Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-01-10 / 1. szám
fMrtÜr И. SZABAD FÖLDMŰVES 3 AHOL SZEPTEMBERTŐL MÁJUSIG HAVAZIK Olyan vidék, melyről a kutató-meteorológusok azt állítják: túl magasan fekvő körzet — jelentést leadni nem szükséges — nem tipikus... A turistáknak ez a „nem tipikus“ — érdekes. Az ott szolgálatot teljesítő határ örök Így vélekednek: — „Vicces egy éghajlat. Itt csak két lehetőség van: vagy ázunk, vagy fázunk...“ ELSŐ TAjLElRAS A csönd szinte dermesztő... És ezek a színek: a festő talán így határozná meg az alaptönusokat: kék, fehér. szürke. A hé, az égbolt, a házak színei ezek. Nincs más. Jégcsap, hókristály, megrongált épületek, egy kis élet: hóba zárt élet... A bércek fenyvesei alatt plct település. Jelen Itt nem igen jár, hacsak a hógyalu időnkénti megjelenése nem jelenti ezt... « A falucska utolsó háza nagyon szürke, és nagyon kopott. Ajtaját deszkából tákolt „hófogó“ szerkezet veszi körül. Két idős ember lakja a házat. Két nagyon idős ember. És az ajtó. Ez jellegzetes... Aránylag ritkán nyikordul meg. Rendszerint egy koros férfi lép ki rajta bőrből font táskával a kezében. Élelemért indul. Nehézkesen lépeget a ház oldalához támaszkodó kamra felé, kinyitja az ajtót, majd egy pár sílécet vonszol ki felé. Ez a siklóalkalmatosság nagyon furcsa szerkesztmény. Két deszkához hasonlít, nem fedi lakk, a vége durván felhajlő. A féri rááll a lécekre, közben egy barna arcú idős asszony lép ki a ház ajtaján. Ráerősíti az öreg ember lábára a léceket, majd hátrább lép, s néz a férfi után — aki eltűnik a ház mögött lejtőn. Ap asszony bámul a két kanyargó »ivómra, ami Itt a kintet, a világot, az emlékeket jelenti: születik a gyerek, beteg van a háznál, élelem ... A nyomok viszik és hozzák a jó és rossz hírt, a segítő embert, embereкец, A feleség szinte megérzi, mikor jön a férje. Kisétál a ház elé, de ezúttal az út másik oldalán kezdődő magaslat felé mered a tekintet. Időközben leszáll a kőd. Az eddig uralkodó halvány fény !s eltűnik. Nem látni messzire. De az asszony csak néz egy pont felé, bele a szürkeség közepébe. Várakozik. Kis idő múlva sercegés töri meg a csendet, s a ködben sikló alak tűnik fel. Az öreg érkezett meg. Az asszony átsegíti őt аг árkon, közösen megoldják a lécek csatijait. A bőrből font táska most a hátán lóg — dagadtra tömve élelemmel. A két öreg indul befelé, az ajtó recsegve becsukódik. Kint a csönd szinte dermesztő. Hőbá zárt táj. Csak jégcsap van, hőkristály, köd, szürkeség ... És néha egy kis élet. MÁSODIK TAjLElRAS Hétvége, — gyönyörű idő, a hőmérséklet ideális Fokmegjelölés nélkül . — W ■ , . ■ I - A - -.At. nak. A hegyoldalakon kötélpályák. A bércre a gép fáraszthatatlan erejével jut az ember, léfelé már szórakozva; szánon, síken. A pályák különbözők. Kezdőknek, haladóknak, „tudósoknak“ építettek. A legizgalmasabb „lesiklások“ mégis a gyermekpályán vannak. Piros, kék, sárga, fehér „kezeslábasokba“ bugyolált apróságok próbálgatják a számukra fura „járműveket“. Leszáll az est. A havasok bércei felé szürke lepel húzódik, sötétség borul a tájra. Ez a „lepelmonotonság“ apró fénypontocskákkal törik meg. Pici ablakok jelei ezek, az ablakok mögött emberek A sátortetős épületek felől énekhang, lassú majd gyorsabb melódiák hallatszanak. a hegyvidett lakói gyakran így (e: lemzik ezt az állapotot: „A hókristály gyémántfényben ragyog“. Az utakat gépjárművek lepik el, szemet Izgató tarkaság vonul végig a tájon, majd szétszóródik. S a köd... Itt a köd nagyon érdekes. Gyűrű formákban, spirálszerfi vonalakban tekeredlk a hegyoldalakra, erdős sávjaikra. Az autó a napfény árasztotta természettől belefúrja magát a „ködvilágba“, s reflektorszemeivel tapogatja ki az utat, ami ebbe a szférába hozta és vezeti őt. A hegyoldalakon meleg színek jelennek meg, — a kék, fehér, szürke élni kezd. Hangok hallatszanak, motorzúgás, ■ nevetés, gyerekek társalgása... A járművekről szánkókat, síléceket szerelnek le az emberek: kisebbeket és nagyobbakat, kicsiknek és nagyok-Л VIDÉKRŐL BŐVEBBEN ... • E két rövid „tájkivonat“ ábrázolása nyomán ezennel egy hegyvidék sorsának töredéke vetődött papírra, mely változó időjárásával és a történelem szeszélyes határvonalrendezéseivel, hosszú ideig a nemzetek közötti viszályok, a nehéz megélhetőség helye volt. Azonban a felszabadulás után Csehszlovákia e festőién szép része fellélegzett, élni kezdett... A Német Demokratikus Köztársaság keleti részével határos Krušné Hory hegység változó Időjárásával, arcával ma már szinte kuriózumként vonzza a turistákat, természetbarátokat, idősebbeket, fiatalokat egyaránt. lejártamkor ez a hegyrendszeri körzet teljes arcával mutatkozott be: néha gyönyörű napsütésben tündökölt, máskor betyáros fergeteg kavarta a havat, tüntette el az utakat. Egy gyümölcsöt szállító — magyar rendszámú — kamion vezetője, mikor pótkocsit cipelő teherautója alaposan beragadt a hóba, a kellemetlen szituáció ellenére, — jókedvűen telelt: „Ide máskor csakis hófrézerrel jövök, de ez esetben megteszi egy hólapát is...“ Az egyes települések körül a legérdekesebb a kétezer lelket számláló Boží Dar nevű városka. Fából készült hotelje, téglával és fával kombinált családi házai a turisták fogadására épített téli lakjai, eredeti hegyi település látszatát keltik A „hangulatos környezet, síelők birodalma“, jelzők mellett van a városkának még egy kúrlózuma; Boží Dar Csehszlovákia legmagasabban fokvő városa, tengerszint 4616111 magassága 1201 méter. A településtől néhány kilométerre helyezkedik el, a síelők paradicsoma; Louéná nád Klínóvcem. Itt „libegőkke!“ és felvonókkal ellátott sípályák várják a különböző igényű és korú sportkedvelőket. Az 1244 méter ma gas Klínovec' nevet viselő hegy tévétornya mellől kitűnően lehet látni a néhányszáz méterrel lejjebb fekvő — Oberwiesenthalra, az NDK neves síközpontjára Él ezen a tájon egy erdész, kiró! azt állítják: a lehető legjobb ismerője a hegységnek idős „őslakos“ О így meséit a vidékről: — Itt születtem, 45 évvel ezelőtt kezdtem el ugyanezen a helyen erdészkedni. Emlékszem, annak idején a lakosság 80 százalékát német nemzetiségű állampolgár alkotta. Később a kitelepítés, az akkori silány helyzet a vidéket alaposan tönkretette. Mert ahol nem él ember, idővel minden tönkremegy: az utak. a házak, min den ... A háborút Itt bújdostam végig, aztán jött a felszabadulás. Az első években nagyon magányosan éltem, csupán Itt ott élő lélek Aztán ..., aztán jöttek az emberek Kezdték 'az utakat kijavítani, villanyvezetékeket húzni, üdülőket építeni. Brigádosok százai dolgoztak itt, s,az állam jelentős összegeket fektetett a létesítményekbe ... S ma? Tessék körülnézni... Itt tartunk! Ballagok az úton s autók százai mennek el mellettem. Vidám, életerős dolgos emberek; számtalanszor elbeszélgetek velük... Sokan e kohók, a gépek méllől jöttek pihenni, levegőzni. öreg ember vagyok már. de egv felemelő érzés még mindig nagy erőt kölcsönöz; Eljöttek hozzánk az emberek, itt vannak közöttünk, mellettem. S hogy volt értelme a mi, az én munkámnak is, most látni igazán ... Való és meggyőző volt az erdész néhány egyszerű, de annál igazabb szava. A múltat az ellentétekkel, küszködésekkel jellemezte, a jelent lelkesedéssel; azzal az alkotó lelkesedéssel, amit fiatalabb társai szintén meg értettek, s a tájat átváltoztatták a munka utáni pihenés, felfrissülés övezetévé. 99A munkát szeretem* a családomnak élek. • Fehér subát öltött a természet. A Hold hideg fényében, szinte versenyt sziporkázik a hé, a csilla gok népes gárdájával. Fogvacogtató. kemény hideg van. Kivált a hajnali érákban tesz ki magáért az évszak. Tén még a takaros házak is meg-meg rázkód лак a tél jeges leheletére, távolról mintha összebújtak volna... Fél ötkor csörög az éra Nagyéknál. Feleslegesen. A szülők amúgy is felébrednének. Húsz éve dolgoznak sertésgondozókánt. Azóta keinek nap — mint nap fél ötkor. Há rom hét szabadságuk vau egy évben. de ha pár napot kivettek — pihenés, kikapcsolódás céljából — akkor sem tudtak tovább aludni. A szokás hatalma__ A két leány, még jóízűen alszik. Nem soká! Marika. Szerénke! — kiált anyjuk a konyhából. Marika húsz, Szerénke 16 esztendős. Mindketten a szomszédos Kolárnvora (Gútára) utaznak. Az idősebbik a Vágmenti gépgyárban dolgozik, Szérűnké pedig pincérnőnek tanul. Míg az asszonynépség odabenn tesz vesz. öltözik, a családfő Nagy Imre. a garázsajtót nyitja ki éppen. Minden reggel felkeli „túrázni“ a kocsit. Éjjel alaposan kihűlt a motor. Fél perc sem telik bele, kitűnően működik a gyújtás, idézik még pár percet a garázsban, aztán kigördül a piros Moszkvics. Bent már várja a -reggeli. Sült virsli, forró tea. A lányok is elkészültek már. Kétoldalról ..odanyomnak" egy-egy puszit a papának. mamának és sietnek az autóbuszra. A kollárnvoj szövetkezet lfjúságfalvai részlegének telepén 170 tenyészsertést gondoz Nagy Imre és felesége. Előbb érkeztek kocsival... Példás dolgozók, mintaszerű szülők. Az előbbit a szövetkezet egyik zootechnikusátől. az utóbbit a rokonszenves házaspártél tudom. „A munkát szerelem, a családomnak élek“ — mondta az apa beszélgetésünkkor. Emlékszem, éppen szüléi értekezletre készült. Még egyet sem hagyott ki. Érzik is a lányok a szülők gondoskodását, szeretetét. — Nézze, mindenünk megvan, boldogok vagyunk — vallotta az asszony. Jól érezzük magunkat a szövetkezetben. A munkáért járó anyagi juttatásán kívül, mindnn évben kirándulhatunk — a lányokkal együtt — a szövetkezet költségén. Szerénke serdülői,iny korában sokszor volt pionírtáborban. — Így van! Megbecsülnek — ve Щ szí át a szót férje. A taggyűlése 1= ken, évzárókon, szinte kivétel nél kül megdicsérnek, jutalomban ré szesülünk. Nagyon jól esik ez az embernek. Ügy mond fellelkeslt s hatványozott odaadással végez zük a munkát. Ismét elmúlt egv év. jóformán ЦЗ az új küszöbén állunk. Még frissen él bennünk az óév búcsúzta- š tása. a vidám báli forgatag, a pezsgös poharak halk, bensőséges =j| csengése. Nagyék szintén ünnepeltek. A lányok Gútán voltak bálban, a szü- Щ lök a tévé mellett a nagymamánál. 3= Kellemes fáradság járta át tagjai- Щ kát munka után, de éjfélkor, ami 2Ё kor boldog új évet kívántak egy —— másnak, már eloszlott, minden. =3 jóleső boldogság járta a szivüket = BARAK LÁSZLÓ =§ Fii Vizsga Nem nagyon bírja már a lába d gyaloglást Nagy István viszont nyugtaim ember. Amióta nyugdíjas lett, sokat járkál Délelőtt még csak megvan valahogy otthon, de akkor meg az asszonya nógatja: — Pista! Hallasz te engem, Pista? — jobb lenne, ha a lábaim helyed a füleim fájnának, akkor talán nem hallanálak. — Csak a holtba kell elmenni Pista .. de ha már ott vagy, akkor a Terka lányunktól hozzál két fej káposztát. Márta lányunknak vigyél tarkababot. Miklós fiunkot Is látogasd meg, rossz álmom volt az éjszaka. Délelőttönként tehát az asszony kívánságát kell teljesíteni. Délutánra meg már mintha bejáródna a bokája, és minden külön bejelentés nélkül Nagy István búcsút int a kiskapunak és máris valahol a szölöskertek ösvényein bandukol. — Mi van a motorkerékpárral, Nagy elvtárs? — kérdezik a szőlőkben szorgoskodó emberek — Megvettem már, csak motorvezetót vizsgát kell tenni. — Ilyen idős, nyugdíjas embernek is vizsgázni kell? — Még csak nekünk kell Igazán vizsgázni. Azt mondták, hogy ha tudok előadni a szövetkezeti munkaiskolában, akkor nem árt. ha én ts tanulok. Arra vonatkozólag a faluban igen megoszlanak a vélemények, hpgy Istvánnak egyáltalán kell-e motorkerékpár. Addig bizonyára nem lesz baf, amíg a szőlők felé tart. A baj a hazatérésnél kezdődik, néhány pohár rizling után. Különben mondjon, ki, mit akar, Nagu István szakértelmére szükség van. mert recsegő, ropogó, nyikorgó kerékpárján mindennap hordta a fó híreket, hogy mikor mit kell permetezni és más olyan jó tanácsokkal látja el a kövesdl embereket, hogy azok hálából csakis a legjobb borukkal szokták megkínálni. Nem csoda tehát, hogy a kerékpár a délutánt küzdelemben tönkremeht. Nyugdíjas ember Is hasznos ember, ha továbbra is a közügyeket szolgálja, történjen az a pincemelletti cseresznyefa alatt, vagy most már a berregő mellől. Intézni kell azt és ha évek során bebizonyosodik, hogy a járdaépítéstől a szilvaszedésig minden közügynek számít, akkor az is természetes, hogy a jóbaráti küldöttség el tudta Igazítani azt az ügyet ts Nagyné asszonynál, hogy a motorkerékvétel ez esetben közügy. — Emberek, itt a hernyó, ott a pajzstetü nézzék csak, támad a peronoszpóra vagy éppen túlérett már a cseresznye, alig van ára a piacon, az uborkának, permetezni kell a paradicsomot, itt a kötözés, a nyesés Ideje, holnap jönnek felvásárolni a nyulakát. Szóval van itt mit tenni nemcsak két kézzel, hanem kézzel-lábbal és a jó szándékú jó tanáccsal is. — Hogyan zajlott le a motoros vizs- 33 да. Nagy elvtárs? Щ — Hát az úgy volt... =1 — Talán nem történt valami baf7 5= — Baj? A baj akkor kezdődik, aml~ kor az embert a löld alá dugják és a 5 feje felelt mások ürítik a poharat. A r|g vizsgáztató bizottság a vonalakról SS kérdezett. En megmagyaráztam nekik? ■ hogy mi a különbség a földgömbön a szélességi és a hosszúsági vonal, meg a zebracsík között. Meg azt is, hogy Щ mi a különbség a magamfajta nyug= díjas színvonala meg a léghajtásos repülőgép által húzott csík között. Щ — Meg azt kérdezték, hogyan kell =j§ begyújtani a motort. Mondtam nekik, ssz attól függ, ki hogyan tudja. Láttam, I hogy valamiért könnyeznek, talán nesS vettek. Megint kérdeztek, méghozzá Шв azt, hogy az úttest melyik oldalán le- Щ hét haladni. Erre azt válaszoltam, =5 hogy szabály szerint a jobb oldalon, Ш de a mi falunkban ott hajtunk, ahol S3 nincsen sár. — — Láttam, hogy a válaszaim után — a vizsgáztató bizottság egyes tagjai S ..fuldokolnak“. Ekkor megfogadtam, Щ többe nem szólok nekik, de a legfia= lalabb, aki, unokám is lehetne, valamilyen matematikával összefüggd kér= dési tett fel. Erre elmondtam neki a = szabályos osztást, méghozzá úgy, hogy == az én életévemet hozzáadtam, a pad== ban mellettem ülő 16 éves lánykáéhoz és bemondtam, hogy ha az elvtársnő is levizsgázik, akkor ezen a napon két negyvenötéves személy kaphat jogosítványt motorvezetésből. Erre mélységes csend támadt. Több kérdést már nem adtak fel. Illés Bertalati
