Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-03-20 / 11. szám
Libák és kacsák nyelvgyulladása (GLOSSITIS GELATINOSA) Nem tudom, helyes e a ma gyár kifejezés, sajnos, még egy szlovákkal sem szolgálhatok, mert ez idáig még a népnyelvi nomenklatúra nem legalizálja. ’A cseh népi neve „žabka“ (bé ka], talán mert a mindennemű keményedéseket így hívják. Gondolom, ez talán nem is lé nyeges, hiszen az utóbbi idő be nannyira elterjedt, hogy so kan a leírásból ráismernek. Miről is van tulajdonképpen szó? A kislibáknál és kiska Máknál az utóbbi időben elég gé elterjedt betegséggé vált, mely elég gyakran főleg a kis tenyészetekben okoz nagy ká rókát. Kellemetlen bajról van szó, melynek kórfejlödéséről Sajnos, nagyon keveset tudunk. Országunk déli részeiben for dul elő a leggyakrabban. Elő szőr 1953 ben lett megfigyelve és leírva 5—12 hetes kacsáknál. Sajnos, az akkori leírásokkal le is zárult az összes tudomásunk a kórról. Fél évnél idősebb állatok nem betegednek meg. A beleg ségnél emelkedik a fej hőmér séklete, az állat csőrével kép télén fölszedni a takarmányt. Rázza a fejét, környezetére nem reagál, legyengül, ücsörög, lefogy és pár nap alatt, de né ha órák alatt is elhullik. Az idősebb állatoknál a kór lefolyás sokkal enyhébb. A nyelv tapintásra meleg, mintha égy golyócska volna benne, mely nagyon fáj. A golyócska megnagyobbodásával a szövet mindig sárgább lesz. Ha ezt fel Vágjuk, kocsonyás összetételű «nyag „ugrik“ ki, mely akár Cseresznye mag nagyságú is le bet. A betegség leggyakrabban a helytelen takarmányozás kövei (tettében fordul elő. Ez azon bee olyan értelemben is vonat kötik a bajra, hogy rendszerint helyhez kötött, tehát az a bízó *yos korenció már a termőföld bn f* meg van. Főleg a homo ■t talajok ilyenek. Hiányzik fe mész, kálium, foszfor, vas Mt, kobalt, mangán és egyéb ■yomolemek. Összegezve: ha a baj kórle Rólyása nem is egészen ismert, • gyógykezelés és a megelőzés eredményes lehet. A csomókat к nyelvben fel kell vágni (kis Bgyességgel, a tisztaság betar usa mellett, ezt bárki végrehajthatja) a sebhelyet fertőtleníteni kell jódglicerinnel. Meg előzésképpen Combinál A-, Ш , S-vitamin pótlót adagolutük. Пг. V_J. jj, szemes takarmányok kö** zött aligha van még egy olyan takarmány, amelynek nyulakkal való etetéséi annyi bizonytalanság jellemezné, mint a kukoricáét. A takarmányok ismeretében nem vagy kevésbé jártas tenyésztők különféle módon ítélik meg a kukorica etetését. Nagyon sokan teljesen kizárják a nyitlak takarmányai közül, mások túlzott arányban etetik. Bonyolítja a helyzetet, hogy a kukorica a legnagyobb tömegben termelt, és aránylag a legolcsóbban beszerezhető abraktakarmány. Mit várhatunk tehát etetésétől? A kukorica keményítőben és élettanilag előnyös zsírsavakban igen gazdag, így nagy energiaértéke takarmány. Fehérjetartalma aránylag kevés (7—9 százalék körüli). Legnagyobb hátránya, hogy az amúgy is alacsony fehérjetartalom biológiai értéke kicsi. Ugyanis a nyuiak részére nélkülözhetetlen aminósavak közül a lizin és hisztidin csaknem teljesen hiányzik belőle, s triptofánt is csak igen kis mennyiségben tartalmaz. Ha azonban a lizint, hisztidint és triptofánt nagyobb mennyiségben tartalmazó ta karmányokkal keverve etetjük, fehérjéjének biológiai értéke 15—20 %-kal növelhető, s így már kiváló ablaktakarmány. Etetése máskülönben pazarlás! HÁLÁS TAKARMÁNY A NAPRAFORGrt Á napraforgó igénytelen a talaj iránt. Csatornádénak, vagy szórványosan vetve négyzetméterenként igen nagy mennyisé gü zöldet ad. Takarmányozást értéke nem kimagasló ugyan, de a lucernán kívül a zöldlakarntányok értékének átlagát eléri. Előnye az is, hogy öszszel is elvethető, s kora tavaszszal kikel, igen gyorsan nő. Evek óta szórványvetéssel 250— 300 db óriásfajtájú napraforgót lehet vetni. Ezek magassága a virágzásig eléri a 3—3,5 métert. A levélzet folyamatosan szed ve elet belő, míg a szár és a fej túlzott rostosodás előtt szecs kázható és megszárhlmtö. Kiváló téli takarmány! Egy ilyen hatalmas növény lead: levelet körülbelül 4 kg-ot, zöld szárat 8 9 kg-ot, zöld fejet 3—4 kg-ot. Előnye még, hogy mire a kertben levő kerti kultúrának (veteményeknekj lombosságá val ártana, már kifejlődött, s ki lehet szedni. Ez a növény Igen sokat tud könnyíteni a tavaszi, nyáreleji zöldtakarmány gondokon. Természetesen vethető a napraforgó tavasszal Is, de akkor később takarmányozhaló. A NYÚLNAK IS KELL! Sok iiyjiltartó úgy gondolja, hogy a nyúlnak nincs szüksége Ivóvízre. Pedig a nyúl Is — mint más állat — a vizelettel, bélsárral, a tüdő- és börlélegzéssel igen sok vizet veszít. A' vemhes és növekedő állatok a testállomány felépítéséhez is sok vizet használnak fel. A nyúl a takarmányból és a különböző anyagcsere-folyamatok révén termelődő vízből vízveszteségének csak 15 — 20 %-át képes fedezni! Ezenkívül az Ivóvíz másként hat a szervezetre, mint a takarmányban levő (vegeié ciós) víz. Az előbbi gyorsau felszívódik, s így a vese gyor san kiválaszthatja a vérből. A vegetációs víz viszont tovább tartózkodik a bélcsatornákban, lassabban szívódik fel, ennél fogva tartósan növeli a vér víztartalmát. Ennek következménye a vizenyős, laza izomszerkezetű állat, amelynek nagymértékben csökken a betegségekkel szemben tanúsított ellenállóképessége Is. Más állatokhoz hasonlóan tehát a nyúlnak is biztosítani kell a tökéletes életfunkcióhoz annyira nélkülözhetetlen, meg felelő mennyiségű, tiszta, 10 - 15 °C hőmérsékletű vizet. (Á. J.) Milyen takarmányt nyulainknak? *\V\\\\\\\\4\V\\\\\\\\4\\V\\V\\4\\\\\\4V\\\\\\4V\\\\\V\\\\V\4\\VVV\\^^^ A házinyulak terméketlensége Két különböző megjelenési Ž formája van. A leggyako- I ribb, hogy az anyaállat több* I szőri fedeztetés! kísérletre £ sem haj land ô a párzásra, ^ nem veszi fel a bakot. E16- I fordul, hogy a nőstény egy^ általán wem hagyja magát ž fedezni. Áz ok a szervezel ^ ben levő belső zavarokig I vezethető vissza. I Sokszor előfordul, hogy a ^ petefészkek nem működnek ^ szabályosan. Tekintetbe ve^ hetők a táplálkozási zava J rok, a vitaminhiány. Ha hiányzik a szükséges ásváanyag, vitamin, a nemi vek jellegzetes mirigyei nem működnek jól, és ez I lilán; ^ nyi i ^ szerv ^ gátolja az állatok párosodá I sát, Á nemi ösztön serkenté- I sére a nőstény és a hím ^ nyúlnak egyaránt E-vitamin^ ra van szüksége. Ä termé^ kenység huzamosabb fenni tartására nélkülözhetetlen a kielégítő mennyiségű foszfor és kalcium is, amelyet ásványianyagkeverékben vagy speciális tablettákban adhatunk. Végül az anyaméh megbetegedése szintén okozója le hét a nőstény nyuiak termé kellenségének, s okozhalja persze, a terméketlen Iwk is. Selejtezés előtt ezt pou tosan tisztázni költ. (K. K.) Fekete fehér hollandi nyúl. .4\\\\v\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v4\\\\\\\\v\\4\\\v\\\\\\v4\\\w.\\\\\\\\\\\\\4\\\\v\w\v\\v.\\v\\\\\\\\\\v,\\\\\:m > Az üvegháziján mindössze ütvén ezer palántát nevelhetnek, ezért az egyesült szövetkezet kertészetében mintegy ezerkétszáx folyóméter palántanevelu melegágyai is készítenek. Az egyik helyen még csak a melegágy deszkakerete készül, de pár méterrel odébb már földbe került a mag. a szorgos asszonyk ezek teszik helyére és takarják le a melegágy! ablakokat. (A szerző felvételei.) ÉRTÉKES FELAJÁNLÁS A CSKP XV. KONGRESSZUSA TISZTELETÉRE Több vitamin egy hektárról 1 A Rimavské Janovce-i Jánošík Efsz vezetői és tagjai fontos feladatnak tartják a zöldség termelés tervszerű fejlesztését. Maguk is hívei az utóbbi időben oly gyakran hangoztatott egészséges táplálkozásnak, no meg a társadalmi igények megíelelp kielégítéséhez is szeretnének méltóképpen hozzájárulni. Marcso Barnabás íökertésztől tudom, hogy az erők egye sítésekor a kialakult nagygazdaságnak alig húsz hektárnyi kertészete volt. Azóta idestova négy év telt el s vele együtt fordult a fejlődés kereke. Ta valy, az ötéves tervidőszak utolsó évében már több mint félszáz hektáron termeltek zöldségfélét . — Főleg paprikát és paradi csomot termeltünk, kisebb területen pedig gyökérzöldséget. A paprika és a gyökérzöldségek szép termést hoztak, viszont a paradicsomban nagy kárt tettek a betegségek. Az idén nagyobb gondot kell fordítanunk a gyomirtásra és a vegyszeres növényvédelemre, mert a tavalyi 280 mázsás valóság helyett az idén 400 mázsa paradicsomot m.... . h sesssiB Petrovská Margita: A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére szó cialista kötelezettséget vállal tunk, hogy a lehetőségek jobb kihasználásával növeljük a terméshozamokat és így 300 ezer korona értékű zöldséget terme lünk férvén felül. szeretnénk szüretelni hektáronként. Petrovská Margita mérnöktől a közeli és távolabbi jövőt érintő termelésfejlesztési elképzelések iránt érdeklődtem. — A zöldségtermő terület növelésével egyelőre nem szá mólunk — nyilatkozta a többi között a fiatal kertész —, az össztermelést azonban növelni szeretnénk. Az eddiginél nagyobb teret adunk a gyökér-_ zöldségeknek és a hagymaféléknek. Következetesebb trágyázással, fajtamegválasztással üs ésszerűbb növényvédelemmel igyekszünk jobban kihasználni sajátos adottságainkat, valamint a rendelkezésünkre álló biológiai anyag képességét. A kertészeti csoport tagjainak fő célkitűzése, hogy az idén legalább ötvenezer koronára növeljék a hektáronkénti átlagbevételt, a fél hektáros fóliaborítású berendezésben pedig 300 ezer korona értékű zöldséget szeretnének produkálni. A fóliasátrak alatt előbb korai salátát, karalábéi és retket hajtatnak, majd ezt követően zöldpaprikát és saláta uborkát termelnek. — Több mint félszáz hektáros kertészetük van, rengeteg munkaigényes zöldséget termelnek. Győzik munkaerővel? — Egyelőre igen, de már tervbe vettük a gépesítést. Az idén a paprika, a paradicsom és az uborka begyűjtését sze retnénk gépesíteni, az elkövetkező években pedig a zöldségtermesztés járási koncepciójával összhangban fejlesztjük szövetkezetünk zöldségkertésze tét. Nemcsak többel, de éssze y rűbben, könnyebben — teháft kevesebb kézi munkaráfontí'íassal — és főleg gazdaságosabban szeretnénk termáim. Ezt pedig csakis a ternfelés megfelelő összpontosítása és szakosítása tes^i lehetővé számunkra. Ehhez az egész járásban és szövetkezetünkben is igyekszünk minél előbb megteremteni a kedvező fettételeket. Kadск Gábor ЯЯШЯВШЯ ■HMBB
