Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-03-20 / 11. szám

■papjainkban egyre több ember vágyakozik egy kis darabka kert után, főleg városi dolgozó, hogy az egyhangú hivatali vagy gyári munka után a szabad levegőn, a virágok, a gyümölcsfák között kikapcsolódást, felüdülést találjon. A kertészkedés az a tevékenység, amelyben minden ember közvetlen egyéni élményekre tehet szert. Hiszen az elültetett facsemete ápolgatása, gondozása, az első termés beéréséig izgalommal tölti el az embert. A szép gyümölcs, a gondos gazda keze munkáját dicséri. A gyümölcskert nemcsak a család valamely tagjának a tulajdona, hanem az egész családé. Napfényt, jó levegőt, szabad mozgást talál itt a gyermek, egészséges időtöltést az idős, nyugdíjas ember, hasznos szórakozást, kikapcsolódást a család dolgozó tagjai. „Zöld orvosság“, ahogy találóan szokás mondani a kertre. Aki gyümölcsfát ültet, az a jövőbe néz és bízik benne, mondja egy régi közmondás. Nemcsak a saját, vagy a család, hanem a „nagy család“, a szocialista társadalom jövőjében, mert hisz az elültetett facsemete csak évek múlva fizeti viszsza azt a gondoskodást, munkát és költséget, amit ráfordítottak. A kezdő kertészkedők, a „hétvégi birodalmak“ gazdái valami különleges, bonyolult dolognak tartják a gyümölcsfák gondozását, ápolását. Pedig egészen egyszerű eszközökkel és egy kis szakértelemmel is érdemes hozzáfogni a kertészkedéshez. Jobb hibásan csinálni, mint el sem kezdeni. Néhány szakkönyv, vagy szakcikk elolvasása, a gyakorlott kertészkedők jó tanácsa, majd a gyakorlat rávezet mindenkit a leghelyesebb megoldásokra. Bizonyíték erre a városok, vagy ipari központok környékén egyre szaporodó kertecskék soka sága, vagy házi kertek színpompája. És ez így van jól. A kertjét mindenki a saját igénye és elgondolása szerint alakítja ki. Ettől válnak a kertek színessé, tarkává, egyéni jellegűvé. Korunkban ez sem elhanyagolható szempont, hiszen az emberek egy része éppen a város egyhangúságát szeretné a háta mögött hagyni hacsak arra a kis időre is, amíg kertecskéjében tevékenykedik. Receptet nehéz arra adni, ki hogyan rendezze kertjét, mit hova ültessen. Általában a használat szerint három kerttípust különböztetünk meg: pihenőkert, családellátó házikert és haszonkert.

Pihenőkert. Nagysága általában 2—5 ár. Ide olyan fákat ültessünk, amelyek gondozása nem okoz nehézséget a nyugalomra vágyó és kényelmet kedvelő tulajdonosnak. Ezenkívül néhány tő ribizke, málna, kösz'/jr/jrA^r/jr/arre'/»/

novemberig kitűnő szőlővel látja el a családot, feltéve ha a fajtákat ennek megfelelően állítottuk össze. Gyümölcsfélékből, főleg alma és körtéből olyan fajtákat válogassunk telepítésre, amelyek leginkább ellenállók a gombabetegségekkel, főleg a varasodás és lisztharmattal szemben. Ajánlatos csak törpe-, vagy alacsonytörzsű fák beszerzése a talajnak és fajtának a legmegfelelőbb alanyon.

Haszonkert. Általában tíz ár, vagy ennél nagyobb terület. Itt

stb., de a palánta kinevelése szakértelmet és a növények fólia alattti gondozása állandó figyelmet igényel. Szabadföldi termelésnél gazdaságos az őszi saláta, korai karalábé, káposzta, saláta-uborka. Itt kettős talajkihasználás is számításba jöhet, mert a korán lekerült termények után még másodterményként fűszerpaprika, konzervuborka és még más zöldségfélék is gazdaságosan termelhetek. Itt is, úgy a fólia alatti, mint a szabadföldi zöldségféléknél a szakszerű növényvédelem és tápanyagellitás elengedhetetlen.

Minden kert-típusnál fontos, hogy a termeléshez szükséges felszereléssel és növényvédő vegyszerekkel rendelkezzünk. Ha a kert a családi háztól távol esik, akkor a felszerelés részére egy megfelelő kis épületfélét hozzunk össze, hogy a szerszámok kéznél legyenek. A két vagy egyéb vízforrás, víztartály legyen a kertben az öntözés és permetezéshez szükséges vízmennyiség biztosítására. Nem gondolok itt parádés vikendházra, megteszi egy deszkából vagy más építőanyagból ügyesen elkészített kis helyiség, amit mindenki a saját igénye és anyagi lehetősége szerint állíthat össze.

Még annyit, hogy a fentieket miért is tartottam fontosnak papírra vetni? Még sokhelyütt látható, hogy a házikertekben vagy szőlőhegyeken is kukoricát, vagy más gabonafélét termelnek. Egy két agyonfertőzött szilva-, alma-, körtefa díszíti a kerteket, amit egy kis akarattal, hozzáállással sokkal jobban hasznosíthatnánk úgy a magunk, mint a közösség javára. Nem egy ügyes kiskertészkedöt ismerek, aki öt hat áras kertecskéjéből 10—-IS ezer korona jövedelemhez is hozzájut. Pedig csak munka után szabad idejében tevékenykedik kertjében.

Közeledik a tavasz. Adott a lehetőség, hogy kertjét, darabka földecskéjét mindenki vegye igazi kezelésbe! Telepítsen korszerű gyümölcsöst, szőlőt vagy zöldségeskertet, ami ízlésének leginkább megfelel. Ha a kezdet nehéz is, a befektetés később bőségesen megtérül.

VARGA JÓZSEF

Zöld orvosság

méte, szamóca, évelő és enynyári virágok, díszcserjék tegyék harmonikussá. Természetesen helyet kell adni a friss zöldségféléknek is néhány ágyas terjedelemig, hogy legyen kéznél friss retek, zöldhagyma, és egyéb zöldség.

Családellátó házikert. Területe S—10 ár. Ezt a család igényeinek és ellátásának megfelelően úgy osztjuk be, hogy kora tavasztól késő őszig ellássa a konyhát friss zöldséggel és gyümölccsel, sőt biztosítsa a télire való befőzéshez és tároláshoz a szükséges mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt. Egy kisebb fóliasátor is helyet kaphat a korai zöldségfélék (retek, paradicsom, uborka, zöldpaprika stb.) hajtatására. Gyümölcsfákból a legkorábbi cseresznyétől a nyári alma, körte, kajszi, őszibarack és meggyfákon kívül feltétlenül legyen néhány értékes téli körte- és almafa is, ami a téli tároláshoz szükséges gyümölcsmennyiséget megtenni. Ilyen típusú kertben nagyon ajánlatos az őszibarack, mivel megfelelő fajtaválasztékban június közepétől októberig finom, frissen fogyasztható gyümölcsöt ad. Ezenkívül a legalkalmasabb gyümölcskompót készítésre is. Az ilyen kertből nem hiányozhat a szőlő sem. 80—100 tő jófajta borszőlő kordon, vagy lugasműveléssel 200—300 litert bort is eladhat. Húsz-harminc csemegeszőlő augusztus közepétől

az a célunk, hogy piaci árut: gyümölcsöt, szőlőt vagy zöldségféléket termeljünk. A kitermelt árut közvetlen piacon (városok körzetében) vagy a felvásárló szerveken keresztül, szerződéses alapon értékesítjük. Az értékesítési lehetőség szabja meg, hogy mit termeljünk. Az ilyen kertben lehetőleg csak egyfélét; vagy gyümölcsöt, vagy szőlőt, vagypedig zöldségféléket. Nem gazdaságos, ha kertünkben mindent összezsúfolunk. Gyümölcsféléből egy-két fajtára helyezzük a fő súlyt. Ahol a talaj és éghajlati viszonyok adottak (Déi- Szlovákia), ott ajánlatos a kajszi és őszibarack termesztése. Ezek aránylag egyszerűbb növényvédelmet igényelnek, mint például az alma stb. Számolni kell azonban azzal is, hogy az őszibarack rendszeres metszést kíván. Alma és körte esetében nagy gondot fordítsunk a fajták összehangolására.

Egyes fajták érzékenyek bizonyos vegyszerekre, így azokat inkább hagyjuk ki és csak gombabetegségekkel szemben ellenállóbb fajtákat telepítsünk. A fajtaösszeállítással kapcsolatban ajánlatos szakember véleményét kikérni. Közép- vagy magastörzsű fákat kertbe ne telepítsünk. Zöldségféle termelésnél a helyi adottságoknak és viszonyoknak megfelelő fajtákkal foglalkozzunk. Fóliasátor alatt jól jövedelmeznek a primőrfélék: zöldpaprika, uborka

Különleges virágtartók

Az első képen látható virágtartót menet nélküli üvegbúrákból készítettem. A bórákba műanyag cserépbe ültetett virágokat tettem. Minden búra aljába fehér műanyag tányérkát is helyeztem, hogy a cserepekből kiszivárgó víz ne szennyezze a bórát. A bórákat 15 mm vastag deszkábó.l fűrészelt, narancssárgára festett és damiilal a menyezetre függesztett tartón helyeztem el.

A második ábrán farostlemezből és lécből készített virágtartókat látunk. Alapméretük 20 X 20 cm, magasságuk 20, 50, 60 és 79 cm. Először a léckereteket készítettem el, majd azokra farostlemezt enyveztem. A keretek belsejébe egy-egy keresztlécet csavaroztam, a virágcserepek magasságától függően. A lécekre kerülő farostlemez lap tartja a cserepeket. A tető lemezén előbb kivágtam a virágcserép méretének megfelelő nyílást, csak azután enyveztem a helyére. Csiszolás és alapozás után a felületeket fehér festékkel kentem be. (Mo)

)

Négyezer feletti taglétszám

A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének legnagyobb járási szervezetei közé tartozik a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi). Ezen érdekköri szervezet járási titkárának, Horváth Róbertnek tájékoztatása szerint, a múlt év elején helyi szervezeteikbe csoportosuló 3776 tag létszáma tovább növekedett és folyó év január elsejével járási viszonylatban elérte a 4110-ot. Ez a létszámemelkedés azzal magyarázható, hogy a szervezet részéről a tagok irányában nagyobb volt a gondoskodás, megjavult a szervezési munka helyi és járási szinten egyaránt, s többet törődtek az új tagok felvételével.

Ha a szakosztályok szerinti csoportosulást tekintjük, járásukban legnagyobb érdeklődés a baromfitenyésztés iránt mutatkozik. Ilyen szempontból második helyen a házinyúltenyésztés szerepel, majd helyet kap a galambtenyésztés, az egzotikus madarak tenyésztése, a juh- és kecsketenyésztés és az ebtenyésztés.

Nehézségekkel küzdenek a juh és kecsketenyésztés szakaszán, mivel a korszerű mezőgazdaság, valamint a város- és faluszépítés csaknem minden talpalatnyi földet igénybe vesz, és így nem marad az említett állatok részére legelő. Ezzel magyarázható a juh- és kecsketenyésztők számának csökkenése.

Ugyancsak megcsappant a prémesállat tenyésztők száma is az utóbi években, amit a gerezna felvásárlási árak csökkenése akozott.

Járásunkban nagymennyiségű házinynulat tenyésztenek és adnak át a nitrai (nyitrai) BRANKO üzomközi vállalatnak élő állapotban. Az élőnyulak minőségét nem veszik figyelembe, a fehér gereznájú házinyúlért kilónként 16 koronát és a tarka gereznájű házinyúlért pedig élősúly kilónként 15 koronát fizetnek, ami, az exportárakhoz mérten, kevés.

A házinyúl-felvásárlást megelőzően a járási megbízott tudatja a helyi szervezetekkel a BRANKO teherautója érkezésének időpontját s feljegyzi a nyúlmennyiséget. A szállítási harmonogram kidolgozásakor a fő szempont a szállítóeszköz gazdaságos kihasználása, ami 550—600 házinyúl elhelyezését feltételezi egy teherautón. A szállítmány ellenértékét a szervezet kapja kézhez, és adja tovább a tagoknak. A házinyúl élősúlykilogrammjáért egy kilogramm tápot kap a tenyésztő a helyi szervezetnek adott kiutalás alapján. Ez persze, nem fedezi a takarmányszükségletet, csupán hozzájárul a termeléshez, amely nagyobbrészt saját forrásból eredő takarmánynyal történik, járásukból évente 35 ezer házinyúl kerül eladásra, amely mennyiség azonban, sajnos, nem oszlik meg arányosan az egyes negyedévekben. Az olasz, a francia és más külföldi cégek folyamatos áruellátást kívánnak, és az első, valamint a második negyedévben magasabb átvételi úrat fizetnek, mivel télen és koratavaszszal nagyobbak a tenyésztői kiadások. Különféle kísérleti intézmények és kórházak is vásárolják a nyulat, amelyek 22— 28 koronát fizetnek élősúlykilogrammonként. Szükséges lenne — a magasabb összeget alapul véve — egységesen szabályozni a laboratóriumi célokra vásárolt házi- valamint vágónyulak felvásárlási árát.

Tenyésztői célkitűzéseikkel ellentétben áll, hogy a kísérleti intézetek csak bizonyos fajtákat, főleg a csincsilla nyálfajtát keresik és vásárolják. A BRANKO a fehérszőrű házinyúlfajtákat veszi át szívesebben, ami a vásárlási árban is kifejezésre jnt. Ez a fajtaválaszték szűküléséhez vezet, s míg a járásban azelőtt tizenhét házinyúlfajtát tartottak, ezek száma üjabban öt hat fajtára szűkült le.

Legnagyobbnak a baromfitenyésztési szakosztályt mondhatjuk, mivel a járás csaknem minden szervezett tagja foglalkozik baromfitenyésztéssel. A szervezet igyekszik tagjait szaporító tenyészetek létesítésére rávenni. Az А-tenyészetek létesítésekor azonban szigorú feltételeket szab az állategészségügyi szolgálat, fgy sokan inkább lemondanak az ilyen tenyészet létesítéséről. Az állategészségügyi szolgálatnak különben is kevés ideje marad a járásban a szervezeti tagok nyilvántartott 39 ezer tyúkjának felügyeletére.

Ezekben a napokban folynak a SZKSZ helyi szervezeteinek évzáró gyűlései. A vitában legtöbb probléma a naposcsibebeszerzéssel kapcsolatban adódik, mivel a helyi szervezetek újabban az állami gazdaságoktól nem kapnak naposcsibét. Vannak helyi szervezetek, ahol 150—200 tag összesen 2—3 ezer naposcsibét igényel.

A SZKSZ Központi Bizottságának a közép-szlovákiai kerületben levő očovai szaporító telepe és keltetőállomása bővítésére a jelenlegi ötéves tervidőszak folyamán 5 millió koronát irányoztak elő, míg Dunajská Stredán hasonló telep bővítésére mindössze 35 ezer koronát vettek tervbe. A Dunajská Streda-i telepen jelenleg két baromfiól és egy keltető áll rendelkezésre. A 600 tyúkból álló nincsen férőhely, pedig a keltető berendezés a produkált tojásnál háromszor-négyszer többet képes befogadni. A tagok törzsállomány növelésére itt elismert tenyészeteiből vásárolnak ugyan keltetőtojást, de ez is kevés. A SZKSZ KB-nak meg kellene egyeznie в Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóságok Szemei lássák el a sxábanforgí keltetőt. A másik lehetőség az lenne, hogy a SZKSZ KB-а azonnal gondoskodna a Dunajská Streda-i szaporító-állomás bővítéséről, miszerint a produkció a jelenlegi 50—60 ezer naposcsibéről 200 ezerre emelkedne, fedezve a járás szükségletét.

Nagy problémáik merültek fel a takarmányellátással kapcsolatban. Mindenki előtt ismeretesek a szemes takarmánnyal való takrékosságra vonatkozó intézkedések, amelyeket szükséges betartanunk. A meglátogatott járásban helytelenítik azonban, hogy a SZKSZ KB részrehajlóan osztja el e rendelkezésre álló takarmányokat, úgy, hogy bizonyos járásokban egy szervezeti tagra 120—130 kg takarmány jnt, míg a Dunajská Streda-i járásban mindössze 50 —00 kg. Ezt az aránytalan elosztást azzal indokolják, hogy a Dunajská Streda-l járásban takarmányhoz lehet jutni. Azt azonban egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy a hegyi és hegyaljai körzetekben még mindig rengeteg a parlagon heverő kihasználatlan föld, árokpart és erdőszél, ahol takarmányt termelhetnek az ottani kisállattenyésztők, viszont ilyen lehetőség az említett járásban egyáltalán nincs. Szlovákia legtöbb efsz ében bizonyos menynyiségű szemes takarmányt vásárolhatnak vagy kapnak a dolgozók. A takarmány к ihaszná lás sokkal hatékonyabb lenne, ha a kisállattenyésztőknek módjában állna abból tápot készíttetni. A terményfelvásárló vállalat az ilyen lehetőséget éppen nemrégiben szüntette meg, amikor takarékoskodni kellene!

A galambtenyésztők száma a járásban aránylag kicsi. Fajta tekintetében főleg king, szlovák hegyes, maltézi, cseh csattogó hegyes és néhány egyéb fajta ál az érdeklődés középpontjában. Számos tenyésztő komoly eredményeket ér el az országos és nemzetközi kiállításokon. A hüvelyeseket, cukorborsót, kölest, olajosnövények magját tartalmazó galambtápot más járásokban kapnak a tenyésztők, de a Dunajská Streda-i járásban nem.

Az egzotikus madarak tenyésztőinek száma' egyre szaporodik, mert sokan emeletes városi blokházba kénytelenek költözni, ahol nincsen rendes lehetőség más kisállatok tartására. Ha a tenyésztő a természet apró gyönyöreit mégis maga körül kívánja látni, köuynyen válik ilyen madarak kedvelőjévé.

Ez év januárjától a Sväzarmhoz tartozik a szolgálati ebek tenyésztése. Csak kevés olyan ebfajta maradt a SZKSZ hatáskörében, amelyeket a járásban tartanak, ezért az ebtenyésztési szakosztályt felszámolták, de továbbra is ápolják a klubokkal való kapcsolatot.

A múlt év végén a postagalainbtenyésztők önálló szövetsége hivatalosan befejezte működését. A tevékenységet a SZKSZ veszi át szakosztály formáján ban, ami járásukban még nem történt meg.

A kisállattenyésztők helyesnek tartják az elszigeteltség felszámolását és gazdaságilag együtt kívánnak működni a további négy gazdasági jellegű érdekköri szövetséggel, amelyekben a kertészkedők, a méhészek, a vadászok és halászok tevékenykednek. A jnb segítségévei felépítenének egy közös emeletes társadalmi épületet, ahol az egyes szervezetek önálló irodát kapnának, és lenne egy közös ülésterem, amelyet terv szerint vesznek majd igénybe. Az udvarban raktárakat, az utca felőli földszinten pedig az egyes szövetségek üzleteit lehetne elhelyezni, köztük a Chovproduktot, amely etetők, itaták, ketrecek, takarmányféleségek és más kellékek árésitására bővfthetné kínálatát.

Tagjaik szaktudásával nem teljesen elégedettek. A tagok gyűléseiken arra hivatkoznak, hogy a magyar nyelvű szakirodalom nem kielégítő. Szükségesnek tartják egy közős magyar nyelvű havi szaklap kiadását, az imént említett öt érdekköri szervezet témaköreinek beiktatásával.

A soproni kisállattenyésztőkkel, írásbeli szerződéssel i* megerősített baráti kapcsolatot tartanak fenn és különféle módon segítik egymást.

A már említett közgyűlések határozatait kiegészítik a CSKF XV. kongresszusának tiszteletére főleg a termelés, valamint a minőség fokozása érdekében tett vállalásokkal. Idén bekapcsolódnak a nemzeti bizottságok választási programjába faluszépitési ás egyéb tevékenységükkel.

Az év folyamán iskolázást rendeznek a tetoválok és a regisztrálók számára, továbbá az elismert tenyészetek üzemeltetőinek, hogy ezzel is csökkentsék a tenyéeztojásban mutatkozó hiányt.

KUCSERA SZILÁRD