Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-03-27 / 12. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. március 27. 14 Milyen gépek kaphatók az idén ? AMI A GÉPESÍTÖKET ÉRDEKLI A mezőgazdaság kedvező fejlődése é* Jő gazdasági eredményei vttathatatlanok, kétségkívül visszatükrözik a mezőgazdasági munkálatok gépesítésének gyors előrehaladásét. A Központi Mezőgazdasági Technika Vállalatának nagy része van a mezőgazdasági nagyüzemi termelés anyagi-technikai bázisának fejlesztésében. Az ötödik ötéves tervben 10 milliárd 100 millió korona értékű gépet és gépaszközt s több mint 8 milliárd 800 millió korona értékű pótalkatrészt szállított. Ezzel Jóval túlszárnyalta az eredeti tervelőirányzatokat. He például összehasonlítjuk a tavaly lebonyolított technikai szállításokat az 1974. éviekkel, megállapíthatjuk, hogy ц csehországi mezőgazdasági üzemek tavaly 174 milHó koronával nagyobb értékű géphez és gépi eszközhöz és 17 millió koronával nagyobb értékű pótalkatrészhez jutottak. Igaz, hogy a szállítások nagy volu- Inene ellenére sem lehetett teljesen kielégíteni a mezőgazdasági üzemek minden igényét. Ebben az irányban tekintetbe kell vennünk a hazai gyárak kapacitási lehetőségeit és a behozatali lehetőségeket, továbbá a KGST-országokkal folytatott gazdasági együttműködés keretében kötött hoszszú érvényű árucsereforgialml egyezményeket. Tudatában vagyunk annak, hogy az «1 ötéves tervben is nagyon igényes és felelősségteljes feladatok várnak földműveseinkre. A tudományos-műszaki fejlődés leghaladóbb elemeinek széles körű érvényesítése és a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum irányításának tökéletesítése mellett folytatódik a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának folyamata. TÖBB GÉP Az 1976-lk évi terv a mezőgazdasági termelés 4,5 százalékos növekedésére számit a növénytermesztési termelés gyorsabb fejlődése mellett. E téren a mezőgazdasági termelésnek az 5. öt-A Gaiantai Mezőgazdasági Felvásárló és Elláté Vállalat vetőmagosztályának dolgozói a IMI és a járás mezőgazdasági üzemei agronémusainak közreműködésével irányítják a vetőmag-kukorica-szaporítást és nemesítést. Itt lényegében a nemesítés utolsó, D (dabocross) fokozatáról van szó. A járás földművesszóvetkezeteiben és állami gazdaságaiban a múlt évben ezer hektáron szaporították vetőmagra a kukoricát, elsősorban a (CE—250, 270, 380 és 400 FAO szá múl és az (LSP) fajtákat. A legnagyobb hektárhozamot a jelkai (jőkai) szövetkezetben érték el, a CE—400-as fajtával: 50 hektáros parcellán átlagosan 40 mázsa tisztított és elismert vetőmagot értek el hektáronként. Ugyancsak kedvező volt az eredmény a trsticei (nádszegi) szövetkezetben is a CE—270-es fajta termesztésével (34 mázsás hektárhozam). A múlt évben a vetőmagra termesztett kukorica tervezett felvásárlása 21 ezer 50 raázsányi mennyiséget tett ki. Január végéig 28 530 mázsányi kitisztított és elismert vetőmagot vásároltak fel. A vetőmag-kukorica termesztésének agrotechnikája röviden a következő: A szaporítás és a nemesítés céljából megrendelt fajtákat szétosztják a mezőgazdasági üzemekbe, mégpedig külön-külön az anyai és az apai alanyokat. A kukorica vetése olyan formában történik, hogy egymás mellé nyolc sor anyai és négy sor apai alany kerüljön. Az utóbbiak szerepe itt tulajdonképpen az anyai alanyok megtermékenyítésén alapszik. A magvak kicsirázása után a Bratislava! UKSUP dolgozói háromszor megtekinéve» terv utolsó éveiben elért átlaghoz viszonyított gyorsabb növekedésére számítunk. Ez önmagában feltételezi, hogy valamennyi mezőgazdasági technológiában még nagyobb mértékben érvényesül majd az új modern mezőgazdasági technika és a mezőgazdasági munkák gépesítettsége még nagyobb fokot ér el. Ezek a célkitűzések teljes mértékben visszatükröződnek a Központi Mezőgazdasági Technika Vállalata idei tervében is. Tovább nö a gépi eszközök és pótalkatrészek szállítása. A gépek és traktorok tervezett szállítási volumene a múlt évhez viszonyítva 5,8, a pótalkatrészeké 2,1 százalékkal lesz nagyobb. A vállalat több mint 28 éves fennállása alatt a mezőgazdasági gépek szállításának évi volumene értékben kifejezve először haladja meg a két és fél milliárd koronát! Noha még nem feleződtek be a tárgyalások a házai és főként a külföldi szállítókkal gépek és berendezések idei szállításáról, megállapíthatjuk, hogy továbbjavul a mezőgazdasági üzemek gépparkjának az összetétele, mert valóban nagy teljesítőképességű gépeket kapnak, a mezőgazdasági technika világszínvonalának megfelelő gyártmányokat. A takarmánynövények betakarítására SPS—420 mintájú önjáró betakarítókat szállítanak, melyeknek gyártója a pelhfímovi Agrostroj. A mezőgazdasági üzemek és vállalatok nagy érdeklődést tanúsítanak e gépek iránt. Az NDK-ből önjáró, E—301 típusú rendvágókat hozunk be és folynak a tárgyalások E—280 típusú szecskázó, betake rltógépek behozataláról. A Szovjetunióból KSZ 1,8—Vihr típusú szecskázógépeket importálunk, melyek fokozatosan felváltják a 2,6 jelű szecskázókat. A földművesek még RŽS—160 és 2TR—165 jelű Jól bevált rotációs gépekhez és SKPU—220 típusú takarmánybetakarítókhoz jutnak, amelynek gyártója szintén a pelhflmovl Agrostroj. A gabona-önellátás megoldásához lényeges hozzájárulást jelent a nagy teljesítőképességű arató-cséplőgépek további szállítása. A Szovjetunióból több mint 530 SZK—5 Nyiva és SZK—8 Kolosz gépet hozunk be, amelyek a régebbi típusú SZK—4-et és SZK—5 tik a növényzet fejlődését: először a bibék keletkezésekor, másodszor a virágzás idején, harmadszor pedig közvetlenül a betakarítás előtt. A kukoricát törő- és fosztógépekkel (MAJKV) takarítják be. Eltérő az egyes fajták beériési ideje is. A legkorábbi a CE—270-es, majd a CE—250, 380 és a 400 FAO számú, valamint az LSP kukoricák következnek. A betakarításnál ügyelnek az anyai és az apai alanyok szétválasztására. Ugyanis a vetőmag elismerése szempontjából vsak az anyai alanyok jöhetnek számításba, míg az apai alanyok az állami és a takarmányalapba kerülnek. A betakarítás után a mezőgazdasági üzemekből — előre meghatározott időpontban — a csöves kukorica a felvásárló vállalathoz kerül, ahol megszárítják, majd lemorzsolják. Ezntán kitisztítják, majd az elismerés után csávázzák, mintázzák és hazénk minden tájára szállítják. Természete sen a járásba is kerül ezekből a vetőmagvakból. Néhány évvel ezelőtt a gaiantai vállalat a vetőmagvak kalibrálását is végezte, de ezt a pneumatikus vetőgépek alkalmazásával megszüntették. Az elismert vetőmagvak minőségével az igénylők is elégedettek, mert jé biológiai értékűek. Ugyanis a január végéig elismert vetőmagvak tisztaság, csírázóképesség és nedvesség tartalom tekintetében megfeleltek — a már említett — D-fokozatú nemesítés első minőségi osztályának. Az idén a járás kilenc szövetkezetében és egy állami gazdaságában 1080 hektáron termesztik vetőmagra a kukoricát, legnagyobb mértékben a F-et váltják fel. A NDK-ból több mint 800 E—-512 típusú arató-cséplőgépet, továbbá 150 darab K—453 jelű nagynyomású prést, K—523 előtisztltókat, valamint a K—525 tökéletesített szerkezetű változatát és K—545 jelű tisztítókat hozatunk be. A tavalyihoz képest nő a cukorrépa-termesztési és betakarltógépek szállítása; 117 darab 12 SEPUZ pontos répavágőgépet, beleértve 12 POAZ adaptert, szállítunk, a Magyar Népköztársaságtól pedig 500 darab 6 KRX-1 hatsoros sarabolókat kapunk. A cukorrépa gépesített betakarítására a jiiííní Agrostroj 150 darab E-OCX-P és 3-VCX-A háromsoros és 55 darab hatsoros 6-OCS mintájú répafejezőt, közte б-ORCS modernizált típusú tejelőt juttat a földműveseknek. A Szovjetunióból 100 darab KSZ—6 nagy teljesítőképességű répakiszántót hozunk be, amelyek hazai háromsoros fejezőinkkel kapcsolva lényegesen meggyorsíthatják a cukorrépa betakarítását. NAGYOBBAK AZ IGÉNYEK Az efsz-ek kooperációs csoportosulásainak és nagy mezőgazdasági üzemeknek a kialakítása folytán a szállítási technikával szemben támasztott igények Is fokozódnak. Ezért az idén több mint 3400 darab UR I és 1200 darab UR II traktort szállít majd a brnoi ZKL. A Z—12011 és Z—12045 típusú traktorok szállítását is növeljük. Mindkét típus a 110 lóerősöknél magasabb osztályba tartozik. A Szovjetunióból egyebek között 70 db К 700 kerekestraktort és 190 DT 75 M típusú lánctalpas és 55 darab T—100 M típusú lánctalpas traktort; az NDK-ből 130 darab ZT—300/3 jelű kerekestraktort kapunk, továbbá az 55—75 lóerősek osztályába tartozó 1500 nagy teljesítőképességű traktor behozatalára számítunk a KGST-országokból. A hazai gyártóktól 6150 pótkocsi szállítását biztosítottuk. A Lengyel Népköztársaságból 460 autóutánfutót kívánunk behozni. A múlt évhez képest részben nö a RUR—5 mintájú ístállótrágyateregetők szállítása, noha az idén sem Slovenské Pole-i AG-ban és a Horné Saliby-i (200—200 hektár), valamint a mostovái szövetkezetben (120 ha). Összesen 22 220 mázsányi elismert vetőmag felvásárlásával számolnak. A fajtamegoszlás nagyban egyezik a múlt évivel. Két új fajtát (То—500. HTN) is kipróbálnak. A szerződéses felvásárlást az idén hektáronként 20—22 mázsa kitisztított és elismert vetőmagra kötöttték meg. A gaiantai járás szövetkezetei és állami gazdaságai a múlt évben 10 991 hektár területen termesztették a szemes kukoricát és hektáronkénti 88,56 mázsa (májusi morzsolt) magterraést takarítottak be. Ezenkívül a társadalmi követelményeknek megfelelően ezer hektár silókukoricát magra hagytak (65,32 mázsás átlagos bektárhozara). A legjobb eredményt a šoporűai szövetkezetben érték el: 509 hektár területről átlagosan 95,55 mázsa magtermést takarítottak be hektáronként. Ugyancsak kedvező eredményeket értek el a íi harcéi (zsigárdi) és a selicei (sókszelőcei) szövetkezetben. 88, illetve 83,0 mázsás hektárhozammal. A leggyengébb eredményeket elérő üzemek közé a múlt évben a siádkoviűovoi (diószegi) és váhovcei (vági) szövetkezet tartozott, ahol a jövőre nézve még sok tennivaló akad a szemes kukorica termesztésében. A járás mezőgazdasági üzemeinek az 1976-os évre szótő feladatairól Iványi Vince mérnök, a (MI foagronómu sa tájékoztatott. — Elsősorban a szemes kukorica ipari jellegű termesztésére törekszünk, és ennek elérése érdekében már megtettük az első lépéseket, amit tudjuk teljesen kielégíteni a keresletet. Ezért 70Ó darab T—032 mintájú trágyateregetőt hozatunk be Lengyelországból. Az új technika teljes érvényesülése azonban elsősorban azok felkészültségétől függ, akik vele fognak dolgozni és gondoskodnak üzemképeségéről. A PÖTALKATRÉSZEK PROBLÉMÁJA A pótalkatrészek szükségleti tervének összeállításakor és a szállítóiátvevői kapcsolatok megvitatásakor a Központi Mezőgazdasági Technika Vállalata a mezőgazdasági technika üzemeltetésében tavaly előadódott fő problémákból indult ki. Mindenekelőtt azt a célt követte, hogy a hazai és külföldi szállítók elsősorban azoknak az alkatrészeknek a szállítását igazolják vissza, amelyek egész évben hiánycikkek voltak és negatívan befolyásolták a gabonabetakarítást. Az 1975. évi szállításokhoz viszonyítva ezért igényli, hogy elsősorban az E—280 mintájú betakarító szecskázóhoz, az E—3Ö1 rendvágóhoz, az E— 512, SZK—5 és SZK—6 arató-cséplőgépekhez, a K—442 mintájú nagynyomású présekhez, az NDK-beli burgonvabetakarítőkhoz, a cukorrépa-betakárítókhoz. az UR II, K-700, ZT- 300/3. mintájú traktorokhoz és a mezőgazdasági gépek további alapvető típusaihoz szállítsanak több alkatrészt a hazai és a külföldi szállítók. Decemberben komplexen értékeltük az idei pótalkatrészszéllítások vísszaigazoltságának helyzetét kiválasztott géptípusok és a legfontosabb pótalkatrész-tételek esetében. Olyan esetekben, amikor a visszaigazolás egyáltalán nem, vagy csak részben volt meg, a vállalat további tárgyalásokat folytatott a szállító szervezetekkel. Végezetül szükséges néhány szót szólni a pótalkatrészek felhasználásáról is. A jövőben nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy állandóan nő a pótalkatrész-szükséglet. Míg a vállalat a Cseh SZK-ban 1971-ben 1 milliárd 290 millió korona értékű pótalkatrészt szállított, az idén a szállítások értékének el kell érnie az 1 milliárd 670 millió koronát. A pótalkatrész-fogyasztás tehát 29,5 százalékkal nö. FR. GREPL, a KMTV kereskedelmi igazgató-helyettese, Brno a hektárhozamok növekedése is bizonyít. Ugyanis 1974-ben a szemes kukorica hektárhozama csak 43,4 mázsa volt. Ezt következetesebb agrotechnikával, szakszerűbb talaj- és növényápolással, valamint a nagyobb teljesítményű gépek alkalmazásával már a múlt évben 88 mázsa (ölé növeltük! A nyugat-szlovákiai kerület, a lúči értekezlet felhívásának értelmében — ami többek között a szemes kukorica vetésterületének a kiszélesítését szorgalmazza — az idén már 14 500 hektár területen termesztünk szemes knkoricát! A vetésterületet a későbbi években is szeretnénk tartani, sőt a lehetőségekhez mérten növelni. — A fajtamegoszlást olyan formában oldjuk meg, hogy a folyamatos gépi betakarítást legalább szeptember tizedikén kezdhessük. A kedvező idei termés elérése szempontjából fontos volna, ha a járás vetőmag-szükségletének 70—/90 százalékét az 500-ig terjedő FAO számú fajták alkotnák. Idén egyébként 80 mázsás hektárhozammal számolunk. — Ami a vetőmag-kukorica szaporítását és nemesítését illeti, bővítjük а fajták skáláját. A kukoricával foglalkozó mezőgazdasági üzemeket elláttuk nagyobb teljesítményű gépekkel, így a kézi munka aránya itt is a minimálisra csökken. Jé kapcsolatot tartunk a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat vetőmag-osztályának dolgozóival és közösen végezzük a vetőmag-szaporítás és nemesítés irányítását, valamint a külföldi hibridek szétosztását. Reméljük, a gaiantai járás mezőgazdászai a szemes és a vetőmag-kukorica termesztése terén mindent elkövetnek a kitűzött feladatok maradéktalan teljesítése érdekében, reagálva ezzel a szemes kukorica vetésterületének a kiszélesítésére, a nagyobb hektárhozamok elérését és ezáltal a jobb minőségű abrakkeverékek előállítását szorgalmazó felhívásokra. Az iparszerű termesztési módszerek terjedésével új gépek és technológiák jelennek meg a nagyüzemi mezőgazdaságban. A tudomány egvre jobban hozzájárul a legújabb és legkorszerűbb eljárások alkalmazásához. A biztonságos vetés érdekében mindinkább elterjednek a különböző fotoceilás vetésellenörző berendezések. Magyarországon először a CYCLO—400 típusú kukoricavetögépekre felszerelt vetésellenőrző és hibajelző készüléket használtak. Ma már olyan vetőgépeket vásárolnak, amelyek fotocelláé vetésellenőrző és hibajelző készülékkel vannak ellátva. Ezek a műszerek ma már a kukorica-vetőgépek után a gabona-vetőgépeken is megje• leptek, éppen a pontos vetés érdekében. Hogyan működik a vetésellenörző készülék, mely kizár minden hibalehetőséget a vetés során? Ha valamelyik vetőelemből nem jut mag a talajba, akkor tény és hangjelzés figyelmezteti a traktorost a hibára. Ezt « készüléket a traktorvezető fül-Vetés fotocellás ellenőrző berendezéssel kéjében helyezik el. Minden „monitoron“ találunk egy hangjelző készüléket és egy jelzőlámpasort, továbbá magszámlálót, üzemi kapcsolókat, biztonsági berendezéseket. A vetőcsoroszlyákba építették a fotocellás érzékelőket, ezeket kábelek kötik össze a jelzőberendezéssel. A fotocellás érzékelő vetés közben ellenőrzi a vetőmag áthaladását a vetöcsöveken. A fotocellán áthaladó mag jelzéseket ad a készüléknek, és így a csoroszlyához tartozó lámpa fénye világít. A vetőmag gyors folyása állandó világító fényt eredményez. Hibamentes vetéskor az egész lámpasor világít; ha a vetőcsövön a mag nem folyik, akkor a lámpa kialszik. Abban az esetben, ha az egyik csoroszlya eldugult, — a magok gyorsan felhalmozódnak — a vetóelemhez tartozó lámpa fénye azonnal kialszik. Ilyenkor a traktoros leállítja a gépet és megszünteti a hibát. Ha valamelyik vetőelemból nem jut mag a talajba, ezt „sípoló“ hang jelzi. A traktoros a lámpasorra tekintve tájékozódhat arról, hogy melyik csoroszlyánál van a hiba. A hangjelző készülék akkor is működik, ha a tábla végén a vetőelemeket kiemelik vagy a magtartályt feltöltik. Ezeknél a munkáknál a hangjelzőt rendszerint kikapcsolják. A készülék lehetővé teszi a biztonságos és hibamentes vetést éjjel-nappal. A magszámláló berendezés mindig egy vetőcső által vetett magvak mennyiségét jelzi. Kapcsoló segítségével bármelyik vetőcsövei vetett magmennyiséget megszámlálhatjuk: a készülékbe épített „időkapcsolóval“ 15 másodpercig számolhatjuk a magot. így ellenőrizhetjük a kívánt magmennyiség elvetését, a tenyésztésűiét optimális kihasználását. A készüléken még egy piros lámpát is találunk: ez jelzi, ha rövidzárlat esetén a biztosíték kiolvad. A fotocellás vetésellenörző készülék áramforrása a traktor 12 Voltos akkumulátora. Ha végeztek a vetéssel, a jelzőkészüléket leszerelik, és száraz, tiszta helyen tárolják. Napjainkban a hazai gyártmányú gabona-vetőgépeken is előtérbe került a vetésellenőrző műszer használata. Például a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár tárgyalása nyomán az Elektronikus Mérőműszerek Gvára Esztergomi Gyáregysége — a hazai gyártású nagy teljesítményű LAJTA-ACCORD pneumatikus gabona- és kukoricavetőgépekhez — már szállítja a „monyotokat“. Dr. László László BARA LASZLÖ Eredmények és célkitűzések a vetőmag-kukorica nemesítésében A CSKP KB és az SZLKP KB múlt évi októberi ülésein hozott határozatok feladatként jelölték meg a gabonafélékből való önellátást. A gabonafélék közül nagy jelentőséggel bír a szemes kukorica — nélkülözhetetlen összetevője az abrakkeverékeknek —, melynek nagyobb arányú termesztése egyrészt a vetésterület bővítésével, másrészt a hektárhozamok növelésével lehetséges. A szemes kukorica termesztésében a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei már pozitív eredményeket értek el: az ötödik ötéves tervidőszak éveiben átlagosan 46 mázsa volt a hektárhozam, a múlt évben azonban 60 mázsa fölé növekedett. A kerületben huszonhárom mezőgazdasági üzem dicsekedhet átlagosan 80 mázsás hektárhozammal, s vannak olyan üzemek is, mint pl. a Calovoi (nagymegyeri) serthéshizlalda, ahol 850 hektáros parcelláról átlagosan 100 mázsa magtermést takarítottak be hektáronként.
