Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-10 / 1. szám

8Ш 'e * в i * н * л я

NVHvsvzoaNOO мащхзгзхм огазмнаулох Mozooioa iHVdiaazsiwiai3 S3 ioysvazvaozaw v xNaialaam

швА|0]дэ '9LHL6X e^oei f

e j n з п в л л в j n f л МШШ :iHzo8iopjx

uaq))9iazsaAua)ASeu e euajäjq sa íjasapajízaiuj т\$щ

mnoMsi

MOÍVWiZSVdri r pomvH v

vnnraaizsiNiw uaosazawiaia ss iaysvazvaozaw

OYSVSJiYiZOM yXSnVIDOZS MYAOIZS V

neqeAeq jannet ‘g^6I а|в|>|3(|еш залпшрша peqezs в )щш jnaialSaK р*о| в|лЯец uinijajzsiuiw lASnsazauiiaig sa (SysepzcRozaiy iSasjaagzs а )о8еДив -iuqui(nue) v #uieA|0]&a Ч1РН10 bjbuiezs lOAaAizsaj sa !9pep|a >|Biieje| -04ST >)0)R|E|ZSBdE| opeieq e ueqpsezopuoS }(auaiaza|ui pzdagqqeAOj, 40Z08 -|oq ijBduazsiuiiaia sa !8esepze8nzajv qpoqnm uuqBABisijBjg в guaiajäaw

a telesében a légrttfcítás Ingadozását szabályozza, és a te] tejházba való szállításának folyamatossága szempontjából van jelentősége.

Az egész szabályozó berendezésnek a rendszeres tisztítása természetes, magától érthetődé műveletté kell válnia, mivel annak helytelen működése a légszivattyú teljesítményét 25 °/o-kal is csökkentheti, s ennek következtében csökken a fejés hatékonysága is. A fejőegység részét képezi a pulzátor is, amely a vákuumrendszerre kapcsolódik. A szívó és nyomó ütem váltakozását irányítja olyképpen, hogy a lüktetőtérben a légrltkulást normális légköri nyomássá változtatja. A csehszlovák gyártmányú fejőkészülékek helyes lüktetéssebessége 50 lüktetés/perc körül mozog. A lüktetések csekély vagy nagy száma megnyújtja a fejés időtartamát. Nagyobb ütemszám esetén az egyes ütemek közötti időszak úgy lerövidül, hogy tejmedence nem képes megtelni tejjel, a tej sugarak gyengék és a tőgy kifejésére hosszabb idő szükséges. A túlságosan kis ütemszám azzal lassítja a fejés gyorsaságát, hogy a tej a tejmedencéből kiszívódik még mielőtt a szívóütem befejeződne. Ilyenkor a csecsbimbó növekvő légritkulás hatása alá kerül, ami kedvezőtlenül hat a tejmirigyekre. Figyelmet kell fordítani a csecsgumi kezelésére is, amely közvetlen kapcsolatba kerül a tejmirigyekkel. Ezt rendszeresen kell tisztítani, fertőtleníteni és ellenőrizni kell a gumihenger feszülésének fokát is. Az öreg, nem rugalmas és megrongálódott csecsgumi nem teljesíti feladatát, a repedésekben baktériumok telepednek meg és a megrongálódott gumi pereme megsértheti a tőgyet.

A TŐGY MIRIGYES GYULLADÁSÁNAK ELFOJTÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

A tejmírígy gyulladásos megbetegedései a tejhasznosság csökkentésével és a tej táplálóértékének a csökkentésével nagy gazdasági károkat okoznak. A beteg tehenek kiselejtezésének következtében csökken a tehenészetek jövedelmezősége és ökonómikája.

Hogyan járjunk el a tejmirigy gyulladásának elfojtása esetén? Minden egyes mezőgazdasági üzem a JMI dolgozóival egyetemben kidolgozza a tejmirigy-gyulladás elfojtására irányuló tervet, amely az érdekelt felekre kötelező érvényű. A tejmirigy gyulladásának megelőzésére és elfojtására irányuló terv kidolgozását a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelte el. Ennek a tervnek tartalmaznia kell:

1. A fejés higiéniájának biztosítására irányuló komplex higiéniaia intézkedések foganatosítását az istállózá^i feltételek megfelelő módosításával. Ezek közé tartozik annak a fejésnél használatos segédkocsinak a használata is, amelyet MVDr. Jirí Doktor, a Kutná Hora-i Járási Állategészségügyi Központ dolgozójának javaslata szerint az Úhlífské Janovice-i GTÁ tupadlyi üzemrészlege gyárt. Természetes követelmény a fejőberendezés működésének rendszeres ellenőrzése. Országos viszonylatban a fejőberendezések működésének ellenőrzését, beállítását és javítását a gép- és traktorállomásokra és a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságokra bízták. A fejőberendezések biotechnikai állategészségügyi ellenőrzését a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok dolgozói végzik, akik a mezőgazdasági üzemek dolgozóit figyelmeztetik az esetleges hiányosságokra és javaslatot tesznek azok kiküszöbölésére.

2. A beteggyanús tehenek jókori felismerésének a biztosítása. Erről a zootechnikai szolgálat gondoskodik az állatgondozókkal és az állami állategészségügyi szolgálat dolgozóival együtt a gyors istállóteszt (NK-teszt) segítségével. Pozitív eredmény esetén a beteggyanűs tehenek tejét bakteriológiai vizsgálatnak vetik alá. A tőgygyulladás tüneteiben szenvedő teheneket külön, vagy pedig a fejés befejezése után kell megfejni. Fejés után

a fejőkészflléket fertőtleníteni kell. Á tejmlrlgy-gyulladásban gyakran szenvedő teheneket ki kell selejtezni.

3. A tejmirigy gyulladásának megállapítása után a gyógykezelést azonnal el kell kezdeni. A fejőstehenek tőgygyulladásának nagyobb mértékű előfordulása esetén a szárazon állás időszakában antibiotikumos gyógykezelést kell alkalmazni.

A FERTŐZÉS ISTÁLLÓBA VALŐ BEHURCOLÄSÄNAK MEGGÄTLÄSA

%

A fertőző hurutos tőgygyulladást az egészséges tenyészetekbe leggyakrabban a beteg állatok áthelyezésével hurcolják be. A tőgygyulladás terjedésének legfőbb oka a higiéniai elvek betartásával kapcsolatos helytelen eljárások, esetleg azok betartásának elmulasztása a fejésnél (piszkos kéz, szennyes törlőruhák és fejőcsészék). A mastitis (tőgygyulladás) megelőzhető a következő elvek betartásával:

1. a fejőnők személyes tisztaságával (tiszta munkaruhák);

2. a tejmirigyek higiéniájával — fertőtlenítő oldatba mártott és jól kicsavart törlőruhával való lemosásával és megszárításával;

3. a fejőcsészék higiéniájával — azok átöblítésével a fejés ideje alatt;

4. a csecsbimbók fejés alatti fertőtlenítésével;

5. az egész fejőberendezés, de főként a tőggyel közvetlenül érintkező részeinek rendszeres karbantartásával és tisztításával.

A higiénia elveinek az istállókban való következetes betartása jelenti a leghatékonyabb védekezést a fejőstehenek tejmirigy gyulladásának további terjedésével szemben. Ezek érvényesítésétől és betartásától függ a fertőzés megelőzésének és elfojtásának sikere is. Igaz, hogy a higiéniai intézkedések több időt és munkát ignényelnek, de mindez többszörösen megtérül a nagyobb jövedelem, fokozott tejtermelés és jobb minőségű tej révén.

Szocialista államunk nagy összegeket fordít a tőgygyulladás egyes fajtáinak elfojtására. Ennek nagy jelentősége van a tej biológiai értékének növelése szempontjából. A tejtermelés és a tej biológiai értékének növelésére irányuló igyekezetnek ezért nagy népgazdasági jelentősége van. Kevés hozzánk hasonló állam van a világon, amely azzal dicsekedhetne, hogy az ország egész területén gümőkór és fertőzéses elvetélés mentes tehéncsordái vannak.

A SZARVASMARHÁK ELHULLÁSÁNAK OKAI

A szarvasmarhák elhullásának legfőbb okai nem a fertőző betegségek. Leggyakrabban a takarmánymérgezés okozza. Az olyan takarmányokkal való helytelen manipulációból származik, amelyben egészségre káros anyagok keletkezhetnek, ezek egészségügyi zavarokat, kényszervágást vagy elhullást okozhatnak. Erre a helytelenül készített silófakarmány, szenázs, rossz minőségű széna, fülledt földtakarmány vagy penészes abraktakarmány feletetése esetén kerül sor. A takarmánymérgezések közé sorolhatjuk a karbamidmérgezést is. A karbamid túladagolása, vagy a takarmánvkeverékkel való felcserélése okozza. A karbamid elfogyasztása után néhány percen belül már megfigyelhetők a karbamidmérgezés tünetei. Az állatok rövid időn belül felfúvódnak, nyálzanak és fájdalmasan nyöszörögnek. Elsősegélyként leghelyesebb az állatokkal nagyobb mennyiségű (kb. 0,5 liter) ecetet itatni. A karbamid helytelen takarmányozása, leggyakrabban az állatgondozók hibájából már sok kárt okozott.

Az állatok elhullásának oka továbbá a takarmányozás egyik módjáról a másikra való hirtelen áttérés, főként az állatok legeltetésére való hely-8

9