Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-02-21 / 7. szám

/ 8 .SZABAD FÖLDMŰVES, 1970, február 2í. Шш Ши Az elmúlt évti­zed elején a Du­najská Streda-í (dunaszerdahelyí) járás a nyugat­szlovákiai kerület­ben még a mező­gazdaságilag elma­radott járások kö­zé tartozott. Ezt a gabonafélék csekély hektárhozama okozta, beleértve a kukoricáét is. Ennek következménye az állatte­nyésztés alacsony színvonala volt, s ami a nem kielégítő tejtermelésben, továbbá a sertések és a hízómarhák kis súlygyarapodásában, valamint a baromfi alacsony színvonalú tojáster­melésében nyilvánult meg. Az okfejtés egyöntetűen bebizonyí­totta, hogy a csekély takarmányalap és főként az abraktakarmány általá­nos hiánya a további fejlődés kerék­kötője. A szemes takarmányok termelésé­nek növelése az őszi búzával lehetsé­ges, márcsak azért is, mivel ebben az időszakban a kukorica termesztése nem váltotta be a hozzáfűtött remé­nyeket. Ezért a járási pártbizottság, valamint a járási mezőgazdasági igaz­gatóság a helyzetből kivezető egye­düli helyes utat a búzatermesztés egyetemes megoldásában látta, vagyis olyan fajta beszerzésében, amely meg­dőlés nélkül képes nagyobb mennyi­ségű tápanyag, főként nitrogén felvé­telére. Továbbá, az alapvető agrotech­nikai munkák végzése az egyes dol­gozók teljes felelősségének és fegyel­mezettségének fokozása útján, vala­mint a tápanyagellátás javításával Óldhatő meg. Ebből a felismerésből kiindulva 1961-ben a Magyar Népköz­társaság közvetítésével a járás törté­netében először hoztuk be a Bezosz­­tája, 1962—1963-ban pedig a Miro­­novszkája 808 búzafajta vetőmagját. Ebben az időszakban mindkét fajta világviszonylatban is csúcsteljesítmé­nyeket nyújtott és jobb tápanyag­­ellátással, valamint agrotechnikával rövid tíz év leforgása alatt a hektár­hozamok megkétszereződésének alap­jául szolgáltak. Ezekben az években felvettük a személyes kapcsolatot Kemeszlo akadémikussal, a Mironov­­szkája búzafajta nemesitőjével, aki járásunkat többször felkereste, és mi is meglátogattuk őt. A Mironovi Nö­­vénynemesítő Állomásról további, je­lenleg is kiváló búzafajta, a Jubilej­ná 50 vetőmagját sikerült beszerezni. Kapcsolatunk Krasznodarból Lukja­­nenko akadémikussal és munkatársai­val is igen jő volt. Több ízben felke­restük a Krasznodari Vetőmagneme­sítő Intézetet, ahol búzafajták vető­magján kívül rendkívül értékes ter­mesztési útbaigazítást kaptunk. A ve­­tőmagnemesítö állomás 1967-ben tör­tént meglátogatása alkalmával. hoz­hattuk magunkkal a 10 kg mennyi­ségű első Kaukaz és Aurora búzafajta eredménye alapján. Az egész straté­giai tervet kizárólag úgy lehetett megvalósítani, hogy az összes átgon­doltan feldolgozott és Javasolt intéz­kedéseket a lehető legrövidebb időn belül és teljes mértékben végrehaj­tottuk. Ezen a szakaszon a legfonto­sabb szerepet az SZLKP Járási Bizott­sága játszotta. Összegezte az egyes tudományos intézetek következteté­seit, majd kidolgozta saját stratégiá­ját, miként lehet mindezt érvényesí­teni az alapszervezetekben, a mező­­gazdasági üzemekben -és közvetlenül az emberek tudatában. Szervezett és értékelt, dicsért és bírált. Ilyen apró­lékos, fáradságos munkával sikerült megvalósítani az egyetemes búzater­mesztés modelljének kérdéskörét. Ha visszatekintünk a megtett útra, úgy Önellátottság írta: BARTOS A. mérnök, a Dunajská Streda-i JMI vezetője. vetőmagot. E fajtákat nagy odaadás­sal és következetessséggel kezdték szaporítani előbb a Solary-i JSósszi­­geti) Vetőmagnemesítő Állomás dol­gozói, később pedig a Veľká Paka-i (Nagypakai) Efsz tagjai. Ezek a fajták képezték alapját 1974-ben a járás hektáronkénti átlag­ban elért 58 métermázsás búza ter­méshozamának. Az alapvető agrotech­nikai munkálatok megoldása során módunkban állt teljes mértékben igénybe venni a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola aktív segítségét, mégpedig a növénytermesztési katedra dolgo­zóinak személyében, Spaldoű akadé­mikus vezetése alatt. Nagymértékben hozzájárult még az alapvető agro­technika megoldásának kérdéséhez Professzor Dr. DrezgiC, (Jugoszlávia) Újvidékről. A tápanyagellátás megoldásának módját az említett nitrai főiskola te­vékeny hozzájárulásával évről évre javítottuk, saját félüzemi kísérleteink hiszem, tiszta lelkiismerettel állapít­hatjuk meg, hogy jő munkát sikerült végeznünk, hiszen 1961—1962—1963- ban, a járási mezőgazdasági igazga­tóság hatáskörében levő üzemekben 80 ezer 606 tonna búzát, 1973—1974— 1975-ben pedig már 266 ezer 218 ton­na búzát sikerült termeszteni. Népgazdaságunk, tekintettel a vi­lágban jelenleg kialakult helyzetre, ma még hatványozottabban igényli a gabonaféléket, mint azelőtt. A Du­najská Streda-i járás gabonából ön­ellátóvá vált. Végezetül ezúton Is kö­szönet eredményeink szervezőjének a kommunista pártnak, hogy kimagasló eredményekhez vezetett minket. Köszönjük a szovjet vetőmagneme­­sítőktöl kapott kiváló gabonafajtákat, a szovjet nép önzetlen segítségét, amellyel ezeket nekünk átnyújtotta, köszönjük továbbá traktorosaink, mű­szaki és szervező dolgozóink odaadá­sát, fegyelmét és munkában valő helytállását. A jő példát mutató szövetkezetek közé tartozik a Dunajská Streda-i járás területén levő Trhové Mýto i „Csehszlovák—Szovjet Barátság“ Egy séges Földművesszövetkezet. Az ötödik ötéves terv utolsó évében tizenhá­rom vagonnal több gabonát, egy vagonnal több húst adott el a tervezettnél és a tejeladási szerződéses kötelezettségét is túlteljesítette. Felvételünk Horváth Ilonát, a fejőberendezés példás kezelőjét mutatja be munkaközben. Foto: CSTK е'.;м 0МУНИСТ ; Oo'js Coaorj»a«w ejSe*«T>gfo ■•■■veтч КПСС И ei л ее m are C •••♦ о аепутв»е»"»ру «« v ■'! "'-r— Közönséges munkáscsalád. Vlagyi­mir Alekszandrovics és Nyina Alek­­ssandrovna Kovalenko, a szaratovi Sarló és Kalapács üzem egyszerű dol­gozói. Három gyermekük van. Pavel és Vera technikumban tanul, Petya, á legfiatalabb, ipari szakintézetbe jár. E család életében a kilencedik öt­éves terv éveiben történt változások egyike annak a számtalan bizonyíték­nak, hogy következetesen megvaló­sul a szovjet emberek jólétének ál­landó fokozására irányuló politika. 'Abszolút pontossággal kiszámították: Я Kovalenko-család költségvetése 1974-ben 4573 rubellal és 92 kopekkel bővült, vagyis az 1970. évi szinthez viszonyítva több mint húsz százalék­kal. Mindez az élelmiszerek, iparcikkek, szolgáltatások szilárd állami árának feltételei között történt. Természete­sen, gazdagabb ietr a család asztala, Iй mm I r * r Eros baratsag értékes tárgyak kerültek a lakásba. Kovalenköék kulturális igényei is megnőttek: 128 rubelt és 35 kopeket költöttek film- és színházi előadások, cirkuszi műsorok megtekintésévé, Az SZf^P a nép jólétével való törő­désben látja tevékenységének legfőbb értelmét. Íme néhány adat. A kilence­hozparasztok munkadíjazása 25 szá­zalékkal emelkedett. A béremelési in­tézkedések több mint 75 millió ember keresetében tükröződtek vissza. A nyugdíjasok, segélyek és ösztöndíjak emelése folytán átlag 40 millió szov­jet ember jövedelme gyarapodott. A társadalmi fogyasztási alapokból tör­Egy családi költségvetés tükrében dik ötéves terv éveiben a Szovjetunió nemzett jövedelmének körülbelül a négyötödét fordították a népjólét fo­kozására Megjegyzendő, hogy ebben az Időszakban 1,7-szerte többet for­dítottak életszínvonal-emelő intézke­désekre, mint az előző ötéves terv­időszakban. A munkások és alkalmazottak mun­kabére átlag húsz százalékkal, a kol­tént fizetések és juttatások 1,4-szerte nagyobbodtak. A maga összességében az egy főre számított reáljövedelem ,24 százalékkal javult. A tizedik ötéves tervben az egy lakosra számított reáljövedelem 20— 22 százalékkal gyarapodik, vagyis még jobban fog élni a Kovalenko­­család, a szovjet családok ezrei és százezrei. J. SCSEGI.OV A balakovoi kerületben 50 kollektív tagja van a Szovjet—Csehszlovák Ba­ráti Társaságnak. Köztük sok kolhoz és szovhoz is. Négy gazdaság ver senyben áll a Dunajská Streda i (du­­naszerdahelyi) járás földművesszö­vetkezeteivel: a Lenin Kolhoz az Ore­chová Potöö-i (dióspatonyi) Efsz szel, a Kommunizmus Ütja Kolhoz a Vydra­­ny-i fhódos!) Efsz szel, a Sevcsenko Kolhoz a Topofníky-i (nyársadi) Efsz­­szel, a Szmicska (Együttműködés) szovhoz a Calovoi (nagymegyeri) Ál­lami Gazdasággal. A baráti vállalatok széles körű tapasztalatcseréje előse­gíti a munka termelékenységének fo­kozását és a termékek minőségének javítását. ★ Az autőtraktor-pótaikatrészeket gyártő Engels Művek munkaközössé­gét csaknem negyedszázados barát­ság fűzi a tábori baráti Jiskra (szik­ra) üzem dolgozóihoz. Jelenleg a vál lalat valamennyi részlege, brigádja és osztálya kollektív tagja a Szovjet —Csehszlovák Baráti Társaság üzemi szervezetének. Szoros termelési kap­csolatokat tartanak fenn a cseh niíin­­kásokkal. Megszervezték az SZCSBT s a CSSZBSZ brigádfa és üzemrész­lege címért folyó szocialista versenyt. ★ Szoros kapcsolatok alakultak ki a balakovoi hajójavító üzem és a szlo­vákiai vagonjavító művek, Munka Ér­demrenddel kitünteteti üzem között. ★ A szaratovi és a bratislavai egye­tem diákjai évente építő diákbrigádo­kat cserélnek. A bratislavai diákok már két éve építenek a szaratovi te­rület arkadaki körzetében egy állat­­tenyésztési komplexumot, a szaratovi diákok pedig Bratislava és a környe­ző városok tervezett ipari létesítmé­nyeinek építkezésén dolgoznak. I. LECKIH, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság szaratovi területi osztályának titkára. Szgrafov, IpIy^.KiHöiÓjrfeó», « Volgawejiék büszkesége. jSz. Abramov felvétele.)' Ülésezett az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága JAN JANIK, az SZLKP KB titká­rának vezetésével múlt hét végén ülést tartott az SZLKP KB mező­gazdasági és élelmezésügyi bizott­sága. Megtárgyalta a tavaszi me­zőgazdasági munkák politikai és szervezési előkészületeit, a kuko­ricatermesztés fejlesztésének a hatodik ötéves terv időszakára vo­natkozó aktuális kérdéseit. Foglal­kozott továbbá az erdőgazdaság­ban létrejövő hulladékok felhasz­nálását, iletve felszámolását meg­határozó törvényjavaslat alapél veivel, a CSKP KB és az SZLKP KB októberi határozatai alapján az erdészeti-mezőgazdasági üzemek létesítésének koncepciójával, majd megvitatta azt a beszámolót, a­­mely áttekintést ad arről, hogy az első félév folyamán hogyan van biztosítva a lakosság hús- és egyéb állati eredetű termékekkel való ellátása, s az 1976-os évben — az állatállomány helyzetének elemzéséből kiindulva — a közel­látás szakaszán milyen távlatok­kal számolhatunk. A tavaszi mezőgazdasági mun­kákra való felkészüléssel kapcso­latban a bizottság hangsúlyozta annak szükségességét, hogy mi­helyt azt az időjárás lehetővé te­szi, haladéktalanul hozzá keli lát­ni a tavaszi munkákkal járó fel­adatok teljesítéséhez. Tudatosítani ■kell, hogy a kellő időben és jó minőségben végzett munka az elő­feltétele a növénvtermesztés sza­kaszán előirányzott tervfeladataink teljesítésének és túlszárnyalásá­nak. Rendkívüli figyelmet , kell szentelni továbbá a terimés, illet­ve a tömegtakarmányok veszteség mentes betakarítására valő felké­szülésnek, mivel — mint azt a CSKP KB és az SZLKP KB októberi határozata is hangsúlyozta — a jó minőségű tömegtakarmányok ter­mesztése elválaszthatatlan részét képezi annak a programnak, amely a népgazdaság gabonaszükségleté­nek kielégítéséhez, az önellátott­sághoz vezet.

Next

/
Thumbnails
Contents