Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-03-27 / 12. szám
e. SZABAD FÖLDMŰVES í 97B. március 27, Szőlőtörköly hasznosítása az állattenyésztésben A stäl6 sajtolásakor melléktermékként szőlőtörkölyt nyerünk. A szocialista nagyüzemi szőlészetek tervszerű fejlesztése következtében évente nő a kitermelt szőlő mennyisége. A termés jelentősebb hányadát a borászati üzemek dolgozzák fel, amelyekben a feldolgozási idényben több száz vagonnyi törköly halmozódik fel. Az üzemek nem tudják, hová tegyék, mit csináljanak vele, ugyanakkor az állattenyésztésben kitűnően hasznosítani lehetne. Üzemünkben (Morvaországi Borászati Üzem, Bzenec) minden évben problémát okozott a szőlőtörköly tárolása és elszállítása. A mellékterméket a közeli szövetkezetek vitték el és komposztkészítésre vagy közvetlen trágyázásra hasznosították. Persze a szállítás akadozott, hiszen sok más egyéb és fontosabb tennivaló akadt a közösben. Célul tűzték a szőlőtörköly jobb és ésszerűbb kihasználásának megvalósítását. Mindjárt az állattenyésztésre gondoltunk. Több kísérletet végeztünk egyrészt a törköly közvetlen etetésével, másrészt egyéb, növények kel történő szilázsolásával. Sajnos, a kísérletek nem vezettek kielégítő eredményre. Azután jött a szélsőségesen száraz 1973-as esztendő és a vele összefüggő takarmányhiány, vagyis a kényszer ismét eszébe juttatta körzetünk néhány mezőgazdasági szakemberének a szőlőtörkölyt. Most már a melléktermék meleglevegős szárítás utáni felhasználósával próbálkoztak. Az első lépések bátortalanok voltak, mivel a laboratóriumi vizsgálatok a szőlőtörköly tápanyagainak rossz hasznosíthatóságát igazolták. Sokan elbizonytalanodtak és már nem bíztak a nevezett melléktermék sikeres felhasználhatóságában. Ennek ellenére az 1973- ban produkált, mintegy háromszáz vagonnyi törkölyt a vracovi, íejiíi és Tvarožnó Lhota-i szövetkezet, valamint a Veselá nad Moravou-i Állami Gazdaság megszárította és feletette. A szárított szölőtörköly takarmányozásával elért első eredmények igen biztatóak voltak, így ugyancsak megnövekedett a mezőgazdasági üzemek érdeklődése az említett melléktermék iránt. A következő idényben már kiutalás alapján kellett elosztani a törkölyt és még távolról sem tudtuk kielégíteni az érdeklődők igényeit. A többéves tapasztalatok alapján a következőképpen értékelhetnénk a szőlőtörköly hasznosításának eredményeit. A szárított szőlőtörköly etetésével elért eredmények olyan bizonyíthatók és effektívek, hogy úgy határoztunk, megismertetjük vele az ország mezőgazdasági üzemeit és elősegítjük, hogy a következő évben minél nagyobb mértékben és a lehető legésszerűbben értékesítsék mindenütt a szőlő sajtolásakor nyert törkölyt. A friss törkölyt a mezőgazdasági üzemek saját költségükre szállítják üzemünkből, egyenesen a sajtotoktól, és odahaza a TGSZ—08 típusú forrólevegős berendezéseken szárítják. A száraz terméket darálják és szemcsézik. A száraz szőlőtörköly vegyi összetétele a következő: 93,22 % szárazanyag, 11,22 % nitrogéntartalmú anyag, 7,11 % zsír, 5,37 hamuanyag, 21,27 % rostanyag, 0,82 % homok, 48,25 % hasznosítható nitrogénmentes anyag, 4,15 % mesterséges körülmények között (in vitro) emészthető nitrogénanyagok, 36,98 °/o a nitrogén anyagok in vitro emészthetősége. A szárított törkölyt a lehető legfinomabbra kell darálni. Fő feladat ugyanis, az apró magvak szétzúzása — zsírt és nitrogénanyagot tartalmaznak és zúzás nélkül az állatok szer vezete nem képes kihasználni ezeket a tápanyagokat. A szemcsézett száraz törkölyt keveréktakarmányok készítő sere használjuk fel és részben helyettesíthetjük vele az alapanyagul szolgáló szemeseket. A Cejői Szovjet Hadsereg EFSz-ben többféle kiegészítő keveréktakarmányt is készítenek a szárított szőlőtörköly felhasználásával. A keverékeket elsősorban hízómarhákkal, tehenekkel és hízósertésekkel etetik. Az eredmények kiválóak. A keveréket úgy állítják össze, hogy jelentős mértékben csökkentsék az erőtakarmányok fogyasztását (1,2—1,4 kg-ra), ugyanakkor biztosítsák a 0,85—1,0 kg átlagos napi súlygyarapodás elérését. A hovoranyi szövetkezetben az egyesülés előtti időben 1,70 kg abrak és 0,40 kg szárított szőlőtörköly ada golásával ugyanolyan tehenenkénti hasznosságot értek el, mint korábban 2;10 kg erőtakarmány révén. Ugyanott 0,692 kg átlagos napi súlygyarapodást értek el a hagyományos marhahizlalásban; bevezették a szárított törköly etetését, s rövid idő alatt javult a súlygyarapodás, nem beszélve az abrakmegtakarításról. A nevezett takarmányok effektivitásának és valóságos emészthetőségének pontos megállapítása céljából a brnoi Központi Mezőgazdasági Ellen őrző és KfsérleU Intézet ősszehason lító gyakorlatias kísérletet végzett a témicei Egyetértés EFSz hízóbikáival. A kísérletet 250 kg élősúlyú állatok kai kezdték és a 400 kg elérésekor befejezték. Az ellenőrző csoport állataival etetett hagyományos napi adag erőtakarmány-tartalmónak egy részét szárított szőlőtörköllye) helyettesítették. Az értékeléskor kiderült, hogy a kísérleti csoport egyedeinek átlagos napi súlygyarapodása 13,3 százalékkal nagyobb, az 1 kg súlygyarapodásra jutó takarmány- és tápanyag-fogyasztás, valamint termelési költség pedig jóval kisebb volt, mint az ellenőrző csoportban. Konkréten: a hagyományosan tartott állatok súlygyarapodása 1,008 kg volt, s egy kiló hús kitermelése 8,19 koronába került: a kísérleti állatuk pedig átlagosan 1,142 kg-al lettek nehezebbek naponta és darabonként, miközben 8,14 korona költséggel termeltek egy kilogramm húst, pontosabban élősúlyt. A forrólevegős technológiával szárított, majd darált és szemcsézett szőlőtörköly etetésével szerzett több éves tapasztalataink birtokában joggal megállapíthatjuk, hogy a szárított szőlőtörköllyel eredményesen helyettesíthető a napi adag szemes takar mánytartalmának bizonyos hányada, miközben nemhogy csökkenne, hanem még növelhető az állatok hasznossága. A szárított törköly jó ízű, az állatok szívesen fogyasztják, és szűk ségtelen az egyéb eledeleknél meg szokott szoktatási idő betartása. Nem árt ismételten hangsúlyozni, hogy a szárított törköly tápértéke a darálás finomságától függi A mezőgazdasági üzem számára nem elhanyagolható a módszer biztosította gazdaságossági előny sem, nem beszélve az abraktakBrékosságban elérhető előbbrelépés ről. Össztársadalmi szempontból nézve az is a szárított szőlőtörköly kihasználásának messzemenő jelentősége mellett szól, hogy tulajdonképpen hozzájárul a takarmányforrások szélesítéséhez és a takarmányalap szilárdításához, és ezzel elősegíti az állati termékek további területigény nélküli termelésének hathatós növelését. ( Krápek jóséi mérnök, (Vinohrad) *!♦ •£♦ *1* *1* ♦!♦♦♦♦ *1* *1* *!• *1* *1* *1* *1* ‘I* *1* í* *l**l*-*l* í* ♦£♦ *!♦ «5* «5* í* »J» «ü» <8* ♦ Ф *8* ^ *5* Ф Ф «$► *5» *1« *J> «$»«£ T ejtermelés takarmány megtakarítással Az eddigi adminisztratív kimutatási forma hibája, hogy nem teszi lehetővé a szemes takarmányok felhasználásának pontos megállapítását. Ugyanis együttesen kell feltüntetni a tejtermelésre felhasznált szemes takarmányt, valamint a terimés takarmányból készülő vitamintartalmú lucernalisztet. Szövetkezeteink igyekeznek a szemes takarmányokkal takarékoskodni, — amelyekből sajnos, nincsen feleslegünk — ezeket jó minőségű terimés takarmányok felhasználásával pótolni. Az élenjáró szövetkezetek szárítóberendezéseket és takarmányliszt-szemcséző vonalakat vásároltak a terimés takarmányok teljes mértékű és értékű kihasználása érdekében. És éppen a legjobbak sorába tartozó szövetkezetekre vet rossz fényt a saját készítésű lucernaliszt etetése. Az egyszerűen szénát etető gazdaságok a valóságosnál sokkal jobban járnak, mert szénafogyasztásukat különálló rubrikában tüntethetik fel. Ebben a görbe tükörben azután úgy látszik, mintha a lucernalisztet etető gazdaságokban a szemes takarmányok fogyasztása nagyobb lenne a szénát etető gazdaságoknál. Így azután pl. a galántal Járási Mezőgazdasági Igazgatóság hatáskörébe tartozó mezőgazdasági üzemek takarmányfelhasználása a tejtermelés szakaszán Balušík Bohumil mérnök takarmányozási technikus szerint ez év januárjában a következőképp alakult. Egy liter te) előállítására járási átlagban 0,319 kg szemes takarmányt használtak fel, amiből 0,256 kg volt a takarmánykeverék. A kimutatásból nem látható, hogy a szemes takarmány és a takarmánykeverék közötti mennyiség jelentős részét a saját készítésű lucernalisztgranulátumok képezik. A tervek összeállításakor a szövetkezetek a szemes takarmány lucerna liszttel történő pótlásával számoltak. A jelenlegi értékelés szerint azonban, mint említettük, a fogyasztott lucernalisztet a kimutatás szemes takarmánynak minősíi. A statisztikai hivatalban szerzett előzetes információk szerint ez évben a szemes takarmány-fogyasztás szemmeltartására olyan statisztikai kimutatás készül, amelyben a lucernalisztet nem vonják egybe a szemes takarmány fogyasztásával. Ezt követően az egyes szövetkezetek illetőleg járások értékelése a szemes takarmányok fogyasztása tekintetében pontos lesz és nem kerülhet sor igazságtalanul az egyes járások elmarasztalására. A szemes takarmányok fogyasztásának korlátozására az elmúlt év közepétől vezettek be intézkedéseket, s ezek jelentőségét a mezőgazdasági üzemekben helyesen értelmezték. A takarékossági intézkedések eredményeit pl. az l liter tej termelésére felhasznált takarmánymennyíségek összehasonlításával mérhetjük le az Í974-es és az 1975-ös év egyes időszakaira vonatkozóan. Míg 1974-ben az 1 liter te), előállításához felhasznált szemes takarmány mennyiségének járási és évi átlaga 0,390 kg volt, addig ez 1975-ben 0,347 kg-ra csökkent. A fogyasztás csökkenésében elért jelentős különbözetet főleg az 1975 nyarán bevezetett intézkedések tették lehetővé. Ezek hatására 1975 negyedik negyedévében az 1 liter tej előállítására felhasznált szemes takarmány-menynyiség átlaga 0,336 kg-ra, sőt december hónapban 0,317 kg-ra csökkent. Érdekes egy mezőgazdasági üzem példáján megfigyelni a takarékossági intézkedések következtében kialakuló szemes takarmányfogyasztási arány változásait a tejtermelés szakaszán. Ha pl. ezt a változást figyelemmel kísérjük a galantai Május 9 Efsz-ben, az összehasonlítás szembetűnő. Itt 1974- ben átlagosan 0,340 kg szemes takarmányt használtak fel 1 liter tej előállításához, s a tehenenkénti napi fejési átlag 8,5 liter volt. Ugyanebben a szövetkezetben 1975 folyamán 1 liter tej előállításához 0,310 kg szemes takarmányt használtak fel átlagosan, viszont a tehenenkénti napi fejési átlag 9,2 literre fokozódott. A negyedik negyedévben a szemes takarmány-fogyasztási arány literenként 0,293 kg-ra csökkent, napi 8,66 liter tehenenkénti tejtermeléssel ellensúlyozva. Ebben az időszakban december hónap folyamán 0,278 kg-ra csökkent a literenkénti szemes takarmány-fogyasztás, miközben a tehenenkénti napi tejtermelés átlaga 8,57 literre alakult. Áltálában elmondható, hogy aránylag jó eredményeket értek el a szemes takarmány-megtakarítási akció végrehajtásával a gyakorlatban. Az intézkedések láncolata már a terimés takarmányok betakarításával kezdődött. A rendkívül gondos betakarítást a terimés takarmányok helyes tárolása követte. Az egyes mezőgazdasági üzemekben tárolt terimés takarmányok értékét bizottság állapította meg. A teriméstakarmányt a növénytermesztési részleg a minőség figyelembevétele alapján adta át az állattenyésztési részlegnek. Mielőtt megkezdték volna az egyes terimés takarmány tételek etetését, azt a járási laboratóriumban vagy a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézetben minőségvizsgálatnak és tartalomelemzésnek vetették alá. A vizsgálat eredményei alapján megállapított takarmányérték figyelembevételével állították azután össze az állatok termelékenységével összhangban álló helyes takarmányadagokat. Ezekben az adagokban csökkentették a szemes takarmányok részarányát, ametyeket terimés takarmányokkal helyettesítettek optimálisnak tűnő mértékben. Az elmúlt év november végén leltározott takarmánykészletek alapján minden mezőgazdasági üzemben kidolgozták a takarmányozási terveket egészen az új termés Idejéig. Ezeket a takarmányozási terveket hónapokra részletezték. Nem kis szerepet játszik a szemes takarmányok individuális adagolásának bevezetése a fejőstehenek takarmányozásában, amely az egyes tehenek tejelékenységét Is figyelembe veszi. A takarmányozás műszaki megoldása, a terimés takarmányok jó minőségű előkészítése, ízesítése, ún. ivósok kiegészítésével ugyancsak hozzájárulnak a szemes takarmány-megtakarításhoz. A különféle, intézkedések végrehajtását rendszeresen ellenőrzi a járási mezőgazdasági igazgatóság, a mezőgazdasági ü2em képviselőiből, állategészségügyi szolgálat dolgozóiból és az állami tenyészállat nyilvántartó igazgatóság szakembereiből kialakított bizottság. Ezen bizottság ellenőrzésének eredményeit szabályos időközökben értékelik a járás tejtermelési bizottságának ülésein, amely a járási mezőgazdasági igazgatóságon tevékenykedik. Szükség esetén ez a bizottság hoz határozatot a kívánt intézkedések megtételére. A mezőgazdasági üzemek a szemes takarmányfogyasztást figyelemmel tartják és ezt a havi ki mutatásban feltüntetik. Ezeket az adatokat a főzootechnikusok gyűlésein kiértékelik, ahol ugyancsak intézkednek a szemes takarmány-fogyasztás csökkentése érdekében. A fogyasztás-csökkentő intézkedések láncolatához tartozik az állatgondozók szocialista munkaversenye és iskolázása is, a kötelezettségvállalási mozgalom egyes állatgondozóitól kezdődően egészen a vezető dolgozókig, amely versenymozgalom a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére bontakozott ki. Az élelmiszeripari üzemek takarmányozásra alkalmas hulladékanyagainak felhasználása kiegészíti a felsorolt intézkedéseket. Igen előnyös a tejfeldolgozó üzemekben fennmaradó savó, a Bolerázból kapott kukorica-malátacefre, a seredi sütö- és kávéipari üzemből származó hulladékok, továbbá a nagyobb üzemi konyhákból származó ételhulladékok alkalmazása. Sajnos, hiányoznak a sörgyári hulladékok, mint amilyen a sörgyári malátacefre, annak ellenére, hogy a járás nagy menynyiségű sörárpát termeszt. Járásuk mezőgazdasági üzemei a takarékossági tevékenységet 1976-ban is folytatják, a járás egész állattenyésztési termelésére vonatkozólag. Ez év januárjában az országos takarmányozási szabvány irányszámaihoz mérten összesen 667 tonna menynyiségű szemes takarmányt takarítottak meg. A szemes takarmány-csökkentést a mezőgazdasági üzemek takarmányozási terveikben is kifejezésre juttatták,s a gyakorlatban felhasználják majd azokat a tapasztalatokat, amelyeket a takarékossággal kapcsolatban az elmúlt hónapban szereztek. Továbbra is kezdeményezően tárják fel a rejtett tartalékokat; ezzel is hozzá kívánnak járulni gabona-önellátottságunkhoz és általában a gabonakérdés megoldásához. Ezzel bizonyítják építő viszonyukat szocialista rendszerünkhöz, valamint pártunk küszöbönálló kongresszusához. KUCSERA SZIUÄRD »:«*:♦ *? »? v v v *** «$♦ »*«<»*• «j« tji *2*/»J* «$> »*« «j« »j« «j« »J* «J* «{• *$• *$• »J« «$• »j» «J« »j« »*• •}» «j* »*« »j« A Bratislava—Vinohrady-i Élsz dolgozói februári évzáró taggyűlésükön megállapították, hogy a szocialista versenymozgalom és a kötelezettségvállalások becsületes teljesítése nagy mértékben elősegítette a közös termelési-eladási kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését, sót túlteljesítését. Valóban jó eredménynek mondható, hogy a tervezett nyolcvanöt mázsa helyett csaknem százhárom mázsa szőlőt termeltek egy hektáron, ezzel is hathatósan hozzájárulva az ötéves termelésfejlesztési irányszámok lényeges túlszárnyalásához. Az új ötéves tervidőszak új, ha lehet minden eddiginél igényesebb feladatokat ré a szövetkezet tagjaira. Már az első évben 159 hektárra bővül a termőszőlő területe és nő a termelési terv is. Az emberek felelősségük teljes tudatában láttak hozzá a megnövekedett feladatok teljesítéséhez. Közben nem feledkeztek meg a versenymozgalom ápolásáról sem. A CSKP XV. kongresszusát köszöntve 755 ezer 204 korona értékű üzemi szocialista kötelezettségvállalást tettek. A fő figyelmet a termelési tervfeladatok teljesítésének és túlteljesítésének szentelik. Vállalták például, hogy a lehetőségek jobb kihasználásával és következetesebb tápanyagpótlással, valamint az eddigieknél is eredményesebb növényvédelemmel öt százalékkal növelik a szőlő átlaghozamát. Igyekezetük összesen 487 ezer 152 korona értékű szőlő terven felüli kitermelését helyezi kilátásba. Figyelmet érdeme], hogy a mennyiség mellett nem feledkeztek meg a minőségi mutatók javításáról sem; 0,72 százalékról 0,74 százalékra szeretnék javítani a szőlő sajtolhatőságát, amivel mintegy 116 ezer korona értékű többletvégtermékre kívánnak szert tenni. Országszerte hatalmas méreteket ölt a dolgozóknak a takarékosság elmélyítésére irányuló igyekezete. A Bratislava—Vinohrady-i szövetkeztt tagjai sem feledkeztek meg a takarékosságra törekvés fontosságáról. ígéretet tettek, hogy öt százalékkal csökkentik az évi hajtó- és kenőanyag-fogyasztást, s a tervhez viszonyítva 20 ezer korona értékű elektromos energiát takarítanak meg. A többi között azt is megfogadták, hogy az év folyamán 37 ezer koronával csökkentik a pótalkatrész-szükségletet, az egyéb vásárolt anyagokkal való takarékosabb bánásmód jóvoltából pedig kerek 29 ezer korona megtakarítást terveznek. A szövetkezet vezetősége szívügyének és legfontosabb feladatai egyikének tartja a dolgozókról való sokrétű gondoskodás állandó javítását. A szövetkezet tagjai kellően értékelik ezt a törekvést és minden erejükkel támogatják a célkitűzések megvalósítását. Az üzemi vállalás „csak" két- és félezer éra társadalmi munka ledolgozásáról beszél, de a február óta egyre szaporodó egyéni és csoportos felajánlások is főleg a munkakörnyezet javítására és szépítésére irányuló társadalmi munkákban való részvételre összpontosulnak. I Azt sem szabad említés nélkül hagyni, hogy a szövetkezet tagjai 10 ezer korona értékű hnlladékvas megfelelő előkészítésére és átadására tettek ígéretet. Ezzel is nagyban hozzájárulnak hazánk nyersanyag-gazdálkodásának ésszerűbbé, takarékosabbá tételéhez és a j hazai tartalékok tökéletesebb ki» ‘ használásához. (Fin) A gazdagabb holnapért
