Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-17 / 2. szám

1ЭУ8. fannér 17. SZABADI FÖLDMŰVES Két kovácsműhelyben PATKOLÖKOVÄCS — Tudja, mit jelentett valamikor a szó; patko­lókovács? Egy fogalmat, kérem. Igen, furcsán hangzik, de egy fogal­mat. Ma bizony már azt is elég kevesen tudják: hány hetenként is szűk séges egy lovat patkolni? Hathetenként, vagy szük­ség esetén még koráb­ban ... S ha még belepil­lantunk a „kovács-mate­matikába“, rájövünk a következőkre: hány ló volt azelőtt? Sok ... s mert egy lónak négy lá­ba van, mennyi munkája volt a patkolókovácsnak? Sok. .. HAJZER ERNŐT, a Löki (Löki Efszj kovácsát minden munkatársa be­csüli, szereti. Mikor a ja­vítóműhely egyik gép­szerelőjétől érdeklődtem felőle, igy vélekedett ró­la: „Amikor már végképp nem tudunk megoldani egy bizonyos problémát, az öreg mindig „kirukkol“ egy jó ötlettel. Addig vés, reszel, fab rikál, míg csak azt nem mondja: gye rekek készen vagyok“. Ernő bácsi szavaiból kiéreztem. i patkolást tartja a „legkovácsabb‘ munkának. S hogy ebben a mester ségben mennyire jártas, nyilatkozza nak erről a gazdaság „fogatosai“: Varga Sándor: — Az én lovaimat már sok kovács patkolta, de ilyen jói mint az Ernő, — még egy se... Moravsky János: — ... hogy szerel patkolni, az már biztos. Ha jövöl hozzá a lovakkal, — bármennyire и el van foglalva — a patkolásra min­dig talál időt... * „AKI A VAS SZÍNÉT NEM ISMERI.. A kovácsműhelyben ördögi fényei villogtak, az ott tartózkodók „árnyék képei" többszörösre megnagyobbodvc rajzolódtak ki a falakra a felizzott szén hatalmas lángokat okádott. Ai egyik kovács hosszúnyelű vasfog óva. kiemelte a fehérre izzóit félig kést patkót, az üllőre helyezte — társi pedig hatalmas ütésekkel kezdte for málni a nyers vasdarabot. Miután i hideg vízbe mártott kész patkó ai utolsókat „sziszegte", elkezdődött c patkolás ... Szabó Ernő és K u c m a n Tibm a Horná Potôň-i (Felsőpatonyij szc ísarlrovot l-óf iintnJ IfQVfáSa ÍQl/ ТПв Kolárovo (Gútff) kultúrházának tá­gas előcsarnokában tabló díszeleg: rajta kommunisták fényképei. Párt­­alapítóké. E pártszervezet kommu­nistái a burzsoá Csehszlovák Köztár­saság, valamint a Horthy-fasizmus idején keményen slkraszálltart a nincstelen földmunkások, szegénypa­rasztok érdekeiért, vállalva a legke­gyetlenebb kínzást, börtönt, interná­lótábort ... Elöljáróban csupán annyit: az ala­pító tagok közül már csak Angyal Kálmán elvtárs él, aki ez évben töl­tötte be a 74. életévét, s jelenleg is aktív tagja a VNB pártáiapszervezeté-A párt két veterán harcosa: Angyal Kálmán és Tánczos István. nek. A későbbi kommunista képviselő, Tánczos István elvtárs társaságában kerestem fel őt. A két veterán párt­­harcos elbeszélései alapján próbálom feleleveníteni a pártszervezet alapítá­sának körülményeit, s a gútai kom­munisták küzdelmének néhány moz­zanatát. AZ ARULÖK igazi arca — ötvenegy éve már, hogy lerak­tuk a pártszervezet alapjait — em­lékszik vissza Angyal elvtárs. — Per­sze, nem ment az simán: a szociál­demokrata párt jobbszárnya nehezí­tette munkánkat. Sőt, a hazugságoktól sem riadt vissza — ezt az emlékeze­tében máig frissen élő epizóddal is alátámasztotta. , Még a pártalapítás előtt a kommu­nista eszméket vallók nagy csoportja, — köztük Angyal elvtárs is, — tö­megtüntetést szervezett Hurbanovöra (Ógyallára), béremelés érdekében. A burzsoázia gútai elöljárói azonban gondoskodtak róla, hogy a tüntető tömeget „szívélyes“ fogadtatásban ré­szesítsék. Alighogy a sokadalom el­hagyta a nagyközséget, telefonáltak a Jobboldali szociáldemokraták: „Vi­gyázat, uraim! Nagy létszámú banda igyekszik Gyallára!“ Azonnal lovas­­csendőröket vezényeltek a gyallai kastélyudvarra, akik az odaérkező tömegbe hajtva, kardlapozták az em­berségesebb bért, nagyobb darab ke­nyeret követelőket... — Engem is a falhoz szorított egy lovascsendőr — beszélte a párt vete­rán harcosa. — Am az erős test­alkatú Kürthy József elkapta a ló kantárát, s erélyesen rászólt a pri­békre: „Ne próbálja ütlegelni azt az embert, mert...!“ Csakhogy a hata­lom lovaslegényei közrefogtak min­ket, Kiirthyt, Borka Kálmánt, Szénássy Györgyöt, megvasaltak, s négy napig lakat alatt tartottak ... Kik küldték ránk a csendőröket? Az úri rendszer hatalmasaival „egy követ fújó“, áruló jobboldali szocdemek, akikkel egy pártban voltunk. Ez az arcátlan áru­lás végképp lerántotta a leplet a pártütőkről: a tömegek többé nem hittek nekik. Ez a tény meggyőzte az elnyomottakat arról, hogy csakis a kommunista párt védelmezi eltökél­ten az érdekeiket. ф Öregek napja, plusz életjubileumok ф Emberiességből jeles! ф Ajándékosztás ф Szív szólt szívhez SOKAN NEM IS TUDTAK, miért hívják őket a Vydrany-i (hodosi) mű­velődési otthonba, illetve az egyesí­tett DUKLA szövetkezet pompás, eme­letes székházába. Szólíttattak, hát mentek, ünneplőbe bújtatva szerény önmagukat. Ki magányosan, ki meg az asszonyával, vagy más hozzátarto­zójával __ Eljöttek. Töbhszázan. A közöst egy­koron alapozók, göröngyös útját oly szívós kitartással egyengetők, a szí­­vüket-lelküket beleadok, a szövetke­zet szervezetileg, gazdaságilag talpra­­állítők. Közülük egyesek még nap »..лииц'ицив—ш——«ян—«я——— Ezt követően, 1924 őszén került sor a CSKP helyi szervezetének megalakí­tására. elszánt harc AZ ÖNKÉNYURALOM ELLEN Az előadók tettekre gyújtó szavait a kommunisták először a Hosszú utcai Reyter-féle házban majd a Megyeri utcában lakó Szabó Gábortól bérelt házban hallgatták. Gyakran megza­varták őket a csendőrök, különböző ürügyeket keresve a tömegszétoszla­­tásra, a házkutatásokra. így semmi­sült meg egy ízben a pártirattár, ne­hogy a fontos dokumentumok a bur­zsoázia kiszolgálóinak kezébe kerül­jenek. A köztársaságnak e legnagyobb községében a kommunista párt esz­méi termékeny talajba hullottak. A magasfokú szervezettség s küzdőké­pesség más vidékek proletártömegei­nek számára is példaképül szolgál­tak. Bátor kiállásuk, számos harcos megmozdulásuk a munkásmozgalom történetének naplójába kívánkozik ... Nehéz, küzdelmes évek következ­tek. Miként álltak bosszút a burzsoázia helyi és környékbeli képviselői? A gútai munkásvezérektől, proletároktól a nagybirtokosok megtagadták a mun­kalehetőséget. Elszántságukat a kom­munisták, földmunkások egyre fokoz­ták. így került sor az 1925-ös csörgő­­pusztai és a madéréti aratósztrájkra. Persze, a kizsákmányoló munkaadók hamar észbekaptak: sztrájktörőket verbuváltak, főleg azok köréből, akik politikailag kevésbé volték felfegy­­verzettek, s nemegyszer a nyomor is rákényszerítette őket, hogy a harc­edzett gútaiaktól is alacsonyabb bé­rért robotoljanak. A féktelen kizsákmányolással pár­huzamosan forradalmasodott a helyi proletárság. Sokan léptek a párt so­raiba, a vérpiros lobogó alá sorakoz­va ... Az 1931-es képviselőtestületi választások idején a szavazatoknak több mint a felét kommunistákra ad­ták le a választópolgárok. Ezidőtájt választották képviselővé a kommunista Tánczns István elvtár­sat is, akt eképp emlékszik vissza a nehéz, küzdelmes évekre: NAGYGYŰLÉS, CSENDORKORDON — Az úri rendszer gyakran rákény­­szerített minket sztrájkok, tüntetések szervezésére ebben az időben, hiszen nagy volt a nyomor, a nélkülözés, a kizsákmányolás. Egy ilyen éhségtün­tetés alkalmával a tömeg engem bí­zott meg, kommunista képviselőt az­zal, hogy munkanélküli segély ügyé­ben tárgyaljak a burzsoá elöljáróság­gal. Míg odabent tolmácsoltam a tö­meg jogos követeléseit, addig a csend­őrök — két irányba — szétkergették a tüntetőket. Később rendeztük so­rainkat, s újra megostromoltuk az elöljáróságot. Az eredmény: sikerült családonként vásárlási utalványokat kiharcolni, ezzel is enyhítve az éhsé­get. A nagy idők másik élő tanúja még egy esetet kotor elő emlékeinek gaz­dag tárházából. Népgyűlést szervez­tek, amelyre meghívták a kamocsai és a szímői elvtársakat is. Egyszeri­ben kerékpáros futár érkezett, jelent­vén a vendégeket váróknak: „A csendőrség a hídon át érkezők útját elzárta“. Kisvártatva azonban fordu­lat történt: az említett két községből érkezők áttörték a csendőrsorfalat, s célba jutottak. — Csendőröktől körülvéve tartót tűk a népgyűlést. De megtartottuk! I párt szava ilyen körülmények közőt is a tömegek közé jutott, mozgósít! erővé vált. Annak ellenére, hogy né hányunkat a csendőrök elhurcoltak s napokig fogva tartottak. A köztársaság védelmében szerve zett, országos méretű tornóci tiltako zó nagygyűlésen Tánczos elvtárs 1: r részt vett a gútaiak küldöttségénél tagjaként. Ezt a küldöttséget Gőgl Simon szervezte és vezette, aki a ké sőbbiek sotán hősi halált halt t Hitler-fasizmus koncentrációs táboré ban. A FASIZMUS POKLÁBAN ii-i A második világháború idején csal t illegálisan tevékenykedhetnek a guta kommunisták. Amikor kirobbant i о Szlovák Nemzeti Felkelés, azonna . szervezkedni kezdtek. Megbeszélték i. miként , nyújthatnának segítséget i szlovák népfelkelőknek ... ■- Igen ám, de a hatalomra kerüli _ nyilasok valamilyen úton-módoi megkaparintották a kommunistái b névsorát. Közülük harminchatot ; •_ dachaui és a buchenwaldi náci halál ^ táborokba hurcoltak. Négy kivételé vei — Tánczos István, Névery Miklós _ Szénássy György és Szabó Lajos — . valamennyit halálra kínoztak. De . s fasizmus poklát túlélők egészségi ál n lapotát is nagyon megviselte, tönkre tette a kegyetlen táborélet. A gútai kommunisták pártos elkö telezettsége, megalkuvás nélküli el a szánt harca, proletárszoiidaritása \ osztályhűsége olyan tényező, amely |t bői sokat meríthet, főleg a mai fia talság. Tanulhat ifjúságunk tőiül megnemalkuvást az osztályellenség Hajzer Ernő: „Egy kovácsnak sok mindenhez kell értenie; még a körömápoláshoz is...“ (A szerző felvétele) sélt arról az időszakról, mikor még csak tanulták ezt a sok ügyességet és erőt kívánó mesterséget: — Mivel mi elvégeztük a gépszere­lői mesteriskolát, valami alappal már rendelkeztünk... De azt, hogy rövid időn belül képesek voltunk a ko­vácsmesteri „címet“ elérni, ezt egy öreg szakmabelinek köszönhetjük. A patkolásról képes volt órákat is me­sélni, ügyes tanácsokkal segíteni kez­dő lépéseinket. S hogy a vas színé­hez mennyire értett?! úgy nem érthet hozzá egy fizikus professzor sem. Mert ugye köztudott, hogy az izzó vasnak rengeteg színárnyalata lehet, s minden árnyalat a vasnak egy-egy állapotát, keménységét, puhaságát jelzi. Az öreg sok-sok színárnyalatot volt képes felsorolni... Mivel az ünnepek előtt álltunk, a szövetkezet két ügyes, elismert ková­csát megkérdeztem: Mondják csak kovácsok, hogyan készülnek a télre s a karácsonyra? — Erős télen az utakat jégpáncél borítja, másképp kell a lovakat „öl­töztetni"; ilyenkor csavarmenetes élespatkót kapnak ... Persze más el­foglaltsága is akad — otthon munka után — a kovácsnak: Díszes kará­csonyfatartókat készítünk, s nem egy általunk formált — manapság mo­dern — kovácsoltvas gyertyatartó te­szi még hangulatosabbá az ünnepi díszbe öltöztetett szobákat. Kalita Gábor gél szemben, szívós, célratörő harcot, osztályhűséget, lelkesedést a párt : eszméinek valóraváltásához; megta­nulhatja, mily nagy erő kifejtésére ■ képes a nép érdekeit mindenkor i szem előtt tartó párt. Ennek a harcos múltnak a jegyé­­• ben munkálkodik ma Kolárovo város > négyszáz kommunistája is, akik sze­­: mélyes példamutatásukkal, becsüle­■ tes, pártos helytállásukkal, felada­taik példás teljesítésével igvekezn^k , bizonyítani: harcos elődeik méltó utódai! Kolozsi Ernő mint nap dolgoznak, mások meg már csak néhanapján, ha megcsappant erejükből futja, ha egészségi állapo­tuk engedi. Meg olyanok is jöttek, akiknek már a járás-kelés is nem­egyszer a nehezükre esik... De el­jöttek a maga rendjén-módján, hogy eleget tegyenek a hívásnak. A BESZÉDEKRŐL, a keresetlen kö­szönő szavakról csupán annyit: szív szólt, szízhez. Tartalma, súlya volt itt minden szónak, melyből a tisztelet, a megbecsülés, az emberiesség hangja csendült ki. S ez többet ért minden­nél! Azok számára, akik életük két évtizedét, negyedszázadát a közös­ségben töltötték, nem csekély érde­meket szerezve, azon munkálkodva, hogy a mai ifjabb nemzedékek öröm­­teljesebb jövőjét megalapozzák. Vajon ki tudta volna meghatottság nélkül „átvészelni“ azokat a perce­ket, amikor a szólítottak sorba ren­deződve átvették az ajándékcsomagot, a félezer korona hűségjutalmat, s a szeretet tűzpiros szegíűcsokrát. Ezt az ünnepélyes aktust a másik követte: az egyesített szövetkezet el­nöke, P í v e r Dezső és közvetlen vezető társai azoknak gratuláltak — a közös érdekében végzett munkássá­guk nagyra becsülése és megköszö­­nése után —, akik 50. illetőleg 60. életévüket ünnepelhették. A tizenkét jubiláns szövetkezeti tag mindegyike díszoklevelet, 1000 illetőleg 2000 ko­rona pénzjutalmat kapott. A MEGHITT LÉGKÖRŰ, családias ünnepséget a Dun. Streda-i (duna­­szerdahelyi) Kilencéves Alapiskola diákjainak kulturális műsora, vala­mint a vydranyi (hodosi) 18 tagú citeraegyüttes művészi játéka tette még színesebbé, feledhetetlenebbé. Az elismerés hangján végül annyit: a Dukla szövetkezet vezetői, tagjai emberiességből jelesre vizsgáztak. Szív szólt — SZÍVHEZ. (kovács) Szlovákia iparosításának egyik büszkesége a bánovcei Tatra üzem, amely jelentős szere­pet tölt be a KGST-én belüli tehergépkocsi-gyártásban. Az üzemet tovább bővítik és a hato­dik ötéves terv végén közel ötezer dolgozó tevékenykedik majd a gyárban és a mezőgazda­ság részére is igen fontos, korszerű teherautó gyártás jelentősen megnövekszik. A kiváló üzemben 87 szocialista munkabrigád működik, amely közül már 64 megszerezte a különböző fokozatú megtisztelő címet, A becsUlettáblón a legjobb dolgozók közül láthatunk néhányat. Foto: —tt—

Next

/
Thumbnails
Contents