Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-09 / 32. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1975. augusztus 9. 12 Tapasztalataink a szövetkezeti tagok új munkadíjazásában „A CSKP KB áprilisi plenáris ülése kiemelte a mezőgazdasági munkák szocialista díjazása további tökéletesítésének szükségességét. Az illetékes szerveknek és a mezőgazdasági üzemeknek meg kell oldaniuk az egyes munkafajták normázásában, besorolásában és értékelésében előforduló fogyatékosságokat és tovább kell tökéletesíteniük a díjazás rendszerét és formáit.“ A CSKP XIV. kongresszusa, a CSKP KB áprilisi plenáris ülése, valamint az Efsz-ek VIII. Országos Kongresszusa feladatul adta a Jutalmazási rendszer tökéletesítését, a normarendszer fogyatékosságainak a kiküszöbölését és az aránytalanul nagy természetbeni járandóságok felszámolását. A jutalmazás tökéletesítésének fö célja következetesebben érvényesíteni az új bérezési formát, a gazdasági-politikai szükségletnek megfelelően. Az új bérezés elősegíti a képzettség fejlesztésére való törekvést, a technikai fejlődés magasfokú érvényesítését a termelésben, úgyszintén a termelőeszközök és termelőerők maximális kihasználását, ésszerű széthelyezését. Megteremteni az előfeltételeket a teljesítmény szerinti differenciált munkadíjazáshoz, melynek végső eredménye a termelés hatékonyságában, a munkatermelékenység emelkedésében jut kifejezésre. Az új, racionális munkadíjazás bevezetésének nem az a célja, hogy csökkenjen a dolgozók keresete, illetőleg életszínvonala. Ellenkezőleg, lehetővé kell tennie az üzemen belüli tartalékok feltárását és ezen keresztül az egyének és az efsz tagság életszínvonalának emelkedését. Az új hatékony bérrendszer ugyanis nem korlátozódhat csak az alapjutalmakra, hanem kell hogy hatással legyen a kiegészítő jutalmakra (célprémium, egyszeri jutalmak), amelyek előfeltételei a munka mennyiségi és minőségi javulásának. Az új jutalmazás nem különálló folyamat, hanem szoros tartozéka a komplex szocialista racionalizálásnak. A racionális munkadíjazás gyakorlati alkalmazása tökéletes politikai-szervezési munkát igényel. Az SZSZK-ban összesen 43 efsz kapott megbízatást az új jutalmazási rendszer bevezetésére. Ebből Kelet-Szlovákiában 13, Közép Szlovákiában 14, Nyugat-Szlovákiában pedig 16. A buci szövetkezetben 1974. június 1-én tértünk rá az új jutalmazási rendszerre. SZÖVETKEZETÜNK JELLEMZÉSE Szövetkezetünk 2080 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. A termelőmunka két fő ágazatban, mégpedig az állattcnyésztéshep és a növénytermesztésben folyik. A szövetkezet tagjainak száma 527, ebből 425 az állandó dolgozó, A múlt évben a nyerstermelés összértéke 38 millió 802 ezer korona volt. Ebből a növénytermesztésre jutó rész 20 millió 198 ezer korona, az állattenyésztésre pedig 18 millió 666 ezer korona. Az 1 hektárra jutó nyerstermelési érték 18 680, s a? 1 hektárra kimerített munkadíj 5316 korona volt. A munkaköltség természetesen függ a termelés intenzitásától vagy extenzivitásától. Az állattenyésztésben 1000 ha mezőgazdasági területre 09 sertést, 2731 baromfit és 41 szarvasmarhát tartunk s ebből 22 a tehén. Egy tehén évi tejtermelése 3124 liter és egy tyúk évi tojástermelése 270 db. HOGYAN KÉSZÜLTÜNK FEL AZ ÜJ MUNKADlJAZASRA? A szövetkezet pártszervezete, valamint a szövetkezet vezetősége már 1974 februárjában behatóan foglalkozott az új Jutalmazási rendszerrel. Arra a megállapításra jutott, hogy minden előfeltétele megvan annak, hogy szövetkezetünk teljesítse azokat a feltételeket, amelyek ezen bérrendszer bevezetéséhez szükségesek; О a bevezetést előzőén megalakult a képesítést elbíráló, a dolgozók egyes osztályokba történő besorolását vezető s racionalizáló bizottság. A bizottságok feladata volt a tagság kezdeményezőképességének a fokozása, s a szocialista verseny szervezése; • a munkaszervezés területén szükséges volt a korábbi szervezés átformálása. Kialakítottunk két komplex gépesített csoportot, megfelelő munkaerővel és munkaeszközzel. Így jól ellenőrizhető a munkaidő jó kihasználása, a munka mennyisége és minősége. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben rátértünk az államilag kiadott, technikailag alátámasztott egységes munkanormákra; О a jutalmazásnál a kiinduló pont az 1973-as évi egy dolgozóra jutó átlagkereset volt. Az új bérrendszer bevezetése előtt történt felmérés azt mutatta, hogy az elkövetkező időszakban a korábbi átlagkereset az új bérrendszer bevezetésével is megmarad, sőt emelkedett annak ellenére is, hogy a munkaidő viszonylag egy állandó dolgozóra csökken; ф az új bérrendszer magával hozta az alapszabályok módosítását, illetve a heti 42,5 érás munkaidő bevezetését. Szövetkezetünkben ennek alapján kidolgoztuk a kötelező munkaidő differenciált tervezetét. A növénytermesztésben a differenciált tervezetet a munkacsúcsok figyelembevételével hasonlítottuk össze, mégpedig napi 7—10 órás munkaidővel. A fentiek alapos magyarázatát követően a szövetkezetünk tagsága jóváhagyta az új jutalmazási rendszer bevezetését, s ezzel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is egyetértett. MÚLT ÉVI TAPASZTALATAINK Az új munkadljazás bevezetése alkalmával mind a vezető dolgozók, mind a szövetkezet tagsága részéről aggályok voltak, úgy vélték, hogy a keresetek csökkennek. Ezt részben a munkaidő csökkenésével magyarázta a tagság. Az eltelt egy év tapasztalatai azonban arról győzték meg az embereket, hogy az aggályok alaptalanok voltak, mert éppen a munkaidő tökéletes kihasználásával emelkedett a munkatermelékenység, s javult a munkadíj is. Szövetkezetünkben pl. az egy átlagdolgozőra jutó munkatermelékenység az 1973-as évben 79 327, ezzel szemben 1974-ben már 91 440 korona volt, tehát 15,2 százalékkal javult! Az előző jutalmazási rendszer pl. nem tette lehetővé a túlórákért, a szombati és vasárnapi műszakokért a pótlékot, az új jutalmazási rendszer viszont ezt lehetővé teszi, mégpedig az illető dolgozó személyi osztálya 25 százalékának erejéig. Ez ösztönzőleg hat főleg a munkacsúcsod idején elkezdett halaszthatatlanul szükséges munkák elvégzésénél (pl. aratás, szüretelés stb.). A szombaton és vasárnapon végzett munka után pótszabadságra van joga a dolgozónak! Szövetkezetünk mindenekelőtt arra törekedett, hogy a jövedelem elosztása során tiszteletben tartsa a közös gazdálkodás távlati fejlesztésének érdekeit, mégpedig a bővített újratermelés dotálásával. A múlt év június 1-vel megtörtént a munkák nehézségi Osztályokba való besorolása. Ennek alapján állapítottuk meg a teljesítménynormákat. A speciális munkáknál — kertészet, gyümölcsészet, szőlészet, szállítások — sok esetben helyi jellegű normát kellett meghatározni. Egyik nagyon igényes feladat volt a dolgozók személyi osztályba való sorolása. Ezt a teendőt az erre kijelölt képesítést bíráló bizottság végezte el. Az elbírálásnál a bizottság figyelembe vette a dolgozó szakképzettségét, rátermettségét, a korábban végzett — jő vagy rossz — munkáját, s ennek alapján történt a besorolás a munkafeltételekre vonatkozó szerződés szerint. A népgazdaság máé ágazatához hasonlóan az üj jutalmazási rendszer a szövetkezetekben is megköveteli az ún. munkaszerződés megkötését. Ez a szerződés teszi lehetővé a dolgozó besorolásának megfelelő munkavégzését és díjazását, valamint az „idénydolgozók“ esetében azt az időtartamot, amelyre kötelezték magukat. A szerződéseknek • ezen kívül a szövetkezet szempontjából különösebb jelentősége nincs, mivel a tagsági viszonyból eredően a dolgozónak bizonyos joga és kötelessége amúgyis van. , Az állattenyésztésben szintén a 42,5 őrás munkaidőt vezettük be, azonban a munkaerőhiány végett itt egyelőre nem tudtuk megszervezni a két műszakot. Ez részben az elavult, korszerűtlen istállók technológiájával magyarázható, amely nem vonzó a fiatalok számára. Szövetkeztünk ezért a szarvasmarha tenyésztése és ezen belül a tehenészet fejlesztése terén Igyekszik felhasználni a tudomány és technika ismereteit. Szövetkezetünkben a kifizetett bérek összege az előző évhez viszonyítva 3,86 százalékkal javult, természetesen á munkatermelékenység 15,25 százalékos növekedésével! A egy átlagdolgozóra jutó kereset 2.7 százalékkal emelkedett, a munkaidő pedig egy állandó dolgozóra 11,25 százalékkal csökkent. A növénytermesztésben az új jutalmazási rendszer bevezetésével emelkedett az átlagkereset, ezzel szemben az állattenyésztésben az előző évi szinten maradt. Egy átszámított dolgozó havi átlagkeresetének 82,3 százaléka az alapbér, 4,8 százaléka a prémium, 13 százaléka pedig az évvégi részesedés. Véleményünk szerint az évközben kifizetett célprémiumok ösztönzőleg hatottak, a csúcsmunkák idején a termények időbeni betakarításában. Tekintettől arra, hogy szövetkezetünk csak az elmúlt év második felében tért át az új jutalmazási rendszerre, ezért viszonylag kicsi (4,8 %) a kifizetett prémium. Sok szövetkezetben korábban a munkadíjazás „részeként“ aránylag nagy mennyiségű természetbenit adtak ki, amely jócskán meghaladta a szövetkezeti tag és családja szükségletét. Az ilyen elosztás ellenkezett a társadalom és a szövetkezet érdekeivel, gyengítette a közös gazdálkodást. Ezért volt szükség a rendszabályozó intézkedésekre, amelyek megakadályozzák elsősorban a gabonának indokolatlan elosztását. A szövetkezet tagjai újabban olyan gabonamennyiséget vásárolhatnak, amely nem haladhatja meg egy szövetkezeti családnál — ahonnan 3 munkaerő dolgozik — az évi 21 mázsát! Ez a menynyiség a személyi szükségletre, valamint az alapszabályokban engedélyezett állatállomány részére elegendő! A természetbeni juttatás kapcsán szövetkezetünk az állammal szembeni kötelezettségének teljesítéséből és a szövetkezeti tagok szükségletéből, valamint abból indult kt, hogy a természetbeni mennyisége ne haladja meg a korábban kiadottak mennyiségét. » Pozitívumként kell elkönyvelni azt, hogy ha a kpmplex szocialista racionalizálás keretén belül a feladatokat felosztják nemcsak az egész vállalatra, hanem a termelőcsoportokra is, lehetőség nyílik pénzeszközök kialakításánál az átlagkereset javítására is, amint azzal a központi tervek számolnak. Az új bérrendszer lehetőséget adott a dolgozók kezdeményezőképességeinek elősegítésére! Ezáltal gazdaságosabbá vált a termelés. A havonkénti, minőségileg jobb ellenőrző és elemző munka lehetőséget adott a termelésbe elöfoniuló esetleges hibák kiküszöbölésére. Az, hogy a termelési eredménymutatók a felsőbb politikai-gazdasági szervek elé kerülnek, segíti a hiányosságok feltárását és kiküszöbölését. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol áttértek az új jutalmazási rendszerre, kedvező feltételek vannak a kihasználatlan tartalékok feltárására. Mindent összegezve megállapíthatjuk, hogy az új bérezés széles teret nyitott dolgozóink jutalmazásának tö-kéletesitésére. Természetesen egyetlen év távlatából nem lehet minden jellemző vonást érdemben értékelni, hiszen az új jutalmazási rendszerrel csak a kezdet kezdetén tartunk. Ahhoz, hogy még jobban tökéletesedjen, — Idő szükséges. Annyit azonban már most is megállapíthatunk, hogy az új jutalmazási rendszer döntő tényezője a mezőgazdasági termelés további fokozásának, gazdaságosabbá tételének. Szabó Zoltán és ifj. Retkes Lajos, Búcs Talajerői okozás szerves trágyával Hanyagság vagy az aránylag nagy mennyiségű műtrágya juttatással „kiváltott“ kényelem okozta, hogy az istállótrágya kihasználása egyes mezőgazdasági üzemekben nem kielégítő? Bárhogyan is nézzük a dolgot, ez nagy mulasztás, mivel nálunk a belterjes gazdálkodás ma már elengedhetetlen követelmény, hiszen európai viszonylatban a legkisebbek közé tartozunk az egy lakosra jutó szántóterület tekintetében. A levicei (lévai I járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronémusa. M a- 11S Ján mérnök tájékoztatója szerint értekeztek a járás efsz-einek elnökhelyetteseivel a földalap és az istállótrágya jobb kihasználásáról, továbbá a rekultivációval rendbe hozható tartalék talajok feljavításáról. A járásban azelőtt 100 efsz-t tartottak számon, azonban az egyesítés után mindössze 40 maradt belőlük. A 2200 hektárnál nagyobb összterületű társult gazdaságok vezetői új lendülettel fogtak munkához. Például a santovkai székhelyű Forrás Efsz új vezetőségének feltűnt a volt Bori Efsz istálló! mögött felgyülemlett óriósi menynyiségü istállótrágya. Nem csoda, hi szén az efsz-ben nem végeztek rendszeresen istállótrágyázást. Idén augusztusban — a szántóterület kívánt 25 százalékának trágyázása helyett — a terület 49 százalékát istállótrágyázzák. Amennyiben a járás valamely mezőgazdasági üzemében nem állna rendelkezésre annyi istállétrágya, mely elegendő volna a terület 25 százalékának trágyázására, úgy főleg a gy mölcsösökben és a szőlőkben zöldtrágyázáskor folyamodnak. Zöldtrágyázásra legalkalmasabbak a pillangós virágú növények (a borsé, a lóbab vagy ,a takarmányborsó), amelyeket gyorsan növő őszirepcével, napraforgóval vagy más alkalmas kultúrával 2—3 növény kombinációjában vetnek nagytömegű szerves trágya elérése érdekében. Jól megoldották a felgyülemlett istállétrágya felhasználását a Kalná nad Hronom-i (Kálnai) egyesített Efsz mohovcei (mohi) telepén. Az egyes telepeket ugyanis a vezetőség patronálja, amelyek versenyben állnak egymással az istállótrágya legjobb kihasználása, a legtisztább gazdaság, a gépek elrendezése és üzemképessége, a higiénia stb. terén. A verseny egészséges rivalitást váltott ki a tagság között. A járásban elegendő szalmával rendelkeznek, mely alomnak hasznosítható. Ha a néhány ezer szalmakazal mindegyike csak 10—20 árnyi helyet foglal el, , ez járási méretben néhányszáz hektárnyi terület termelésen kívül helyezését jelenti. A JMI tanácsára a gazdaságokban a szalma és a trágya után maradt mezei telepek helyét főleg takarmányfélékkel vefelték bs. Tolúlemezes talajegyengetővel és más gépekkel a nedves, szétszórt, rothadó szalmát prizmába rakták és istállótrágyával rétegezték. Minden réteget trágyalével öntöztek és cukorgyári mésziszappal gazdagítottak. A mésziszapot a savanyú talajok és a kilúgozott szikesek javítására használják. A gyorskomposztok anyagára nagy szükség van a járásban a rekultivált talajok javítására, mert ezek humuszban szegények. A gyorskomposztok tetejét az elértéktelenedés megakadályozása végett földréteggel fedik. és mésszel A járásban ma már a mezőgazdasági üzemek zöme az istállőtrágyát mezei telepeken prizmázza, érleli. Azon területeken, ahol őszi mélyszántást végeznek a trágya alászántására, augusztusban és szeptemberben kerül sor. Ugyanis ilyenkor legkedvezőbb a hőmérséklet a mikrobák életműködéséhez, amelyek az istállótrágya jó részét beszántás után növényi tápanyaggá dolgozzák fel, s ez tavasszal felvehető formában a növény rendelkezésére áll. Az őszi mélyszántásra alkalmatlan talajokon az érett trágyát tavasszal minél korábban dolgozzák be, mert tudják, hogy a késő őszi csapadékos, hidegben beszántott trágya csak részben alakulna át. A szervesanyagok elbomlását nitrogén műtrágyával gyorsítják meg. A levicei járásban a 107 ezer hektáron végzett talajvizsgálat bebizonyította, hogy 91 ezer hektárnyi terület savanyú kémhatású. Ez természetszerűen a savanyú talajok feljavítására irányítja a fő figyelmet. A korábbi ütemben végzett talajmeszezéssei talán 30 évig is eltartana a talaj kémhatásának javítása, a JMI vezetősége ezt azonban 6—10 év leforgása alatt akarja elvégezni. A feladat legnagyobb része az agrokémiai vállalatra hárulna, amely az ehhez szükséges gépi felszereléssel is rendelkezik. A talajmeszezásben az eddiginél nagyobb mértékben szeretnék kihasználni a felvásárló vállalat, valamint a gépállomás szolgálatait. A talaj meszezésben magától értetődően a mezőgazdasági üzemek is résztvesznek. Tervszerint a közeljövőben évente 1600 vagon mennyiségű mészport vagy 3000 vagon mennyiségű szénsavas ineszet keli a járás területére szállítani és a talajba munkálni. A korszerű gépektől eltekintve a mészanyag talajba munkálásának legjobb eszköze a tárcsa. Meszezés után elengedhetetlennek tartják a kiadás istállótrágyázást, mivel a trágya bomlásakor keletkező széndioxid elősegíti a mész feloldását és növeli hatékonyságát. A levicei járás földjeinek kilúgozédása következtében a feltalaj szénsavas mésztartalma fokozatosan csökken, s a kalcium helyére hidrogén ionok kerülnek. Sajnos ennek következtében a talaj erősen tömődötté, levegőtlenné, nehezen munkálhatóvá válik, vízáteresztő képessége romlik Reméljük, hogy ennyire elhanyagolt mezei trágyateleppel a jövőben már sehol nem találkozunk! (A szerző felv.) és a hasznos talajbaktériumok tevékenysége, főleg a nitrogénkötés lanyhul. A kilúgozás folytán a talaj kémhatása romlik és ún. savanyú talaj keletkezik. Az istállétrágya szétszórását egyes gazdaságok az ismert módszereken kívül robbantásos módszerrel is végzik. Ezt a munkát ez idáig a GTA vállalta magára. Üjabban nehézségeket okoz egy rendelkezés, miszerint a mezőgazdasági üzemnek 18 intézményből kell aiáírásos beleegyezést szereznie ahhoz, hogy robbantásos trágyaszórást végezhessen. Az utánjárás tulajdonképpen több időt vesz igénybe, mint maga a robbantásos trágyaszőrás. Ezért valószínűleg kénytelenek lesznek megválni ettől a módszertől. Az istállótrágya helyes kezelésére különösen nagy gondot fordítanak a Želiezovcei (zselízi) Állami Gazdaságban. Ott a szervező munkáját könnyíti a részlegeket összekötő kisvasút. Mintaszerű szövetkezeti trágyatelepeket találhatunk továbbá Тек. Lužanyi (Nagysalló), Bohr. Ruskov (Oroszka) ás Üajkov határában. Amennyibe^ a levicei járásban meszezéssel nem javulna a talajok kémhatása, úgy a felhasznált műtrágyák hatékonysága jelentősen csökkenne. Ezért a meszezésben tulajdonképpen kétszeres tartalék rejlik. A helyzet komolyságát tovább fokozza az a tény, hogy 1974-ben a Garam, az Ipoly és a többi folyó árvize állítólag mintegy 308 tonna mennyiségű műtrágyát elmosott. Mindez indokolja az istáilőtrágyával való takarékos, szakszerű bánásmódot, valamint azt, hogy évente a szántóterület 25 százalékának organikus trágyázása elengedhetetlenül fontos feladat. KÜCSERA SZILÁRD