Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-10 / 1. szám

Tapasztalataim a gyöngytyúkkal

#Jyöngytyúkokat elsősorban ” azoknak érdemes tartani, akik nagy kiíutút vagy szabad legelőt tudnak biztosítani az állatok számára. A gyöngytyúk ugyanis — a pulykához hasonlóan — csakis ilyen feltételek mellett hasznosítja meg felelően a legelőt. Elég éberek, elővigyázatosak, tapasztalataim szerint mégis tanácsos velük együtt tartani legalább egy két pulykát, amelyek nagyságukkal és harciasságukkal elriasztják a ragadozó madarakat. Az én tenyészetemből már elragadott egy tyúkot és egy kakast az ülyv, tehát nem hiszek abban az állításban, miszerint a gyöngytyúk éles — az emberi fül számára csaknem elviselhetetlen — hangja elriasztja a ragadozókat.

Egy időben azt tanácsolták, aki el «karja riasztani a ház környékéről a patkányokat, tartson gyöngytyúkot. Kipróbáltam, sikertelenül. Előfordult, hogy a tyúkok és a patkányok egy edényből ettek, nem beszélve arról, hogy kölykeiket a gyöngytyúkok szállásának tőszomszédságában nevelték fel. Ugyanez érvényes észrevételeim szerint a házi egérre is.

A szakirodalom szerint a gyöngytyúkok tojását tartósítás nélkül kilenc hónapig lehet tárolni. Sajnos, de ezt sem írhatom alá. Gyakorlatból tudom, hogy a jól tárolt tojást is legkésőbb három hónap alatt ajánlatos elfogyasztani. Csupán az első néhány tojást lehet körülbelül egy hónappal tovább tárolni, mivel azok vastagabb héjúak. Amikor a gyöngytyúkok belelendülnek a termelésbe, a

tojás héja már aránylag vé kony, tehát a tojás kevésbé eltartható. A gyöngytyúkoknál télen sokáig szünetel a termelés, de ha egyszer megkezdik a tojásrakást, szinte minden napra jut egy tojás. Átlagos évi tojástermelésük mintegy 105 darab.

A gyöngytyúkok nem minden esetben maradnak meg egy falkában, gyakran több részre oszlik a falka még akkor is, ha csak egy kakas van a tenyészetben. Az sem ritka jelenség, hogy a kakas egy tyúkhoz pártol és a többivel nem törődik. Ez gyakori oka lehet a tojások rossz megtermékenyítésének vagy teljes terméketlenségének.

Egyes tenyésztők azt állítják, a gyöngytyúkok nem szívesen járnak haza, illetve ritkán térnek vissza a legelőről a szállásra. Ёп ezt nem állítanám ilyen egyhangúan. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy a gyöngytyúkok igenis képesek megszokni tenyésztőjüket és hívó szavára bármikor szívesen viszszatérnek szállásukra. Kipróbáltam a szárnyak összekapcsolását és kurtítását is: az állatok minden esetben behúzódtak a biztonságot és nyugalmat

nyújtó ólba. Ügy tapasztaltam, jobb külön tartani a gyöngytyúkokat, de minden további nélkül együtt tarthatók a többi tyúkkal.

Kotlósnak szerintem legjobb a kotyogös gyöngytyúk, amely szépen kikelti és felneveli a csibéket. (Ez a gyakorlatban nem egészen így van — a szerk. megjegyzése.) Rossz tulajdonságaik közé tartozik, hogy a korlátlan kifutóban gyakran eltojják a tojást, aztán keresheti a tenyésztő. Ezt a problémát úgy oldottam meg, hogy reggel nem engedem ki őket azonnal a kifutóba vagy a legelőre, csak amikor már megtojtak. Ilyenkor nem zavarom őket, hogy nyugodtan tojjanak. Megszokták ezt a beosztást és nincs is problémám a tojások begyűjtésével. A nyugalom azért is fontos, mert a nyugtalanított állat nem tér vissza többé a fészkére, máshol tojja meg a tojást, viszont még a kakas sem árulja el minden esetben az új fészek helyét.

S még egy igen fontos dolog, amiről szintén szólni szeretnék. Igazuk van azoknak, akik a gyöngytyúk betegségekkel szembeni igen jó ellenálló képessége mellett kardoskodnak. Erről magúin is meggyőződtem.

Nem véletlenül tértem át a gyöngytyúk tenyésztésére, komoly ok késztetett erre a lépésre. Sok tyúkot tartottam, s egyszer felütötte fejét tenyészetemben a baromfitlfusz. Nem likvidálhattam egyszerre az egész tenyészetet, így a kifutóban bizony korlátlanul érintkezhettek a közben beszerzett, és egyébként külön ólban tartott gyöngytyúkokkal. A szakirodalom kiváló ellenálló képességről beszél, így hát nem féltettem az állatokat a fertő zéstől. Tizenegy hónapig voltak érintkezésben a beteg tyúkokkal, de a fertőzés legkisebb jelét sem észleltem. A betegség felszámolásáig is vágtunk le a tyúkokból, de az elővigyázatosság kedvéért a belső részeket mindig eltüzeltük. Egyszer véletlenül az udvarra kerültek a levágott beteg állat belső részei és a gyöngytyúkok rövidé sen össze is verekedtek rajta. Fertőződésre ezután sem került sor. Egyébként háromhavonként végeztem az ellenőrző vizsgálatokat.

A példával nem azt akarom mondani, hogy ezután mindenki így tegyen, mert állategészségügyi szempontból ez helytelen volna. Csupán azt akartam szemléltetni, milyen ellenállóak a betegséggel szemben a gyöngytyúkok. Hasonló esetben a tenyésztői berendezéseket teljesen ki kell üríteni, a berendezést és a kellékeket tökéletesen fertőtleníteni kell, sőt a kifutót is gondosan rendezni kell, hogy megfeleljen az egészségügyi követelményeknek.

Fähnrich M., tenyésztő

A macskaszór veszélyes a kisgyermekre

Külföldi szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a pólyásbabák és a kisgyermekek egészségére veszélyes lehet a közelükben levő macska. A sokszor erősen hüllő szőrök belélegezve a légutak gyulladását okozhatják, de kórokozókkal fertőzöttek Is lehetnek, és a szájon át betegségeket terjeszthetnek. Ezért javasolják, hogy a házban élő macska ne tartózkodjék a kisgyermekkel egy helyiségben, vagy legalább a gyermeket ne hagyják vele őrizetlenül.

(Das Tier)

illllilllllllllll

llllllllllilllllllllllll

£k vojanyl Jövő egyesült szövetkezet földterülete három és félezer hektár. Termelésüket tekintve növénytermesztéssel és állattenyésztéssel ' foglalkoznak. Eredményeik mind a két ágazatban állandóan javuló tendenciát mutatnak. Különösen kiválóak a libatenyésztésben, amellyel még 1967-ben kezdtek foglalkozni. Először kisebb törzsállományt hoztak létre, amit a szomszédos Magyarországról szereztek be, tájékoztatott Tóth Lajos zootechnikus, akinek a hatáskörébe tartozik ez az ágazat. Jelenlegi törzsállományuk négyezer darab körül mozog. Gondozásukat négy személy látja el. Lelkiismeretes munkájuk nagyban hozzájárul a jó eredmények eléréséhez. Ketten a Labore partján elterülő legelőn vigyáznak az állatokra; ketten pedig a benti munkákat: a tisztogatást, a póttakarmányozást stb. látják el. Póttakarmányt csak akkor etetnek az állatokkal, amikor tojásra készítik elő. Évente kétszer tojatnak. Tojóállományukat minden évben felfrissítik. így egy tojótól átlagosan 38—40 db tojást

nyernek. A tojásokból, amit géppel keltetnek ki, hatvan százalékban életerős kislibákat

A lúdtenyésztés kifizetődő

kapnak. Ezek egy részét eladják, a többit hizlalják. Hatvan napos korukban, amikor elérik a 4—5 kg-os súlyt, eladják. A pecsenyeliba kilogrammja tizenhét korona.

A hizlalási részlegen nagyon jó munkát végeznek Kocsis Ilona és Tóth Erzsébet. A keltetőben dicséretet érdemelnek Kovács Ibolya és Kondás Éva,

akik az egészséges kislibák után 1,20 koronát kapnak. Továbbá Bezák Lajosné és Kocsis Ferencné. Jó munkájukról a szövetkezet vezetősége elismerően nyilatkozott.

A szövetkezet vezetősége nagyon jól értékesíti a liba tollát is. Évente az eladott mennyiség hétszáz kilogrammot tesz ki, s egy kg-ért száz koronát kapnak.

A fentiekből kiderül, hogy a libatenyészlés megfelelő feltételek között eredményes és kifizetődő. Ezt bizonyítja a Vojanyi Efsz is, ahol egyre bővítik az állattenyésztés ezen ágazatát. A kiválasztott törzsállományon kívül az összállományt szeretnék felhizlalni, eladni, mert így gazdaságosabb. De mivel takarmányhiánnyal küzdenek, egyelőre a kislibák bizonyos részét egyhetes korban, vagy az átvevővel való megegyezés alapján, eladják.

Parajos László

A szakképzettség fokozásával a feladatok

Sikeresen befejeztük az ötödik ötéves tervet és most rajtunk, mindannyiunkon múlik, hogyan kezdjük el a hatodik ötéves tervidőszakot. Közismert tény, hogy az elkövetkező öt év célkitűzései még igényesebbek, ezért minden szakaszon elsőrendű feladatnak kell tekinteni ezek teljesítését. A közeljövőben komoly feladat vár a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészkedők Szövetségének helyi szervezeteire is. Ellátogattunk Dunajská Stredára (Dunaszerdahelyre), ahol R eh á к László, elvtárssal, az SZGYKSZ helyi szervezetének elnökével elbeszélgettünk a szervezet eddigi sikereiről és jövőbeli célkitűzéseiről.

A helyi szervezet 1972 májusig szerényen működött. Ezt bizonyítja az is, hogy akkoriban a szervezetnek csupán 52 tagja volt, a fizető tagok pedig csak tizenketten voltak! A májusi évzáró taggyűlésen a tagság új vezetőséget választott, melynek élére Rehák László, a Városi Nemzeti Bizottság titkára került. A vezetőség jó munkáját az is bizonyítja, hogy a szervezetnek jelenleg már 412 tagja van. Persze a nagyarányú létszámnövekedéssel párhuzamosan növekedtek a vezetőséggel szemben támasztott igények is.

A vezetőség elsőrendű feladatként a tagok szakképzettségének fokozását tűzte ki. Ezt egyrészt szakelőadások rende zésével, másrészt szakirodalom bebiztosításával, valamint különféle propagandaanyagok ki adásával oldották meg. 1972 tői napjainkig 14 szakelőadást rendeztek, melyeken megvitatták a gyümölcsfák trágyázását, a kártevők elleni védekezést, a metszést, a gyümölcsfélék szedését és raktározását, a szőlő szüretelését és a bor kezelését, valamint a fóliagazdálkodás előnyeit és jelentőségét. Kezdetben nem volt valami nagy érdeklődés az előadások iránt, mert egy egy előadáson csak 15—25 tag vett részt! A legeredményesebb szakelőadásra 1974 januárjában került sor. Akkor ugyanis a Budapesti Kertészeti Egyetem tanárai, Fabula Zoltán és Mádi Rezső voltak az előadók, akik beszámoltak a gyümölcsfák metszésének új, meghonosult módszereiről, az új gyümölcsfajtákról és átfogó képet adtak az európai országok kiskertészetéről. Ezen az előadáson már 110 tag vett részt, de a következő előadásokon is szép számban voltak jelen a tagok.

Az 1975-ben rendezett előadásokon foglalkoztak a növényvédelmi kérdésekkel és a talaj megmunkálásának lehetőségeivel. Az évzáró taggyűlésen ezenkívül B7 szakkönyvet is szétosztottak. Az elmondottakból megállapíthatjuk, hogy a vezetőség elsőrendű feladata a tagság szakképzettségének fokozása és igényeinek kielégítése volt.

tel|esítéséért

Az idén az SZGYKSZ JB-a már harmadízben rendezte meg a „Csallóköz gyümölcse“ elnevezésű kiállítást. Ezen csakis a Dunajská Streda-i járás kiskertészkedői vehetnek, részt gyümölcs- és zöldségfélékkel, valamint virágokkal. Már az eddigi' kiállításokon is sikeresen szerepeltek termékeikkel a helyi szervezet tagjai. Az idén a 95 kiállított termékük közül egy arany-, 6 ezüst- és 5 bronzérmet kapott. A tagok közül ketten elismerő oklevélben részesültek.

A „Csallóköz gyümölcse“ elnevezésű kiállításon kívül a tagok termékeikkel résztvettek a nitrai „Agrokomplex ’75“ kiállításon is: 78 termékkel 460 pontot szereztek, ami kb. 10 arany- 10 ezüst- és 13 bronzéremnek felelt meg. Ezzel az eredményükkel első helyen végeztek szlovákiai méretben a helyi szervezetek versenyében. Sajnos, ineg kell jegyezni azt is, hogy a tagok még a mai napig sem kapták meg az elismerő okleveleket és az érmeket! Állítólag az oklevelek még a nyomdában vannak. A tagok eddig (decemberben) csak köszönő leveleket kaptak. Az oklevelek és az érmek időbeni kiutalásának szerintünk nagy jelentősége van a tagok későbbi tevékenysége szempontjából is. Reméljük, a jövőben a beavatott személyek mindent elkövetnek e hiányosságok minél előbbi kiküszöbölése érdeké ben!

A szervezet képviseltette magát a litoméricei (Záhrada Čiech) kiállításon is 18 termék kel, de ezidáig nem ismerik az ereményeket!

Mivel többen foglalkoznak szőlőtermesztéssel, az évzáró taggyűlés után évente borversenyt is rendeznek. Általában húsz bormintával neveznek be a tagok. Az első négy helyezett a bíráló bizottság, az ötödik pedig a közönség által meghatározott díjat kapja. Az SZGYKSZ KB felhívására 8 bormintát küldtek a vinnéi szövetkezetben (humennéi járás) rendezett borversenyre, melyen 2 első, 5 második és egy harmadik helyezést értek el. A felhívás szerint érmeket is kellett volna kapniuk a díjazottaknak, de a tagok végül csak elismerő okleveleket kaptak a bormintákért.

A szervezet vezetősége nem feledkezik meg a tanulmányúttal egybekötött kirándulásokról sem. 1974-ben pl. kilencvenen meglátogatták a Budapesti

Kertészeti Egyetem gyümölcsösét és kertészetét, a már említett tanárok közreműködésével, utána pedig megtekintették a Budapesti Mezőgazdasági Kiállítást. A múlt évben negyvenötén meglátogatták a bojnicei gyümölcsnemesítő intézetet. E- zen a tanulmányúton a tagok sokat tapasztalhattak, ráadásul még oltóanyagot is kaptak.

A termékek felvásárlását illetően hiányosságokkal találkozhatunk, melyek abból erednek, hogy a szervezetnek nincsen külön megbízott embere erre a célra, s nem rendelkeznek megfelelő épülettel sem. A tagok a múlt évben kb.: 50 ezer korona értékű zöldséget és gyümölcsöt a ZELENINA vállalatnál, és 10 ezer korona értékű árut pedig a JEDNOTA fogyasztási szövetkezetben értékesítettek. Már huzamosabb idő óta nem kielégítő a termelők és a felvásárlók kapcsolata, mert a tagoktól gyengébb minőségi osztályokban veszik át a gyümölcsöt, zöldséget! Nem ártana, ha az SZGYKSZ JB ának közreműködésével javítanának a termelők és a felvásárlók kapcsolatán, mert a CSKP KB októberi plénuma határozatai feladatul adták a zöldség- és gyümölcsfélék termesztésének növelését és ezáltal a lakosság élelmiszerekkel való ellátásának javítását! E feladat megvalósításához, amint tudjuk, a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészkedők Szövetségének helyi szervezetei is nagymértékben hozzájárulnak.

A helyi szervezet jó kapcsolatot teremtett a helyi AKI természetbaráti szakkörének tagjaival is. Számukra már több ízben tartottak szakelőadásokat, hogy a fiatalokkal is megkedveltessék a kiskertészkedést és a környezetvédelmet.

Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészkedők Szövotsége Dunajská Streda-i helyi szervezetének vezetősége jól teljesíti feladatait. Ezt bizonyítja az is, hogy a tagsági díjat minden akadály nélkül február elejére összegyűjtik és azonnal elküldik az SZGYKSZ KB ára. Nagy gondot fordít a vezetőség a társadalmi munkák megszervezésére és a vállalt szocialista kötelezettségek teljesítésére. A tagság pl. a múlt évben 4 ezer óra társadalmi munka elvégzését vállalta, amit teljesített is.

A jövőre nézve szeretnék több részre, csoportra osztani a helyi szervezetet, mert a nagy szervezet (412 tag) irányítása rengeteg munkát igényel a vezetőségtől. Tovább fokozzák a tagok szakképzettségét és a tagokat a társadalmi követelményeknek megfelelően (politikailag is) nevélik.

Reméljük a helyi szervezet vezetősége és tagsága a jövőben mindent elkövet a kitűzött feladatok teljesítése érdekében és megteremtik a további sikerekhez vezető utat! Hogy ez megvalósuljon, — a vezetőség szerint — javítani kell az SZGYKSZ JB és KB irányítómunkáján is! (BARA)

A hozzáértés eredménye.

Itatoc —bob-*