Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-09 / 32. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975. augusztus 9-14 Miért előnyös? <ф> A korszerűsítés nem kényszer ^ Állategészségügy és kor­szerűsítés ♦ Javul a tejelékenység, a vemhesség és a borjú­nevelés ф A régi istállók korszerűsítése szo­rosan összefügg a haszonállatok állo­mányának növelésével. E cél érdeké­ben az istállók férőhelyeinek dinami­kusabb bővítésére — főképpen a te­henet s általában a szarvasmarhát iUetően — hasznosítani kell a már meglevő épületeket, mégpedig felüjí­­tással és korszerűsítéssel, mivel ily­­médon olcsóbban és gyorsabban bő­víthető az istállók befogadóképessé­ge. A rekonstruált létesítmények élet­tartama — a szakemberek véleménye szerint is — majdnem hasonló, mint az új épületeké. A fentiekkel össze­függően el kell mondanunk, hogy a rekonstruálást. modernizálást nem szabad kényszermegoldásként kezel­nünk. Ilyen vonatkozásban mint ész­szerűen megfontolt megoldást, pozi­tív példaként kell kiemelnünk a Kráľ. Kračany-i (királyfiakarcsai) szövet­kezetét. Az istállók korszerűsítését Both József zootechnikus szavai szerint 1971-ben kezdték, s a befejezés je­lenleg már csak egy istállóban várat magára. A szövetkezet vezetősége a felújítással elejétől kezdve az állat­tenyésztés gépesítését, (a korszerű­sítéssel 50 százalékos munkaerőcsök­kentést értek el), a tejelékenység fo­kozását, a munkatermelékenység eme­lését, a takarmányalapok gazdaságo­sabb kihasználását, valamint a meg­takarított összegek más célokra való A korszerűsített istállóban: Kitanovics János és Mészáros Dániel fejő­gulyások szerint — úgyszólván ipari környezetben termelhetnek. felhasználását vette figyelembe. Ily­­módon sikerült a megtakarított ösz­­szegeket olyan kapacitásoknak léte­sítésére felhasználni, amelyek közvet­lenül hatnak a termelés belterjesíté sére, például a szárító építésére, mo­dern sertésistálló létesítése stb. Az eltelt három év alapján a korszerű­sített istállók pozitív tapasztalatait és eredményeit Both elvtárs az aláb­biakban foglalta össze: — Köztudomású, hogy a tehenek életük nagyrészét az istállókban töl­tik. Ebből a szempontból is kell ér­tékelni az istállók korszerűsítését, melyek teljes mértékben megfelelnek korszerűsítésük után a higiéniai kö­vetelményeknek: világosak, szárazak, szellősek, tiszták. A múltban nagy fizikai megterhelést jelentő trágya­kihordást a rostélyos megoldással tel­jes mértékben sikerült mellőzniük. Az egyes boxokban a teheneknek tá­gas helyük van, s oldalirányban tör­ténő mozgásukat a tipizált nyakkeret teszi lehetővé. A vázolt tényezőknek köszönhető, hogy tehénállományuk 'egészségi állapota, tejeiékenysége, külleme, úgyszólván kifogástalan. Istállóik korszerűsítésével párhuza­mosan, megfelelő szelektálással sike­rült elérniük, hogy tehénállományuk tekintélyes részét ma már a szlovák, valamint a fekete tárka fajták s ezek keresztezett utódai képezik. Ezek Jól alkalmazkodnak a gépi fejéshez, vala mint a rostélyos padlózathoz. A fen­tieknek, illetőleg a monodiétás takar­mányozásnak köszönhető, hogy a te­henek tejeiékenysége érezhetően fo­kozódik. A múlt évben egy tehén át­lagában elérték a 3755 litert, az isii­ben termelt 3550 literrel szemben. A Dunajská Streda i (dunaszerdahelyi) járás egyik élenjáró tejtermelő sző vetkezető — Kráľ. Kračany — tejle­adási tervét 1974-ben 110 %-ra telje­sítette. Kilátás szerint idén pedig már 120 %-ra teljesíthetik a tervfeladatot. Valamennyi tehenészetben az a cél, hogy minden tehén évente egyszer borjazzon. Ilymódon szaporodik a szarvasmarha állomány. Köztudomá­sú, hogy így emelkedik a tejtermelő képesség (borjazás után adja a tehén a legtöbb tejet). A korszerűsített is­tállókban, megfelelő takarmányozás­sal sikerült kiküszöbölniük a meddő­séget, valamint a különböző, vemhes­­séget gátló betegségeket. A borjakat 10—14 napos korukig, egyedi ketre­cekben tartják, utána a tehenekhez hasonlóan korszerűsített istállóba ke­Takarmánykiosztás emberi kéz nélkül. (A szerző felvételei] rülnek, melynek alját gumimatracok takarják. Ott a borjak hígtakarmányt, (moslékot) kapnak. A tehénistállók korszerűsítése kap­csán a Kráľ. Kračany-i szövetkezetben szerzett tapasztalatokból kiindulva, elmondhatjuk, hogy ma a tehéntar­tási érintő, tervezett intézkedések kö­vetkezetes megvalósítása megköveteli a nagyüzemi technológia új modsze reinek kiterjesztését, melyeket éppen az ő példájuk nyomán nemcsak az új építkezési beruházások keretében, ha nem mindenekelőtt a más meglevő létesítmények korszerűsítésével kell megoldanunk. CSIBA LÁSZLÓ Kifizetődik a nagyüzemi fóliasátras kertészkedés A CSKP KB múlt évi májusi plenáris ülése behatóan foglalkozott a tudo­mányos-műszaki fejlesztés feladatai­val. Szocialista mezőgazdaságunk igé­nyes feladatai közvetlen kapcsolat­ban állnak a tudomány és technika fejlődésével, sőt úgy is mondhatnánk, hogy a társadalom szükségleteinek kielégítése során a termelést a tudo­mány és technika legújabb ismere­teivel összhangban kell fejleszte­nünk. Mezőgazdasági dolgozóink — főleg az utóbbi évek során — kihasz­nálva a tudományos-műszaki haladás vívmányait, — kimagasló eredménye­ket érnek el mind a növénytermesz­tésben, mind pedig az állattenyész­tésben. Tulajdonképpen a fóliás zöldség­­termesztés is egyike a szocialista mezőgazdaság leghaladóbb vívmányai­nak. A komárnoi (komáromi) járás csaknem valamennyi mezőgazdasági üzemében váltakozó sikerekkel fog­lalkoznak a fóliasátras zöldségter­mesztéssel. A srobárovái (szilasi) szövetkezet fóliasátras kertészetét a járás legjobbjai közt tartják számon. A mintegy 1300 hektár szántóterüle­ten gazdálkodó szövetkezetbe láto­gattunk, hogy betekintést nyerjünk a hat hektáros fóliás „birodalomba“, megismerkedjünk eredményeikkel, gondjaikkal. Amikor a kertészet vezetőjét, Ján Prus mérnököt a szövetkezet irodá­jában kerestük, egyszerre hárman is tudatták, hogy ott ne is próbálkoz­zunk, mert munkaidejének többségét birodalmában, a fóliasátrak között tölti. A mérnök nagyon szereti mun­káját, amiről a későbbiek során meg­győződhettünk. Jón Prus mérnök tudományos dol­gozó, aki Sesílešen sokat próbálko­zott a zöldségtermesztés különböző módszereivel. Csehországból szárma­zik és a Duna-menti síkságot hazánk­ban a növénytermesztők aranybányá­jának tartja. Idestova öt esztendeje vállalkozott arra, hogy a kutatások­ban szerzett tapasztalatait nagyüzemi szinten érvényesítse. Elfogadta a Šrobárovi szövetkezet vezetőségének ajánlatát. Az első éven — főterményként pap­rikával és paradicsommal kísérlete­zett. Előveteményként retekkel és ka­ralábéval is próbálkoztak. Az akkori időszaknak megfelelően aránylag nagy hozamot értek el. A fóliasátras ker­tészet egyhektáros területén 615 ezer korona értékű árut termeltek. Hogy az első évi egyhektáros próbálkozás után mi történt, arról hadd nyilatkoz­zon Ján Prus mérnök: — Az első évi eredmények láttán a szövetkezet vezetősége úgy határo­zott, hogy öt hektáron vezetjük be a fóliasátras kertészkedést. Aztán min­dent megbeszéltünk, mindent megfon­toltunk. A reális helyzetből indultunk ki — ha utólag visszagondolok — nagyon merész vállalkozás volt ez. A hatalmas terület fóliásítása újabb, komolyabb technikai megoldásokat igényelt. Többek között az eddigi 4 méter széles fóliasátrakról áttértünk a 6 méter szélességűek kiépítésére s ezek magassága is 2,80-ról 4 méter magasságig módosult. A szélesebb, magasabb fóliasátrak lehetővé, tették, hogy traktorokkal és más gépekkel dolgozhattunk a fóliák alatt. Mindez könnyítette, gyorsította és tökélete­sítette a zöldségtermesztést. A nagy fóliás területeken a paprika lett a fő­­termény. A talajműveléssel csak meglettünk volna, hiszen a géppel végzett mun­ka jól bevált. Azonban további prob­lémák. elé állítottak bennünket a pa­lánták. Hozzáfogtunk azok kinevelé­séhez. Ezt nagyon fontosnak tartot­tuk, hiszen a fóliasátras kertészke­désben döntő fontosságú szerepe van a palántáknak. Mivel üvegházunk nem volt, ezeket fűthető fóliasátrak­ban Igyekeztünk termelni. Ezt a mód­szert évről évre tökéletesítettük és bővítettük, úgy hogy ma már 2 árnyi területen neveljük a palántákat. Ebben az észtén: oben a szövetke­zet kertészetében további hektárral bővítették a fóliasátras területet. Mál­hát hektáron termelnek így zöldsé­get. Mintegy 4 hektáron uborkát ter­mesztenek és két hektáron paprikát. A hirtelen változást azért tették, hogy pihentessék a talajt, mivel a paprika — több éven át ugyanazon a helyen — fárasztja a talajt. Sőt, amint azt a mérnök elmondotta, azzal is szá­molnak, hogy legközelebb más hely­re teszik át a fólíáskertészetet, hogy elkerüljék a kártevőket. A fóliasátrak elkészítése és egész évi gondozása nem egyszerű dolog. Kellő szakértelem mellett áldozatkész munkát, sok türelmet is igényel, a­­zonban a későbbiek során minden bu­sásan visszatérül. Megéri azért is, mert a hozamok 4—5-szörösen na­gyobbak mint a hagyományos szabad­földi termesztésben. További előnye a hozambiztonság. Ha az utóbbi évek tapasztalatait vesszük alapul, azt mondhatjuk, hogy kedvezőtlen idő­járás esetén jó volt, ha július utolsó hetében vagy augusztus elején a sza­badföldi kertészetekben volt némi új paprika! A jól bevált, szakértelem­mel végzett fóliasátras termesztéssel már május utolján szedhető a friss zöldség, a paprika stb. N A szövetkezetben — fóliák alatt az utóbbi években — 500 mázsán felüli zöldpaprika mennyiséget értek el hektáronként! Prus mérnök vérbeli kísérletező lévén, keresi a jobb meg­oldásokat. Volt a szövetkezetnek olyan fóliasátra is, ahol egy hektárra számítva 800 mázsán felüli hozamot értek el. Az sem közömbös, hogy a főliás kertészkedés évente 510 ezer koronát hozott a szövetkezetnek. — Úgy gondolom — jegyezte meg Prus mérnök — a növénytermesztés­nek ezen kifizetődő módja sok prob­lémát oldott meg szövetkezetünkben Kibővült a zöldségtermesztés, növe­kedett a pénzjövedelem és na"v a jelentősége anna-k, hogy állandósítot­ta a kertészeti dolgozók helyzetét. A múltban a kertészet a szövetkezet­ben csak amolyan alkalmi munka­helynek számított, ahol csak az idény­ben akadt munkalehetőség. Ma azon­ban egész évben adhatnak munkát mind a 34 dolgozónknak. December­ben megtesszük az előkészületet a következő évi fóliástermesztésre. A legtöbb szövetkezetben gondot okoznak a fóliasátras kertészkedéssel járó nagy költségek. A költségek csökkentésére itt jól bevált az ész­­szerűsítés. Sok hasznos ésszerűsítést vittek be a termelési gyakorlatba. Ezek értelmi szerzője az esetek több­ségében Prus mérnök volt. Az egyik ésszerűsítésük például a múlt évben Varsóban a Kertészeti Világkongresz­­szuson nagyon jó visszhangot váltott ki. Oda ugyan Prus mérnök nem ju­tott el, javaslatát azonban írásban küldte el. A javaslat a fóliasátrak felépítését gyorsítja, könnyíti, ponto­sabban a fólialepedőknek géppel tör­ténő felrakását oldotta meg a vas­­konstrukciókon. Korábban ugyanis emberi erűvel rakták fel a fóliát, de a javaslat szerint a nehéz — mintegy 90 kilogrammos — „csomagokat“ emelőszerkezettel felszerelt trakto­rokról rakják fel. A gépekkel a múlt évben 8 napon belül végezték el ezt a munkát 5 hektáron, Azonban ezt a módszert sikerült tovább tökéletesí­teniük, s így ebben az évben а В hek­táron a munka csak hét és fél napot vett igénybe. Sok problémát okozott a fólialepe­dők összeforrasztásának költsége is. Előbb vásároltak egy 80 ezer koro­nás gépet, de azt a későbbiek során eladták és kisipari szövetkezettel ra­­gasztgatták a fóliát. Sokat kísérletez­tek, míg végre találtak egy nagyon egyszerű megoldást. Djabban vasaló­val ragasztják a fóliákat olymódon, hogy a két fólialepedő összetételére finom selyempapírt helyeznek, majd megvasalják. Az eredmény: a jól ösz­­szeragasziott fólia, és a költségek háromszorosan kisebbek, mint koráb­ban. Amikor Prus mérnök további há­rom ésszerűsítéséről beszélt, meg­kérdeztem-őt, mit szólna ha írnánk róluk. — Nem titok ez — mondotta — sőt, szeretném ha minél többen tudomást szereznének róluk és alkalmaznák sikerrel. Elsősorban az egész szocia­lista társadalom, mondhatnám úgy is hogy az egész szocialista tábor sikere érdekében dolgozom. Örülök annak, ha máshol is elérnek sikereket. Azzal, ha mást is beavatok „titkaimba“, hasznos dolgot teszek, mert „több szem, többet lát“ alapon mások még továbbfejleszthetik a bevált módsze­reket. Meggyőződésem, hogy \a szo­cialista tábor országaiban szakmánk­ban mindenütt így tesznek. Voltam tanulmányúton az NDK-ban és Ma­gyarországon is. Az volt a meggyő­ződésem, hogy az ottani kollégák mindent elmondtak és megmutattak nekünk, amit a fóliás termesztésben elértek. Ezekből nagyon sokat tanul­tam. Ezért a tapasztalatcserét min­dig nagyon hasznosnak tartom. A fó­­liasátras kertészkedés fejlesztésével még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Ez a növénytermesztési forma az új technika, a tudományos-műszaki fej­lődés egyik jelentős vívmánya. Bátran ki merem jelenteni, hogy nagy jovö előtt áll: Nincs messze az az idő, ami­kor egyre több, nemcsak kertészeti növény termesztésében hasznosítják ezt a módszert. A mérnök itt elsősorban az élelmi­­szeripari terményekre gondolt, mivel világviszonylatban egyre többet haj­lani arról, hogy a konzervipar részé­re fólia alatt is termeljenek eltenni való uborkát. Az NDK-ban például ebben a tekintetben nagyszerű ered­ményeket értek el. Az elrakni val&. uborkából 1000 mázsát értek el hek­táronként! Szerinte feltételeink közt szép eredményeket érhetnénk el a fűszerpaprika termesztésében, persze a technológiát, a termelés koncepció­ját alaposan át kellene gondolni. Prus mérnök nagyon bízik az Idei jó terméseredményben. Terv szerint hektáronként 500 mázsa átlaghozamot kell elérni paprikából és 700 mázsa hozamot uborkából. Az első félévben leadtak 700 mázsa uborkát és 270 má­zsa paprikát. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a tervezett hektárhoza­mot túlteljesítsék. Koiozsi Ernő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents