Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-02-28 / 8. szám

1876. február 28, SZABAD FÖLDMŰVES, A munkára nevelés Ma ez... az... Ä munka a nevelés egyik legfonto­sabb alkotóeleme. A gyermek egyszer a dolgozók társadalmának tagjává vá­lik és elsősorban a munkában való aktív részvétele alapján fogják őt értékelni. Az embereknek megközelí­tőleg azonos munkakörülményeik vannak, munkateljesítményük azon­ban eltérő. A képességek fejlettsége számos tényezőtől függ; ezek egyike a nevelés. Ma már nem elégedhetünk meg azzal, hogy a fiatal Jól dolgozik, hanem azt szeretnénk elérni, hogy szívesen dolgozzon, hogy a munka létszükségletévé váljon. Mikor kezdjük el a munkára neve­lést? Amennyiben lehetséges, nagyon korán. Minden egészséges gyermek természetes vonzalmat érez a tevé­kenységhez. Az Iskoláskor előtti tevé­kenység magvát a Játék képezi. Az Iskoláskorban a munka (tanulás) és a Játék tölti ki a cselekvésvágyat. A Játszás során a gyermek szórakozik, alkot, kapcsolatba kerül különféle tárgyakkal, anyagokkal, az őt körül­vevő világgal ismerkedik. A játék so­rán formálódik a gyermek kitartása, céltudatossága, rendszeretete, megta­nul takarékoskodni. Az iskoláskor előtt a gyermek számára a Játék leg­alább annyira fontos, mint a felnőt­teknek a munka. A gyermek a Játék­ba beleadja egész énjét, abban tükrö­ződik egész lelki világa. A gyermek már kiskorától mindent' önállóan szeretne csinálni, néha az életkorának nem ' megfelelő nehéz munkát is, melyre még nem futja ere­jéből, vagy képességeiből. A munkára nevelésnél feltétlenül ki kell használ­ni a gyermeknek ezt az ösztönszerü tenni akarását, azért megfelelő mun­kával kell őt ellátni és semmikép­pen se csináljunk meg helyette olyasmit, amire már egyedül is képes. Ha megszokja azt, hogy helyette el­végezzük a munkát, idővel önállót­­lanná, ügyetlenné és esetlenné válik. A munkára nevelés nemcsak valami­lyen munka elsajátítását, hanem a munkához való helyes viszony kiala­kítását, a cselekvés hasznosságának, fontosságának megértését és a helyes szokások elsajátítását is jelenti. Ezért ajánlatos a gyermeket már iskoláskor előtt könnyebb, de rendszeres mun­kával megbízni, melyért felelnie kel­lene. A szülőknek ellenőrizni kell őt, munkáját tárgyilagosan kell értékel­ni, ami azt Jelenti, ha megérdemli, di­csérjenek is. Iskoláskorban a gyermek munkája a tanulás. Fontos, hogy a gyermek mielőbb tudatosítsa az iskolai munka kötelességét. A gyakorlat igazolja, hogy azok a gyermekek, akiket a szülők már iskoláskor előtt foglal­koztatnak — munkára nevelnek — a többi gyermekhez viszonyítva elő­nyösebb helyzetben vannak, mert az iskolai munkában könnyebben boldo­gulnak, önállóbbak, kitartóbbak, fe­gyelmezettebbek és ügyesebbek. Isko­lába járás során le be kell kapcsolni a gyermekeket a háztartási munkála­tokba. Az anyáknak nemcsak a lányo­kat, de a fiúkat is foglalkoztatniuk kellene. A háztartási munkában való részvétel nagyon hasznos, mert kiala­kítja a gyermekben a szolidaritás ér­zését a családi közösség tagjaival szemben. Hogy a gyermekek sikeresen tanul­hassanak, ehhez megfelelő körülmé­nyeket kell biztosítani számukra. Nyugalomra van szükségük, s fontos, hogy a gyermeknek a lakásban legyen saját „sarka“. A zaj idegessé teszi a gyermeket, ezért helytelen, ha tanu­lás közben szól a rádió, vagy a tele­vízió. A tanításra rendszeresen kell készülnie, ezért szükséges, hogy fi­gyelmét a tanulásra összpontosítsa. Hogyan keltsük fel a munka iránti érdeklődést? Ennek több módja lehet­séges. Elsősorban a szülők ötletessé­gétől, leleményességétől függ. Amíg a gyermek kicsi, gyakran kell Őt a munkára figyelmeztetni, meg kell ne­ki mutatni, hogyan csinálja a rábí­zott feladatot. Vannak esetek, amikor helyénvaló a kérés, melynek az az előnye, hogy a döntést a gyermekre bízzuk. Ha a szülők kételkednek ab­ban, hogy a gyermek eleget tesz ké­résüknek, inkább a parancshoz folya­modnak. A parancsnak higgadtnak, tárgyilagosnak kell lennie. Egyszerű tényközlés, megalkuvás és fenyege­­tődzés nélkül. Helyes, ha felváltva alkalmazzuk a kérést és a parancsot, mert ezzel ösztönözzük a gyermek kezdeményezését, és előbb-utőbb be­látja a munka szükségességét. Sem­miképpen se folyamodjunk fizikai erőszak alkalmazásához, mert a testi fenyítés a gyermekben ellenszenvet vált ki a munka lránt. Helytelen, ha a gyermeket már reggel számtalan igényes feladattal halmozzuk el, és este, mert nem teljesítette ezeket, megverjük. Igen káros, ha a gyermek­nek büntetésből adunk munkát. A munkára nevelésben fontos szerepe van a szülők személyes példamutatá­sának. Vannak gyermekek, akik képesek őrák hosszat tétlenkedni, míg a szü­lők szorgalmasan dolgoznak. A lusta­ságot, a munkakerülést a gyermekek nem hozzák magukkal a világra. Ilye­mim nekké a szülők nevelik őket, rendsze­rint túlzott szeretettel, örökös féltés­sel, felesleges aggodalommal. A lus­taság esetenként valamilyen betegség Jele Is lehet. Előfordulhat, hogy a gyermek valamilyen hosszabb beteg­ség után fáradékony, vagy érdektelen lesz. Ez esetben helytelen tenne őt munkára kényszeríteni, vagy megkö­vetelni tőle, hogy Jől tanuljon. Ügyel­ni kell arra is, hogy ne essünk a má­sik végletbe; azaz, hogy túl sokáig kényeztessük a gyermeket. A gyermek ugyanis igen hamar megszokja a lus­taságot, és később, ha munkára kény­szerítjük, Taktikusan és betegségre fog hivatkozni. Serdülőkorban a gyermekek rend­szerint lustábbak. A felnőtteket bosz­­szantja, hogy naphosszat tétlenkedni látják Őket és a munka fránt érdekte­lenséget tapasztalnak náluk. Ebben az életkorban többnyire nem lusta­ságról van sző, hanem a gyermek ser­dülőkori változások következtében gyorsabban elfárad. A munkára nevelésben nagy Jelen­tősége van az elvégzett munka minő­ségének. A gyermektől már kiskörétől fogva meg kell követelni a minőségi munkát. Ennek érdekében ellenőrizni kell tevékenységét, és amennyiben az nem megfelelő, a munkát újbői el kell végeznie. Igen helytelen, ha ilyen esetekben a szülők végzik el a mun­kát a gyermek helyett. Ez csak akkor engedhető meg, ha a munka a gyer­mek számára megerőltető. Célszerűt­len az ts, ha rászoktatjuk a gyerme­keket arra, hogy a munkáért minden esetben Jutalmat kapjanak. A rosszul végzett munkáért azonban nem sza­bad őket megbüntetni, hiszen a mun­kának az öröm és az elégedettség forrásának kell lennie. Svinger István Igen, ma még „csak“ a foga fáj va­lakinek, esetleg megdagad, átformá­lódik az arca. Rázza a hideg, aztán a szájában kellemetlen, édeskés, kissé bűzös gennyszagot érez. Holnap még letört, feje fáj, álmatlan, agyonvert nek érzi magát, de holnapután már kutya baja. Pedig ki se fúratta, be se tömette. ki se búzatta a rakoncátlan kodő fogat. Mindest nem én találtam ki, hanem az egyik olvasónk, aki azt Írja: „Há­rom napig rossz volt, de aztán meg­gyógyult. Ma már kutya bajom“. És kérdéssel fejezi be: „KI kell huzat­­nom akkor Is, ha nem kellemetlenke­dik“? Ki bizony! Mert ma itt, holnap ott. Ma ez a baj. holnap az, holnapután meg amaz és a szálak mind a fog­szuvasodáshoz vezetnek ol. Ezzel a veszedelemmel kell kissé köriiltekintöbben szembenézni. A fogszuvasodás — sajnos — ma már népbetegség. Oka még ma is tisztázatlan, valószínű, hogy a fogkö­zökben lapuié, vagy a fogakon meg tapadó szénhidrátok tejsavas bomlása teszi tönkre a fogak zománcát és nyit utat a behatoló kórokozóknak, el pusztítja a fogállományt, vagy a fog­ban lyukat váj. A szuvas fogodú Házilag fabrikált szobadísz. könnyen kitakarítható és betömhető. Ez a plombázás, ami a fog élettartal­mát évtizedekkel meghosszabbíthatja. De ha a szuvasodás mély, esetleg mér az ereket és idegeket ölelő fogcsa­tornába terjed, akkor gyökértömőét kell végezni, hogy a fog megmenthe­tő legyen A korszerű fogászati gyógykezelés során csak a hasznave­hetetlen, kijavíthatatlan fogakat, vagy azokat húzzák ki, amelyek veszélyt jelentenek. A foggyökér csúcsán meg­lapuló gennyes tasak az a ,géc“, ami­ből a gennykeltők kirajzanak a vérbe és a szlvbelhártyén a vesékben és az ízületekben komoly betegséget okoz­nak, a hajas fejbőrt pedig foltosán kopaszthatják. A szuvas, gennyes fog tfizféstek az ember szájában, ami sze­rencsétlen esetben lángra lobbanthat­­ja az egész épületet: az ember egész­ségét. A szájkultűra az egészség megtartá­sának egyik elengedhetetlen kelléke. Ebben a fogmosás, a száj- és garat­öblítés is beletartozik. Az estéit száj­mosás fontosabb, mint a reggeli, mert a fogakról a fogközökböl ki nem ke­félt ételmaradék éjszaka kezdi fog­­szuvasító munkáját. Ha valakinek a fogán lyuk támad, — még a fájdalom jelentkezése előtt — menjen orvoshoz, mert ilyenkor a togtőmés fájdalmatlanabb és bizto­sabb. Sót! Az egészségével törődő ember — elsősorban a fiatal — éven­te legalább egyezer vizsgáltassa meg fogait, hogy a kezdődő szuvasodást felfedezve, azonnal meggyógyíthassák beteg fogát. Ma itt... holnap ott. Ma csak • szájban, holnap már a szívben, a ve­sében, az Ízületekben ás mindenütt. Mert a szervezet reakcióképességének a grimasza, az allergia mindenütt a további helyeken ts arcátlankodhat. Ma csak a fog, a foggyökér, а gennyzacskó, a góc, de holnap szfv­­belhártyagyulladás. gócos gyulladás és a legtávolabbi Ízületek vándorló gyulladása. Ma — ahogy olvasónk Írja — „csak a fog, holnap már allergiás bőrtü­netek ás holnapután ...? Hát érdemes, kedves olvasóim? BUGA doktor u I/ postaládát kapott a Varga ut­ca. Szépet, csillogását. Az óvo­da falára akasztották. Ennek örült a postaláda a legjobban. Délelőtt a kis óvodások vidám éneklése, játszadozá­sa álomba ringatta, de délután ami­kor azok csendben pihentek, a posta­láda éberen figyelt,' jön-e valaki le­véllet. Szemben az utca másik oldalán volt a Pionírház. Oda jártak iskola után a pionírok, hogy az egyes szak­körökben hasznosan töltsék délután­jaikat. Az elsó napokban alig figyeltek jel a postaládára, nem csoda, hisz meg­szokták, hogy a postahivatalba vigyék a levelet. A postás nap mint nap fel­nyitotta, belenyúlt s amikor aztán pár napig nem akadt levél, dühösen le­gyintett. — Tudtam én, hogy fölösleges Ide ez a láda, csak bajom van vele, nem hoz ide senki levelet. Búsan nézett körül a postaláda: — Hát senki sem bízik bennem, senki sem szeret? Itt álljak üresen — ke­sergett magában s meg-meg rezzen­tek pléhből kalapált oldalai. Másnap a pionírházban levelet ír­tak a gyerekek. A Szovjetunió váro­saiból kapott címeket a tanítónéni adta nekik. Amikor elkészültek a le­vélírással, vidáman futottak a posta­ládához. Л postaláda bosszúja — En dobom be elsőként — kiabál­ta Böske. — Az enyém menjen elsőnek, mert messzebbre szánom — hadakozott Peti Végül aztán mindenki sorba be­­csúsztatta levelét a láda fogas bujta­­tója közé, azok pedig lágyan hulltak egymásra, további sorsukat várva. A postaláda büszkén nézett körül, szinte kiáltani szeretett volna: — Nézzetek rám, már nem állok Itt üresen, haszontalanul. Szeretnek a gyerekek és bíznak bennem. Várva várta a postást, akinek a kis- vagy a nagy utca felől kellett volna érkez­nie. Hiába várt. Elmúlt három őrá, el­múlt négy is, mégsem jött. A pionírok gyakran kinéztek az ab­lakon, mikor szedi ki leveleiket a postás, és közben beszélgettek: — Mit gondolsz mikor ér Rigába a levelem? — kérdezte izgatottan Jutka, a pöttöm Miskától. — Nem tudom, — felelte Miska. — Akár Moszkvába, akár Leningrádba megy innen a levél, több nap is kell, hogy odaérjen. A levelek másnap is ott pihentek a ládában, nem szedte ki őket a postás. Persze dühös lett. Mérgesen nézett szerte szét és elhatározta, hogy meg­bünteti a hanyag postást. Ogyis lett. Amikor harmadnap mégis rászánta magát a hanyag ember, hogy belenéz­zen a ládába, a postaláda fedele olyan erősen csapódott a kezére, hogy fájdalmában feljajdult. — Ügy kell neked — mosolygott magában a postaláda — máskor leg­alább teljesíted a kötelességedet. PARKAS RÓZSA BERCI ÉS A KUTYÁJA VÍZSZINTES: 1. Szócsata. 5. Be­szédrész. 7. Lóca. 9. Csukott. 10. Fi­gyel. 13. Egyiptomi napisten. 14 Becé zett nagyszülő. 16. Kicsinyítő . képző. 17. Helyrag 19. A jelmondat második része. 21. Mázsái. 22. Régi római kö­szöntés. 24. Film­csillag. 25. Farsan­gi sütemény. 26. Afrikai állam. 28. Véd. 29. Angol sze­szes ital. 30. Becé­zett női név. 32. Gúny. 36. Egyhan­gú. 38. Nagy ma­gyar forradalmi költő. 40. Szlovák személyes névmás. 42.............tán, ma­jomfajt». 44. Ady Endre. 45. Gyü­mölcsnedv. 48. Ti­sza betűi felcserél­ve. 47. Azonosak. 49. Görög politikai párt. 50. Iráni .pénz­egység. 52. .... ai-tenger, a Földközi­­tenger beltengere. 5. Az Arai is az. 56. Növény, főzete üdítő Ital. 57. A jelmondat harmadik része. 61. Duhaj. 62. Lét. 63. Európai főváros. 65. Izom­­kötő- 66. Energia. 67. Strázsa. 08. Szlovák föld. FÜGGŐLEGES: 2. Zamat, dzsem. 3 Puskarész. 4. Termést betakarít. В. A jelmondat első része. 7. Kása. 8. Név­elő. 11. A fejnek a nyakba átmenő hátsó része. 12. Lendület. 14. Tűz........ 15. Levegő görögül. 16. Kémiai jele „S“. 18. Közösségi rendeltetésének ün­nepélyesen átad valamit. 20. Mással­hangzó kiejtve. 21. Rögeszme. 23. Ré­gebbi Iskola típus. 25. Idegen nyelvű filmek végén olvashatjuk. 27. Literá­rne. 29. Hangszer. 31. Várpalotához csatolt magyarországi község. 33. Hiá­nyos bronz. 34. Vajdasági község. 35. I Klári, magyar színésznő. 37, Torinóban vanl 39. Angol helyeslés. 41. Asszonynév végződés. 43. Svájci kanton. 46. Egy oroszul. 48. Föléje helyez. 49. Származik. 50. Vörös né­metül. 51. Balatoni üdülőhely. 53. Te­nyér szlovákul (é. h.J. 54. A határnak két út vagy mezsgye közötti része. 55. Az épület legmagasabb része. 58. Csa­padék. 59. Irány. 60. Állóvíz. 61. Ró­mai hat. 64. Folyó Szibériában. Beküldendő a függ. 6., vízsz. 19. éa 57. sz. sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — nyertesek Lapunk 6. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Magas szín­vonalú zárszámadó közgyűlést! Könyvnyertesek: Gyurász Lajos, Do­linka (InámJ, Varga Vilma, Pastovce (Ipolypásztő), Dojcsan János, Mila­­novce (Nagykérj.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents