Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-03-27 / 12. szám
SZABAD FOLDMOVES 1976. március 27. 12 sónak megfigyelései útján megállapították, hogy az Olomouci Zöldségtermesztő Kutatóintézetben e folyamat befejezése és a tenyésző csúcsok kialakulása után (a jövő évi virágkötésre] 1974. október 29-ig és Ofechovban november 13-án végzett mintavételkor is megfigyelhették a tenyészcsúcsok egészséges fejlődését. A mikroszkópos vizsgálat 60 százalékarányú virágkötésre alkalmas növényzetet mutatott ki. A növényzet egy négyzetméteren mért sűrűsége szerint a virágkötésre alkalmas egyedek arányát 84—99 százalékban állapították meg. A téli Időszakban sajnos, a növényzet egész állománya nem maradt meg, mert ebben nagy kárt tettek a mezei pockok. Az 1975-ös évben a kömény növényzetét átboronáltuk és a LAV—30 százalékos nitrogénes trágyával két mázsát adagolva trágyáztunk meg minden hektárt. A kömény növényzete a рСЗЙИИЕШО I APASZT ÁLATOK S0 40 20 A-T-2 d 8 10 —T-11 Hím-Diagramunk a kömény gyökerei növekedésének négy szakaszát mutatja be az árpa learatása után, 1974 őszén. Az egyes csoportokba a kömény kb. 100 növényegyedét sorolták (A — augusztus 8; В = augusztus 30; C — szeptember 26; D >= november 13). (M. Chládek mérnök rajza és felv.) Tápanyag-felhasználás egy szövetkezetben Mészáros János, az Ivánka pri Nitre-i egyesített szövetkezet tőagronmusa elmondotta, hogy az elmúlt évben nagy figyelmet fordítottak a szerves és műtrágya kezelésére és felhasználására. A szövetkezet ivánkai és berenői részlegén helyezték el az állatokat. Az ott felgyülemlő istállótrágyót naponta a földekre szállítják, majd kellé előkészületek után trágyázzák a földeket. Tavaly a berenől határban talajjavítősl munkálatokat is végeztek, s ennek következtében a rendelkezésükre éllé trágyát jól hasznosftották. Százhuszonhat hektár földterületre nyolcvan vagon szervesanyagot szórtak. Ebből negyven százaléknyi volt az istéllétrágya. Tavaly ősszel az ivánkai részleg határában elsősorban a cukorrépa és a szemes kukorica alá istállótrágyáztak. A százhúsz hektárnyi földterület hektárjaként négyszázötven mázsát adagoltak. Ezenkívül bizonyos mennyiséget felhasználtak a kertészetben a melegágyak készítésében, valamint a paprika és a dohány alá. A műtrágyát provizórikusán tárolják a felhasználásig, mert nincs tárolóholyük. Felhasználáskor takarékosan bánnak vele. A múlt évben 320 hektáron termesztettek búzát (szovjet fajtákat) és hektáronként 350 kg NPK hatóanyagot adtak az egyes fajták szerint. Előfordult az is, hogy nem minden esetben tartották be a trágyázási tervet. Foszforból szükség szerint adagoltak. A nitrogén trágyázást a növény első és második fejlődési szakaszéban repülőgéppel végezték. Egy kilogramm műtrágya (NPK) felhasználásával 10,5 kg gabona termesztését tervezték. Ezzel szemben csak 14,2 kg-ot értek el. Az okot elsősorban a búzafajták helytelen megválasztáséban látják. Például a Mironovszkája búza 54,3 mázsát adott hektáronként, a Kaukaz 46, az Auróra pedig 43 mázsát. Az idén a jobb termésátlag elérése érdekében növelik a búza vetésterületét. Zömében a Mironovszkája, a Jubilejná és a Kaukaz búzákat termesztik. Az Aurórát kihagyták a vetésforgóból, mert a múlt évben ez adta a legkisebb hasznot. A cukorrépaföldeken az idén először alkalmazzák a repülőgépes műtrágyázást. Hektáronként 12 mázsa NPK hatóanyagot juttatnak a talajra. Ezenkívül két mázsa nitrogént adagolnak a zöldre az egyelés utón, a termésátlag és a répa cukortartalma növelésének érdekében. A szemes kukorica termesztésére az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak. Tavaly 270 hektáron termesztették. Hatóanyagban 380 kg műtrágyát juttattak a talaj hektárjára s a terméshozam 54,7 mázsa volt, pedig a trágyaadag szerint hatvan mázsát is elérhettek volna. A gazdaság vezetői ma már tudják, hogy nagy tartalékaik vannak a rétek és a legelők kihasználásában. Ezért az idén nagy figyelmet szentelnek a többéves takarmányok szakszerű termesztésének. Az elmúlt évben a rétek hektárjára 320 kg NPK hatóanyagot juttattak, és hektáronként 78 mázsa takarmányt értek el. Ebben az évben megfelelő öntözéssel és szakszerű kezeléssel nyolcvan hektárnyi földterületen legalább száz mázsa száraz takarmányt szeretnének elérni hektáronként. A gazdaság 1975-ben 2 millió 800 ezer korona értékben használt fel műtrágyát. — nt— NOVÉNYVEDELEM Megakadályozzák a veszélyes növényi kártevők behurcolását ф A tudomány fegyvereivel a növényi kórokozók terjedése ellen ф Internacionalista együttműködéssel ф Egészségünk láthatatlan őrei ф Bratislava egyik magaslati részén, ahonnan már csak pár lépés választ el a Kls-Kárpátok féltve őrzött természeti közegétől, a Jaskový rad utca végén egy régi épület áll. Egykori, igen jómódú polgári család „kastélyának“ is vélhetnénk, ha a kapusszoba, az autósokat figyelmeztető közlekedést jelzések nem sejtetnék, hogy Valamilyen intézmény székel itt... — Az Idén fennállásának 50. évfordulóját ünnepli intézetünk, amely mint szocialista intézmény 25 éves, •— ismerteti a laikusoknak nem sokat mondó Központi Ellenőrző és Vizsgálöintézet múltját és jelenét a létesítmény fiatal igazgatója, Ján Satko mérnök. Ha kutatóintézetről beszélnénk, talán világosabb volna küldetése az avatatlanok előtt, de ez nem akármilyen kutatóintézet; különleges rendeltetésű országos feladatot teljesít. Létezett itt valaha a Kls-Kárpátok Természetvédő Egyesület, de az intézet közvetlen elődének az öt évvel ezelőtt alakult Állami Mezőgazdasági Kutatóintézet tekinthető. A fennállásét ünneplő intézet feladata egyrészt a mezőgazdaságban termesztett növényfajták, vegyszerek stb. használatának ellenőrzése, és másrészt pedig az őrködés afölött, hogy egészségvédelmi szempontokból kifogástalan, kőrmentes fajtákkal dolgozzanak. Az Intézet öt munkaszakaszának legfontosabbika a növényvédelem. Természetesen nem termelői értelemben, hanem úgy, hogy az Intézet munkatársai megakadályozzák veszélyes növényi kártevők vagy egyéb növénybetegségek behurcolását az országba. E védekezésnek vagy munkának két fő szakasza van. Az első szakaszon a kihelyezett munkahelyeken az ún. fitopatolögiai felügyelők a hangadók. Igen kiterjedt hatáskörrel rendelkeznek; elrendelhetik vagy javasolhatják az ún. külső vesztegzár elrendelését, vagyis bizonyos külföldi növényi eredetű és élelmiszerszállítmányok feltartóztatását, be nem engedését az ország területére, ha egészségügyi vagy növényvédelmi szempontból ez elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik. Ismerkedjünk meg tehát egy érdekes, társadalmilag nagyon hasznos, mégis kevéssé ismert foglalkozással, az Inspektorokéval. Küldetésükből logikusan következik, hogy munkahelyük a nagy forgalmú határállomásokon vagy közvetlen közelükben van. Szlovákiában a következő pontokon működnek: Rajka, Komárom, Hidasnémeti— Čaňa, Fiľakovo—Somoskőújfalu, Čierna nad Tisou—Csop. A legkorszerűbben felszerelt ellenőrző telep a rajkai; hasonló magyar Intézményt létesítettek és közösen dolgoznak Itt a két testvérország fitopatolőgusai, akik a két ország határsávjában szabad mozgásra jogosító szolgálati igazolvánnyal rendelkeznek. Amikor megérkezik egy külföldi szállítmány, például búza, az ellenőr cső alakú szerkezettel találomra prőbamintát vesz az áruból. Laboratórumí vegyelemzés dönti el, kifogástalan-e, engedélyezhetik-e behozatalát. Ugyancsak laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá a faanyagokat, amelyeknek kéreg alatti része számtalan veszélyes kártevő melegágya, búvóhelye lehet. Az ellenőrzött ős elfogadott árucikkekről bizonylatot készít a fitopatolögiai szolgálat; e nélkül nem kerülhetnek az országba növényi eredetű termékek. Szükséges-e ez a szolgálat és milyen hasznot jelent nemcsak a népgazdaságnak, hanem magánszemélyeknek Is, lássunk néhány példát a fitopatológusok gyakorlatából. A Komárno—Komáromi határállomáson például előfordult, hogy jugoszláv burgonyaszállttmányban veszélyes kártevőt, burgonyamolyt fedezett fel az ellenőr. A Čierna nad Tisou-1 határállomáson nálunk ismeretlen, de Igen veszélyes gyomnövény nyomára akadtak. Štúrovoban nagy fogásnak számít a Kaliforniai pajzstetű felismerése és ártalmatlanná tétele. Megjegyzendő, hogy sok esetben postai küldemények nem kívánatos, sőt veszedelmes növénybetegségek terjesztői lehetnek; szerencsére a legtöbb esetben a postai ellenőrzés is elejét veszi e kártevők behurcolásának, illetve terjedésének. Ez különösen a különböző virágfajták külföldről szállított hagymáival kapcsolatban történt. Satko elvtárs tanácsosnak tartja, hogy ha tőlünk akar valaki kedveskedni külföldi ismerőseinek valamilyen növényi maggal, forduljon Intézetükhöz szaktanácsért, illetve fitopatolögiai bizonylatért. Hivatkozik egy idősebb házaspár esetére: fokhagymát akartak külföldi Ismerősüknek küjldenl, s blföldl Ismerősüknek küldeni, s biszélyes atkák jelenlétét mutatta ki. Ez a küldemény bizony nem öregbítette volna hírnevünket külföldön. A fitopatolögiai vizsgálat nagy előnye, hogy a kártevőknek egyébként nehezen kimutatható maradványaira is fényt derít. Ezen a téren Is lemérhető a szocialista országok internacionalista együttműködésének hatásossága. Satko elvtárs szavaival élve „szolgálatunk nem nélkülözheti a szovjet, magyar, lengyel és NDK-bell kollégákkal folytatott együttműködést“. Ez is egyik területe a barátság megszilárdításának, ugyan, akkor a szaktudás növelésének, a felelős és érdekes munka állandó javításának. Természetesen az intézet nemcsak szocialista országok hasonló rendeltetésű intézményeivel és szerveivel folytat együttműködést, hisz a növényi kártevők behurcolásának és terjedésének megakadályozása közérdek és az európai biztonsági és együttműködési értekezlet betetőzéseként aláírt helsinki záróokmány értelmében a különböző társadalmi rendszerű országok békés gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének egyik fontos területe. A külföldi, főként trópusi és más, a miénkétől eltérő éghajlatú országokból behozott növényi eredetű áruk és élelmiszerek által terjeszthető betegségekkel kapcsolatban annak idején különféle alaptalan hírek keringtek. Lehetséges-e olyan kórokozók behurcolása, amelyet nálunk ismeretlen betegségeket okozhatnának? — erre a kérdésre vártunk választ Satko elvtárstől. Alaptalannak tartja az ilyen aggodalmakat. Egyrészt szigorú a már ismertetett fitopatolögiai vizsgálat, másrészt bizonyos sajátos regionális kórokozók nálunk hatástalanok. Például az egyiptomi burgonya gyakori betegsége a rák. A hazai kísérletek azonban bebizonyították, hogy nálunk nem terjed el, nem fertőz. Így van ez számos más, nálunk ismeretlen nővénybetegségek esetében Is. •.. Huszonnégyórás szolgálatot tartva éberkednek a növényegészségügy! ellenőrök, hogy a külkereskedelmi csere áldásait zavartalanul élvezhesse a lakosság. A vizsgálat során a helyzet sokszor akrobatamutatvényokra kényszeríti őket, mert olykor hóviharban, esőben a vagonok tetejét is meg kell mászniuk. A növényvédelem a közellátás névtelen hősei ők, akik megérdemlik, hogy munkájukba legalább futólagosán bepillantsunk. Lőrincz László AAAAAAAAAAA©AA©AAA©A©AAAAAAAA^^^^^^VW> Kömény termesztése áráéval A Brno melletti Orechov község „Győzelmes Február“ nevű szövetke zetének tagjai az Olomouci Zöldség termesztő Kutatóintézettel együttmű ködve még 1974-ben kipróbálták a: árpa és a kömény együtttes vetésénei! javított „ritkás“ módszerét. Ez « módszer abból áll, hogy az árpát (as Ametiszt fajtából 135 kg-ot használ nak hektáronként) és a mezei kö ményt (a Moravsky fajtából 7 kg/ht vetőmagmennyiséggel) egyszerre ve tik a kombinált SEX—48 jelű vető géppel. A vetőgép köményt adagok vetőcsoroszlyáit egymástól 45 cm távolságra állították be, köztük pedij kb. 12,5 cm távolságban helyezkedtél •1 az árpa vetőcsoroszlyái. A vetést : oldatával permetezték be a gyomok növekedésének és az elhullott árpaszemek kicsírázásának meggátlására. Fontos azonban, hogy a herbicíd jobb : hatása érdekében ezt a műveletet a csírázás korai Időszakában, a szikle* vél kialakulásának időpontjában vé; geztük el. Az említett esztendőben igen elszaporodtak a mezei pockok, melyeket Endrín permetezőszerrel igyekeznek kiirtani. (1974. november 18-án). Hogy a következő évben (a takarónövény learatása után) a kömény lehető legnagyobb terméshozamának el: érését biztosítsuk, gondos agrotechnikával segítjük elő. hogy a tenyészidő első esztendejének őszéig a növény erős gyökeret fejlesszen. A gyökerek növekedésének folyamatát 1974-ben négy szakaszban augusztus 8-án, augusztus 30-án, szeptember 26-án, november 13-ig figyeltük meg. A gyökérmintákat az összefüggő sorokból, a terület különböző helyeiről találomra vettük. Egy mintavételnél 100 szövénygyökeret (egészséges, hibátlan) mértünk meg. A mérést a szik alatti gyökérnyakon mérövíllával, tizedmilliméteres pontossággal végeztük. A kömény valószínű virágkötése kiszámításának leegyszerűsítés© érdekében a gyökereket 4, 5, 6, 7 mm és ennél nagyobb vastagság szerinti csoportokba soroltuk. A gyakorlatban a gyökér osztályozását jelentősen megkönnyíti a tájékoztató vonalzó használata, amelynek részletes leírását a Szabad Földműves 1975. április 19-én megjelent 16. számában (a 12. oldalon) közöltük. Azonnal az árpa learatása 'után az első gyökérminta-vételkor a kömény gyökerei kb. 3 mm-esek voltak. A i gyökérvastagodás további folyamatát ■ a kettes számú ábra mutatja be. Döntő időszak a szeptember, amikor lehetőség nyílik a gyökerek gyorsabb I megvastagodását nitrogénes trágyázással elősegíteni. A kömény gyökérvastagsága szerint az 1975-ben várha. tó virágkötési arányt 55—64 százalék' ra becsültük. A növények jarovizálá-A tarló állapota az árpa learatása után, amikor a sorközökben helyezkedik el a kömény növényzete. 1974. március 10-én végezték el 20 hektár területen. A kömény egyik vetőcsoroszlyájának kicserélésével szabták meg a kömény számára szükséges távolságot és a kömény későbbi sorközi gondozásának javítása érdekében az árpa sorai között kétszeresen nagyobb (25 cm széles) távolság keletkezett, így könnyebbé vált az árpa növekedése idején a fény és a nedvesség behatolása a sorok közé. A kömény növényzete e módszer alkalmazásakor Jobban fejlődött, mint az árpával sűrűn bevetett területeken. Tehát ez a módszer célszerűbb, mint a korábban alkalmazott, amikor a köményt külön, az árpától függetlenül, sok esetben az árpa soraira merőlegesen vetették. Az árpa betakarítása után 1974. augusztus 5-én (az árpa átlagos terméshozama 43 mázsa volt) gyorsan eltakarították a szalmát, hogy ez a kömény további növekedését ne gátolja. (Első számú ábra, a fénykép 1974. augusztus 8-án készült.) A növényzetet kétszer boronálták. Az 5 mázsa/ha adagú NPK műtrágyával, valamint 2 mázsa/ha hugyannyal végzett sörhöz! trágyázás után a kömény növényzetét átsarabolták és Selektln—50 herbicíd 3 kg/ha adagos teljes erettseg tokát junius 13-án erte el, learattuk, majd egy E—512-es kombájnnal június 20-án kicsépeltük. Habár a betakarításkor és a csépléskor további veszteségekkel számoltunk, végereményben az így termesztett köményből 12 mázsás hektárhozamot értünk el. E ritkított módszer előnyének tarthatjuk egy további vetési művelet megtakarításét (kombinált vetőgép használata esetében), valamint a kömény növényzetének nagyobb arányü virágkötését a takarónövényként vetett árpa learatása után. A köményt egy tenyészidőre hagyjuk, mivel a növények túlnyomó többsége egyazon évben virágzik. A kömény virágkötésének elősegítésére és a nagyobb terméseredmény elérése érdekében ajánljuk a kiadós nitrogénes trágyázást a takarónövény learatása után (a tél folyamán hígtrágya használatát), valamint kora tavasszal a gyorsan feloldódó salétrom alkalmazását. A kömény után felszabadult földterület igen kedvező összetételű, kellő tápanyagtartalommal rendelkezik. Utána e talajon a búza termesztése célszerű. L. Ludvík — M. Chládek
