Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-01-10 / 1. szám
z \ ílgSgsáuo49J»q tASt) -8gszsg8e sg tggsepzeg MBUgsgjjilgaq sosmunj MOJBII? ze Bljgi uaqtM -g AJomBJgojd pinÄupji BjgsgjtABfiaj чвирюйвцр iSsszsaSa Auguiongspjjas в jjpzQM jjibAuozsia igies jpUsaiaiaiiQI АЗвл Заш jjBfijsgiBA ивАЗон 'Z Ajgí uibüSojő 4Bug[Biugigi4 isgjaj (а), в jjpzpjf ibAuozsia 4Quq zb snjisajamQ} ивАЗон 'T :>jssap.iíi>f ozjpuaii3 •uassaqiosaAuaAjg uaqiigiJgúi safiaj чп[йв1виэЗ Agoq ‘ajgsgpgt -taj jqqgAo; в чвивдвп? zb ^au^aza luajuiaja; цэч jaifaiaiajiaj stigunjcío jiqzqm ibAuozsia mojbibhfa igpsepzBggzaui v 'чеиивл ^regpsíioplBini' Siaiaj -Зэш чэщэЛиэицэ1эло51 JiajazsgAuajASBU в sa чэигэщэриэ! iBddBjB !вчиэи -эЗ qí ijaAiauiB ‘iubjzsbipaim 4b[8oj jaiiapaASa zb jbijozb jjb'SO ejsajzsaiuai -qqgAoj siA3ba TJJ4QJQ Bjjiopgjn zb jtaggssadasi piBAiJf Атэшв ‘ja 4P(jg iba -pjBipuzseq P4IQ ojtabí j[osodB4 aqsgjtÄuasiauijaj sa8asjajsatu в jgsgiiABl >[aua3asoiuni Аиршоц? z v 'laspjaAOjt lamraaiaASij ruoájzs npqiq sajaijfpjp ze sp 40JBABZ ozasijuaiat uaqggssadg4Qiatnjaj в ‘jodBnp iggszsgga zb izs -ai aAOjaqai ‘чпйаАи jB^gJflPzsaAuaj в igj^aAiauiB ‘ачогвцрвЛив* zb рчогв siASba ‘ajazspuaj чрАив siiBiouajod -up z v ■MDfiaAgij ja^agassauanapuaj Пэгэщэтэч uaqasappjjpui чоЗв}8ал в ‘jbmojbabz jjaizsa uaqgasAuaifgm -aaj в ‘jeggsojaqlaj в ‘jsBimjBiBAggj в UBqjososia uaqpjasa mojbiibbAub zv •aiuuat ЦЭЧ MoosaliajSassgiaiaj traši jjbubsbjzsbibaih ^ojbiipbAub zb sa 5foj -BitBBdB zv 'ajifajazspAuajBjfBj sazsso zb sa ‘aqsajtAuasfauuaj saSgsjejsaui в BAiosodBii чвиивл aq ^aAjaiuB ‘BJnojBUPBdB sazsso zb 4miajzsaíjaji>i jaspzjouana zb ^auagasgjgqiQgojg Saszsaga zb sp jodenp igpszsaga zv •jpgpsojaqipjipjp gpszspga zb тигиоиэцэ sa jgjod •вцв igpszsaSa ^bubIAub mozb sa ч?Ч19 jiojzsbifajm BJiBfiao sgiguraiazstn zb mjaApu iaraiuaiaA3ij jjojBAm Jazspuaa sa8asA8a zb za ■jgtmjjazspgui в jiaupsazjguana aSpsojaqip>ipjp SpszspSa zb sa ‘aSaszsaSa ^asajjas в sa 494 -jbuisbajbzs в Bjzo3iopi>i 3BsgjP3zB8i lA8n8aszsp8ajBHP zb jjgzg 41040Р91П '2JBUUBA lajaupj snipdij >fau>ta3psSajaq soAipSbj в jjauijaza -jinfiojos jsijsadtjuiojBq smnzssBi4 в sp jsijsadspjjas íbmijjb zb ‘jzspABqJBui цехам в ‘jsgípjinpjgji sp -tpzs sgpBgBJ в uBqjospsja azpn 40A198BJ sauiiapazsaA ua8i gjBqjoojnqaq BqijungpsBSjpjzgu v 'J?s?}Bin4 i8psBpzB8 лодочвАЗ BJ^unggsBpzBSdpu sp jpSpssaAipzsaA mozb BzzoÄpis -Зивцщ si A3j ÄSoq ‘jjpzB Bfjzso aJ3ia8ps8ajaqjBng saSainpj sbui sp ajifaspz -ojjoj saÁjpzsaA ‘buioÁipSbi saAjpzsaA иоАЗви jp^agpsSajaqjBitg ozgjjaj в ejaiapuaj mníjpjzsiUTW lAgnspzaraiaig sp j8BSBpzB8ozap4 igpsjaApzs v aasaaiaa soaiysvh saAiazsaA nsoi ä33n •4Pfjauisi laSauipj 4gzo8iop !8psBpzB8ozam a1 jiajaunj jjozb A8ba ‘ja>ia3as2ajaq gzojjaj ppatjaj ej^ojbu? saASa zb Ä8oq ‘sojuoj igqpíjuoduiazs (asazgjagain ijaSpsgajaq} gtouaAejd v ■jjnzzaAau sjBUifosisouoozoďojjuB jaijaSpsSajaq ozgjjaj в jaiiazg "jBqzosio si jtpiBq Sajjasa ‘J089SJUB440J sgjJBj АЗвл jsppaSajaqSaui Aioinoij sp patjajjp si ajjaqtna zb aipAiainau na8as8ajaq ozgjjaj v ‘pafjaj bjiiisbui b igjj&ijp зрАЗэ AiauiB ‘jsppaSajaqSaui gzanjuajaJ uojbiip qqpj ‘QJp[ la^iiajaunj souozb zv Aifausazgjjaj sjunjisguiin jiiu uaqpuiiajjp jaiapuaj jjajntna zv ’iubjjbj -aq ijasaiajQH JigzoSjop gpgijgin upzsB’ijBzs }(osbjbjib8iozs i8BSBpzB8gzaui в sp uBqSpsBpzBggzaiu в jjgiaiiauapuiui ap ‘sfOJgSiod в jBsjoAugAqBzs nlaja -ÄupAjgj в ja>(azg jpspjaiujaj noAupuiJBiiBj sp 3io8B'AuBSjaAu ‘ijajazsiiuiaip njapajo ijBiip P4?JJg saljaj sp UBiBjsgSojtii [cqjuodinpzs iA8p8pszsp8a ze Bsjjsojziq [BjjriASa s ‘jasppatjaj jjagpsgajaq opafjajjg si ejjaquia zb azzgia -Зэш sp jaSaszspSa sjauiajazspAuaj ijojbii? iSpsBpzBg в Bsjjsojziq ‘jpspp -Pl(aj njazsAJaj чвиив BssBSoragj ‘naujaAupraiajaAQii spiamiaj imazpAgBU igBSBpzBggzaui Bjsnepozs v uaASaj ja8aia uaq^pjjpm satjaj АЗоц ‘Bfjisopgm uaqraapjjp ubA]o jsppojtsopuoS jAgngpszspSajBn? zb Ajam ‘si jappuaj gzo>t -JBUOA BJsppo>isopuo8 jAgnSaszspgajBii? pmgzs -qz ‘^SI/99 JJopBiij uaq-i96i zb aq JJPJIQJ jadajazs sojuoj uaqqg ’jpsppafjaj sa’Saraoj spzpjjaj в ifBjíoj -рЗЗэш цэАхэшв ‘j(unuBjisojBUB'8oj jaipsgpaiizgjuj ubAio upjo^alapt JlBJa>[ -is uaqpSpsqqgj ifajasa zb ajpuaua цаиид 'jjozojio je^ojpif АЗви za sp aq >jBJioojnq ja8ps8ajaq gzojjaj saAipzsaA ajpjaiDJaj чивгвц лшршв ‘lupgzpAS -Зэш si uasaAiptuazs чипш1В5пв jioa ubotbAioj чэлр лрштэ zb igjAjpzsaA в igjjg ‘jaAipzsaA jjozosjoj HBUBsptoojniiaq giBA oq^ajazsaAuaj sa8pszsp8a >(aspzgjjaj в Bzzoq 1влр8вш Bspjjsojuodzssg njjajjpra АЗви JfojBHg zw X3Ä13ZS3A M3S3Z0IH33 V VZZ0M03 VSVXISOXNOdZSSQ ПМЯХЗЗИ A3VN MOXV11Y ZV ■j[nAu ja^aSpsgjeqat АЗви ajaspiaApu spiamjai ispjzspAuajjBn? zb ^unspiarajaj !шагрА8ви ejsiiPpozs 'чшии uo5)gzo3iop jjbzb8b zb 8biojbzi>i BspjisouzsBq sp Bspjpjiaj чага sa ‘эдгэчтэриэл ]вч -4043IBJJBJ jjajtaJ Зтриш Зрш 4un§?SBpzB'8gzaj'j 'цалэлоч jpsajisaAupAJp sajaza4J3AQ4 sppBiEq i^Bzsnm-soAupraopnj в juiraBjBA ‘jagaszsp^pzaAuam -аргэч АЗви igjigzo8iop 4°s?JBJip8iozs sp spieuwaj [8psBpzB8gzara в jbpb -iaj в zg "indBiB upsBjisojziq spjgipuö-sPU s? -BuoqBg в uaq^aAp iqqajaz -048Э1 в BspjisgiBAgara ^ojBZOJgjBq qqBSOjuojSai jjopcgojp uiaspip supu -aid ям dMSO V "st uiaspia suguaid jjojjBjSaui uaqajaqgj^o ‘SZ6T s9 uaqpj -aqmaAOU "pi6T ЯМ dMSO в mbjibASjbj ja^asapjp^ в ja^aza usqjospsia sp ‘PMMasppjpM в рччэгэ ^bjzo^ibiSoj uasajaizsaj ib8bäub 4Bu?snzssaJ8uo4 ’Л1Х dMSD V "jamiaAgij Bfjisojuodzssg BJBÍBmpiqojd sajzsaAuaj-BqjBmsBA -jBzs в sa aJsapjpMBuoqBS в ‘BiBuipiqoJd piaAdBiB* ja^ MdnSBSBpzBSgzaw S3X3Z3A38 telén áttérés. A fejlett szarvasmarhák elhullásának gyakori oka a mozgási apparátusban beállott zavarok, amelyek kényszervágáshoz vezetnek. Többnyire az istállózás helytelen technikája okozza. Sajnos, a veszteségek már azért is nagyobbak, mivel a fejőstehenek legtermelékenyebb életkorában következnek be. A bekötéses tartású zárt istállózás esetén használt helytelen megoldású rácsozat, amely nem teszi lehetővé a fejőstehenek mozgását, gyakran tejeléscsökkenést okoz. A hagyományos bekötéses rendszerű istállókban a fejőstehenek elhullásának gyakori oka a fulladás. Ez olyan üzemekben fordul elő, ahol az istállóban nincsen állandó ügyelet. A vállalat számára kifizetődő lelkiismeretes, jól fizetett éjjeliőrt tartani. A BORJAK ELHULLÁSÁNAK OKAI A szarvasmarha-tenyésztés sikerének alapja a borjúnevelés. A legnagyobb elhullási vagy kényszervágási veszteségekre a fiatalkorú borjak esetében kerül sor A fiatal állat életrevalóságának alapjait már az anyaállat testében való fejlődés rakja le. A fejőstehenek rossz takarmányozása következtében kis életképességű, gyenge, a külső környezeti behatásokkal szemben kevésbé ellenálló szervezetű borjak születnek. A borjú életének kritikus időszaka a születés és az utána következő néhány óra. A borjú szervezete születéskor sok védőanyagot tartalmaz, ezt azonban csak a föcstej fogyasztásával pótolhatja. A föcstej olyan táplálék, amelynek védőanyag tartalma meggátolja a fiatal állat megbetegedését életének első szakaszában. Az elléssel kapcsolatban meg kell említenünk az ellés lefolytatásának helyes elveit. Minden istállóban ellető boxnak kell lennie. Ez egy különálló, legalább két méter széles, megfelelően fertőtlenített falú és padlózató helyiség. Ide kell helyezni a tehenet ellés előtt legalább két nappal. Az ellés kezdete előtt a hüvelyt és annak környékét fertőtlenítő oldattal f0,5 %-os famosept- vagy kloramin oldattal] le kell mosni. A szülészeti kötelekét fertőtlenítő oldatban kell tartani. Ellés előtt tiszta, fertőtlenített műanyag alátétet készítünk elő, amelyre az újszülött borjút helyezzük el, hogy így megakadályozzuk a köldökzsinór szennyeződését. A köldökzsinór csonkját jódtinktúrával, ajatínnal vagy clironicinnel, esetleg septonexel fertőtlenítjük. A köldökcsonkot még legalább háromszor vagy négyszer kell fertőtleníteni a következő három nap alatt. A borjút törlőruhával megszárítjuk és tartózkodási helyére tesszük. Helytelen, ha hagyjuk, hogy a tehén az újszülöttet lenyalja. A borjút alaposan fertőtlenített borjúkutricába helyezzük el. A borjú az első föcstejet születése után legkésőbb 12 órán belül és naponta legalább háromszor fogyassza el. A föcstej védőanyagtartalma az ellést követő első órákban a legnagyobb. Később a föcstejben található védőanyagok nagyon gyorsan — már 16 órával a szülés után eltűnnek. Tudatosítanunk kell, hogy az újszülöttek legideálisabb élelme a föcstej és az anyatej. Az ellés utáni első föcstej-sugarakat ki kell vizsgálni, nem tartalmazza-e a tőgygyulladás jeleit. Amennyiben a tehéij tőgyének valamelyik negyedéből származó föcstej konzisztenciája vagy színe megváltozna, nem engedjük, hogy a borjú szopja. A borjú megfelelő fejlődése szempontjából döntő fontosságú a zsenge korú állatok iránti egyéni gondoskodás, amely a borjak megbetegedés elleni védelmének egyik legfontosabb előfeltétele. Későbben, amikor a borjú tejpótlékot kezd fogyasztani, ügyelünk az itatásos borjúnevelésre való fokozatos áttérésre. A borjút választott, amennyiben ez lehetséges, egyéni kutricában szállásoljuk el. Kezdetben Laktosan A, későbben Laktosan В borjútáppal etetjük, majd áttérünk a növényi táplálékra. jének körzetéből tudjuk kifejni, ami a tejmirigyek által termelt tejnek csupán a 30 %-át képezi. A feltételes reflexek hatására az idegrendszer útján és a rendszeresen Ismétlődő műveletek alapján az érintéses ingerlések a nyúltagyvelőn át már 10—15 másodperc alatt a tejmirigyekbe jutnak. Az oxicitin hormon vérkeringésbe való felszabadításával, amelynek hatására az izomsejtek összehúzódnak és a tejet a mirigysejtekből a mirigycsövecskékbe nyomják, a tej a tejmedencébe kerül és a hormon hatásának ideje alatt kiürül. Ez az egész folyamat 4—6 percig tart és ez alatt az idő alatt a tehenet teljesen ki kellene fejni. Az egész folyamatnak, a fejőstehén fejésre való előkészítésének a tulajdonképpeni fejéssel együtt nem szabadna 7 percnél tovább tartania. A FEJES TECHNOLÓGIÁJA A fejés technológiája megköveteli a tej képzésével és kiválasztásával összhangban álló bizonyos elvek betartását. A fejőst meghatározott időpontban kell elvégezni és ki kell zárni mindennemű zavaró behatást. A fejőstehén fejésre való előkészítése a tőgy 45—50 °C meleg vízzel való lemosásával, valamint egy előzőleg fertőtlenítő oldatba mártott és használat előtt kicsavart tiszta törlőruhával való megszárításával kezdődik. Közben enyhe tőgymasszálást végzünk, amelyre a tejleadási reflex előhívása végett van szükség. Az első tejsugarak sötét aljú ellenőrző edénykébe való kifejése után megbíráljuk a tej kinézését. Azt a fejőstehenet, amelynek tején változásokat észlelünk, utolsóként fejjük meg és a fejőnő a változást a zootechnikusnak jelenti. Betartjuk azt az elvet, hogy a tejet soha sem fejjük vagy utánfejjük a földre. A fejögépet a fejőstehén fejésre való előkészítése után legkésőbb egy percen belül felhelyezzük. Amennyiben valamelyik fejőcsésze hozzáérne az alomhoz, tiszta vízzel azonnal leöblítjük. Ha fejés közben a fejőcsészek a tőgybimbókról lehullanak, meg kell vizsgálni a fejőgép vákumrendszerét. Minden egyes fejőnőnek figyelemmel kell kísérnie a fejést és könnyű masszálással kell elősegítenie a tej leadását. A fejés időtartama ne haladja meg a 6 percet. Az utánfejést is géppel végezzük olyképpen, hogy a fejőcsészéket kissé lefelé húzzuk (gépi csepegtetési. Kerülni kell az ún. üres fejést, amikor a légritkltás a fejőcsésze szívóterében (fejőterében) fokozódik és a tejmirigy túlzott ingerlésnek van kitéve. Fejés után a csecsbimbók végét fertőtlenítő oldattal telt edénybe mártjuk és így fertőtlenítjük. A csecsbimbók végén fertőtlenítő oldatból kialakult film megakadályozza, hogy a baktériumok a bimbócsatornán keresztül a tejmirigybe jussanak. GÉPI FEJÉS A fejögépek minden egyes rendszere a légritkításon alapul. Vákuum keletkezik a fqjőcsészék fejőterében is. A fejőtérben levő légritkulás hatására a bimbőcsatorna kinyílik és így lehetővé teszi a tejmirigyben található tej kiszívását. A tej szívása nem lehet megszakítás nélküli, mivel ez megzavarná a csecsbimbó vérkeringését, s ennek következtében fájdalmat időzne elő a tőgyben. A szívás és az összenyomás két szabályosan ismétlődő ütemben szakadatlanul váltakozik. A két ütem váltakozásával a csecsbimbókat masszáljuk és a vérkeringésüket szabályozzuk. A vákuumrendszer részét képezi a szabályozószelep, amely a csőrendszerben uralkodó légritkítás mértékét szabályozza olyképpen, hogy különböző mennyiségű levegőt szív fel. A vákuumtartály, az ún. légüst feladata a vákuumvezetékben a légnyomás in adózásának a kiegyenlítése és a szennyeződések összegyűjtése. A szabályozó elemek sorába tartozik a szívószelep is, amely 10 Z
