Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-04-03 / 13. szám

1878. április % SZABAD FÖLDMŰVES 3-— Annak ellenére, hogy már a „hetedik X-et tapo­som“, nagyon is érdekel falum sorsa, helyzete. Olykor hallom az embereket panaszkodni — és nem egy alka­lommal igazat is adok nekik. Ha a panasz jogos, miért ne tudatnák gondjaikat az illetékesekkel? De amint mondani szokás — a sírás nem segít rajtunk — tenni is kell az ügy érdekében. Az persze igaz, hogy a holiceiek tettre kész emberek, nincs a községben olyan létesít­mény, amelynek felépítésében ne segédkeztek volna. Ha már szóltam, elmondom még azt is; a falunak és az ide tartozó településeknek nincs egy „valamire való“ orvosi rendelője. Ezt jól tudom, mert én is gyakran já­rok injekcióra a fájós derekammal, abba a kis rendelő­be — ahol az öregebb, minden köszvénnyel „megáldott“ emberek, a terhes anyákkal váltják egymást Hát helyes ez kérem? Pedig a falu lakossága kész volna segítkezni az építkezésnél. Sajnos azonban, erre még valamilyen oknál fogva nem adtak lehetőséget az illetékesek. Holicén (Gellénj a 70 éves’Lajos bácsi a falu rende­lője előtt mondta el panaszát. Habár a helyi nemzeti bizottság kérpviselőit nem éppen ez ügyben kerestem fel, elsőként mégis a panasz „kulcsa“ felöl érdeklődtem. — Az igazság az, hogy a falu vezetőségének ugyanúgy „föl a feje“ az említett gond miatt, mint Lajos bácsinak, — mondotta Szabójános, a hnb titkára. — Már évek óta kilincselünk egy jól felszerelt, tágas egészségügyi köz pont felépítéséért, sajnos, eredménytelenül. Ezért rész­ben hiányolom is az illetékes szervek határozatait, mert fia a szükségletek alapján döntöttek volna, akkor már nekünk is lenne egészségügyi központunk. — Ha azt állítanám nincsenek kisebb-nagyobb problé­máink, senki nem hinné. Akad belőlük jócskán. Persze sikereink, eredményeink is vannak. Hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója tiszteletére vállalt múlt évi kö­telezettségeinket hiánytalanul teljesítettük. A parkosítás, a kempingtábor befejezési munkálatai, a járdák meg­építése, két épület kivitelezésének megkezdése, mind falunk szorgos lakosai munkájának az eredménye. S mikor az 1976-os év kötelezettségvállalásainak tervét állítottuk össze, a CSKP XV'. kongresszusa arra ösztön zött, hogy még több, a község érdekét szolgáló vállalás­sal közösségi munkával köszönthessük az elkövetkezen­dő jelentős eseményt. Például, ebben az évben kezdik Szabó ]ánus. a holicei hnb titkára: „Már a helyet is meghatároztuk, ahová az áj egészségügyi központot szeretnénk építeni". (A szerző felv.j el annak az új, minden igényt kielégítő kultúrház ter­vének kivitelezését. A tervek nagy része el is készült, s minden előfeltétel megvan arra, hogy a közeljövőben elkezdődhet a művelődéi otthon építése. A tervek, vál­lalások között szerepel a óechavái (cséfalvai) halpttas­­ház építésének elkezdése, a budíni (budafai) vendéglő befejezése. A jelek arra mutatnak, hogy .szocialista kötelezettség­vállalásaik teljesítésére megvannak az előfeltételek. Annak érdekében, hogy a falufejlesztés.kisebb-nagyobb gondjaival megbirkózzunk, ismét szükség lesz a lakos­ság segítségére — folytatta gondterhelt arccal Szabó elvtárs. — Közösen vállaltuk a kétezer folyóméter járda megépítését, az óvoda felújítását, a villanyhálózat kibő: vitásét, a hnb házasságkötő termének rendbehozását és még sok — dolgos kezeket igénylő — munkát. Össze­sítve a kötelezettségvállalásokat, az 1976-os évben a XV. pártkongresszus tiszteletére a lakosságnak hat kol­lektív és 612 egyéni vállalása van, melynek . aránya a sokévi átlaghoz viszonyítva kedvező. Mivel a falu lako­sai is tudják, hogy olyan vállalásokról van szó, melyek minden községbeli javát szolgálják, hízom, abban, hogy az emberek segítségükkel most sem hagynak cserben. Amint látjuk, — visszatérve ismét Lejos bácsi fejtege­téseire — a falu lakosainak bőven nyílik lehetőségük társadalmi munkák végzésére. > A holicei fiatalok elmondták, habár van a falunak egy kisebb művelődési háza — hol legutóbb a SZISZ helyi szervezete rendezett egy esztrádműsort — a falu kultu­rális élete lehetne sokoldalúbb is. De az elmondottakból azt is kíéreztem, hogy nem csupán á lehetőségek, ha­nem az idősebbek és a fiatalabbak aktivitása körül is „bajok vannak“. Jól ismert tény, hogy a múltban úgy Holicének, mint Niz ide tartozó településeknek jól működő színjátszó cso­portjai voltak, melyek sok szép előadással lepték meg a helybeli és a környékbeli lakosokat. Ezek az együtte­sek — a mai viszonyokhoz képest — nehéz körülmények között működtek. Ezekután felmerül a kérdés: miért nincs ma a régihez hasonlítható kultúrmozgalom? A'falu kultúrájának alakításában az új kúltúrház felépítésére várjunk? Amint erről már a hnb titkára is szót ejtett, a falu életét vizsgálva, nem lehet említés nélkül hagyni a hnb hatáskörébe tartozó, társadalmi munkával karbantartott autókempinget sem. A Komárno—Dunajská Streda kö­zötti autópálya mentén levő kemping és a Jednota vál­lalat Kondorosi csárdája télen is jó szolgálatot tesz a pihenni, szórakozni kiváló személyautók és a hatalmas kamion-kocsik utasainak. Nyáron persze, a kemping sá­­torozásra is alkalmas. Aki viszont nem híve a turistás­­kodás e módjának, ízlésesen megépített faházat bérelhet. A létesítményről a hnb titkára — jogos büszkeséggel — ennyit mondott: „A két éve megnyitott kemping minden szempontból sikeres vállalkozás1 volt“. A Dunajská Streda-i jnb egyik funkcionáriusa beszél­getésünk alkalmával — többek között — megjegyezte: , „A holiceiek törekvő emberek, tudják, mit akarnak“. Ezt igazolta beszélgetésem a 70 éves idős polgárral, a funk­cionáriusokkal, a dolgozókká], Ulos.eJibRlck.el és fiatalok­kal egyaránt. Megnéztem a társadalmi munkában fel­épített létesítményeket és véleményem egyezett a fen­tiekével. Annak ellenére azonban, hogy a településeket össz­pontosították, még mindig uralkodik a nézet, hogy „A saját falumért bármilyen áldozatot meghozok, a többi nem érdekel“. Ez a helytelen nézőpont egyáltalán nem szolgálja a köz ügyét. Már csak azért sem, mert azok a létesítmények, melyeket például Holicén a központban építenek (a leendő kultúrház stb.) minden település la­kója részére is készülnek. KALITA GÁBOR A balakovi járásban az Cj Kolhoz nevű mezugazdasági üzem modern családi házakat épít dolgozói számára. (A szerző felv.j Milyen lesz a szovjet fain? Az utolsó tíz évben a Szovjetunió mezőgazdaságába az eddiginél jóval több összeget fektetett be. Állami és kolhozerőből 195 milliárd rubelt kapott a szovjet mezőgazdáság, azaz 2,8-szer többet, mint az ezt megelőző tíz évben. A kilencedik ötéves terv időszakban a mezőgazdaságba beru házott összeg a népgazdasági összbe fektetések 26 százalékát képezte. A mezőgazdaság sokirányú iparosí­tása mellett a szovjet agrárprogram a faló egy sor fontos problémájának megoldását is előirányozta. A falvak­ban széles körű lakás és kommunális építkezésbe kezdtek. Az állam, vala mint a kollektív gazdaságok és ma gánszemélyek is óriási összegeket for­dítanak erre. Csupán az utóbbi tíz év ben több mint 353 millió négyzetmé­ter alapterületű lakást, sokezer isko lát, klubot és kultúrházat, gyermek­­intézményt. könyvtárat, kórházat stb. adtak át a szovjet falvak lakóinak. Nagy méretű a szovjet falu rövid távú rekonstrukciója. 1976—1980 kö­zött teljes erővel kibontakozik az Oroszországi Föderáció nem fekete földü zónáinak fejlesztési terve. En nek megvalósítására az elkövetkező öt évben 35 milliárd rubelt fordíta­nak. Nagy munkát kell végezni a falvak méreteinek növelése területén, lelen­­leg ebben a zónában csaknem 143 ezer lakott település van. összesen 16 mii liós lélekszámúnál. Többségük száz la­kosnál kisebb település. A lakosság ilyen szétszórtsága akadályozza a fa­lusi dolgozók mindennapi életkörül­ményeinek és kulturális viszonyainak javítását, és a mezőgazdasági terme lés további koncentrálását. Elenged­hetetlen tehát a lakott települések át­alakítása és a parasztok kis falvakból nagyobb településekbe költöztetése. Ez a probléma rendkívül bonyolult. Már 1978—-1980 ban 170 ezer családot költöztetnek át. Az emberek nagy falvakba telepítését 1990 ben szándé­koznak befejezni. Az átköltöző faló siaknak az Állami Bank kedvezmé nyes hiteleket nyújt és az ezzel kap­csolatos költségek 35 százalékát az állam viseli. A lakosság többsége ma Uorná Potön község nevének hal­*" latára az ember legtöbbször a jól működő Vörös Csillag szövetkezet­re gondol, mely a Dunajská Streda-i járás élenjáró közös gazdaságai közé tartozik. De vajon hogyan tükrözöd nek a szövetkezet kiváló gazdasági eredményei a község átalakulásában, hogyan fejlődött a község és szövet­kezete? Ezekre a kérdésekre keres­tünk választ, amikor a hnb-n a falu­fejlesztésről. a Nemzeti Front válasz­tási programtervének teljesítéséről beszélgettünk. Felsőpatonyhoz közgazdaságilag négy község: Lőgér, Benke és Patony­­rét tartoznak, ahol együttesen több mint kétezer ember él. A kanyarokkal szegélyezett aszfaltút két oldalán csi­nos, átalakított lakóházak és az üj épületek sokasága látható. A lakos­ság túlnyomó többsége a helybeli szö­vetkezetben dolgozik, ahol megtalál­ja számítását. A hnb 29 tagá képvise lótestülete közül 17-en az efsz ben dolgoznak, ami a gyakorlatban azt je­lenti. hogy szoros egységben vállvetve oldják meg a felmerülő problémákat. A képviselők kezdeményező szerepet vállalnak a falufejlesztési akciók elő­készítésében és megszervezésében, va­lamint azok gyakorlati megvalósítá­sában is. Az ügyintézés megkönnyíté­se céljából a köszéghez tartozó Pa­­tonyréten polgári bizottságot hoztak létre, hogy az ottani lakosság hely­ben tudja elintézni azokat az ügye­ket, amelyekhez nem szükséges a ta­nács döntése. A választások éta rend­szeresen kéthavonként hívják össze a hnb plénumgyűlését, s évente két al­kalommal nyilvános plénumot tarta­nak, melyeken beszámolnak az elért eredményekről és az előttük álló fel­adatokról. Az említett összejövetele­ket az önzetlen segíteniakarás. élénk vita és az őszinte hangnem jellemzi. Valamennyink előtt közös cél lebeg: a választási programterv teljesítése. A szövetkezet mellett működő üzemi pártalapszervezet és a vezetőség szin­tén az évi terv szerint évente leg alább két alkalommal foglalkozik a programterv menetével, s részükről mindig megadják a szükséges segítsé get. Állandó feladatként foglalkoznak a képviselők eszmei politikai továbbkép­zésével, három képviselő elvégezte a marxista-leninista esti egyetemet. A képviselők személyes példamutatása aktivitásra serkenti a lakosságot. En nek eredményeképpen az eltelt négy év alatt sok akció valósult meg önse­­gélyes alapon, Z-akcióban. Csécsény­­patonyban 1,4 millió Kčs ráfordítással A fejlődés útján vendéglátó ipari létesítményt és élel­miszerüzletet építettek, de ily módon épült fel az ój óvoda és napközi ott­hon is. A község büszkesége az új kultúrpalota, melynek építkezésébe a lakosság aktívan kapcsolódott be, s az efsz is hathatós segítséget nyúj­tott. A községben nagyon rossz álla­potban voltak a közutak és bekötő utak. A választási időszakban minden közutat és főbb bekötőutat portalani­­tottak. Л belterületeken parkokat, zöldsávokat létesítettek és díszcser­jéket ültettek ki. Benkepatonyban ra­vatalozót építettek. Örvendetes, hogy a kultúra házában berendezték a falu munkásmozgalmi történetét dokumen­táló emlékszobát, s jelenleg folytatják az anyaggyűjtést a falu múltját és je­lenét áttekintő falumúzeum létreho­zására. A község vezetői tudják, hogy még jelentős tartalékokkal rendelkez­nek a szervezési és irányítói munka területén. Nagyobb súlyt kívánnak fektetni a felvilágosító, propagáciős és agitációs tevékenységre. Horná Potoňban is egyre több az olyan háztartás, ahol mindkét szülő munkaviszonyban van, hiszen a lá­nyok és asszonyok közül a legtöbben a szövetkezet állattenyészetében, fó­liás és virágkertészetében dolgoznak. Érthető tehát, hogy nagy örömmel fogadták az új óvodát, mellyel egy égető probléma nyert megoldást. Mi­vel az ivóvíz minősége egyre romlik, szükséges meggyorsítani a községi vízvezetékhálózat építését. A fejlődés lemérhető Patonyréten is, ahol elké­szült a ravatalozó; új labdarúgópálya épült szociális helyiségekkel ellátva. A közeljövőben kezdenek hozzá az új iskola és óvoda építéséhez. A tömeg­szervezetek közül a legaktívabb mun­kát a nőszövetség, a SZISZ és a Jed nota tagsága végzi. Ahhoz, hogy felmérjük az egykori zsellérek és földmunkások községé­nek fejlődését, elég, ha végigmegyünk a patonyi utcákon. A faluban szinte nem található olyan lakóház, melyen ne végeztek volna valamilyen átala­kítást, szembetűnően sok az új össz­komfortos családi házak száma. A szövetkezeti életforma teljesen meg­változtatta nemcsak a község képét, de pozitívan befolyásolta a közgon­dolkodást is. A lakosság növekvő munbaaktivitással köszönti a CSKP XV. kongresszusát. Kollektív és egyéni kötelezettségvállalásokat tettek: vál­lalták, hogy idő előtt teljesftik a vá­lasztási programterv célkitűzéseit, s a tömegpolitikai munka hatékonyságá­nak növelésével még jobban aktivizál­ják a községben működő társadalmi szervezetek munkáját, még szorosabb­ra fűzik kapcsolataikat a helybeli szövetkezettel. Tudatosítják, hogy ez az egyetlen járható út, mely a biztos sikerhez, a továbbfejlődéshez vezet. SVINGER ISTVÁN A feltételek A tavaszi vetés előkészületeiről be­szélgettem Andre János mérnökkel, a V. Kapušanšy-i szövetkezet fóagro­­nómusával. — Azzal kezdem, hogy az 1500 hek­tár öszibúzánk fejtrágyázását elvé­geztük. Az 1487 hektár rétet és lege­lőink nagyobb részét is feljavítottuk. A gépeink gondosan kijavítva, felso­rakozva várják a munkák megkezdé­sét. A tavaszi munkák sikeres elvég­zésére politikai intézkedési tervet dol­goztunk ki. A programterv kidolgozá­sánál figyelembe vettük a CSKP KB októberi plénuma határozatait. Mivel­hogy a gépeink többsége már elhasz­nálódott, így jobb kihasználásuk cél­jából megszerveztük a hosszabbított, sőt a két műszakos munkaidőt. Vető­mag-ellátásunk kielégítő. — Mit vetnek a tavasszal? — A cukorrépát komplex termelési rendszerben akarjuk termelni. Az idén 130 hektárt vetünk ebből' a nagyon fontos ipari növényből, takarmányré­pából pedig 30 hektárt. Korai burgo­nyából 30 hektárt ültetünk. Tavaly nem sikerült a napraforgó, de az idén már nagyobb gondot fordítunk a ter­mesztésére. Ügy határoztunk, hogy vetésterületét 200 hektárra növeljük. Ugyancsak 200 hektárra növeljük a takarmányhüvelyesek vetésterületét is, 166 hektár lóbabot és 34 hektár bükkönyt szándékozunk vetni. Do­hányt 30, zöldségféléket 80 hektáron termelünk, tavaszi kalászosokat 250 hektáron fogunk vetni. — Hogyan gondoskodnak a takar­­mányfélékröl? — A takarmányfélék biztosítására úgy mennyiségileg, mint minőségileg nagy gondot fordítunk. Többéves ta­karmányból 300 hektárt vetünk, amelynek nagyobb részét szenázsolni fogjuk, de takarmánylisztet is készí­adva vannak tünk belőle. Kukoricát 1000 hektáron termesztünk, szemre 600, silónak 40Ö hektárt számítunk vetni. André Jánostól, a V. Kapušany-I szövetkezet fiatal agronómusától meg­tudtam még azt is, hogy az idén ki­bővítik a vegyszerezést. Igaz, hogy az elmúlt évben a vegyszerezés se vált be mindenütt és egyértelműen, mert a vegyszerezett táblák is elgyomosod­tak. Ennek elsődleges oka azonban irikább a rossz időjárás, mint a vegy­szerek minősége. Am az is bizonyos, hogy a kapásnövények területének ilyen nagyarányú növeléséhez minden eddiginél több vegyszer szükséges. Az idei vegyszerellátás nem megnyug­tató, hiszen az 1700 hektárnyi kapás­növények csupán 70 százalékára biz­tosítottak vegyszert. Különösen vonat­kozik ez a napraforgóra, és a lóbab­ra, ezeket okvetlen vegyszerezni kell. Egy bizonyos: az idén V. Kapuäany­­ban -— a trebišovi járás legnagyobb szövetkezetében — sokkal többet kel! dolgozni, kapálni is, mint az előző esztendőben, mert csak így biztosít­ható az összes terület megművelése és maximális hasznosítása tavaszi ve­tésű — elsősorban kapás — növé­nyekkel. Közöttük különösen nagy gondot kell fordítani a napraforgóra, cukorrépára és a takarmányhüvelye­sekre. Ha ezek „besikerülnek“, jöve­delmükből pótolhatják a tavalyi vesz­teségeket. Én azt hiszem, hogy a V. Kapušany-i szövetkezetben is adva vannak a fel­tételek a tavaszi mezőgazdasági mun­kák sikeres elvégzésére, hiszen a hiányzó vegyszerek még beszerezhe­tők, jól képzett és fegyelmezett szak­emberekkel rendelkeznek, olyanokkal, akik képesek a munkák magas szín­vonalú szervezésére. (Ülés) Egy falu gondjai és örömei is prespektívikusnek ítélt települése* ken él, amelyekből több mint 29 ezet van ezen a területen. Természetesen az egész Szovjetunió­ban folyik a falvak életfeltételeinek állandó javítása, de ez a tizedik öt­éves tervidőszakban még szélesebb körűvé válik. Ezzel kapcsolatban fel­merül a legfontnssabb kérdés, milyen legyen a szovjet falu? Már rendelkez­nek a kérdés megválaszolásához ele­gendő. a mai gazdasági és társadalmi haladás követelményeinek megfelelő tapasztalattal. A moszkvai, lenfngrádi, szaratovi, a gorkiji és a kirovi terü­leten a modern életforma minden kö­vetelményének megfelelő, a parasz­tok magasfokú kulturális és kommu­nális szolgáltatásával jellemezhető te­lepüléseket építettek. Tudjuk, hogy a szovjet népgazdaság féilődésát a tervszerűség elvének kö­vetkezetes érvényesítése jellemzi. Ezt tapasztaltam Szaratovban is. Vezetők és beosztottak minden tekintetben széles körű tájékozottsággal rendel­keznek. ismerik a gazdaságfejlesztés sajátos lehetőségeit és minden szaka­szon azt is tudják a dolgozók, hogy milyen feladatok várnak megoldásra. De azért folyik a szakértők, az épí­tészek vitája arról, hogy milyenek legyenek a települések alaprajzi és építészeti tervei? Milyen típusú lakó­házakat. kereskedelmi központokat, iskolákat és más létesítménveket épít­­senek. Egyesek például földszintes házakat akarnak mások a falu „nrba­­nizálásáért" állnak ki; — négy-, sőt nyolcemeletes épületeket szeretnének emelni. Az illetékes állami bizottság elnökének véleménye szerint a két­szintes sázak lesznek a legelterjedteb­bek. Neves szovjet szakemberek egybe­hangzó véleménye szerint a falu át­alakítását célzó intézkedések egyilc legfontosabb támpontja a városi lako­sok kényelmének a falusi környezet előnyös tulajdonságaival való össze­hangolása. az ember számára annyirá szükséges és semmivel sem pótolható természeti szépségekkel és kincsek­kel. ILLÉS BERTALAN!

Next

/
Thumbnails
Contents