Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-16 / 33. szám

SZABAD FÖLDMŰVES ÍS75. augusztus IS. Bizakodva dolgoznak... ♦ Szakszerűen szárítják a gabonát ф Fontos feladat a mi­nőségi vetőmag előkészítése ф Már a középszántást végzik ♦ Brigádosok segítségével szedik a burgonyát ф A lánctalpas traktorok két műszakban dolgoznak ф A Velký Krtíš-t (nagykürtösi) Já­rásban nagyon nehéz körülmények között takarították be a gabonát. En­nek kövekeztében bizony munkator­lódás keletkezett. Főleg a járási párt­­bizottság, a járási nemzeti bizottság, a Járási mezőgazdasági igazgatóság, valamint a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak köszönhető, hogy a munka szervezése magasszintű volt és a nehézségek ellenére a mezőgaz­dasági üzemek a begyűjtési munkák­kal egyidőben más nyári munkálato­kat is sikeresen végeztek. A helyzet ismeretéből kiindulva oldották meg a problémákat és biztosították a sikeres rajtot a vetéshez, az ősziek betakarí­tásához. Minhal Selecký. a járási mezőgaz­dasági igazgatóság főagronómusa ar­ról tájékoztatott, hogy ahol csak le­het tarlókeveréket vetnek. Sok vita folyik a szakemberek között, hogy Jelenleg hántsák-e a tarlót, vagy kö­zépszántást végezzenek. Neki az a véleménye, hogy azokat a parcellá­kat. amelvekbe őszi gabonafélék ke­rülnek, már középmélységbe kell szántani, hogy a föld a vetés megkez­déséig leülepedhessen. A mezőgazda­­sági üzemek megfogadták tanácsát és többnyire ilvmódon készítik elő a ta­lajt. Híves György, a JMI főmechanizáto­­ra is arról beszélt, hogy igyekeznek behozni a lemaradásokat. A 11 darab Skoda—180-as lánctalpas traktor már­is két műszakban üzemel és amint kevesebb lesz a szállítási munka, a traktorok nagy része hosszabbított vagy kétmnszakban dolgozik. A lehe­tőségekhez mérten az ebédet a határ­ba hordják, hogy a traktorosoknak ne kelljeu megszakítaniuk munkáju­kat. A talajelőkészítéssel egyidőben igen nagy gondot fordítanak a gabo­na utánszárítására. nehogy nagyobb károk keletkezzenek. Fájlalják, hogy a drágább fajta olajjal kell föteniük a raüszárítókar. Ehhez hasonló prob­lémájuk van elég. azonban ügy dol­goznak. ahogy lehet. A bušincei (busái) Csehszlovák- Szovjet Barátság egyesült efsz aleluö­­ke Cserba Sándor bizony még nem ért meg ilyen nehéz nyarat. Naponta többször is tanácskoznak, hogy mi­lyen módon biztosítsák a jövő évi termést. Úgy döntöttek, hogy augusz­tus 15-én még hántják a tarlót, de utána már csakis középszántást vé­geznek. Minden erőt a vetőmag szak­szerű előkészítésére összpontosítanak, hogy a tervezett mennyiséget más üzemeknek is idejében leszállíthas­sák. Nagyon jól szervezték a nyári mun­kákat a závadai székhellyel működő egyesült Pokrok szövetkezetben. A gabonát hatalmas színekben tisztítják és utánszáritják. Ezt az igényes mun­kát főleg a Nitrai Mezőgazdasági Fő­iskola leendő elsős diákjai végzik, három műszakban. Többműszakos üzemeltetéssel készítik elő vetés alá a talajt Is. Szárításra minden lehe­tőséget kihasználnak. A lenmagot például ventillátorral szárítják, szí­nek alatt. Az árpaszalmát felszecskáz­va fúvatják a födél alá, hogy Ilymó­­don is bővítsék a szálastakarmányo­kat. Pavel Torňoš, a Suchá Brezová-i Efsz elnöke, a mostoha időjárás elle­nére is bizakodó. A viharok gaboná­jukban nem sok kárt tettek, a takar­mányt sikerült begyűjteni. Örömmel közli, hogy a rétifű kétszeri kaszálás­sal 50 mázsás hektárhozamot adott, de eléggé dús a harmadik kaszálás is. A vörösherét kétszer kaszálták, a harmadik kaszálásból — mintegy 40 hektáron — magot akarnak nyerni. Még egyetlen évben sem volt ennyi szálastakarmányuk. Nagy mennyisé­get silóztak és szenázsoltak, ilymó­­don mintegy 500 vagonnal többet tar­tósítottak a tervezettnél. Határjárás közben futunk össze Farkas Ernő mérnökkel, a Velký Krtíš-i Gépállomás tervezőjével és Tony Károllyal, az üzem kiváló öko­­nőmusával. Az év eleje óta a szocia-A závadai egyesült efsz Dolná Strechova i részlegén a lenmagot is szárítják. lista munkaverseny serkentő hatására a dolgozók ugyancsak igyekeztek tel­jesíteni tervfeladataikat. Június 11-én már annyi munkát végeztek el, ameny­­nyit az ötéves tervben kellett volna teljesíteniük. Az év végéig mintegy 13 millió korona értéket hoznak lét­re. örülhetnek ennek a mezőgazdasá­gi üzemek, mert lényegesen meggyor­sult a DT—54-es és a DT—75-ös lánc­talpas traktorok javítása, tehát több vehet részt a talajelőkészítésben. A želovcei (zsélyi) egyesült efsz­­ben nem újdonság a többműszakos üzemeltetés. Csesztven János és Szto­­lár István Škoda—180-as traktorával már hosszabb ideje éjjel-nappal szánt. Kázmér Antal mérnök, efsz-elnök a problémák ellenére is elégedett a munkák ütemével. A szálasok gazda­gon fizettek és úgy gondolja, hogy szakszerű feltakarmányozásukkal mintegy 30 százalékkal csökkenthe­tik a szemestakarmány-fogyasztást. Ez tette lehetővé, hogy igazi hazafias kötelezettségérzéssel 19 vagon gabo­nát adtak terven felül a közellátásnak. A szemestakarmány-fogyasztás csök­kentésére további lehetőségeket ke­resnek. Máris ígéretet kaptak, hogy Deák Ferenc, a Secianky székhellyel működő Ipoly-mente egyesült rísz elnöke (balról], Pecsérke Lajos mechanizátor és Bodzsár István ökonómns örül a gazdag termésnek, az aratási híradó táblája előtt. (A szerző felvételei.) idejében elküldi nekik az illetékes gyár a „Homogenizátort“, amelyen a répakaréjt péppé dolgozhatják át és így könnyebben száríthatják. A nenincei (lukanyénye) Vörös Zászló egyesült efsz dolgozói is sike­resen birkóznak meg a feladatokkal, jamber István, az összüzemi pártbi­zottság elnöke elmondotta, hogy 30 százalékkal több a szálastakarmá­­nyuk, mint a múlt évben. Híves Vince ökonómus pedig hozzáfűzte, hogy az egyesült gazdaságban a silózva és szenázsolva tartósított takarmány mennyisége 600 tonnával meghaladja a múlt évi szintet. A szalma összehú­zása és a tarló hántása gyors ütem­ben folyik, idejében földbe került a 60 hektár tarlőkeverék is. A nyári munkák idején a járásban a Seóianky-i (szécsénkei) székhel­lyel működő egyesült Ipoly-mente szövetkezet vezetősége jeleskedett a munka szervezésében. Ebben a gazda­ságban kezdték elsőnek ünnepélyes keretek között az aratást és július 26-án a legkorábban fejezték be ezt az igényes munkát. Szinte minden percet kihasználtak a gabona lehető legki­sebb veszteséggel történő begyűjté­sére, és egyrészt ennek köszönhető, hogy elérték a 46 mázsás átlagos hektárhozamot. Babérjaikon nem pi­hennek és most azon fáradoznak, hogy a tervezett 45 vagon helyett 60 vagon vetőmagot adhassanak el. Deák Ferenc, a közös gazdaság elnöke, .Bodzsár István ökonómus és Pecsérke Lajos mechanizátor elmondotta, hogy az idejében hántott tarlóba kell a tarlókeverék és az ősziek vetőágyá­nak előkészítését már július végén megkezdték. A nyári munkák dandárjában bizo­nyos fokú idegesség és kapkodás volt észlelhető a lemaradó szövetkezetek­ben, de a helyzet fokozatosan megja­vult. A járási szervek pedig konkrét intézkedésekkel javítottak a munka­­szervezésen, és hozzájárultak a prob­lémák megoldásához. BÁLLÁ JÖZSEF és a város közti különbség költséggel épülő — minden igénynek iegielelo — óvoda, komoly társadal­mi összefogást igényel. Az efsz 700 ezer koronával, a helyi gazdálkodás és a nemzeti bizottság a fejlesztési alapból tél millióval járult hozzá az építkezéshez. A többit állami alapok­ból fedezik. A ledolgozott társadalmi munka értéke meghaladja a három millió koronát. A korszerű óvoda létesítése — a­­melyhez hasonló nincs a járásban — lehetővé teszi, hogy a fiatal anyák gondtalanul dolgozhassanak a mun­kahelyeiken. A lakosság igényelte a vízvezeté­ket is. Ennek megoldása is komoly eroteszítéseket igényel a község ve­tői részére. Az utazó lakosok egy megfelelő autóbuszmegállót kértek. A vágyuk teljesült és egy nagyon szép büfével ellátott — télen fűtött — he­lyiségben várakozhatnak a dolgozók Я7 autóbuszokra A polgári szertartásodat — amely egyre több a faluban — eddig elég szűk hélyen végezték. Most főleg eb­ből a célból átépítették a helyi nem­zeti bizottság reprezentációs házát és a földszinten egy minden igénynek megfelelő nagy helyiséget biztosíta­nak a polgári szertartások megtartá­sára . A fiatalok kollektív élete céljából egy több helyiségből álló épületet bo­csátottak a rendelkezésükre. Az Ifjú­sági klubban sokoldalú tevékenységet fejt ki a szocialista ifjúsági szervezet. A Hadsereggel Együttműködő Szövet­ség helyi szervezetének Is három he­lyiség áll a rendelkezésére. Ott szer­vezik meg a söfőrtanfolyamokat is, amelyek iránt nagy az érdeklődés. Talán mindennél szebben mesél, hogy ebben a választási időszakban 12 milliót fordítanak a község fejlesz tűsére. A községben a lakosok 35—40 szá­S a I a I i Andrásnak, a linh elnökének személygépkocsiját is jól megjaví­tották az autószervizben. is foglalkoznak. Mivel Jelentősen megszaporodott az autók száma, egy jól berendezett autószervizzel is ren­­delkeznek. ahol hozzáértő szakembe rek dolgoznak. A faluban több vendéglátó, s külön­böző üzlet van. Közülük kettőt nem­rég adtak át rendeltetésének. — Azt hiszem, elégedett lehet a falu népe — kérdeztem Saláti And­rástól. a helyi nemzeti bizottság el­nökétől. — Én nem úgy gondolom, hogy nem­­váiaszolt határozottan a veterán el­nök, aki minden átalakulásnak és új megvalósításának részese volt a fa­luban. — Mindenekelőtt bővíteni kel­lene az üzlethálózatot. Szükség len­ne bútorüzletre, drogériára, papír- és könyvüzletre és a szolgáltatásnál központi fűtés-, villany- és vízveze­ték-szerelőkre. Egy nagy bevásárlási központot kellene létesí­tenünk a falup közepén, ahol talán az említett üzletek is helyet kapná­nak. Az idő pénz és a sok utazás jelentős ki­esést okoz a szövetkezet­ben és más munkahelye­ken. Azért kell megolda­ni, hogy itthon mindent megvásárolhassanak és ne kelljen semmit más­­- hol javíttatni. Persze, szükségünk lenne még egy szép sportstadionra és fürdőmedencére is. A község vezetői isme­rik -a lakosság igényeit. Gondolom, majd az új vá­lasztási programban sok mindent megvalósítanak az említettek közül. Egy falut mutattunk be dióhéjban, amely a fény felé fordult s lassanként minden téren megszünte­ti a falu és a város közti különbséget.-tt- TÓTH DEZSŐ Nem kell a városba utazui a borbélyhoz. Foto; 3 Üde zöld a határ. A két­­méternyl magas kukori­cán látszik, hogy mostanában sok esőt kapott a jöld. Az ara­tóknak ez nincs kedvére. Vág­nák éjjel-nappal a búzát, hogy túl legyenek rajta. Mondják: „Ha már beleálltunk, hadd fogyjon gyorsan, mert minden nappal nehezebb lesz az ara­tás.“ A nehéz munkát, a küzdelmet a nyárfasor árnyékából nem igen lehet értékelni. Amit be­fog a szem látóköre, Inkább csendélet a dimbes-dombos tá­jon. Határőr guggol a búza­tábla szélén és kutyájával csi­­bés fácántyúkot riogat. A há­rom kombájn, mint nagy boga­rak. araszló haladással falják a kalászt. Veres Géza, a szövetkezet legjobb traktorosa árnyékból figyeli, mikor villan feléje a kombájnok sárga lámpája, hogy ürítsenek. Ott van még Jozef Galovič és Marián Zajonc, a poprádi szövetkezet kisegítő két kombájnváltófa, Ing. Vin­cent BiroS, a szövetkezet agro­­nómusa, Rudolf Leska főgépe­sítő, Jožko Parüzek, Stefán Kenda, Miroslav Kosturko és fán Lipianec gépszerelők, Stof­­ko József elnök és egy tíz év körüli fiú Bratislavából, Kovács Aratók között Pétiké. Beszélgetnek. Illetve csak szidják a legyet, amelyik úgy csíp, mint egy lórúgás és egyik-másik az idén szemtele­nül nagyra nőtt. A fiú, a városi gyerek szal­maszálat rág. Később kiáll az egyik kombájn a sorból apró javításra. A gyerek figyeli, lesi a szerszámokkal ügyesen bánó emberek mozdulatait. Mit visz haza emlékezetében erről a nyárról, az aratásról, nem. igen lehet megtudni tőle. Feszé­­lyezetten, tőmondatokban vála­­szolgát. — Láttál már aratást? — Láttam. — Milyen gépek ezek? — Német és szovjet kombáj­nok. — Szeretnél aratni? — Szeretnék. — Mit gondolsz, nehéz a munka? — Nem hiszem ... Az elnök figyeli, mit mond a fiú és az utolsó válasznál köz­beszól: —• Persze, hogy nem nehéz a munka annak, aki nézi — az­tán komolyra vált, — egy ki­csivel tényleg könnyebb, mint tavaly volt... Most én vágok az elnök• sza­vába: — Milyenek a hektárhoza­mok? — érdeklődöm. — 48 mázsa körül mozog az átlaghozam. Elégedettek va­gyunk, Örömmel elmondhatom, hogy ötéves tervünkben a ga­bonatermesztési tervet már tel­jesítettük. A kombájnos, a váltótárs és a szerelők végeznek a Javítással, indul vissza a gép. Kovács Ре­йке vizet kínál körbe és ez jó alap egy kérdéshez. — Van mire inni? Mi volt az ebéd? — föl ellát bennünket a szö­vetkezet. Ma húslevest, csirke­' sültet, savanyúuborkát kaptunk ebédre. A kannából kívánjuk a vizet, de az égből nem. Ékszíj és eső. Az egyik hiány­cikk, a másikból sok a feles­leg. Ezen derülnek és lehetik, mert egyébként minden rend­ben van. A Družstevná pri Hor­­náde-i határban /košicei járás) a prešovi úti dűlőben nem tör­tént, nem történik semmi rend­kívüli. A határőr fácánt kerget a kombájn előtt, a kombájnos arat, a teherautó búzát szállít, a szerelő szerel és a bratislavai gyerek csak nézelődik. Nézi, hogy mennyire ügyes gép a vas­kolosszus. ILLÉS BERTALAN zaléka új házakban lakik, és a többi lakásokat — kevés kivétellel — mind tatarozták. Természetesen a berende­zések többsége új s nem hiányzanak a háztartási gépek, rádió, televízió és más luxuscikkek sem. Ez érthető, hi­szen a szövetkezet jól gazdálkodik és a legtöbb családból az iparban is dol­goznak. Így nem lehet csodálkozni, hogy már több mint 100 személygép­kocsi is van a faluban. Mindez és a lakosság más igényei megkövetelik a szolgáltatások sokoldalúságát. Azt hiszem, Farnad azon községek közé tartozik, ahol a helyi gazdálkodás aránylag sokoldalú szolgáltatást nyújt a lakosságnak. Találunk a fa­luban fodrászt, borbélyt, virág és kölcsönző üzletet, cipő-, tévé- és rá­­diöjavitó műhelyt. fiitü^zolgálatok asztalos műhelyt, végeznek darálást 2* l:iltilkk:to i'óc vórp múti

Next

/
Thumbnails
Contents