Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-14 / 6. szám
Megjelent a Bratislavában működő Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Dolgozók Továbbképző Intézetének gondozásában a haladó tapasztalatok iskolájának előadói és hallgatói számára. Ötödik évfolyam. A tanulmányanyagot a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hagyta jóvá. Megjelent mint a Szabad Földműves melléklete 1976. február havában. Bratislava, 1976 MEGJELENT A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI DOLGOZOK TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZETÉNEK GONDOZÁSÁBAN uibAioja? -9^/Si6I aqaai -9 е(ел1)>(Э110)1 ipzjazs sa ^piuaui >f a í в н 'Л :bwj A HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA Nagyüzemi technológia a sertés- és baromfitenyésztésben A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÄRSASÄG MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMA térségek kiépítése, amelyek optimális feltételeket nyújtanának ezeknek az állatcsoportoknak a felnevelésére. Ezek a nevelőistállök helyettesítik a néhai előhizlaldákat és az 5-^8 kg-től 25—35 kg-ig terjedő súllyal rendelkező szopósmalacok elszállásolására szolgálnak. A nevelőistállök vagy azok egyes osztályainak befogadóképességét a malacozóban levő kocák számának megfelelő nagyságra kell méretezni. Az egyes osztályokon elszállásolt szopősmalacok száma a szakemberek javaslata szerint 500 legyen. A kisebb tenyészetekben, maximálisan 7 napos turnusokban, két egymás után következő turnuscsoportot egyesíteni lehet. Ennek előfeltétele, hogy a szopősmalacoknak a nevelőistállóból a hizlaldába való áttelepítésekor az egész Istállót egyszerre ürítik ki. A turnusos üzemeltetés és az egész istállőtérség egyszeri kiürítésének követelményeire való tekintettel a szopősmalacok nevelőistállóiban egységes nagyságú kutricákat alkalmaznak anélkül, hogy az állatokat ott-tartózkodásuk tartama alatt áthelyeznék. A kétfázisos nevelés egyedül a szopósmalacok korai elválasztásának esetén indokolt, amikor a szopósmalacokat 5—6 kilós állapotban elválasztják és a 17—18 kg-os élősúly eléréséig ketrecekben tartják, majd a nevelés második fázisában, 17—18 kilós súlytól a 30—35 kg-os élősúly eléréséig a kutricákban helyezik el őket. A SZOPŐSMALACOK ELSZÁLLÄSOLÄSA kutricakban ; t i A szopősmalacok korszerű, kutricákban való elszállásolása sokban különbözik a hagyományos istállózástól: — a kutrlcában kevés — 10—13 — szopósmalacot helyeznek el, — almozás nélkül nevelik őket, — a kutrica fekvőhelyre és ürítőhelyre van felosztva. Egy szopósmalacra 30 kg-os élősúly eléréséig 0,24—0,26 m2 nagyságú fekvőhelyet és maximálisan 50 cm széles rácspadlóá ürítőhelyet számítanak. A rácspadló rúdtávolsága 12 mm, — az istállóteret többsoros kutricabeosztással üzemeltetik és ezt osztályokra osztják fel. A kutricás malacnevelés a következő lehetőségeket nyújtja: — a kutricában elszállásolt szopósmalacok számára a komplett takarmánykeveréket ott-tartózkodásuk egész időtartamára az önetetőbe helyezzük, — a COS takarmánykeverék önetetőkből való feltakarmányozása a kutrlcában elszállásolt szopósmalacok 16—18 kg-os qJ6sűlyának eléréséig. A 18 kg élősúly elérése után 30 kg-os élősúlyig a szopósmalacokat a kutrica jMdlőzatára S—Ideal takarmányadagoló-géppel adagolt komplett takarmánykeverékkel takarmányozzák. A SZOPŐSMALACOK KETRECEKBEN VALÓ ELSZÄLLÄSOLÄSA A kezelőszemélyzet életfeltételeinek javítása mellett az épülettervezők figyelme a nevelőistálló területének lehető legjobb hasznosítására összpontosult, ezért javasolták a rácspadlós ketrecek alkalmazását. Ezek lehetővé teszik a hagyományos csoportos kutricákban való neveléshez viszonyítva a férőhelyek számának a megkétszerezését. A rácspadlő és az optimális mikroklíma fenntartása a higiéniai feltételek javulásához vezet. Csehszlovákiában jelenleg a következő ketrectípusokat használják: 1. Az NDK-ból behozott Dummenrstorf típusú, kétemeletes kalitkákat az 5—35 kg-os szopősmalacok elszállásolására. A kétemeletes ketreceknek rácspadlója van, 140—225 cm nagyságúak és 10 szopősmalac elhelyezésére szolgálnak. A szopósmalacokat a ketrec homlokfalán elhelyezett függesztett önetetőkből takarmányozzák. A rácspadlő alá függesztett csatornákból ô az ürüléket mechanikus lapáttal takarítják ki. A szopősmalacok betelepítését és kitelepítését a ketrec oldalfalának lebillentése után a battérián keresztül való áthajtással oldották meg. 2. A Jeseníki Efsz által gyártott ketrec építőkocka-rendszerű. A szopósmalacokat két emeleten 90X180 cm nagyságú szállítólapokon helyezik el. Ezek padlózata drótfonatú. Az ürülék az iszapgyüjtő medencébe hull és onnan önsúlyánál fogva a központi trágyacsatornába kerül. Egy ketrec 10 darab 20 kg-nál könnyebb szopósmalac elhelyezésére alkalmas, ami nem elegendő. 3. Az Ostrov u Macochy-i Efsz-ben gyártott ketrecek szintén kétemeletesek 185X120 cm nagyságúak. Az előző ketrectípusoktól eltérően az ürülék a poliethilénnel bevont acélfonatú rácspadló alatt elhelyezett csúsztatódeszkák segítségével jut el a gyűjtőcsatornába. Ez a rácspadlő nagyon jó minőségű. Az ürülék csúsztatólapok segítségével való eltávolításának megbízhatósága a leöblitésre használt víz mennyiségétől függ. Máskülönben az ürüléket kézi erővel kell a deszkákról eltávolítani. A malacok kitelepítésének kérdését az említett három ketrectípus egyike sem oldotta meg kielégítően. Ezt a problémát a Mezőgazdasági Gépkfsérletl Intézet javaslatai szerint a dašicei mezőgazdasági gépjavító üzemekben gyártott szállltóketrecek oldhatnák meg. A kísérletezők feladata, hogy a ketrecek rácspadlózatának fekvőhelyre és ürítőhelyre való felosztásának helyességét, a takarmányozás, itatás és az ürülék kitakarításának technikáját, valamint a szopósmalacok szállítőlapok elvén alapuló kezelését kipróbálja. Az építőkocka-szerkezetű, kétemeletes és kétsoros ketrectömböknek az istálló padlózatához való rögzítés nélkül is szilárd tartókeretük van, és a ketrecek kivehetők. A tenyésztőegység két ketrecből áll: az egyik (a szállítőketrec) 10 darab 5 kg kezdeti súlyú szopősmalac elszállásolására szolgál, míg a másik ketrecet akkor kapcsolják az elsőhöz, amikor a szopősmalacok súlya eléri a 15 kg-ot. A szopósmalacokat a 30 kg-os élősúly elérése után az első (szállító-) ketrecbe helyezik át és az egész ketrecet a benne levő 10 szopósmalaccal együtt a szállítőlapra tolják és a kezelőberendezés segítségével a szállítóeszközre továbbítják. Miután a szopósmalacokat a hizlaldában kieresztették, a ketreceket fertőtlenítik, majd hasonló mődon visszahelyezik a nevelőtstállő ketrectömbjébe, vagy a fiaztatóban új állatokkal telepítik be. A többemeletes ketrectömbök eddigi fogyatékosságaira való tekintettel a mezőgazdasági gyakorlat számára a Kooperative termelőszövetkezet által legyártott és a chlistovi kísérleti állattenyésztő telepen kipróbált magasított egyemeletes kutricákat, vagy a Kroméŕíži GTÁ által szerkesztett rácspadlőjú egyemeletes kutricát javasoljuk. Ezek egész alapterülete rácspadlóval rendelkezik. A kutricák padlója a kezelőfolyosó szintje felett 30—40 cm magasan helyezkedik el és a levegő is szabadon jut a rácspadló alatti térségbe. Ennek következtében ugyanolyan kedvező hőmérsékleti viszonyok alakulnak ki, mint a ketreces malacnevelés esetében. Az állatgondozó akadálytalanul jut az állatokhoz és az állatok kezelése lényegesen egyszerűbb. A SERTÉSEK ELSZÁLLÄSOLÄSA HIZLALDÁBAN Oj sertéshizlaldák építésekor figyelembe veszik a következő elveket: 1. Zárt állományforgó, azaz a hizlalda egy malacozőra való kapcsolása. 2. Az egész hizlalda egyforma súlyú és azonos eredetű választott malacokkal való turnusos benépesítése. További követelmény a sertéseknek a hizlalás befejezése utáni egyszeri kitelepítése és az egész istálló alapos fertőtlenítése. Ugyanakkor az egyes 9
