hogy 23 év után először sikerűit megállítani a munkás párttagok számának csökkenését. Részarányuk a párt tagsági alapjában újra nő. Javult a párt korösszetétele. A párt megtisztításával kapcsolatban a beszámoló többek között hangsúlyozza, hogy a párt megtisztítása szükséges és helyes volt, mert a kommunista párt a tisztogatás nélkül nem tudta volna leküzdeni a saját soraiban keletkezett válságot, nem vezethette volna a társadalmat a további sokoldalú szocialista fejlődés útjára. Utal arra is, hogy az 1988—1989-ben végbement bomlásért, a nép forradalmi vívmányainak veszélyeztetéséért a Központi Bizottságban és más párt-, társadalmi és állami szervekben volt jobboldali opportunistákat és revizionistákat terheli a felelősség. Továbbiakban a beszámoló megállapítja, hogy a XIV. pártkongresszus után differenciáltan viszonyultunk a kizártakhoz és a töröltekhez. Ez a politikai hozzáállás eredményeket hozott. Azoknak a nagy többsége, akik nem kapták meg az új tagsági igazolványt, a párt, sikeres politikája és a társadalom fejlődése eredményeképpen, megértette hibáit és tévedéseit, s azt, hogy téves állásfoglalásuk öszszeegyeztethetetlen volt a forradalmi marxista-leninista párt tagjainak küldetésével. Ezek munkájukkal hozzájárulnak társadalmunk fejlődéséhez és a Nemzeti Front szervezetei keretében részt vesznek a politikai életben is. „Ezekből a tapasztalatokból kiindulva a Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy azokat, akik nem voltak a jobboldali opportunizmus aktív képviselői, akik jól dolgoznak és tetteikkel bizonyítják, hogy szilárdan és őszintén a szocializmus és a Szovjetunióval való barátság pozícióin állnak, akik aktívan támogatják pártunk politikáját, minden egyes eset egyéni felülbírálása után újból felvehetjük pártunk tagjai közé.“ KÜLPOLITIKÁNK A beszámoló V. fejezete a párt külpolitikai tevékenységével foglalkozott. Megállapította: „Külpolitikai tevékenységünk sarkköve a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal való szövetség, együttműködés és barátság szilárdítására irányuló törekvés volt. A marxismus-leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei alapján sokoldalúan hozzájárultunk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom akcióképességéhez és egységéhez. Támogattuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat és tovább mélyítettük együttműködésünket a gyarmati uralom alól felszabadult országokkal. Következetesen érvényesítettük a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét és küzdöttünk az imperializmus agresszív erői, a nemzetközi feszültség enyhülésének ellenzői ellen. Röviden: pártunk népünk alapvető érdekeinek megfelelő külpolitikát, szocialista, internacionalista, következetes osztálypolitikát folytatott.“ A beszámoló kiemelte a Szovjetuniónak a világpolitikában betöltött szerepét, s hangoztatta: „Ma külpolitikánkban azért mutatbatunk ki jelentős pozitívumokat, mert a Szovjetunióval és a szocialista közösség további testvéri országaival szorosan egybehangoltan jártunk el. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram teljesítésével létrehozott, a magunk módján szintén elősegített kedvező feltételekre támaszkodtunk." A beszámoló megállapítja, hogy megszilárdult köztársaságunk nemzetközi helyzete, megnőtt világtekintélye. Külpolitikánk jövőbeni alakulását illetően leszögezi: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram nekünk is újabb lehetőségeket teremt a céltudatos külpolitikai tevékenység kibontakoztatására államunk szükségleteivel, érdekeivel és céljaival összhangban. Teljes mértékben támogatjuk e programot és hozzájárulunk megvalósításához.“ A beszámoló elmarasztalta a kínai maoista vezetőséget, mert a szocialista országok egységének aláásására törekszik és szövetkezik a legreakciósabb erőkkel. Külpolitikánk jövőjét illetően leszögezte: „Külpolitikai orientációnk meghatározó elve mindenkor a Szovjetunióval való sokoldalú együttműködés fejlesztése volt és lesz a jövőben is. A Szovjetunióval folytatott együttműködésünk nemzeti szabadságunk és állami függetlenségünk, hazánk létbiztonsága és szocialista fejlődése alapvető biztosítékait jelenti.“ A beszámoló hitet tesz a nemzetközi kommunista mozgalom iránti hűség mellett. „A csehszlovákiai kommunistáknak szívügyük a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége, akcióképessége és további sikeres fejlődése. Ezért veszünk aktívan részt az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítésében és akarunk hozzájárulni ahhoz, hogy olyan találkozóvá váljék, amely megfelelne a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, az összes forradalmi és demokratikus erők várakozásának.“ A beszámoló befejező része derűlátóan megállapítja: „A következő évek programját szilárd nemzetközi alapokra, a Szovjetunióhoz fűződő megbonthatatlan barátságra és szövetségre, a szocialista országok nagy családjához tartozásunkra építjük. Ezek pedig biztos alapok.“ 1976. április 17. A napokban Viliam Salgovičnak, az SZLK KB Elnöksége tagjának, az SZNT elnökének részvételével tanácskozást tartott az SZNT mezőgazdasági- és élelmezésügyi, munkaügyi, szociális és egészségügyi, helyi képviseleti szervekkel foglalkozó, állami igazgatási- és nemzetiségi bizottsága. Megvitatták a képviselők felmérése alapján kidolgozott jelentést, mely a helyi gazdálkodási szervek és az ipari termelőszövetkezetek lakosságunknak nyújtott szolgáltatásáról adott áttekintést. A tanácskozást Branisláv Bíroš, az SZNT helyi képviseleti szervekkel foglalkozó, állami igazgatási- és nemzetiségi bizottságának az elnöke nyitotta meg. A tanácskozáson részt vett Fábry István és Jozef Gajdošík alelnök is. Tanács-A szolgáltatásokról szóló jelentést Ján Gonda, az SZSZK belügyminiszterének helyettese egészítette ki. A felmérést Szlovákia kerületeiben ez év elején végezték. koztak Megállapították, hogy a helyi gazdálkodás vállalatai, valamint az Ipari termelőszövetkezetek értékes szolgáltatásokat nyújtottak lakosságunknak az ötödik ötéves tervaz SZNT időszakban, néhol azonban kisebb fogyatékosságokat is észleltek. Gonda elvtárs hangsúlyozta, hogy a helyi gazdálkodás vállalatai a CSKP XIV. kongresszusa irányéibizottságai veiből rájuk háruló feladatokat sikerrel teljesítették. Szlovákiában ' a szolgáltatás terjedelme elérte az 1,5 milliárd korona értéket. Felépítettek 15 új mosódét, 51 gyorstisztítót, 17 gépkocsi-szervizt és a nemzeti bizottságok több mint 700 helyi szolgáltató üzemrészt felújítottak. Fogyatékosságok leginkább az anyagi, műszaki eszközök beszerzésében és némely járásban a szolgáltató hálózat nem kielégítő szétbelyezésében mutatkoztak. A közös tanácskozás befejezése után a bizottságok külön üléseken vitatták meg az érdekkörükbe tartozó problémákat. A mezőgazdasági- és élelmezésügyi bizottság tanácskozásán Ladislav Közel mérnök, a mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter helyettese jelentést tett az állati termékekkel való ellátásról. Megjegyezte, hogy a múlt évben a tej kivételével minden fő állati termékből túlteljesítettük a tervfeladatot. Ez főleg azért vált lehetővé, mert lényegesen több haszonállatot tartottunk, mint előző esztendőben, vagyis a több terméket nem az állatok hasznosságának fokozása tette lehetővé! Ez a jövőre nézve figyelmeztetés, hiszen az ilyen állapot tette szükségessé a következetesebb abraktakarékosságot már a múlt év utolsó negyedében. Több helyen a takarékosságra nem tettek kellő intézkedést, ezért a minisztérium tudománvosan megalapozott abrakfogyasztást normát dolgozott ki, aminek a betartása kötelező. A szigorú fegyelem lehet csak feltétele annak, hogy az állatállomány1 hasznossága elérje a kívánt szintet és mezőgazdaságunk — időterv szerint — a társadalom rendelkezésére bocsássa a meghatározott állati termékmennyiséget választékban is. Ennek előfeltétele, hogy a szarvasmarha-állomány részére elegendő jőmlnőségű terimés takarmányt készítsünk be, s az abrakot főleg a sertés- és a baromfitenvészetekben hasznosítsuk; ugyanakkor csökkentsük az állatelhullást is. Az Is szükséges, hogy üzemegységenként felülvizsgálják, mennyi tejet és tápot használnak fel a borjak takarmányozásában, mert egyes helyeken aránytalanul sok tejet és ugyancsak sok borjútápot használnak, ami pazarlás. Szükséges, hogv a borjűtáp használatával arányosan csökkenjen az üzemi tejfogyasztás, s az így nyert tejmennyiséget is a közellátás rendelkezésére bocsássák. —hal—
