Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-03-13 / 10. szám

Í870. mároiug 18.

.шшишга

3

Bátraké a szerencse

ARANY LETT A SÁR В ÖL

Ezerkllencszázötvenegy őszén látogattunk el a harmadik típusú Tretice! [nádszegi, galántai Járás) Efsz-be. Kíváncsiak voltunk, mivel akkoriban még könnyen meg lehetett számolni a „magasabb“ típusban gazdálkodó szövetkezetek számát.

Nagy érdeklődéssel szemlélgettük. Csak annyiban különbözött más szövetkezetektől, hogy szarvas állatok Jó részét ,,u]“ Istállókban helyezték el. Mivel nem volt gumicsizmánk, a sártengerben nem Jutottunk el mindenüvé. A minket kisérő alelnöktől tudakozódtunk a termelési eredmények és a munkaegység értéke felől. A beszélgetés után megállapítottuk: „Hasonló a helyzet, mint másutt“.

Eltelt vagy húsz esztendő, amikor ismét eljutottam a nádszegi közösbe. A közel 2500 hektáros szövetkezetben a helyzet Jelentősen megváltozott, de akkoriban még koránt sem tartoztak a járás legjobb üzemei közé. A szemeseknél a hektárhozamok alacsonyak voltak, s ez kedvezőtlenül befolyásolta az állatok hasznosságát.

Akkoriban új vezetőgárda került az efsz élére. Fiatalok, középkorúak, te-A Trsticei Efsz ben sokoldalúan tőrödnek a nyugdíjasokkal. Az idei zárszámadó közgyűlésen ünnepélyesen búcsúztatták el a nyugdíjba vonalúkat. Természetesen a szövetkezet vezetői ajándékokkal lepték meg a közös fejlődéséért sokat fáradozó idős tagokat.

le ambícióval, elképzelésekkel. Mindenekelőtt a hektárhozamok növelését tartották szem előtt és az volt az elvük; befektetés nélkül nehéz lön elismerésre méltó, hogy a tavalyi eredményesen gazdálkodni. Ezért jelentősen növelték a tápanyagellátást, nagyhozamú vetőmagokat szereztek, s igyekeztek beszerezni a legkorszerűbb gépeket. Természetesen célul tűzték ki a gazdasági farmok korszerűsítését. De gondoltak a legfontosabb termelő erőre, az emberre is. Hadat üzentek a sárnak s nemes célt szolgáló szociális épületeket hoztak létre.

Bátraké a sierencsa. Ezt legjobban Igazolja az ötödik ötéves tervben kitűzött célok megvalósítása, túlteljesítése. Ez azért sikerült, mert új gépek egész sorát vásárolták s olyan létesítményeket hoztak létre, amely a gazdaságosabb termelést szolgálta. Küszetesen nem Ilyen mértékben, de nörendklvüll Időjárás ellenére a leggazdagabb évet zárta a szövetkezel

Az ötéves tervben — a legfőbb célkitűzés — e szemesek termesztését majdnem duplájára növelték. Természetesen ne milyen mértékben, de növekedett az állatok hasznossága is és 546 tehéntől tavaly már elérték a 3370 liter fejési átlagot s a súlygyarapodásban szintén a jók közé tartoznak a Járásban.

Az öt év eredményes gazdálkodását az alábbi számok hűen Igazolják: A nyerstermelés értéke (1970-hez viszonyítva) 30 millió koronáról több mint 50-re emelkedett. Talán legszembetűnőbb a tisztanyereség, amely 220 százalékkal több. mint 1970 ben, a közös vagyonának értéke pedig 30 és egy néhány millióval. A szövetkezetben dolgozók jövedelme 45 százalékkal emelkedett.

Említésre méltó a szociális és kulturális alap. Erre a célra a 70-es éyek előtt nem terveztek. Tavaly már közel félmilliós összeg volt ezen az alapon. De ez sem bizonyult elegendőnek, és hasznos szociális és kulturális célokra 896 ezer koronát fordítottak.

Volt miből, hiszen, mint említettem, gazdag évet zártak. Különösen a növénytermesztésben a gabonanemüekből és kukoricából értek el kiváló eredményt. A szántóterület 57 százalékán termesztettek szemeseket. Búzából 60.31 mázsa volt az átlaghozam s kukorcából néhány kiló htján elérték a 80 mázsás hozamot. Örvendetes tényként lehet megállapítani, hogy a szántóterület 27 százalékán termesztenek szálas takarmányt és ez jelentősen hozzájárult az állatállomány hő ellátásához. A szövetkezet vezetői viszont nincsenek megelégedve az elért átlag-hektárhozammal, s a Jövőben a megoldás a nagy teljesítményű szárítóberendezés — takarmánylisztkészltő üzem maximális kihasználása lesz.

Technikai növényeket a szántóterület közel .12 százalékán termelnek. A legjelentősebb növénynél, a cukorrépánál a tavaszi viharok sok kárt okoztak a kelésben. De ez még nem indokolja kellőképpen az alacsony hozamot. Jobb eredményeket várnak a dohánytermesztésben is, különösen azért, mert az idén több mint a duplájára növelik e jelentős ipari növény ültetőterületét. Amíg a szőlőben kiváló eredményt értek el, a gyümölcsös nem hozta meg a várt eredményt.

Az ipari növényeknél szükséges, hasonlóan mint a szemesek termesztésénél, a tudomány és a technika legfejlettebb módszerének az alkalmazása — vagyis a gondos talajművelés mellett a legjobb vetőmag beszerzése a szakszerű trágyázás és növényvédelem.

— Jó szelek íújdogáltak a falum felett, — mondta üdvözlő beszédében többek között Bartekovics István mérnök, a Dolné Peter-i (alsópéteri) Efsz elnöke (középen), aki mint Nádszeg szülötte szivböl örült az elért sikereknek. Nagy Ödön. a szövetkezet ökonórausa (a felvétel jobboldalán) még a zárszámadó közgyűlésen is gondterhelt, minden bizonnyal azon töpreng, hogyan gazdálkodhatnának még jobban. Foto: —tt—

Bár az állattenyésztésben a kitűzött tervet teljesítették, nem lehetnek minden szakaszon elégedettek. Még mindig drága a hústermelés és az elhullás is lehetne kevesebb. Ennek elérése céljából szigorúbban kell betartani a higiéniai előírásokat, s az eddiginél nagyobb gondot fordítani a fajállatok kiválasztására. A termelési költségek csökkentése érdekében gondosabban, szakszerűbben lehetne bánni az abraktakarmány felhasználásával. De a munkafegyelem betartása. a pontos etetés is fontos előfeltétele a gazdasági állatok hasznossága növelésénél.

Az elismerés hangján lehet szólni a gépesitett brigád tagjairól, a műhelyben dolgozó szakemberekről, valamint az irányítókról. A munkájuk egyre Igényesebb mivel nagy teljesítményű, drága gépeket Irányítanak. Ezért még nagyobb gondot kell fordítani a karbantartásra, a javításra, hogy a fontos gépek állandóan üzemképesek legyenek.

Az elért jő gazdasági eredmények megmutatkoztak a tagság keresetében Is. Az év közben és a zárszámadás előtt minden megkezdett 100 koronára 37 korona jutalmat kaptak. A szocialista munkaverseny keretében jutalmakra, prémiumokra 134 ezer koronát fizettek ki

A szövetkézét jelentős tiszta jövedelme lehetővé tette az örisegélyes építkezésre tervezett összeg túllépését. Erre a célra tavaly 3 millió 732 ezer koronát fordítottak. Másfél milliós értékben felépítettek egy takarmány-brikettelő üzemet, ugyanolyan értékben bővítették a „dohánygyárukat“. Félmilliós beruházással gépszínt is létesítettek, hogy a fontos termelőeszközök ne legyenek a viszontagságos időjárásnak kitéve.

Valójában már négy műszárító üzeme van az efsz-nek. Ez lehetővé teszi, hogy az idén már 40 hektáron gépesítetten termeljék a dohányt. A közelmúlt években jelentős befektetéssel szárítóberendezést hoztak létre. A

terv szerint az idén több mint 5000 mázsa herelisztet, 3000 niázsa szárított silókukorica-lisztet, cukorrépa karajból pedig közel ezer mázsa liszttakarmányt készítenek. Hozzálátnak a granulált takarmány előállításához is, amelyből mintegy 300 vagonnyit készítenek az állatállomány részére.

De nincs megállás. Az idén újból többmilliót fordítanak építkezésekre.

Egy 500 férőhelyes szarvasmarha istállót, továbbá gabonaraktárt építenek és a szőlőt 12 hektárra], a gyümölcsöt pedig 12 hektárral növelik.

Semmi nem megy máról holnapra. Nádszegen is hosszú évek teltek el, míg a szövetkezet a fény felé fordult. Ezt sok objektív tényező is elősegítette. De az objektív tényezők mellett (a tudomány és a technika vívmányainak felhasználása) a szubjektívak is jelentős szerepet játszottak. A szövetkezet^irányítót nem sajnálták az időt, rótták az országot, ismerkedtek más országok mezőgazdasági üzemeivel és sehonnan se tértek vissza üres tarsollyal. Emellett jő a kapcsolatuk a járási mezőgazdasági igazgatósággal, a szomszédos szövetkezetek vezetőivel és kikérik véleményüket, mielőtt valamely komolyabb dologba vágnák a „fejszéjüket“. A jótanács sosem árt — vallják a nádszegiek. Természetesen annak is tudatában vannak, hogy még eredményesebben úgy lehet gazdálkodni, ha beszerzik a korszerű termelési eszközöket, s továbbra is bátrak lesznek a beruházásoknál. Mindezek mellett a fejlődésnek lendületet adott és ad a vezetők, a dolgozók szakmai hozzáértése, a munkafegyelem megszilárdulása (nem riadnak vissza a hanyagok megbüntetésétől sem), a tagságnak a közöshöz való jó viszonya. Napjainkban a becsületes dolgozók százéi törekednek azon, hogy az általuk jóváhagyott elképzelések maradéktalanul megvalósuljanak.

Tóth Dezső

A levicei (lévai) járásban levő Kuralany-i (kurali) szövetkezet tavaly Nirovcével (Nyírrel) társult, 1976-os év januárjában pedig a kvetnái (kétyi) szövetkezettel.

A „Béke“ Efsz Klenko József elnök évzáró gyűlésen tartott beszámolójából a tagok részletesen értesülhettek a hiányosságokról és a jó eredményekről úgyszintén. A vezetők nyíltan, „kertelés nélkül“ figyelmeztették azon munkaszakaszoknak a vezetőit, ahol hiányosságok mutatkoznak.

Habár a növénytermesztésben elért hektárhozamok aránylag jó gazdálkodásról tanúskodnak, a beszámolókban többek között utaltak a vetésterületek körüli gondokra is. Ennek okát kutatva kiderült, hogy a kukorica vetésterületét a tervezettől 44 hektárral bővítették, a lóherét kedvezőtlen áttelelés miatt ki kellett szántani. (Ez jel az agrotechnikai idők be nem tartására.) A húsz hektárra betervezett szója kiültetésére főleg objfektív okok miatt nem került sor, a gazdaság nem kapta meg a szerződéses megállapodással kért ültetőanyagot. A cukorrépa vetésterületét a járási mezőgazdasági Igazgatóság határozata alapján tfz hektárral növelték, amely döntés a takarmányok vetésterületének rovására történt.

A fent említett tények agrotechnikai hiányosságokról, és a takarmánynövények különböző okok miatti kedvezőtlen termesztéséről — illetve nem termesztéséről, (szőja stb.) árulkodnak. A vezetőség is tudatában van az új takarmánytermesztési irányzatok

alapelveivel, a jövőben tehát nagy gondot fordít az állattenyésztés fontos alapanyagának úgy minőségi, mint mennyiségi termesztésére.

Mindezeknek a hiányosságoknak a tudatában is elmondhatjuk, a növényi eredetű árutermelés értéke a — fennálló hiányosságok ellenére is — elérte, sőt túlszárnyalta a tervezettet. (Gabonából 48 mázsát, cukorrépából 452 mázsát, szemes kukoricából 60,5 mázsát takarítottak be hektáronként, — jóval a tervezett hektárhozamok felett.

mesztés minőségileg kifogástalan volt.

Az efsz-ben az 1975-ös évben 17 tehén vetélt el s összesen 22 borjú múlt ki. Az elmúlt évekhez képest ez a magas elvetélési, elhullást arány részben abból is ered, hogy négy állatorvos „cserélte egymást“ az év folyamán.

Persze a hiányosságok mellett számos jó eredmény is született: a húseladási terv túlteljesítése, a sertéstenyésztésben elért kedvező eredmények, stb.

A kitűzött cél érdekében

Árutermelési tervét az állattenyésztés 406 ezer koronával túlteljesítette, ami nem azt jelenti, hogy ezen a szakaszon is minden rendben, terv szerint folyt. A legnagyobb lemaradás a tejtermelésben mutatkozott. Ugyanis a tej eladási tervének teljesítésében 461 ezer korona „mínusz“ mutatkozott. (A tehenenkénti átlag-tejhozam csupán 2872 liter volt.) A vezetőség ennek okát az elöregedett tehénállományban látta. Persze, a részletesebb „okelemzés“ után megállapítottuk, a fenti állításhoz még több más hiányosság Is hozzájárult. Megvizsgálva az állatállomány takarmány fogyasztását, „ijesztő“ számadatok mutatkoztak, a már említettekkel összefüggésben. A takarményter-A beruházások, keretén .belül a szövetkezetben 1975-ben egy magtár építését kezdték meg, amire 1 millió 116 ezer koronát irányoztak elő. Mivel ez az építkezés a jövő évi gazdálkodás viszonylatában döntő tényező, az efsz vezetőinek minden erejükkel azon kell lenniük, hogy legalább az aratás előtt elkészüljön az említett objektum, amit a tervek szerint még a múlt év harmadik negyedévében kellett volna átadniuk.

A szövetkezet tavaly 1 miillő 371 ezer koronát fektetett gépek vásárlására. Mivel ismert az összeg, amelyet az Idén a mechanizáció felújítására fordítanak, felvetődik a kérdés: vajon nem kevés ez? Ugyanis ebben az évben az újabb egyesítés révén a gazdaság már 3540 (!) hektáron gazdálkodik, s a meglevő gépi eszközök semmilyen téren sem felelnek meg a követelményeknek. Dolgozókkal, gépesítőkkel elbeszélgetve — számos hiányosságra is fény derült: csupán annak következtében, hogy az efsz egyetlen takarmányszállító kocsival sem rendelkezik, a széna és lucernabegyűjtés folyamán jelentős károk keletkeztek. Éppen ezért a jmi és a gazdaság felelős gépesitőinek egyaránt a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a mechanizáciős eszközök beruházására, felújítására.

Mikor az évzáró gyűlésen az egyik beszámolóban — a tervek átlagos túlteljesítésén kívül — szó esett a termelési befektetésekről, a tagok is, a jelenlévők is megelégedéssel nyugtázták a következőket: az energiafelhasználás, a javítások stb. terén jelentős költségmegtakarítások születtek, melyek rámutatnak arra, hogy a gazdaság a legtöbb munkaszakaszon véghez tudta vinni az általános takarékossági programot.

Amint már erre utaltunk, ebben az évben egy új, nagy szövetkezettel gazdagodott a levicei járás. Habár a Kuralany-1 Béke szövetkezetben a jó eredmények mellett kezdeti gondok és problémák is felléptek, reméljük, belátható időn belül teljesült az, ami biztatóul az egyik beszámolóban hangzott el: „Elérni azt a célt, hogy kitünően gazdálkodjunk, — mindenki érdeke. Gazdaságunk éppúgy tagjaié, mint egész társadalmunké“.

Kalita Gábor

LIPPAI Lajos, a Kr. Chlmec-i (Királyhelmec) Állami Gazdaság Veiké Trakany-i (nagytárkányi) gazdasági részlegének vezetője már volt küldötte a kerületi pártkonferenciának, sőt a KSS szlovákiai kongresszusának is. Most újból küldötte a kerületi kelet-szlovákiai pártkonferenciának.

A negyvenegy éves Lippal Lajos 1957 tol párttag, 1953-tól dolgozik a mezőgazdaságban. Mint traktoros kezdte, és 1968-től a gazdaság vezetője. Életpályáját számos kimagasló munkasiker fémjelzi, de pártos elkötelezettségéröl és kommunista helytállásáról is ismert és megbecsült ember. Nyolc évig volt az üzemi pártszervezet elnöke, jelenleg a jegyzőkönyv vezetője és aktivistája. 1964-től a járási pártbizottság plénumának tagja.

A minap meglátogattam Lippal elvtársat és elbeszélgettem vele, a gazdasági eredményekről és az idei feladatokról érdeklődtem.

— Lelkesít az a tudat, hogy pozitív eredményekről számolhatok be, melyeket a XIV. pártkongresszus ólé eltelt időszak alatt pártunk vezetésével elértünk — válaszolta Lippai elvtárs. — Ha szót kapok, akkor az elért eredményeinkről szeretnék beszámolni. arról, hogy az utolsó években gazdaságunk nyerstermelése 3,5 millió koronával növekedett és a tiszta nyereségünk meghaladta az 1,2 millió koronát. Gazdasági részlegünk 1400 hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkezik, az idén szántóföldünk 02 százalékán termelünk szemeseket. Míg 1966-ban mindössze 70 vagon össztermést értünk el. addig 1975 ben hasonló földterületről mér 180 vagon terményt adtunk népgazdaságunknak. Az idén 200 vagonra számítunk.

Lippai elvtárs szívesen beszél ■ gazdaság eredményeiről, de magáréi keveset.

— Mit is mondhatnék? Nős vágyóig négy gyerekem van. A feleségem é háztartással van elfoglalva. Ügy érzem. hogy azoknak a feladatoknak eleget teszek, amelyekkel megbíztak.

— Mit vár a kerületi konferenciétél?

— Ügy vélem, hogy a konferencie irányt szab a koncentrációnak s ezáltal megoldódik az annyi sokat emlegetett mezőgazdasági termelés szakosítása. Hiszem, hogy a konferencia utáni időszakban a pártszervezetünk egysége még tovább szilárdul, mely egyik előfeltétele lesz majd a XV« pártkongresszus által kitűzött feladatok sikeres teljesítésének.

Gazdasági eredményeink mellett 3 politikai nevelés és a párt sorainak további bővítéséről tennék említést. A versenyntozgalom mellett a jelentős évfordulók tiszteletére, de mindenekelőtt a XV. pártkongresszus tiszteletére tett 300 ezer korona értékű vállalásunk, pártunk helyes politikájának értelmezéséről tanúskodnak.

KOLESZAR Gábor a bárkái (bácskai) pártszervezet elnöke, a lelesi (leleszi) egyesített szövetkezet főagronő musa elmondotta, hogy a kerUloti pártkonfereiucián sok mindenről szeretne beszélni, hiszen az egyesített szövetkezetben vannak sok jó tapasztalatok, de bőven vannak tartalékok is.

— Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy a CSKP KB októberi plénuma határozatát és más pártintézkedéseket, amelyek a mezőgazdaság fejlesztését biztosítják, sikeresen megvalósítottuk — mondotta Koleszár elvtárs. — Főleg ezekről a kérdésekről és é már megtett intézkedéseinkről szeretnék a kerületi pártkonferencián beszélni. A mezőgazdaság szakaszán aa önellátásáén törekvésünk homlokterében. Ez a' feladat megköveteli az észszerűbb és hatékonyabb gazdálkodás^ Saját esetünkben gondolok a gabonafélék, az ipari növények közül a cukorrépa hektárhozamának a növelésére. valamint az éthüvelyesek termesztésének növelésére.

(illési