Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-16 / 33. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 4 1375. augusztus 18. Az élet- és munka­­körülmények versenye X Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghirdetett ver­seny a szövetkezeti dolgozók élet- és munkakörülményeinek Javítására, az 1972-es év óta szép eredményeket hozott. A SZFSZ Központi Bizottsága a hünlsztértum megbízott dolgozóival évente értékeli a versenyzó üzemek eredményeit és közülük az élenjáró tíz mezőgazdasági üzem pénzjutalom­ban részesül. Erre a célra a szövetség 200 ezer koronát fordít. Szlovákiai méretben a bizottság 170 mezőgazdasági üzemet értékelt. Eb­ből 159 közös gazdaság. Tehát amint látjuk, a versenyben ugyancsak élen­járnak a szövetkezetek. ’Az előre meghatározott feltételek szerint sorrendben az első öt helyre azokat a szövetkezeteket sorolták, amelyek Járásukban a versenyben első helyre kerültek, a további öt helyet a Járási versenyek második helyezett­jei foglalták el. Nagyon fontos mutató — fófeltétel — az efsz-ek földterü­letének nagysága és a dolgozók száma is. Figyelembe vették azt is, hogy az illető üzem milyen körülmények között gazdálkodik. Az alapos felmé­rés és értékelés után máris megtörtént a döntés az egyes üzemek megju­­talmazására. 'Az első helyre Javasolták, a Kék Duna Efsz-t (Dun. Streda-i Járás], amely a múlt évben 316 ezer koronát ruházott be utak építésébe, illetve azok portalanítására mintegy 5000 négyzetméternyi területen. Szociális és higié­niai berendezések építésére 200 ezer koronát használtak fel. A dolgozók részére 131 ezer korona értékben vásároltak munka- és védőruhákat. A kö­zős étkezést 118 ezer koronával segítették elő. Az egyéni lakásépítőket 137 ezer koronával segítették, a négy vállalati lakás építésének költségei 720 ezer koronára rúgtak ki. Megközelítőleg 142 ezer korona értékű parkosí­tási munkát végeztek. Á második helyre a Liptovské OndreJ-i szövetkezet kerül, amely 1 millió 703 ezer koronát fordított az utak rendbehozására, a szociális és higiéniai berendezések értéke 1 millió 775 ezer korona. További komoly összegeket fordítottak a szociális és higiéniai berendezések felújítására, szintén mun­ka- és védőöltönyöket vásároltak a dolgozóknak. A kultúrház építéséhez 600 ezer koronával járultak hozzá. Elősegítették a közétkeztetést, a gazda­sági udvarok karbantartását és négy szövetkezeti dolgozó számára építet­tek lakást. A harmadik helyre a Mišlai Efsz-t (košicei Járás) javasolták, amely csak néhány „lóhosszal“ marad le az említett szövetkezetek mögött. Az értékelés azt mutatja, hogy Szlovákia-szerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. Lényegé­ben minden versenyző nyer, mert a verseny hevében, újabb szociális be­rendezések, étkezdék, művelődési házak, klubhelyiségek épülnek, gyarapo­dik a gazdasági udvarok parkosított területeinek, nagysága. A jobb élet­feltételek, a munka kultúrájának Javítása mellett a dolgozók hatékonyabb termelőmunkát végeznek. Kevesebb lehet a megbetegedések száma és ter­mészetesen egyidejűleg csökkenhet a táppénzfogyasztás és a munkából való távolmaradás napjainak száma is. M. D. :явнаяявняянавнааапявяяяяяяяпяаяяяявявяявявяаяяяяяаава1(||няая* Csökkenthetjük A „Beseda“ [a SZFSZ Csehország Központi Bizottságának lapja) több cikket közölt az önköltség csökken­tésének lehetőségeiről. A mezőgazda­­sági dolgozók figyelmét Milan Žabčík ésszerűsítő brigádjának eredményeit keltették fel. A cseh országrészekben számos mezőgazdasági üzem válaszolt erre a felhívásra. Ezek közül megem­líthetünk néhányat. Václav Bureš, a Kobylí Barátság Efsz elnöke, (bfeclavi járás) elmon­dotta, hogy több lehetőségük van a termelés fokozására. Szerinte egy li­ter tej termeléséhez elég a 25 dekás abrakfogyasztás. Járási méretben több olyan szövetkezet van, amely már el­éri az évi tehenenkénti 4000 literes tejhozamot is. Azonban a többség há­tul kullog és jő néhány szövetkezet nem teljesíti tejeladási tervét. A hely­zet megváltoztatásának érdekében kapcsolatba léptek a Pohoreli Állat­tenyésztési Kísérleti Intézettel, amely­től hasznos tanácsokat kapnak a gaz­daságos takarmányozásra. Közös erő­feszítéssel meghatározzák, hogy az állatállomány számára milyen növé­nyek termesztése a legelőnyösebb, milyen módon kell tartósítani a ta­karmányt, és azt is, hogy minél ke­vesebb földterületről hogyan lehet többet termelni. Jifí Brzobohaty mérnök, a ficani Ostrovačicei Efsz főzootechnikusa [brnoi járás) szintén arról beszélt, "hogy az önköltség csökkentésének ér­dekében szoros kapcsolatot tartanak fenn a Brnoi Kerületi Állattenyész­tési Kísérleti Intézettel, valamint a járás termelési igazgatóság állatte­nyésztési szakosztályával, és több olyan intézménnyel, amelyektől hasz­nos tanácsokat kaphatnak az állatte­nyésztési termelés gazdaságosabbá való tételére. A szakemberek segítik a szövetkezet 30 tagú ésszerűsítő bri­gádját, amely célul tűzte, hogy az egy tehénre jutó tejtermelést a múlt évhez viszonyítva, legalább 200 liter­az önköltségeket rel emelik. Az egy liter tej előállítá­sához szükséges abrakmennyiséget legalább 28 dekára csökkentik. Gyor­sabb ütemben frissítik fel a tehén­­állományt is. A tervek szerint éven­te a tehénállomány 35 százalékát elő­­hasú üszőkkel cserélik ki. A járási tápértékkutató szakembe­rekkel rendszeresen megvizsgálják a takarmányadagok kalőriaértékét. Az abrakfogyasztás csökkentésének érdekében olyan természeti sókat, vi­taminokat adnak az állatoknak, ame­lyekre a tejtermelésnél a legnagyobb szükségük van. Sok-sok kísérlet, ta­pasztalatszerzés után végre elérték, hogy a teheneket a tejhozam szerint takarmányozzák. Más fejadagot kap­nak a borjazás után, és természete­sen a laktáció végefelé is. Korszerű­sítették a fejőberendezéseket Is, hogy a tejet a lehető legjobb minőségben adhassák el, a tejfeldolgozó üzemek­nek. Nagy figyelmet fordítanak a hi­giéniai előírások .betartására és álta­lában a fertőtlenítő munkálatok vég­zésére. Nagyon örülnek az önműködő mosógépnek, amellyel rövid idő alatt megtisztíthatják a tehenek tőgyét. A dezinfekciós szereket egy ötletes mozgó kis géppel juttatják a padló­zatra vagy a falakra. A fejők munká­jának megkönnyítése érdekében az abraktakarmányt jól működő félauto­matikus tartályokból fogyaszthatják a tehenek. A fiatal teheneket a jó tenyészké­­pességű anyáktól és apaállatoktól hagyták meg. Az állattenyésztési fő­iskola tanárainak segítségével sike­rült csökkenteni az elléssel járó meg­betegedéseket és a fogamzás öt szá­zalékkal nagyobb, mint tavaly volt. A tejtermelés természetesen a gon­dozástól is függ, ezért a szocialista munkaverseny keretében a dolgozók arra törekednek, hogy munkájukat a lehető legjobb minőségben végezzék. (mól) üllilllll! Tartsuk be a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásokat Csehszlovákia Kommunista Párjta XIV. kongresszusának határozataiból a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságaira többek között az a feladat hárul, hogy minél jobb élet- és munkakörülmé­nyeket biztosítsanak a szövet­kezeti dolgozók számára. Elő­térbe kerül tehát a munkabiz­tonsági és egészségvédelmi elő­írások betartása. Az ezzel kap­csolatos alapelveket a Munka­törvénykönyv határozza meg. Az előírt szabályok betartása úgy a munkaadóra, mint a dol­gozóra kötelező. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mu­tatják, hogy a mezőgazdasági termelés szakaszán, főleg az efsz-ekben még nagyon sok a tennivaló ezen a téren. A mező­­gazdasági üzemek jó részében nem tartják be a munkabizton­sági és az egészségvédelmi előírásokat. Lebecsülik a meg­előző intézkedések jelentőségét. A trebišovi járásban az 1975-ös év első félévében bizony elég sok szabálysértés történt, és ennek következtében a járási mezőgazdasági igazgatóság ál­tal irányított üzemekben 167 baleset fordult elő, sajnos, ezek közül egy halálos kimenetelű volt. A munkabalesetek száma az 1974-es év hasonló idősza­kához viszonyítva, 34-el több, ami arra enged következtetni, hogy a problémával komolyan kell foglalkozni. Különösen a szövetkezetekben emelkedett a munkabalesetek száma. Úgy látszik, a közös gazdaságokban kissé lazább a fegyelem, mint az állami gazdaságokban. A felmérések azt bizonyítják, hogy főleg az efsz-ek géppark­jaiban hanyagolják el a munka­biztonsági előírások betartását. A gépi berendezések állapotát sem ellenőrzik kellőképpen. Előfordulnak olyan esetek is, hogy az előírásokat fondorlatos v módon „kijátszók“. Ügy gon­dolják, hogy ilymódon pénzt takarítanak meg. Azonban előbb-utőbb ráfizetnek, mert nagyon sok az olyan baleset, amely a vezetők és dolgozók felületességéből, gondatlansá­gából ered. A jelenlegi helyzetből kiin­dulva, a jövőben a mezőgazda­­sági üzemekben rendszeresen meg kell tartani a munkabiz­tonsági és egészségvédelmi elő­írásokról szóló előadásokat. Fő cél a balesetek megelőzésére irányuló törekvés legyen. Az erkölcsi kár mellett arra is kell gondolnunk, hogy a dolgo­zók távolmaradása igen érzé­keny anyagi veszteségeket idéz elő. Járásunkban a már emlí­tett időszakban munkabalese­tek miatt a termelést végző dolgozók 3347 munkanapot vol­tak kénytelenek otthon tölteni. Ez bizony lényegesen megne­hezítette a közös gazdaságok­ban a munkafolyamatok végzé­sét. Különösen sok baleset volt a- vojčicei, Veiké Kapusany-i (nagykaposi), Zemplínske Hra­­dište-i, Malý Horeš-i (kisgére­­si) és a dargovi szövetkezet­ben. Jó lenne tehát, ha ezeknek a közös gazdaságoknak vezetői többet törődnének a szabályza­tok betartásával. Az állami gazdaságokhoz vi­szonyítva a szövetkezetekben több az olyan dolgozó, aki be­tegség miatt van tétlenségre ítélve. Ebből következik, hogy a vezetőségek alaposabban fog­lalkozhatnának a dolgozók gyógykezeltetésével. Az eddigi­nél jóval több tagot lehetne küldeni üdülőközpontokba, bentlakásos és — rendeléses gyógykezelésre. Biztosítani kel­lene a dolgozók rendszeres or­vosi ellenőrzését. Idén számos szövetkezetben választották meg a munkabiz­tonsági és egészségvédelmi bi­zottságokat. Vezetőik részére a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Trebišovi Járási Bizottsága június végén egyna­pos iskolázást rendezett. Saj­nos, jó néhány mezőgazdasági üzem nem tartotta szükséges­nek, hogy elküldje az illetékes dolgozót az értekezletre. Figyelembe kell vennünk, hogy a mezőgazdasági terme­lés gyorsütemű gépesítésének következtében, a különböző gyomirtó, valamint növényvédő szerek használatának fokozó­dásával, egyre nagyobbodik a balesetveszély. Természetesen, ha a dolgozókat rendszeresen és alaposan kioktatják, az elő­adásokon, valamint a külön­böző formákban tartott megbe­széléseken, akkor nem kellene „törvényszerűen“ emelkedni a baleseteknek. Ügyeljünk arra, hogy a gépek küldetésüknek megfelelően az embert szolgál­ják és minél kevesebb szomo­rúságot okozzanak kezelőik­nek. Parajus László mérnök, a SZFSZ trebišovi járási bizottságának dolgozója „Kis családi iskola“ Д Szövetkezeti Földművesek Szö­­' vétségé Központi Bizottságának januári plenáris ülése alaposan fog­lalkozott a mezőgazdaságban dolgozó asszonyok helyzetével és több olyan határozatot hozott, amelyek elősegí­tik, hogy a dolgozó nép a gyermekek nevelése mellett a lehető legnagyobb mértékben bekapcsolódhasson a tár­sadalmi és termelőmunkába. A határozatok gyakorlati megvaló­sításáról beszélgettünk Mária Š v á­­bovával, a Veiké Némöice-i „Fel­­szabadulás“ Efsz (bfeclavi járás) ökonómusával, a SZFSZ Központi Bi­zottságának tagjával. Az aktív társadalmi tevékenységet kifejtő asszony elmondotta, hogy a határozatot járási méretben, és a szö­vetkezetben is megszívlelték és igyek­szenek könnyíteni az asszonyok hely­zetén. Közös gazdaságukban előtérbe helyezték a politikai-nevelő munkát. Jé agitációs munkával elérték, hogy a női dolgozók nagy része látogatta a szövetkezeti munkaiskolát, és ezért igyekeztek olyan előadásokat tartani, amelyek boncolgatták az asszonyok­ról való törődés lehetőségeit. A szö­vetkezeti munkaiskola keretében na­gyon hasznosnak bizonyult a „kis családi iskola“, amely már három éve „fut“ a bfeclavi járásban és lényege­sen hozzájárult a nők politikai és szakképzéséhez. Az iskola megszer­vezésében nagy segítséget nyújtott a Cseh Nőszövetség járási bizottságá­nak mezőgazdasági bizottsága és ter­mészetesen a SZFSZ járási bizottsá­ga is. A közös összefogás következ­tében sikerült magasszínvonalú elő­adásokat biztosítani. A módszertani kérdésekkel kapcsolatban megemlít­hetjük, hogy az előadók nem mindig ragaszkodtak a hagyományos előadá­si formákhoz. Arra törekedtek, hogy a témaköröket minél közelebb vigyék az élethez és könnyű stílussal felkelt­sék a hallgatók érdeklődését. Gyak­ran az előadók kisebb csoportokkal is beszélgettek a problémák megoldá­sának lehetőségeiről. Az iskolázás tel­jesen önkéntes alapon indult, de en­nek ellenére egyre több hallgató je­lent meg a> előadásokon. A felszabadulás évében az előadás­­sorozatot aktuális témákkal bővítet­ték ki. Járási méretben ismertették az előadók a bratislavai—brnoi katonai operáció történelmi jelentőségét és több olyan hősi katonai cselekedetet, amely meghozta népeink számára a szabadságot. A szövetkezeti tagokat a Szovjetunió népének szeretetére ne­velték, akiknek legjobb fiai életüket áldozták azért, hogy Csehszlovákia lakosai visszanyerjék függetlenségü­ket. A mezőgazdasági szaktémakörök mellett a „kis családi iskola“ elő­adói sokat beszéltek a higiéniai és egészségügyi előírások betartásáról, az arcbőr és a kéz ápolásáról, általá­ban arról, hogy a mezőgazdasági mun­kát végző asszony hogyan őrizheti meg frisseségét, szépségét. Szó esett még a társaságbeli helyes viselkedés­ről, az ízléses, praktikus önözésről. „Menetközben“ a hallgatók több ja­vaslatot tettek az iskola témakörének kibővítésére. Kérték például, hogy az előadók többet beszéljenek a haladó irodalomról, és ha lehetséges, olykor írókat is hívjanak meg közéjük. Az iskolázás zökkenőmentes lefo­lyásának biztosítása nem egyszerű dolog. El kell érni, hogy az előadás­sorozatok felkeltsék a hallgatók ér­deklődését. Ha ez megtörtént, akkor pedig arra kell törekedni, hogy az asszonyok aktívan résztvegyenek a vitában. Arról is beszélni kell, hogy az illetékes mezőgazdasági üzemben milyen lehetőségek vannak a női dol­gozók érvényesülésére. Hány dolgozó asszonyt választottak be a vezetőség­be, vagy a különböző bizottságokba. A vidéki asszonyok egyik legna­gyobb problémája a gyermekek neve­lése, mert elfoglaltságuk miatt, saj­nos sokszor alig van idejük ellen­őrizni, hogy a gyermekek hogyan ta­nulnak. Ezért oda kell hatni, hogy a dolgozó nők lehetőleg két műszakban dolgozzanak, illetve szabad napokat kapjanak. Küzdeniük kell azért, hogy a közös gazdaságok hozzájáruljanak bölcsődék, óvodák és napközi ottho­nok építéséhez. Bebizonyosodott, hogy ha az asz­­szonyok elvállalnak valamilyen társa­dalmi funkciót, akkor feladataikat példásan teljesítik. Számos aktív nő dolgozik a SZFSZ különböző bizottsá­gaiban. A közigazgatási szervek mun­kájából is ugyancsak kiveszik részü­ket. A járásban a helyi nemzeti bi­zottság képviselőinek 25 százaléka nő, a járási nemzeti bizottság képviselői közül 30 százalék dolgozó asszony. Hasonló a százalékarány a képvise­leti szervek felsőbb fokozataiban is. Ez arról tanúskodik, hogy az asszo­nyok részt akarnak vállalni társadal­mi téren is a szocialista építés igé­nyes feladataiból. A Nők Nemzetközi Évében még to­vább tökéletesítjük a nők számára rendezett „kis családi iskolát“, hogy a SZFSZ Központi Bizottsága határo­zatai értelmében tovább javíthassuk élet- és munkakörülményeit. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Központi Bizottsága által hirdetett, élet- és munkakörülmények javítására irányuló verseny egyre na­gyobb népszerű­ségnek örvend. Szépülnek a gazda­sági udvarok. Ezt az óriás kak­tuszt a Kráfoviiío­­vé KraCany-i (ki­­rályfiakarcsai) Efsz gazdasági ud­varán láthatjuk. (Balia felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents