Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-03-13 / 10. szám

SZABAD FÜLDM0VB8

1978. m&rcins 13.

Hozzászólás az efsz-ek új alapszabályaihoz...

Ä 122/75. sz. mezőgazdasági szövetkezeti törvény életbeléptetése szükségessé tette a törvény szellemének és alapvető rendelkezéseinek megfelelő szövetkezeti alapszabályok kioldozását. Erről Intézkedik a 137/75. számú kormányrendelet, amely szerint a mezőgazdasági szövetkezetek 1878. június 30-ig a rendelethez mellékelt mintaalapszabfilyok értelmében kidolgozzák és felsőbb jóváhagyásra előterjesztik saját alapszabályaikat.

A mintaalapszabályok, Illetőleg azok rendelkezéseit a hív. rend. 2. §-a öt kategóriába sorolja, mégpedig:

a] pontban foglaltakat szó szerint kell átvenni [itt tehát nem lesz probléma);

b) kategóriába tartoznak azok a rendelkezések, amelyeket ugyan át kell venni, de már konkretizálva, részletesen taglalt kiegészítéssel;

e) pontban foglaltakat a szövetkezet saját helyi viszonyainak megfelelően alakítja. Illetve bővíti ki;

d) pont alattiak (amelyeket nem kötelező átvenni}, tehát kihagyhatók, avagy csak részben a helyi viszonyok követelményeinek megfelelően veszik át;

•) kategóriába tartozók esetében alternatív megoldás lehetséges, tehát több változat közül a megfelelőt Illesztik bele az alapszabályokba.

A Jóváhagyó hatóság megkívánja, hogy a saját alapszabályaik elkészítésénél pontosan be kell tartani a mintaalapszabályok egyes cikkelyeinek szám szerint egyező megjelölését is, de ott, ahol nem kötelező a vonatkozó mintaalapszabály-rendelkezés átvétele, meg kell Jelölni, hogy ezt a

saját alapszabályokba nem veszik bele.

Példa: a 3. cikkely, 2. bekezdését csak azok az efsz-ek veszik át (s ha átveszik, egyben konkretizálják a hely, terjedelem, gazdálkodási rend stb. tekintetében), amelyek erdő-, vagy halgazdasággal Is rendelkeznek. Ha nem veszik át, akkor is fel kell tüntetni a saját alapszabályokban a 2. bekezdés szám szerinti megjelölését eként: a 2. bekezdés mintaalapszabályzat szerinti szövege kimarad, mert a szövetkezetnek nincs erdő-, vagy halgazdasága.

Ugyanilyen például a 24. cikkely esete is, ha a szövetkezet nem oly nagy létszámú, hogy részleges taggyűléseket tartana szükségesnek. Itt is fel kell tüntetni a saját alapszabályokban a 24. cikkely szám szerinti megjelölését eként: a 24. cikkely tárgytalan, a mintaalapszabályzatból nem vesszük át.

Az alapszabályokat úgy kell kidolgozni, hogy ne legyenek benne feltételes mondatok. Példa erre a 22. cikkely. A mintaalapszabályok 1. bekezdése itt úgy szól: „Ha a tagok nagy létszáma miatt... stb. nem lehet egy helyen taggyűlést tartani, akkor az alapszabályok kimondhatják a részleg-taggyűiések tartását“.

Ha az efsz ezt szükségesnek tartja, átveszi, s ekkor így kell fogalmaznia;

„tekintettel a tagok nagy létszámára, a szövetkezet részleg-taggyűléseket tart“. Ez esetben persze a 3. bekezdés is módosul eként:

„a szövetkezet a részleg-taggyűlések összehívását, megtartását stb. akként szabályozza, hogy: (és Itt konkretizálva kell belevenni, mely községben lesznek a részleg-taggyűlések, ezeket hogyan hívják össze s hogy a legutolsó taggyűlésen számolják öszsze az egyes részleg-taggyűlések szavazatainak számát, és hogy ezt az egyes helyeken miként teszik közzé pl. a részlegeken kifüggesztett értesítéssel, vagy más hasonló módon).

Ilyen példa a 25. cikkely Is, amikor a 300 tagot meghaladó szövetkezet Így fogalmazza az 1. bekezdést:

„mivel a szövetkezet 300 fót meghaladó taglétszámú, megválasztja a küldöttek testületét“.

A 90. cikkelyt pedig, ha a szövetkezet már tagja a parasztszövetségnek, így kell fogalmazni:

„a szövetkezet mint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének tagja teljesíti saját társadalmi tevékenysége terén azokat a feladatokat, amelyek a szövetség alapszábályalból és azok szerveinek határozatából adódnak“.

A 23. cikkely 2. bekezdése is úgy veendő át, hogy világosan legyen kimondva, milyen időközökben lesz taggyűlés. Tehát ha küldött testületet választ, kihagyja az alapszabályokból ezt a mondatot: „ha a szövetkezet küldött! testületet választ“, s helyete ez lesz a szöveg: a „taggyűlés szükség szerint ül össze, de legalább egyszer egy évben (25. c.ikkely)“.

Ezzel a zárójelbe tett hivatkozással a szövetkezet már utal arra, hogy van küldött! testületé.

Ha pedig nem választ küldötti testületet, akkor kihagyja azt a mondatot: „ha a szövetkezet küldötti testületet választ“ s így fogalmaz: „a taggyűlés szükség szerint ül össze, de legalább 6 hónapban egyszer“.

A 28. cikkely 4. bekezdésénél kihagyandó a feltétel „a nagy szövetkezetekben megengedhető a felügyelő bizottság elnökének mentesítése egyéb munka, végzése alől“, azonban konkrétan feltüntetjük, hogy a felügyelő bizottság elnöke mentesítve van más munka végzése alól.

Ugyanezen cikk 5. bekezdésénél a 300 tagot meghaladó szövetkezetnél eként veendő át: „a szövetkezet felügyelő bizottsága egyben ellátja az egyeztető bizottság hatáskörét is“.

A fentiekből világosan kitűnik, ahol a minta-alapszabályok feltételezéséhez kötik a rendelkezést, a feltételezés kihagyásával kell szövegezni, mert az alapszabályzatban nem szabad alternatívákat (két lehetőséget) meghagyni. Ezzel egyben elejét veszszük a kétségeknek és kétféle magyarázatnak. Dr. K. ö.

Kultúrával

az emberek közé

Mezőgazdasági dolgozóink kongresszus előtti aktivitásának csúcspontját ts hatodik ötéves tervidőszakunk első esztendei feladatainak sikeres teljesítését, de ugyanakkor a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére tett szocialista vállalások megvalósítását jelenti az Idei évben újból megrendezett „Falust ftlmtavasz" akció. A falusi témájú, filmeknek e tavaszt fesztiválját 1976. március ll-től április 12-ig terjedő Időszakban Szlovákia 105 községében rendezi meg a Szlovák Filmkölcsönző Vállalat az SZSZK Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériumával, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottságával, valamint a Mezőgazdaság Dolgozók Szlovákiai Szakszervezeti Szövetségével karöltve.

Erre az akcióra a legújabb, egész estét betöltő és rövid filmek közül választották ki a legértékesebbeket. E filmek közt találjuk „Az idő tetoválta“ című szlovák filmet, amelyet magyar feliratos szöveggel vetítenek, továbbá az „Irgalmas idő“ című szlovák, valamint a „Földi szerelem“ című szovjet filmet. A mezőgazdasági tárgyú rövidftlmek közül említést érdemelnek az „Aratőünnep '75*, a „Mezőgazdaság tegnap és ma“, a „Nttrai Állandó Mezőgazdasági Kiállítás gazdasága’ című filmek, de ezeken kívül még Igen sok kerül bemutatásra.

Az 1976. évi „Falust filmtavasz“ akciót ez év március 11-én Topolnikyban (Nyárasdon — dunaszerdahelyl járás) a fesztivál rendezésében részt vevő szervek és szervezetek képviselőinek, „Az idő tetoválta“ című szlovák film alkotóinak, rendezőjének és szereplőinek részvételével nyitották meg ünnepélyes keretek között. Az idei „Falusi filmtavasz“, Szlovákia falvatn végighaladva, 1976. április elején a trebiSovt járás Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahelyj községében a rendező szervek képviselői és egy filmküldöttség jelenlétében fejeződik be ünnepélyes keretek között.

A „Falust filmtavasz“ megszervezését, népszerűsítését és stkeres lefolyásának biztosítását a Szlovák Filmkölcsönző Vállalat kerületi kirendeltséget végzik szorosan együttműködve a járást mezőgazdasági igazgatósággal.

A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságai tájékoztatják a szövetkezetek vezetőségét és kulturális albizottságát az egyes községekben bemutatására kerülő filmek vetítésének pontos programjáról. A szövetkezetek vezetősége e filmek megtekintésére a szövetkezet kulturális és szociális alapjából biztosíthat jegyeket, melyeket jutalomként osztanak szét a szövetkezet tágját között a termelésben elért jó eredmények értékeléseként.

Igen helyes az az elgondolás, hogy a rendezők a „Falusi filmtavasz’ akciót közvetlenül az egyes községekben rendezik meg és így a mezőgazdaságban dolgozók számára lehetőség nyílik mindennapi kimerítő munkájuk után a pihenés idejét értékes filmek megtekintésével eltölteni.

(IP)

A szövetkezetek évzáró taggyűléseinek tapasztalatai

VERSENYMOZGALMAK A SZOVJET MEZŐGAZDASÁGBAN

Pártunk központi bizottságának októberi ülése, amely a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének kérdéseiről tárgyalt, figyelmeztetett rá, hogy az eddiginél jobban karoljuk fel a szocialista munkaversenyt, helyesen kapcsoljuk egybe az anyagi és erkölcsi ösztönzőket a munkakezdeményezés kibontakoztatásában. Nagyobb gondot fordítsunk a komplex ésszerűsítő brigádok, szocialista brigádok alakítására__Most a fő feladat

a CSKP Központi Bizottságának, a csehszlovák kormánynak, a Szakszervezetek Központi Tanácsának és a SZISZ Központi Bizottságának felhívására felajánlásokkal válaszoló munkaközösségek kezdeményezésének támogatása. E téren nagyon hasznosak lehetnek a szovjet mezőgazdasági üzemek tapasztalatai.

A Szovjetunióban történelmi gyökerei vannak a szocialista munkaversenynek. Nemrégen csehszlovák újságírók csoportja járt tanulmányúton a Szovjetunióban, és a Domogyedovo környéki Povagyinszkij szovhozba is ellátogatott. A tapasztalatszerző beszélgetések során élénk érdeklődés tárgya volt a szocialista munkaverseny.

A szovhoz 8200 hektár területen gazdálkodik, s van még В ezer hektárnyi rétje és legelője is. Több mint ezer ember dolgozik a gazdaságban, köztük 150 traktoros, 250 etető és fejő. A szovhoz dolgozóinak gyermekei szakiskolákba járnak, hogy elvégzésük után a munkahelyeken érvényesítsék tudásukat. Saját repülőtere is van a szovhoznak, innen szállnak fel a mezőgazdasági légiszolgálat repülőgépei.

Vaszil Vasziljevícs Pehov, a kerületi pártbizottság mezőgazdasági titkára kidomborította a tudományosműszaki forradalom jelentőségét, hogy vívmányainak gynrs érvényesítésével előmozdítsák a termelőerői; fejlődését. Ugyanis ez hivatott biztosítani a

szocialista országok népeinek életezinvonal-emelkedését és egyidejűleg a szocializmus fölényének növelését a kapitalizmussal szemben.

E célok csakis a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatásával érhetők el. E kezdeményezés fő eszköze az újítók mozgalma, mely a termelés hatékonyabbá tételére irányul. A tudományos-műszaki forradalom közvetlen termelőerővé alakítja a tudományt, amely egyidejűleg minőségi változást követel az emberek gondolkodásában. Nagyobb igényeket támaszt az élettartalommal és stílussal, a társadalmi-gazdasági folyamatok értelmezésével szemben.

Ezért a tudományos műszaki forradalom időszakában az alkotó kezdeményes komplex jelenség és az egész társadalmat dinamizálja. Hatása viszszatükröződik a politikai koncepcióban és a dolgozók irányítási részvételének formáiban is. Ezzel a tényezővel pedig az emberekkel való foglalkozásban és nevelésükben is számolni kell.

A Szovjetunióban a szocialista verseny fő formái közé tartozik a komplex ésszerűsítő brigádok szervezése — ez a kutatás és a gyakorlat egybekapcsolására irányul —, továbbá a gazdasági önelszámolási rendszer (hozraszcsot) érvényesítése a szocialista brigádokban a Zlobin-módszer alapján. Ide tartozik még a komplex minőségvédelmi szaratovi mozgalom, amelynek keretében mindenki maga ellenőrzi munkáját, a scsokinoi munka-ésszerűsítési mozgalom, amelynek célja a munkaerő-megtakarftás, továbbá a mesterek versenye, a munkaszervezési színvonal emeléséért és közösségüknek magas színvonalú munkaerkölcsre neveléséért.

Anna Jekatyerina Orlova, a szovhoz pártalapszervezeti titkára szerint a versenyző közösségek tisztában vannak azzal, hogy az alapvető termelési elveket is ismerniük kell, ha ezt

akarják, hogy alapvető fordulat történjék az eredeti termelési módban. Hisz a termelés komplex folyamat s mind az iparban, mind a mezőgazdaságban szükségessé válik műszaki és gazdasági lényegének alapos elsajátítása. Ezárt a Szovjetunióban már a termelést előkészítő szakaszban is terjed a komplex ésszerűsítő brigádok mozgalma, mert sokszor itt oldódnak meg a termelés hatékonysága fokozásának kulcsfontosságú problémái. E közösségek jellemző vonása az áttörő, technikai tettek mellett a tudományos ismeretek elsajátítása, nagyobb szakképzettség szerzése. A versenyző kollektívák lelkesednek a tudományos és műszaki újdonságokért. Törvényük az önzetlen testvéri együttműködés, omely kollektív alkotó tevékenységre, az újítási javaslatok és módszerek kollektiv érvényesítésére épül, a Jutalmak kölcsönös megosztása, a kölcsönös kollektív segítség a nehézségek leküzdésében és a munkafeladatok teljesítésében. A versenyzők többsége munkája mellett különféle iskolákon tanul tovább.

A brigádtagság feltétele: jó erkölcsi-politikai tulajdonságok, őszinte viszonyulás az újításhoz és a tudományos munkához. A szovhozban ilyen komplex ésszerűsítő brigádok a szakemberek, vezető specialisták önkéntes csoportosulásaiként jönnek létre. A brigád nagy figyelmet fordít munkaterveinek összeállítására és pontosítására. Minden brigádtag gyűlésen részletesen beszámol a maga hozzájárulásáról a tervnek minden szempontból való teljesftéséhez.

Szlovákiában is ilyen tulajdonságok kialakítására törekszünk a brigádmozgalom keretében. Erre az ösztönzést a párt- és állami szervek felhívása adta meg.

(Ľudovít Buzaynak a Roínícke noviny-ban megjelent tudósítása nyomán.)

Az Idei év január elsején hatályba lépett mezőgazdasági szövetkezeti törvény többek között lényegesen kibővítette az állami szervek hatáskörét az egységes földművesszövetkezetek irányításában. A szocialista állam és szerveinek fokozott feladatait az új törvény szervesen kapcsolja össze a szövetkezeti demokrácia további kibővítését célzó kedvező feltételek kialakításával, a szövetkezeti munkaközösségek és a szövetkezeti tagok politikai fejlődése érdekóben. Szövetkezeteink fejlődésének jelenlegi feltételei között egyáltalán nem merítettük ki a szövetkezeti demokrácia lehetőségeit, amely a szövetkezeti földművesek aktív és kezdeményező részvételét feltételezi a szövetkezetek irányításában és ügyvezetésében.

Az egységes földművesszövetkezetek konferenciái és országos kongresszusai is lehetőséget adnak, hogy a szövetkezeti földműveseket jobban bevonhassák a szövetkezet irányításába. Saját szövetkezetükben a tagok a taggyűlé* alkalmával érvényesíthetik a szövetkezet ügyeibe való beleszólási jogukat és választott szerveik által irányítják a szövetkezet életét a jogi előírásokkal, a plitikal Intézkedésekkel, a szövetkezet alapszabályaival és belső ügyviteli rendjével összhangban.

A szövetkezetek évzáró taggyűlései a szövetkezet legfelsőbb szervét képezik. Érvényesítik a tagok azt a jogot, hogy beleszóljanak a szövetkezet irányításába, és ugyanakkor ellenőrizzék az eddigi tevékenységet! Sok helyütt, különösen a nagy, társult szövetkezetekben az évente egyszer megtartott taggyűlésen, amelyen megválasztják a képviselők testületét, döntenek a törvényszabta kérdésekben, mint amilyenek a szövetkezeti szervek megválasztása, esetleg leváltása, illetve e szervek egyes tagjainak megválasztása vagy leváltása, a szövetkezet alapszabályainak jóváhagyása, az alapszabályokban eszközölt változások ás módosítások jóváhagyása, a szövetkezet munkarendjének szervezési- és ügyviteli rendjének elfogadása, a gazdasági végrehajtó szervek, a könyvelési zárlatok jóváhagyása, döntés a szövetkezet egyesítéséről, megosztásáról vagy megszüntetéséről. Az előbb felsorolt kérdésekben más szövetkezeti szerv nem hozhat döntést, mivel olyan jellegű

kérdések ezek, amelyek döntően befolyásolják a szövetkezet létét és további fejlődését.

Az évzáró taggyűlések eddigi lefolyása azt mutatja, hogy a szövetkezeti tagoknak aktív részvétele saját, szövetkezeti ügyeik irányításában nem mindenütt áll egyforma színvonalon. Akadnak olyan szövetkezetek, ahol az efsz legfontosabb kérdéseihez az évzáró taggyűlésen egyetlen egy tag sem szól hozzál Az ilyen szövetkezetek tisztségviselői ezt az áldatlan állapotot azzal indokolják, Illetve magyarázzák, hogy az évzáró taggyűlés előtt ún. „civakodó“ munkaértekezletet, munkajellegű taggyűlést tartottak, amelyen a tagok kifejtették nézetüket a termelés, a terv, a dolgozók felölt gondoskodás kérdésében, bírálták a hiányosságokat és javaslatot adtak a hibák kiküszöbölésére, a problémák megoldására. Ha az Ilyen szövetkezetét közelebbről szemügyre vesszük megállapíthatjuk, hogy az említett fontos kérdéseket csupán a szakvezetők és a „legaktívabb“ tagok szűk körében tárgyalták meg. Ez azt jelenti, hogy „a jó kifogás garast ér, a még jobb kettőt“ itt nem állja meg helyét, mert az ilyen ügyintézés a tisztségviselők elégtelen politikaiszervező munkáját bizonyltja. És az a kifogás sem, hogy nincs olyan helyiségük, ahová a szövetkezet minden tagja elférne a taggyűlés alkalmával.

A mlieínoi (tejfalusi) KÉK DUNA szövetkezet a Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyi) járásban olyan üléstermet épített, amelyben kényelmesen legalább 400 személy, de egy kis jóakarattal a szövetkezet 570 tagja Is elfér. A sládečkovot (nitrai járás) szövetkezet, amely az egyik legnagyobb szövetkezetünk, évzáró taggyűlését a Salai Duslo n. v. kultúrházának nagytermében tartotta meg. Szép számmal Jöttek el a tagok, majd mindenki ott volt. A vitában a szövetkezet tizenegy tagja szólalt fel, akik észrevételeikkel, bírálatukkal, de különösképpen javaslataikkal és vállalásaikkal bizonyították, hogy a sző- - vetkezeti demokrácia elve következetesen alkalmazható még az Ilyen nagy, társult szövetkezetben Is. A komoly hozzáálás segítséget jelent, és Jozef Gajdoš mérnök, a szövetkezet elnöke ennek kiváltképpen örül.

JUDr. Michal fiurdiak