Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-03-13 / 10. szám

1376. március 13. «SZABAD FÖLDMŰVES fi A CSKP és az SZLKP KB tavaly ” októberi ülésein a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar továbbfej­lesztésének kérdéseivel foglalkoztak. Stratégiai feladatként Jelölték meg ezt a követelményt, hogy „néhány éven belül a gabonatermesztésben fo­kozatosan érjük el az önellátottságot, fokozzuk az élelmiszertermelést és e téren is érjük el az általános ón­ellátottságot“. A hatodik ötéves tervben is kulcs­fontosságú szerepe van a gabonakér­désnek, s ez a Nové Zámky-1 Járás földművesszövetkezeteit Is érinti. A járás mezőgazdasága a termelés álta­lános volumenét tekintve — Cseh­szlovákiában egyike a legnagyobb ga­bonatermesztőknek. Az ötödik ötéves tervidőszakban a növénytermesztés­ben a legnagyobb sikert gabonafélék­ből értük el. A CSKP XIV. kongresszusa öta a párt- és állami szervek hatékony se­gítségével, megnövelt műtrágyajutta­tással, nagyhozamú szovjet búzafajták behozatalával és hazai jőminőségú árpafajtákkal, valamint a fajtákra Jellegzetes progresszív agrotechnika alkalmazásával és nagyobb vetésterü­leteken lényegesen Javultak a hektár­hozamok, s ezzel a gabona globális termése. Az ötödik ötéves tervidőszak utolsó éve a búzára és árpára nézve nem volt a legkedvezőbb. Ezért orszá­gos méretben kevesebb lett a szemes termény, mint 1974-ben. Járási méret­ben azonban szemes terményekből ta­valy értük el a legnagyobb átlagot. Ezt a szemes kukorica jő hektárát­laga tette lehetővé. Az ötödik ötéves tervidőszakban a szemes terményeket a szántó 85 szá­zalékán termeltünk, és a tervezett 1 millió 182 ezer tonnát képviselő tervfeladatot túlteljesítve 1 millió 260 ezer tonnát termeltünk, tehát a* 1971—1975. években 44,5 mázsás át­lagos hektárhozamot értünk el. E si­ker Jobban kitűnik, ha tekintetbe vesszük, hogy a negyedik ötéves terv­időszakban 700 ezer tonna szemes terményt, azaz 33 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el. Az adatok­ból kitűnik, hogy a mezőgazdasági üzemek az ötödik ötéves tervidőszak­ban járási méretben egyharmaddal növelték a szemes termények meny­­nyiségét és a 240 700 tonnában meg­határozott gabonafelvásárlási tervet 102 ezer 200 tonnával túlteljesítették, összesen 342 ezer 900 tonnát adtak el az államnak, vagyis az állami terv­hez képest 42 százalékkal többet. Az élelmiszerek és főként a gabona mindinkább stratégiai jelentőségűvé válnak s ezért a hatodik ötéves terv­időszakban is a mezőgazdaság súly­pontja, a szemes termények szlová­kiai termelésének körülbelül egyne­gyedével való növelése lesz. A feladat teljesítésében döntő rész jut a Nové Zámky-i járásra. A mezőgazdasági üzemek a tavalyi tervhez viszonyítva 33,3 százalékkal növelik a szemesek felvásárlási tervét. Az állami felvá­sárlás idén meghaladja a 108 ezer tonnát. Ez nagyon igényes feladat, de a megfelelő feltételek megteremtése és intézkedések után teljesíthető. A járás tavalyi eredményei igazolják ezt, hisz 51,1 mázsás átlagos hektár- I hozamot értünk el búzából, 46 mázsás hozamot árpából, s 60,6 mázsás hoza­mot kukoricából. Ez azt mutatja, hogy még vannak tartalékaink a szemesek termelésének további növelésére. Mindenekelőtt stabilizálni akarjuk a Jó és a legjobb vállalatok hektár­hozamát, s növelni a lemaradók ter­mésátlagát. Így biztosítani járási mé­retben a hektárhozamok szüntelen emelkedését. A jó termésátlag mögött olyan vállalatok is meghúzódnak, a­­melyek, bár hasonló termelési felté­telek között gazdálkodnak, rendsze­resen lemaradnak. Az azonos agro­­ökológial viszonyok között gazdálko­dó vállalatokat mikrorajonokba osz­tottuk, összehasonlítottuk az utóbbi négy évben elért hektárhozamaikat és megállapítottuk a vállalatok közötti terméskülönbségeket. Az így feldolgo­zott anyagokat — különösen a búzá­ra, árpára és kukoricára vonatkozó­kat — ismertettük és megvitattuk a vállalatok funkcionáriusaival és ren­delkezésükre bocsátottuk az anyago­kat. , ' Nemcsak a vállalatok között, ha­nem minden egyes vállalat keretében az egyes táblák között is vannak kü­lönbségek. járási szinten e különbsé­gek megszüntetésében látjuk a sze­mes termények termelése növelésé­nek legnagyobb tartalékát. Ez meg­követeli a technológiai fegyelem, a fajta agrotechnika szigorítását és a célnak megfelelő növényápolás alkal­mazását A gabonatermesztés további tarta­lékát a szerkezet módosításában is látjuk. A gabonafélék vetésterülete — amely eddig a szántőfö'dek 65 szá-EREDMÉNYEINK A KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTT Vannak-e lehetőségek a gabona­termés növelésére? aalákára terjedt ki — a hatodik öt­éves tervidőszakában nem változik. Csökken a búza és az árpa vetésterü­lete, de a tavalyi 20 ezerről idén több mint 23 ezer hektárra bővül a szemes kukorica vetésterülete. Az Idén a szemes kukorica a járás szántóterü­letének egynegyedét foglalja el, s a következő években 26 ezer hektárra bővül, vagyis a szántóföldnek mint­egy 30 százalékát foglalja majd el. Több vállalatot idén kukoricater­melésre szakosítanak. A zemnéi (szl­­mőij Haladás Efsz ezer hektáron, vagyis a szántóföldnek 33 százalékán, a Dvory nad Žitavou-i (udvardí) Au­róra Efsz 1500 hektáron, vagyis a szántóföldnek 30 százalékán, a tvrdo­­íovcel (tardoskeddl) Jövő Efsz 1640, a komjaticei CSSZBSZ Efsz pedig 1330 hektáron termeszti a szemes kukoricát. Jövőre leginkább elmélyül a kukori­catermesztés összpontosítása és sza­kosítása. . A termesztés nagyiokú szakosítása már az idén is megnyilvánul, hiszen átlagban 980 hektár jut egy mezőgaz­dasági vállalatra. A jő eredmények elérését szavatolja a nagy teljesítő­­képességű technika és technológia. Jádrásunk földműveseinek az a célja, hogy a kukorica tavalyi 60 mázsát meghaladó hektárhozamát stabilizál­ják, sót fokozatosan túlhaladják azt az átlagot. A járásban tavaly több mint 123 ezer tonna szemes kukorica termett, az idén pedig 140 ezer tonna elérését tervezzük. A feladat teljesítése min­den mezőgazdasági és más dolgozó­tól megköveteli, hogy teremtse meg ehhez az anygí-műszakl feltételeket, javítsa a munkaszervezést és a tech­nológiai fegyelmet. A kukoricatermesztés növelésének biztosítása során olyan problémákkal is találkoznak, amelyeknek megoldá­sa a felsőbb irányítószervek segítsé­gét igényli. Nagy teljesítőképességű kukoricatermesztési és főként beta­karító és szárító technika beszerzésé­ről van szó, amivel elejét vehetjük a nagy betakarítási veszteségeknek. A tervezett 60 mázsás bektárbozam el­érése érdekében 420—440 kg tiszta hatóanyagot kell juttatni a földbe, az idei műtrágya juttatás azonban nem teszi ezt teljes mértékben lehetővé s a gyomirtó vegyszerellátásban is hasonló a helyzet: A mezőgazdasági vállalatokban, kü­lönösen a talaj jó előkészítésében, a vetési határidő optimális betartásában az egy hektárra számított növénv­­egyedek számának betartásában és a minimális veszteséggel történő beta­karításban rejlő tartalékok mozgósí­tásával kívánják kiküszöbölni az em­lített fogyatékosságokat. A gabona-probléma megoldását nemcsak a szemes termények terme­lésének növelésével biztsítják, hanem az állattenyésztés takarékos gabona­gazdálkodására is intézkedéseket tesznek. Ezen a téren is tartalékot látnak, amelyekre a termékegységre jutó abraktakarmány-fogyasztásban az egyes mezőgazdasági vállalatok kö­zött mutatkozó különbség figyelmez­tet. így például egyesek a sertések 1 kg-os súlygyarapodására 3,5—4,7 kg/ 1 liter tej kitermelésére 22—43 dkg, a vágómarha 1 kg-os súlygyara­podására 2,1—4,1 kg abraktakarmányt fogyasztanak, tehát mintegy százszá­zalékos különbségek mutatkoznak, és­pedig nemcsak az egyes vállalatok között, banem egy vállalat keretében a szomszédos Istállók, sőt ugyanab­ban az Istállóim az állatgondozók között is azonos állatállomány és ta­karmány használata esetén. E különb­ségek kiküszöbölésében nagy szem­megtakarítási lehetőség kínálkozik. Az állattenyésztési termelésben a szemes takarmány megtakarításán а к biztosítása és az állati termékek ter­melési és felvásárlási feladatainak teljesítése, a terimés takarmányok termelésének növelése és minőségé­nek javítása nélkül lehetetlen. Saját feltételeikből kiindulva a gazdaságok intézkedéseket tesznek egy hektárnyi silókukoricából átlagban száz mázsa szárazanyag nyerésére, a silóanyagot ősszel 0,5 százalék karbamid hozzá­adásával dúsítják. Az éveló í takar­mányfélék ecetében népszerűsítik a betakarítás és a'konzerválás* új mód­szereit a vitamindús szénaliszt terme­lésének és a szenázsnak a módját. A takarmánytermesztés egyik legna­gyobb tartalékát a répafej helyes silózásában és felhasználásában lát­ják — ehhez árpa- és kukoricaszecs­ka formájában szárazanyagot adagol­nak. A répafejet eddig többpyire kü­lön silózták, s ezzel sokszor kevésbé értékes takarmányhoz jutottak Valamennyi mezőgazdasági Vállalat­ban ésszerűsítő intézkedéseket dol­goztak ki, amelyek az idei termelési és felvásárlást feladatok teljesítésére Irányulnak. A párt járási méretben kifejtett céltudatos politikai-szervező munkájának eredményeként, az egyes vállalatok saját lehetőségeinek érté­kelése után elsősorban a szemes ter­mények, takarmánynövények termelé­sének növelésére és az abraktakar­mány megtakarítására irányuló szo­cialista vállalásokat tesznek. A Nové Zámky-i járás földművese! az idén vállalták, hogy több mint 35 ezer tonnával növelik a szemes termé nyék termelését és járási méretben összesen 307 ezer tonna szemes ter­ményt érnek el. Az említettekből kitűnik, hogy ha minden mezőgazdasági vállalat elemzi a szemes termények termelésének nö­velésére, az állattenyésztésben az ab­­raktakarmény csökkentésére szolgáló, a terimés takarmánynövények terme­lésének növelésében és javításában rejlő lehetőségeit, ha kiküszöbölik az észlelt fogyatékosságokat és a gya­korlatban érvényesíti a hozzáférhető tudományos-műszaki ismereteket, ak­kor már a soron levő ötéves tervidő­szakban biztosítható a szemes termé­nyekben való önellátottság. Josef Mudroch mérnök, a JMI főagronómusa A TUDOMÁNY ES TECHNIK^ A TÄPOK GYÁRTÁSÁRÓL Ac elmúlt Hz évben a Szov­jetunió mezőgazdaságának a termelése hatalmas változáson ment keresztül. Az 1985-ös év­ben tehenenként átlagosan mindössze 1884 kg tejet fejtek, ezzel szemben tavaly egy tehén átlagában már 2404 kg tejet értek el. Javult a helyzet a juhgyapjú termelésében is. Itt' 1965-ben 2.5 kg volt a nyírási átlag, ta­valy pedig 3,1 kg. A tojásterme­lésben tíz évvel ezelőtt 117, ta­valy pedig 193 darabot értek el tyákonként. A jobb eredmény elérését az tette lehetővé, hogy a műit esztendőben a mezőgaz­daság több takarmánytápot ka­pott mint korábban. Míg 1985- hen 48,4 millió tonna koncent­rált takarmányt kászítettek, ez­zel szemben 1973-ben mär 92,2 millió tonnát, tavaly pedig en­nél is többet. Takarmánykeve­rékekből 1970 ben 24, 1975-ben pedig 48,5 millió tonnát gyár­tottak. (KM) A SAVANYÚ TALAJOK MESZEZÉSE A meszeszés technológiájáben nem csupán a megfelelő gépek kiválasztása a fontos, hanem a munka szervezése és ütemezése is. Ezenkívül a mész kiszórásá­nak és bemunkálásának a mód­ja is lényeges. A meszező anya­gok fizikai tulajdonságai igen eltérőek, ezért az anyagoknak megfelelő technológiát kell al­kalmazni. A Szovjetunióban té­len is alkalmazható technoló­giát dolgoztak ki, így nem kell a meszezó anyagok tárolásáról gondoskodni és nem Is áll elő lényeges hatóanyag-veszteség. A mész egyenletes szétterítése a talajon a legjobb technológia esetén is függ a széltől. Ez a mész nedvességtartalmának nö­velésével és mélyebb bedolgo­zásával ellensúlyozható. A dom­borzat is jelentősen hat a tech­nológia minőségére. («. 9sH SZÖJATERMESZTÉS ROMÄNIÄBAN A múlt években Romániában mintegy 250 ezer hektáron ter­meltek — magra — szóját. A múlt esztendőben azonban 400 ezer hektárra bővítették termőterületét, s a kutatómunkát öt intézetre összpontosították. A bukaresti intézet legutóbb kinemesítette a Herb 820 szója­­fajtát. amely 90 napon belül beérik. Európa, Ázsia különféle tájairól több szójafajtát szereztek be, s azokat odahaza elsza­porították, hogv elegendő vetőmag álljon a nagyüzemi ter­mesztés rendelkezésére. f-Ze) EUROPA LEGNAGYOBB LÉTESÍTMÉNYE A Szovjetunióban épül a Volga—Ural csatorna, amely Európa legnagyobb vízgazdál­kodási létesítménye lesz. Há­rom szivattyúmé másodpercen­ként 150 m3 vizet emel majd a Volgából a csatornába, amely 2,5 millió hektár szántó- és kö­zel 8,5 millió hektár legelöte­­rület öntözését teszi lehetővé. Az 1985 körül elkészülő csator­na Volgográd északi és Szara­­tov északkeleti területeit át­szelve éri el Nyugat-Kazah­sztáni. létesítéséhez 800 000 m3 betont használoak fel. ДО TELJES GÉPESÍTÉSSEL Lettországban Riga mellett olyan sertéstelepet építettek, ahol az állatokat ötszintes ketrecekben tartják. A választott mala­cok 20 kg-os súlyétól 5 hónapon belül gyorshízlalással 100 kg-os vágósúlyt érnek el. A farmon a termelés teljeeen gépesí­tett, s az 1320 állatot egyetlen dolgozó látja cd. JZenoj INFLUENZA ÁLLATOK KÖZÖTT Influenzában leggyakrabban a sertések betegszenek meg. 12 év alatt a Szovjetunióban a vá­góhídi sertésekből származó mintegy 12 000 vérsavó mintá­ját vizsgálták meg. Megvizsgál­ták a tüdőket is, és ha egy ál­lat tüdejében tüdőgyulladás gó­cokat találtak, megkísérelték az influenzavírus izolálását is. Egyes állományokban az álla­toktól orrtamponokat is vettek és ezekből is igyekeztek a ví­rust izolálni. A vizsgálatok so­rán nem találtak ellenanyago­kat a sertésinfluenza vírusa el­len, sem pedig a vírust nem izolálták. Izoláltak azonban hu­mán típusú vírusokat és talál­tak ellenanyagokat, amelyek mindig ugyanolyan típusúak voltak, mint amilyen járvány az emberek között jelentkezett. (M. V.) javult a munkatermelékenység A vojnicei szövetkezet rendszerint öt hektáron termel uborkát fóliás ta­karással. Mivel annak az elterítése emberi erővel nagyon fáradságos, las­sú és költséges volt. Juhász Sándor és Mellék Róbert addig törte a fejét, míg el nem Jutott a megoldásig, vagy­is egy terítő alkalmatosság elkészíté­­séig. A nyersanyagot régi kiselejtezett berendezésekből szerezték be és ab­ból készült a traktorosvontatésú fó­liaterítő berendezés, mely egy fém­­keretből áll, és két keréken fnt. A fémkeret alá fából készítettek talaj­­egyengetőt, hogy a fólia sima terepre „feküdhessen“, s amögött két földvé­­lyé mintegy 20 cm mélyen nyitja a talajt, majd a lerakott fóliára a há­túira szerelt két eke ráfordítja a földet, hogy azt в szél el ne sodor­hassa. A talajtakarás kezdeténél a fólia végét a földhöz rögzítik, aztán a trak­­torvontatású berendezés a tekercsben felhelyezett fóliát önmaga teríti, s két oldalt két henger benyomja a kivájt gödrökbe, s ezzel jól feszít a talajon. Amikor kézi erővel terítették a fó­liát. ennél a munkálatoknál hat napon keresztül 30 munkaerőt foglalkoztat­tak. s egy dolgozó napi munkadíja 70 j— 30f ÖTLET *—1 Г ЙЯИМР8 ÚJÍTÁS 1 korona volt. A munkaköltség elérte g 12 ezer 800 koronát. Az új megoldás­sal három dolgozó három mnnkanap alatt 100 korona munkadíjért teríti el a fóliát, tehát a munkaköltség mind* össze 600 Kés. A berendezés elkészíté­sénél 900 korona költséget számítot­tak. Ebből nem nehéz megállapítani, hogy az újítással évente a szövetke­zetben 11 ezer 100 korona megtakarí­tást érnek el és lényegesen javai й munka termelékenysége. Pavol Radzo mérnök, JMI, Komárno ■ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents