Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-09 / 32. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975. augusztus 9. 12 Tapasztalataink a szövetkezeti tagok új munkadíjazásában „A CSKP KB áprilisi plenáris ülése kiemelte a mezőgazda­sági munkák szocialista díjazása további tökéletesítésének szükségességét. Az illetékes szerveknek és a mezőgazdasági üzemeknek meg kell oldaniuk az egyes munkafajták normá­­zásában, besorolásában és értékelésében előforduló fogyaté­kosságokat és tovább kell tökéletesíteniük a díjazás rendsze­rét és formáit.“ A CSKP XIV. kongresszusa, a CSKP KB áprilisi plenáris ülé­se, valamint az Efsz-ek VIII. Országos Kongresszusa feladatul adta a Jutalmazási rendszer tökéletesítését, a normarendszer fogyatékosságainak a kiküszöbölését és az aránytalanul nagy természetbeni járandóságok felszámolását. A jutalmazás tökéletesítésének fö célja következetesebben érvényesíteni az új bérezési formát, a gazdasági-politikai szük­ségletnek megfelelően. Az új bérezés elősegíti a képzettség fejlesztésére való törekvést, a technikai fejlődés magasfokú érvényesítését a termelésben, úgyszintén a termelőeszközök és termelőerők maximális kihasználását, ésszerű széthelyezé­­sét. Megteremteni az előfeltételeket a teljesítmény szerinti differenciált munkadíjazáshoz, melynek végső eredménye a termelés hatékonyságában, a munkatermelékenység emelkedé­sében jut kifejezésre. Az új, racionális munkadíjazás bevezetésének nem az a cél­ja, hogy csökkenjen a dolgozók keresete, illetőleg életszínvo­nala. Ellenkezőleg, lehetővé kell tennie az üzemen belüli tar­talékok feltárását és ezen keresztül az egyének és az efsz tagság életszínvonalának emelkedését. Az új hatékony bér­rendszer ugyanis nem korlátozódhat csak az alapjutalmakra, hanem kell hogy hatással legyen a kiegészítő jutalmakra (cél­prémium, egyszeri jutalmak), amelyek előfeltételei a munka mennyiségi és minőségi javulásának. Az új jutalmazás nem különálló folyamat, hanem szoros tar­tozéka a komplex szocialista racionalizálásnak. A racionális munkadíjazás gyakorlati alkalmazása tökéletes politikai-szer­vezési munkát igényel. Az SZSZK-ban összesen 43 efsz kapott megbízatást az új jutalmazási rendszer bevezetésére. Ebből Kelet-Szlovákiában 13, Közép Szlovákiában 14, Nyugat-Szlovákiában pedig 16. A buci szövetkezetben 1974. június 1-én tértünk rá az új jutal­mazási rendszerre. SZÖVETKEZETÜNK JELLEMZÉSE Szövetkezetünk 2080 hektár mezőgazdasági területen gaz­dálkodik. A termelőmunka két fő ágazatban, mégpedig az ál­­lattcnyésztéshep és a növénytermesztésben folyik. A szövetkezet tagjainak száma 527, ebből 425 az állandó dol­gozó, A múlt évben a nyerstermelés összértéke 38 millió 802 ezer korona volt. Ebből a növénytermesztésre jutó rész 20 millió 198 ezer korona, az állattenyésztésre pedig 18 millió 666 ezer korona. Az 1 hektárra jutó nyerstermelési érték 18 680, s a? 1 hektárra kimerített munkadíj 5316 korona volt. A munkaköltség természetesen függ a termelés intenzitásától vagy extenzivitásától. Az állattenyésztésben 1000 ha mezőgazdasági területre 09 sertést, 2731 baromfit és 41 szarvasmarhát tartunk s ebből 22 a tehén. Egy tehén évi tejtermelése 3124 liter és egy tyúk évi tojástermelése 270 db. HOGYAN KÉSZÜLTÜNK FEL AZ ÜJ MUNKADlJAZASRA? A szövetkezet pártszervezete, valamint a szövetkezet vezető­sége már 1974 februárjában behatóan foglalkozott az új Jutal­mazási rendszerrel. Arra a megállapításra jutott, hogy minden előfeltétele megvan annak, hogy szövetkezetünk teljesítse azokat a feltételeket, amelyek ezen bérrendszer bevezetéséhez szükségesek; О a bevezetést előzőén megalakult a képesítést elbíráló, a dolgozók egyes osztályokba történő besorolását vezető s ra­cionalizáló bizottság. A bizottságok feladata volt a tagság kez­­deményezőképességének a fokozása, s a szocialista verseny szervezése; • a munkaszervezés területén szükséges volt a korábbi szervezés átformálása. Kialakítottunk két komplex gépesített csoportot, megfelelő munkaerővel és munkaeszközzel. Így jól ellenőrizhető a munkaidő jó kihasználása, a munka mennyi­sége és minősége. A növénytermesztésben és az állattenyész­tésben rátértünk az államilag kiadott, technikailag alátámasz­tott egységes munkanormákra; О a jutalmazásnál a kiinduló pont az 1973-as évi egy dol­gozóra jutó átlagkereset volt. Az új bérrendszer bevezetése előtt történt felmérés azt mutatta, hogy az elkövetkező idő­szakban a korábbi átlagkereset az új bérrendszer bevezetésé­vel is megmarad, sőt emelkedett annak ellenére is, hogy a munkaidő viszonylag egy állandó dolgozóra csökken; ф az új bérrendszer magával hozta az alapszabályok módo­sítását, illetve a heti 42,5 érás munkaidő bevezetését. Szövet­kezetünkben ennek alapján kidolgoztuk a kötelező munkaidő differenciált tervezetét. A növénytermesztésben a differenciált tervezetet a munkacsúcsok figyelembevételével hasonlítottuk össze, mégpedig napi 7—10 órás munkaidővel. A fentiek alapos magyarázatát követően a szövetkezetünk tagsága jóváhagyta az új jutalmazási rendszer bevezetését, s ezzel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is egyetértett. MÚLT ÉVI TAPASZTALATAINK Az új munkadljazás bevezetése alkalmával mind a vezető dolgozók, mind a szövetkezet tagsága részéről aggályok vol­tak, úgy vélték, hogy a keresetek csökkennek. Ezt részben a munkaidő csökkenésével magyarázta a tagság. Az eltelt egy év tapasztalatai azonban arról győzték meg az embereket, hogy az aggályok alaptalanok voltak, mert éppen a munkaidő tökéletes kihasználásával emelkedett a munkatermelékenység, s javult a munkadíj is. Szövetkezetünkben pl. az egy átlagdol­­gozőra jutó munkatermelékenység az 1973-as évben 79 327, ez­zel szemben 1974-ben már 91 440 korona volt, tehát 15,2 szá­zalékkal javult! Az előző jutalmazási rendszer pl. nem tette lehetővé a túl­órákért, a szombati és vasárnapi műszakokért a pótlékot, az új jutalmazási rendszer viszont ezt lehetővé teszi, mégpedig az illető dolgozó személyi osztálya 25 százalékának erejéig. Ez ösztönzőleg hat főleg a munkacsúcsod idején elkezdett halaszthatatlanul szükséges munkák elvégzésénél (pl. aratás, szüretelés stb.). A szombaton és vasárnapon végzett munka után pótszabadságra van joga a dolgozónak! Szövetkezetünk mindenekelőtt arra törekedett, hogy a jöve­delem elosztása során tiszteletben tartsa a közös gazdálkodás távlati fejlesztésének érdekeit, mégpedig a bővített újrater­melés dotálásával. A múlt év június 1-vel megtörtént a mun­kák nehézségi Osztályokba való besorolása. Ennek alapján állapítottuk meg a teljesítménynormákat. A speciális mun­káknál — kertészet, gyümölcsészet, szőlészet, szállítások — sok esetben helyi jellegű normát kellett meghatározni. Egyik nagyon igényes feladat volt a dolgozók személyi osz­tályba való sorolása. Ezt a teendőt az erre kijelölt képesítést bíráló bizottság végezte el. Az elbírálásnál a bizottság figye­lembe vette a dolgozó szakképzettségét, rátermettségét, a ko­rábban végzett — jő vagy rossz — munkáját, s ennek alapján történt a besorolás a munkafeltételekre vonatkozó szerződés szerint. A népgazdaság máé ágazatához hasonlóan az üj jutalmazási rendszer a szövetkezetekben is megköveteli az ún. munkaszer­ződés megkötését. Ez a szerződés teszi lehetővé a dolgozó be­sorolásának megfelelő munkavégzését és díjazását, valamint az „idénydolgozók“ esetében azt az időtartamot, amelyre kö­telezték magukat. A szerződéseknek • ezen kívül a szövetkezet szempontjából különösebb jelentősége nincs, mivel a tagsági viszonyból eredően a dolgozónak bizonyos joga és kötelessége amúgyis van. , Az állattenyésztésben szintén a 42,5 őrás munkaidőt vezet­tük be, azonban a munkaerőhiány végett itt egyelőre nem tud­tuk megszervezni a két műszakot. Ez részben az elavult, kor­szerűtlen istállók technológiájával magyarázható, amely nem vonzó a fiatalok számára. Szövetkeztünk ezért a szarvasmarha tenyésztése és ezen belül a tehenészet fejlesztése terén Igyek­szik felhasználni a tudomány és technika ismereteit. Szövetkezetünkben a kifizetett bérek összege az előző évhez viszonyítva 3,86 százalékkal javult, természetesen á munka­termelékenység 15,25 százalékos növekedésével! A egy átlag­dolgozóra jutó kereset 2.7 százalékkal emelkedett, a munka­idő pedig egy állandó dolgozóra 11,25 százalékkal csökkent. A növénytermesztésben az új jutalmazási rendszer bevezeté­sével emelkedett az átlagkereset, ezzel szemben az állatte­nyésztésben az előző évi szinten maradt. Egy átszámított dol­gozó havi átlagkeresetének 82,3 százaléka az alapbér, 4,8 szá­zaléka a prémium, 13 százaléka pedig az évvégi részesedés. Véleményünk szerint az évközben kifizetett célprémiumok ösztönzőleg hatottak, a csúcsmunkák idején a termények idő­beni betakarításában. Tekintettől arra, hogy szövetkezetünk csak az elmúlt év második felében tért át az új jutalmazási rendszerre, ezért viszonylag kicsi (4,8 %) a kifizetett prémium. Sok szövetkezetben korábban a munkadíjazás „részeként“ aránylag nagy mennyiségű természetbenit adtak ki, amely jócskán meghaladta a szövetkezeti tag és családja szükségle­tét. Az ilyen elosztás ellenkezett a társadalom és a szövetkezet érdekeivel, gyengítette a közös gazdálkodást. Ezért volt szük­ség a rendszabályozó intézkedésekre, amelyek megakadályoz­zák elsősorban a gabonának indokolatlan elosztását. A szövet­kezet tagjai újabban olyan gabonamennyiséget vásárolhatnak, amely nem haladhatja meg egy szövetkezeti családnál — ahonnan 3 munkaerő dolgozik — az évi 21 mázsát! Ez a meny­­nyiség a személyi szükségletre, valamint az alapszabályokban engedélyezett állatállomány részére elegendő! A természetbeni juttatás kapcsán szövetkezetünk az állam­mal szembeni kötelezettségének teljesítéséből és a szövetke­zeti tagok szükségletéből, valamint abból indult kt, hogy a ter­mészetbeni mennyisége ne haladja meg a korábban kiadottak mennyiségét. » Pozitívumként kell elkönyvelni azt, hogy ha a kpmplex szo­cialista racionalizálás keretén belül a feladatokat felosztják nemcsak az egész vállalatra, hanem a termelőcsoportokra is, lehetőség nyílik pénzeszközök kialakításánál az átlagkereset javítására is, amint azzal a központi tervek számolnak. Az új bérrendszer lehetőséget adott a dolgozók kezdeményezőképes­­ségeinek elősegítésére! Ezáltal gazdaságosabbá vált a terme­lés. A havonkénti, minőségileg jobb ellenőrző és elemző mun­ka lehetőséget adott a termelésbe elöfoniuló esetleges hibák kiküszöbölésére. Az, hogy a termelési eredménymutatók a fel­sőbb politikai-gazdasági szervek elé kerülnek, segíti a hiá­nyosságok feltárását és kiküszöbölését. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy azokban a szövet­kezetekben, ahol áttértek az új jutalmazási rendszerre, kedve­ző feltételek vannak a kihasználatlan tartalékok feltárására. Mindent összegezve megállapíthatjuk, hogy az új bérezés széles teret nyitott dolgozóink jutalmazásának tö-kéletesitésére. Természetesen egyetlen év távlatából nem lehet minden jel­lemző vonást érdemben értékelni, hiszen az új jutalmazási rendszerrel csak a kezdet kezdetén tartunk. Ahhoz, hogy még jobban tökéletesedjen, — Idő szükséges. Annyit azonban már most is megállapíthatunk, hogy az új jutalmazási rendszer döntő tényezője a mezőgazdasági termelés további fokozásá­nak, gazdaságosabbá tételének. Szabó Zoltán és ifj. Retkes Lajos, Búcs Talajerői okozás szerves trágyával Hanyagság vagy az aránylag nagy mennyiségű műtrágya juttatással „ki­váltott“ kényelem okozta, hogy az istállótrágya kihasználása egyes me­zőgazdasági üzemekben nem kielégí­tő? Bárhogyan is nézzük a dolgot, ez nagy mulasztás, mivel nálunk a bel­terjes gazdálkodás ma már elenged­hetetlen követelmény, hiszen európai viszonylatban a legkisebbek közé tar­tozunk az egy lakosra jutó szántó­terület tekintetében. A levicei (lévai I járási Mezőgazda­­sági Igazgatóság főagronémusa. M a- 11S Ján mérnök tájékoztatója szerint értekeztek a járás efsz-einek elnök­­helyetteseivel a földalap és az istálló­­trágya jobb kihasználásáról, továbbá a rekultivációval rendbe hozható tar­talék talajok feljavításáról. A járásban azelőtt 100 efsz-t tartot­tak számon, azonban az egyesítés után mindössze 40 maradt belőlük. A 2200 hektárnál nagyobb összterületű tár­sult gazdaságok vezetői új lendülettel fogtak munkához. Például a santov­­kai székhelyű Forrás Efsz új vezető­ségének feltűnt a volt Bori Efsz istál­ló! mögött felgyülemlett óriósi meny­­nyiségü istállótrágya. Nem csoda, hi szén az efsz-ben nem végeztek rend­szeresen istállótrágyázást. Idén au­gusztusban — a szántóterület kívánt 25 százalékának trágyázása helyett — a terület 49 százalékát istállótrá­gyázzák. Amennyiben a járás valamely me­zőgazdasági üzemében nem állna rendelkezésre annyi istállétrágya, mely elegendő volna a terület 25 szá­zalékának trágyázására, úgy főleg a gy mölcsösökben és a szőlőkben zöldtrágyázáskor folyamodnak. Zöld­­trágyázásra legalkalmasabbak a pil­langós virágú növények (a borsé, a lóbab vagy ,a takarmányborsó), ame­lyeket gyorsan növő őszirepcével, napraforgóval vagy más alkalmas kul­túrával 2—3 növény kombinációjában vetnek nagytömegű szerves trágya elérése érdekében. Jól megoldották a felgyülemlett is­tállétrágya felhasználását a Kalná nad Hronom-i (Kálnai) egyesített Efsz mohovcei (mohi) telepén. Az egyes telepeket ugyanis a vezetőség patronálja, amelyek versenyben áll­nak egymással az istállótrágya leg­jobb kihasználása, a legtisztább gaz­daság, a gépek elrendezése és üzem­­képessége, a higiénia stb. terén. A verseny egészséges rivalitást váltott ki a tagság között. A járásban elegendő szalmával rendelkeznek, mely alomnak haszno­sítható. Ha a néhány ezer szalmaka­zal mindegyike csak 10—20 árnyi he­lyet foglal el, , ez járási méretben néhányszáz hektárnyi terület terme­lésen kívül helyezését jelenti. A JMI tanácsára a gazdaságokban a szalma és a trágya után maradt mezei tele­pek helyét főleg takarmányfélékkel vefelték bs. Tolúlemezes talajegyen­­getővel és más gépekkel a nedves, szétszórt, rothadó szalmát prizmába rakták és istállótrágyával rétegezték. Minden réteget trágyalével öntöztek és cukorgyári mésziszappal gazdagí­tottak. A mésziszapot a savanyú tala­jok és a kilúgozott szikesek javításá­ra használják. A gyorskomposztok anyagára nagy szükség van a járás­ban a rekultivált talajok javítására, mert ezek humuszban szegények. A gyorskomposztok tetejét az elérték­telenedés megakadályozása végett földréteggel fedik. és mésszel A járásban ma már a mezőgazda­­sági üzemek zöme az istállőtrágyát mezei telepeken prizmázza, érleli. Azon területeken, ahol őszi mélyszán­tást végeznek a trágya alászántásá­­ra, augusztusban és szeptemberben kerül sor. Ugyanis ilyenkor legked­vezőbb a hőmérséklet a mikrobák életműködéséhez, amelyek az istálló­trágya jó részét beszántás után nö­vényi tápanyaggá dolgozzák fel, s ez tavasszal felvehető formában a nö­vény rendelkezésére áll. Az őszi mélyszántásra alkalmatlan talajokon az érett trágyát tavasszal minél ko­rábban dolgozzák be, mert tudják, hogy a késő őszi csapadékos, hideg­ben beszántott trágya csak részben alakulna át. A szervesanyagok elbom­­lását nitrogén műtrágyával gyorsítják meg. A levicei járásban a 107 ezer hek­táron végzett talajvizsgálat bebizonyí­totta, hogy 91 ezer hektárnyi terület savanyú kémhatású. Ez természetsze­rűen a savanyú talajok feljavítására irányítja a fő figyelmet. A korábbi ütemben végzett talajmeszezéssei ta­lán 30 évig is eltartana a talaj kém­hatásának javítása, a JMI vezetősége ezt azonban 6—10 év leforgása alatt akarja elvégezni. A feladat legna­gyobb része az agrokémiai vállalatra hárulna, amely az ehhez szükséges gépi felszereléssel is rendelkezik. A talajmeszezásben az eddiginél na­gyobb mértékben szeretnék kihasz­nálni a felvásárló vállalat, valamint a gépállomás szolgálatait. A talaj meszezésben magától értetődően a mezőgazdasági üzemek is résztvesz­­nek. Tervszerint a közeljövőben éven­te 1600 vagon mennyiségű mészport vagy 3000 vagon mennyiségű szénsa­vas ineszet keli a járás területére szállítani és a talajba munkálni. A korszerű gépektől eltekintve a mész­­anyag talajba munkálásának legjobb eszköze a tárcsa. Meszezés után el­engedhetetlennek tartják a kiadás istállótrágyázást, mivel a trágya bom­lásakor keletkező széndioxid elősegí­ti a mész feloldását és növeli haté­konyságát. A levicei járás földjeinek kilúgozé­­dása következtében a feltalaj szénsa­vas mésztartalma fokozatosan csök­ken, s a kalcium helyére hidrogén ionok kerülnek. Sajnos ennek követ­keztében a talaj erősen tömődötté, levegőtlenné, nehezen munkálhatóvá válik, vízáteresztő képessége romlik Reméljük, hogy ennyire elhanyagolt mezei trágyateleppel a jövőben már sehol nem találkozunk! (A szerző felv.) és a hasznos talajbaktériumok tevé­kenysége, főleg a nitrogénkötés lany­hul. A kilúgozás folytán a talaj kém­hatása romlik és ún. savanyú talaj keletkezik. Az istállétrágya szétszórását egyes gazdaságok az ismert módszereken kívül robbantásos módszerrel is vég­zik. Ezt a munkát ez idáig a GTA vállalta magára. Üjabban nehézsége­ket okoz egy rendelkezés, miszerint a mezőgazdasági üzemnek 18 intéz­ményből kell aiáírásos beleegyezést szereznie ahhoz, hogy robbantásos trágyaszórást végezhessen. Az után­járás tulajdonképpen több időt vesz igénybe, mint maga a robbantásos trágyaszőrás. Ezért valószínűleg kény­telenek lesznek megválni ettől a mód­szertől. Az istállótrágya helyes kezelésére különösen nagy gondot fordítanak a Želiezovcei (zselízi) Állami Gazda­ságban. Ott a szervező munkáját könnyíti a részlegeket összekötő kis­vasút. Mintaszerű szövetkezeti trá­gyatelepeket találhatunk továbbá Тек. Lužanyi (Nagysalló), Bohr. Rus­­kov (Oroszka) ás Üajkov határában. Amennyibe^ a levicei járásban me­­szezéssel nem javulna a talajok kém­hatása, úgy a felhasznált műtrágyák hatékonysága jelentősen csökkenne. Ezért a meszezésben tulajdonképpen kétszeres tartalék rejlik. A helyzet komolyságát tovább fokozza az a tény, hogy 1974-ben a Garam, az Ipoly és a többi folyó árvize állítólag mintegy 308 tonna mennyiségű mű­trágyát elmosott. Mindez indokolja az istáilőtrágyával való takarékos, szakszerű bánásmódot, valamint azt, hogy évente a szántóterület 25 szá­zalékának organikus trágyázása el­engedhetetlenül fontos feladat. KÜCSERA SZILÁRD

Next

/
Thumbnails
Contents