Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-03-06 / 9. szám
Sikeres évet zártak Évzáró gyűlést tartottak a trsticei (nádszegi) kiskertészek és gyümölcstennesztők. Szabó István a szervezfet elnöke tar tolta a beszámolót. Elmondta, hogy a 11 személyből álló vezetőség a múlt évben nyolcszor ülésezett és négy esetben tartotta szükségesnek a tagság összehívását. Hét esetben tartottak előadást, melyből négy filmvetítéssel, a további négy pedig az Akadémia által volt megszervezve. Három előadás tanulmányi kérdésekkel foglalkozott. A múlt évben 130 tagot számlált és ez év január végéig to vábbi 30 taggal bővült a kis kertészkedők száma. A válasz tási programban körvonalazott kötelezettségvállalásukat teljesítették. A vállalt 300 brigád óra helyett 3240 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Részt vettek az új óvoda építésében. Szakszerű kezeléssel kis mennyiségű borból is tartós, tiszta, kellemes italt készíthetünk, amelyet mindenki szívesen fagyaszt. Ehhez viszont az szükséges, hogy a kezeléseket nagy figyelemmel, gonddal, a megjelelő időben végezzük. Nagyon vigyázzunk, hogy a fölhasznált vegyszerekből csak annyit adjunk, amennyi szükséges. A szakszerű kezelés után bátran fogyaszthatjuk a bort, nem ka punk sem gyomor-, sem fejfájást. Számos termelő még mindig igen sokáig a seprőn tartja újborait. Pedig az ebben levő könnyen bomló szerves anyagok következtében káros utóerjedés léphet fel, s borunk kellemetlen ízűvé válhat. Ha az első fejtést nem végeztük volna el, már semmiképpen se késlekedjünk vele! Ezt a munkát mindig törési próba előzze meg. Egy fél patt község parkosításában és az állandó park gondozását vállal ták az áruház előtt. A községben 2000 darab fát — beleértve a rózsafákat, díszfákat — ültettek ki. Gondoskodtak a tag ság anyagszükségleteinek — fólia vasívek, fólia, szőlőültetvény palánták, műtrágya — beszer zéséről, melyre 140 ezer koronát fordítottak. A galantai zöldségfelvásárló üzemmel a szerződés keretén belül tavaly 22 vagon zöldség árut adtak le, melynek értéke 747 ezer korona volt! A zöldségfélék közül a 9 vagon pap rika volt a legtöbb. Sorozatosan vettek reszt és segítettek a HNB által hirdetett tavaszi és őszi műszakban. Továbbá részt vettek különböző akciókban, mint pl. hazánk felszabadulásának megünneplésén. A 30. évforduló tiszteletére néhány mm vastag, 100 literenként 2 dkg borként használjunk fel. Ha a bámulás 24 óra múlva erősen jelentkezik, 3 dkg borként, ha pedig 12 órán belül észlelünk erőteljes színváltozást, akkor 100 literenként 4 dkg ként adagoljunk. A beteg bort a kénezés során a levegőtől fokozottabban óvjuk. Ügy kénezzünk, hogy a borként 5—10 liter borban oldjuk fel, ezt öntsük a fejtésre, előmegkoszorúzták a HNB épületén elhelyezett emléktáblát. A rendezvényekért és a poli tikai előadások megtartásáért a HNB tői; a helyi Nemzeti Fronttal egybekötve dicsérő oklevelet kapott a szervezet, és elnöke, Szabó István is. Beneveztek a járási szocialista munkaversenybe, melynek kiértékelését később tudják meg. A szervezet gondoskodott a tagság kertjeinek minőségi kivizsgálásáról a község egész területén. Magyarországon és belföldön szerzett tapasztalatok olyan magas színvonalra hozzák a szervezet tevékenységét, hogy több esetben fogadhattak vendégül szakmai ismeretekre vágyó szervezeteket. A legfelső szerveknek köszönhető, hogy olyan előadót biztosít, akinek előadása elősegíti a szervezet felvirágoztatását. Elfelkavarása nélkül — eresztjük le a kádba a bort. Mérsékelten ezt is kénezzük — 100 literre 1 dkg ként juttassunk. A túlérésben szüretelt, testesebb, édesebb borokat és az egészséges vörösborokat gyenge kénezésben részesítsük — 100 literenként fél dkg ként adjunk, így az íz-, illat- és zamatanyagok jobban kifejlődnek, érvényesülnek. Nagyon fontos, hogy a fertőlátogatott a szervezethez olyan előadó is, aki nemcsak kistermelőknek, hanem magas szinten gazdálkodó gynmölcsészek, kertészek és virágtermesztők számára is értékes előadást tarthat. Elmentek hozzájuk a szomszédos szervezetek tagjai is és munkájukat értékelve nagy elismerést tanúsítottak mind gazdasági, mind politikai tevékenység ükért. Szorosan együttműködnek a helyi kilencéves alapiskola tanulóival, pionírszervezetével, akik érdekkört alakítottak a rózsa és gyümölcstermesztés, valamint a fák kezelésére. Az 1976. évi határozati javaslatok alapján a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére 1100 brigádéra ledolgozását vállalták. Két tanulmányi kirándulást szerveznek tapasztalatszerzés céljából. Négy előadást terveznek 1976- ban a tagság szakmai felkészültségének a fokozására. Elnökül újbél Szabó Istvánt vá lasztották meg. Győri Irén zések elkerülése érdekében a fejtéshez használt edényeket és eszközöket a munka előtt és után igen gondosan mossuk ki. Ha a borunk a fejtés után nem kellően tiszta, akkor derítéssel segíthetünk. Erre a legmegfelelőbb a csersav zselatinos eljárás. Ha a derítés után sem lett még plég tiszta, tükrös az italunk, akkor szűréssel próbáljunk segíteni. Ez az eljárás használható akkor is, ha a pirkadt színű borunk kezelésére színtelenítő szenet használtunk, és a derítéssel nem sikerült a lebegő szénszemcséket megfelelően eltávolítani. A szűrés nagy előnye: könynyen elvégezhető, nem marad vissza idegen anyag, italunk állóképesebb és tetszetősebb megjelenésű lesz. A legmegbízhatóbb eredményt az azbeszt próbaszűrö és a hengerszűrő használata adja. jSz. F.f lacknyi bort tegyünk színtelen üvegbe, rázzuk jól össze és tartsuk szobahőmérsékleten. Ha 48 óra múlva kezd a bor megtörni, felszínétől lefelé barnuini, és a barna gyűrű csak készített tiszta hordóba, majd erre fejtsük zártan — gumicsővel — az átfejtésre szánt bort. Az egészséges bort nyíltan fejthetjük. Ekkor csapra ütjük a hordót, és lassan — a seprő Borkezelés Különleges nevelésmód A tereprendezés nélküli, rétegvonalakon végzett szőlőtelepítésre, amely a Földközi-tenger vidékein a szőlőterületek talajerózió elleni védelmének egyik módszere, s már a rómaiak is alkalmazták. A rétegvonalas telepítés magas, bokor alakú tőkékkel valósítható meg, mert a rétegvonalak rugalmas követésére ez a tékemüvelés igen alkalmas. Az ilyen -telepítésmődot ad a két Irányú talajmfívelésre. A korszerű igényeknek az ňgastámaszú magas bokor alakú tökemfivelés látszik megfelelőnek. Az ágastámaszt bárom, felső harmadánál rögzített, normái vastagságú, 2—2,5 m hosszú karó . (rúd) . felhasználásával AHftbőtjuk össze. Áz ágast-, a t<Mr* felé, állítva, a rudak alsó végei egymástól 60—70 cm-re kerülnek és végüket 30—40 cm mélyen szükséges a talajba rögzíteni. Az ágastámaszt huzallal kell felszerelni! A rudak felső végét összekötve, keret alakul ki, mely a következő évi hajtások támaszát szolgálja. A karók felső végétől, azok alsó részéhez kifeszltett huzalok a lecsüngő szálvesszők támaszát adják. A támasz mellett fölnevelt törzseket 130—140 cm magasságban függőlegesen kifeszftett huzalok irányában háromfelé ágaztatjuk el és az elágazások végein alakítjuk ki a termőalapokat. A tőkéket 3 m sor- és tőtávoiságra ültessük (1111 tő/ha). A magas terméshozamokat, a tőkék szélvesszős metszésével és azok megfelelő terhelésével igyekszünk elérni. A* ugarcsapok felső állású vesszejét hoszszúcsapra, az alsó állásút ugarcsapra metsszük. Az előző évi hosszú csapon két szálvessző maradjon. Ágasonként — 99—108 rügyes elméleti tőketerheléssel, s az egyéb termelési adottságok figyelembevételével — 10—15 kg szőlő termelhető meg. Hátránya e művelésnek, hogy a szálvesszöket az ágasok függőlegesen kifeszltett huzalaihoz kell rögzíteni, különben szélkárt szenvedhetnek. Előnye viszont, hogy elmarad a törzsek karóhoz kötése. A széles sor- és tőtávú bokortelepítés nem képez zárt telepítési rendszert, ezért a tőkék a fényviszonyokat a legjobban értékesítik, a levegő mozgása is szabad. A szálvesszők rögzítéséhez műanyaggal bevont hajlékony fémhuzalt használjunk. Ennek egyik végét a függőlegesen kifesíftett huzalra AHandó Ja» leggei kell rögzíteni, a másikat a szálvesszők átfogásával kampőszerűen akasztjuk a huzalra. Ennek ki- és beakasztásával a szálvesszők rögzítését és szabaddá tételét kevés munkával és rövid idő alatt elvégezhetjük. Kisebb a letörési veszély, ha a hajtatásokat és az ágas függőleges huzalait az említett dróttal körbevonjuk, s annak emelésével a hajtások növekedését követjük. Metszéskor a huzal egyik végének megoldásával a vesszőket könnyen szabaddá tehetjük. A rétegvonalokon végzett szőlőtelepítésben mind e nyári, mind a téli csapadékot a talajműveléssel egybekötött, a szőlősorokban kihúzott barázdákkal tarthatjuk meg. A talaj felületét a nyári Időszakban füvesítéssel fedjük. Rendszeres kaszálással javul a leárnyékolt felületek vízgazdálkodása és vízfelvevő képessége. f*» »• ) A galantai járásban a Szlovákiai Kertészkedók és Gjäiuölcsészék Szövetsége továbbra is 36 helyi szervezetet tart nyilván, bár községek összevonására is sor került az utóbbi időben. A járási szervezet titkára, Hladký Ernest, egyike a szervezeti élet szószólóinak, irányítóinak. Felkerestük, hogy tájékozódjunk, milyen aktivitást fejtenek ki helyi szervezeteik, és ezt a járási szervezet hogyan befolyásolja. A járási szervezet a politikaiideológiai munkán kfvül a szervezési és irányítási tevékenységben, a szakmai nevelésbenL valamint az ismeretterjesztő propaganda szakaszán, továbbá a kertészeti szükségletek beszerzése és a Nemzeti Front szervezeteivel való kapcsolat fenntartása terén ténykedik. Szakszempontból a járás szervezett gyümölcstermesztői újabban az almát vegetatív módon szaporított, ún. EM gyökéralanyról termesztik. Ennek előnye az erősen elágazó gyökérrendszer, az alacsony fatörzs éš az ezekből következő nagyobb terméshozam. Gyökéralanyt alkalmaznak a járásban főleg a Golden delicious, Red delicious, Starking, Ontario, Dukát és a Starkrinson almafajták telepítésekor. A körtefajták közül legkedveltebbek a Papkörte, a Vilmoskörte és az Esperen bergamot; a nyári fajták közül a korai érésű Clapp, amely nagyon ízletes. Á járás éghajlati feltételei megfelelőek a kajszibarack és az őszibarack termesztéáére. Ennek szorgalmazása egyébként is ezen vidék perspektív gyümölcstermesztési tervében is szerepel. A kajszibarackfajták közül legelterjedtebbek a Magyar legjobb, a Nagy korai, a Rakovszky és a Pavlovicei fajta. Őszibarackból a járás területén legnagyobb százalékarányban a Mayflower, a Hale, az Elberta és legújabban a Jávltott Alexander őszibarackfajtát termesztik. A gyümölcsöskertek rendezettségét emelt az utakat szegélyező bokorsor, ezért a járásban szívesen termesztik az egrest és a ribizlit. Nagy kedveltségnek örvendenek a fa alakzatú egres-, valamint ribizllfajták. A konzervipar nagymennyiségű fekete ribizlit igényel főleg export célokra, ebből azonban a járás területén keveset termesztenek, mivel felvásárlási ára — szerintük — nem kielégítő. Kevés az olyan kert, amelyben szőlőt ne találnánk. Az utóbbi években nagyarányűan elterjedt a magasvezetékű, huzalos szőlőtermesztés. Fajta tekintetében kedvelt a világ legkoraibb érésű 'csemege szőlője a Csabagyöngye, az ugyancsak muskotály zamatú Szőlőskertek királynője és a fagyálló Chasselas-félék (saszla-félék) néhány változata. A borszőlő fajták közül legelterjedtebb a Müller Thurgau, a Zöld veltelini és az Olasz rizling szőlőfajta. Az Otelló-féléket az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának felhívására a szervezet tagjai fokozatosan likvidálták és kihasználták azt az akciót, melynek keretében kedvezményes áron fűtöttek nemes szőlőfajták ültetvényéhez, a Nové Zámky-i (érsekiíj vári) Kertészeti Szolgálat közbenjárásával. Ügynevezett hibridszőlőket ma már mindössze 2 százalékos tőkemennyiségben találhatunk a házikertekben. A járás néhány helyi szervekertjeikben a szervezet tagjai és ezt a Paton működő paprikamalomnak adják el. A virágtermesztés a ház körüli dísznövények közkedveltsége miatt általánosan elterjedt, sőt speciális klubok alakítása is folyamatban van. Például Lóry Tibor tevékenykedik az orchidea-termesztők klubjának megalakításán, s már bizonyos ideje tagja a Brnoban működő Ilyen irányú szervezeti egységnek. Peller Jánossal együtt a lipcsei kertészeti kiállításon is eljártak és többek között az orchidea-termesztés tudnivalóiról is behatóan érdeklődtek. Pokrajsz József, sládkoviíovot (diószegi) lakos A szervezeti élet • w m ■ járási megnyilvánulásai zetében a , gyümölcstermesztésen kívül nagy arányban foglalkoznak zöldségfélék termesztésével is. Ez a helyze t többek között Trsticén (Nádszegen], Nededen (Negyeden), Vlčanyban (Farkasdon), Trnovec nad Váhomon (Tornócon), és Sala —Vécén (Vágsellye—Vecsén). Trsticén elterjedten foglalkoznak a fólia alatti zöldségtermesztéssel, amelynek végrehajtásához szaktanácsot mindenekelőtt Sándor Gábor nyújt, aki a járási szervezet Instruktoraként a fólia alatti zöldségtermesztésről már több előadást tartott. Nededen és Vlčanyban már hagyományosan termesztik a korai zöldséget, és a zöldségfélékből általában évente 20— 25 vagonnal is eladnak a szervezet tagjai a közélelmezés céljaira. Néhány Sered-környéki községben fűszerpaprika-termesztéssel foglalkoznak házisikeresen foglalkozik odahaza citrom- és narancstermesztés ■ sei és az érdeklődőknek szívesen áll rendelkezésére. A szervezeti tagok száma járási viszonylatban tavaly 60 fővel növekedett, mivel a Kostolná pri Dunajom-i (egyházfai) helyi szervezet működését felújították. A szervezeti élet itt lendületesen megindult, sőt még kiállítás rendezésére is sor került. A járási szervezet tagjainak száma az elmúlt év végén 3540 fő ovit. A galantai járás, mint ismeretes, vegyes nemzetiségű, s a szervezet tagjai között ilyen szempontból nagy a megértés. A járási szervezet a szlovák lakosságú községekben szlovák anyanyelvű instruktorokat küld előadások megtartására, míg a zömében magyar lakosságú községekben magyar anyanyelvű instruktorok tevékenykednek. Persze, ezek az instruktorok nem zárkóznak el és a más anyanyelvű szervezeti tagoknak is szakmai miácsokat nyújtanak. Az elmúlt évben a Szovjet Hadsereg általi felszabadítás 30. évfordulójának tiszteletére a szervezet tagjai számos szocialista munkavállalást tettek faluszépítési és egyéb tevékenységre, s ezeket a vállalásokat végre is hajtották. Ezenkívül az egyes helyi szervezetek kollektív vállalásokat is tettek, amelyek összesítése folyamatban van. így járási viszonylatban konkrét adatokat még nem áll módunkban ismertetni. Évente legalább öt községben zöldség- és gyümölcskiállítást rendez a szervezet, mégpedig rendszerint Trsticén, Sládkovičovou, Topofnicán (Tósnyárasdon), Galantán, Vinohrady nad Váhomon és Sintaván. A kiállítások célja az eredmények bemutatásán kívül további szervezeti tagok toborzása. A látogató ugyanis meggyőződhet arról, hogy új ismeretek elsajátításával kedvtelésének mesterévé is válhat. A kertészkedés és a gyümölcsészet tevékenységét a tagok a háztáji kerteken kívül a járás területén létesült négy kerttelepen is folytatják. Ilyen kertkolóniát alakítottak ki a tagok Galantán, Salán, méghozzá kettőt, továbbá Sereden. A kerttelepek igénybevételére a helyi nemzeti bizottsággal rendszerint 10—15 évre szóló használati szerződést kötnek, hogy perspektívája legyen a befektetésnek. A kerttelepek, iránt igen nagy az érdeklődés, főleg a városi lakosság körében, hiszen a panelházakból mindenki kikívánkozik a természetbe, hasznos szórakozást űzni. A járási szervezet ezért a Galantai Járási Nemzeti Bizottsággal karöltve idén tovább keresi a lehetőségeket a ki nem használt talajok felkutatására, hogy minél több érdeklődőnek megteremtsék a feltételeket a zöldség- és gyümölcstermesztésre, főleg a városi lakosság köréből. KUCSERA SZIÍ.ÄRD *♦ A A A «T« »7« ♦> *7* *7» »7» ♦> О *7» *7v *T* *7* «> *Z* *7* ♦> *7* ♦> »7« »7* *7* ♦> *7* »7* «> «7» •> »7» M «7« •> *7* < ♦ V V ♦ Vessünk mákot! Meleg fekvésű helyeken, jó vizgazdálkodású, mély rétegű talajban termeszthető sikerrel. Jó elöveteményei a pillangósok, (elsősorban a borsó) s a trágyázott kapások. Frissen trágyázott talajba azonban ne vessük. A mákot ugyanarra a területre csak háromévenként tegyük. Mint minden apró magvú növény, jól előkészített magágyat igényel. Agyásait ősszel jó mélyen kellett felásni. A vetés előtt simítsuk el a felszínt. A talaj előkészítésekor dolgozzunk be négyzetméterenként 1,6 dkg nitrogént, 4 dkg sznperfoszfátot ás 1,8 dkg kálisót. A nagyon apró magvakat valamilyen könnyű, szemcsés anyaggal keverve korán lull egyenleteset! vetni. A torokat 30—40 cm távolságra húzzuk ki sekélyen, s a kiszórt magot vékonyan, 0,5—1 cm, finomra porhanyftott földdel takarjuk. A kelés után a 3—4 lombleveles állományt egyeljük ki 10 cm tőtávolságra, s a sorköznket sekélyen kapáljuk meg. Egyelés után a szárbaindnlásig a mákot tartsuk állandóan gyommentesen. Kártevői közül a fiatal nö vénykéket először a vincellérbogarak veszélyeztetik rágá sukkal, a 10—20 cm állományt pedig a mákgyökérbarkó támadja meg. A bogár a leveleket rágja meg, a lerakott tojásaiból kelő lárvái pedig a gyökereket pusztítják. A károsított növény sárgul, hervad, szára később a gyökérnyak tájékán eltörik, s kidől. A vincellérbngár s a gyükérbarkő ellen a 2—4 lombleveles állományban purozószer kiszórásával védekezhetünk. A későbbi védekezés már csaknem hatástalan. A máktakarmányos a virágzó máktáblákat lepi meg. A nősténybogár ormányával lyukat fúr a fejlődő máktokokba és néhány tojást rak beléjük. E lyukakon keresztül rakja le tojásait a mákszúnyog is. A két kártevő lárvái közösen károsítanak, a fejlődő magvakat pusztítják, az ürülékükkel szennyezik az épen maradiakat. Melipax porozó szerrel (2,5 g/m2 adaggal) védekezhetünk ellenük a bogarak tömeges megjelenésekor. Szi romhullás után permetezhetünk ellenük. Ugyanezt tegyük későbh a levéltetvek ellen is. A maPperonosxpora csapadékos évben és sűrű állományban okot oagy kárt. fb. j.)
