Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-03-06 / 9. szám
Tudnivalók az ószibarackfák metszéséről (Folytatás az 1. oldalról.) térkitöltő ágak, vagy a vázágak alá helyezett „gallér“-ágak kinevelése. Ezeket a kétéves vesszőkön kell kialakítani megfelelő erős vesszőkből és össznövekedésük felére visszavágni. A hajtásszög itt is a vezérvesszőnek megfelelő legyen. A vezérveszszőket itt is a felükre-kétharmadukra metsszük. A hároméves fákon már igen nagy számú egyéb vesszőt is találunk. Ezeknek az a jelentőségük, hogy levélzetük által a fa kondícióját gyarapítsák. Ezek a vesszők általában hosszúak és tekintettel a termőrügyek elhelyezkedésére összhosszuk felére vagy kétharmadára metsszük. A vesszők ritkításakor egyenletes elosztásban minél több vesszőt hagyjunk meg. Befelé növő, felfelé álló vesszőket is meghagyhatunk, de azokat a következő metszéskor eltávolítjuk. NÉGYÉVES FÁK METSZÉSE Ez a metszés az első jelentősebb terméshozam évét vezeti be. Metszési feladat legyen a vázágak további nevelése, térkitöltő elágazások képzése. Ha az előző években a vázágak térbeli elosztását és kívánt szögállását megoldottuk, akkor az ez évi metszésnél már könynyű a dolgunk. Legfőbb feladat, hogy jó elosztású, elegendő számú termővessző legyen a koronában. Ez a kezdeti terméshozam mellett a következő évek termőfelületének alakulását is szolgálja. TERMÖFÄK metszése Az őszibarack természetes tulajdonsága a koronaágak legfelső részeinek, az egyéves vesszőknek, hajtásoknak fejlesztése. Ennek következménye, hogy ezek igen erősen fejlődnek, míg a koronaágak alsó részein fejlődő vesszők gyengék, satnyák maradnak, lassanként elszáradnak és a fa felkopaszodik. , A vezérvesszők visszametszésének a célja az, hogy elágazódva kellő számú termőveszszőt hozzanak. Ezáltal a fa minden ága alulról felfelé kellőképpen berakódjon termővesszőkkel. Hogy a vezérveszszőkből évenként mennyit kell visszavágni, arra az előző évi metszés eredménye a mérvadó. Az őszibarack legértékesebb termőrésze a termővessző, amelyen sok hármasrügy és hajtásrügy is van. A termővesszők visszakurtításának célja, hogy a gyümölcsök a korona ágaihoz minél közelebb fejlődjenek és a vesszőkön póthajtások, a jövő évi termővesszők is kifejlődhessenek. Minden termővesszőt a fajta tulajdonsága szerint 4—8 hármasrügyre visszametszünk úgy, hogy a felső hármas rügy feletti hajtórügyet meghagyjuk. Az így megmetszett vesszőn 4—8 esetleg még több gyümölcs kötődik, amiből gyümölcshullás, vagy ritkítás után 4—5 gyümölcs tökéletesen kifejlődhet. Ugarvesszőn értjük azt a vesszőt, amelyet rövidre visszametszve meghozza a jövő évi termést és ugarhajtást. Nemcsak a jó termővesszőket kell megmetszeni, hanem minden vesszőt minősége szerint. Azokat a vesszőket, amelyeken csak hajtórügyek vannak, 2—3 rügyre metsszük és ezekből neveljük a jövő évi termő vesszőket. A rövid gyenge veszszőket, vékony nyársakat, ame lyeken csak itt ott egy egyedülálló termőrügy van, tőből eltávolítjuk, mert ezek sem gyű mölcsöt, sem megfelelő hajtást nem hoznak. Metszésnél figyelembe kell venni még a fajta tulajdonságait is. Vannak fajták, melyek hármasrügyeiket a termővessző egész hosszában hozzák, (Amsden, Miflower stb.) ezeknél a termővesszők ritkítása is szükséges 20—30 cm-re. Más fajták, mint pl. az Elberta a rövid és középhosszú vesszőkön, a veszszők közepén vagy felső felén és a másodrenű vesszőkön is teremnek. Itt már csak a felesleges, kevésbé termékeny veszszőket távolítjuk el. Azoknál a fajtáknál, amelyek a vessző csúcsa felé teremnek (Champion, Fertilia mór.) a termövesszőket hosszúra, az ugarvesszőket pedig 2—3 rügyre metsszük. Az ilyen fajták hamarabb felkapaszkodnak, ezért ezeket időnként ifjítani kell. Teljes termőkorban már csak a vázágak fenntartására kell gondot fordítani. A letört vázágakat a szomszédos térkitöltő ág továbbnevelésével vagy a törés alatt, a vázág csonkjából előtört vízhajtás felhasználásával pótoljuk. A hanyatló termések korában már szükségessé válik a vázágak ifjítása. Az őszibarackfa zöld metszésével a későbbiek során külön foglalkozunk, amikor az a tenyészidő folyamán időszerű lesz! A fák fejlődését a környezet nagy mértékben befolyásolja és ennek következtében a metszés szabályai is változnak. A környezeti tényezők olyannyira különbözőek, hogy minden viszonynak megfelelő metszési eljárást nem lehet általánosítani, csak az alapelvek a mérvadók. Az általánosan közölt metszési módszert mindenki a saját körülményeinek megfelelően módosíthatja. Termékeny, tápanyagokban gazdag talajon az őszibarackfát másképpen kell metszeni, jobban lehet terhelni, mint pl. sovány homoktalajon. A talaj vízkészlete, a trágyázás, az alany, a fajta stb. ugyancsak esetenként befolyásolják a metszési módot. Ezért a metszés módját csak mint irányadót tudjuk körvonalazni. Varga József, Búcs (Fényképezte: Kádek) —Hfg—— ■ ma« "jfflay-A korszerű nüvénytermesz** tést pillanatnyilag el sem lehetne képzelni hatásos növényvédő szerek használata nélkül. Azért pillanatnyilag, mert bár egyre szélesedik a biológiai védekezés lehetősége, egyelőre mégis a vegyszereké a fő szerep. S tegyük hozzá mindjárt — sajnos! Igen, mert a természet nem lesz képes végtelen mennyiségben befogadni és „megemészteni“ e soksok mérget, amihez évente „hozzájut“. S van itt még valami, amiről ugyancsak érdemes beszélni: a vegyi készítmények alkalmazhatóságának pontosabb meghatározása. Illetékes szakembereink elég sokat kísérleteznek a hazai és külföldi készítményekkel, tehát pontosabban Is meghatározhatnák hol, mikor és hogyan használhatók az egyes gyártmányok. Miért mondom el mindezt? Azért, mert az ntőbbi időben egymást követik a „felfedezések“, miszerint ez meg ez a készítmény nem jó, vagy teszem azt — alkalmazásával több kárt akozunk, mint hasznot! Jelen esetben konkréten a Perozin 75-B gombaölőszer káros mellékhatásaira figyelmeztető tudományos tájékoztatást tanulmányozom. A hazai piacon a negyedik ötéves tervidőszakban megjelent szerves hatóanyagú gombaölőszerek legelteriedtebben használatos képviselője ma a Perozin 75 B. A szőlő- és burgonyatermesztök használnak el legtöbbet belőle, mégpedig peronoszpőra, illetve fitoftórás levélbetegség ellen. Kár, hogy többnyire csak a kártevők és betegségek elleni hatást figyeljük és eszünkbe sem jut olykor azt is értékelni, vajon milyen befolyással vannak az alkalmazott hatóanyagok a növények anyagcseréjére. Valahogy így történt ez a Perozinnal is. A környezetvédelem szilárdítása megköveteli néhány vegyi készítmény hatásának ismételt ellenőrzését. Egyúttal azt is megvizsgáljuk, milyen mellékhatással vannak a készítmények a növényekre és hogyan reagálnak ezen hatásokra a kezelt kultúrák. A Szlovák Tudományos Akadémia Ivanka pri Dunaj-i Növénykórtani és Rovartani Kísérleti Intézetének, valamint a radošinái nemesítő állomás tudományos dolgozói megállapították, hogy a szőlöpernnoszpóra elleni védekezésben használatos készítmények közül éppen a sokak által kizárólagos előnyben részesített Perozin 75 В a legkevésbé hatásos. U- gyanakkor azt is megfigyelték szakembereink, hogy a Perozin nal kezelt szőlőben háromszor nagyobb kárt tett a lisztharmat, mint ott, ahol Kuprikol 50 készítménnyel permeteztek. Igaz, minden peronoszpóra ellenes szerv s hatóanyagú készítmény segíti a lisztharmat terjedését, de nem ilyen hatalmas mér lékben) A Perozin! 0,3 százalékos töménységű permetlében használjuk. A tudományos megfigyelések azt mutatják, hogy a kijuttatott hatóanlag kezdetben serkenti, később viszont nagyon is fékezi a szőlő asszimilációs folyamatait. Ez a káros hatás végső fokon csökkenti a szemek fakadását és a terméskötést. A megfigyelés három éve alatt a szemek fakadása és a terméskötés 30—50 százalékkal volt gyengébb a Perozinnal kezelt növényzetnél, mint a Kuprikolial kezeltnél. A PEROZIN 75 В GOMBAÖLÖSZER MELLÉKHATÁSAIRÓL Több kárt okoz, mint hasznot A Vinohrad műit évi nyolcadik számában a fentebb nevezett intézmények dolgozói rámutattak arra, bogy a Perozinos kezelés káros mellékhatásainak nagysága részben az időjárás milyenségének függvénye. Pontosabban, ha a permetezést csapadékos időjárás követi, nő a kedvezőtlen mellékhatás, mert a növényzet számára kedvező csapadékviszonyok fokozzák a káros anyagok felszívódását is. A termelőknek tehát ezentúl nem szabad szem elől téveszteniük, hogy a legfrissebb ismeretekből kiinduló szakemberek nem ajánlják tiszta permetlében használni a Perozin 75 В készítményt! Akkor hogyan? Kuprikol 50 nel kombinálva és mindkét szer eredetileg ajánlott töménységét felére csökkentve. Vagyis: a permellé 0,15 százalék Perozin 75-B és 0,3 százalék Knprikol 50 készítményt tartalmazzon. A megoldás előnye, hogy a réz minimumra csökkenti a vitatott készítmény hatóanyagának felismert káros hatását. A szerkombinációt az elsó két permetezés alkalmával lehet használni. Később inkább réztartalmú készítményeket használjunk. Főleg abban az esetben, ha kedveznek a feltételek a lisztharmatnak. A rézkészítmények ugyanis gátolják a lisztharmat elhatalmasodását. —dek— Szász Jenő gyermekkora óta foglakozik kisállatot: tenyésztésével. Szülei mindig tartottak háziállatokat: nyulakat, galambokat, kanári madarakat stb. Volt ügy, hogy a szülők egyéb elfoglaltságuk miatt rábízták az állatok etetését, gondozását. Már ekkor megszerette az állatokat. A felszabadulás után húszéves volt, amikor tagja lett a kisállattenyésztők petržalkal helyi szervezetének. Mint általában a kezdők, a sok szép állat közül ő sem tudott választani. Azonban az ötvenes években a házkörüli gazdaságokban a kisállatok szakszerű tenyésztése, különösen az angóra nyúlfajta eléggé elmaradott volt. Ugyanakkor a fehér szőrmés bőr, az angóra gyapjú iránt nagy volt az érdeklődés. Egy tapasztalt tenyésztő javaslatára az angóranyúl tenyésztése mellett döntött. 1951-ben forgalmibaleset érte, megrokkant. Ettől az időtől kezdve még komolyabban foglalkozott különböző kisállatok tenyésztésével. Tevékenysége az anyagi hasznon kívül lelki felfrissülést is jelentett mindennapi életében. A helyi szervezetben tapasztalatokat szerzett, böngészte a hazai- és a külföldi szakirodalmat, meghallgatta az idősebbek tanácsait, miközben a tenyészmunka színvonalának állandó javítására törekedett. Első angóra nyulait idősebb tenyésztőtől vette, majd Németországból tiszta vérvonalú nyúlfajtákat vásárolt. A későbbiek során saját maga alakította ki törzsállományát. Az ötveneshatvanas években kétszáz darabot is tartott, melyek gyapjút a Bystré u Poličky-i gyapjúfelvásárló vállalat (1956-tól a bratislava Ankara üzem) vásárolja fel. — Mivel ennél a fajtánál a tenyésztői munka a szőrzet minőségére, mennyiségére és sűrűségére irányul, Igyekeztem a legjobb, a követelményeknek legmegfelelőbb gyapjút termelni — mondotta Szász elvtárs. A- mint ismeretes, az angóranyúl gazdasági hasznot hajt gyapjúval. Ezért tenyésztését mindenekelőtt a gyapjú termelésére Irányítjuk, ennek alapja a jó tenyészkiválasztás. Szaporításának főleg a kisebb gyapjútermelő képességgel rendelkező egyedek kicserélése szempontjából van jelentősége. Egy nyáltól évente húsz egyedet is nyerek, de ekkor csökken a gyapjú mennyisége. Azt is figyelembe kell venni, hogy a nőstények több gyapjút nyújtanak, mint a hímek. Ezért tenyészetemben csak jó minőségű gyapjúval rendelkező szülőktől származó egyedeket hagyom meg. Nagy körültekintéssel nevelem a továbbtartásra szánt egyedeket, pontos nyilvántartást vezetek róluk, hogy a következő években még jobbakat tarthassak . — A nyulakat évente négy szer nyírom. Először tfz-tizenkét hetes korban, ezt követően minden harmadik hónapban. Az utolsó nyírást decemberben, még a nagyobb hidegek beállta elótt végzem. Az év folyamán többször, de főképpen nyírás előtt átfésülöm a nyulakat, hogy a gyapjúból eltávolítsam a tisztátatlanságot. Nem dicsekvésből mondom, de mindent elkövetek annak érdekében, hogy a gyapjú kifogástalan legyen. A nyulakról három-hat centiméter szálhosszúságú gyapjút nyerek és 70—80 dkg-ot darabonként. Az illetékes szakemberek a gyapjút első vagy második osztályba sorolták be. Kilogrammjáért 380—420 koronát kapok, ami nagyon jól jön a nyugdíj mellé. ф Természetesen nemcsak az eredmények, hanem a módszerek is érdekelnek. Ezzel kapcsolatban mit tud mondani? — A nyulakat téglából épített, tágas ólban tenyésztem. Az ól tíz méter hosszú és 1,50 méter széles. Belső berendezését saját elgondolásom szerint készítettem, ügyelve arra, hogy a nyulaknak elegendő helyük legyen (80X80 cm). Á lejtős rácspadozat fából készült. Az ürülék a rácspadozaton átesik a kátránypapírral bevont lecsurgó padozatra, amely biztosítja a vizelet kifolyását és ahonnan az ürüléket havonta egyszer kitakarítom. Így a nyúl állandóan tiszta, száraz helyen van, ami igen fontos a gyapjú minősége szempontjából. Etetésükre betonból készült vályút készítettem. — A nyulak pontos napi takarmányadagját nehéz összeállítani. Közvetlenül a főváros közelében lakom, a szükséges takarmányalap biztosítása nehézségekkel jár. Egy nyúl napi adagját szükség szerint állítom össze. Például tólidőben egy nyúlra öt dkg szemeleséget és kb. tíz dkg marharépát, ha van, sárgarépát számítok. Szénát szükség szerint egész évben. Nyáron zöldeteséget is kapnak az állatok. Abrakként a felvásárló vállalattól kapott tápot és egyéb szemeleséget is etetek. A nyulakat naponta itatom. Vitamin, valamint a szőrme dúsítására csukamájolajat is adagolok az állatoknak. Szász elvtárs a nyúltenyésztésen kívül kaparóbaromfi, fácán, egzotikus madarak tenyésztésével is foglakozik. A kaparóbaromfi közül fehér leghorn és a vörös rodejland kettős hasznosásgú fajtát tenyészti. Jelenleg tizennyolc darab tyúkot és három db kakast tart. Ezt a két fajtát azért válaszotta, mert az előbbi Igen jő tojó, másrészt jól alkalmazkodik a rosszabb élekörülményekhez is és kevés takarmányt fogyaszt. Egy tyúktól évente kétszáznegyven darab tojást is nyer. Tyúkjai az „A“ hasznossági tenyésztési osztályba vannak besorolva. A tyúkokat tojástermelésre tartja, a kakasokat pedig, amikor elérik az 1,20 kg-ot (nyolc hetes korban), levágja. A csibéket pár napos korban részben a Selicel Efsz-bő.l, valamint az Ivánkái baromfikeltetőből vásárolja. A kitermelt tojás egy részét a család szükségleteinek fedezésére használja, a fölösleget a Jednotán keresztül értékesíti, no meg a környékbeli lakók is gyakran felkeresik. Szász elvtárs a baromfit napjában kétszer eteti, pontosan meghatározott időben. Etetésükre szemeleséget, nedvesített lágyeleséget és konyhahulladékot használ. Konyha- és kerthulladék idényszerű összegyűjtésével változatos és ízletes, valamint értékes takarmánykeveréket készít. Bizonyítéka ennek tyúkjainak nagy termelőképessége. Egzotikus madarak tenyésztésével kedvtelésből foglalkozik. Tenyészetében tíz fajta díszfácán: arany, sárga arany, gyémánt, kék füles, nyerges, királyi stb. található. Volt olyan időszak, amikor kétszázat is tartott belőlük. Számukat az utóbbi időben huszonnégyre csökkentette, mert kevés az eleség. Évekkel ezelőtt főleg a palárikovől erdészet vásárolt tőle fácánokat. Száz elvtárs állatkedvelő ember. Nemcsak azért foglalkozik velük, hogy jövedelemhez jusson, hanem azért is, mert nem tud nélkülük élni. Hiszen tenyészetében a haszonaprőállátokon kívül galambok, papagájok különböző fajtája stb. látható. Az ebédlöszoba dísze a hatalmas akvárium. Munkáját szakszerűen, hozzáértéssel végzi. Elismerésként számtalan helyi, járási, kerületi s országos viszonylatban nyert elismerő oklevelet kapott. Például 1961- ben a kisállattenyésztés fejlesztésében elért érdemeiért aranyérmet, az 1973-ban országos baromfi kiállításról elismerő oklevelet hozott haza. 1960-től tizenkét éven keresztül mint tanácsadó tagja volt az SZKSZ KB-nak. A gazdasági kisállatok tenyésztése a személyi kedvtelésen és a vele összefüggő aktív pihenésen kívül társadalmi szempontból is értékes terméket nyújtott (angóragyapjú), valamint azt a célt követi, hogy segítségére legyen mindazoknak az érdeklődőknek, akik apróállatok tenyésztésével foglalkoznak. Nagy Teréz A tenyészmunka színvonaláért A tojás olajozása 7 A tojás olajozásának előnye, hogy tovább tartható el házi körülmények között is. A feldolgozó üzemek ezt kevésbé tartják fontosnak. Vizsgálatok szerint azonban az olajozott tojások között kevesebb lesz a szennyezettség miatti kiesés (1,23 И J. Ezzel szemben áll, hogy több a repedt tojás. A jelenség okai ismeretlenek. Nagy előnye lehet az olajozásnak akkor, amikor jérceállomány kezd termelni és a súlyveszteség elkerülése fontos. Lényeges a megfelelő, íz nélküli olajhasználat. (C. P.) A kacsák vírusos májgyulladása Az egyik baromfiállományban fokozódott a kacsák elhullásé, főleg 3—12 napos korban és azzal végződött, hogy a kikelt kiskacsaállomány 47 %-a elhullott. A gazdaságnak megtiltották, hogy tenyésztojást adjon el. A tojások forgalmazását belső használatra és tojáskészítmények ipari feldolgozására engedélyezték. A gazdaságban kikelt 1—2 napos kiskacsáknak vérsavót vagy rekonvaleszcens állatokból származó vért adtak. A kezelt állatok 96—97 %-a életben maradt. Az egész anyai állományt húsra értékesítették. Az életben maradt növendékeket felnevelték és ugyancsak húsra értékesítették. Ezzel egyidejűleg betegségtől mentes állománybél vásároltak anyákat, amelyeket elkülönítve tartottak. A kiürült helyiségeket alaposan fertőtlenítették. í v*tl
