Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-21 / 7. szám
1978. február 21 SZABAD FÖLDMŰVES 7 A CSKP gazdaságpolitikai célkitűzéseivel összhangban < .y Mezőgazdaságunkra — Csehszlovákia Kommunista Pártja gazdaságpolitikai programjában körvonalazott teendőkből — nagyon fontos feladatok hárulnak. Az igénynek megfelelő üzemfejlesztéssel és a belső tartalékok mozgósításával egyidejűleg fedeznie kell dolgozó népünk növekvő élelmíszerszükségletét. Ebben a tekintetben mezőgazdasági üzemeink az elmúlt öt esztendőben a munkásosztály hathatós támogatásával jelentős sikereket értek el. A társadalmi öszszefogás módot nyújtott a mezőgazdaságban dolgozók életfeltételeinek szüntelen javulásához. A munka legnehezebbjét áthárították a gépekre, a vegyszerekre, s a tudományosan megalapozott technológiákra. A CSKP XIV. kongresszusát követő években a mezőgazdasági termelés összpontosításában és szakosításában is jelentős sikerek születtek. Párszáz hektáros gazdaságok — a földalap és más termelőeszközök racionálisabb kihasználása céljából — többez* hektáros egységekbe tömörülve áttértek a korszerű technikán alapuló — szakosított, nagytáblás termelésre. Járásonként a korábbi 40—50 helyébe 15—25 nagygazdaságot alakítottak, amelyeket a járási szervek közvetlenebbül irányíthatnak, mint régebben a kisebbeket. — Ezek közé tartozik a Nové Zámky-1 járásban a Dvory n/Zitavou-i Auróra szövetkezet is, mely 5600 hektár mezőgazdasági, Illetve 5430 hektár szántóterületen gazdálkodik — tájékoztatott Jozef Mudroch mérnök, a jmi főagronómusa, majd így folytatta. — A Járás legnagyobb szövetkezetében a szántó 68 százalékán gabonaféléket (ebből a szemes kukorica 1300 hektár), 18 százalékán évelő- és más takarmányokat, 10 százalékán technikai, 4 százalékán pedig speciális növénveket termesztettek jelentős sikerekkel. Az Auróra szövetkezet növénytermesztésében — a korszerű termelési módszerek és technológiák meghonosításával — elért eredmények mutatják, hogyan reagáltak a dolgozók a CSKP gazdaságpolitikai irányelveiben körvonalazott feladatokra. Ottokár Pelikán a szövetkezet főmérnöke és munkatársai arról tájékoztattak, hogy a gabonaféléket — köztük a kukoricát is — a vetéstől a raktározásig teljesen gépesítették. A vegyszerezés és a korszerű technika a cukorrépánál is lehetővé tette a munka könnyebbé tételét, az emberek kímélését. A cukorrépa és a kukorica nem Is oly régen vetésétől betakarításáig nagyon munkaigényes növény volt. Sok emberi erőt követelt. Igénybe vette a több mint 900 szövetkezeti dolgozó AZ AURORA NÉV KÖTELEZ erejét, s ez gyakran munkatorlódáshoz vezetett. A korszerű gépek és vegyszerek, valamint a nagy hozamot nyújtó vetőmagvak nemcsak az embereket szabadították fel a nehéz növényápolási és betakarítási munkákból, hanem a szövetkezetei is az ezzel járó — termelést drágító — költségekből. A munkaköltségek átlagban mintegy 75 —80 százalékkal csökkentek és javult a munka termelékenysége Is. A cukorrépatermesztés racionalizálásához nagyban hozzájárult a genetikailag egycsírájú Slovmona H-vetőmag használata. A múlt évben ezzel a maggal a termőterület 50 százalékát vetették be, s a hatodik ötéves tervidőszak éveiben teljes mértékben áttérnek termesztésére. A rendelkezésre álló speciális vető- és betakarító gépek lehetővé teszik az emberi erő további felszabadítását. Erre szükség is van, mert az alapító tagok közül sokan nyugdíja mennek. A fiatalok többsége képzett szakemberként kerül a szövetkezetbe, vonzódik a bonyolult gépekhez, a speciális munkához, s érthetően nem szívesen vállalja a hagyományos, emberi erőt maximálisan igénybevevő teendőket. Szabad földműves A( SZSZK Htií|ii4(ii|i A jól képzett szakemberekre szüksége van a szövetkezetnek, hiszen a gépek összértéke meghaladja a 30 millió koronát. Erőgépeik többsége korszerű, nem éppen olcsó típusokból áll. így egy személy kezében többszázezer koronányi érték összpontosul, és nem mindegy, ki hogyan bánik ezzel az értékkel. Van a szövetkezetnek három К 700-as, három š 180-as, tizenhárom Z 8011-es, nyolc U 651-es és tizenkét Z 67li-es kerekestraktora. Ezek összesen több mint 3500 lóerőt képviselnek. Ezenkívül Idényben négy DT 75-ös és két Sztalinyec 100-as lánctalpas erőgép, tíz darab öttonnás tehergépkocsi, tizenöt korszerű gabonakombájn és több más munkagép segíti a feladatok gyors végzését. A gépek mindegyikéhez kiváló képességű szakember kell, s van is, hiszen a szövetkezet gépjavító műhelyében tehetséges emberekből álló újítók dolgoznak. A termelés racionalizálása, belter- Jesítése következtében a CSKP XIV. kongresszusa utáni időszakban a szövetkezet 500—600 dolgozójának lényegesen javult az életkörülménye. Egyrészt a speciális feladatok teljesítése kapcsán nagyobb a jövedelme, másrészt pedig nincs agyonra terhelve, mert a nehéz fárasztó munkát az emberek által irányított gépek végzik. Bátran állíthatjuk, hogy a növénytermesztésben lényeges javulás történt a dolgozók munkafeltételeinek a Javulásában, azonban ugyanez egyelőre csak kismértékben jellemző az állattenyésztésre. Mégpedig azért, mert a korszerű technikát nélkülöző istállók bizonyos mértékben behatárolják a lehetőségeket. Ha esetenként javult Is az eredmény, az abból eredt, hogy a lelkiismeretes szövetkezeti tagok a növénytermesztésből nyert takarmányt érdem szerint adagolták az állatoknak, több időt fordítottak a termelésre, többet dolgoztak mint régebben. El kell mondani azt is, hogy régebben a községre nem volt jellemző az állattenyésztés. A szövetkezet megalakulásakor a szarvasmarhák többségét máshonnan kellett beszerezni. Hamarosan rájöttek arra, hogy törzsállományuk tbc-vel fertőzött. így ezt az állományt 1969-ben fel kellett számolni és egészségeseket kellett vásárolni. Az ötödik ötéves tervidőszak első évében csak tizenhárom, a múlt esztendőben pedig már 21,5 tehenet számoltak a földterület 100 hektárjaként. A múlthoz viszonyítva ez nagyon szép eredmény. Javulás tapasztalható a hústermelésben is. Tavaly 16 vagonynyi hússal adtak többet társadalmunknak, mint az ötéves tervidőszak első évében! A szövetkezet újabban 7 hektárnyi földterületen a környék legkorszerűbb — 1206 állat elhelyezésére alkalmas — tehénfarmját építi. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága ifjúsági építkezéssé nyilvánította ezt, és külföldi fiatalok is részt vesznek a feladatok teljesítésében. A múlt esztendő Júliusától szeptemberig mintegy száz hazai főiskolás és két külföldi ifjakból álló munkacsoport dolgozott a tehénfarm építésén. A Szovjetunióból — Kijevből — 20 komszomolista érkezett, a másik csoportot pedig az NDK Ifjúsági Szövetsége küldte ide. Pelikán főmérnök megjegyezte, hogy a kijevi komszomollsták kiváló tevékenységet fejtettek ki, s az ő érdemük, hogy az építkezésen példamutató szocialista munkaverseny bontakozott ki, mely magával ragadta a többi fiatalt is. Tulajdonképpen ennek kösznöhető a beütemezett feladatok időterv szerinti teljesítése. A szövetkezetben a kijevi komszomollsták nagy tekintélyre tettek szert, s ma is szeretettel emlékeznek vissza áldozatkész munkájukra. Az építkezés befejezése után a korszerű farmon mindössze 34 személyt — túlsúlyban fiatalt — foglalkoztatnak. Tervezik, hogy az egy tehénre jutó évi tejhasznosság majdnem eléri a 3700, az össztermelés pedig a 4 millió 462 ezer litert. Erre takarmányalap tekintetében is jól felkészülnek. Az elmondottakból nem nehéz megállapítani, hogy milyen lesz egy dolgozó munkatermelékenysége és menynyiben javulnak a munkafeltételek. Az. emberek az új farmon már nem a hagyományos feltételek közt teljesítik feladataikat, hanem jobbára felügyelnek a berendezések pontos működésére, az állatokra, feljegyzéseket vezetnek a tehenek Ivarzásáról, elléséről stb. Szólni kell arról is, hogy az Auróra szövetkezetben tavaly üzemi átlagban 33 millió korona értékkel termeltek többet, mint az ötödik ötéves tervidőszak első évében, s egy dolgozó évi munkatermelékenysége megközelítőleg 28,5 ezer koronával javult. Ez azt bizonyítja, hogy az ötéves tervidőszakban rájuk méretezett társadalmi feladatokat jelentősen túlszárnyalták, s ez a dolgozók jövedelmében is kifejezésre jutott. A múlt évben például 6,4 millió koronával fizettek ki többet munkadíjakra, mint 1971-ben. Az össztársadalmi előnyökön túl természetesen ez is hozzájárult a szövetkezet dolgozói életszínvonalának és életfeltételének a javulásához, hiszen a munkafeladatok túlteljesítése kapcsán részükre kifizetett pénztöbbletet az otthonok szépítésére, valamint a kulturális-társadalmi igények kielégítésére fordították. A szövetkezetben az 1976. év Januárjától rátértek a termelés — önelszámoláson (hozrascsot) alapuló — ágazati irányítására. Ezzel tulajdon-A nyugat-szlovákiai kerületben a szemes kukorica termelésének növelése képezi az önellátottság elérésének egyik fontos tényezőjét. Ezt •gyébként a máit évi jé termelési eredmények is igazolják. Foto: CSTK képpen még nagyobb lehetőség nyílik a tudományosan megalapozott munkamódszerek gyakorlati alkalmazására. Dolgozóik munkafeltételeinek Javulását a szociális létesítmények hálózatának építésével is segítik. A szövetkezet szociális programjában erre a célra mintegy 1 millió 500 ezer korona költséget terveztek, örvendetes, jezik az 1976-os év első felében befejezik a szociális létesítmények építését. Ezzel egyidejűleg 1 millió 200 ezer koronás költséggel olyan korszerű üzemi konyhát is építenek, ahol naponta mintegy 400—500 ebédet készíthetnek, s annak egy részét a távoli munkahelyeken osztják ki a dolgozóknak. A termelésben aktívan résztvevő nők helyzetén úgy javítanak, hogy 1978-tól kezdődően közreműködnek a bölcsődék és az óvodák építésében. Az asszonyok Így a munkahelyeken nyugodtan dolgozhatnak, mert gyermekeiket Jó kezekben tudják. Évente mintegy 40 felnőttet küldenek üdülőkbe és gyógyfürdőkbe; különböző tanulmányutakon kb. 120-an vesznek részt. A szövetkezeti tagok gyermekei közül évente 60 pionír üdülését fedezik az erre fenntartott alapokból. A múltban a szövetkezet költségén 12 családnak, s a hatodik ötéves tervidőszakban további húsz dolgozónak építenek üzemi lakást. A jövőre vonatkozó szociális célkitűzések azonban csak a termelés további fellendítésével válthatók valóra. A szövetkezet vezetősége és tagsága ennek tudatában erőfeszítéseket tesz a CSKP gazdaságpolitikai programjában körvonalazott társadalmi feladatok megvalósításáért. Erre az Auróra név is kötelezi ókét. HOKSZA ISTVÁN Шш tudu A CSKP KB elmúlt évi októberi ülése mezőgazdaságunk fő célkitűzéseként lakosságunk élelmezése növekedő igényeinek a biztosítását tűzte ki célul. Az ötödik ötéves tervidőszak folyamán — amelyet a mezőgazdasági reszortban joggal a gabonák ötéves tervének neveznek — a nyugat-szlovákia! kerületben a búzatermesztés, valamint a többi gabonafélék termesztése terén kiváló eredményeket értünk el. Mezőgazdasági dolgozóink ezért legmagasabb állami kitüntetést, a Köztársaság érdemrendjét kapták. Ez a kitüntetés egyben a mezőgazdasági szolgáltatások és a tudományoskutató intézmények munkájának értékelését is jelentette, amelynek eredményei széles körű érvényesülést szereztek szocialista mezőgazdaságunkban, amelyek segítségével feltártuk a gabonatermesztés további fokozásának biológiai produkciós lehetőségeit. Igenis feltártuk, hiszen a búza 50, valamint a szemes kukorica 60 métermázsás hektárhozamának határértékét túlléptük. Amely az elmúlt évek óhaja volt, ma valósággá vált. Leginkább értékeljük azt a tényt, hogy egyúttal olyan ismeretekkel gazdagodtunk, amelyek a talaj további termelékenységét meghatározzák. A földalap ugyanis nem ad lehetőséget a termésmennyiség fo kozására a termőterület művelése útján. Ez nemcsak a gabonafélékre vonatkozik, de a kerületünkben tér mesztett összes kultúrákra is. Ezek skálája olyan bő, hogy fokozatosan teret nyithatunk a legintenzívebb biológiai anyagok alkalmazására, továbbá a mezőgazdasági termelés összpontosításé és szakosítása terén szerzett legújabb tudományos ismeretek gyakorlati bevezetésére, ami jelenleg a legfontosabb tennivaló. A hatodik ötéves tervidőszak első esztendejében, de a következő években is a növénytermesztési termelés tartópillérének a gabonafélék termesztésének további növelését és a takarmányfélék termesztése hatékonyságának jelentős növelését tartják. Alapvető cél marad a 2,5 millió tonna gabonaféle termesztése, mégpedig az ú.n keskeny sorközű gabonafélék hektárhozamának további növelésével, de főképpen a szemes kukorica termelésének növelésével. Ez nagyon igényes feladat, megkívánja nemcsak az eddigi jó módszerek és tapasztalatok érvényesítését, de az élenjáró termelők legjobb tapasztalatainak további elmélyítését, nevezetesen azokét, akik az előző években hektáronként 60 métermázsánál is nagyobb szemtermést értek el. Ezen követelmény egyben fokozott igényeket támaszt az egyetemes agrotechnikában, tápanyagellátásban és növényvédelemben. A kukorica kerületünk gabona-össztermelésének 36 százalékát képviseli majd, mig az országos kukoricatermesztés arányában 80 százalékot képvisel. Termesztésének területaránya a jelenlegi 103 ezer hektárról 1980-ig 150 ezer hektárra növekedik. Ez a terjedelem nemcsak a mezőgazdasági üzemek határozottabb szakosítását követeli meg, hanem a járósokét is. Az anyagi-technikai alapot nemcsak az egyes munkamenetek optimalizációjának irányában kell fejleszteni, hanem főleg az eddigi betakarítási és tárolási veszteségek csökkentése irányában. Ezen a téren egyik legnagyobb tartalékunkat tárhatjuk fel. A növénytermesztés szakaszán további fő feladatunk a terimés takarmányok termesztésének hatékonyabbá tétele, azonban nem csupán mennyiségileg, hanem főleg minőségi szempontból. A kiváló minőségű terimés takarmány egyik előfeltétele az eddig aránylag nagy abraktakarmány felhasználás csökkentésének egy liter tejre, esetleg 1 kg húsra számítva. Az állattenyésztésben a legnagyobb hangsúlyt a szarvasmarha-tenyésztés színvonalának emelésére helyezünk, az állományszám és a termelékenység mutatóinak egyidejű növelésével. A zootechnikai-, a tenyésztési-, és az állategészségügyi szolgálat figyelmét az eddig legérzékenyebb hiányosságok megoldására irányítják, mint amilyen pl. az elért vemhesülés és a növendékállat nevelés százalékarénya, amely alapja az állományszám alakulásának, és a fejős tehenek tervezett termelékenysége elérésének. Az állattenyésztési termelés területén kitűzött feladatok teljesítésében döntő lesz a szarvasmarhanemesítési program és a sertéshibridizációs program megvalósítása. A növénytermesztési, valamint az állattenyésztési termelés legfontosabb feladatainak eredményeit a legújabb szervezési és kemizációs, tudományos ismeretek érvényesítésén kívül a gépesítés is befolyásolja. A gazdaságosság, a termelékenység fokozása, a jövedelmezőség, vagyis az élő munka helyettesítése anyagiasított munkával alapelvei a CSKP KB, a CSSZSZK kormánya, a KSZT, és a SZISZ KB felhívásának. Ezeket mindig szem előtt kell tartani és a gyakorlatban érvényesíteni. A tudományos-műszaki ismeretek megvalósítása, amelynek jelentős hatását figyelhetjük meg kerületünk mezőgazdasági szakosításának sikeres fejlesztésében, politikailag és szakmailag fejlett munkaerőket követel meg minden munkaszakaszon, mind az irányításban, mind pedig a termelésben. A legújabb irányítási, biológiai, gépesítési és kemizálási ismeretek elsajátítása és érvényesítése politikailag és szakmilag rátermett munkaerőket kíván. A legtermelékenyebb munkaformák tökéletes megismerése és megvalósítása sem mellőzheti a rendszeres továbbképzést és iskolázást, ami mindenkinek elsőrendű feladatává keli váljon, aki a kitűzött feladatok teljesítésében nem akar lemaradni. A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói részére a hatodik ötéves tervidőszak folyamán feladatként hárul, elsősorban továbbra is sokoldalúan gondoskodni a földalapról a gabonafélék termesztését 2,5 millió tonnára növelni, érvényesíteni a mezőgazdasági termelőüzemek és az élelmiszeripari vállalatok közötti kooperációt és integrációt, bevezetni a legújabb tudományos és műszaki ismereteket, amelyeket a biológia, a kémia, a gépesítés stb. szakaszán hoz magával a fejlődés, továbbá gondoskodni a politikailag és szakmailag rátermett káderek neveléséről az ágazati irányítási módszer fokozatos bevezetése érdekében és a munkaszervezés ipari elemeinek bevezetése céljából a mezőgazadságban. A szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozóinak tevékeny, felelősségteljes munkája biztosítéka annak, hogy a kitűzött célt — évente 2,5 millió tonna gabona termelése, a hatodik ötéves tervidőszak első évében 705 millió liter tej termelése, 1980 ig tehenenként 3280 liter évi tejelékenység elérése — a nyugetsziovákiai kerületben sikerül valóra váltani. Magasabb célok felé Irta: JAROMÍR ALGAYER, a Nyugat-Szlovákiai KMI vezetője.
