Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-04-03 / 13. szám

írre. április 3.

SZABAD FÖLDMŰVES

7

A gépállomások eredményei mérlegen

Az elmúlt időszakban elért eredményeink felmérése azért fontos, mivel ezen keresztül tudjuk érzékeltetni a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött feladatok, valamint a CSKP KB plenáris ülésein hozott határozatok és az ötödik ötéves terv feladatainak teljesítését. Üzemegységeink fejlesztésében elért eredményeink egyúttal a népgazdaság-fejlesztés terén kitűzött feladatok értékelésének részét képezik és szorosan összefüggnek a mezőgazdasági termelésben kimutatható eredményekkel, hiszen tevékenységünk lényegében a mezőgazdaság-fejlesztés reprodukciós folyamatának elválaszthatatlan tényezője.

Szövetkezeti lakásépítkezés a mezőgazdasápban

A nehézségek, a hibák és a problémák ellenére termelési-gazdasági egységiink üzemeinek tevékenységét az általános és dinamikus fejlődés jellemzi. A dolgozók áldozatos munkájának, komoly munkaaktivitásának, akotó igyekezetének, a szocialista verseny fejlett formái alkalmazásának, valamint a jő szervező és irányitő munkának köszönhető, hogy a gépállomások és a mezőgazdasági gépjavító műhelyek vállalásukat — az ötödik ötéves tervidőszakra kitűzött feladataik 600 milliós túlszárnyalását és az 1975-ös év feladatainak határidő előtti bevégzését — sikeresen teljesítették. A fejlesztés koncepciós terveiben, a termelés szakosításával és összpontosításával elért eredmények, különösen a gépjavító tevékenység terén, kedvezően befolyásolták a gépállomások és a mezőgazdasági gépjavító műhelyek tevékenységét. Például tavaly a mezőgazdasági termelői tevékenységből származó bevételek indexe az 1970-es évvel összehasonlítva 130 százalékra emelkedett. E tevékenység megvalósításában a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott közvetlen segítséget a növényvédelem, a talaj termperejének fokozása, valamint a gabona és a takarmányok betakarításában végzett munka képezte.

Gépjavító tevékenységünk fejlesztése terén termelési-gazdasági egységünk üzemelnek többségében Jelentősen megváltozott a termelés struktúrája, valamint a technológia. Jelenleg csaknem mindenütt progresszív technológiai folyamatokét alkalmaznak. Az elmúlt ötéves tervidőszak alatt az említett tevékenységből eredő bevételek 156,1 százalékára emelkedtek és ez 1975-ben egymagában csaknem 100 milliós értéknövekedést jelentett.

Ugyanakkor a gépjavítások hatékonyságának növekedését, a mezőgazdasági üzemekben a gépek célszerű kihasználását segítette elő, ami a termelési költségek csökkentését és a munka hatékonyságának növelését

eredményezte. A gépjavítói tevékenység fejlesztésében komoly szerepet játszott az alkatrész-felújítás bevezetése. Az egyes alkatrészek felújításával csaknem 3000 tonna nemes acélt és fémet takarítottak meg és az így újra felhasznált pótalkatrészek értéke csaknem 40 millió koronát tett ki.

Az állattenyésztés gépesítésében végzett munkából szerzett bevételek

174,4 százalékra emelkedtek és ez a múlt évben csaknem 55 millió koronát jelentett. A gépállomások kiegészítő tevékenységük során olyan gépalkatrészeket gyártottak, amelyeket a mezőgazdasági gyakorlat nélkülözött, de ezeket a gépgyártó ipar nem volt képes leszállítani. Ugyanígy komoly szerepet játszottak a gépállomások üzemegységei a gépesítő káderek, a gépkezelők és műszakiak oktatása terén is. Az elmúlt öt esztendő alatt közel 75 ezer gépkezelő iskolázását és átképzését végezték el. I'gy e dolgozók nagyobb képesítési színvonala kedvezően befolyásolta a gépállomás üzemegységeinek eredményeit és ezen keresztül a mezőgazdasági termelés fokozását.

Az ötödik ötéves tervidőszakban jelentősen gyarapodott a gépállomások anyagi-műszaki alapja, kibővült és minőségileg javult termelési alapja. A dolgozók aktív hozzáállása nyomán lényegesen javultak a munka- és életfeltételek, valamint a dolgozókról való általános gondoskodás. Az üzemekben gazdag tapasztalatokat szereztek a szervezői és irányítói munka minőségi Javítása terén. Ezek az eredmények a dolgozók politikai érettségét és elkötelezettségét bizonyítják a CSKP politikájának megvalósítása terén. Ezzel megteremtették az idei esztendő, valamint a hatodik ötéves terv további esztendeire kitűzött igényes feladatok teljesítésének adottságait. Az elmúlt időszakban elért eredmények értékelését bíráló igényességgel és azzal a céllal végeztük, hogy megismerjük erényeinket, problémáinkat, hibáinkat, és ezzel felvértezve tegyük még hatékonyabbá irányító és szervező munkánkat az előttünk állő időszakban.

Üzemegységeink tevékenységének

további céljait a hatodik ötéves tervre kidolgozott javaslatban a mezőgazdasági termelés szükségleteiből kiindulva vázoltuk fel, tekintettel az egyes járások adottságaira. Az idei esztendőre kidolgozott tervünk a teljesítmények 7,4 százalékos növekedését írja elő, a gépjavító tevékenység dinamikájában 17,1 százalékos, az állattenyésztés gépesítésének fejlesztésében csaknem 40 százalékos növekedést akarunk elérni.

Célunk a műszaki szolgáltatások fejlesztése és a gépi eszközök jobb kihasználásának elérése, továbbá gondoskodni akarunk a gépesítés terén foglalkoztatott dolgozók képesítésének fokozásáról, az eddiginél nagyobb mértékben szeretnénk tökéletesíteni a technológiai folyamatokat ás hatékonyabban kívánunk hozzájárulni a mezőgazdasági gépek karbantartásához. Tovább fejlesztjük a gépjavítás ipari módszereit, különös figyelmet szentelve az alkatrész-csere javításra, tovább bővítjük az aggregátum-cserét és a pótalkatrészek felújítását is fokozzuk. A gépjavító-tevékenységben alkalmazni akarjuk a leghaladóbb technológiai folyamatokat azzal a céllal, hogy gépcserélő központjaink útján teljes mértékben kielégítsük a mezőgazdasági üzemek igényeit. Erre az évre kitűzött tervünk szerint javítani akarjuk szerviz-tevékenységünket, hogy jobban gondoskodhassunk az egyes technológiai berendezések, az állattenyésztés gépi eszközeinek — különösen a hütő- és fejőberendezések — karbantartásáról.

Jól tudjuk, milyen igényes feladatok elvégzése vár ránk, amelyeknek megvalósítása egyáltalán nem lesz problémamentes és komoly nehézségek merülnek majd fel az anyagi-műszaki alap biztosítása terén. Viszont, ha az utóbbi esztendőkben elért eredményekből indulunk ki, továbbá figyelembe vesszük azt, hogy termelési alapeszközeinket lényegesen kibővítettük és minőségileg is javítottuk, kellő tapasztalatokat szereztünk, felelősségteljesen kijelenthetjük, hogy az előttünk álló feladatok reálisak. Csupán tőlünk függ, hpgy e feladatok következetes teljesítésére minden dolgozónkat megnyerjük, biztosítsuk a vezető és műszaki dolgozók kellő igényességét, elelősségteljes hozzáállását, tehát azt, hogy naponta figyeljük, ellenőrizzük a tervfeladatok teljesítését és ennek érdekében komplex Intézkedéseket foganatosítsunk.

A CSKP októberi plenáris ülésén hozott határozatok valóraváltása terén eddig elért eredményeink és tapasztalataink azt igazolják, hogy dolgozóink felelősségteljesen láttak hozzá feladataik teljesítéséhez, és egyre inkább bővül az egyéni és kollektiv szocialista kötelezettségvállalások mozgalma. A párt XV. kongresszusa, valamint a CSKP megalakulásának 55. évfordulója tiszteletére egyre nagyobb méreteket öltő szocialista verseny nyújt biztosítékot arra, hogy a hatodik ötéves terv első esztendejének igényes feladatait teljesítjük, sőt túl is szárnyaljuk.

PAVOL MOLNÁR, mérnök

A lakásprobléma megoldása a mezőgazdaságban is egyike a további fejlődését befolyásoló feladatoknak. A korszerű technológiai folyamatok új embereket kívánnak. A vidéken is fokozódnak a lakásigények. A régi lakásalap nem megfelelő, s ezért új modern négy-hat vagy nyolclakásos házegységeket építenek. A mezőgazdasági dolgozók évente 3500 lakáshoz jutnak, ezeknek kétharmada családi báz. Ezek többnyire vállalati vagy szövetkezeti lakások. A járási lakásépítési szövetkezetek révén 1965 óta szövetkezeti formában évi 800—1000 szövetkezeti lakást fejeznek be és adnak át az elsődleges mezőgazdasági termelésben dolgozóknak.

MODERN LAKAS NAGY NEHÉZSÉGEKKEL

1965 óta a mezőgazdasági dolgozók számára épülő lakások is bonyolult fejlődésen mentek keresztül. Egyes lakásegységeket tulajdonosaik kívánalmai szerint építettek, más esetekben kerületi építészeti elveket érvényesítettek, nehezebb és sajátos viszonyok között. Ennek az lett a következménye, hogy ma a felépült lakásoknak csak egy része felel meg a feltételezett standardnak. Időközben sok modern lakást átalakítottak, hogy funkciójával teljesítse a tulajdonosak igényeit. A műszaki-gazdasági mutatók érvényesítésére irányuló túlzó törekvés odavezetett, hogy hiányos berendezésű lakások épültek (például központi fűtés nélkül), kicsi a szobák terjedelme, száma, rossz munkát végeztek, és nem utolsó sorban építészeti kivitelezése Is szegényes. Másrészt viszont több olyan drága berendezésű bérházat építettek, hogy a lakbér nemcsak a járási székhelyek viszonylatában jelent rekordot, hanem a kerületi és szlovákiai viszonylatok csúcshatárát is túllépi. Ilyen következetlenség elsősorban a kelet-szlovákiai kerületben nyilvánul meg, ahol ezért vannak még ma is lakatlan lakások.

Nagy nehézségek vannak jelenleg abban az irányban is, hogy a mezőgazdasági vállalatok többségében nem céltudatosan és tervszerűen foglalkoznak a lakáspolitika megoldásával. Fűkánt az integrációs intézkedések után ma már sok efsz-ben és állami gazdaságban van lakásfölösleg az egyes decentralizált gazdasági telepeken és területeken, viszont az integrált termelési központokban lakáshiány van, itt pedig nagyok az igények szakmunkaerővel szemben.' Az egyes járásokban ebből a szempontból át keli értékelni az új építkezések 1966. és 1967. évi tervét. Ebben az esetben a mérnöki-beszerzői járási lakásépítési szövetkezeteknek a nemzeti

bizottságokkal és a mezőgazdasági

szervezetekkel (efsz-ek, állami gazdaságok) karöltve gyorsan meg kell oldaniuk az új akciók területi előkészítését. Az új lakásokat a távlatilag tekintetbe jövő vidékeken kell felépíteni.

HASZNÁLAT ÉS KARBANTARTAS

Az elkészült lakásoknak még mintegy 40 százaléka nincs rendben. Egyeseket nem számlázták le, mert a mezőgazdasági vállalatok néha az anyagszállításon is keresni akarnak. Ez nagyon helytelen eljárás és ebben as esetben a járási mezőgazdsági igazgatóságnak kellene közbelépnie. Elégtelen a lakásálvezők szövetkezeteinek a tevékenysége, ugyanig az esetek többségében csak formálisan működnek és alapvető kötelességeiket sem teljesítik, mint pl. a lakbér beszedését, a lakások kezelését és karbantartását. Ezen a téren feltétlenül szükséges. hogy az egyes lakásélvezők orvoslást eszközöljenek. Tekintettel arra, hogy nem célszerű a lakbér emelése e tevékenység rovására, javasoljuk, hogy úgy szervezzék meg, mint a galántai, humennéi, tnpoľčanyi, Nové Zámky-i és žiiinai járásban. A humennéi járásban a járási mezőgazdasági igazgatóság keretében járási méretben kötelezettség formájában biztosították e tevékenységet. A lakbért rendszeresen fizetik. A régebbi lakósok kisebb karbantartására is gondolnak; ezt legcélszerűbb elvégeztetni a mezőgazdasági vállalatokkal.

CÉLTUDATOS LAKÁSÉPÍTÉS

Az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján céltudatosabban járhatunk el a mezőgazdasági dolgozók számára történő lakásépítés továbbfejlesztésében. Erre szolgálnak a következő intézkedések:

1. tipizálni kell a bratislavai DRUPOS vállalat által kidolgozott új szabványlakásokat s ezt egyeztetni kell a mezőgazdasági reszorttal is;

2. nagyobb mértékben kell felhasználni a mezőgazdasági vállalatok önsegélyes részvételét és a szövetkezetközi építő- és talajjavító szervezetek lakásépítési kisegítését;

3. ki kell dolgozni a szétszóródva élő földművesek érdekéebn történő további lakásépítés koncepcióját;

4. a lakásépítésnek e formája mellett a szövetkezeti építés további lehetőségeit is ki kell használni sorozatos beépítés, lakásépítési szövetkezet révén történő egyéni építkezés útján, fel kell használni a szövetkezeti lakásépítés e formájában célszerűnek mutatkozó további lehetőségeket.

Stefan Fojtfk, oki. mérnök

£ vről évre növekedik hazánk lakosságának élelmiszerszük-K séglete. Többek között az egy főre eső húsfogyasztás is.

A mennyiség, a minőség és a választék növelése komoly feladat elé állítja a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek dolgozóit A közelmúltban a Komárnoi Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat igazgatóságán arról érdeklődtem, hogyan látják el a mezőgazdasági üzemek a húsfeldolgozóipart nyersanyaggal, ezek pedig az üzleteket, illetve a fogyasztókat hússal és termékeivel.

Armay Imre igazgatóhelyettes szerint az ez évi kezdet jónak mondható. A járás mezőgazdasági üzemei a vágóállatok felvásárlását a szerződések alapján végzik, mégpedig súlygyarapodás és a mennyiség szerint. Felvásárlás előtt az állatokat kiválogatják, osztályozzák, mázsálják, majd a felvásárló vállalat jármüveivel szállítják a vágóhidakra.

• Ml történik, he a felvásárló vállalat járművei nem érkeznek pontos időben? Ugyanis erre az efsz-ek állattenyésztői gyakran panaszkodnak.

— Ez évi tapasztalataim jónak mondhatók. Mezőgazdasági üzemeink eladták a tervezett mennyiséget, igyekeztek betartani az állami normát, a 110—115 kg-os élősúlyt. A húseiadás tervét a januári és februári hónapban sok üzem teljesítette. Legjobbak közé tartozik a sokolcei, a chotini, a marcelovái, a hurbanovoi, < az fmefi efsz, valamint a Dufov Dvor-1 és a Bajéi Állami Gazdaság. A járás sertéshús-eladási tervét két hónap alatt száznégy százalékra teljesítette. A soronlevő ötéves tervidőszak első évének kezdése — ami a mennyiséget Illeti jónak mondható — mondotta Armay elvtárs. Nem elégedettek azonban a hizlalás intenzitásával, a napi súlygyarapodással, ami járási viszonylatban csak 0,48 kg. A problémákról már tárgyaltak az illetékes szakemberek Célul tűzték ki, hogy az egyes mezőgazdasági üzemeknek a második negyedévben el kell érniük legalább az 51—52 dkg-os napi súlygyarapodást, 53 dkg-ot pedig a második félévben. Ennek érdekében a következő döntések születtek: javítani kell a takarmánytápok ' minőségét, az istállózást, bevezetni az állatorvost szolgálat szigorúbb ellenőrzését.

ф Hogyan valósítják meg ezt a gyakorlatban?

— A jobb eredmények elérése érdekében a JMI, áz állategészségügyi szolgálat, a fajtanemesftő központ és a felvásárló

vállalat szakembereiből ellenőrző szerv alakult. Ez a szerv szorosan együttműködik a mezőgazdasági üzemek illattenyésztőivel, tehát szigorú ellenőrzést végez. Ellenőrzik a fajta minőségét, a hasznosítást, az ellenállöképességet, tápláltsági állapotot és az élősúlyt hízóba állításkor, mert csakis az egészséges állat tudja biztosítani a tápanyagok gazdaságos átalakítását hússá és zsírrá. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a malacok, amelyek születéskor és elválasztáskor átlagos és átlagon felüli súlyúak, jobban és gyorsabban fejlődnek, kisebb takarmányfogyasztás mellett is nagyobb a napi súlygyarapodásuk, s hogy erősek, egészségesek legyenek, fontos a teljes táp-A kezdet jónak mondható

értékű takarmányadag. A bizottság egyik fő feladata ellenőrizni azt, hogy a mezőgazdasági üzemek milyen minőségű nyersanyagot adnak el a takarmánytáp-gyártó üzemeknek. Köztudott, hogy csak jó nyersanyagból lehet teljes értékű takarmánykeveréket készíteni. A sikeres hizlalás további titka a helyes takarmányozási technika, tágas és tiszta istállőzás, az állatok megfelelő összpontosítása kutricánként, jó állatgondozók, egészségügyi ellenőrzések, a beteg sertések időbeni elkülönítése. A bizottság minden hónap végén értékeli az ellenőrzés során tapasztalt jelenségeket és intézkedéseket tesz a fennálló hibák eltávolítására. Bíznak abban, hogy intézkedéseikkel hatékonyabbá teszik a sertéshús-termelést és a mezőgazdasági üzemek tervfeladataikat teljesítik. Idei tervük 1221 tonna sertéshússal több a múlt évinél.

• Milyen a minőség? Vannak-e tapasztalataik a sertéshúskivágási eredmény alapján történt felvásárlásában?

— A fogyasztók és a húsipar szempontjából a hústípusú sertések tenyésztése a fő feladat — mondotta Farkas Dénes, a komárnoi húsfeldolgozó üzem vezetője. Fontos követelmény, hogy növekedjék a húsos részek (sonka, hát, tarja, stb.) és csökkenjen a kevésbé értékes részek hányada. Tudjuk, hogy a fehér nemes sertés a legelterjedtebb, amely alapját képezi a tenyészeteknek. A landrase fajtával való keresztezés eredményeképp javult a húsos részek hányada a szalonna és a többi részek rovására. A mezőgazdasági üzemek igyekszenek megfelelő nyersanyagot termelni. Például februárban az első osztályba felvásároltak 1047 db sertést (85—120 kg élősúlyban); a másodikba 3759 db-ot (85—110 kg élősúlyban); a harmadikba 102 db-ot, a negyedikbe egy db-ot (60—70 kg élősúlyban), és az ötödik osztályba 512 db kiselejtezett sertést, összesen 5428 db-ot. A fenti példából az derül ki, hogy a legtöbb sertés a második és az első osztályba került. Vagyis a mezőgazdasági üzemek tervfeladataik teljesítésekor nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is igyekszenek betartani.

A hízékonyság és a vágóérték akkor a legmegfelelőbb, ha minél kisebb a különbség az élő és a vágott súly között — mondotta Farkas elvtárs. Véleménye szerint sokat javult a hús minősége és a vágási arány. A húsfeldolgozó üzem a februári hőnapban felvásárolt sertések vágóértékét a kimutatás szerint a következő osztályba sorolta: Első és a második osztályban a húsrész hányada 81,2 százalék, a szalonnarész hányada 14,5 százalék volt. A harmadikban a húsrész 80 százalék, a szalonnarész 9 százalék, a negyedikben a húsrész 79,7 százalék, a szalonnarész 6 százalék, az ötödik osztályban a húsrész 81,6 százalék, szalonnarész pedig 17 százalék. A kevésbé értékes részek hányada csökkent.

Az üzemben naponta negyven szarvasmarhát és háromszáz sertést dolgoznak fel. A vért hetente kétszer Trnavára szállítják, de a konfiskált részek elszállítása sok esetben problémát jelent. A kicsontozott, kibelezett előkészített húst naponta elszállítják a megrendelőkhöz és a feldolgozó üzemekhez, ahol osztályozás után füstölt- és hentesáru-készítésre, majd értékesítésre szolgálnak. Sok-sok következetes és kitartó munka szükséges ahhoz, amíg a „nyersanyagból“ sok, minőségileg kifogástalan és bő választékú áru lesz.

Nagy Teréz