Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-17 / 2. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1976. január 17. 2 Vegyiparunk fejlődése az új ötéves tervben Közel járnak az igazsághoz, akik azt állítják, hogy lassanként nem a hagyományos nehézipar, hanem a vegyipar határozza meg az emberiség fejlődését. Az utóbbi években világ­szerte a vegyipar rohamos térhódítá­sának vagyunk tanúi. Szinte minde­nütt műanyagokkal helyettesítik a fé­meket és a hagyományos anyagokat. A közlekedés és a csomagolástechni­ka el sem képzelhető a vegyipar, Illetve a petrokémia hozzájárulása nélkül. Bár a vegyipar hazánk népgazda­ságának is leggyorsabb ütemben fej­lődő ágazata, egyes termékekből nem képes kielégíteni az egyre fokozódó igényeket. Ezért a vegyipar fejlesz­tése a hatodik ötéves tervben Is egyik legkomolyabb feladatunk lesz. Az idén mintegy félmillió tonna műkaucsukot állítunk elő, ami máris kétszerese az öt év előtti évi terme­lésnek. Műszálakból évente mintegy 60 ezer tonnát gyártunk, ami gyakor­latilag fedezi a szükségletet. A cipő­iparban egyre nagyobb teret hódít a Barex műbőr, amely tartós és áten­gedi a levegőt, tehát legalább olyan egészséges a viselése, mint a termé­szetes bőrcipőé. A Barex műbőr gyár­tását már ma is kétszeresére fokoz­hatnánk, de felhasználását gátolja a cipőgyárak elégtelen kapacitása. A műtrágyák használatában Cseh­szlovákia a szocialista országok kö­zött az NDK mögött a második helyen áll. Egy hektár mezőgazdasági terü­letre éven 220 kiló tiszta tápértékét képviselő műtrágya jut. Bár a most ■y|olnár János, a harcos kommu­­nista december utolsó napjai­ban ünnepelte születőnek 60. évfordu­lóját. Ebből az alkalomból Bemard Slobodník, az SZLKP lévai JB titkára átadta neki „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést, melyet a kormány javaslatára köztársaságunk elnöke adományozott a jubilánsnak. Kevesen tudják, milyen nehéz utat tett meg Molnár elvtárs, a szocialista mezőgazdaság lelkes építője. Életének közel felét a szövetkezetben töltötte. Huszonöt évvel ezelőtt az útépítőknél dolgozott. Egyszeresek behívták őt a járási székhelyre, s közölték vele: — Molnár elvtárs, úgy gondoltuk, Te lennél a legalkalmasabb a megalakuló Tekovské Lužianky-i (Kissallő) közös irányítására. Az akkor harmincöt éves fiatalem­berrel szinte megfordult a világ. Rö­vid gondolkodás után azonban hatá­rozottan kijelentette: vállalom. S ek­kor elkezdődött valami... Mint ahogy később az eredmények igazolták, a járási párt- és állami szervek jól ja­vasoltak. Az elnök fiatalos lelkesedés-Az ENSZ közgyűlése a közelmúltban a cionizmust „a fajelmélet egyik vál­fajaként, mint fajüldözést“ bélyegez­te meg. Ez a határozat azonban nem született váratlanul. Logikus és igaz­ságos tanulsága annak, amit a legbe­folyásosabb nemzetközi szervezet szűrt le a cionizmus eddigi ideológiai és gyakorlati tevékenységéből. A cionizmus elméletének alapját már kezdettől a nemzeti felsőbbren­dűség és más nemzetek lebecsülése képezte. A legutóbbi tfz év során az egész ideológiája és gyakorlata is bi­zonyítja, miként vált a politikai cio­nizmus a nemzetiségi összeférhetet­lenségből fokozatosan fajelméletté. Az arabokkal szemben már a Pa­lesztinába bevándorló cionista „úttö­rők“ kimondottan fajüldöző politikát folytattak, amit Moshe Dajan apjának, Smuel Dajannak nyilatkozata is iga­zol, aki később a MAPA] párt kima­gasló személyisége lett. Kijelentette, hogy az „arabok e vad országban (érti alatta Palesztinát) számára mindig a tolakodó és kellemetlenkedő rosszat jelentették csakúgy mint a moszkitók vagy a vadállatok“. Majd folytatta: ugyanúgy, ahol a vad gyo­mot és a tövises bozótot ki kellett égetni, a lápokat ki kellett szárítani, ugyanúgy kellett eltűnniük a beteg és éhező beduin törzseknek is“. Már jóval a második világháború előtt a Palesztinában élő zsidók cio­nista vezetői következetesen megvaló­sították hármas jelszavuk politikáját: „A föld elvételét, a munkalehetőség megvonását, valamint a zsidó terme­lés kialakítását“. Az első jelszóban programként tűz­ték ki, hogy a fellahokat kiűzzék ar­ról a földről, amelyet ő': és elődeik befejezés előtt álló ötéves tervidőszak minden egyes esztendejében tíz szá­zalékkal fokozott a műtrágyaterme­lés, mindmáig jelentős behozatalra szorulunk. A műtrágyaellátás a mezőgazdasági termelés fejlesztésének egyik fontos előfeltétele, ezért a műtrágyagyártás fokozása a 6. ötéves tervben vegyipa­runk egyik legfontosabb feladata. Rövidesen hozzálátunk újabb gyárte­lepek építéséhez, és már folyamatban van a Bratislava! Dimitrov Vegyimű­vek és a Sal'ai Duslo rekonstrukciója. Ennek ellenére a műtrágyaellátásban a legközelebbi években is feszült helyzet várható, s ez arra int, hogy gazdaságosabban bánjunk a rendelke­zésre álló mennyiséggel. A petrokémia termelése a hatodik ötéves tervben megháromszorozódik. Kőolajszükségletünk 90 százalékát to­vábbra is a Szovjetuniótól kapjuk a már korábban megkötött előnyös szerződések szerint. A hatodik ötéves tervidőszakban megvalósul hazánk és az NDK közös termelési programja az olefingyártásban. Ezzel országaink a világ legnagyobb olefintermelőivé válnak. A műszálgyártás meghárom­szorozódik, a mázoló és festőanyagok gyártása pedig 50 százalékkal foko­zódik. A felsorolt adatokból világosan ki­tűnik, hogy vegyiparunk a hatodik ötéves tervben minden eddiginél na­gyobb fejlődésnek Indul. A válsá­gokkal küzdő világban ez kétségkívül figyelemreméltó jelenség, és a szo­cialista népgazdaság stabilitását bizo­nyítja. P. L. sei kezdte irányítani (s ma is úgy teszi) az 530 hektár földterületen gazdálkodó szövetkezet életét. Ezer­­kilencszázhetvenben egyesültek a szomszédos Hulvínky-i (Hölvény) Efsz-szel, mely bár száz hektárral nagyobb földterületen gazdálkodott, csupán fele olyan termelési ered-Fiatalos lendülettel ményt ért el, mint a kissallóíak. A problémák azonban gyorsan megol­dódtak, s az egyesült szövetkezet a járás legjobb mezőgazdasági üzemei közé küzdötte fel magát. Ezért érde­melték kí a XII. pártkongresszus szö­vetkezete címet. A közelmúlt napokban ismét bővül a „család“. Hozzájuk csatlakozott a Munkaérdemrenddel kitüntetett Plavé Vozakany-i Efsz is. A két szövetkezet tagsága úgy határozott, hogy Molnár évszázadokon keresztül műveltek. A második jelszó arra ösztönzött, hogy kizárják az arab munkásokat a zsidók tulajdonát képező üzemekből. „Ne vásároljatok arab árut, csupán zsidó gyártmányokat“ hirdették a cionista pártok harmadik nemzeti jelszavuk keretében. Ebből látható, hogy a cio­nisták csupán abban különböztek más gyarmatositóktól, hogy végső céljuk nem is annyira az arabok kizsákmá­nyolása, mint inkább Palesztinából való kiűzése volt. Izrael állam megalakulásával a cio­nista-fajüldöző politika a palesztinai menekültek tragikus problémáját eredményezte. A palesztinai menekül­tek száma napjainkban több mint másfél milliót tesz ki. Ezzel egyidő­­ben kezdetét vette az Izrael területén maradt 400 ezer arab lakos nemzeti elnyomása, akiket teljes jogtalanság­ra és nélkülözésre ítéltek. Az izraeli vezető körök egész tevékenysége, ami a jelenlegi cionizmusban öltött testet, ma már más nemzetek teljes lebecsü­lésében nyilvánul meg. Csupán Jeruzsálem óvárosában 153 palesztinai arab házát bontották le azzal az ürüggyel, hogy megtisztítják a „Sirámok fala“ előtti teret. Izrael­ben összesen több mint 7500 paleszti­nai arab házát tették tönkre, égették le vagy robbantották fel. • A palesztinai arabokat a legnehe­zebb, legmegerőltetőbb munkára kül­dik, többségük azonban csak idény­munkás. Izrael arab lakossága szá­mára az állampolgárság megadását a törvény számos megkötésnek veti alá, s így a mai napig is sok arabtól von­ták meg az izraeli állampolgárság jogát, annak ellenére, hogy itt szü­gjazánk dolgozó népe januárban ■■ a néphadsereg -két jelentős évfordulójáról emlékezik meg. A Szovjetunióban alakult első csehszlo­vák hadseregcsoport tüzérségének 1945. január 15-én Jaszlo lengyel vá­roska térségében vivott komoly ütkö­zete a csehszlovák néphadsereg harci hagyományainak egyik komoly fegy­verténye, amelyről minden évben megemlékezünk. A Jászlánál indított ütközettel vette kezdetét az I. ukrán front nagysza­bású hadművelete. A szovjet csapa­tok támadása döntő csapást mért a fasiszta egységekre, annak ellenére, hogy a német hadvezetőség Lengyel­­ország területén erős védelmi vona­lakat épített ki. Ezerkilencszáznegyvenöt január 15- én, moszkvai idő szerint 8.45 órakor, kezdődött meg a Jaszlo térségében indított támadás tüzérségi előkészíté­se, amely hatvanöt percig tartott. A csehszlovák és a szovjet tüzérek fel­morzsolták a fasiszta katonaság által már korábban kiépített szilárd erő­dítményeket. Ez alkalommal a cseh­szlovák tüzérek 3584 lövést adtak le az ellenségre és nagy mértékben le­hetővé tették, hogy a gyalogság és a páncélkocsik villámgyorsan áttör­jék a náci hadsereg ellenállási vona­lát. A csehszlovák tüzéregységek hadi­tettét a szovjet vezetők kellőképpen értékelték. A szovjet hadsereg főpa­rancsnokságának 229. számú napipa­rancsában a 2. és a 4. tankelhárító tüzérezredet, valamint az 5. csehszlo­vák tüzérezredet a „Jaszloi“ névvel tüntették ki. Néphadseregünk harci repülői ja­nuár 25-én emlékeznek meg arról a napról, amikor harmincegy évvel ez­előtt lerakták a csehszlovák hadsereg légierejének alapjait. Ugyanis ezen a Jánost választja elnökül. Tapasztala­tát, munkához való hozzáállását nagy­ra értékelik a tagok. A hat évtizedet megért elnök a kemény munkafegye­lem híve. Legszívesebben a határban és a gazdasági udvaron tartózkodik, mindenről szeret meggyőződni. A szövetkezet megalakulásakor 14 métermázsa körüli hektárhozamot ér­tek el gabonafélékből. A hetvenes évek elején már a járás legjobb ga­bonatermesztői közé sorakoztatk fel. 1975-ben 54,5 métermázsás átlag hek­tárhozammal a járási munkaverseny győztesei lettek. Molnár elvtársat, aki 1950-től, tehát a kissallói szövetkezet megalakulása óta tölti be az elnöki funkciót, tíz éve ismerem. Beszélgetéseink során, meg aztán a különféle gyűléseken való felszólalásai hallatára mindig az volt az érzésem, hogy azok közé az emberek közé tartozik, akik nem tű­rik a tétlenkedést és mindig új, kor­szerű módszerek bevezetésén fáradoz­nak. S ami talán a legmérvadóbb, hogy nem ismerik a fáradság szót sem. —ág— lettek és őseik is évszázadok éta itt éltek és dolgoztak. A palesztinai arabok elnyomásán és üldözésén kívül az izraeli hivatalok az ideiglenesen megszállt arab terüle­teken durva megszálló rendszert ve­zettek be. E rendszer szerves részét razziák, bebörtönzések, mindenfajta vizsgálati és bírósági eljárás nélküli halálos ítéletek végrehajtása és kín­zások stb. képezik. A múlt év augusztusában minden ország haladó közvéleményének fi­gyelmét felkeltették az izraeli meg­szálló hivatalok jogtalan és törvény­­ellenes cselekedeteiről szóló hírek, a Jordán nyugati partján történt ese­ményekről. A „palesztin partizánok elleni harc megelőző intézkedéseinek“ leple alatt a megszálló hatóságok Bajt—Lahm város térségében az ott élő arab földművesektől elvették földjeiket, e földek jogos tulajdono­sait elűzték és a város többszáz lako­sát bebörtönözték. E jogtalanság el­len felháborodva, Bira város dolgozói tiltakozó tüntetést rendeztek. A tün­tetők feloszlatására az izraeli hadse­reg és a rendőrsg egységeit vezényel­ték ki és a tüntetők közül sokat, köz­tük nőket és gyerekeket is bebörtö­nöztek. Hát így realizálódik a cioniz­mus ideológiája a gyakorlatban. Es mi történik Izraelben? Erről a jeruzsálemi zsidó egyetem egyik ta­nára, az emberi jogok izraeli ligájá­nak elnöke, JISZROEL SAHAK, a Faj­elmélet Izraelben című nemrég meg­jelent könyv szerzője a következő­képp nyilatkozik: „Izraelben aki nem zsidó, nem számít embernek“. A könyvében felsorakoztatott adatok alapján kitűnik, hogy Jeruzsálemben olyan negyedeket találunk, ahol csu­napon jelentették Ludvík Svoboda hadseregtábornoknak, hogy öt nap­pal a kitűzött határidő előtt teljesí­tették parancsát és megalakult az 1. csehszlovák repülőhadtest. Így a fa­siszta betolakodók ellen további ko­moly erőt vethettek harcba, mely alakulat tagjai a második világháború végérvényes befejezéséig több ízben bizonyíthatták kiváló harci tulajdon­ságaikat az ellenséggel vívott harc­ban. A fasiszták elleni csaknem hatéves harc során a csehszlovák repülők számos sikerrel büszkélkedhettek; a nyugati fronton részt vettek a szövet­séges repülőegységek legfontosabb hadműveleteiben, kezdve a Francia­­ország és Nagy-Britannia feletti har­cokon 1940-ben, a szövetségesek part­raszállásakor, valamint Németország és csatlósai hátországának bombázá­sában. Hadirepülőink történelmében azonban döntő fejezet a csehszlovák repülőknek a keleti arcvonalon vívott harca, hiszen itt születtek azok a harci hagyományok, amelyek háború utáni hadirepülő-egységeink alapját képezték. A csehszlovák hadirepülő-egységek megalakulása nem volt könnyű. A sorsdöntő 1939. március 15-e után a csehszlovák hadsereg katonái közül sokan illegálisan hagyták el hazáju­kat, azok, akik nem tudtak belenyu­godni a müncheni kapituláció nyomán kialakult tragikus helyzetbe. A Szovjetunióban az első csehszlo­vák repülőegység jóval később ala­kult, mint az első csehszlovák önálló zászlóalj és más szárazföldi egység, mivel a háború első esztendeiben hadirepülőink többsége Nagy-Britan­­niában volt. A csehszlovák repülőegység megala­kulásának reális feltétele a sztálin­grádi győzelmes ütközet után alakult ki, amely harcokban a szovjet had­sereg oldalán részt vett a Szovjet­unióban alakult csehszlovák hadire­­pülő egység is. Amikor Nagy-Britanniából nagyobb számú csehszlovák repülő jött át a Szovjetunióba és megkezdődött a re­pülők és más szakemberek kiképzése, 1944 májusának elején megalakult az 1. csehszlovák repülőegység, a „128. csehszlovák önálló vadászrepülő egy­ség“, amelyet később önálló repülő­ezreddé fejlesztettek. Nem sokkal ez­után e repülőegységet a Szlovák Nem­zeti Felkelés támogatására Szlovákia területén vetették harcba. Ez a re­pülőezred a fasiszták elleni harcban kiváló eredményeket ért el és érde­meiért a „Zvolení“ megtisztelő elne­vezést kapta. A közös harcokban vérrel megpe­csételt fegyverbarátság, a csehszlo­vák és a szovjet repülők harci ha­gyományai képezik alapját a cseh­szlovák néphadsereg korszerűen fel­szerelt repülőegységeinek, mely nép­hadseregünk szerves része és komoly harci erőt képvisel a béke vártáján szövetségesein — a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek oldalán. J. MIČÄTEK pán zsidóknak van joguk tartózkodni. Sok izraeli városban a törvény egye­nesen megtiltja, hogy nem zsidók te­lepedjenek le. A keresztényekre és más felekezethez tartozókra, olyan nyomást fejtenek ki, amely vetekszik a történelemben eddig ismert legke­gyetlenebb eretnek-üldözéssel is. Vajon mi változott az ENSZ hatá­rozata után Izraelben? Az ENSZ köz­gyűlése határozatában a cionizmust a fajelmélet egyik megnyilvánulása­ként könyveli el, döntő csapást mér­ve a cionizmusra mint ideológiára. Ez a határozat is azt mutatja, hogy a cionizmus fokozatosan elveszti nem­zetközi jelentőségét és Izrael elszige­teltsége egyre nagyobb méretű lesz. Az a tény, hogy Tel-Avivban az ENSZ sugárutat a Cionizmus útjának nevez­ték el, szintén azt bizonoyítja, hogy a cionizmus éles ellentétbe kerül az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az­zal a nemzetközi szervezettel, amely­nek Izrael állami létét köszönheti. Ez azonban lényegében a cionisták mili­tarista és fajüldöző politikájának tör­vényszerű eredménye. Jelenleg a cionisták és kebelbará­taik az általuk hirdetett elvek szerint azt kürtölik világgá, hogy minden zsidó cionista nézeteket vall. Emellett azt állítják, hogy az ENSZ közgyűlé­sének a cionizmust elítélő határozata „antiszemita cselekedet“. Azonban az internacionalisták, minden becsületes ember, beleértve a zsidók többségét is, nem értenek egyet a cionista ideo­lógiával, ennek fajüldöző megnyilvá­nulásával ugyanúgy, mint ahogy an­nak idején nem vették egy kalap alá a nácizmust és a német népet. APN A jelentős állami és politikai évfordulókban oly gazdag idei esztendő során a CSSZBSZ bratl­­slavai alapszervezeteinek százai, tisztségviselőinek és tagjainak ez­rei önzetlen és áldozatos munká­jukkal ismét bizonyították, hogy a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szö­vetség, a CSKP hatékony segítő­társa aktívan segíti pártunknak a proletárinternacíonalizmus és a szocialista hazafiság elvein ala­puló lenini békepolitikáját. Tevé­kenységük kifejezésre Juttatja ha­zánknak a dicső szovjet hadsereg általi telszabadítása 30. évforduló­ja méltó megünneplésének gondo­latát és minden akciójuk a CSKP XIV. kongresszusa, valamint a CSSZBSZ VII. kongresszusa hatá­rozatainak teljesítése szellemében valósult meg. Ezek a jelentős ese­mények, valamint a CSKP közelgő XV. kongresszusának előkészületei szemmelláthatő mértékben tükrö-Munkával ződnek vissza alapszervezeteinek tevékenységében. Bratislava I. körzetében a leg­­kezdeményezőbbek egyike a Potra­viny vállalat 08—14 számú üze­mének CSSZBSZ alapszervezete, köszöntik amely igényes célt tűzött ki a legközelebbi időszakra. Szeretnék kihasználni az alapszervezet be­folyását vállalatuk belső életének további javítására azáltal, hogy a legszemléltetőbbenl és meggyő­a CSKP XV. zően ismertetik meg a CSSZBSZ tagjait, valamint a szervezeten kí­vül állókat a szovjet nép életével, a szovjet dolgozók munkasikerei­vel, a Szovjetunió politikai és tár­sadalmi eseményeivel. E céltuda­kongresszusát tos tevékenység eredményeként a dolgozók politikai elkötelezettsé­gének növekedését várják, hogy munkájuk társadalmi jelentőségé­ben érződjék a csehszlovák—szov­jet barátság gondolata és kifeje­zésre jusson a Szovjetunóihoz va­ló pozitív viszonyulás. Ezt a cél tartották szem előtt, amikor munkahelyük különleges feltételeihez alkalmazva dolgozták ki tevékenységi tervüket. A politi­kai nevelés terén az elmúlt idő­szakban szerzett jó tapasztalatok alapján tagjaik számára időszerű előadásokat rendeztek. A szovjet kultúra megismerése és népszerű­sítése terén a szovjet filmek kö­zös megtekintésén, a kulturális­­politikai rendezvényeken való részvételen kívül az alapszervezet eladással egybekötött könyvkiálli­­tást rendezett hazai és szovjet szerzők műveiből, mely akciójuk jelentős sikerrel zárult. Az orosz nyelvtudás tökéletesí­tése iránt érdeklődők számára egy nyelvgyakorló kört létesítettek. Ezen kívül az alapszervezet tagjai között igyekeznek új előfizetőket toborozni a szövetségi sajtóra. Az 1976-os esztendőben az alapszer­vezet vezetősége baráti kapcsola­tot kíván teremteni egy — hasonló munkaágban dolgozó — szovjet munkaközösséggel, hogy még az év folyamán megvalósíthassák az első baráti találkozót. A munkakezdeínényezés fejlesz­tése céljából néhány sikeresen működő szocialista brigádjuk meg­kísérli a Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság Szocialista Brigádja meg­tisztelő cím elnyerését. Az alap­­szervezet vezetősége figyelemmel kíséri majd e brigádok munkáját és minden segítséget megad, hogy elnyerhessék e megtisztelő címet. Taglétszámukat a közeljövőben 30 új taggal akarják növelni (jelen­leg 145 a tagok száma), többség­ben fiatal dolgozók. Örvendetes tény, hogy ez az alapszervezet nem kampánysze­rűen, hanem rendszeresen végzi munkáját az egész év alatt. Ez a vezetőség céltudatos munkáját bi­zonyítja és kellő feltételt teremt a jövőben kifejtendő még jobb munkájukhoz. K. Witthalm A cionizmus - a fajelmélet egyik veszélyes válfaja A harci hagyományok szellemében

Next

/
Thumbnails
Contents