Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-03 / 13. szám
Kisállatkedvelő elnök Ä Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Trnovec nad Váhora-i (tornóci) szervezete megalakulásának idején — 1958- ban — az állami gazdaság üzemi szervezeteként működött, tizenkét taggal. Az akkori nitrai (nyitrai) kerület felszámolása után megszüntették a SZKSZ üzemi szervezeteit, amely náluk helyi szervezetté alakult át. A tagok létszáma újabban 40— 45 között ingadozik. Felkerestük Sémán František mérnököt, a helyi szervezet elnökét, hogy tájékozódjunk szervezeti életükről. Helyi szervezetük tagjai a tiszta vérvonalú. utóbbi időben főleg az üjzélandi fehér, a dán fehér és a kaliforniai fehér szaporítására irányul a figyelem. Ez azzal magyarázható, hogy a nitrai BRANKO üzemközi vállalat egy koronával többet fizet a fehér gereznájú házinyúlért. A fehérszlnü gereznából ugyanis a KARA szücsipari vállalat festéssel bármilyen prémet imitálni tud egyforma szinvéltozatban, viszont a színes házinyúlfajták gereznájából például egy télikabát elkészítéséhez úgy kell összeválogatniuk az egyforma színváltozatú gereznákat. A házinyulak húsát csaknem teljes Az ájzélandi fehér nyulat 1953—1954 körül nemesítették ki. Különösen gyors növekedése révén tenyésztése rohamosan terjed. Ez tulajdonképpen vörösszemü albínó házinyúl, jellegzetesen széles homlokkal és aránylag erős fejjel. A nőstény feje finomabb, amely alatt kisebb bőrránc „toka“ is engedélyezett. Átlagos súlya 4 kg. takarmánykeverékektől függ. Sajnos, sokba kerül pl. a köles, a mohar vagy a kalászból etetett szenegáli köles, így, aki teheti, bizonyos magféleségeket maga is termel. A galambtenyésztés náluk eléggé elterjedt és a tagság számos fajta tenyésztésével foglalkozik. Ezek közül legelterjedtebb a szlovák hegyes, a morva strasszer galamb és a komáromi bukókeringö. Az SZKSZ kereskedelmi szervezete a CHOVPRODUKT. Sajnos, ez a szervezet nem elégíti ki a kisállattenyésztők igényeit, részint azért, mivel csupán csak néhány üzletük működik Szlovákia területén az egzotikus madarak, valamint az akváriumi halak tenyésztéséhez szükséges kellékek árusítására. Ez az áruválaszték nagyon szűk, ezért a helyi és a járási szervezeteknek ki kellene harcolniuk, hogy legalább minden járásban vagy körzetben működjön egy ilyen üzlet és az áru választéka kiterjedjen pl. itatókra, etetőkre, baromfi- és nyúlketrecekre, galambházakra esetleg összerakható módozatban), kinológiai kellékekre, élősködők elleni vegyszerekre, vitaminokra, takarmánykiegészítőkre stb. Ez megkívánná, hogy a SZKSZ néhány előállító üzemet is létesítsen, ahol fából, fémből, műanyagból, kisállattenyésztési kellékeket készítenek. Szükséges lenne továbbá üzemet létesíteni a prémesállatok vagy a házinyulak gereznájának kidolgozására, ahol a tagok által beküldött bőrüket adjusztálnák és a megadott címre visszaküldenek, esetleg a küldő kívánságára a kalapiparnak, a kesztyűiparnak vagy a szűcsiparnak adnák tovább. Így elérhetnék, hogy a tagok a feldolgozásra adottt gereznáért a jelenleginél jóval magusabb átvételi árat kapjanak. A kereskedelmi és az ipari tevékenység nélkül a szervezet működése béna. A helyi szervezet elnöke mint gyakorlati kisállattenyósztö komáromi bukókeringö galambokat tart, vörös színváltozatban. Van továbbá öt darab fogoly színű olasz tyúkja, egy kakassal, s a tyúkok évi átlagban egyedenként 240 tojást termelnek. E baromfifajta hátránya, hogy szeret röpködni, s mivel foxterrier kutyái vígan hancúroznak az udvaron, a tyúkokat drótháló volierrel védi. A foxterrierek az udvarba tévedő patkányokat nem engedik garázdálkodni, de tavasszal a fiatal rókák vadászata közben is jó szolgálatot tesznek, amikor a családban levő három legény-fiú valamelyike kimegy édesapjával a mezőre. A falánk ebek etetése persze, már inkább édesanyjuk osztályrésze. Pudli kutya is akad a házban, de panaszt kíván a speciális olló hiánya, amellyel az állatot szabályszerűen kezelni kell. így a pudli kutya kiállításon „csak“ jó minősítést kapott. A helyi szervezet kisállatkedvelő elnöke fiait is rávezette, hogy kikapcsolódásként, szórakozásként foglalkozzanak a ház körül levő állatokkal. KUCSERA SZILÄRD törzskönyvezett gazdasági kisállatok tekintetében 420—450 db haszonbaromfit, megközelítően 30 db törpe baromfit, 70 db házinyulat, több mint 300 db galambot tartanak törzsállományként, viszont rendkívül kevesen, mindösszen négyen foglalkoznak a juhok tenyésztésével — a törzskönyvezett juhok száma mindössze 16 —. Ez eléggé érthetetlen, mivel a Vág folyó Vízgyűjtő-területének Igazgatósága minden évben eladja a folyópart füvét, amelyet legeltetni és kaszálni lehet. Á baromfitenyésztesi szakosztály tagjai főleg nyuhemsir, sávozott és fehér plimut, valamint fevroll baromfifajtát tartanak. Érdekes megemlíteni, hogy ezen utóbbi fajtát a hasonló nevű francia községben a hudan, a bráma és az ezüst dorking keresztezéséből állították elő mint kiváló húshasznosítású fajtát, öt tenyésztőjük állatait jelentősebb kiállításokon Is bemutatja. A házinyűltenyésztés fajtaválasztéka egyre szűkül, s az mértékben exportálja a BRANKO. A kinológiai szakosztályuk nemrégen alakult; néhány tagja foglalkozik a szlovák csuvacs és a német dog tenyésztésével. Többen tenyésztenek boxert, de sajnos, a szolgálati ebeket ez év januárjától szervezetileg átcsoportosították a Svüzarmba. A díszebek csoportjából főleg a középnagy, fekete pulit tenyésztik, ami eléggé költséges szórakozás. Az állatot fésülni, nyírni és kezelni kell, amihez a felszerelés több száz koronába kerül, főleg ha kiállításra készítik elő. Az egyes klubok nagy igényű feltételeket szab nak a tenyésztőknek, és így sokan lemondanak a törzskönyvezett állatok tartásáról. Egzotikus madarak tenyésztésével 5—6 tag foglalkozik. Fajok tekintetében igen kedvelt náluk az aranyfácán, az ezüstfácán, a törpe papagály, a hűl lámos papagály, a zebrapapa gály és más egzotikus madarak. Ezek tenyésztése főleg a rendelkezésre álló különféle speciális takarmányok, illetőleg A vajendott tyúk nevét egy kihalt indián törzsről kapta. A szebrit, a bantam, a bráma és az "izüet hamburgi fajták keresztezéséből szármáik. Standardját még ' 883 ban határozták meg. ’'ojástermelése különösen t téli hónapokban inten-ív és eléri az évi 200 'bot. Egyébként edzett, ülenálló és gyorsan fej•5do fa|ta. Fehér, arany, ~zü8t és fekete ssínváltoatban ma már inkább szépsége miatt, csaknem 'iszbaro miiként tenyésztik. Felvételünkön fekete -zínváltozatú, kistermetű, sávozott tollazatú vajandott tyúkot és kakast mutatunk be. (A szerző felv.) A szőlőtermelésre szakost-TM lőtt Bratislava Vinohrady i földművesszövelkezet az ötödik ötéves tervidőszakban gondot fordított a termelés fejlesztésére. A tervidőszak átlagában a tervezett nyolcvan múzsával szemben 97,54 mázsa hektáronkénti átlaghozamot értek el, vagyis több mint húsz százalékkal túlteljesítették ho zainnövelési tervüket, öt év alatt összesen 5 millió 902 ezer 731 kilogramm szőlőt termel tek. Az előző évek sikerein felbuzdulva tavaly minden korábbinál magasabbra tették a mércét: nyolcvanöt mázsa átlaghozam elérését vették tervbe. Számításuk ezúttal is helyesnek bizonyult és egyúttal az is bizonyítást nyert, hozzáértő szőlőtermelők az itteniek, akik nem szeretnek dobálózni a számokkal, de nem szeretnek feleslegesen szerénykedni sem. Vagyis kihasználják a fejlesztési lehe tőségekef, kiveszik a földből, a növényzetből, amit csak lehet. Igyekezetüket tavaly 102,7 má zsa szüretelnivalóval jutalmazta a korszerű ültetvény. A múlt évben összesen 151,68 hektár termőszőlője volt a szövetkezetnek, részben magas, részben középmagas vezetéken. Az utóbbi mövelésmód adta a jobb eredményt, mivel hozzávetőlegesen húsz mázsával termett többet hektáronként, mint a magasvezetékes (89,56 q). A fajták közül az Olasz rizling adta a múlt évben a legtöbb préselnivalót. Egy hektárról 123,12 mázsát. Az őt követő Müller Thurgau átlaghozama 115,66 mázsa volt. A Kékfrankos, a Rajnai rizling, a Fehér burgundi, a Zöld velteiini és a Tramini 81—98 mázsa közötti hozamot nyújtottak, az Irsay Olivér viszont alig 87 mázsát termett egy egységnyi területen. A szövet kezet a termelés tervszerű fejlesztésével párhuzamosan állandóan és ugyan csak tervszerűen gondoskodik a dolgozókról való szociális gon doskodás sokrétűbbé és színvo naiasabbá tételéről. Az emberi munkát korszerű gépek vásár lásával igyekszik könnyíteni. Az elmúlt ötéves tervben évente megközelítően egy millió кого nát fordítottak a gépesítés fokozására. Évente javítják a dolgozók élet- és munkafeltételeit. Minden részlegen szociális ópü letet létesítenek és azon élen járó mezőgazdasági üzemek kő zó tartoznak, amelyek az elő írásoknak megfelelően, teljes mértékben ellátják dolgozóikat munkaruhával és védőeszközökkel. Újabb sikerek felé Az állandóan növekvő munkaerőhiány főleg júliusbanaugusztusban jelent problémát. Ilyenkor az elképzelhető leg több munkaerő is kevés lenne talán, hiszen egymást érik a fontosabbnál fontosabb tennivalók. Legtöbb gondjuk-bajuk a lisztharmat elleni védekezéssel van, de az emberi szorgalom mindig meghozza a várt sikert. Ezidáig még mindig sikerült megvédeniük a növényzetet és a minimálisra korlátozni a betegség okozta kártételt. A jövővel kapcsolatos termelésfejlesztési tervekről Drobný František szövetkezeti elnök az alábbiakat mondta: „A hatodik ötéves tervidőszakban folytatjuk a talajjavítási és teraszolási munkálato kát, új területeket készítünk elő a telepítéshez és persze ül tetni is fogunk. Termőszőlünk területe előreláthatólag közel 190 hektárra bővül a tervidőszak végére. További terveink közül talán a pincegazdaságunk korszerűsítését, további szociális létesítmények és gépszínek építését, valamint a gépesítés további fokozását célzó elkép zeléseinket emelném ki.“ Az idén százötvenkilenc hektárra bővül a termőszőlő területe. Ezen területen nyolcvanöt mázsa hektáronkénti átlaghozamot szeretne elérni a szövetkezet. Vagyis ennyit terveztek, de ennél jobb eredményt szeretnének elérni, ha egy mód van rá. A közös vezetői és tag jai azon munkálkodnak, hogy a fejlesztési célkitűzések, elképzelések mielőbb valósággá váljanak. Ez irányú igyekezetükről tanúskodik egyebek között az egyre szélesedő belfizemi szocialista munkaverseny és felajánlási mozgalom is. A szövetkezet tagjai az évzáró taggyűlésen 755 ezer 204 korona értékű üzemi szocialista kötelezettséget vállaltak. A XV. kongreszszust üdvözlő felajánlásukban elsősorban a termelési feladatok túlteljesítésére tettek ígéretet: közel félmillió korona értékű szőlő terv feletti kitermelését vállalták! Az egyre szaporodó egyéni vállalások pedig túlsúlyban az élet- és munkakörnyezet szebbé tételére irányulnak. A közös tagjai tavaly becsülettel teljesítették sőt túlszárnyalták termelési eladási kötelezettségeiket és' szocialista kötelezettségvállalásukat. Reméljük, hogy az idén sem lesz ez másként! (fm) 3 Villant Sándor, Balog nad Iplom-i olvasónknak üzenjük: az érdeklődését felkeltő írás külföldi szaklapból származik, ezért a cikk alatt feltüntetettnél többet sajnos mi sem árulhatunk el a szerzőjéről. R. Lasz Iónénak (Košice) szóló válaszunk: kérésére besoroltunk ezen számunkban egy olyan cikket is, amelyből a sajátos feltételeik miatt baromfitenyésztéssel nem foglalkozhatók is megtanulhatják, hogyan és milyen tojást kell vásárolni, s miről ismerhető fel a friss tojás. „Tanácstalan“ jeligére: a szőlőt metszés után kell permetezni. A Polybarit vagy a Sulka 4—5 százalékos töménységű oldatát használhatjuk. A kezelés csak akkor biztosítja a várt sikert, ha a támvezetéket fs lepermeteztük. —dek— Molnár Erzsébet 12 éve dolgozik zöldségkertészetben. Munkáját szereti, szívesen végzi. A kertészet és a közös vezetői elégedettek munkájával, űgyeskezü, szorgalmas munkaerőnek tartják. ö is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Rimavské janovee-i egyesült szövetkezet kertészete a múlt évben is túlteljesítette termelésieladási feladatát. Molnár elvtársnö tagja annak a harmincfős munkacsoportnak, amely a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére vállalta, hogy az idén 300 ezer korona értékben termel terven felül zöldséget. Felvételünk az üvegházban készült, ahol éppen a tápkockás, szépen tejlett paprikapalántákat rakták át as asszonyok. Kép és szöveg; -bor-«
