Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-09 / 32. szám
1975 augusztus 9. SZABAD FÖLDMŰVES fi Ésszerűbben hasznosítják a tömegtakarmányokat! A CSKP KB novemberi plénumának határozatai kapcsán a roznavai járás politikai és gazdasági irányító szervei — bár számos intézkedést tettek a gyepterületek feljavítására, a termésátlag mennyiségi és minőségi növelésére — a legtöbb gazdaságban nem vették komolyan ezt a rendkívül fontos feladatot. Igaz. hogy jóformán minden gazdaságban idejekorán elvégezték a rétek és legelők tisztoga tását, sajnos azonban ennyivel meg is elégedtek. Pedig a gyepterületek feljavítása nem célja, hanem eszköze a jobb eredmény elérésének. A járás Dlhá Ves-i (hosszúszói) szövetkezete 3581 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Ebből 2210 hektár a gyepterület. Ez a szövetkezet a járás olyan gazdaságai közé tartozik, ahol ideális feltételek kínálkoznak a korszerű rét- és legelőgazdálkodásra. A gazdaságban növendékmarha-hizlalással és tejtermeléssel is foglalkoznak, ami aláhúzza a legelők és rétek jobb karbantartásának, feljavításának, hozamuk növelésének szükségszerűségét. A rét- és legelő javítás gazdaságosságáról Karelag László mérnök, a szövetkezet elnöke nyújtott részletesebb tájékoztatót. ф Nemrégtől vagyok az „Aranykalász" elnöke. A Bátkai Állami Gazdaságból kerültem ide. Mit mondjak? Nagyon rossz állapotban találtam az itteni helyzetet. A problémák egész sorát kellett megoldanom. Annak ellenére, hogy a szövetkezet nagy rét- és legelöterülettel rendelkezik, még a szántó 34,4 százalékán is takarmányt termeltek, mégsem volt belőle elegendő. A szövetkezet évente mintegy 4, millió korona értékben vásárolt takarmányt! Ezen a helyzeten változtatni kellett. Az első lépés a legelők- és rétek felújítása volt. Minden szakembernek tudnia keil, hogy a növények közül a fű hasznosítja legjobban a nitrogén műtrágyát. Mégis előfordult, hogy a legelőkre vásárolt műtrágyát itt korábban valamelyik szántóföldi növényre (búzára, kukoricára) használták. Ez a szövetkezet korábbi szakemberei részéről helytelen eljárás volt. Ugyanis amíg 100 kg ammóniasalétrom a búzánál csak 150 kg terméstöbbletet ad, addig ugyanez a mennyiség a gyepre kiszórva 35 mázsa fűtöbblettermést eredményez. Ebből pedig jelentős mennyiségű tejet kapunk. Képzeljük csak el, mennyi veszteséget okozott az, hogy a műtrágyát, amit a legelőre vásároltak, más növényre szórták ki. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a búzának vagy a kukoricának nem kell műtrágya. Csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy a legelő is kapja meg a magáét. Idén legelőinkre hektáronként 200 kg NPK műtrágyát és 100 kg mészsalétromot is adtunk. Ezzel befolyásoltuk a gyep növényi összetételét. Ugyanis a műtrágyaadag foszfort is tartalmaz és hatására jobban elszaporodnak a pillangósok, ezzel szemben a nitrogén a pázsitfüvek elszaporodásánál játszik közre. — A legelők szakszerű gondozása megmutatkozik a szövetkezet gazdasági eredményeiben? • Azzal kezdem, hogy szövetkezetünk több mint 1800 szarvasmarhát tart. Ebből 410 a tehén. Szép számmal van hízó- és növendékmarhánk is. Ezenkívül van még 2900 juhunk, 160 kocánk, 730 továbbtartásra szánt növendéksertésünk, valamint nagy létszámú baromfiállományunk. Tavaly például a szövetkezet tehenenként csak 2560 liter tejet ért el hektáronként. A juhokról egyenként 3 kg körüli gyapjú volt a hozam. Ez arra figyelmeztetett, hogy mindkét esetben jóval a járási átlag alatt maradtunk! Idén például a legelők fűhozamának 50 százalékos javulásával duplájára emeltük a napi átlagot. Jelenleg 12 litert fejünk tehenenként. Tavaly 1 liter tej termelésére 0,47 dkg abraktakarmányt használtak, ebben az évben azonban már csak 0,28 dkg abrak kell egy liter tejre. Így egy te hénnél a napi 12 literes tejhozamnál! 1,28 kg abraktakarmányt takarítunk meg. A szakszerű legeltetéssel elértük, hogy legelőinkről mintegy 50 vagon mennyiségű jóminóségű szenázst készítettünk. Van miből, hiszen 400 hektár réttel rendelkezünk. A rétek első kaszálását a többéves takarmányokkal keverve szenázsoltuk. Nem kevesebb mint 130 vagonnyit sikerült bekészítenünk belőle. Ahhoz, hogy legelőinkről is begyűjthessünk takarmányt, feltétlenül szükséges a szakaszos legeltetés megszervezése. Annak ellenére, hogy a teheneket és a növendékállatokat, valamint a juhainkat kora tavasztól késő őszig a legelőkön tartjuk, 120 hektár legelőt is lekaszáltunk. Ebből készült az 50 vagonnyi jőminöségű szenázs. Ügy néz ki a helyzet, hogy még további 100 hektár legelőt is lekaszálhatunk. Tervünkben 197 vagon szálastakarmány bekészítése szerepel. A rétek második kaszálása is jónak mutatkozik, így előreláthatólag 250 vagon szénánk lesz. Tavaly például a szövetkezetnek csupán 30 vagon szenázsa volt. Ezzel szemben jelenleg már 230 vagon sze názzsal rendelkezünk! A sikeres teleltetés, valamint az abraktakarmányok takarékossága céljából 215 hektáron silókukoricát vetettünk. Ebből 800 vagonnyi jőminöségű, fehérjés takarmányt számítunk készíteni. Ügyhiszem a CSKP KB novemberi plénuma idevonatkozó határozatának ezzel is eleget teszünk, hiszen egyedül a tejtermelésben idén több mint 188 vagon abrakot takarítunk meg. fia mindehhez hozzáadjuk az állattenyésztés többi ágazatában az abraktakarmányok megtakarításából eredd többlet jövedelmünket, akkor több mint 4 millió koronával növeljük a pénzbevételünket. Egy megoldásra váró probléma van a szövetkezetben. Mégpedig az, hogy nem rendelkeznek takarmánybetakarító gépsorokkal. Egy E—280-as silókombájnjuk van amivel a szenázsolást végzik. A takarmánybegyűjtésének időtartamát 50 százalékkal csökkenthetnék, ha vásárolhatnának egy E—301-es gépet és egy E—280-as rendfelszedőt. Ugyanis az —301-es gép összezúzza a levágott takarmányt és így 10—12 órányi fonnyadás után már lehet szenázsolni. Lejegyezte: Illés Bertalan határozatainak teljesítéséért 16 Egyes körzetek mezőgazdasági üzemeiben a cukorrépa szlvrothadására figyeltek fel. A tünetek júliusban jelentkeztek, amikor a répa cukortartalmának csökkenését is megállapították. A betegség először a zsenge szívleveleket támadta meg, amelyek megsárgultak, későbben megfeketedtek és növekedésük megszűnt. Ezt követően a levelek elszáradtak. A levelek alatt a répafej elbarnult, majd száraz oszlásnak indult. A betegségben szenvedő répa gyökere elsatnyult és cukortartalma nem érte el a kívánt magasságot. Az ilyen gyökér hosszabb Ideig nem tárolható. A beteg növényeken másodlagos károsítóként különféle mikroorganizmusok jelentkeztek. Kérdés: melyik betegségről van szó (meghatározni a betegséget) és hogyan lehet megakadályozni előfordulását? —haí— HELYES VÁLASZ A 30. 'SZAMBÁN KÖZOLT KÉRDÉSRE: A hiba a gyárban összeszereléskor történt, ahol az olajáteresztőt fordítva tették be. Az olajhűtő megtelt ugyan olajjal, azonban az áteresztő pontatlansága miatt „szünetelt“ az olajhűtés. Az olaj csak aztán kezdhette el a körforgást, amikor a csatlakozót leszerelték, azaz a rögzítőcsavar kivételével az olajáteresztőt nyitott részével az áramlás felé fordították. Aztán már vezette az olajat. Megszűnt a túlzott melegedés és az olaj hőmérséklete mintegy 30 fokkal csökkent. ★ Mivel a 30. számban közölt kérdésre - nem érkezett érdemleges válasz, ezért a 100 K6s jutalmat nem fizethetjük ki. ■ HM A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Az arató-csépló gépek hatékonyabb kihasználása A korszerű kombájnok szerkezete nagyon bonyolult, ezért előállítási költségük igen magas. A konstruktőrök az egész világon arra törekednek, hogy bővítsék a drága gépek alkalmazási lehetőségét. Ebből a szempontból figyelemre méltó javaslat érkezett az NDK-ból. Egy német mérnökcsoport elgondolása szerint ugyanis az arató-csépló gépet megfelelő alkatrészekkel felszerelve óriási vetögéppé alakítanék át. Ebben az esetben a kombájn végószerkezete helyére a vetőberendezés kerülne, a szemtartály pedig i vetőmagtároló szerepét venné ét. f-4 Segít az agrochémiai vállalat A lounyi Agrochémiai vállalat, a žateci és a podboŕanyi központok közreműködésével szállítja a műtrágyát az említett körzetek mezőgazdasági üzemeibe. A lounyi körzetet korábban az ottani terményfelvásárló és ellátó vállalat látta el, azonban a jövő évtől kezdve a teendőket itt is az agrochiémiai vállalat veszi át. A járásban megszervezik a repülőről való műtrágyázást, ugyanúgy a növényvédelmet és a talajmeszezést. Az agrochémiai vállalat a terményfelvásárló és ellátó vállalattól az agrolaboratóriumot is átvette, s azóta á mezőgazdasági üzemek részére a szokásos elemzéseken kívül a növények vizsgálatával is foglalkozik, s ezzel lehetővé válik az egyes kártevők elleni megelőző intézkedések megtétele. (®) Műszer a Diesel-motorok szabályozásához BOROS MŰTRÁGYA Nyomelemes — bőrös műtrágya kísérleti gyártását kezdte meg az év első felében a Tiszamenti Vegyiművek szuperfoszfátgyára. Az utóbbi évek tudományos vizsgálatai szerint a bór a növények számára nélkülözhetetlen, a gyakorlati élet szempontjából a legjelentősebb nyomelem. A bór hiányára különösen a cukorrépa és a len érzékeny. A vegyi művek műszaki kollektíváját az ösztönözte a kevert műtrágya gyártásának fejlesztésére, hogy a kormányprogram szerint jelentősen megnőtt a cukorrépa vetésterülete, s a termés menynyiségi növelését, a répa cukortartalmát kívánják ezáltal gazdagítani. (Ml Az üzemanyag-takarékossági intézkedések és az egyre fokozódó gépesítési költségek mérséklésére irányuló törekvések parancsolóan előírják minden gazdaság számára a motorhajtóanyaggal való takarékoskodást. Közismert, hogy a Diesel-motorok energetikai hatásfoka elsősorban a kifogástalanul végrehajtott hatóanyag-adagolástól s a befecskendezés időzítésétől függ. Az adagolórendszer műszeres beállítása a Diesel-üzemben ennek folytán időszakosan visszatérő és alapvető fontosságú feladat. A feladat elvégzésére rendelkezésre állnak a Mirköz gyártmányú vizsgálópadok. de — elsősorban diagnosztikai célzattal — készültek már bizonyos bemérési feladatokra hordozható készülékek is. A beépített vizsgálópadok azonban az adagoló teljes kiszerelését tételezik fel s ezáltal nemcsak munkaigényesek, de tartós üzemkiesést' is okoznak. A hordozható berendezések pedig csupán egy-két paraméter (pl. adagolásmennyiség, porlasztónyomás) vizsgálásához alkalmasak. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Gépész Főiskolai Karán most olyan hordozható műszer készült el,, amely üzem közben — tehát tartós leállás nélkül — egyszerűen és gyorsan méri a porlasztó nyitónyomását hengerenként, az adagnagyságot elemenként, továbbá az elóbefecskende zés kezdetét, valamint a töltés kezdetét. Az adagolásmennyiséghez egyidejűleg méri a fordulatszámot. A adagnagyságmérő és a porlasztási nyomásvizsgáló egység univer zális, tehát minden négyhengeres motorra változtatás nélkül felszerelhető. A műszer töhbhengeres motorokhoz is adaptálható. Folyamatban ven a tejszelep vizsgálóegység kialakítása is. Az eldbefecskendezés közvetlen mérése csak olyan motorokon lehetséges nagyobb bontás nélkül, melyek nek az elöbefecskendezést állító tárcsája hozzáférhető. A töltéskezdet mérését a műszer elektronikus szerkezettel valósítja meg. A műszer nemcsak a nógy paraméter bemérését, hanem a szükséges korrekciók azonnali elvégzését is lehe tővé teszi. j* т<л 30 ÖTLET HASZNOS LET ------n ÚJÍTÁS 1 A műszer adatai: méretei 270X350X240 mm súlya 25,8 kp energiaforrás méréshatárok: 12 V (akkumulátor) fordulatszámmérés 0—1000 f perc előbef. szög mérés 18 —44° között adagmennyiség 0—20 cm-ig (100 ciklns) porlasztónyomas 0—300 крстг töltéskezdet 1—8 mm jelenleg csak a műszer prototípusa készült el. Sorozatgyártása a prototípusból minimális áttervezéssel megvalósítható. Várható beszerzési ára a stabil vizsgálőpadokénak csak töredéke lehet. Használhatósága és többcélúsága további fejlesztéssel lénye gesen fokozható. Utánfutó a vágószerkezet szállítására Köztudomású, hogy a szovjet gyártmányú Kolosz kombájn szállításakor le kell szerelni annak vágószerkezetét, különben gátolná a közúti forgalmat. A vágószerkezet szállításához egy tehergépkocsi, fel- és lerakásához, valamint a szerelési munkák elvégzéséhez pedig egy autóbáger szükséges. Ez arra figyelmeztet, hogy a vágószerkezet leszerelése, szállítása és újra felszerelése eléggé költségigényes. Ezt a problémát oldotta meg a napokban a dačicei gépállomás szerelőbrigádja Rudolf Veselý mester vezetésével. Ez a munkaközösség rövid (M. T./6) szakmai tanácskozás után olyan gumiabroncsos, döntőkerekű, hidraulikus vezérlésű utánfutót készített, amely tökéletesen megfelel щ vágószerkezet hosszanti Irányban való szállítására. Amikor ugyanis a kombájn vezetője egy bizonyos földterületen elvégezte feladatát, azaz kicsépelte ä gabonát, s gépével másik helyre kell átmennie — kemény közúton — úgy a hidraulikával felemeli a vágószerkezetet, az utánfutóhoz állítja a gépet, ráereszti a vágószerkezetet, majd 15—20 percen belül elvégzi a leszerelést (ugyanennyi időt vesz igénybe a felszerelés is), a kombájnhoz erősíti az utánfutót és gépével máris mellet az új munkahelyig, esetleg többszáz kilométerre is. A dacicei gépállomás szerelőbrigádjának nagy érdeme, Ijogy elmés újítással a munkaerő megtakarításán túl jelentős mennyiségű üzemanyag Is megtakarítható, továbbá szükségtelenné válik a tehergépkocsi és az autóbáger Is. Ügy hírlik, hogy az utánfutó sorozatgyártását rövidesen megkezdik, Egy-egy utánfutó gyártás! költségét mintegy 10 ezer koronára becsülik. Amint látjuk a gépállomás lelkes munkaközössége helyesen értelmezte a CSKP KB novemberi plénumának takarékosságra ösztönzö felhívását.: Olyan hhsznos újítást vezettek be, mely nemcsak helyi jellegű, hanem egyben össztársadalmi értékkel Isj bír. -«-hat-* li I
