Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-03 / 13. szám
A, xöldségeskertben. Készŕt” síik elő a talajt a korai zöldségfélék palántázásához. A teleltetett póréhagyma és spenót földjét ássuk fel vagy kapáljuk át és dolgozzuk be a talajba a következő növény igényeinek megfelelő trágyákat. Már elvethetjük a szabadföldbe a póréhagymát, retket, céklát, kaprot, spenótot, karottát, petrezselymet, metélőhagymát fsnidling), paszternákot, borsót, babot; a kései. káposztaféléket palántanevelő ágyba, melegebb körzetekben szabadföldbe is vethetjük. Az üvegházban áttűzdeljük a fiatal paprika-, paradicsom, majoránnapalántákat, Legjobb tápanyaggal dúsított tőzeg-palántanevelőbe tűzdelni őket, mert ebben jól begyökereznek és május derekán — a kései fagyok után — ezekkel együtt lehet kiültetni a palántákat a szabadföldbe. Fólia alá korábban is ültethetünk. A hónap második felében cserepekbe vagy tápkockákba elültethetjük az előcsíráztatott uborkamagot, dinnyét, tojásgyümölcsöt, és egyéb tökfélét is. Fólia alatt salátát, retket, karottát, karalábét, karfiolt, pa radicsomot, paprikát és uborkát hajtathatunk. Az uborka és egyéb tökfélék magját ügy csíráztatjuk, hogy 12 órára 15—18 C fokos vízbe tesszük, majd további 12 órára a 0—2 C fokos hűtőbe helyezzük a megduzzadt magvakat. Ezt követően 18—21 C fok hőmérsékletű helyiségbe visszük a magokat, ugyancsak 12 óra időtartamra. Ezt a körforgást 7—10 napig végezzük, közben vigyázzunk rá, nehogy kiszáradjanak a magvak. Nem baj, ha közben csírázni kezdenek. A művelet végén, úgy május 20. után kiültetjük a magot a szabadföldbe. Edzettebb, az alacsony hőmérsékletnek jobban ellenálló növényeket nyerünk, amelyek gazdagabban teremnek és korábban beérlelik gyümölcseiket. Az ágyasokat gyakran porhanyítsuk, főleg napsütéses időben, hogy hamarább elszáradjanak a gyomok. Ha átmelegszik a föld, gazdagon istállótrágyázott helyre elültethetjük az előcsíráztatott korai burgonyát. Trágyázzuk meg a melegkedvelő zöldségfélék ágyásait. A vöröshagymát, fokhagymát és a mogyoróhagymát négyzetméterenként 30—80 gramm Cererittel kell megtrágyázni. A palántanevelő melegágya(köt rendszeresen szellőztessük és öntözzük, de mindig reggel vagy a délelőtti órákban, hogy a növények estére — tehát még (akarás előtt — jól megszáradjanak. Az öntözővíz legalább két fokkal melegebb legyen, mint a melegágy földje. A gyümölcsösben. Befejezzük a gyümölcsfák és a bogyósgyümölcsű bokrok ültetését, a múlt őszön ültetett és átoltott fák koronaalakítását. Kurtítsuk meg az őszibarack termőágait, 4—8 páros virágrügyet hagyjunk rajta. A többi hajtást, főleg a virágügy nélkülieket, 2—3 tügyre vágjuk vissza; ezekből '&] hajtások fejlődnek, amelyek a következő évek termőágaivá válnak. Az augusztusi átoltásra kiszemelt* őszibarackfákat jól vágjuk vissza, hogy megfelelő új hajtásokat nyerjünk. Kezeljük a fagyfoltokat. A frissen ültetett vagy múlt ősszel telepített fákat gazdagon öntözzük, hogy jól begyökerezzenek. Az ilyen fák alatt érdemes talajtakarást alkalmazni, mert ez segíti a gyökerek fejlődését. Első évben ne engedjük virágozni a fákat, csípjük ki a virágrügy.eket — ez is serkenti a gyökérfejlődést. Április a legmegfelelőbb a gyümölcsfák oltására. A csontdkg hatóanyagot számítva. A szamócát ammóniumszulfáttal fejtrágyázzuk, a műtrágyát azonnal bekapáljuk a talajba. A múlt évi bomposztot forgassuk át, hogy levegőhöz jusson, oxigént vegyen fel és telítődjön hasznos baktériumokkal, amelyek siettetik a humuszképződést. Közben készítsük elő az új komposzttelepet is, hogy a tavaszi válogató metszéskor nyeri zöld hajtásokat már itt gyűjthessük össze. A konyhakertben lehetőleg ne használjunk gyomirtó vegyszereket. jut belőlük egyébként is elég a természetbe, no meg Időszerű tennivalók л héjasokat már februárban és márciusban olthattuk, de ha el mulasztottuk ezt a tennivalót, csak teljes virágzás idején hozhatjuk be a késést. Ha kezdetét veszi a nedvkeringés és fakadni, virágozni kezdenek a fák, hozzáláthatunk az almagyümülcsűek héj alá oltásához is. Csakis egészséges oltövesszőt alkalmazzunk! Ha nem teljesen megbízható helyről (Nemesítő Állomás, faiskola stb.) származó oltóvesszőnk van, akkor ol tás előtt mártsuk egy százalékos Nitrosan-oldatba, vagy legalább törölgessük meg ilyen oldatba mártott ruhadarabbal. Az alany tenyészidőbeni fejlettsége 14 nappal előzze meg az oltóvessző fejlettségét. A vessző rügyei még véletlenül se fakadjanak oltás idején. A fáról fára oltás éppen ezért jár kockázattal. A beoltott és más termő gyümölcsfákat, bokrokat, a szamócát az őszi vagy kora tavaszi alaptrágyázás után most gyorsan oldódó nitrogéntrágyákkal (salétrom, erjesztett baromfivagy galambtrágya kuvbamld) fejtrágyázzuk, áranként 30—50 amúgy is legbiztosabb a kapa, s ami a mozgást illeti, az sem árt meg. Április elején kiültethetjük az ősszel rétegezett kajszi- és őszibarack-magokat. A rétegezés alatt fel nem repedt sárgabarack-magvakat ajánlatos kalapáccsal feltörni és csak a csonthéjban megbúvó magvat elültetni. A lisztharmatos almafákat ..egérfül“ állapotban 1 %-os Sulkával, 0,7—1 %-os Sulíkol K-val, 0,06 %-os Fundazollal vagy 0,1 %-os Kanathane FN 57-készítménnyel permetezzük. A ribiszkét antraknózis ellen fakadás után 0,6 %-os Kuprikollal kell kezelni. A gyümölcsfákat közvetlenül virágzás előtt 0,2 %-os Metationnal kell kezelni a bimbólikasztó bogár kártétele ellen, s a permetezést virágzás után meg kell ismételni. Az őszibarackot levélfodvosodás ellen pirosbimbós állapotban 0,6 %-os Kuprikollal kezeljük. Egyúttal védelmet nyújt a monilia ellen is. Ha már van zöld levele az őszibaracknak, nem lehet Kuprikollal perme Fólia alatt hajtatott uborka. Beta: -hor—* tezni, mert elhullatja a leveleit. Kései fagyok esetén füstfejlesztéssel vagy műesővel védjük a virágzó fákat. Ha van szalmánk, vágjuk apróra (10 cm) és terítsük el vagy 5 cm vastagon a szamócásban. Ez a talajtakarás részben korlátozza az elgyomosodást, másrészt elszigeteli a gyümölcsöket a földtől — egészségesebb és tisztább termést kapunk. Fekete fóliát is használhatunk; ez segíti a talaj jobb felmelegedését, minek következtében többet terem a szamóca és korábban érleli gyümölcseit. Ráadásul a talaj sem szárad ki a fólia alatt. A szőlőben. Trágyázáskor ne feledjük, hogy a nitrogén egy részét fakadás előtt, másik részét pedig virágzás után kell kijuttatni. A nehéz és meszes talajokon ősszel adjuk a foszfor- és kéntartalmú műtrágyákat, a könnyebb talajokon inkább tavasszal trágyázunk, mégpedig áranént 7 kg Cererittel. A tavaly levélfodrosodássa) károsított szőlőt fakadás előtt 3—5 %-os Polybarittal vagy 5—6 %-os Sulkával permetezzük. Lehetőleg napfényes időben permetezzünk. Éjjeli fagyveszély esetén füstöléssel védekezünk. Aki most telepít, az oltványokat vágja vissza egy szemre és a gyökérzetet mártsa marhatrágyából és vályogos földből készített pépbe, hogy jobban megeredjenek. Az ültetőgödrökbe jól érett komposztot tegyünk. A virágoskertben. Fejezzük be a díszfák és örökzöldek telepítését, végezzük el az örökzöldekből kialakított sövények nyírását, metszését, készítsük elő a talajt a füvesítésre. A fűmugot csak a hónap második felében ajánlatos elvetni. Elvethetjük az egyéves, palántanevelést nem igénylő virágokat. Gereblyézzük át a pázsitot, fejtrágyázzuk, esetleg felülvetéssei pótoljuk a kiszáradt foltokat. Szükség esetén öntözzünk. A hónap második felében kiültethetjük az edzettebb egynyáriakat, a rózsát. A régi rózsákat fejtrágyázni kell. A frissen felépítetteket három szemre, a régieket 3—8 szemre metszhetjük. A futórózsákat csak hajtásvégükön metsszük és a száraz vagy 4—5 éves hajtásokat vágjuk le, a többit rögzítsük a támvezetékhez. A begőniagumókat hajtatjuk (tőzegben), a dáliahagymákat osztjuk és dugványozzuk. Most legjobb átültetni az évelőket, beültetjük a sziklakertet. A uem frissen telepített évelőket tápoldattel fejtrágyázzuk (3—5 gramm trágya egy liter vízhez). Már ültethető a liliom, a kardvirág, a Tigridia pavonia. Freesia. a Monbretia stb. A kardvirág hagymáit ültetés élőt! Germasinnal kell csávázni és olyan helyre ültetni, ahol tavaly nem volt kardvirág. Ültessük át az elnyílt Cliviát, a sóit üres gyökeret távolítsuk el. Az elnyílt tulipánt törjük ki, ne neveljen magot. Ä tulipán és az összes hagymás virágok meghálálják a virágzás idején adott tápanyagot (5 dkg teljes műtrágya egy négyzetméterre). CvíCela Alexe) Tenyésztői tennivalók áprilisban A lojássárgák narancssárga-vöröses szintiek, mint a felkelő nap. Elég volt kiengedni a tyúkokat a kifutóba vagy zöld takarmányt eléjük tenni, a tojásban máris visszanyeri eredeti szí nét a zöld növényzetbe varázsolt energia. A vegyészek ezt kissé másként látják. Karoténeknek hívják e vitaminok képviselőit, amelyek a zöld növényzetben és a tojássárgában rejlő életképesség, növekedés és szívósság feltételei. Kissé tudományosan hangzik ez, de nem megyünk érte patikába. Éppen elég van e vitaminokból a körülöttünk levő zöld növényzetben. E növények nemcsak vitaminokat és provitaminokat, bánéin főként tápanyagokat tartalmaznak, amilyenek a zsiradékok, a cukor, fehérjék, valamint. ásványi anyagok. Minden házi tenyésztésű kisállatnak, akár emlős, akár szárnyas, zöld takarmányra van szüksége, amely kedvezően befolyásolja az emésztést, éspedig az enzimek érdeméből. Ám, nem minden állat bírja az összes fajta zöld takarmányt. így például a madaraknak jobban megfelel a csillaghúr, a pitypang levelei és az apróra vágott salátalevelek. A baromfinak való zöld takarmány azonban nagyon széles skálájú. A baromfi különösen kedveli a zsenge füvet, a lúhereféléket és a salátát. A házinyulak, nutriák, kecs kék és juhok a mérges gyomnövényeken kívül mindenevők. A barom fiktól eltérően az említett zöldtakarínány fajtákat előrehaladottabb vege tációs időszakban is fogyaszthatják, amikor már több rostot tartalmaznak, mert tökéletesen alkalmazkodtak megemésztéséhez. Az egzotikus madaraknak, a papagájoknak virágzás előtt álló zsenge takarmányt adunk. A zöldtakarmányozással kapcsolat ban két dologra kell figyelmeztetnünk. Egyrészt arra, hogy egyes gyomnövények mérgező hatásúak, másrészt arra, hogy rájnk ragadhatnak a gyümölcsfák kártevői ellen használt permetező oldatok maradványai, stb. A nagyon forgalmas utak menti árkokból származó zöld takarmány sem nagyon alkalmas. Ehelyütt meg kell említenem egy nagyon alkalmas zöldtakarmány-fajtát, amely nélkül a fiatal baromfi, főként a vizi szárnyasak tenyésztését el sem tudnánk képzelni. Ez a csalán. |ó tápértéke mellett nagyszerű egészségvédelmi hatóanyagokat is tartalmaz. Van benne növekedési tényező, nagy mennyiségű karotén és kedvező a benne levő ásványi ayngok aránya is. A takarmányadagokba való bevonásával drága antibiotikumokat takarítunk meg. Ám, a csalán nem lehet elöregedett. A fölösleget kaszáljuk le, szárítsuk meg és tartogassuk a téli időszakra. A takarmányadagban tartalmazott túl sok zöld takarmány, vagy annak vegyi tisztátalansága okozta hasmenés esetére legyen kézögyben faszén vagy szénpasztilla. Itt a legfőbb ideje, hogy az egzotikus fajtákat átköltöztessük a volié rekbe. A napfény, a levegő, a takar mány, főként a zöld takarmány náluk is felébreszti a szaporodási ösztönt. A többi állatoknak ezidö tájt már jól megtermett ivadékai vannak. A tenyésztő szakértő szeme megtalálja köztük a további tenyésztésre alkal más példányokat és azokat, amelye két kiselejtez és fogyasztásra jelöl ki A baromfiaknál az ilyen reményteljes növendék példányokat gyűrűzni kell A házinyulakat idejében tetoválni kell. Ennél az előkiválasztásnál nagy jelentőséget tulajdonítunk az egész ségi állapotnak és a fejlettségnek. A színes fajtáknál a színekre és kiraj zolódásokra is figyelmet fordítunk. Megkövetelik ezt az egyes standardok, természetesen addig, amíg az állatok nak nincs „felnőtt“ szőrzetük és tol lazatuk, csakis a vonatkozó megen gedhető tolerancia határain belül. Sok jel mutat az állatok egészségi állapotára, többek között az állatok szervei és a viselkedésük is. Az antik költők szerint a szem a lélek tükre. Mi, kisállattenyésztők azt mondjuk: a szem az állat egészségi állapotának a tükre. Ezért alaposan szemügyre vesz szűk az állat színét, fehérségét, ra gyogását, tisztaságát, reagálásának gyorsaságát. A baromfinál és a galamboknál a csőr, a karmok, a gerinchúr, a mellkas formája a csontváz fejlettségéről tanúskodik. Ha szabálytalanok, görbék, akkor fogyasztó si célokra kell kijelölni az ilyen hibás állatokat. Az egészséges és helyesen fejlett állatokat nemük szerint osztályozzuk és külön neveljük, mert egyrészt egymást háborgatnák, másrészt eltérő igényeik vannak a táplálkozással szemben. A fiatal és kezdő nyúl- és nutria tenyésztőket figyelmeztetnünk kell az olyan mérgező és veszélyes gyomnövényekre, mint amilyenek a savanyú és vizenyős rétek füvei és növényei, a réti boglárka, libavirág, mocsári gólyahír, ördögszeni, beléndek, maszlag, vadóc, pipacs, zsázsa, bürök, zászpa, sárkánygyökér, zsurlófü, békaorsó, gyűszűvirág, garaboly, vadretek, hunyor, boroszlán stb., a bokrok és fák ágai közül a tujafa, netata boróka és a közönséges tiszafa. A tyúkketrecekben, tenyészetekben és a faluban tellenőrizzük a külső élűsdik (atkák) jelenlétét. Felfedezésük esetén azonnal intézkedéseket kel) foganatosítani. A baromfi lábait kenöszapannal megmossuk, majd kreolinkenőccsel alaposan bekenjük. Így pusztítjuk el a lábak elmeszese dósét okozó atkákat. A tollazat alatt rejtőző átkák ellen soldepos oldatot fecskendezünk (óvni kell az állatok szemét), vagy hamvazó teret alakítunk ki. A tyúkok száma szerint legyen 1X1, vagy 1X2 méter méretű. A körülkerített (esetleg tetővel is fedett) térséget fahamuval kevert homokkal töltjük meg. DDT bázisú készítmények hozzákeverése nem kívá natos. (dp) Bukai László, perbeiai kisáilattenyésztő hemsír állományának néhány egyede. Foto: —bor— Tevékenyek A Szlovákiai Ki'sálíattenyésztők Szövetsége pribetai (perbetei) szervezetének évzáró közgyűlésén Hóka Imre, a szervezet titkára értékelte az elért eredményeket. A szervezet 26 tagja szabad időben hódol a kisállattenyésztésnek. A felnőtt tagok évente ötven, a fiatalok pedig húsz koronát fizetnek tagdíjként. A községben rendkívül elterjedt a kaparó baromfiak tenyésztése. Főként sávozott plimutot, amroxot és nyuhemsirt tenyésztenek. Különösen kedvelf a plimut, mivel kettős hasznú, vagyis hús- és tojástermelő. Nutria-tenyésztéssel is foglalkoztak, sajnos, csak' foglalkoztak. A csökkentett gerezna-felvásárlási árak miatt ettől sokan elálltak. A többség nyúltenyésatő. Főleg cseh tarka, nagy csincsilla, castorex és francia ezüst nyulakat tenyésztenek. Az évzáró közgyűlés előtt Gál elvtársnnk, a SZKSZ komárnoi járási alelnökinek részvételével, „asztali bírálást“ tartottak. A nyulak 94—96 pontot értek el. A szervezet szorosan együttműködik a BRANKO élőnyúlfelvásárlóval. Ezt az is bizonyítja, hogy az elmúlt évben 1200 házinyulat adtak el. A BRANKO* a nyulakat feldolgozza és főleg külföldön értékesíti. Szeptemberben kétnapos kiállítást rendeztek, amelyen összesen 360 fajta kaparó baromfit, nyulat és galambot állítottak ki. A kiállításon részt vettek a környező községek tenyésztői is. „Kiváló tenyésztő" oklevelet kaptak Czetmayer L, Pinke В., Szabó L., Bathó és Földes T. tenyésztők. Ezután a szervezet tagsága megválasztotta az új vezetőséget. A szervezet élére a többéves tapasztalattal és szaktudással rendelkező Sukola András mérnök került. Célul tűzték ki a taglétszám növelését, szakelőadások megszervezését. А XV pártkongresszus tiszteletére kiállítást rendeznek és 230 brigádórát dolgoznak le n „Z“ akció keretében. Misák Rudolf
