Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-10 / 1. szám

Tapasztalataim a gyöngytyúkkal #Jyöngytyúkokat elsősorban ” azoknak érdemes tarta­ni, akik nagy kiíutút vagy sza­bad legelőt tudnak biztosítani az állatok számára. A gyöngy­­tyúk ugyanis — a pulykához hasonlóan — csakis ilyen fel­tételek mellett hasznosítja meg felelően a legelőt. Elég éberek, elővigyázatosak, tapasztalataim szerint mégis tanácsos velük együtt tartani legalább egy két pulykát, amelyek nagyságukkal és harciasságukkal elriasztják a ragadozó madarakat. Az én tenyészetemből már elragadott egy tyúkot és egy kakast az ülyv, tehát nem hiszek abban az állításban, miszerint a gyöngytyúk éles — az emberi fül számára csaknem elviselhe­tetlen — hangja elriasztja a ragadozókat. Egy időben azt tanácsolták, aki el «karja riasztani a ház környékéről a patkányokat, tartson gyöngytyúkot. Kipróbál­tam, sikertelenül. Előfordult, hogy a tyúkok és a pat­kányok egy edényből ettek, nem beszélve arról, hogy köly­­keiket a gyöngytyúkok szállá­sának tőszomszédságában ne­velték fel. Ugyanez érvényes észrevételeim szerint a házi egérre is. A szakirodalom szerint a gyöngytyúkok tojását tartósítás nélkül kilenc hónapig lehet tá­rolni. Sajnos, de ezt sem írha­tom alá. Gyakorlatból tudom, hogy a jól tárolt tojást is leg­később három hónap alatt aján­latos elfogyasztani. Csupán az első néhány tojást lehet körül­belül egy hónappal tovább tá­rolni, mivel azok vastagabb hé­­júak. Amikor a gyöngytyúkok belelendülnek a termelésbe, a tojás héja már aránylag vé kony, tehát a tojás kevésbé el­tartható. A gyöngytyúkoknál télen sokáig szünetel a terme­lés, de ha egyszer megkezdik a tojásrakást, szinte minden nap­ra jut egy tojás. Átlagos évi to­­jástermelésük mintegy 105 da­rab. A gyöngytyúkok nem min­den esetben maradnak meg egy falkában, gyakran több részre oszlik a falka még akkor is, ha csak egy kakas van a tenyé­szetben. Az sem ritka jelenség, hogy a kakas egy tyúkhoz pár­tol és a többivel nem törődik. Ez gyakori oka lehet a tojások rossz megtermékenyítésének vagy teljes terméketlenségének. Egyes tenyésztők azt állítják, a gyöngytyúkok nem szívesen járnak haza, illetve ritkán tér­nek vissza a legelőről a szál­lásra. Ёп ezt nem állítanám ilyen egyhangúan. Azt tapasz­taltam ugyanis, hogy a gyöngy­tyúkok igenis képesek meg­szokni tenyésztőjüket és hívó szavára bármikor szívesen visz­­szatérnek szállásukra. Kipró­báltam a szárnyak összekapcso­lását és kurtítását is: az álla­tok minden esetben behúzód­tak a biztonságot és nyugalmat nyújtó ólba. Ügy tapasztaltam, jobb külön tartani a gyöngy­tyúkokat, de minden további nélkül együtt tarthatók a töb­bi tyúkkal. Kotlósnak szerintem legjobb a kotyogös gyöngytyúk, amely szépen kikelti és felneveli a csibéket. (Ez a gyakorlatban nem egészen így van — a szerk. megjegyzése.) Rossz tu­lajdonságaik közé tartozik, hogy a korlátlan kifutóban gyakran eltojják a tojást, az­tán keresheti a tenyésztő. Ezt a problémát úgy oldottam meg, hogy reggel nem engedem ki őket azonnal a kifutóba vagy a legelőre, csak amikor már meg­­tojtak. Ilyenkor nem zavarom őket, hogy nyugodtan tojjanak. Megszokták ezt a beosztást és nincs is problémám a tojások begyűjtésével. A nyugalom a­­zért is fontos, mert a nyugta­lanított állat nem tér vissza többé a fészkére, máshol tojja meg a tojást, viszont még a ka­kas sem árulja el minden eset­ben az új fészek helyét. S még egy igen fontos dolog, amiről szintén szólni szeretnék. Igazuk van azoknak, akik a gyöngytyúk betegségekkel szembeni igen jó ellenálló ké­pessége mellett kardoskodnak. Erről magúin is meggyőződtem. Nem véletlenül tértem át a gyöngytyúk tenyésztésére, ko­moly ok késztetett erre a lé­pésre. Sok tyúkot tartottam, s egyszer felütötte fejét tenyé­szetemben a baromfitlfusz. Nem likvidálhattam egyszerre az egész tenyészetet, így a kifutó­ban bizony korlátlanul érint­kezhettek a közben beszerzett, és egyébként külön ólban tar­tott gyöngytyúkokkal. A szak­­irodalom kiváló ellenálló ké­pességről beszél, így hát nem féltettem az állatokat a fertő zéstől. Tizenegy hónapig voltak érintkezésben a beteg tyúkok­kal, de a fertőzés legkisebb je­lét sem észleltem. A betegség felszámolásáig is vágtunk le a tyúkokból, de az elővigyáza­tosság kedvéért a belső része­ket mindig eltüzeltük. Egyszer véletlenül az udvarra kerültek a levágott beteg állat belső ré­szei és a gyöngytyúkok rövidé sen össze is verekedtek rajta. Fertőződésre ezután sem került sor. Egyébként háromhavon­­ként végeztem az ellenőrző vizsgálatokat. A példával nem azt akarom mondani, hogy ezután mindenki így tegyen, mert állategészség­ügyi szempontból ez helytelen volna. Csupán azt akartam szemléltetni, milyen ellenállóak a betegséggel szemben a gyöngytyúkok. Hasonló esetben a tenyésztői berendezéseket tel­jesen ki kell üríteni, a beren­dezést és a kellékeket tökéle­tesen fertőtleníteni kell, sőt a kifutót is gondosan rendezni kell, hogy megfeleljen az egész­ségügyi követelményeknek. Fähnrich M., tenyésztő A macskaszór veszélyes a kis­gyermekre Külföldi szakemberek felhívják a figyelmet ar­ra, hogy a pólyásbabák és a kisgyermekek egész­ségére veszélyes lehet a közelükben levő macska. A sokszor erősen hüllő szőrök belélegezve a lég­utak gyulladását okozhat­ják, de kórokozókkal fer­tőzöttek Is lehetnek, és a szájon át betegségeket terjeszthetnek. Ezért ja­vasolják, hogy a házban élő macska ne tartózkod­jék a kisgyermekkel egy helyiségben, vagy leg­alább a gyermeket ne hagyják vele őrizetlenül. (Das Tier) illllilllllllllll llllllllllilllllllllllll £k vojanyl Jövő egyesült szövetkezet földterüle­te három és félezer hektár. Termelésüket tekintve növény­termesztéssel és állattenyész­téssel ' foglalkoznak. Eredmé­nyeik mind a két ágazatban állandóan javuló tendenciát mutatnak. Különösen kiválóak a libatenyésztésben, amellyel még 1967-ben kezdtek foglal­kozni. Először kisebb törzsállo­mányt hoztak létre, amit a szomszédos Magyarországról szereztek be, tájékoztatott Tóth Lajos zootechnikus, akinek a hatáskörébe tartozik ez az ága­zat. Jelenlegi törzsállományuk négyezer darab körül mozog. Gondozásukat négy személy látja el. Lelkiismeretes munká­juk nagyban hozzájárul a jó eredmények eléréséhez. Ketten a Labore partján elterülő lege­lőn vigyáznak az állatokra; ket­ten pedig a benti munkákat: a tisztogatást, a póttakarmányo­zást stb. látják el. Póttakar­mányt csak akkor etetnek az állatokkal, amikor tojásra ké­szítik elő. Évente kétszer tojat­­nak. Tojóállományukat minden évben felfrissítik. így egy tojó­tól átlagosan 38—40 db tojást nyernek. A tojásokból, amit géppel keltetnek ki, hatvan szá­zalékban életerős kislibákat A lúd­­tenyésztés kifizetődő kapnak. Ezek egy részét elad­ják, a többit hizlalják. Hatvan napos korukban, amikor elérik a 4—5 kg-os súlyt, eladják. A pecsenyeliba kilogrammja ti­zenhét korona. A hizlalási részlegen nagyon jó munkát végeznek Kocsis Ilo­na és Tóth Erzsébet. A kelte­tőben dicséretet érdemelnek Kovács Ibolya és Kondás Éva, akik az egészséges kislibák után 1,20 koronát kapnak. To­vábbá Bezák Lajosné és Kocsis Ferencné. Jó munkájukról a szövetkezet vezetősége elisme­rően nyilatkozott. A szövetkezet vezetősége na­gyon jól értékesíti a liba tollát is. Évente az eladott mennyi­ség hétszáz kilogrammot tesz ki, s egy kg-ért száz koronát kapnak. A fentiekből kiderül, hogy a libatenyészlés megfelelő felté­telek között eredményes és ki­fizetődő. Ezt bizonyítja a Vo­­janyi Efsz is, ahol egyre bőví­tik az állattenyésztés ezen ága­zatát. A kiválasztott törzsállo­mányon kívül az összállományt szeretnék felhizlalni, eladni, mert így gazdaságosabb. De mi­vel takarmányhiánnyal küzde­nek, egyelőre a kislibák bizo­nyos részét egyhetes korban, vagy az átvevővel való meg­egyezés alapján, eladják. Parajos László A szakképzettség fokozásával a feladatok Sikeresen befejeztük az ötö­dik ötéves tervet és most raj­tunk, mindannyiunkon múlik, hogyan kezdjük el a hatodik ötéves tervidőszakot. Közismert tény, hogy az elkövetkező öt év célkitűzései még igényeseb­bek, ezért minden szakaszon elsőrendű feladatnak kell tekin­teni ezek teljesítését. A közel­jövőben komoly feladat vár a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészkedők Szövetségének helyi szervezeteire is. Elláto­gattunk Dunajská Stredára (Dunaszerdahelyre), ahol R e­­h á к László, elvtárssal, az SZGYKSZ helyi szervezetének elnökével elbeszélgettünk a szervezet eddigi sikereiről és jövőbeli célkitűzéseiről. A helyi szervezet 1972 máju­sig szerényen működött. Ezt bi­zonyítja az is, hogy akkoriban a szervezetnek csupán 52 tag­ja volt, a fizető tagok pedig csak tizenketten voltak! A má­jusi évzáró taggyűlésen a tag­ság új vezetőséget választott, melynek élére Rehák László, a Városi Nemzeti Bizottság titká­ra került. A vezetőség jó mun­káját az is bizonyítja, hogy a szervezetnek jelenleg már 412 tagja van. Persze a nagyarányú létszámnövekedéssel párhuza­mosan növekedtek a vezetőség­gel szemben támasztott igények is. A vezetőség elsőrendű fel­adatként a tagok szakképzett­ségének fokozását tűzte ki. Ezt egyrészt szakelőadások rende zésével, másrészt szakirodalom bebiztosításával, valamint kü­lönféle propagandaanyagok ki adásával oldották meg. 1972 tői napjainkig 14 szakelőadást ren­deztek, melyeken megvitatták a gyümölcsfák trágyázását, a kár­tevők elleni védekezést, a met­szést, a gyümölcsfélék szedését és raktározását, a szőlő szüre­telését és a bor kezelését, va­lamint a fóliagazdálkodás elő­nyeit és jelentőségét. Kezdet­ben nem volt valami nagy ér­deklődés az előadások iránt, mert egy egy előadáson csak 15—25 tag vett részt! A leg­eredményesebb szakelőadásra 1974 januárjában került sor. Akkor ugyanis a Budapesti Ker­tészeti Egyetem tanárai, Fabula Zoltán és Mádi Rezső voltak az előadók, akik beszámoltak a gyümölcsfák metszésének új, meghonosult módszereiről, az új gyümölcsfajtákról és átfogó képet adtak az európai orszá­gok kiskertészetéről. Ezen az előadáson már 110 tag vett részt, de a következő előadá­sokon is szép számban voltak jelen a tagok. Az 1975-ben rendezett elő­adásokon foglalkoztak a nö­vényvédelmi kérdésekkel és a talaj megmunkálásának lehető­ségeivel. Az évzáró taggyűlé­sen ezenkívül B7 szakkönyvet is szétosztottak. Az elmondot­takból megállapíthatjuk, hogy a vezetőség elsőrendű feladata a tagság szakképzettségének fokozása és igényeinek kielégí­tése volt. tel|esítéséért Az idén az SZGYKSZ JB-a már harmadízben rendezte meg a „Csallóköz gyümölcse“ elneve­zésű kiállítást. Ezen csakis a Dunajská Streda-i járás kisker­­tészkedői vehetnek, részt gyü­mölcs- és zöldségfélékkel, vala­mint virágokkal. Már az eddigi' kiállításokon is sikeresen sze­repeltek termékeikkel a helyi szervezet tagjai. Az idén a 95 kiállított termékük közül egy arany-, 6 ezüst- és 5 bronzérmet kapott. A tagok közül ketten elismerő oklevélben részesül­tek. A „Csallóköz gyümölcse“ el­nevezésű kiállításon kívül a ta­gok termékeikkel résztvettek a nitrai „Agrokomplex ’75“ kiál­lításon is: 78 termékkel 460 pontot szereztek, ami kb. 10 arany- 10 ezüst- és 13 bronz­éremnek felelt meg. Ezzel az eredményükkel első helyen vé­geztek szlovákiai méretben a helyi szervezetek versenyében. Sajnos, ineg kell jegyezni azt is, hogy a tagok még a mai napig sem kapták meg az elis­merő okleveleket és az érme­ket! Állítólag az oklevelek még a nyomdában vannak. A tagok eddig (decemberben) csak kö­szönő leveleket kaptak. Az ok­levelek és az érmek időbeni ki­utalásának szerintünk nagy je­lentősége van a tagok későbbi tevékenysége szempontjából is. Reméljük, a jövőben a beava­tott személyek mindent elkö­vetnek e hiányosságok minél előbbi kiküszöbölése érdeké ben! A szervezet képviseltette ma­gát a litoméricei (Záhrada Čiech) kiállításon is 18 termék kel, de ezidáig nem ismerik az ereményeket! Mivel többen foglalkoznak szőlőtermesztéssel, az évzáró taggyűlés után évente borver­senyt is rendeznek. Általában húsz bormintával neveznek be a tagok. Az első négy helyezett a bíráló bizottság, az ötödik pedig a közönség által megha­tározott díjat kapja. Az SZGY­KSZ KB felhívására 8 bormin­tát küldtek a vinnéi szövetke­zetben (humennéi járás) rende­zett borversenyre, melyen 2 el­ső, 5 második és egy harmadik helyezést értek el. A felhívás szerint érmeket is kellett volna kapniuk a díjazottaknak, de a tagok végül csak elismerő ok­leveleket kaptak a bormintá­kért. A szervezet vezetősége nem feledkezik meg a tanulmány­­úttal egybekötött kirándulások­ról sem. 1974-ben pl. kilencve­­nen meglátogatták a Budapesti Kertészeti Egyetem gyümölcsö­sét és kertészetét, a már emlí­tett tanárok közreműködésével, utána pedig megtekintették a Budapesti Mezőgazdasági Kiál­lítást. A múlt évben negyven­ötén meglátogatták a bojnicei gyümölcsnemesítő intézetet. E- zen a tanulmányúton a tagok sokat tapasztalhattak, ráadásul még oltóanyagot is kaptak. A termékek felvásárlását il­letően hiányosságokkal talál­kozhatunk, melyek abból ered­nek, hogy a szervezetnek nin­csen külön megbízott embere erre a célra, s nem rendelkez­nek megfelelő épülettel sem. A tagok a múlt évben kb.: 50 ezer korona értékű zöldséget és gyü­mölcsöt a ZELENINA vállalat­nál, és 10 ezer korona értékű árut pedig a JEDNOTA fogyasz­tási szövetkezetben értékesítet­tek. Már huzamosabb idő óta nem kielégítő a termelők és a felvásárlók kapcsolata, mert a tagoktól gyengébb minőségi osztályokban veszik át a gyü­mölcsöt, zöldséget! Nem ártana, ha az SZGYKSZ JB ának közre­működésével javítanának a ter­melők és a felvásárlók kapcso­latán, mert a CSKP KB októberi plénuma határozatai feladatul adták a zöldség- és gyümölcs­­félék termesztésének növelését és ezáltal a lakosság élelmisze­rekkel való ellátásának javítá­sát! E feladat megvalósításá­hoz, amint tudjuk, a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertész­kedők Szövetségének helyi szer­vezetei is nagymértékben hoz­zájárulnak. A helyi szervezet jó kapcso­latot teremtett a helyi AKI ter­mészetbaráti szakkörének tag­jaival is. Számukra már több ízben tartottak szakelőadáso­kat, hogy a fiatalokkal is meg­kedveltessék a kiskertészke­­dést és a környezetvédelmet. Az elmondottakból arra kö­vetkeztethetünk, hogy a Szlo­vákiai Gyümölcsészek és Kis­kertészkedők Szövotsége Dunaj­ská Streda-i helyi szervezeté­nek vezetősége jól teljesíti fel­adatait. Ezt bizonyítja az is, hogy a tagsági díjat minden akadály nélkül február elejére összegyűjtik és azonnal elkül­dik az SZGYKSZ KB ára. Nagy gondot fordít a vezetőség a tár­sadalmi munkák megszervezé­sére és a vállalt szocialista kö­telezettségek teljesítésére. A tagság pl. a múlt évben 4 ezer óra társadalmi munka elvég­zését vállalta, amit teljesített is. A jövőre nézve szeretnék több részre, csoportra osztani a he­lyi szervezetet, mert a nagy szervezet (412 tag) irányítása rengeteg munkát igényel a ve­zetőségtől. Tovább fokozzák a tagok szakképzettségét és a ta­gokat a társadalmi követelmé­nyeknek megfelelően (politikai­lag is) nevélik. Reméljük a helyi szervezet vezetősége és tagsága a jövő­ben mindent elkövet a kitűzött feladatok teljesítése érdekében és megteremtik a további sike­rekhez vezető utat! Hogy ez megvalósuljon, — a vezetőség szerint — javítani kell az SZGYKSZ JB és KB irányítómun­káján is! (BARA) A hozzáértés eredménye. Itatoc —bob-*

Next

/
Thumbnails
Contents