Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-03 / 13. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 6 í 1970. ápfflit f. A gép és az újítás munkaerőt takarít meg X mojmírovcei Jövő E£sz gépesítöje. Lehoták Karol mérnök hangsúlyozta azt az igyekezetét, amellyel náluk a takarmánybetakarítást, az állattenyésztést és a kisegítő gazdasági ágazatok munkálatait egyre jobban gépesítik. A fejlődés további fokozatán már a gépek munkájának javításán, egyszerűsítésén, gyorsításán fáradoznak különféle újítási javaslatok megvalósításával. Látogatásunk idején a gépjavító műhelyben éppen az S—033 jelzésű permetező gépek átalakításával foglalkoztak. A régebbi telepítésű szőlők sortávolsága 180 cm, ami az általánosan használt gépek részére keskeny. Most a bolgár lánctalpas traktor alvázát a permetlé-tartály szélességére szűkítik, s így az egész berendezés könnyen haladhat a magasvezetékű szőlősorban. A gépi felszerelés kezelését most a traktoros egymaga végzi, míg azelőtt két személy végezte a permetezést a kis traktor tartálya mögött haladva. Az átalakítással megszüntetik a nehéz fizikai munkát és két munkaerőt takarítanak meg. A javító műhelyben állandóan nagy gondot okoz a pótalkatrész-hiány. Ezen éz elhasználódott alkatrészek renoválásával igyekeznek segíteni, amennyiben azok használhatók. Ezzel munkaidőt, benzint és autót takarítanak meg, mert nem kell néhány koronába kerülő alkatrész miatt az egész országot bejárni. A fémalkatrészhiányt javítással nagyobrészt megoldják, gondot csak a hiánycikknek számító tömítögumi és manzsetta okoz a hidraulikus megoldású gépekhez. Előfordult már, hogy 30 filléres gumitömítés miatt 5—6000 koronás komplett agregátumot kellett megvásárolniuk. Gumipréseik még nincsenek, * így gumialkatrészeket nem tudnak renoválni, vagy újonnan önteni, pedig rajtuk csak ez segítene. A gabona vetésekor a talaj ellenálló ereje, különösen nagyobb haladási gyorsaság esetén, talajfelszínre dobja a csoroszlyákat és a vetés ezáltal hiányos, esetleg sekély. Pedig minél mélyebbre kerül a gabonavetömag, annál nagyqbb az előfeltétele annak, hogy a vetés nem fagy ki; mélyen verve gyökeret, több nedvességhez jut. ami természetesen nagyobb hektárhozam eléréséhez vezet. A csoroszlyák mély járatát rúgó erővel úgy szabályozták, hogy azok nagy vetési sebesség esetén se kerüljenek a föld felszínére. A szalma- és a herekazal rakásakor alkalmazott T—601 jelzésű emelőgép markolószerkezete gyárilag túlságosan kicsire készült; feltehetően a gép szerkesztői a terimés takarmánynál nehezebb teher emelésével Is számoltak. Mivel azonban ezt a gépet a szövetkezetben csupán terimés takarmány átrakására használják, a markoló villákat ráhegesztéssel megnagyították, jelentősen növelve a gép teljesítményét. Szinte napirenden volt náluk a különféle gépi szerkezetek működésének javítása. Az E—280 jelzésű takarmánybetakarító gépnél például a felaprított zöldtakarmányt a pótkocsi sarkaiba irányító pléh lemez torkolatát a traktoros kézi fogantyú és fémhúzai segítségével állíthatta l^e. Egy újtíással megkönnyítették azt a munkát, amely aránylag nagy fizikai erőkifejtést kívánt a traktorostól, akinek figyelnie kellett a terepviszonyokat, a vágási szélesség betartását, a pótkocsit stb., és így a hidraulikus elemek alkalmazásával a traktoros könynyedén, nagyobb fizikai erőkifejtés nélkül irányíthatja a felaprított zöldtakarmányt a pótkocsi bármelyik sarkába. Sok olaj és üzemanyag szétömlött vételezéskor a 200 literes hordók alkalmazásának idején. Az üzemanyagmegtakarítás érdekében újabban nagy tartaályokat alkalmaznak, s az üzemanyag-elosztás most a tűzveszély szempontjából is előnyösebb benzinkutak segítségével történik. Bevezetik a traktorok éjjeli, hozzáértő szerelők által végzett javítását, hogy ne veszítsenek időt. Az egyik telepen ezidáíg MAR 90- jelzésű cséplőgépeket használtak, amelyekbe annakidején sok villanyenergiát igénylő elektromotorokat szereltek. Ezen vetőmagtisztításra használt gépek a túlságosan nagy energia-felhasználás ellenére is kis teljesítményt nyújtottak, és nagy mennyiségű munkaerőt kötöttek le. A gépeket felszámolták és NDK gyártmányú K—523 jelzésű vetőmag-elötisztító gépekkel helyettesítették. Ezzel a munkát teljesen gépesítették, a zsákolást végző hat ember munkáját megtakarították. Jelenleg a gép kezelését és felügyeletét egy munkaerő végzi. Az új gépek alkalmazásával emberi munkaerőt és villanyenergiát takarítanak meg a munkateljesítmény jelentős növelésével párhuzamosan. A kazalrakáskor a saalmafúvő cső ] torkolatánál két munkaerő villával adagolta a szalmát. Újítási javaslat alapján készítettek egy adagoló asztalt, amelyre a beérkező kocsikról rádöntik a szalmát, s a mozgó aljú adagoló asztal önműködően tölti a légfúvóval ellátott szállító csövet. A babtermesztés szakaszán a beta- ; karítás nehézségbe ütkzött. A szovjet gyártmányú SZK—4 jelzésű gabonakombájn cséplőberendezésének bízó- i nyos megváltoztatásával, a dob körüli ; pléhezéssel, a fordulatszám változta- 1 tásával újabban a babbetakarítása hí- j bátlanul folyik, anélkül, hogy a csép- j lés a csíraképességre káros hatással j lenne. Szövetkezetük nagyszámú géppel j rendelkezik, s a szükséges alkatré- ; szék számának csökkentése érdeké- i ben a lehető legkevesebb géptípust 1 igyekeznek alkalmazni. A traktorok ; esetében a csehszlovák gyártmányú j unifikált első és második generációba tartozó kerekes traktorok beszerzésén ' fáradoznak, amelyekből 77 db van a szövetkezet tulajdonában. Gabonakombájnok tekintetében az SZK— ! 4-es, valamint a Kolos jelzésű szovjet j gyártmányú gépekre Irányítják a fi- j gvelmüket. A tavaszi munkákra még a tél ío- j lyamán előkészítették a simítókat, a boronákat és a vetőgépeket. Fájlal- \ ják, hogy a csehszlovák gyártmányú 48—SEX jelzésű vetőgépekre nem sze- . rezhetők be a pótalkatrészek, mint pl. | a magvetőcsövek és a csoroszlyák. ! A pótalkatrészek hiánya csaknem j minden szakaszon fékezi munkájukat1 és kénytelenek a már kiselejtezett i gépekből csak ideig óráig használható | alkatrészeket kiszedni és felhasználni. í A számtalan előadódó nehézség el- j lenére is a meglátogatott efsz-ben jó i szervezéssel és szorgos gyakorlati I munkával megoldják az egyesített gazdaság termelési feladatait. KUCSERA SZILÄRD : ' Ж sffisip , VW kongresBzuea AT. tiszteletére A neníncei Vörös Zászló Efsz a Vafký KrtfS-i járás jónevű szövetkezetei közé tartozik. S nem véletlenül. Tagjai becsülettel teljesítették a múlt évi és egyben az elmúlt ötéves népgazdaság-fejlesztési időszak tervfeladatait. Az elképzelések következetes valóraváltása nemcsak gazdasági előbbrelépést eredményezett, hanem egyben lehetővé tette a még igényesebb feladatok teljesítésére való sokoldalú felkészülést is. Szükség is volt a jó felkészülésre, mert a mércét bi zony jóval magasabbra helyezték a múltban elért színvonalnál. Oj tervidőszak, új feladatok. Komolyak. igényesek, de teljesíthetők. Ezt az egyesülést a szövetkezetnek minden tagja tudja, és azt is. hogy csakis közös erőfeszítéssel és egyformán A szorgalmas munkával érhetnek el megfelelő eredményt. Az immár jóváhagyott fejlesztési elképzelésekhez, a közös ügyhöz fűződő szocialista viszonyukról és pártos elkötelezettségükről tanúskodik az egyre fokozódó munka kezdeményezés is. Ennek egyik jelen tős megnyilvánulása az a szocialista gazdagabb Л nitrai járás mezőgazdasági dol** gozői az utóbbi években kiváló eredményeket értek el a termelésieladási tervfeladatok teljesítésében, s így felzárkóztak a nyugat-szlovákiai kerület élenjárói közé. Az előzetes számítások szerint a mezőgazdasági nyerstermelés mintegy 48, a mezőgazdasági árutermelés pedig több mint 59 százalékkal nőtt az ötéves tervidőszak folyamán, ami arról tanúskodik, hogy járásunk mezőgazdasági dolgozói valóban szívügyüknek tekintették а XIV. pártkongresszus által .kitűzött feladatok teljesítését. A tapasztalt jelentős előbbrelépés persze még korántsem jelenti azt, hogy már minden termelés-fejlesztési lehetőséget kihasználtunk és hathatósabb munkát már nem végezhetnénk. Tervezéskor ezt figyelembe vettük és az eddigi eredményekre és tapasztalatokra alapozott újabb távlati tervek, ha lehet, még igényesebb feladatok elé állítják mezőgazdasági üzemeinket, mint az éppen lezárt ötödik ötéves tervidőszak tette. A feladatok igényessége lényegében abban rejlik, hogy teljesítésüket a termelés efektivitásának növelését és a takarékosabb gazdálkodás mindjobbani elmélyítését szem előtt tartva kell biztosítanunk. A hatodik ötéves tervidőszakban is kulcsfontosságú feladat lesz a szemesekkel — főleg a gabonafélékkel — való önellátottság növelése és megszilárdítása. Járásunkban is ezt a feladatot tartjuk legfontosabbnak. Az utóbbi években jelentősen növeltük a gabonafélék átlaghozamát, mégis el kell mondanunk, vannak még kihasználatlan lehetőségeink. Itt elsősorban az azonos vagy legalábbis hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eltérő termelési eredményeiről van szó. Ogy gondoljuk, ez a leggyorsabban mozgósítható tartalék, kiaknázatlan lehetőség, melynek ésszerűbb kihasználásával már a közeljövőben jelentős mértékű javulást érhetnénk ei a szemesek termesztésében. Az idén a múlt évinél 18 ezer tonnával több gabonát kell adnunk az állami alapokba. A megnövekedett feladatok teljesítését járásunkban elsősorban a szemes kukorica termőterületének, valamint átlaghozamának hathatós növelésével tervezzük biztosítani. Tovább kell lépnünk a hüvelyesek és az olajos magvúak termesztésében is, hiszen az állami alapokba történő eladást 87,8 százalékkal kell növelnünk. A saját termelésű fehérjés takarmány-összetevők mennyiségének növelése érdekében két év alatt, vagyis 1975-ig 787 hektárról 1588 hektárranöveltük a hüvelyesek termőterületét. Az átlaghozamok javítása terén már gyengébbek voltunk, s korántsem lehetünk elégedettek az elért 15 mázsa körüli termésátlaggal. Igaz, ez részben a megfelelő betakarító gépek hiánya okozta rosszabb begyűjtési eredményeknek tulajdonítható, de ezzel sem takarózhatunk örökké. További feladat, hogy megoldjuk a hüvelyesek betakarítás utáni kezelésének és raktározásának kérdését. Tavaly szép sikereket értünk el a tömegtakarmányok termesztésében. Az idén és az elkövetkező években e téren Is további fejlődést kell eszközölni. S mi több, a termelést következetesen össze kell hangolni az állattenyésztés igényeivel, valamint az egyre merészebb abraktakarékossági célkitűzésekkel. Tudatában vagyunk annak, hogy a szántóföldi takarmánytermesztés bővítésére nincs és nem is lesz lehetőségünk, sőt az egyéb feladatok növekedése még bizonyos mértékben csökkenti is az eddigi részesedési arányt. Ezért a CSKP KB és az SZLKP KB októberi plénumhatározatainak teljesítésére törekedve azon fáradozunk, hogy növeljük a tömegtakarmányok átlaghozamát, veszteségmentesebbé tegyük a betakarítást- és a tárolást, s ésszerűbbé a felhasználást. A többéveseknél hektáronkénti 80. a silókukoricánál pedig ugyancsak hektáronkénti 100—110 mázsa szárazanyag kitermelését tűztük ki feladatul. Az állattenyésztésben továbbra is a szarvasmarha-állomány bővítése és a hasznosság fokozása marad a fő feladat. Ügy számítjuk, hogy a magánszektorban várható állománycsökkenés ellenére a hatodik ötéves tervidőszakban járásunkban 5900 darabbal növeljük a szarvasmarhák létszámát. A tehén-létszám 2200 darabbal történő növelése ígérkezik legnehezebb feladatnak. Ha teljesítjük, járásunkban 25 darabra nő a 100 hektár mezőgazdasági földre számított tehén-sűrűség. Emellett javítanunk kell a tejhasznosságot is. Termelési-eladási feladataink megkövetelik, hogy a tervidőszak végére több mint 3300 literre növeljük a tehenenként! évi tejtermelést. Az idei év, valamint az ötéves tervidőszak igényes feladatait csakis úgy teljesíthetjük, ha ezután is megteremtjük járásunk mezőgazdasága dinamikus fejlődésének feltételeit, kihasználjuk a belső tartalékokat és j széles körben — a termelésben és a szervezésben egyaránt — kamatoztat- i juk a tudományos-műszaki haladás i vívmányait. A termelés ötödik ötéves tervidő- j szakban megvalósított összpontosításával és szakosításával leraktuk az üzemközi és a belüzemi szakosítás és együttműködés nélkülözhetetlen alapjait. Most már csak azon múlik, milyen bátran lépünk tovább és egyesítjük-e erőinket és tudásunkat a fejlődés siettetése érdekében. A kiváló eredmények elérésében je- j lemos szerepe volt és van a dolgozók- i nak a tervfeladatok teljesítésére és J túlteljesítésére vállalt szocialista kötelezettségekben megnyilvánuló egész- j séges kezdeményező készségének. A | CSKP közelgő XV. kongresszusa tisz-1 teleiére járásunk mezőgazdasági dol- í gozói több mint 16 millió koronával j szilárdították meg vállalásaikat és be- j csülettel teljesítik is adott szavukat, i Az egyesült Vefký Cetin-i Alsó Nitra Efsz dolgozói például 3,7 millió koronára egészítették ki szocialista kötelezettségvállalásukat, a vráblei Béke i tagjai 1.5 millió, a Nové Sady-i Május 1. Efsz, valamint a mojmírovcei jövő Efsz 1,3 millió, a Tesárske Mlyüany-i Csehszlovák Szovjet Barátság Etsz dolgozói 1,2 millió, a pohranicei Győzelmes Február tagjai pedig 1 mil- j lió korona értékű szocialista vállalás- i sál köszöntik pártunk XV. kongresszu- \ sát. Nagyra értékeljük mezőgazdasági | dolgozóink igyekezetét és alkotó kéz- ! deményezését, s azon leszünk, hogy I az elkövetkezőkben is a közös ügy ér- j dekébe állítsuk és mind szélesebb | körben kibontakoztassuk a szocialista versenymozgalmat, amely már ez idáig I is oly sokat segített a legnehezebb ! feladatok megoldásában. Lukács Jozef mérnök, j JMI, Nitra j A 6. ÖTEVES TERVIDŐSZAK FELADATAINAK TELJESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Használjuk ki jobban Sikerek és tartalékok Á levicei flévai) járás mezőgazdasági üzemei az ötödik ötéves terv, valamint a CSKP XIV. pántkongresszusa által kitűzött feladatok sikeres teljesítéséhez jelentősen hozzájárultak. Az elmúlt fél évtized alatt a mezőgazdasági bruttótermelés huszonnyolc — 279 millió korona értékkel — a mezőgazdasági termelés pedig negyvennyolc százalékkal emelkedett, ami 365 millió koronát tesz ki. A járás gabonatermesztéssel foglalkozik, ezért nagy gondot fordítanak a növénytermesztés hatékonyságának a fokozására. Ennek köszönhető, hogy a múlt öt év alatt 34 930 tonnával több gabonát termeltek. A mezőgazdasági üzemek tavaly a kedvezőtlen Időjárás ellenére is negyvenhárom mázsa átlaghozamot értek el és 110 százalékra teljesítették a gabonaeladási tervüket. Sajnos, még mindig jelentős különbségek mutatkoznak több, azonos természeti feltétel mellett gazdálkodó szövetkezetben. A gabonafélék hektárhozamát tekintve például a Demandicei f-démérKb Efsz a szomszédos Zbrojníkyi (fegyverneki) Efszhez viszonyítva tizenöt mázsával, a járási átlagtól pedig tizenegy mázsával maradt el. A farnál (farnadi) szövetkezetben hektáronként három mázsával termeltek kevesebbet, mint a Veiké Ludinceiek (nagyölvediekj és a kuralnyiaktól 7,3 mázsával kevesebbet. A Nová Dedina-i Efsz-ben 8,8 mázsával kisebb hektárhozamot értek el, mint a szomszédos Cajakoviban. Míg a járásban a gabonatermesztés öt év alatt hatvan százalékkal emelkedett, addig a többéves takarmánynövények termesztésénél csupán tizenhat százalékos az emelkedés, ami nagy fogyatékosság. Az egynyári takarmánynövények termesztése is ugyanazon a szinten maradt, mint öt évvel ezelőtt. Mondanunk sem kell, hogy ezek nagy tartalékoki A járásban 5100 hektáron termesztenek cukorrépát. Az utóbbi években egyes mezőgazdasági üzemek répából négyszáz mázsás hektárhozamot érnek el. A járás szakemberei az eredményekkel, főképpen a betakarítási munkálatok mmőségével elégedetlenek, bár a múlt évben az árutermelés tervét 101 százalékra teljesítették. Az állattenyésztésben még több a buktató. Az efsz-ek és állami gazdaságok az intézkedések ellenére nem teljesítették az 1973-as járási pártkonferencia határozatát, amely célul tűzte ki a 3200 literes tehenenként! évi tejhasznosság eléré- í sét. Bár a tej termelése és eladása javult, a múlt | évben mégis jelentősen lemaradtak az áruterme- j léssel. Noha a járás húseladási tervét 101,5 százalékra | teljesítette, az eredmények továbbra is arra köte- j leznek. hogy a fontos feladatok egyikeként a szar- j vasmarha-állomány további fejlesztése szerepel. | Napjainkban a járási szervek és a mezőgazda- j sági üzemek dolgozóinak figyelmét az idei és a j hatodik ötéves tervidőszak feladatai kötik le, me- i lyek az elmúlt évhez viszonyítva igényesebbek, j A gabonafélék vetésterülete az utóbbi három-négy I évhez viszonyítva nem változik. Az állattenyésztési tervfeladatok is igényesek. Mind a szarvasmarha, mind a sertésállományt szaporítani kell. A feladatok csak úgy valósíthatók meg sikeresen, ha a mezőgazdasági dolgozók fokozott lelkesedéssel dolgoznak a cél, a kedvezőbb eredmények elérése érdekében. A lelkesedés már érezhető is, hiszen tizenkilenc efsz dolgozói összesen 13 millió korona értékű szocialista kötelezettségvállalást tettek a közelgő XV. pártkongresszus tiszteletére. \ Ábel Gábor kötelezettségvállalás, amelyet a szövetkezet tagjai a CSKP megalakulásának 55. évfordulúja és XV. kongreszszusa tiszteletére tettek. A kötelezettségvállalás összértéke 1 millió 552 ezer 216 korona. A vállalás részletadatait vizsgálva megállaholnapért píthaljuk, hogy a közös tagjai a termelés fejlesztését, az adottságok és a tartalékok jobb kihasználását és ezeken keresztül a termelési feladatok lehető legeredményesebb teljest tését vagy^ ésszerű túlteljesítését tartják fő feladatuknak. A többi között ezer mázsa cukorrépa, százharminc mázsa burgonya, száz mázsa szőlő, ötvenezer tojás terven felüli kitermelésére tettek ígéretet. Szeretnék túlszárnyalni a szemesek, a tej és a hús termelési célkitűzéseit is. A tehenészetben dolgozók nemcsak a hasznosságot növelik, hanem ezentúl jobban ügyelnek a tej tisztaságára is. A sertésgondozók az előbizlaldában és a hizlaldában tapasztalt elhullást szeretnék mérsékelni a jövőben. A termelési mutatók javítására törekvés közben nem feiedkteztek meg a szövetkezetesek a takarékossági alapelvekről sem. Az év folyamán 190 ezer korona értékű keveréktakarmányt terveznek megtakarítani. Az anyagköltségeket 220 ezer koronával akajrák csökkenteni, a termelés észszerüsítése és intenzívebbé tétele révén pedig 118 ezer korona értéket remélnek létrehozni. A gépesítésben dolgozók 241 ezer 600 korona értékű felajánlást tettek, jobb gépkihasználással és a gépekről való odaadőbb gondoskodással ígérik csökkenteni a gépjavaítási költségeket és az alkatrészfogyasztást, a takarékosabb hajtóanyag-felhasználással pedig 55 ezer korona értékű üzemanyagot szeretnének megtakarítani. Ezenkívül 150 tonna hulladékvas átadását is vállalták. A közös vezetői igen nagy gondot fordítanak az emberről való gondoskodás színvonalasabbá tételére. Törekvésük megértésre és széles körű támogatásra talált a szövetkezet tagjai körében. Ez abból is látható, hogy a felajánlásban sok-sok óra társadalmi munka ledolgozására tett Ígéretről olvashatunk. A szövetkezet tagjai több ezer óra társadalmi munka ledolgozásával járulnak hozzá a munkakörnyezet szebbé tételéhez, a gazdasági udvarok rendezéséhez, virágágyások létesítéséhez stb. Sőt, az állattenyésztésben dolgozók még az istállók fertőtlenítő meszelését is társadalmi munkában végzik el! —dek
