Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-04-03 / 13. szám

A, xöldségeskertben. Készŕt­” síik elő a talajt a korai zöldségfélék palántázásához. A teleltetett póréhagyma és spe­nót földjét ássuk fel vagy ka­páljuk át és dolgozzuk be a ta­lajba a következő növény igé­nyeinek megfelelő trágyákat. Már elvethetjük a szabadföld­be a póréhagymát, retket, cék­lát, kaprot, spenótot, karottát, petrezselymet, metélőhagymát fsnidling), paszternákot, bor­sót, babot; a kései. káposztafé­léket palántanevelő ágyba, me­legebb körzetekben szabadföld­be is vethetjük. Az üvegházban áttűzdeljük a fiatal paprika-, paradicsom, majoránnapalán­tákat, Legjobb tápanyaggal dúsított tőzeg-palántanevelőbe tűzdelni őket, mert ebben jól begyökereznek és május dere­kán — a kései fagyok után — ezekkel együtt lehet kiültetni a palántákat a szabadföldbe. Fólia alá korábban is ültethe­tünk. A hónap második felében cserepekbe vagy tápkockákba elültethetjük az előcsíráztatott uborkamagot, dinnyét, tojás­gyümölcsöt, és egyéb tökfélét is. Fólia alatt salátát, retket, karottát, karalábét, karfiolt, pa radicsomot, paprikát és ubor­kát hajtathatunk. Az uborka és egyéb tökfélék magját ügy csíráztatjuk, hogy 12 órára 15—18 C fokos vízbe tesszük, majd további 12 órára a 0—2 C fokos hűtőbe helyez­zük a megduzzadt magvakat. Ezt követően 18—21 C fok hő­mérsékletű helyiségbe visszük a magokat, ugyancsak 12 óra időtartamra. Ezt a körforgást 7—10 napig végezzük, közben vigyázzunk rá, nehogy kiszárad­janak a magvak. Nem baj, ha közben csírázni kezdenek. A művelet végén, úgy május 20. után kiültetjük a magot a sza­badföldbe. Edzettebb, az ala­csony hőmérsékletnek jobban ellenálló növényeket nyerünk, amelyek gazdagabban teremnek és korábban beérlelik gyümöl­cseiket. Az ágyasokat gyakran porha­­nyítsuk, főleg napsütéses idő­ben, hogy hamarább elszárad­janak a gyomok. Ha átmeleg­szik a föld, gazdagon istálló­trágyázott helyre elültethetjük az előcsíráztatott korai burgo­nyát. Trágyázzuk meg a melegked­velő zöldségfélék ágyásait. A vöröshagymát, fokhagymát és a mogyoróhagymát négyzetméte­renként 30—80 gramm Cererittel kell megtrágyázni. A palántanevelő melegágya­­(köt rendszeresen szellőztessük és öntözzük, de mindig reggel vagy a délelőtti órákban, hogy a növények estére — tehát még (akarás előtt — jól megszárad­janak. Az öntözővíz legalább két fokkal melegebb legyen, mint a melegágy földje. A gyümölcsösben. Befejezzük a gyümölcsfák és a bogyós­gyümölcsű bokrok ültetését, a múlt őszön ültetett és átoltott fák koronaalakítását. Kurtítsuk meg az őszibarack termőágait, 4—8 páros virágrügyet hagy­junk rajta. A többi hajtást, fő­leg a virágügy nélkülieket, 2—3 tügyre vágjuk vissza; ezekből '&] hajtások fejlődnek, amelyek a következő évek termőágaivá válnak. Az augusztusi átoltásra kiszemelt* őszibarackfákat jól vágjuk vissza, hogy megfelelő új hajtásokat nyerjünk. Kezeljük a fagyfoltokat. A frissen ültetett vagy múlt ősszel telepített fákat gazdagon ön­tözzük, hogy jól begyökerezze­nek. Az ilyen fák alatt érdemes talajtakarást alkalmazni, mert ez segíti a gyökerek fejlődését. Első évben ne engedjük virá­gozni a fákat, csípjük ki a vi­­rágrügy.eket — ez is serkenti a gyökérfejlődést. Április a legmegfelelőbb a gyümölcsfák oltására. A csont­dkg hatóanyagot számítva. A szamócát ammóniumszulfáttal fejtrágyázzuk, a műtrágyát a­­zonnal bekapáljuk a talajba. A múlt évi bomposztot for­gassuk át, hogy levegőhöz jus­son, oxigént vegyen fel és telí­tődjön hasznos baktériumokkal, amelyek siettetik a humuszkép­ződést. Közben készítsük elő az új komposzttelepet is, hogy a tavaszi válogató metszéskor nyeri zöld hajtásokat már itt gyűjthessük össze. A konyhakertben lehetőleg ne használjunk gyomirtó vegy­szereket. jut belőlük egyébként is elég a természetbe, no meg Időszerű tennivalók л héjasokat már februárban és márciusban olthattuk, de ha el mulasztottuk ezt a tennivalót, csak teljes virágzás idején hoz­hatjuk be a késést. Ha kezdetét veszi a nedvkeringés és fakad­ni, virágozni kezdenek a fák, hozzáláthatunk az almagyümül­­csűek héj alá oltásához is. Csakis egészséges oltövesszőt alkalmazzunk! Ha nem teljesen megbízható helyről (Nemesítő Állomás, faiskola stb.) szárma­zó oltóvesszőnk van, akkor ol tás előtt mártsuk egy százalé­kos Nitrosan-oldatba, vagy leg­alább törölgessük meg ilyen ol­datba mártott ruhadarabbal. Az alany tenyészidőbeni fejlettsége 14 nappal előzze meg az oltó­­vessző fejlettségét. A vessző rü­gyei még véletlenül se fakadja­nak oltás idején. A fáról fára oltás éppen ezért jár kockázat­tal. A beoltott és más termő gyü­mölcsfákat, bokrokat, a szamó­cát az őszi vagy kora tavaszi alaptrágyázás után most gyor­san oldódó nitrogéntrágyákkal (salétrom, erjesztett baromfi­vagy galambtrágya kuvbamld) fejtrágyázzuk, áranként 30—50 amúgy is legbiztosabb a kapa, s ami a mozgást illeti, az sem árt meg. Április elején kiültethetjük az ősszel rétegezett kajszi- és őszibarack-magokat. A rétegezés alatt fel nem repedt sárgaba­rack-magvakat ajánlatos kala­páccsal feltörni és csak a csonthéjban megbúvó magvat elültetni. A lisztharmatos almafákat ..egérfül“ állapotban 1 %-os Sulkával, 0,7—1 %-os Sulíkol K-val, 0,06 %-os Fundazollal vagy 0,1 %-os Kanathane FN 57-készítménnyel permetezzük. A ribiszkét antraknózis ellen fakadás után 0,6 %-os Kupri­­kollal kell kezelni. A gyümölcs­fákat közvetlenül virágzás előtt 0,2 %-os Metationnal kell ke­zelni a bimbólikasztó bogár kártétele ellen, s a permetezést virágzás után meg kell ismé­telni. Az őszibarackot levélfodvoso­­dás ellen pirosbimbós állapot­ban 0,6 %-os Kuprikollal kezel­jük. Egyúttal védelmet nyújt a monilia ellen is. Ha már van zöld levele az őszibaracknak, nem lehet Kuprikollal perme Fólia alatt hajtatott uborka. Beta: -hor—* tezni, mert elhullatja a leveleit. Kései fagyok esetén füstfej­lesztéssel vagy műesővel véd­jük a virágzó fákat. Ha van szalmánk, vágjuk ap­róra (10 cm) és terítsük el vagy 5 cm vastagon a szamó­­cásban. Ez a talajtakarás rész­ben korlátozza az elgyomoso­­dást, másrészt elszigeteli a gyü­mölcsöket a földtől — egészsé­gesebb és tisztább termést ka­punk. Fekete fóliát is használ­hatunk; ez segíti a talaj jobb felmelegedését, minek követ­keztében többet terem a sza­móca és korábban érleli gyü­mölcseit. Ráadásul a talaj sem szárad ki a fólia alatt. A szőlőben. Trágyázáskor ne feledjük, hogy a nitrogén egy részét fakadás előtt, másik ré­szét pedig virágzás után kell kijuttatni. A nehéz és meszes talajokon ősszel adjuk a fosz­for- és kéntartalmú műtrágyá­kat, a könnyebb talajokon in­kább tavasszal trágyázunk, mégpedig áranént 7 kg Cererit­tel. A tavaly levélfodrosodássa) károsított szőlőt fakadás előtt 3—5 %-os Polybarittal vagy 5—6 %-os Sulkával permetez­zük. Lehetőleg napfényes idő­ben permetezzünk. Éjjeli fagy­veszély esetén füstöléssel véde­kezünk. Aki most telepít, az olt­ványokat vágja vissza egy szemre és a gyökérzetet mártsa marhatrágyából és vályogos földből készített pépbe, hogy jobban megeredjenek. Az ülte­tőgödrökbe jól érett komposztot tegyünk. A virágoskertben. Fejezzük be a díszfák és örökzöldek te­lepítését, végezzük el az örök­zöldekből kialakított sövények nyírását, metszését, készítsük elő a talajt a füvesítésre. A fű­­mugot csak a hónap második felében ajánlatos elvetni. Elvethetjük az egyéves, pa­lántanevelést nem igénylő virá­gokat. Gereblyézzük át a pá­zsitot, fejtrágyázzuk, esetleg felülvetéssei pótoljuk a kiszá­radt foltokat. Szükség esetén öntözzünk. A hónap második felében kiültethetjük az edzet­tebb egynyáriakat, a rózsát. A régi rózsákat fejtrágyázni kell. A frissen felépítetteket három szemre, a régieket 3—8 szemre metszhetjük. A futórózsákat csak hajtásvégükön metsszük és a száraz vagy 4—5 éves haj­tásokat vágjuk le, a többit rög­zítsük a támvezetékhez. A begőniagumókat hajtatjuk (tőzegben), a dáliahagymákat osztjuk és dugványozzuk. Most legjobb átültetni az évelőket, beültetjük a sziklakertet. A uem frissen telepített évelőket tápoldattel fejtrágyázzuk (3—5 gramm trágya egy liter vízhez). Már ültethető a liliom, a kard­virág, a Tigridia pavonia. Free­­sia. a Monbretia stb. A kard­virág hagymáit ültetés élőt! Germasinnal kell csávázni és olyan helyre ültetni, ahol ta­valy nem volt kardvirág. Ültes­sük át az elnyílt Cliviát, a sóit üres gyökeret távolítsuk el. Az elnyílt tulipánt törjük ki, ne neveljen magot. Ä tulipán és az összes hagymás virágok meg­hálálják a virágzás idején adott tápanyagot (5 dkg teljes műtrá­gya egy négyzetméterre). CvíCela Alexe) Tenyésztői tennivalók áprilisban A lojássárgák narancssárga-vöröses szintiek, mint a felkelő nap. Elég volt kiengedni a tyúkokat a kifutóba vagy zöld takarmányt eléjük tenni, a to­jásban máris visszanyeri eredeti szí nét a zöld növényzetbe varázsolt energia. A vegyészek ezt kissé más­ként látják. Karoténeknek hívják e vi­taminok képviselőit, amelyek a zöld növényzetben és a tojássárgában rejlő életképesség, növekedés és szívósság feltételei. Kissé tudományosan hang­zik ez, de nem megyünk érte patiká­ba. Éppen elég van e vitaminokból a körülöttünk levő zöld növényzetben. E növények nemcsak vitaminokat és provitaminokat, bánéin főként táp­anyagokat tartalmaznak, amilyenek a zsiradékok, a cukor, fehérjék, vala­mint. ásványi anyagok. Minden házi tenyésztésű kisállatnak, akár emlős, akár szárnyas, zöld takarmányra van szüksége, amely kedvezően befolyá­solja az emésztést, éspedig az enzi­mek érdeméből. Ám, nem minden ál­lat bírja az összes fajta zöld takar­mányt. így például a madaraknak jobban megfelel a csillaghúr, a pity­pang levelei és az apróra vágott sa­látalevelek. A baromfinak való zöld takarmány azonban nagyon széles skálájú. A baromfi különösen kedveli a zsenge füvet, a lúhereféléket és a salátát. A házinyulak, nutriák, kecs kék és juhok a mérges gyomnövé­nyeken kívül mindenevők. A barom fiktól eltérően az említett zöldtakar­­ínány fajtákat előrehaladottabb vege tációs időszakban is fogyaszthatják, amikor már több rostot tartalmaznak, mert tökéletesen alkalmazkodtak megemésztéséhez. Az egzotikus mada­raknak, a papagájoknak virágzás előtt álló zsenge takarmányt adunk. A zöldtakarmányozással kapcsolat ban két dologra kell figyelmeztet­nünk. Egyrészt arra, hogy egyes gyomnövények mérgező hatásúak, másrészt arra, hogy rájnk ragadhat­nak a gyümölcsfák kártevői ellen használt permetező oldatok maradvá­nyai, stb. A nagyon forgalmas utak menti árkokból származó zöld takar­mány sem nagyon alkalmas. Ehelyütt meg kell említenem egy nagyon alkal­mas zöldtakarmány-fajtát, amely nél­kül a fiatal baromfi, főként a vizi szárnyasak tenyésztését el sem tud­nánk képzelni. Ez a csalán. |ó táp­értéke mellett nagyszerű egészségvé­delmi hatóanyagokat is tartalmaz. Van benne növekedési tényező, nagy mennyiségű karotén és kedvező a benne levő ásványi ayngok aránya is. A takarmányadagokba való bevonásá­val drága antibiotikumokat takarítunk meg. Ám, a csalán nem lehet elörege­dett. A fölösleget kaszáljuk le, szárít­suk meg és tartogassuk a téli idő­szakra. A takarmányadagban tartal­mazott túl sok zöld takarmány, vagy annak vegyi tisztátalansága okozta hasmenés esetére legyen kézögyben faszén vagy szénpasztilla. Itt a legfőbb ideje, hogy az egzoti­kus fajtákat átköltöztessük a volié rekbe. A napfény, a levegő, a takar mány, főként a zöld takarmány náluk is felébreszti a szaporodási ösztönt. A többi állatoknak ezidö tájt már jól megtermett ivadékai vannak. A te­nyésztő szakértő szeme megtalálja köztük a további tenyésztésre alkal más példányokat és azokat, amelye két kiselejtez és fogyasztásra jelöl ki A baromfiaknál az ilyen reményteljes növendék példányokat gyűrűzni kell A házinyulakat idejében tetoválni kell. Ennél az előkiválasztásnál nagy jelentőséget tulajdonítunk az egész ségi állapotnak és a fejlettségnek. A színes fajtáknál a színekre és kiraj zolódásokra is figyelmet fordítunk. Megkövetelik ezt az egyes standardok, természetesen addig, amíg az állatok nak nincs „felnőtt“ szőrzetük és tol lazatuk, csakis a vonatkozó megen gedhető tolerancia határain belül. Sok jel mutat az állatok egészségi állapotára, többek között az állatok szervei és a viselkedésük is. Az antik költők szerint a szem a lélek tükre. Mi, kisállattenyésztők azt mondjuk: a szem az állat egészségi állapotának a tükre. Ezért alaposan szemügyre vesz szűk az állat színét, fehérségét, ra gyogását, tisztaságát, reagálásának gyorsaságát. A baromfinál és a ga­lamboknál a csőr, a karmok, a gerinc­húr, a mellkas formája a csontváz fejlettségéről tanúskodik. Ha sza­bálytalanok, görbék, akkor fogyasztó si célokra kell kijelölni az ilyen hi­bás állatokat. Az egészséges és helye­sen fejlett állatokat nemük szerint osztályozzuk és külön neveljük, mert egyrészt egymást háborgatnák, más­részt eltérő igényeik vannak a táplál­kozással szemben. A fiatal és kezdő nyúl- és nutria tenyésztőket figyelmeztetnünk kell az olyan mérgező és veszélyes gyomnö­vényekre, mint amilyenek a savanyú és vizenyős rétek füvei és növényei, a réti boglárka, libavirág, mocsári gó­lyahír, ördögszeni, beléndek, maszlag, vadóc, pipacs, zsázsa, bürök, zászpa, sárkánygyökér, zsurlófü, békaorsó, gyűszűvirág, garaboly, vadretek, hu­­nyor, boroszlán stb., a bokrok és fák ágai közül a tujafa, netata boróka és a közönséges tiszafa. A tyúkketrecekben, tenyészetekben és a faluban tellenőrizzük a külső élűsdik (atkák) jelenlétét. Felfedezé­sük esetén azonnal intézkedéseket kel) foganatosítani. A baromfi lábait kenöszapannal megmossuk, majd kreolinkenőccsel alaposan bekenjük. Így pusztítjuk el a lábak elmeszese dósét okozó atkákat. A tollazat alatt rejtőző átkák ellen soldepos oldatot fecskendezünk (óvni kell az állatok szemét), vagy hamvazó teret alakí­tunk ki. A tyúkok száma szerint le­gyen 1X1, vagy 1X2 méter méretű. A körülkerített (esetleg tetővel is fedett) térséget fahamuval kevert ho­mokkal töltjük meg. DDT bázisú ké­szítmények hozzákeverése nem kívá natos. (dp) Bukai László, perbeiai kisáilattenyésztő hemsír állományának néhány egyede. Foto: —bor— Tevékenyek A Szlovákiai Ki'sálíattenyésztők Szövetsége pri­­betai (perbetei) szervezetének évzáró közgyűlésén Hóka Imre, a szervezet titkára értékelte az elért eredményeket. A szervezet 26 tagja szabad időben hódol a kis­állattenyésztésnek. A felnőtt tagok évente ötven, a fiatalok pedig húsz koronát fizetnek tagdíjként. A községben rendkívül elterjedt a kaparó ba­romfiak tenyésztése. Főként sávozott plimutot, amroxot és nyuhemsirt tenyésztenek. Különösen kedvelf a plimut, mivel kettős hasznú, vagyis hús- és tojástermelő. Nutria-tenyésztéssel is foglalkoztak, sajnos, csak' foglalkoztak. A csökkentett gerezna-felvásárlási árak miatt ettől sokan elálltak. A többség nyúltenyésatő. Főleg cseh tarka, nagy csincsilla, castorex és francia ezüst nyulakat te­nyésztenek. Az évzáró közgyűlés előtt Gál elvtárs­­nnk, a SZKSZ komárnoi járási alelnökinek rész­vételével, „asztali bírálást“ tartottak. A nyulak 94—96 pontot értek el. A szervezet szorosan együttműködik a BRANKO élőnyúlfelvásárlóval. Ezt az is bizonyítja, hogy az elmúlt évben 1200 házinyulat adtak el. A BRANKO* a nyulakat feldol­gozza és főleg külföldön értékesíti. Szeptemberben kétnapos kiállítást rendeztek, amelyen összesen 360 fajta kaparó baromfit, nyulat és galambot állítottak ki. A kiállításon részt vettek a környező községek tenyésztői is. „Kiváló tenyésztő" okleve­let kaptak Czetmayer L, Pinke В., Szabó L., Bathó és Földes T. tenyésztők. Ezután a szervezet tagsága megválasztotta az új vezetőséget. A szervezet élére a többéves tapasz­talattal és szaktudással rendelkező Sukola András mérnök került. Célul tűzték ki a taglétszám növelését, szakelő­adások megszervezését. А XV pártkongresszus tisz­teletére kiállítást rendeznek és 230 brigádórát dolgoznak le n „Z“ akció keretében. Misák Rudolf

Next

/
Thumbnails
Contents