Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-03-27 / 12. szám

Íf78. március 27. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 Mit kell megmagyarázni a szövetkezeti munkaiskola keretében? A GAZDASÁGI VEZETŐSÉG Szlovákia Járá­saiban már január­ban befejezték a szövetkezeti mun­kaiskolák lektorai­nak kiképzését. Ok hivatottak a fel­nőttoktatás kereté­ben és egyéb al­kalmakkor is rész­letesen megmagya­rázni a földműves­szövetkezeti tör­vény, valamint az efsz-ek mintaalap­szabályának új ren­delkezéseit. A lektorok iskolázása során több járásban (Komárno, Nitra, TrebiSov, Rožňava, Veľký KrtíS, Dunajská Stre­da) a gazdasági vezetőséggel kapcso­latban kérdések merültek fel, különö­sen arra vonatkozóan, vajon ez a szerv nem helyettesíti-e a szövetkezet eddigi vezetőségét, a földművesszövet­kezet elöljáróságát és ezáltal a szö­vetkezet életében nem merülhet-e fel a kettős, néha egymásnak ellentmon­dó Irányítás esete? Az új földmüvesszövetkezeti törvény — figyelembe véve a vezetők szakmai képzettsége iránt egyre fokozódó kö­vetelményt — meghatározza és min­den szövetkezet számára lehetővé te­szi, hogy a taggyűlés határozata alap­ján kijelölje az ún. gazdasági vezető­séget, mely az elnök segítő szerve. A gazdasági vezetőség elsősorban a termelés szervezési és gazdasági fel­adatainak biztosítását érintő kérdése­ket tárgyalja meg. E szerv tagjai mindenekelőtt — a mintaalapszabály és a szövetkezet saját alapszabálya meghatározásai szerint — a szövetke­zet szakdolgozói (alelnök, agronómus, zootechnikus, gépesítő, üzemgazdász). A gazdasági vezetőség további tagjait az elnök Javaslatára, a szövetkezet ve­zetősége nevezi ki és hívja vissza tisztségéből (a törvény 34. §-a). Az így létrehozott szerv az elnök tanács­adó, segéd testületének szerepét tölti be. Tehát nem olyan munkaközösség, amely esetleg átvenné az elnök fele­lősségének egy részét, hanem olyan szerv, amely egyes kérdésekben közö­sen kidolgozott szaktanácsával meg­könnyíti az elnök számára a szakmai­lag kellőképpen megalapozott helyes döntést, amelyért azonban teljes mér­tékben az elnök vállalja a felelőssé­get. (A gazdasági vezetőség szaktaná­csának felhasználása ugyan az elnök számára bizonyos jogoltalmat jelent, amit a szövetkezeti elnökök már ré­gen igényelnek, de ez nem jelenti azt, hogy a döntéskor nem lehetne az el­nöknek — az előírásokon és rendel­kezéseken alapuló — egyéni vélemé­nye.) Mire terjed ki a gazdasági vezető­ség tevékenysége? A gazdasági vezetőség segítséget nyújt az elnöknek: a) a szövetkezet gazdasági terveinek összeállításához szükséges adatok és a gazdasági eredmények ökonó­miai elemzésének kidolgozásában; b) a termelés növelését a munka- és termelési folyamatok észserfisité­­sét, a munkaszervezés és az irá­nyítás tökéletesítését célzó intéz­kedések bevezetésében és megva­lósításában; e) a szövetkezet szervei által hozott határozatok, esetleg rendkívüli feladatok operatív teljesítésének biztosításában; d) a feladatok teljesítésének ellen­őrzésérben a szövetkezet vezető szakdolgozói által; e) a vezetőség, a taggyűlés (a kül­döttek tanácsa) tárgyalásaihoz és üléseihez szükséges adatanyag elő­készítésében. A gazdasági vezetőség gyűléseire az elnökmeghivhatja a társadalmi szer­vezetek képviselőit, esetleg bizonyos kérdések megtárgyalása kapcsán a szövetkezet bármely tagját, illetve dolgozóját. Az elnök szükség szerint hívja össze a tanácsadó testület tag­jait. Tisztségük ellátása során a gazda­sági vezetőség tagjait a taggyűlés (a küldöttek testületé) és a vezetőség határozatai kötelezik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az elnöknek nem tehet javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek túllépnék a szövetkezet szer­veinek határozatait. Ezért nem for­dulhat elő, hogy helyettesíti ezeket a szerveket, különösképpen nem az ope­ratív szervet, tehát a vezetőséget s így nem kerülhet sor kettős, esetleg egy­másnak ellentmondó rendelkezésekre és intézkedésekre. A gazdasági vezetőség szakvéle­ményének helyes felhasználása nyo­mán az elnök döntései színvonalasab­bak lehetnek. Rugalmasabb lehet a gyakorlati feladatok teljesítésének biztosítása, egyenletesebb a termelési tervek és a szövetkezet társadalmi feladatainak teljesítése. JUDr. Michal Ďurdiak MÉLTÓKÉPPEN KÖSZÖNTIK a CSKP XV. KONGRESSZUSÁT TEGNAP ÉS HOLNAP Most, az egyesí­tések Időszakában már kicsinek bizo­nyul a Vŕbová nad Váhom-i (vágfűzé­si) szövetkezet, a­­mely mindössze 852 hektáros. Ebből 685 hektár a szántóte­rület. Látogatá­sunkkor főleg két fontosabb kérdést vetettünk fel: miként sikerült teljesí­teniük a múlt évi tervfeladatokat; s milyen módon köszöntik a CSKP XV. kongresszusát? , A szövetkezet könyvelője, Hlavatý Tibor mérnök, így foglalta össze tö­mören az első kérdésre adandó vá­laszt: — A tervezett nyerstermelés értéke 13 millió 239 ezer koronát tett ki, ezt csaknem teljes mértékben sikerült elérnünk (99*9 százalék). A növény­­termesztésben a vártnál gyöngébb eredmények születtek, mert a bosszú ideig tartó magas talajvíz károsan be­folyásolta a gabonaféléket. Emiatt a tervezett 63 mázsás hektárhozam­átlag búzából csak 55 mázsára sikere­dett. Talajvlzkár sújtotta a babot is; a zöldségtermesztést illetően pedig a fólia alatt termesztett paprikát tette tönkre egy orkánerejű, tízperces szél­vihar. A továbbiakban a könyvelő a kuko­ricatermesztésről szólt: míg az előző években sok gondot, problémát oko­zott a vezetőségnek a termés betaka­rítása, a múlt évben elkészült szárító­üzem igen lényegesen megkönnyítette azt, egyharmsdára csökkentve a beta­karítás idejét, vagyis tíz napra. Bár a beruházási összeg meghaladta a nyolcmillió koronát, ez visszatérül rövidesen, mert nem csupán a saját terményeiket szárítják, hanem a Du­­lov Dvor-i (gyulamajori) Állami Gaz­daságét is, ilymődon biztosítják a terményszárító üzem kapacitásának teljes kihasználását. Elmondható: tavaly 84 hektárnyi terület kultúrnövényzete szenvedett vízkárt a közeli Vág folyó gyakori áradása miatt, ami kedvezőtlenül be­folyásolta gazdasági eredményeiket. — Szövetkezetünk az állattenyész­tést Illetően malacneveléssel és mar­­hahústermeléssel foglalkozik. A múlt évben — tájékoztatott Hlavatý köny­velő —, a 165 anyakocától átlagban 17,16 darabos malacszaporulatot ér­tünk el. A legjobb malacelválasztási átlagot Novák Ferenc gondozó mutat­ta fel, 18,92 darabos évi átlaggal. A sertéshlzlalásban már nem mondható ennyire kedvezőnek az eredmény: a tervezett napi súlygyarapodási átlagot (56 dkg) nem sikerült elérnünk, ami 50 dkg alá csökkent. Ez jórészt a hizlaló takarmány rossz minőségének tulajdonítható. Viszont a szarvasmar­hahizlalás esetében kiemelkedők az eredmények: a napi súlygyarapodási átlag meghaladta az 1,60 kg-ot. Ezen a termelési szakaszon Lovász László és Tóth István érte el a legjobb ered­ményeket, túlhaladva az említett napi felhízási átlagot. Tanultak a múlt év hibáiból: az Idén már szélvédettebb helyre tették a fóliasátrakat; több erőgépet vásá­roltak, hogy zavartalanabb legyen a mezőgazdasági munkák végzése. Azt már Szénássy Ferdlnánd efsz­­olnök és Kürthy János pártelnök új­ságolta, hogy a XV. pártkongresszus tiszteletére szemes terményekből 255 mázsával adnak terven felül az állam­nak, marhahúsból 20 mázsával, s 300 ezer korona költséget takarítanak meg. (andriskin) r/Kfar/jv/ar/jr Nagyobb gondot a dolgozók egészségére A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bi­zottságán létesített munkabiztonsági és egészségvédelmi albizottság legutóbbi munkaértekezletén megtárgyalta munkakörének égető feladatait. Megvitatták Szlovákia szövetkezeteiben a múlt év során előadódott balesetek és a munkaképtelenség okait, valamint ezek fokozatos fel­számolásának lehetőségeit. Szövetkezeteinkben tavaly az 1974-es évvel összeha­sonlítva a munkaképtelenség esetei 3187-tel csökkentek, viszont a betegség és a balesetek következtében a szö­vetkezeti dolgozók 51264 nappal többet mulasztottak, ami azt jelenti, hogy munkaképtelenség elmén naponta csaknem tíz- és félezer szövetkezeti tag hiányzott a munkából. Örvendetes az a tény, hogy a halálos kimenetelű bal­esetek száma kilenccel csökkent, de még Így Is nagyon sok az olyan baleset, amit a biztonsági intézkedések be­tartásával elkerülhettek volna. A halálos végű balesetek elemzésekor megállapították, hogy a balesetek legnagyobb hányadát a közlekedési eszközök, a speciális mezőgazdasági gépek — szecská­zók, trágyaszórók, kombájnok stb. — okozták. Az albizottság a SZESZ járási bizottságain és a szövet­kezetekben létesített munkabiztonsági bizottságok figyel mébe ajánlotta, hogy nagyobb gondot fordítsanak a munkabiztonság ás a balesetelhóritás kérdéseire külö­nösen ott, ahol a balesetek ás a munkaképtelenség szám­aránya meghaladja a járási, kerületi, illetve a szlovákiai átlagot. A körzeti orvossal együttműködve biztosítani kell a dolgozók betegség-megelőző orvos* vizsgálatainak rendszeresítését. A munka javítása érdekében ezen a szakaszon is szocialista verseny indítását javasolta ax albizottság. (jp) Miként hasznosulnak a szociális-kulturális alap anyagi eszközei a kameničnái STEINER GÁBOR Efsz-ben? Egy kérdés, nyolc felelet A szövetkezeti tagok munkakedvét, tervfegyelmét, leleményességét a kö­zös munkához való helyes viszonyát sokféle tényező befolyásolhatja. Fő­képp azonban az, miként törődnek a vezetők a szociális, kulturális, mű­velődési igények sokoldalú kielégítésével, a jogos panaszok meghallgatásá­val és Intézésével, véleményűk igazságos elbíráláséval, ötletek, kezdemé­nyezések felkarolásával és megfelelő hasznosításával, az élet- és munka­­feltételek rendszeres javításával. Ezt a kérdést boncolgattuk közösen a ka­meničnái (keszegfalusi) székhellyel működő, Steiner Gázőr nevét viselő szövetkezetben, dolgozók és vezetők bevonásával. Németh László részlegvezető: Em­lékszem, azidő tájt, amikor még a ka­meničnái részlegen sem létezett tágas, korszerű szociális épület, eléggé fura látvány volt, hogy a dolgozók munka­ruhában jöttek, s dolguk végeztével tsztálkodás nélkül mentek haza... Ma kérem ez másként van, amiről többet mondhatnak a dol­gozók.“ Igazat adtunk a részlegvezétő véle­ményének, s meg­kérdeztünk jóné­­hány, más-más sza­kaszon dolgozót, s a legilletékesebb tisztségviselőt, ve­zetőt. Tóth András, szö­vetkezeti tag: „Ha hiszi, ha nem, az ember jóval na­gyobb kedvvel jön a munkahelyére, ha kellóképpen át­öltözhet, tisztálkod­hat, étkezhet.. Ez ma már adott szá­munkra, emellett sok más tényezó Is serkentőleg hat munkateljesítmé­nyünkre. A múlt évben például súlyo­san megbetegedtem. Miután az orvos szanatóriumi kezelést javasolt, három­hetes gyógykezelésen vettem részt Karlové Varyban, s a költségeket a szövetkezet fizette. A gondoskodás nemegyszer a szövetkezeti tag család­jára is kiterjed: a fiam például tavaly előtt és tavaly úttörő táborban volt, s nagyon jól érezte magát, sok-sok élménnyel gazdagodva tért haza. Rusznyék Júlia, kertészeti dolgozó: „Még néhány évvel ezelőtt — a tél folyamán — például gondot okozott az, hogy mi, asszonyok, hol javítsuk ki az elhasználódott zsákokat. Most, amint láthatja, itt, ebben a meleg he­lyiségben dolgozunk. Amióta egyesült szövetkezetben dolgozunk, több más figyelmes intézkedés is született. Nő­nap alkalmából például virággal, ajándékkal lepnek meg minket a szö­vetkezet vezetői, s ha netalán vala­melyik asszonytársunk szül, utána a szövetkezet névadó-ünnepséget ren­dez. Aki utazni szeret, az is megtalál­ja számítását. Tavaly egy társas ki­rándulás alkalmával bejártam egész Magyarországot." Kertész Miklós, traktoros: „Hallot­tam egy másik szövetkezet traktoro­sától, náluk nagy ritkán szerveznek kirándulást. Akkor Is olyan nagy a „tolakodás“, hogy a „melóst“, aki azt legjobban megérdemelné, mellőzik. Halmová Irena: „A máit évben az NDK-ban jártam“. Persze, nálunk más a helyzet. Akit érdekel a külföldi kirándulás, az részt vehet rajta. A múlt évben pél­dául Magyarországot néztem meg a feleségemmel. A 12 éves fiam sem panaszkodhat, hiszen már több alka­lommal vett részt pionírtáborozáson.“ Murzsic György, szövetkezeti dol­gozó: „Azoknak a fiataloknak, akik nősülés, családalapítás előtt állnak, bizonyos anyagi gondjaik Is vannak. Néhány hónap múlva nősülök, s meg­lepődve hallottam egy vezetőtől, hogy ez alkalommal 3000 koronát kapok." Vass István, csoportvezető: ,,Mur­­zlcs kolléga álítását Igazolni tudom, mert a múlt év májusában nősültem, s ugyanezt az összeget kaptam. Per­sze, Gyuri 5000 koronát kap, mivel a menyasszonya Is a szövetkezetben dolgozik.“ Halmó Rudolf, a szövetkezet ökonó­­musa, már a dolgok egészében beszélt a felvetett témáról: „Szövetkezetünk a múlt évben 680 ezer koronát fordí­tott szociális és kulturális célokra. Hogy mire is fordítottuk ezt az ösz­­szeget, nem részletezem, csupán né­hány dolgot említek, melyek tulajdon­képpen a legnagyobb befektetéseket igényelték. Évente beterveztzük bizo­nyos részlegek szociális helyiségeinek építését, átalakítását. Ezen a téren elég jól állunk, bár akad még pótolni­való. Jelentős összeget fordítottunk gyűlések, ünnepségek, iskolázások igényes lebonyolítására is. A külföldi kirándulásokat, az üzemi konyhát, a szövetkezett klubot és még sok más akciót is a szociális-kulturális alapon keresztül támogatjuk.“ Az ókonómus még hosszan sorolta az egyes szociális intézkedéseket. A nyugdíjasokról való gondoskodásról a szövetkezet elnöke, Varga Kálmán fej­tette ki véleményét: „Д múlt év utolsó napján összehívtuk nyugdíjasainkat, tájékoztattuk őket az új nyugdíjtör­vényről, s arról, milyen intézkedése­ket hozott a szövetkezet az alacsony nyugdíjak kiegészítése érdekében. A nyugdíjak szociális alapból való ki­egészítése révén elértük azt, hogy idős dolgozóink átlagban 1376 korona nyugdíjat kapnak.“ A2 egyik vezető szavait idézve, a dolgozók jólétét csakis a végzett munka mércéjével vizsgálhatjuk. Ez az állítás általános érvényű, ami kife­jezetten megmutatkozott a kamenlč­­nát egyesített szövetkezetben is. Ugyanis a termelés növekedésével párhuzamosan javult a dolgozókról A. csizmamosó helyiség. (A szerző felvételei.) való gondoskodás is. Kalita Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents