Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-04-03 / 13. szám
SZABAD FOLDMOVES 1871. április I. Az SZLKP felsorakozik a szocialista országépítés igényes feladatainak teljesítésére (Folytatás az 1. oldalról.) Ezekből az alapvető irányzatokból ered az a feladat, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági brutto termelést 18, az árutermelést 32 százalékkal kell növelni az ötödik ötéves terv előirányzataihoz viszonyítva. Ennek megfelelően a növénytermelésnek gyorsabban és kiegyensúlyozottadban kell fejlődnie, tekintettel a he lyes szerkezeti arányokra. Mindennek célja megfelelő mennyiségé, saját termelésű takarmány biztosítása az állattenyésztés számára, s az egyes termékekben a kereskedelem és a feldolgozó ipar szükségletei kielégítésének nagyobb mértékű biztosítása. Továbbra is súlyponti kérdés a gabonatermelés hatékonyságának fokozása úgy, hogy Szlovákiában a hatodik ötéves tervidőszakban a szemes termények termelése nagyjából elérje a 19—20 millió tonnát. Ebből а 4—4,5 millió tonna kukoricát. éspedig úgy, hogy termesztését az éghajlati és talajviszonyoknak megfelelően ki kell terjeszteni. A ga bonaellátási problémák komplex megoldása továbbá megköveteli az ésszerű gazdálkodóst a szemes terményekkel, a tömegtakarmányok termelése belterjesltésének fokozását a szántóföldeken, fűként pedig a réteken és legelőkön. Meg kell valósítani a takarmányok típórtéke fokozásának programját. jelentős előrehaladást kell elérni a cukorrépából hektáronkint termelt cukor mennyiségét tekintve, a hüvelyes takarmányok és olajos növények termelésében, a gyümölcs-, a zöldség- és főzelékfélék és egyéb növények termelésében. Az ét- és ipari burgonya termelésében az önellátást mindenekelőtt a hektárhozamok, valamint a szocialista szektor használatában levő termőterületek növelésével kell biztosítani. az Állattenyésztési termékek termelésének növelését mindenekelőtt a haszonállatok szaporításának és hasznosságának növelésével kell biztosítani. Továbbra is növelni kell a szarvasmarha-, különösen a tehénállományt a szocialista szektorban. Jelentős szerepet kell játszania a fajnemesítési programok megvalósításának. Sürgetően előtérbe lép az a követelmény, hogy gazdaságosabbá téve gépesíteni kell a takarmányozást, növelni a szemes takarmányok felhasználásának gazdaságosságát a hús- és tejtermelésben, és következetesen alkalmazni keli a progresszív nagyüzemi termelési eljárásokat a szarvasmarha-tenyésztésben. Tartás feladat az egyes mezőgazdasági termékek, főként a sörárpa, a cukorrépa, a burgonya, a gyümölcs- és zöldségfélék, a tej és a vágóéllatok minőségének javítása. Az élelmiszeriparban a cél a lakosság folyamatos, zökkenőmentes ellátásának biztosítása olyan minőségű termékekkel, amelyek a növekvő fogyasztói igényekből és az ésszerű táplálkozási elvekből indulnak ki. Ennek megfelelően jobban kell hasznosítani a mezőgazdasági nyersanyagokat, bőviteni a válasitékot és javítani a minőséget, gyorsabban fejleszteni a mélyhűtött készítmények, félkész- és készételek előállítását. Ez megköveteli, hogy az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisa terén is megteremtsük ennek feltételeit. A beszámoló a továbbiakban a mezőgazdaság korszerűsítésével, talajvédelem kérdésével foglalkozik, majd felvázolja a következő időszak bernházási feladatait. Behatóan foglalkozik a tudomány és a technika döntő szerepével társadalmi és gazdasági életünkben, végül pontokba foglalja a hatodik ötéves tervidőszak FÖ TEENDŐIT: biztosítanunk kell a társadalmi termelés gyors és arányos növekedését, magas szintre kell emelnünk a társadalmi termelés hatékonyságát és általában a munka minőségét, következetesen érvényesítenünk kell a gazdaságosságot a termelési és nem termelési szférában, mind nagyobb mértékben kell hasznosítanunk a nyersanyagokat, anyagokat, fűtőanyagot és energiát, intenzivebben fel kell használnunk a hazai természeti kincseket, határozottabban kell érvényesítenünk és gyorsabban alkalmaznunk a gyakorlatban a tudományos és technikai vívmányokat, fokoznunk kell az SZSZK hozzájárulását Csehszlovákiának a nemzetközi munkamegosztásban, főként a szocialista integrációban való gyorsabb ütemű részvételéhez, tovább kell tökéletesíteni az irányítást a szakágazatokban, a termelési-gazdasági egységekben, a vállalatokban és a szervezetekben, tovább kell fokoznunk я dolgozók kezdeményezését, minőségileg javítanunk kell a szocialista munkaversenyt ás az ésszerűsítő mozgalmat. A beszámoló további része a NEMZETI FRONT szerveinek és szervezeteinek növekvő feladataival foglalkozik. A Nemzeti Front az elmúlt időszakban megerősítette szerepét. Ojból olyan területté vált, ahol a társadalmi szervezetek és a politikai pártok a kommunista párt vezetésével segítik kibontakoztatni a dolgozók politikai és állampolgári aktivitását, szilárdítani szocialsta öntudatukat, amely a szocalista társadalom javáért végzett alkotó munkában nyilvánul meg. Az ideológiai, a szocializmus és a kapitalizmus közötti harc frontjának kérdéseivel foglalkozik a beszámoló további része. E szempontból kiemeli a Tanulságok cfmfi dokumentum szerepét. A beszámoló megállapítja: Az ideológiai munkában továbbra fa ssüntalan fejleszteni kell nemzeteink történelmi együvátartozásának és elválaszthatatlan összeforrottságának érzését, hissen fejlett szocialista nemzetekké alakultak éa továbbra la így fejlődnek. Az elmúlt időszakban jelentős sikereket értünk el a magyar és ukrán nemzetiségű polgártársak életében is. Ez megbízható alapot teremtett nemcsak életszínvonaluk és kultúrájuk emelkedésére és fejlődésére, benőm csehszlovák hazaszeretetük és szocialista öntudatuk elmélyülésére is. A kultúra és a művészet kérdéseinek elemzése, a pártos osztályszempont érványesüláse fontosságának kldomborftása után a beszámoló további része A PART szerepével foglalkozik. Elemzi a pártszervezetek munkásságát, fejlődését, belső helyzetét. Megálispltjs: a szocializmus építésével párhuzamosan objektiven fokozódik a párt vezető szerepe. Mind nagyobb ás nagyobb azoknak a folyamatoknak a száma, amelyekre a pártnak mint vezető erőnek rá kell hatnia. Minél gyorsabb a társadalom fejlődése, annál nagyobb mértékben kell fejleszteni a párt tevékenységét, annél nagyobb jelentőségű a bírálat, az önbirálat és az ellenőrzés. ★' Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusénak határozata megerősítette a beszámolóban tartalmazott megállapításokat és következtetéseket, valamint e jövőbeni távlatokkal kapcsolatos feladaéokst. 30 éves a Roľnícke noviny Hazánk felszabadulását követő években, mint ismeretes első és legfontosabb feladat volt a háború által megtépázott nemzetgazdaság, s azon belül a mezőgazdasági termelés helyreállítása, ‘ céltudatos fejlesztése. A harminc évvel ezelőtt létesített Roľnícka nedeľa, mely az idők folyamán Roľnícke noviny címmel napilappá fejlődött, elévülhetetlen érdemeket szerzett mind a háborús károktól sújtott mezőgazdasági kistermelés fellendítésében, mind pedig abban a széleskörű felvilágosító munkában, amely a kistermelőket a szövetkezeti szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés alapjainak lerakására, majd az egységes földművesszövetkezetek szervezeti életének és gazdasági helyzetének megszilárdítására ösztönözte. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztésének további szakaszaiban is nap mint nap érzékelhető volt a Rolnfcke noviny céltudatos propagandája, szervező és nevelő munkája, ami kifejeződött a korszerű termelési módszerek terjesztésében, a termelés- és gazdaságfejlesztési tapasztalatok népszerűsítésében, valamint a mezőgazdasági dolgozók alkotóképességéinek és kezdeményezőkészségének széleskörű kibontakozásához való aktív hozzájárulásban, a CSKP termelés- és gazdaságfejlesztési programjának következetes támogatásában. A Rolnfcke noviny érdemeit nem csökkenti az sem, hogy a jobboldali opportunizmustól megfertőzött egy-két szerkesztő kísérletet tett arra, hogy ezt a lapot az ellenforradalom szolgálatába állítsa. Határozottan állíthatjuk, hogy főleg a CSKP XIV. kongresszusát követő években a szerkesztőség — kiközösítve soraiból az opportunizmustól és a nacionalizmustól fertőzött elemeket — rendkívüli eredményeket ért el a lap eszmei hatékonyságának fokozásában, egyértelműen, tehát ingadozás nélkül szolgálja в fejlődő szocialista társadalmunkat. A Rolnfcke noviny érdemdús munkássága a lap megalapítása harmincadik évfordulójának méltó megünneplését igényli. A jubiláns Rofnícke noviny szerkesztőségének . lapunk szerkesztősége az alábbi üdvözlő levelet küldi: Tisztelt Elvtársak! Engedjék meg, hogy a magam, az üzemi pártszervezetünk, a szerkesztő bizottságunk és a szerkesztőségünk munkaközössége nevében — napilapjuk megalapításának 30. évfordulóján — szívből gratuláljak Önöknek. Rendkívül nagyra értékeljük azokat az erőfeszítéseket, amelyek napilapjuk, • Rolnfcke noviny isin vonalának, eszmei hatékonyságé nak növekedését eredményezték. A lelkiismeretes nevelő éa szervező munkájukkal, mint a szlovákiai mezőgazdasági újságírók élcsapata, elévülhetetlen érdemeket szereztek z szocialista mezőgazdaságunk fejlesztésében. Eredményeiknek őszintén örülünk. Keressük n sserkesztöségeink együttműködése további fejlesstésének lehetőségeit, összefogunk Önökkel, elvtársak azoknak a feladatoknak a teljesítése céljából, amelyek a CSKP XV. kongresszusát kővető Időssakban, a fejlett szocialista társadalom építésében reánk, mnsőgaxdaeági újságírókra hárulnak. Az ünnepi alkalombál kívánunk Önöknek elvtárzak friss erűvel ée jó egészséggel párosuló alkotókedvet, hogy napilapjuk a jövőben is eredményesen serkentse a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozókat kezdeményezőkészségük kibontakoztatáséra, a termelés tudományos-műszaki fejlesztésére, olyan helytállásra, amely a termelés és a munkatermelékenység további növekedését eredményezi. Kelt Bratislavéban, 1978. április havában. Pethé Károly, a Szabad Földműves főszerkesztője EGY HŐS FORRADALMÁR ÉLETÚTJA Á közelmúlt napokban emlékeztünk meg a CSKP kiváló képviselőjéről, a rendíthetetlen forradalmárról, Jan Švermáról, születésének 75. évfordulójáról. A fáradhatatlah kommunista, forradalmár és hazafi jelentős szerepet töltött be a társadalmi haladásért, a szocializmus és a kommunizmus nagy eszméjének győzelméért folyó küzdelemben. I. jan Šverma 1901. március 23-án született Mníchovo Hradištén. Apja haladó szellemű ügyvéd volt. Ebben a családban felnövekedve kezdett kiformálódni tiszta Jelleme, szilárdulni mély hazafias érzelme, érzéke az igazság iránt, a vágy, hogy kivegye részét az Osztrák—Magyar Monarchiában elnyomott cseh nép nemzeti felszabadításából. Prágában végezte gimnáziumi tanulmányait. Ekkor került közvetlen kapcsolatba a haladó ifjúsági és diákmozgalommal, s ugyanúgy, mint sokan mások kortársai közül, bekapcsolódott az aktív forradalmi munkába. Húszéves korában kezdett dolgozni a Kommunista Ifjúsági Szövetségben. Tagja volt a prágai marxista körnek, s Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1921 májusában történt megalakulása után belépett ennek soraiba. Már 1922-ben tisztségviselője volt a párt Praha-karlíni körzeti bizottságának és a Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulása után, 1922. elejétől tagja a KISZ prágai kerületi bizottságának. A forradalmi tevékenység Igen fontos szakasza kezdődött meg Jan Šverma számára 1926-ban, amikor is elhatározta, hogy hivatásosan fogja kifejteni a politikai tevékenységet. A pértapparátus szolgálatába lépett mint a Rudé právo esti kiadásának, a Večerníknek a szerkesztője. Nem sokkal később azonban a pártvezetőség elküldi Moszkvába, a lenini pártfőiskolára. Jan Šverma 1928 nyarán részt vesz a Kommunista Internacionále VI. kongresszusán s egyik legodaadóbb és legkövetkezetesebb híve lesz a Gottwald vezette baloldali ellenzéknek, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja Jílek- és Bolen-féle opportunista irányvonala ellen küzdött. Teljesen logikus volt, hogy a CSKP 1929- ben megtartott V. kongresszusán Jan Švermát megválasztották a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság tagjává. nak — tartotta annak megakadályozását, hogy a fasizmus uralomra juthasson Csehszlovákiában. III. A hatalmon levó cseh és szlovák burzsoázia árulásának következtében a müncheni egyezmény után jobboldali rezsim került hatalomra, amely kezet emelt a kommunista párt legalitására, s közvetlenül veszélyeztette a csehek és a szlovákok, valamint a köztársaságban élő nemzetiségek legalapvetőbb érdekelt, s különösen az ismert kommunista vezetők óletét. Ez volt a döntő ok, amiért Jan Švermának — mint sok más elvtársnak Is — el kellett hagynia hazáját. 1938 novemberének végén rövid időre a Szovjetunióba utazik, s onnan 1939 májusában, mint a CSKP moszkvai vezetésének képviselője Párizsba, azzal a feladattal, hogy szervezze meg a CSKP franciaországi Irodáját, és e Nyugaton Irányítsa a csehszlovák kommunista emigráció munkáját. Az azután kialakult politikai helyzet azonban — a náci Németország megtámadta Franciaországot — lehetetlenné tette Jan Švermának • munka folytatását. Jugoszlávián keresztül visszatért a Szovjetunióba, ahol 1941 -1944-ben mint Klement Gottwald legközelebbi munkatársa minden erejét a cseh és a szlovák nemzet antifasiszta és nemzeti felszabadító küzdelmének szervezésére összpontosította. IV. 1944 augusztusának végén fellobbant a Szlovák Nemzeti Felkelés. A moszkvai rádióban ekkor felcsendült [an Šverma hangja, tele büszkeséggel és reményekkel: „A szlovák nép felkelt, szembeszállva a német elnyomással. Ügy cselekedett, ahogy 1938 sorsdöntő napjaiban az egész csehszlovák nép cselekedni akart. A szlovák nemzet az első helyre óllt ki Csehszlovákia nemzetei között, kivívta az első helyet magának az összes szláv és a békeszeretö népek között“. lan Svermában élt a leküzdhetetlen vágy, hogy necsak az Írott és a kimondott szó erejével, és a segítség külső szervezésével, de személyesen is részt vegyen az antifasiszta ós nemzeti felszabadító küzdelem utolsó szakaszának harcaiban. Ezért úgy döntött, hogy más elvtársakkal együtt Szlovákiának a felkelők által ellenőrzött területére megy. II. )an Šverma Klement Gottwald legközelebbi munkatársai közé tartozott. Jelentős része volt a párt programjának kidolgozásában, amely program a pártmunka minden területére kiterjedt a harmincas évek elején bekövetkezett világméretű gazdasági válság gazdasági és szociális következményei között; ezt a programot a CSKP 1931-ben megtartott VI. kongresszusa hagyta jóvá. Jan Šverma ugyancsak kivette részét a csehszlovákiai forradalmi mozgalom taktikai irányvonalának kidolgozásából, különösen ami a tömegsztrájkok és bérküzdelmek szervezését illeti, amikor a Csehszlovák Köztársaság történetében a legtöbb volt a munkanélküli. Aktívan részt vett a gazdasági válság éveiben kirobbant legnagyobb sztrájkharc előkészítésében; ez a sztrájkharc nemcsak csehszlovákiai méretben volt a legnagyobb, hanem (amint azt a Kommunista Intemacionálé Végrehajtó Bizottsága megállapította) „politikailag a legjelentősebb tömegharc volt... az egész európai szárazföldön“ — gondolunk itt az 1932-es mosti sztrájkra. Mint pártunk ideológiát és elméleti frontjának egyik legkiemelkedőbb képviselője, Klement Gottwalddal együtt — általánosította a nagy osztályküzdelem folyamán szerzett tapasztalatokat, s ennek hatását a munkásosztály egységfrontjának kialakítására, aminek nemzetközi jelentősége is volt. Amikor Hitler uralomra jutott a szomszédos Németországban, Jan Šverma mint a polgári parlament kommunista képviselője ás a pártvezetés képviselője tucatszám lépett fel gyűléseken, beszédeket mondott a köztársaság védelmében az erősödő hitleri ás hazat fasizmus ellen rendezett tüntetéseken. Jan Šverma a kommunista és antifasiszta mozgalom elsőrendű feladatának — és ugyanígy saját feladatá-Jan šverma a szeptember 29—29-rs virradó éjszaka érkezett meg a felkelők által ellenőrzött területre ée azonnal nekifogott a pártmunkának. Segített az SZLKP vezetésében, részt vett nyilvános pártgyűléseken és tömeggyűléseken, megvilágította a néphatalmi szervek, a forradalmi nemzeti bizottságok jelentőségét és küldetését. Pozíciójának súlyánál fogva mint a CSKP moszkvai vezetésének képviselője szilárdította a kommunista mozgalom egységét, és Jelentős érdemei vannak a forradalmi szakszervezetek egyesítésében, ami az üzemi bizottságok 1944. október 15-i podbrezovái konferenciáján jött létre. Jan Šverma a jövőre, a győzelemre gondolt — amely megnyitja az utat Csehszlovákia népeinek szabad élete előtt. Csak egyre nem gondolt: saját törékeny egészségére, az elképzelhetetlenül nehéz életkörülményekre. Amikor a felkelők katonai helyzete Kritikussá vált, elutasította az ajánlatot, hogy repülőgépen visszaviszik a Szovjetunióba. Közvetlenül azelőtt, hogy. a Németek . megszállták Banská Bystricát, társaival együtt visszahúzódott a hegyekbe. Néhány száz harcost, katonát és paritzánt, akik között ott volt Jan šverma is. az a veszély fenyegette, hogy körülzárják őket a náci csapatok. Csak egyetlen megoldás maradt, a visszavonulás. Ez azonban azt jelentette, hogy meg kellett küzdeni az Alacsony-Tátra magas hegygerinceivel. Jan Šverma erejének utolsó megfeszítésével megmászta a Chabenecet de ekkor mér késő volt az elvtársak gondoskodása, nem tudtak segíteni rajta. 1944. november 14-én Jan Šverma a szlovák nemzet szabadságáért és a népi demokratikus Csehszlovákiáért azt adta oda, ami a legdrágább amit az ember egyáltalán csak feláldozhat — saját életét. A nagy eszmények, amelyekért Jan Šverma harcolt « életét áldozta, ezóta valóra váltak.
