Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-03 / 13. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. április 1 4 MEGJEGYZÉSEK A MEZÖGAZDASÄGI SZÖVETKEZETI törvény egyes kérdéseihez Mi tartozik a szövetkezet fő tevékenységi körébe? Szlovákia hegyvidéki és hegyaljai körleteiben, mint példáuli a Liptovský Mikuláš i, a Stará Lubovfia-i, a trenčíni, a rožňavai (rozsnyúi) és más Járásokban, az egységes földművesssövetkezetek legfőbb mezőgazdasági termelőtevékenységük mellett án. melléküzemági termeléssel is foglalkoznak, erdőterületeket, esetleg halastavakat gondoznak. E járásokban ezzel kapcsolatban bizonyos kételyek merültek fel, amely kérdésekre a következő magyarázatot adjuk: Ab egységes földművesszövetkezet fő termelési tevékenységét (a törvény 12. §-a) az eddiginél valamivel bővebben írja körül az üj törvény. Ez a tevékenység nemcsak a tényleges mezőgazdasági termelést, hanem egyéb más, a mezőgazdasági termeléssel közvetlenül összefüggő ténykedést is felölel. Olyan tevékenységről van sző, amelyet korábban a melléküzemági termelés gyűjtőfogalom alatt értelmeztek, és amely elősegíti a mezőgazdasági nagyüzemi termelés hatékonyságának fokozását, belterjességének növelését, biztosítja a folyamatos termelést, valamint a szövetkezet termelőerejének maradéktalan kihasználását (például a szállítás, a mezőgazadsági gépek javítása, kisebb méretű építkezés, raktározás, a termékek ostzályozása és tartósítása). Ilyen tevékenység folytatására a szövetkezet jogosult még akkor is, ha ezeket főtevékenysége keretében külön nem is említi. A gazdasági törvénykönyv 18. §-ának általános meghatározásaival összhangban nem tekinthető a fő tevékenység túllépésének a más szervezet, illetve a polgárok számára nyújtott szolgáltatás, vagy munkavégzés, amennyiben ezt csupán alkalomadtán, egyes esetekben, rövidebb időtartamban végzik. (Például az esetenkénti anyagszállítás a helyi nemzeti bizottság számára, esetleg a szövetkezet valamelyik tagjának kérésére stb.) Éppen az esetenkénti, csupán időnként nyújtott szolgáltatás az a kritérium, amely adott esetben elősegíti annak elbírálását, vajon munkavégzés, vagy szolgáltatás nyújtása volt ez egy más szervezet vagy a polgárok részére, amit nem lehet a szövetkezet fő tevékenysége túllépésének tekinteni, illetve, hogy ez már melléküzemági termelés jellegű-e? Az olyan szövetkezet fő tevékenységébe, amely erdőket birtokol, illetve halastavakat gondoz, ez a ténykedés is beletartozik egész gazdálkodásába. Ezalatt viszont nem értendő az, hogy jogigénye nyílna vadászatra, esetleg halászat folytatására, amit külön rendelkezések szabnak meg. A jövőben szintén lehetséges lesz, hogy az egységes földművesszövetkezet fő tevékenysége mellett úgynevezett melléküzemági termelést (13. §) folytasson, azaz olyan termelést, amely közvetlenül nem függ össze a mezőgazdasági nagyüzemi termeléssel, amelyet azonban az össztársadalmi érdekkel összhangban megfelelő mértékben végez, elősegítve ezzel a szövetkezeti tagok foglalkoztatását külölösen a téli időszakban, továbbá hozzájárulva a termelőeszközök és saját, valamint a helyi nyersanyagforrások kihasználásához, ezáltal társadalmi szempontból hasznos termelést, illetve szolgáltatásokat biztosítva. A melléküzemági termelésnek különösen a hegyvidéki és hegyaljai körzetekben van létjogosultsága, mivel az ilyen melléküzemági termelés lehetővé teszi, hogy csökkentsék ■ természeti, biológiai és éghajlati adottságok kedvezőtlen hatását a mezőgazdasági termelésre. Tekintettel arra, hogy a múltban több esetben negatív tapasztalatokat szereztek a melléküzemági termelésben, — amikor ezt az össztársadalmi érdekkel ellentétben folytatták —• gyakran a munkaerő „eladására“ került sor, kijátszották az általános érvényű munkajutalmazási előírásokat stb. A melléküzemági termelést a mezőgazdasági szövetkezeti törvény ú| megfogalmazásában pontosabban körülhatárolt és szigorúbb rendelkezések szabályozzák. A törvény erre vonatkozó cikkelye általánosan hangsúlyozza, hogy a melléküzemági termelésnek nem szabad hátráltatnia a mezőgazdasági nagyüzemi termelés állandó fejlesztését, továbbá nem szabad elősegítenie a tiltott vállalkozást, illetve a jogtalan gazdasági előnyök szerzését. Melléküzemági termelést csupán a járási nemzeti bizottság engedélye alapján lehet folytatni, amihez a járási mezőgazdasági igazgatóság beleegyezése is szükséges. Tehát ezek a szervek felelősek azért, hogy a társadalmi szempontokat figyelembe véve irányítsák a melléküzemági termelést. A járási nemzeti bizottságok elsősorban azt mérlegelik, hogy az adott esetben a szövetkezet saját érdeke, hogy a melléküzemági termelés folytatásakor összhangban áll-e a társadalom érdekeivel és hogy a melléküzemági termelés engedélyezése hozzájárul-e az illető helyiség össztársadalmi szempontból szükséges termelésének és a szolgáltatások fejlesztésének biztosításához. A mezőgazdaságot irányító állami szerv, a járási mezőgazdasági igazgatóság feladata, hogy elbírálja, milyen mértékben folytathat melléküzemági termelést az illető szövetkezet fő feladatainak teljesítésével összhangban, tekintettel a szövetkezetnek arra a kötelességére, hogy állandóan fokozza a mezőgazdasági termelés belterjességét és hatékonyságát. Az új törvény gondol az olyan esetekre is, amikor egy megengedett melléküzemági termelés megsértheti az össztársadalmi érdekeket. Ha ez előfordulna, (például ha az engedélyezett melléküzemági termelés folytatásakor nem tartják be a jutalmazásról szóló általános érvényű rendelkezéseket) a járási nemzeti bizottság, a járási mezőgazdasági igazgatóság véleményezése alapján megvonhatja és meg is vonja a melléküzemági termelés engedélyét. Az engedélyezett melléküzemági termelést a cégjegyzékbe is felveszik. JUDr. MICHAL ĎURDIAK Komplex ésszerűsítő brigádok a szövetkezetben Á komplex ésszerűsítő brigádok a kezdeményezés legfejlettebb formáját jelentik. A feladatok megoldása kollektív megközelítésének elvére épülnek. Küldetésük új kapcsolat és szerves összefüggés teremtése az alkotó munkává fejlesztett fizikai és szellemi munka között. Az ilyen közösségekben önkéntességi alapon fognak össze a tudományos kutatási bázis a főiskolák, a tervező és további Intézetek munkásai, technikusai, kutatói, szakemberei, és konkrét kezdeményezést tanúsítanak a műszaki, technológiai és termelési-szervezési kérdések, valamint a munkahelyi problémák komplex megoldására. A komplex ésszerűsítő brigádok olyan feladatok megoldásával foglalkoznak, amelyeket egyetlen dolgozó, munkakötelességei keretében, képtelen megoldani. Ilyenek elsősorban a komplex ésszerűsítés üzemi programjaiba Iktatott feladatok. A komplex ésszerűsítő brigádok tevékenységének tartalma 'a termelés, az előtermelési szakaszok és az irányítás tartalékainak feltárása. Lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy részt vegyenek a komplex ésszerűsítés érvényesítésében, a hektárhozamok növelésében, a földalap hatékony felhasználásában, az állatok hasznosságának fokozásában, a termékek minőségének javításában stb. A komplex brigádok mozgalma, amely főként az iparvállalatokban vált be nagyon jól, az efsz-ekben, főként az egyesített szövetkezetekben is nagy visszhangra talál. A Banská Bystrica-i járásban a Poniky-i CSSZBSZ Efsz komplex ésszerűsítő brigádjának az volt a feladata, hogy megoldja a juhok gyors hizlalását. Tagjai 210 napról 150 napra tudták csökkenteni a hizlalás időtartamát és a legelői hizlalással szemben a juhhús kilogrammjaként 77 fillérrel csökkenteni az önköltségeket. A további komplex észerűsítő brigádok munkáját is kedvezően értékelhetjük, ilyenek például a preSovi járásban a Šarišské Michafany-i Efsz-ben, a trnavai járás Voderady-i Efsz-ben stb. működő brigádok. A Cseh Szocialista Köztársaságban is gazdag tapasztalatokat szereztek a komplex ésszerűsítő brigádok munkájában, éspedig nemcsak a termelési, hanem a társadalmi feladatok teljesítésében is. A bfeclavi járásban például a Kobylí központú Barátság Efsz célul tűzte ki, hogy megteremti a szövetkezeti tagokról való sokoldalú gondoskodás biztosításához szükséges előfeltételeket. Munkatervében szerepel többek között az ts, hogy évente kétszer nagytakarítást rendeznek a részlegeken, mindenekelőtt gondoskodnak az istállók kimeszeléséről, a munkahelyek és a szociális berendezések tisztántartásáról. Továbbá rendbe kell hozni a silógödrökhöz vezető utakat, emellett minimális munkaigényességre törekednek és minden feltételt megteremtenek a legújabb silózási módszerek helyes alkalmazására. Nagy gondot fordítanak a mnukahelyek következetes rendbentartására, tisztítására és külsejének ápolására. A brigád e célból vállalta a virágok, díszbokrok kiültetésát, zöld övezet létesítését, amelyek a gazdasági épületek és Irodahelyiségek környékét csinosítják majd. E komplex ésszerűsítő brigád munkatervének fontos részét képezik a szövetkezeti dolgozók munkabiztonságát és egészségvédelmét szolgáló intézkedések. A róluk való gondoskodás elválaszthatatlan része az üzemi étkeztetés Is. A brigád vállalta, felügyel arra, hogy a konyhából a meleg ételt rendszeresen az egyes munkahelyekre, csúcsmunkák idején pedig közvetlenül a földekre szállítsák. Azzal is törődni fog, hogy helyesen egyenlítsék ki az elaggott és munkaképtelen szövetkezeti tagok alacsony nyugdíj-, vagy szociális járadékait, és teljesítsék e téren az efsz társadalmi-szociális fejlesztési tervében rögzített további feladatokat. Az efsz felelős tagjain kívül e brigádnak tagjai még a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának, a járási mezőgazdasági igazgatóságnak, a járási higiéniai állomásnak, a Iednícei Mezőgazdasági Főiskolának, a SZISZ járási bizottságának, a helyi nemzeti bizottságnak, a Vöröskereszt szervezetnek és a járási egészségügyi intézetnek a képviselői. Közös feladatukon kívül mindegyiküknek van — a munkahely ismeretéből eredő — sajátos feladata Is. Hasonlóképpen beszélhetnénk további komplex észszerüsítő brigádokról is, amelyek a mezőgazdasági feladatok következetes teljesítésével is nem egy nehéz és alapvető feladatot oldottak meg, előmozdítva így a népgazdaság eddigi sikereit olyan kulcsfontosságú ágakban, mint a mezőgazdaság. Éppen e közösségek és követőik munkája jelent ígéretet a jövőre nézve azon feladatok teljesítésére, amelyeket a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának tavaly októberi ülésén elfogadott program, valamint a CSKP XV. kongresszusának a határozata állít majd e kollektívák elé. (jp) Ä Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság Illetékesei nemrég összegezték a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak a Xy. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségeit. Ezért megkérdeztem Štefan Dikan mérnököt, a jml igazgatóját, főleg mire irányultak a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak munketelajánlásai? — Míg az előbbi évek gyakorlata szerint a mezőgazdasági üzemek dolgozói a hús, te] és egyéb termékek eladási tervének túlteljesítésére vállaltak kötelezettséget, az Idén — illetőleg a XV. pártkongresszus tiszteletére —- más irányba terelődött a vállalás — újságolta Dikan mérnök. — Most csupán 440 mázsa sertéshús, 762 mázsa vágóbaromfi, 240 ezer liter tej terven felüli eladására kötelezték magukat. Ez érthető is, hiszen az állami tervfeladatok Jóval feszítettebbek a tavalyinál: a járás mezőgazdasági üzemei az idén ezernégyszázharminc tonnával több húst, hárommillió literrel több tejet termelnek — terv szerint —, mint a múlt évben. A vállalt kötelezettségeik — hatmillió korona értékben — főleg a hüvelyesek, a cukorrépa, a kender és egyéb növényi termékek terven felüli eladására irányul. Ezen kívül a gazdasági udvarok, s egyéb munkahelyek csinosítására, a munkakörnyezet javítására, új utak, járdák, játszóterek építésére, fásítására, zöld övezetek, virágágyások létesítésére kötelezték magukat, melyeknek értéke meghaladja az 1 millió 300 ezer koronát. • A CSKP 1974 novemberi plénumhatározata, a központi szervek felhívása és a trebaticei példa értelmében a szemes terményönellátáséra, takarékosabb energia- és anyaggazdálkodásra kell az igyekezetnek irányulni. Erről is szó van a kötelezettségvállalásokban? — Természetesen! A mezőgazdasági üzemek dolgozói kötelezték magukat 188 ezer korona értékű villanyáram, háromszáz vagon erőtakarmány, háromnegyedmillió korona értékű üzem- és hajtóanyag megtakarítására, a préselt takarmányok előállítására. • Melyik mezőgazdasági üzem vállalt kötelezettségét tartja a leginkább példamutatónak? — A Trsticei (nádszegi) Győzelmes Február szövetkezetét, amely nyomon követi a trebaticei példát, a központi szervek felhívását. Vagyis, a préselt takarmányok gyártására való áttéréssel ötven mázsa szemes termény megtakarítására, a terményszárító kapacitásának teljes kihasználására törekszenek. A XV. kongresszus tiszteletére továbbá üzem- és hajtóanyag megtakarítására, hús, tej, gabona, cukorrépa, zöldségféle, gyümölcs, szőlő, hüvelyes, kukorica terven felüli eladására, munkakörnyezet javítására és szépítésére vállalkoztak, amellett, hogy tervezett feladataik eléggé feszítettek. Ehhez még hozzáfűzhető az is, hogy élenjárók a termelésben, a művelődésben, a kultúrált munkakörnyezet kialakításában egyaránt, beleértve a dolgozókról való sokoldalú gondoskodást is. * A préselt takarmányok gyártásának térhódítására vonatkozóan érdekes összehasonlítást végzett a jhii igazgatója: míg tavaly 7793 tonna préselt takarmányt állítottak elő a járás mezőgazdasági üzemeiben, ez a mennyiség az idén előreláthatólag a négyszeresére emelkedik. Krajcsovics F., Galante Dikan Štefan mérnök, a jmi igazgatója. Üzenjünk hadat a szellemi tespedtségnek Hazánkban 1948 óta óriásit fejlődött a mezőgazdasági termelés. Alapvetően megváltoztak a termelési viszonyok, s ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági dolgozók gondolkodásmódja, életmódja is. Új társadalmi osztály jött létre: a szövetkezeti parasztság, amely a munkásosztállyal vállvetve küzd a CSKP céltudatos politikájának megvalósításáért. A mezőgazdasági termelésben uralkodóvá vált ipari szintű termelési módszerek, eljárások, s az oktató-nevelő, felvilágosító munka hatására az évszázados hagyományos falusi életmód gyökeresen megváltozott... Valamikor a falusi földművelő nappalát, éjjelét a hátgörnyesztő, ínszakajtó, nehéz testi munka kötötte le; se ideje, se pénze nem jutott arra, hogy világot lásson — kiránduljon közeli, vagy távolabbi országokba —, s híres gyógyfürdőkben keressen idült betegségére orvoslást. Manapság egészen más a helyzet: legalábbis a trebišovi (tőketerebesi) járás szövetkezeteiben, ahol az utóbbi években rohamosan gyarapodik az üdülésen, gyógykezelésen részt vevők száma. Szövetkezeti földműveseink százai nemcsak hazánk legszebb tájain jártak, 'természeti szépségeiben gyönyörködhettek, s megismerhették e tájak népeinek szokásait, a városok történelmi- és kulturális nevezetességeit, hanem eljutottak a két világrészen fekvő Szovjetunióba, felszabadítóink földjére, a napfényes Bulgáriába, a vendégszerető Magyarországra, a Német Demokratikus Köztársaságba, Jugoszláviába, stb. Az üdülések és a gyógykezelések a szövetkezeti dolgozók alkotóerejének felfrissítését, a megrokkant egészségi állapot helyreállítását szolgálták elsősorban. Emellett a szövetkezeti tagok gyermekeinek százai ugyancsak nyári táborozásokon vettek részt bel- és külföldön egyaránt. Hol engedhette volna meg a falusi ember magának mindezt a kapitalista társadalmi rendszerben, hiszen az eladósodás, a teljes elszegényedés fenyegette a földműveseket, éppen a hitel uzsorakamata, az adőhátrálék felhalmozódása a fizetésképtelenség következtében. Külföldre...? Csak úgy jutott ki, ha az ország határain belül megélhetési lehetőséget nem talált... Ma már senki sem kényszerül a tengerentúlra, hogy ott vállaljon munkalehetőséget, A szövetkezeti tagok jólétét, a róluk való sokoldalú gondoskodást senki sem vitathatja. A mezőgazdasági termelés gépesítése. forradalmasodása egyre több szabadidőt tesz lehetővé, amit a múltban — a felszabadulást megelőzően — a falusi paraszt nem ismert. Annak idején jól jellemezte Marx: „a föld rabja volt — kétszeresen nagyobb rab, mint a munkás ...“ Csak egyetlen megjegyzést fűzünk hozzá: a gyarapodó szabadidőt az eddiginél okosabban, célszerűbben kell a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, az efsztagoknak hasznosítani, gondolva általános műveltségi szintjük emelésére, félredobva azt a zsugoriságot, amely Itt-ott még jócskán megnyilvánul az emberekben, ha könyv vásárlásáról, újság Járatásáról esik szó. A kulturált életmódnak ezen a téren is ki kell teljesedni. Vagy: egyesek csupán azért mondanak le a gyógykezeltetésükről, mert a megszokottság bűvköréből nem akarnak kimozdulni, köti őket a maradi gondolkodás, a szelllemi tespedtség, az önmaguk iránti közöny. Az efféle közöny káros, nemcsak az egyénre, hanem a közösségre, a társadalomra is — mivel a fejlődés fékezője, az előrehaladás lassítója. A szabadidő célszerűbb hasznosításával az eddiginél többet kell törődniük a szövetkezetek vezetőinek, olyan formában, hogy a dolgozók önként vállalják azt, elsősorban a saját feladatuknak tekintsék. Ez a kérdés már jónéhány szövetkezetben napirendre került, főleg Nyugat-Szlovákiában. A mi járásunkban is fel kell készülni arra, hogy az efsz-tagok kedvtelése, kulturális szükséglete a társadalmi követelményeknek megfelelően dialektikus egységet képezzen. Mert, az anyagi jólét nem mindenl Ezt a szellemi felemelkedéssel szoros összhangban képzelhetjük csak el, ahogy a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének közös ügyét szolgálja Tehát, félre a szellemi közönnyel tespedtséggel, a dologidő utáni végnélkül! kocsmázással, kártyázással, s jusson előtérbe ehelyett a művelődés, a kulturált, egészséges életmód. Tarajos László Milliók - terven felül
