Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-10 / 1. szám

A züldségeskertben. Rendszeresen ellenőrizzük я pincében tárolt zöldséget, a romlásnak indult gyökereket — a vele közvetlenül érintkező homokkal együtt — távolítsuk el, hogy ne terjesszék a fertőzést. A homok, amibe a zöldséget ágyaztuk, ne legyen nedves. Ha kell, szellőztessük ki a tároló helyiséget, ezzel is módosíthatjuk a nedvességtartalmat. Az ágyásban hagyott feketegyökeret takarjuk le vékpnyan tőzeggel, a fogyasztásra felszedett gyökereket pedig a hideg pincében, tőzegbe ágyazva tároljuk. A szabad földben átte-' lelt póréhagyma ízletesebb, a fagyok ellen falombbal vagy fenyőgallyal kell letakarni. Ha azt akarjuk, hogy a rebarbara korán kifakadjon, tőzeggel védjük a hidegtől. Száraz fagyok idején a spenótot sem árt megszórni falombbal vagy letakarni fenyőágakkal.

Világos helyiségben mélyebb edényekben petrezselymet, metélőhagymát és zellert hajtathatunk. Jól felhasználhatók a virágcserepek. Ne feledkezzünk meg az állandó öntözésről és a 15—20 C fok hőmérséklet biztosításáról. A petrezselyem és zeller levágott fejrészét levélzöld termelésre is felhasználhatjuk. A gyökerek levágott fejrészét tegyük tányérkára — vágási felülettel lefelé — és öntsünk rá vizet, amit időnként cseréljünk ki. A hajtatott növények sok természetes vitamint tartalmaznak, amire télen ugyancsak szükségünk van.

Lassan készítsük- el a vetési és ültetési tervet. Szerezzük be a palántaneveléshez szükséges kellékeket és a vetőmagot. Ha tudjuk fűteni, a fóliaházban is nevelhetünk palántákat, egyébként csak üveg alatt, az istállótrágyára alapozott melegágyban. Ebből májusban lehet kiültetni a palántákat. Melegebb körzetekben pl. a karalábét korábban is.

Szabad Időnkben javítsuk ki a melegágyi ablakokat, fessük újra a kereteket (a firniszes festék megöli a kelő uborkát károsító atkákat) és ellenőrizzük a telelő magvak minőségét. A régebbi magvaknál nem árt ellenőrizni a csíraképességet (próbacsíráztatás), hogy szükség esetén legyen elég idő a készlet feltöltésére. Vásárlásnál mindig a rövidebb tenyészidejű fajták mellett döntsünk — korábban élvezhetjük a termést, esetleg többszörösen hasznosíthatjuk a területet.

Télen könnyebb szállítóeszközt keríteni, mint a tavaszi munkák idején, ezért már most szerezzük be a szükséges tőzeget, istállótrágyát vagy Vitahumot. Komposztálva jól tárolhatók, s szükség esetén azonnal kéznél vannak. Egyébként sem a legalkalmasabbak — a tőzeg kivételével — friss állapotban! felhasználásra, mert sok növény számára többet ártanak, mint használnak. Forgassuk át a tavaly készített

komposztot és közben keverjünk hozzá Thomasz-lisztet

vagy őrölt szuperfoszfátot (1 m3 komposztra 5 kg-ot).

A gyümölcsösben, januárban gyakori a vorőfényes meleg nappalok és a hideg éjszakák váltakozása, ami igen kedvezőtlenül hat a gyümölcsfákra, különösen a melegkedvelő kajszi- és őszibarackra. A kedvezőtlen hatás ellen a fák törzsének — esetleg koronájának — mésztejjel való lopermetezésével vagy bemeszelésével védekezhetünk. A fehér szín visszaveri a napsugarakat s ezzel elodázza a fák fakadását. Fagy-' mentes napokon permetezhetünk. A jobb tapadás érdekében 100 liter mésztejbe 2 kg Adhezint kell tenni. Persze az árnyékolás is megteszi, ha nem akarunk mésztejet használni.

zeljük el. A vágási felületeket kenjük be oltőviasszal, az idősebb fákét esetleg kelmefestőkkel is bekenhetjük. Sebkezelésre kátrányt ne használjunk, mert az éget.

Megmetszhetjük a ribiszkét, köszmétét és a málnát is. A köszméte vezérágait G—8, a fúcskák oldalhajtásait pedig

2—3 szemre vágjuk. Kevesebb, de nagyobb gyümölcsöket nyerünk. A besürűsödött koronájű köszmétefákat és ribiszkebokrokat az öregebb ágak eltávolításával ritkítjuk meg. Közben igazítsuk meg vagy újítsuk fel a köszméte- és ribiszkofák kötését, nehogy letörjenek a hó súlya alatt. .

Időnként ellenőrizzük я tá ľolt gyümölcsöt, szabályozzuk a helyiség hőmérsékletét és páratartalmát. Vegyük számba

Időszerű

tennivalók

Л

4..

A mésztejben egyébként 5 % Arborolt is kijuttathatunk.

A fa déli oldaláról megszedhetjük az oltóvesszőket. Csak a jól érett ágak jöhetnek számításba. A vesszőket csomózva, cédulával megjelölve hideg pincében tároljuk úgy, hogy egyik végüket elföldeljük. Ha nincs pincénk, # ház vagy kerti lak északi oldalán — nem a csöpögő'alatt — is elföldelhetjük a vesszőket, vagy ha még nincs befagyva a föld, egyszerűen beszúrhatjuk a vesszőt a fa alatt a földbe.

Ellenőrizzük a fák védőburkolatát, s ha rágcsálóktól eredő sebeket találunk a fák törzsén, azonnal kenjük be oltóviasszal, ne várjuk amíg kitavaszodik.

Ha az időjárás engedi és nincs —5 C foknál hidegebb, nekiláthatunk a gyümölcsfák gallyazásának. Az egészséges ágakat a földbe vagy hóba szúrva hagyjuk a fák alatt, hogy ezeket rágják a nyulak, ne a fákat. Előbb a beteg és száraz ágakat, majd az egymást keresztező és koronasűrítő gallyakat vágjuk le. A beteg ágakat azonban tanácsos április végéig eltüzelni, hogy megsemmisítsük a benne telelő kártevőket is. Kaparó segítségével tisztogassuk meg az idősebb fák törzsét és ágait, a földre terített papíron felhalmozódott kaparékot pedig tüa téli és tavaszi permetezéshez szükséges készítmények készletét, a hiányzókat a lehető legrövidebb időn belül szerezzük be. Most még van idő az utánajárásra. Január végéig 4 %-os Arborol M készítménynyel permetezhetünk. A 3 %-os Nitrosan-N 25 vagy az 1,5 %-os töménységben adható Nitrosen 50 metszés után február végéig — a fakadás első jeleinek észleléséig — alkalmazható. Tartsuk be a használati utasítást, nehogy kockára tegyük az egészségünket. Permetezzük le a díszcserjéket is. A fák alatt levő szamócát vagy telelő zöldséget takarással védjük a permetlétől.

Fakadás előtt még Polybarit, Kuprikol, Sulikol К vagy Sulka készítménnyel is le kell permetezni a fákat, ezért igyekezzünk beszerezni a kapható készítményeket. Ugyanúgy vásároljuk meg a tavaszi tápanyagpótláshoz szükséges műtrágyákat is.

Ne feledkezzünk meg hasznos segítőtársainkról, a madarakról sem. Most ők igénylik a mi segítségünket!

A virágoskerlben. A felnyurgult lombhullatő sövényeket fagymentes napokon metszhetjük, nyírhatjuk. A díszfák, cserjék ritkítása is fontos. Vigyázzunk a múlt évi rügyekből virágzókra, mert ezeket ilyenkor nem szabad metszeni! Az

dronokat védjük a közvetlen napfénytől és ezeket se metszszűk. Nagy höhullás után rázogassuk le az örökzöldek és tűlevelűek ágairól a havat, nehogy letörjenek a nagy súly alatt. Most kell megszedni a díszfák szaporítására és oltására szolgáló vesszőket is. Vázában hajtatásra vághatunk kisebb ágat a cseresznyefáról, manduláról, szilvafáról, dióról és somfáról stb. A hajtatás kb.

2—3 hétig tart.

Fagymentes időben szórjuk meg jó érett komposzttal a gyepet. A komposzthoz keverjünk köbméterenként 2—3 kg Thomasz-lisztet és'1—2 kg kénsavas kálit, vagy ezek hiányában 10 kg fahamut. Ha vékony a hótakaró és fagyos a fű, ne gyúrjuk feleslegesen!

Ellenőrizzük a tárolt hagymákat és gumókat. A helyiségben ne csökkenjen 0 C fok alá a hőmérséklet, mert megfagynak a gumók. Jó beszórni tőzeggel a gumókat és hagymákat, mert a tőzeg elszívja a felesleges nedvességet. A tárolt virágmagoknál is végezzük, el a csíráztatási próbát, nehogy tavasszal érjen a meglepetés!

Fordítsunk gondot a szoba díszeire is: Mértékletesen és az egyedi igényeknek megfelelően, lehetőleg lágy (eső ) vízzel öntözzünk. Áz öntözővíz hőmérséklete nagyjából azonos legyen a helyiség levegőjének hőmérsékletével. A virágzó vagy hajtatott dísznövénnyeket kiadósabban locsolgassuk. A gyökeres tulipánt és jácintot meleg helyiségbe visszük, de letakarjuk papírzacskóval. A cikláment hideg helyiségben tegyük az ablak közelébe, hogy minden bimbó kiviruljon. Törvényszerűen a cserép alá helyezett tányérkába öntsük a vizet és ne a virágokra (felülről), mert csak így lesz szép és tartós dísze otthonunknak.

A szőlőben. Kedvező időjárás esetén folytathatjuk a trágyázást. Az egyik évben istállótrágyát, a ipásikon komposztált Vitahumot vagy egyszerű komposztot tanácsos alkalmazni. Ha nincs befagyva a föld, talajforgatást is végezhetünk a tavaszi telepítéshez. A hónap végén már olthatunk.

Fejtsük le a bort, de lehető* leg úgy, hogy ne öntözzük el a földön. Minden cseppért kár, ráadásul veszélyes fertőzés forrása is lehet a tárolt borra nézve. A bor tárolására használt edényeket — többnyire hordók — mindig töltsük fel, hogy a lehető legkisebb felület érintkezzen a levegővel. A fel nem töltött hordóban könynyen barnatörést kap a bor, főleg a gyengébb.

A hosszú téli estéket igyekezzünk ésszerűen hasznosítani. Lapozgassuk át a szakkönyveket és szaklapokat, elevenítsük fel, bővítsük tudásunkat, s ha egy mód van rá, szervezzünk szakmai előadásokat vagy tapasztalatcserével egybekötött beszélgetéseket!

Cvíčela Alexej

Az új évben is igényesen

Tizenötéves múltra tekint vissza az SZKSZ šamoríni [somor- Jaí) helyi szervezete, amelyet I960, augusztus 15-én hívtak életre. A tízegynéhány alapító tag egyike Sebestyén József volt, aik jelenleg mint vezetőségi tisztségviselő továbbra is aktívan részt vesz a helyt szervezet életében. Elmondotta, hogy a helyi szervezet létrehozásában fontos szerepet játszottak a poslagalamb-lenyésztök, amely tenyésztési ágazat művelői azonban lassanként felhagytak az érdekes, de igényes szórakozással, s a fiatalok körébensincs követőjük. Helyüket fokozatosan más tenyésztési ágazatok iránt érdeklődők foglalták el. A tagok létszáma időközben70-re növekedett.

Az utóbbi években a helyi szervezetben igen szépen fel lendült a házinyúl tenyésztés, amellyel a tagok fele foglalko zik. Törzskönyvezett házinyu laik száma jelenleg 105, de az állomány állandó javulásával ezek száma is növekedik. Na gyobb mértékben nyolc házi nyúlfajta tenyésztésével foglalkoznak, amelyek közül első he lyen az újzélandi fehér nyúl áll. Ezt a francia ezüstnyúl, a kaliforniai vörös, a cseh tarka, a belga úriás, a csincsilla, a bécsi kékszemü fehér, valamint a kis csincsilla követi. A te nyészállomány minőségi javítá sát nagyban elősegíti az a tény, hogy módjukban áll a tenyésztésből kiselejtezett házinyula kat a nitrai (nyitrai) BRANKO üzemközi vállalatnak eladni. Ez a feldolgozó vállalat 1985-ben a helyi szervezet tagjaitól több mint 3809 kg élőnyuiat vett át, amit nagyobbrészt külföldön értékesített. A nyúlgereznából a KARA szőrmeipari vállalat ,prémutánzatokat készít, amelyek után igen nagy az érdek lödés a belföldi piacon és a külföldi szőrmebörzéken. Egy kidolgozott nyúlgerezna 50—60 devizakorona értéket képvisel. Az alacsonyabb minőségi asz tólyba sorolt nyúlgereznák szőréből a kalapipar készít hasz nálati cikkeket. Havonta egyszer a járási szervezet útján bejelentik az eladásra szánt házinyulak számát, ami 100— 12Q darab szokott lenni, s a eég előre jelzi az átvétel napját. Ezen a napon a tenyésztők a megbeszélt helyre viszik állataikat, ahol megtörténik az eladás. A 2,5—3,5 kg élősúlyú házinyulakért az Uzemközi vállalat kilónként 18 korunát fizel. Az ennél nagyabb súlyú, de rendszerint öregebb nyulakért kilónként már csak 15 koronát ad a vállalat. A kisebb testű házinyulak csomagolására a műanyagzacskót külföldről kapja a BRANKO vállalat, ahová a vágott nyulat szállítják, viszont azokat a nyulakat, amelyek nem férnek el a zacskóban, a hazai piacon értékesítik. A szapora és gyorsan növekedő újzélandi fehér nyúl a 2,5—3,5 kg os élősúlyt zöldtakarmányozás idején 3,5—4 hónap alatt éri el.

A jelenlegi szabályok értelmében a szervezet tagja legfeljebb hat törzskönyvezett házi

nyulat jelenthet be, amelyek mindegyikére évi 6 kg házinyúl tápot, granulátumot kap. E gyébként aki fizeti a tagsági díjat, az ennek fejében évente 10 kg keveréktakarmányt vásárolhat a szervezettől.

A tyúkharomfi tenyészti) tagozatban a helyi szervezet tag jainak ugyancsak fele tevékenykedik. Összesen 550 gyűrű zötl, törzskönyvezett baromfit tartanak nyilván hat fajtacsoportban. A helyi szervezet tag jai foglalkoznak a nyuhemsir (new hampsire), a leghorn, a rodejlend (rhode island red), a fehér plimut (white plymuth rock), a sárga plimut (jellow plymuth rock), valamint a vajandott (wyandotte) fajta te nyésztésével.

A baromfiból jelenleg 10 darab jelenthető be és ezek mindegyikére évi 5 kg takarmánykeveréket kap a tenyésztő.

Azt tervezik, hogy 1976 tavaszán nagyobb mennyiségű nyuhemsir napos csibét szereznek be. Ezt a baromfifajtát ötven évvel ezelőtt nemesítették ki az USA ban. Nem keresztezés sei keletkezett, mint más jelen leg tartott fajták, hanem а ко raiságra, gyors tollasodásra, nagy növekedési erélyre, jó takarmányértékesítésre, vitalitásra és húéosodásra nemesített rodejlend törzsekből kiválogatással jött létre. E középnagy testű fajta, melle szélesebb, teltebb, háta pedig rövidebb. Tollazatának színe az aranysárgától egészen a világosabb barnásvörösig fokozódik. Evezőinllai fekete szegélyűek. Érdekes és előnyös, hogy napos csibéinek ivara a pehely színe szerint 95 százalékos pontos sággal megállapítható. A kiska kasok szárnyai sötétek, jól kivehető fehér harántsávval, vagy szárnyszegély menti csíkkal. A jércék szárnyai viszont barnák vagy vöröses barnák, néha fehér végűek. Elképzeléseik szerint ezek tojásait a helyi szer vezet tagjai részére keltetnék ki a jövőben. Ezzel a fajtával távolabbi céljuk, hogy először elismert В tenyészetet, később A tenyészetet '^létesítenének, ami egyéb előnyökön kívül nagyobb takarmánymennyiséget és jobb tenyésztojás-eladási árat jelent. A tojáskeltetást egyelőre valamelyik szomszédos helyi szervezet keltetögé

pével, esetleg szervezetükön belül oldanák meg.

Valamikor az étkezési tojás eladása fejében takarmánykeveréket kaptak a tenyésztők, de ma enélkül kell eladniuk a tojást. Erre vezethető vissza, hogy a kistenyésztők érdeklő dése az utóbbi időben a hústí pusú baronifitörzsek tenyésztő se felé irányul.

Törzskönyvezett haszongalain bök nevelésével két tenyésztő foglalkozik, ami más helyi szervezetekhez mérten nagyon ke vés. Törzskönyviieg 23 galambot tartanak nyilván a cseh hágó hegyesgalamb fajtából. Ez a többi hegyes galambfajtától sajátos repülésmédjával különbözik. Hangos .szárnycsattogással lassan felemelkedik, s a levegőben egy utolsó szárnyasa pás után egy pillanatra megáll, majd szárnyait a test felett függőlegesen felemeli, össze szorítja és ilyen szárnytartással esik lefelé. Repülése felemelt szárnyakkal a bukúgalambok repülési mutatványaihoz hason ló. A galamb a földön is kitér jesztett szárnyakkal járkál. En nek a fajtának 39 színváltozata ismeretes.

A helyi szervezet tagjainak valamikor jelentős juhállománya volt, azonban a legelők megszüntetésével ez a tenyésztési ágazat visszafejlődött. Ez idő szerint mindössze 2 törzs könyvezett bárányt tartanak nyilván, amelyek mindegyikére évente 30 kg takarmánykeveréket kap tenyésztőjük.

A törzskönyvezett ebek tartása sem túlságosan elterjedt,

hiszen mindössze 6 darab ku tyát tartanak nyilván. Fajta szerint a skót vadászkutya, vagyis a kólia, valamint a német juhászkutya tenyésztésével foglalkoznak a helyi szervezet ben. Egy kutyára évente 70 kg takarmánytápot kap a tenyész tő, amelyben halliszt, dara, húsliszt, csontliszt stb. található.

Egzotikus madarakból mind össze tíz darabot tartanak, s fajta szerint a törpe papagályok vannak túlsúlyban.

A nagyobb létszám sajnos, nem hozta magával a tagok na gyobb aktivitását. Több önkéntes munkaerőre lenne szükség különféle akciók szervezéséhez. Például 1975-ben nem rendeztek helyi kiállítást, mert eddig nem szervezték meg, hogy a tagoknak saját kiállítási ketreceik legyenek. A kölcsönvett ilyen ketrecek használati díja és szállítási költsége viszont jelentős összegbe kéről, hiszen a kiállítás rendezésére legalább 100 ketrecre van szükségük. Az országos vagy a nemzetközi kiállítások látogatása sem valami nagyarányú. Például az 1975. december 12—14 e közötti

napokban Budapesten rendezett nemzetközi kisállatienyésztési kiállításra autóbuszos látogatást terveztek, de a látogatók toborzása igen vontatottan indult.

Hiányolják, hogy kevés a magyarnyelvű hazai szakkönyv és nincsen bővebben tájékoztató szakfolyóirat. Tagsági gyűlést negyedévenként rendeznek a HNB tanácstermében, de ne bezen jutnak helyiséghez, mert sok szervezet igényli. Ezért náluk is időszerűvé válik a kisállattenyésztők, a kertészkedők, a méhészek, a vadászok és a halászok helyi, illetőleg körzeti szervezeteinek együttműködése. Az öt mezőgazdasági jellegű érdekköri szervezet közös erővel telket szerezhet és tanácstermet, irodahelyiségeket, kiállítás rendezésére is alkalmas raktárakat létesíthet, sőt közös szállítóeszközt is beszerezhet.

Az érdekköri szerveztek helyi központjában el lehetne végezni a tenyészállatok ún. asztali értékelését, a kiselejtezett és piacra szánt házinyulak összegyűjtését, a különféle állatok oltását, a takarmány kiosztását és a többi árdekköri szervezetek tevékenységéhez szükséges különféle munkát: pl. a növényvédő vegyszerek és permetező felszerelések tárolását és elosztását, a műtrágya elosztást, a piaci zöldség és gyümölcs összegyűjtését, a cukor tárolását és elosztását, a méz felvásárlását, a lőtt vad osztályozásét és eladását, a haleledel tárolását stb. Az üzemelési költségeken a helyi szer' vezetek az igénybevétel arányában osztoznának. Az érdekköri szervezetek helyi központjának felügyelője is lehetne, aki tevékenységét bizonyos jutalom ellenében végezné.

A SZKSZ helyi szervezete az adminisztrációs munkák mintaszerű végzéséért már többször dicséretben részesült. Céljuk a tagság állatállományának minőségi javítása, tiszta vérvonalak fenntartásával, a fajtajelleg megőrzésével és az arra alkalmas egyedek törzskönyvezésével, tetoválásával, illetőleg gyűrűzésével. Igyekezetük jelenleg a baromfi В tenyészet, illetőleg az A-törzstenyészel kialakítására irányul.

A kisállattenyésztés nemes időtöltés, szórakuzás, de még piaci termelés esetén sem nyújt meggazdagodási lehetőséget, hiszen a vásárolt takarmány eléggé drága. Annyi azonban elérhető, hogy az állatok egyedi kiválasztása során kiselejtezett állatokat a tenyésztő és családja saját szükségletére hasznosítja, esetleg eladja. Magasabb áron értékesíthető azonban a fajtatiszta törzskönyvezett tenyészállat, vagy pl. az ilyen állattól származó tojás. Végeredményben tehát a kisállattenyésztés olyan tevékenység, amelyben összeköthető a kellemes a hasznossal.

KUCSERA SZILÁRD