Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-14 / 6. szám
z Jelenleg nálunk befejezés alatt áll a pulykakakasok tenyésztésére szolgáló egyemeletes ketrecek szerkesztése és kipróbálása. A Hostivicei GTÄ gyártmánya. Céljuk a pulykakakasok ondójának szedésével kapcsolatos fizikai megerőltetés kiküszöbölése. Az 1971—73-as évek folyamán megoldották „A pulykák egészévi termelésének ipari formái“ c. kutatási feladatot. A Dubini Efsz üzemrészlegén elért eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a javasolt technológia betartása esetén a mélyalmos hizlaláshoz viszonyítva a csarnok alapterületének 1 m2-ére nagyobb hústermelést, gyorsabb növekedést, az 1 kg súlygyarapodásra átszámított takarmányszükséglet csökkenését, a munkatermelékenység fokozását, valamint tüzelőanyag- és villamosenergia megtakarítást érhetünk el a pulykák azonos vágőértékének megőrzése mellett. A Hradec Králové-i Állami Gazdaságban jelenleg 600 tonna pecsenyepulyka termelésére szolgáló szakosított üzemet építenek. A hizlalóketreceket a gottwaldovi járásban levő jasennái KOVO üzem gyártja. Gyakorlati bevezetés előtt állnak a tenyésztojások termelésére szolgáló kétemeletes ketrecek is, a természetes párosodás megőrzésével. Ezeket a ketreceket a jasennái KOVO üzem gyártja. Jelenleg kipróbálás alatt állnak a kacsahizlalásra gyártott ketrecek a TelCi Állami Halgazdaságban. Ezektől ugyanolyan gazdasági hatékonyságot várunk, mint a pecsenyecsirkék hizlalásában. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: Z. Tegyenek javaslatot a sertések nagytenyészeteiben elérhető abraktakar mány-megtakarftás leghatékonyabb módjára. 2. Ismertessék az abraktakarmány megtakarításának legracionálisabb módját az Önök viszonyai között. 3. Ismertessék a racionális baromfihizlalás feltételeit az Ünök viszonyai között. turnusok közötti Időszak, a vágóállatok kitelepítésétől az istálló új állatokkal való benépesítéséig nem lehet 7 napnál rövidebb. így előzhetjük meg az „tstállőuntság“ fellépését és Így biztosíthatjuk az állatok tartósan jó termelőképességét. A hizlalda befogadóképessége a malacozó egy kocacsoportjának létszámától és a nevelőistálló kapacitásától függ. A hizlalda javasolt befogadóképessége 500—1000 sertés. Csehszlovákia sertéshizlaldáiban a következő istállózási módszereket alkalmazzák: 1. A takarmány vályúba adagolásával üzemeltetett kutricák a száraz és e nedvesített takarmánykeverékek etetésére alkalmasak. A kutrica 10—15 sertés befogadására alkalmas. Fekvőhelyre (160 cm széles) és ürítőtérre (80 cm széles) oszlik. Az egy sertésre eső vályúrész 30—35 cm. Az istállóban az etetéssel egybekapcsolt irányított megvilágítást alkalmazhatjuk. Többnyire az ablakokon keresztüli tartós természetes megvilágítást érvényesítjük. Az istálló padlóterületének jobb kihasználása szempontjából többnyire előnyös, ha nem létesítünk takarmányfolyosókat, és két kutricasor vályúit összpontosítjuk. Ezek takarmánnyal való megtöltését mozgóvályú segítségével, vagy pedig a Nagyhizlaldák szakigazgatósági vállalat által szerkesztett „Pekol“ rendszerrel végezzük el. 2. A takarmány padlóra adagolásával üzemeltetett kutricákat a teljesen automatizált etetőberendezésből naponta 4—5-ször adagolt szemcsézett takarmányokkal való hizlalás céljaira készítették. Ezek előnye elsősorban az ürülék kitakarításának kisebb munkaigényessége, mível a sertések a fekvőhelyet tisztán tartják. További előnye, hogy nincs szükség vályúkra és a takarmány adagolása a kutrica egyetlen pontjára egyszerű műveletet jelent. Hátránya, hogy teljes mértékben a takarmánykeverék minőségének a függvénye, mivel nincsen lehetőség a takarmányadag más takarmányfélékkel való dúsítására, kivéve a savót, amelyet az önitatókba adagolhatunk. A kutrica optimális szélessége 240 cm. A használatos takarmányadagolő-gépek, amelyek a takarmányt a fekvőhely padlózatának közepére szórják, egyszerre 12 sertés takarmányozását teszik lehetővé. A 12 állat számára gyártott kutricák optimális méretei 240X360 cm, ebből 240X280 cm a fekvőhely. A hizlaldák többnyire ablaktalanok és a világítást szabályozzák. A világítótestek csak az etetés ideje alatt, kb. 20—30 percig világítanak, azután a sertések 5—7 órán át a sötétben pihennek. 3. Rácspadlós kutricák, ezeknek a nagy munkatermelékenységre való tekintettel nagy távlatai vannak. Az egy sertésre előírt 30—35 cm-es vályúrész és a 0,60—0,65 m2-es optimális padlóterület betartása esetén a kutrica szélessége 180—190 cm körül mozog. Tekintettel a vályúból kitúrt és a rácspadló résein át a rácspadló alatti térbe hulló takarmány okozta veszteségekre ajánlatos a vályú mellett 30 cm széles szilárd padlórészt készíteni. A rácspadlós hizlaldákban lehet irányított, vagy teljes megvilágítást is alkalmazni. Nagy súlyt kell fektetni az egés.z évi alapos szellőztetésre és az optimális istállőhőmérséklef biztosítására. A rácspadlós hizlaldákban a téli Időszakban ajánlatos a hagyományos hizlaldák hőmérsékleténél kb 2 C°-kal magasabb istállőhőmérsékletet fenntartani. Fokozott figyelmet kell fordítani annak megakadályozására, hogy a külső levegő a rácspadlő alatti térségbe hatoljon. Ezeknek az elveknek a megszegése az állatok testmelegének a fokozott elvonásához, s ennek következtében a takarmányszükséglet fokozódásához vezethet. A Smificei Nagyhizlaldához tartozó rodovi állattenyésztő telepen levő kísérleti istállóban kipróbálás alatt állnak a Mezőgazdasági Gépkísérleti Kutató Intézet által javasolt kétemeletes elrendezésű hlzlalókutrlcák. Ennek célja az ístállótérségek fokozott mértékű hasznosítása. A kutricák két BEVEZETÉS Az emelkedő életszínvonal magával hozza az emberi manuális munka részarányának csökkenését. Ez a fejlődés megmutatkozik a lakosság élelmezésében is. A fejlett társadalom szükségleteinek minőségi növekedését bizonyító alapvető mutatók az állati eredetű élelmiszerek — a hús, a tej és a tojás — fokozódó fogyasztása. Az állati eredetű élelmiszercikkek növekvő mértékű fogyasztását csakis a gyorsan fejlődő és rövid tenyésztési idejű állatok, a baromfi ős a sertés tenyésztésével vagyunk képesek fedezni. Az állati eredetű élelmiszercikkek fokozódó szükségletét nem a gazdasági állatok állományainak számszerű növelésével, hanem elsősorban azok termelőképességének a fokozásával biztosítjuk. A nagyobb fogyasztást jelenleg hazai forrásokból fedezzük. Csehszlovákiában például a sertéshús mennyiségét az 1960-ban elért 369 670 tonnáról 1972-ben 618 000 tonnára növeltük. Ez 67 %-os növekedést képvisel. A CSKP KB 1971 márciusában a mezőgazdaság szakosítására és összpontosítására vonatkozó határozatot hozott, amelyben kitűzte az állattenyésztési termelés fokozatos iparosításának útját. Erre a fejlődésre a takarmánykészítő ipar teremti meg az előfeltételeket. A komplett takarmánykeverékek gyártása 1960-tól 1970-ig több mint ötszörösére emelkedett, az 1973-as évhez viszonyítva pedig több mint a hétszeresére. A sertéstenyésztés összpontosításának problémái A sertéshús ipari szintű termelése megköveteli az anyakocák összpontosítását, hogy így biztosítva legyen az egyenlő súlyú szopósmalacok megfelelő létszámú csoportjainak a turnusos termelése, valamint az egy tenyészetből származó választott malacok egyidejű hizlalása. Az összpontosítás és a szakosítás fejlesztésének igen pozitív szerepe van a sertéshús termelésében, de ugyanakkor a gyakorlati életben megnyilvánuló bizonyos fokú ösztönösség egész sor másodrendű problémát hívott elő. Olyan esetekről van szó, amikor az összpontosításban látták a munkatermelékenység növelésének' döntő láncszemét. A sertések nagymértékű összpontosítása így összeütközésbe kerül a környezet védelmének elveivel, elsősorban a nagyhizlaldákból származó ürülék hasznosításának megoldatlan problémája miatt. Komoly problémáról van szó, mivel semmi esetre sem engedhetjük meg, hogy az ürüléket megsemmisítsék, mert arra szükség van a mezőgazdasági termelésben. _. A kutatás eddigi eredményei, a gyakorlati tapasztalatok és a külföldi felismerések szerint a híg sertéstrágyát legelőnyösebb a növénytermesztésben trágyázás céljaira hasznosítani. Az 1971—1973-ban különböző termelési viszonyok között végzett trágyázási kísérletek eredménye szerint ennek a hígított sertéstrágyának rendkívül nagy hatóanyagtartalma van s azokon a helyeken, ahol a vetésforgó keretében a híg sertéstrágyával rendszeresen trágyáztak, jelentős ipari trágyamegtakarítást értek el. A vízgazdasági dolgozók és a higiénikusok véleménye is egyezik abban, hogy a híg sertéstrágya ilyen formában való hasznosítása megfelelő, és ez a javasolt hasznosítási rendszer egyúttal megoldja az Állami Állategészségügyi Igazgatóság azon irányú követelményeit is, hogy a híg sertéstrágya egészségre káros hatása semlegesítve legyen. « rácson, le kell takarítani. Előnyös az ürüléket a kezelőfolyoső és a kutrica határán levő vertikális résbe húzni, amelyet a kutricába vezető ajtóra rögzített pánt takar. Az ürülék kitakarításának ezen módja esetén a kutricát úgy kell kiépíteni, hogy a kocát a kutrica elülső részén lehessen kihajtani. Az elletőkutrica nagysága és elrendezése a szopősmalacok elválasztásának időpontjától és felnevelésük módjától függ. Minden újabb típusú elletőkutricában a kocát a szoptatás és a malacozás Idején két, egymástól 65—70 cm távolságra levő korláttal rögzíteni lehet. Ezzel csökkentjük a malacok agyonnyomásának veszélyét és a koca ürítését a kutrica hátsó részébe irányítjuk. Az Ágra Pfelouő által gyártott 225X230 cm nagyságú kutricák a 6—7 hetes korban hagyományosan elválasztott szopósmalacok esetében is megfelelő. Az egyik korlátnak a kutrica oldalfalához való tolása révén lehetővé tesszük a koca kutricán belüli szabad mozgását. A szopősmalacok számára kijelölt terület megfelelő nagyságú és fekvőhelyet létesíthetünk rajta. A 180X230 cm nagyságú kutricákat az Uhlífske Janovice-i Kooperative gyártja. A szopősmalacok 3—5 hetes korban való elválasztására alkalmas, de ennek előfeltétele, hogy a koca az ott-tartőzkodás egész Ideje alatt rögzítve van és arra sincs lehetősége, hogy megforduljon. Az ilyen típusú kutrica tűnik a legmegfelelőbbnek. A szopósmalacok 3 hetes korban való elválasztására a kutrica 150X230 cm-es minimális mérete bizonyult jónak. A GÉPSOROK ÉRVÉNYESÍTÉSE A gépesítést elsősorban a takarmány szállításának és tárolásának, a takarmányok szétosztásának, az itatás és a trágyakitakarítás szakaszán érvényesítjük. A kocák elszállásolására szolgáló új épületekben az egyenletes táplálás, a takarmány könnyű adagolása és a nagy munkatermelékenység elérése érdekében az állatokkal elsősorban komplett takarmánykeverékeket etetünk. A takarmánykeverékeket csaknem kizárólag ömlesztve, pneumatikus ürítési! tartálykocsikkal szállítják. A takarmány Istállón belüli szétosztásának módja a takarmánytól és az istállőzás technológiájától függ. A komplett takarmánykeverékek egyéni adagolására az Ágra К Ideal és a Bios BAK 5H jegyű adagológépet használják. A száraz takarmánykeverékek csoportos' kutricákba való adagolását a P—Ideal és az S—Ideal adagológéppel végzik. Minden adagológép automatikus vezérlésű, időprogram szerint dolgozik. Az állatgondozó csupán a takarmányadag nagyságát állítja he. A száraz vagy nedves takarmánykeverékek adagolására a gazdasági tömegtakarmányok esetleges hozzáadásával a Popra és a Supra mozgó takarmányszállító kocsit használják. Hátrányuk a fokozatos etetés, ami a várakozó állatok nyugtalanságával jár és az adagolás sem pontos. Előnyük az univerzalitás. A sertések minden csoportjának itatására a szopókás, ltatőcsésze nélküli Cnitatőkat használjuk, ezek biztosítják az Itatás higiéniáját. A kocaszállásokban almozás nélküli üzemelést alkalmaznak. A rács alatt összegyűlt ürülék kitakarítására tolőlapátot használnak. Ott, ahol időnkénti almozással számolnak (fiaztatő), körben futó kaparóláncot alkalmaznak. A SZOPŐSMALACOK ELSZÁLLÁSOLÁSA A szopősmalacok leválasztásának Időpontját a hagyományos 8. hétről a 3—5. hétre rövidítettük, s ezzel szükségessé vált az olyan speciális istállóit) z
