Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-03 / 13. szám
A legtöbb növényvédőszer méreg, gondosan bánjunk vele! Á gyümölcsösben, a szőlőben és általában a házikertekben felhasznált növényvédőszereket kertészkedőink alig ismerik. Rengeteg tévedés és hiba adódik a vegyszerek helytelen használata következtében. Sok esetben nem a megfelelőt alkalmazzák, vagy nem tartják be a töménység! előírásokat, ezáltal jelentős kárt okoznak saját maguknak. Ezért nagyon fontos, hogy minden kertészkedő legalább az alapfogalmakat ismerje. Az alábbiakban némi tájékoztatást közlünk. A növényvédőszereket általában permetező, porozó, nedvesítő, riasztó és csalétek jellegű szerek csoportjába soroljuk. A permetezőszereket vízben oldva és elkeverve használjuk. Mivel a hatóanyag víz — az elkészített permetezőszer 99 százalékát, sőt még ennél is nagyobb részét a víz teszi ki (pl. Fundazol 0,08 %) — nem mindegy, hogy a permetezéshez milyen vizet használunk. A víz feltétlenül tiszta, szennyezéstől mentes legyen. A kúti kemény vizet, vagy a vízvezetéki vizet csak lágyítás után használjuk permetezéshez. Lágyításra 100 liter vízhez 10 dkg Trisót oldjunk fel. A víz ne legyen túl hideg, mert meleg időben a hideg víz perzselést okozhat. Az eredményes permetezésnek legfontosabb előfeltétele a növényvédőszerek pontos kimérése. A korszerű vegyszerekből legtöbbször egészen kis menynyiségű szükséges. Méréséhez nagyon pontos kis mérleget használjunk. Minden anyag csomagolásán fel van tüntetve a használati utasítás, melyet szigorúan be kell tartani. A por alakú permetezőszereket előzőleg kevés vízben péppé keverjük, s csak utána hígítjuk a megfelelő mennyiségű vízzel. Ha több különböző hatású anyagot kombinálunk, akkor minden anyagot külön-külön pépesítünk és adagolunk a vízhez. Nem könnyű eligazodni a sokféle növényvédőszer között. A kiskertészkedők munkáját az is nehezíti, hogy újabbnál újabb vegyszerek kerülnek forgalomba ugyanazon kártevő vagy betegség elleni védekezésre, a már ismerteket pedig kivonják a forgalomból. Ezért amikor védőszereket vásárolunk, legyünk óvatosak. Ajánlatos előzőleg hozzáértő szakember véleményét kikérni. Gombaölőszerek. Ä dithiofcarbamátok közé tartozik a Novozír. Jelenleg helyette a Perozin—75-ös került forgalomba, amit általában a gyümölcsösökben a fuzikládium elleni védekezésre használunk 0,3—0,4 Százalékos töménységben. A Captan tartalmú gombaölőszerek közül az Orthocid—50, a Merpan—50 WP, és a Buvicid K. Lisztharmat kivételével minden gombabetegség ellen használható 0,2—03 százalékos töménységben. Ezeket azonban inkább csak üzemek részére forgalmazzák. Mancozeb típusú gombaölőszer a jól bevált Dithane M—45-ös, melyet alma és körte varasodása, valamint monília és szőlőperonoszpóra elleni védekezésre használunk 0,2—0,25 százalékos töménységben. Kéntartalmú gombaölőszerek: a Thiovit, a Polsulkol—Extra 0,3—0,4 százalékos, Sulikol KO 0,4—0,5 százalékos töménységben lisztharmat ellen használhatók, de gyérítik a takácsatkafertőzést is. Korszerű, felszívódó, egyenletes hatású permetezőszer a Fundazol, a Topsin, amelyeket varasodás, lisztharmat (0,06—0,08 %), a Botritis szürkerothadás ellen (0,1—0,12 százalékos töménységben használhatjuk) szőlőnél és szamócánál is. Kombinált hatóanyagú gombaölőszer a Míltox-special, amely lisztharmat kivételével a gombabetegségek ellen gyümölcsösben és szőlőben 0,3—0,4 százalékos töménységben használható. Réztartalmú gombaölőszerek közül a legismertebb és legrégebben használt a rézgálic, mellyel — bordóilé készítménnyel — szőlő- és gyümölcsfák gombabetegségei ellen védekezhetünk 0,5—1,5 százalékos töménységben. A Rézoxiklorid típusú gombaölőszerek közül nálunk legismertebb a Kuprikol—30 0,6—1 százalékos és a Kuprikol 50-es 0,4—0,6 százalékos töménységben. A lisztharmat kivételével hatásos gombaölőszer szőlőben és gyümölcsösben. A Kuprikolhoz hasonló a Vitigran és Cupravit, de ezeket inkább csak az üzemek kapják. Rovarölőszerek. A hagyományos Dinitro-orto-krezol típusú rovarölőszerek közül legismertebb a Nitrosan—50 (újabban por alakban kapható). Ezzel csak nyugalmi időben permetezzünk, főleg pajzstetvek, takácsatkák, levéltetvek, bimbólikasztók ellen 1,5 százalékos töménységben. Lehetőleg metszés után permetezzünk, mert erős, sárga méreg. Rátapad a kézre, a ruhára, ezért igen veszélyes! Az előírásokat be kell tartani: védőöltözet, szemüveg és levegőszürő használata kötelező. Hasonló célt szolgál az olajos tartalmú Arborol—M, amivel pajzstetvek ellen 4 százalékos, egyéb rovarkártevők ellen pedig két százalékos töménységben permetezünk. A fenti óvintézkedések Itt is betartandók! Kajszi és őszibarackra nem ajánlatos az Arborolt használni. A szerves foszforvegyületek csoportjába tartozó rovarölőszerek közül a legismertebb a Metation E—50-es (0,2 %-os töménységben használható). Csaknem az ös^es rovarkártevőket pusztítja. Univerzális rovarölőszerek még az Ultracid 40—EM és Ultracid 40 WP 0,075—0,1 %-os, a Phosdrin 24 ЕС 0,15 %-os, az Intration E—50 0,05— 0,1 %-os, Anthio 0,15 %-os és még sok más kevésbé ismert anyagok. Ezeket csak üzemek részére, igazolvánnyal ellátott növényvédő felelős veheti át. Levéltetvek ellen eredményesen használható és kis mennyiségben is beszerezhető a Fosfation 3—50-es, amit 0,2 %-os töménységben használunk. Nedvesítőszerek. A permetezőszerek hatékonyságát jelentősen növelik azzal, hogy a permedé cseppjeinek felületi feszültségét csökkentve, elősegítik a lombok és gyümölcsfelület tökéletesebb bevonását. Nálunk használatos a Citovett és a Sandovit, amelyek 0,02—0,03 %-os oldatban keverhetők a permedébe. (Erősen habzó anyagok). Porozószerek. Jelentőségük egyre csökken, mivel hatásuk kisebb a permetezőszerekénél. Peronoszpóra ellen használjuk a Niroxidot és erős lisztharmatfertőzéskor a kénport (síra sfinx) — egy árra 0,5—0,6 kg. Gyomirtószerek. Házikertekben csak elvétve használunk gyomirtókat, tekintettel, hogy többféle zöldség és gyümölcs van aránylag kis területen. Gyümölcsösökben és szőlőkben a Herbax vagy Gesatop leginkább használatos 6—8 kg hektáronként. Ezeket tavasszal a vegetáció előtt kell a talajba juttatni 600 lit./ha vízmennyiséggel. A Gramoxone a már kikelt zöld gyomokat irtja; 0,5— 0,8 százalékos töménységben kipermetezve a gyomokat leégeti. Védjük a növények zöld lombozatát, mert azt is leperzseli. Csalétkek és riasztószerek. Gyümölcsösben gyakran károsítják a fák tövét az egerek. Ellenük mérgezett búzát rakunk a járatokba. Nyúlrágás ellen a fák törzsét Karnoffer-rel kenjük át. A fa szövetére nem ártalmas és a nyulakat távol tartja. Ahol a meztelen csigák elszaporodtak Limacidot szórunk a csigák fénylő járataira. Mérgező hatásúak, óvatosan bánjunk velük. Egyéb anyagok. Vasgálic használható a szőlő és őszibarack mész okozta klorózisa (sárgulása) ellen. Szőlőnél tőkénként 5—10 dkg-ot szórunk ki, vagy 5—10 liter 10 százalékos oldattal öntözzük be. Öszibarackfáknál a fák nagysága szerint 10—50 dkg-ot adagolunk. A vasgálicnál még jobb hatású a vaskelát, Sopuestron 138 Fe név alatt van forgalomban. A fasebkátrány nagyobb sebek kíezelésére használatos, metszés után. Helyette az olajfesték is megfelel, de lehetőleg világos színt használjunk. Egy kis figyelmesség: A legtöbb növényvédőszer méreg, tehát gondosan, egymástól elkülönítve, száraz helyen tároljuk. Vigyázzunk, hogy gyerekek vagy az udvarban levő állatok ne férjenek hozzá, mert a figyelmetlenség már seok balesetnek és kellemetlenségnek volt okozója. Varga József Értékes felajánlás Л komjaticei Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz nagymértékben hozzájárul a lakosság friss zöldséggel való ellátásához. Az egyesült szövetkezet összesen több mint hetvenöt hektáron termel zöldséget és igen szép eredményeket ér el. A kertészeti dolgozók növekvő munkakezdeményezéssel, értékes felajánlással üdvözlik a CSKP XV. kongresszusát. A pártkongresszus és a CSKP megalakulása 55. évfordulójának tiszteletére szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy a hatodik ötéves tervidőszak első évében mintegy négyezernégyszáz mázsa zöldséget termelnek terven felül, s így az eredetileg tervezett 125 vagonnyi zöldség helyett 169 vagonnyit adnak a népgazdaságnak. (r) Hasznos - sportszerű tevékenység A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége népes családjának egyik tagja a komárnoi Járásban a Veiké Kosihy-1 (nagykeszi) alapszervezet. A szervezet már néhány esztendeje eredményes tevékenységet fejt kt; a község egyre növekvő érdeklődése is bizonyítja ezt. Vajon ezt az érdeklődést mi táplálja? A szervezet életéről, a kisállattenyésztők problémáiról beszélgettünk nemrég Hanesz Sándorral, az SZKSZ nagykeszi alapszervezetének titkárával. A fokozódó érdeklődést támasztja alá, hogy a múlt év végén taglétszámuk 78 volt, és a rövid két hónap leforgása alatt kilenc új taggal gyarapodott. A szervezettség a törzsállomány fajtiszta egyedeinek, továbbá az fegyes kellékek, a takarmány, a tápok könnyebb beszerzésén kívül az értékesítés lehetőségét is biztosítja a tagoknak. Tavaly például a községben az SZKSZ alapszervezetébe tömörült kisállattenyésztők 1364 állatot számláló törzsállománynyal rendelkeztek. Habár a tagok legtöbbje baromfitenyésztéssel foglalkozik, szép számmal akad galambtenyésztő. A házinyúl-tenyésztés szervezetük 23 tagjának tölti ki szabad idejét. Az értékesítésre több lehetőség is van. Egyrészt a nitrai vállalat az első osztályba sorolt nyulakat kilónként 16 koronájával, a 2,5—3 kg súlyú egyedeket 15, a kiselejtezett anyákat pedig 12 korona kilónkénti áron veszi át. Másik értékesítési lehetőségük a csehországi Velaz-céggel fenntartott kapcsolat, amely laboratóriumikfsérleti célokra vásárol fel teljesen egészséges egyedeket, elsősorban élő keresztezett nyulakat 20 koronás kilónkénti áron. Egyes esetekben a bakokért például hat korona prémiumot, felárat is fizet. Ezen felül a takarmányok, illetve a tápok beszerzésére a tenyésztőnek utalványt ad az eladott nyúlmennyiség arányában. A nagykeszi nyúltenyésztők például az elmúlt év során 1384 nyulat adtak el e két felvásárló cégnek 3719 kg összsúlyban. A termelési, tartási költségek és kiadások leszámítása után e tevékenységük — ha nem is nagyon sok — bizonyos anyagi bevételt jelentett. Bár a szervezet tagjai nem nyereségvágyból, hanem inkább hasznos időtöltésként, mondhatnánk sportszerűen foglalkoznak a népgazdaság szempontjából is értéket jelentő kisállattenyésztéssel. A község kisállattenyésztő szervezetének elnöke, Szűcs Zsigmond már öt éve foglalkozik behatóan a házinyúl tenyésztésével. A vele folytatott beszélgetés során talán kissé túlhajtott szerénységgel jegyezte meg, hogy még ma is inkább kezdőnek érzi magát. Amint elmondotta, csaknem egy esztendőbe telt, amíg tevékenysége kezdetén a nagyüzemi tenyészetből vásárolt és beszerzett törzsállománya megszokta a kisüzemi, környezetet. Igyekszik bővíteni szaktudását, ezért előszeretettel olvassa a szakkönyveket, valamint a szaklapok nyűltenyésztéssel foglalkozó anyagait. Mindig talál valami újat, érdekeset, amit a gyakorlatban is felhasznál. Kedvelt szórakozására szabad idejének jelentős részét fordítja. Egyébként nem is képzelhető el jő eredmény. Törzsállományát újzélandi és kaliforniai anyák képezik. A megengedett hat anyától évente átlagban körülbelül 30 nyulat választ el anyánként. Eddigi gyakorlatában egy-egy fészakaljban 12— 14 kisnyúl volt, viszont ebben az évben kipróbálja azt a módszert, hogy csak öt-hat fiókát hagyva egy fészekaljban, többször elleti az anyákat. így erősebb, életképesebb, jobban fejlett egyedeket kíván elérni. Ha az sok gonddal is jár, nagy szeretettel foglalkozik a nyúltenyésztéssel. A takarmányozást, valamint a széna beszerzését ügyesen megoldották. Mivel községük a Duna közelében fekszik, megegyeztek az illetékes vízügyi hatósággal, hogy kisállattenyésztö szervezetük tagjai rendszeresen lekaszálják a töltések, gátak partján növő füvet. így elegendő füvet és szénát biztosítanak az egész esztendőre. Mivel a múlt évben nyúltúpot nem tudtak beszerezni — a Zemianská Olča-t (nemesócsai) takarmánykészítő üzem műszaki okokból ezt nem állította elő —, csak árpát tudtak a tagoknak szétosztani. (A nyúltáp előállításának kérdésében a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat komárnoi üzemének felelős dolgozóitól viszont azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a nyúltáp iránt nem mutatkozott megfelelő érdeklődés, nem volt kereslet, s ezért nem gyártják. — A szerk. megjegyzése.) A kellő takarmány biztosítása igen fontos kérdés, mivel az elléstől számítva legalább 100 napig kell a nyulakat megfelelően etetni, hogy az eladáshoz szükséges 2,5—3 kg súlyt elérjék. Különben is a gondozás, a higiénia, a tisztaság követelményeinek betartása elengedhetetlen, ha egészséegs állományt akarunk. Még így is gyakran üti fel fejét a fülrühesség, ami esetenként huzamosabb kezelést igényel. A nagykeszi kisállattenyésztők elég gyakran, nemcsak taggyűléseiken, hanem rendszeresen, minden hónapban kétszer találkoznak, amikor a felvásárló cégektől jönnek az eladásra felkínált nyulakat átvenni. Ezek a találkozások lényegében a szakmai tapasztalatcserét segítik elő. Szakmai ismereteik fejlesztése mellett kiveszik részüket a társadalmi életből is. Szervezett egységet alkotva a múltban is hatékonyan járultak hozzá a faluszépítési akció sikeréhez. Legutóbbi taggyűlésükön a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére vállalták, és elsődleges feladatul tűzték, hogy szervezetük tagjai az eddiginél még aktívabban vesznek részt az óvoda építésében, a község csinosításában, a falufejlesztés egyéb akcióiban. Szakmai téren viszont ebben az évben az egyes törzstenyészetek kialakítását akarják elérni. (obenau) Ä csecsbimbó és a felnevelő képesség Ismeretes, hogy nagyon különböző a tenyészanyák felnevelő képessége. Az egyik nyúl könnyén felnevel 6—8 fiókát, a másiktól viszont ennek még a felét sem lehet elválasztani. Ma azt ajánlják, hogy a 8—8 fiókábó álló ellést — amelyet egy jó nőstény szakszerű tartás és ápolás esetén fel is képes nevelni — meg kell tartani, feltéve ha a szopás is zavartalan. Ehhez azonban megfelelő emlőszámnak kell lennie, hogy minden fióka szophasson. A nyáltenyésztők körében évtizedek óta ismert, hogy a legtöbb állatnak ma is van 8 csecsbimbója. Az állatok kb. 25 %-ának van 9—10 csecsbimbója. Kevésbé ismert, és a gyakorlati tenyésztés szempontjából nincs jelentősége, hogy az emlők szabálytalanul vannak elosztva vagy páratlan számúak. Például a páros számú, 8 csecsbimbé esetében is előfordul, hogy az egyik hasi oldalon 5, a másikon 3 emlő helyezkedik el. 10 esetében is előfordulhatnak hasonló tünetek. 6-nál kevesebb, 10-nél több csecsbimbó a házinyulaknn azonban ritkán fordul elő. Az emlők számán kívül a felnevelőképesség szempontjából nagyon fontos a minőség. A tejmirigyszöveteken ugyanis erős tejképződésnek kell lennie, különben az anyaállat a sok csecsbimbó ellenére sem képes nagyobb almot felnevelni. Ismert például, hogy sok anyanyúlnak nincs minden csecsbimbójában tejkiválasztás. Legtöbbször az első lábak mögötti két csecsbimbó nem választ ki tejet. A házinyulak általában nagyon szaporák. így előfordul a 12 vagy még több fiókából álló alom is. Kizárt dolog, hogy ilyen nagy számú almot az anya bőségesen szoptathasson. Ilyenkor csökkenteni kell az alom létszámát. A többletfiókák elvétele vagy elpusztítása általában röviddel az ellés után történik. Jobb azonban, ha várunk, amíg a fiókák elérik a 2—3 napos kort, és már szopnak. Az almot tehát csak akkor kell csökkenteni, ha a fiókák a szopással már gerjesztették a csecsbimbókat, így megállapítható, hogy az anya hány fiókát képes szoptatni. Kisebb létszámú almoknál a tejhozam nincs teljesen kihasználva; előfordul, hogy csak az emlők telét szopják, a többinek a lejképződése visszafejlődik, a csecsbimbók bevakulnak. Helyes az emlők gyakori vizsgálata, amely egyszerűen úgy történik, hogy az anyát hátára fektetve, óvatosan kitapogatjuk a tejkiválasztó csecsbimbókat. Nagyobb alom csak akkor fejlődik jól, ha a szükséges csecsbimbószám megvan és nagy á tejkiválasztás. A csecsbimbók számát legjobb már az újszülött fiókáknál megállapítani. Ilyenkor életük első napján a fiókák csupaszok, szőrtelenek, ezért az emlők könnyebben láthatók, mint amikor az állatok szőrzete már kifejlődött. (D. K.j OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Tudatjuk olvasóinkkal, hogy lapunk 9. számában c Kertészet és Kisállattenyésztés mellékletben a Tenyésztői teendők márciusban című cikket a Magyarországon megjelenő Baromfitenyésztés című folyóirat nyomán közöltük. (Szerkesztőség)
