Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-21 / 7. szám
1878. február 21. SZABAD FÖLDMŰVES s КОММУНИСТ Орган Сарптоосгв •бяастивг» ••кит»та КПСС A |ero8Ívi kerület Reflektor Kolhoza egyike a szaratovi terület legjobb gazdaságainak. Tizenhatezer hektár mezőgazdasági földje van. A júl fejlett mezőgazdaság és állattenyésztés évente nagy jövedelmet eredményez. A földek és farmok dolgozói minden mutatót tekintve eredményesen befejezték a kilencedik ötéves tervet s azzal ax elhatározással kezdték a tizedik ötéves tervidőszakot, hogy ájabb lépést tesznek előre a termelés további növekedésének biztosítására. A kolhozparasztok nemrégen emlékeztek meg a kolhoz 50 éves fennállásáról. A gazdaságnak a megalakulás utáni első évben mindössze kétrák termesztését. A kommunisták és komszomolisták álltak annak a küzdelemnek az élére, amelyet a kommúna tagjai az új életért vívtak. A kommúnát 1937-ben kolhozzá szervezték át. Csehszlovák barátaink az orosz elvtársakkal vállvetve küzdöttük le a szocialista mezőgazdaság építésének összes nehézségeit, a Nagy Honvédő Háború következményeit, a népgazdaság háború utáni helyreállításának időszakában. A kolhozparasztok a dicső jubileumra emlékezve mély elismeréssel adóztak 'a kommúna fennállásának első éveiben működő aktivistáknak. Így őrizték meg Jan Vostrak, Karel Kolhozjubil eum ezer hektár földje, két kerekes traktora, egy autója és egy villanymotorja volt. Akkoriban 260 hektár vetésterületről csak valamivel több mint ezer mázsa szemes terményt takarítottak be. Most 16 ezer hektár földjük van, 4B különféle gyártmányú traktorral rendelkeznek, köztük három hatalmas K—700 típusúval. Kiroveccel; van 32 kombájnjuk, 21 teherautójuk, 92 villanymotorjuk. A növénytermesztők évente átlagban 125 ezer mázsa szemes terményt termesztenek, az állattenyésztők 15—16 ezer mázsa tejet, 4—5 ezer mázsa húst, a kertészek sok zölséget és burgonyát termelnek. Hatszáz hektárra terjed ki az öntözés, amelyet tovább fejlesztenek. Érdekes a kolhoz története. 1926 végén 38 csehszlovák család, a CSKP I. kongresszusának határozata alapján megszervezett Reflektor Kommúna tagjai a szaratovi területre települtek át. Az aszályos sztyeppén nekiláttak lakóházak, műhely, üzemhelyiség építésének, tavasszal pedig elkezdték mezőgazdasági növénykultú-Hluchý, Karol Rác, Krepinský, Anton Dušak, a komszomol-sejt titkára emlékét. Melegen és szívélyesen köszöntötték a munka veteránjait, akiknek áldozatos munkássága a haza, a proletár internacionalizmus Ugye odaadó szolgálatának nagyszerű példája. A kolhoz jelenleg a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság kollektív tagja. Tagjai aktívan részt vesznek a barátsági hónapok rendezvényeiben, melyek keretében tematikus esteket, kiállításokat, előadásokat és beszámolókat rendeznek. Az 50 éves fennállását ünneplő Reflektor Kolhoz tagsága magabiztosan tekint a jövőbe és arra a napra, amikor az SZKP XXV. kongresszusa elfogadja a kommunista társadalom további építésének új programját. Az építők első soraiban az ország egész népével egyetemben ismét ott fognak haladni annak a Reflektor Kolhoznak a dolgozói, amelyet a szaratovi területen 50 évvel ezelőtt csehszlovák barátaink alapítottak. ARKAGYIJ BOGATIRJOV- ч ‘ • - • A szaratovi terület volszkl Vörös Október Cementgyárának dolgozói élmunkás műszakot tartanak az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére. A képen: V. I. Scselkunov művezető élenjárd csoportja. (Sz. Abramov felvétele.) A szaratovi ötéves terv a számok tükrében A terület dolgozói fél hónappal a határidó előtt fejezték be termelési és értékesítési ötéves tervüket. Több mint negyedmilliárd rubel értékű ipari árut termeltek terven felül. A termelés növekedésének több mint 87 százalékát a munka termelékenységének fokozásával érték el, amely a nyolcadik ötéves tervhez viszonyítva 36,7 százalékkal nagyobbodott. ★ ★ A szaratovlak méltán nevezhetik a kilencedik ötéves tervet a műszaki haladás tervének. 1971 és 1975 között több mint 40 ezer intézkedés történt az új technika és technológia bevezetésére, 285 részleget és műhelyt komplex módon gépesítettek, 525 automata, félautomata és folyamatos gépsort állítottak a termelésbe, mintegy 15 ezer új berendezési egységet állítottak be. ★ ★ A termékek minőségének javítását célzó szaratovi rendszer továbbfejlődött a terület vállalataiban; 227 gyártmányt most már állami minőségi védjeggyel bocsátanak ki. ★ ★ öt év alatt 2 337 300 rubelt fordítottak a mezőgazdasági termelés gépesítésére, kemizálására és talajjavításra. A kolhozok és szovhozok mintegy 23 ezer traktort, 12 ezer kombájnt, 9800 teherautót kaptak. A K—700, K—701 típusú traktorok, Nyiva, Kolosz és Szibirjak típusú kombájnok alkalmazása — a gépesítettség minőségileg új fokát jelenti a mezőgazdaságban. ★ ★ Az öntözés a mezőgazdaság fejlesztésének fő útja, sőt ez a terület egész gazdaságára is vonatkozik. A szaratovi talajjavítók szép eredményeket értek el. Az ötéves tervet négy év alatt teljesítették. 1971 és 1975 között 650 millió rubelt fordítottak talajjavításra, 240 ezer hektárnyi területet tettek öntözötté. A tizedik ötéves tervbén 300 ezer hektár földet tesznek termővé, főként a nagy állami öntözőrendszerek keretében. ★ ★ A terület építői mintegy ötmilliárd rubel munkát végeztek. Az Ipari állóalapok 40 százalékkal gyarapodtak. Több mint 200 létesítményt és kapacitást adtak át rendeltetésének. Százezer család kapott új lakást. 70 200 tanulót befogadó iskolák, 18 300 férőhelyes óvodák és 1900 fekvőhelyes kórházak épültek. ★ ★ A terület mezőgazdasági dolgozói határidő előtt teljesítették ötéves tervfeladataikat a hús, tojás, gyapjú termelésében, öt év alatt 11902 400 tonna gabonát adtak el az államnak. (—) Д szocialista társadalom építésében elért és évről évre növekvő eredményeink, valamint hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek harmónikus együttélése egyértelműen bizonyltja a fejlett szocialista társadalom felé haladó népeink szilárd egységét. Az egység létrehozásában és szüntelen szilárdításában rendkívüli érdemeket szerzett Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely a lenini nemzetiségi politikai alapelvetvel összhangban létrehozta a cseh és a szlovák nemzet, valamint a hazánkban élő nemzetiségek összefogásának, nemzetiségi előítéletektől mentes elvtársi együttműködésének előfeltételeit. A csehszlovák államiság és a szocialista hazafiság szellemének következetes térhódítása nyomán a múltból „átmentett“ és a szocializmus ellenségei által éveken keresztül mesterségesen élesztgetett burzsoá-nacionallsta csökevényeket, fóleg a CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt évek folyamén szinte teljesen sikerült semlegesíteni Dél-Szlovákia vegyes lakosságú falvaibah és városaiban is. Ezt egy tipikus példa, a levicei járáshoz tartozó Sárovce szlovák és magyar nemzetiségű dolgozói kölcsönös közeledésének, fokazatos összefogásának folyamata is bizonyltja. Bizony, azoknak az elvhű kommunistáknak és pártonklvüll internacionalistáknak, akik a felszabadulást követó években a két nemzetiség szerint tömörülő — tehát egymástól elszigetelődő — lakosság egységének, elvtársi együttműködésének kibontakozásán fáradoztak, sok akadályt kellett leküzdeni. A lakosság együttműködésének, harmónlkus együttélésének kibontakozását egyrészt Sérovce hagyományos ketté osztottsága (Kissáróra és Nagyséróra), másrészt a ténylegesen egy községet képező szlovák és magyar nemzetiségű lakosság közöt válaszfalként emelkedő kölcsönös bizalmatlanság gátolta. Ez persze nem jelenti azt, hogy a šárovceiek — a szlovákok vagy a magyarok — a szocializmus építésének ebben az első szakaszában a kibontakozás fékezől voltak. Sőt! Dicséretükre válik, hogy aránylag hamar felismerték a CSKP gazdaságfejlesztési programjának helyességét, s már az ötvenes évek elején lerakták a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés alapjait. A szépséghiba — amely némi veszélyt is hordozott magában — az volt, hogy egyetlen községben — nem túlzás azt állítani, hogy nemzetiségi jelleggel — két egymástól független szövetkezetét alakítottak. Pártunk internacionalista politikájának győzelmét bizonyltja, hogy még az Ilyen elszigetelődési jelenségek Is tartalmukban a haladás ügyét, a két nemzetiségű lakosság közeledését szolgálták. Šárovceben a szlovákok és a magyarok együttélését mindjobban a két szövetkezet nemes versenye, valamint a lakosságnak a község fejlesztésében végzett közös munkája, a közeledés különböző megnyilvánulása Jellemezte. A község két nemzetiségű lakosságának összefogását és összeforrását lényegesen meggyorsította a CSKP XIV. kongresszusának határozata, amely egyebek között előirányozta a mezőgazdasági termelés összpontosítását és belüzemi szakosítását, tehát a gazdaság- és termelésfejlesztés előfeltételeinek létrehozását a mezőgazdaságban. Bár az egyesülés, az erők összefogásának szükségességét mindkét szövetkezet tagjai elismerték, kezdeményezőknek azonban a „Maié Šárovceiek“ bizonyultak, akik 1973- ban egyesültek Szlovákia első egységes földművesszövetkezetével, a Turá-i Efsz-el, majd 1974-ben került sor Sárovce két szövetkezetének egyesülésére. Az ötödik ötéves terv utolsó két esztendejében tehát az egykori kisebb, de példásan gazdálkodó szövetkezetek helyett 2875 hektár'mezőgazdasági területtel rendelkező szövetkezeti gazdaság létezett. Mivel az egyesült szövetkezet tagságának nemzetiségi összetétele — az egyesülés előtti helyzethez viszonyítva nem változott, így szinte hiteles képet alkothatunk arról, hogy a két kongresszus közötti időszakban milyen eredményeket szült a szlovák ás a magyar dolgozók összefogása. Hogy a községfejlesztésben, a termelés- és gazdaságfejlesztésben hova vezetett a lakosság mindjobban kibontakozó közös igyekezete. A két nemzetiségű lakosság összefogásához vezető körülményeket találóan jellemezte Kajtár Ernő mérnök, az egyesült szövetkezet elnöke. Véleménye szerint a közös erőfeszítéssel párosuló összefogást nemcsak a szövetkezetek formális egyesítésének köszönhetik. Hanem főleg annak, hogy a tömegpolitikal munka hatására elmélyült a két nemzetiséghez tartozó polgárokban az együvétartozás tudata. Hogy mind a magyarok, mind pedig a szlovákok megszabadultak a káros nemzetiségi előítéletektől, mivel éveken keresztül „szőtték“ és szilárdították az elvtársi, baráti és rokoni kapcsolatok szálait. S persze nem utolsó sorban annak, hogy a dolgozók nemzetiségre való tekintet nélkül tudatosították a közös felelősségvállalás jelentőségét a közös célokért folyó mindennapi küzdelemben. A három szövetkezet egyesítése nem vonta maga után a termelés szerkezetének módosulását. Ahogy a még külön gazdálkodó három szövetkezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés dominált, úgy ma is ez a két termelési ágazat „uralkodik“ — az összpontosítás és a céltudatos belüzemi szakosítás hatására — lényegesen magasabb szinten. Ezt az öt év távlatában elért eredmények öszszehasonlltása is bizonyítja. Az, hogy míg 1970-ben — a még külön gazdálkodó három szövetkezet — mezőgazdasági össztermelése csupán 35 mii-1 lió 455 ezer koronát képviselt, addig 1975-ben, az ötödik ötéves tervidőszak utolsó évében, az egyesített szövetkezet 44 millió 487 ezer korona értékű terméket produkált, arai 25,5 százalék növekedést mutat. Az árutermelésben még nagyobb, vagyis 29,8 százalékos növekedést értek el. Ez a körülmény rendkívül kedvező hatással volt az áruértékesítési tervek, tehát a szerződéses kötelezettségek teljesítésére. S mivel a szövetkezet fő bevételi forrását a gabonafélék és a hús értékesítése képezi, a gazdasági mérleg alakulására jó hatást gyakorolt, hogy 975-ben 46,6 százalékkal több gabonát és 31 százalékkal több húst értékesítettek, mint 1970-ben. Az Ismertetett fó mutatók határozottan érzékeltetik, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban a szövetkezet termelése minőségi fejlődésen ment keresztül. A minőségi változás a termelési folyamatok korszerűsítésében, az agrotechnikai követelmények szigorú betartásában, a nagyhozamú szovjet búzafajták és jugoszláv hibrid kukoricafajták meghonosításában, valamint a jó minőségű saját takarmánybázis megteremtésében s a takarmányozás szakszerű módszereinek bevezetésében jutott kifejezésre. Ezzel magyarázható persze az is, hogy búzából az 1970. évi 35 mázsával szemben 1975-ben 52,6, kukoricából pedig a 40 mázsával szemben 74 mázsás hozamot értek el hektáronként. A šárovcei szövetkezet állattenyésztésének fejlődését főleg az jellemzi, hogy a szarvasmarhák és a sertések számának lényeges növekedése mellett a súlygyarapodásban is jó eredmények születtek. Az, hogy a szövetkezet szarvasmarháinak száma az 1970-ben nyivántartott 1609-ről 1975-ig 2089-re, a sertések száma pedig 3423- ról 5219 darabra emelkedett, nem vezetett az állomány leromlásához, hanem a darabszám növekedésével párhuzamosan emelkedett mind a tej-, mind pedig a hústermelés színvonala. Sajnos, Jelenleg kevés gazdaságban mondhatják el azt, amit a šárovceiek: hogy. a normalizált abrakfogyasztás mellett a sertéseknél napi 57,8 dkg, a szarvasmarha hizlaldában pedig szintetikus takarmányozással 1,02 kg napi átlagsúlygyarapodást érnek el. A szövetkezet fejlődése szempontjából felmérhetetlen jelentősége van annak, hogy a megfontolt szót, az ésszerű javaslatokat a szövetkezeti tagok szinte egységesen támogatják. Lényegében így született meg az a döntés is, hogy a takarmápybázls legfőbb tényezőjének a kukoricát tartják. S nem csalódtak a kukoricában! Főleg azért nem, mert a hozamok alakulását nem a véletlenre bízták, hanem ésszerűen, a saját kísérletezésük alapján választották és választják ki a legnagyobb hozamot, Illetve termést adó szemes és szilázs hibrideket, míg a tápanyagellátásban, a növényvédelemben és a termés betakarításában szakmai elmélyültséggel párosuló lelkiismeretes helytállást tanúsítanak. Nem véletlen tehát az sem, hogy a kukoricatermesztő gazdaságok járási versenyében már két alkalommal az első helyet foglalták el. De az sem, hogy az utóbbi években takarmányból önellátók voltak. A jó tapasztalatok, főleg azonban az, hogy a múlt esztendőben háromszáznyolcvan hektár területről hektáronként hetvenegy mázsa szemtermést takarítottak be, szülte azt az elhatározást, hogy a szemes kukorica vetésterületét az időn 650 hektárra bővítik. A szövetkezet gazdagodását a község általános fejlődése és a szövetkezeti tagok életszínvonalának emelkedése kísérte. A két kongresszus közötti időszakban — a társadalmi munkában is megnyilvánuló összefogás nyomán — felépült a helyi nemzeti bizottság új épülete, elkészült a vízvezeték-hálózat, a több kilométer hosszú betonjárda, a hűtőberendezéssel is ellátott halottasház, a tíz osztályos iskola és egy, igényességről árulkodó kávéház. A szövetkezeti tagok évi alapkeresete (prémium és nyereségrészesedés nélkül) a 17 ezer 500 korona átlagról, 22 ezer 400 koronára növekedett. A személyi jövedelem növekedésével magyarázható tehát az is, hogy öt év alatt nagyon sok új családi ház épült és a személyautók száma, ebben az alig kétezer lakosú községben, már meghaladta a hatvanét. Az év elején a šárovcei szövetkezet ismét növekedett. A Júr nad Hronom-i — ugyancsak jó hírnevű — szövetkezet csatlakozott a „nagyobb testvérhez“. A hatodik ötéves terv első évében tehát már 4200 hektáros nagygazdaságként startolnak. Céljuk a termelés lényeges növelése, amit az évi termelési tervük is bizonyít. Hogy elérik és kedvező időjárás mellett túl Is szárnyalják a kitűzött termelési célokat, ahhoz nem fér kétség. Ennek egyik biztosítéka a dolgozók kezdeményezőkészségének széles körű kibontakozása, ami több kollektív és egyéni szocialista kötelezettségvállalásban ölt testet. Ez, vagyis a politikai elkötelezettséget tükröző helytállás jut kifejezésre abban is, hogy a Šárovcei Egységes Földművesszövetkezet, Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának tiszteletére, 2 millió 235 ezer korona értékű terméktöbblet elérésében határozta meg a szocialista kötelezettségvállalásának kereteit. Szlovák és magyar nemzetiségű parasztságot egy nagy családba tömörítő szövetkezettel ismerkedtünk meg. Egy olyan szövetkezeti közösséggel, amely már eddig is bizonyított, és a jövőben még hatványozottabban bizonyíthatja a testvéri összefogás jelentőségét, sorsformáló erejét. PATHÖ KÁROLY Nemzetiségi előítéletek nélkül
